Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-16 / 135. (2652.) szám
ÍD81 junius 16, kedd. s <MW<3ű-A\a.C&AR-HI RLAP Északsarki utjának első fázisában felmondta a szolgálatot a Nautilus tengeralattjáró, amelyet amerikai hadihajók mentettek meg a pusztulástól Wilkins kapitány expediciós hajójának két • motorja defektust kapott s a hajó egész napon át tehetetlenül vergődött a viharos tenger hullámaiban — Az egyik amerikai hadihajó ir kikötőbe vonszolja a Nautilust — A kapitány s a hajó személyzete baj nélkül úszta meg a veszedelmes tengeri kalandot Washington, junius 15. Wilkins kapitány tengeralattjáró és-zaksarki expedíciója az elképzelhető legrosszabb auspiciumok között kezdődött meg. Miután a Nautilust, az expedíció tengeralattjáróját kipróbálták, Wilkins kapitány a hajó teljes személyzetével és az expedíció tagjainak nagyrészével együtt útnak indult London felé, ahol terv szerint hajójára vette volna az északsarki expedíció uégy résztvevőjét, akik az angol fővárosban várakoztak reá. Huibert Wilkins kapitány tegnap rádióüzenetet küldött szét, amelyben közli, hogy a hajót óceáni útjában motordeffektus érte és gyors segítségre van szüksége. A Nautilus segítségéül az Indepedanoe Hall nevű gőzöst és két amerikai hadihajót, az Ar- cansast és a Wyomingot küldték ki, hogy mentésére siessenek a tenger hullámaiban irányavesztetten hánykolódó tengeralattjárónak. Newyork, junius 15. A két amerikai hadihajó az északi szélesség 46 fok 40 perce s a nyugati hosszúság 30 fok 40 perce alatt rátalált a Nautilusra, amelynek battériái teljesen ki voltak merülve s amelyet rendkívül súlyos motordeffektus tett üzemképtelenné. Mihelyt a magas hullámjárás alábbhagy, a hadihajóik kikötőbe vontatják a tengeralattjárót. Washington, junius 15. A Nautilus az egész napon át ki volt téve a hullámok szabad játékának. Az Arcansas hadihajó reggel 6 órakor küldte első jelentését, amely arról szólt, hegy több órai keresgélés után rátalált a Nauti- lusra. A viharos időjárás miatt a tengeralattjáró manőverézési képessége a minimálisra volt korlátozva és ennek következtében a mentés is rendkívüli nehézségeikbe ütközött. A Nautilus egész személyzete és expediciós gárdája jó egészségnek örvend, semmi bajuk sem történt. Newyork, juniu-s 15. Mint az amerikai hírügynökségek közl'ik, a Nautilus már szombaton kiküldte első S. 0. S. jeleit, amelyekben közölte, hogy a hajó egyik motorja cilindertörés következtében felmondta a szolgálatot. Wilkins kapitány ebben a jelentésében pontosan meghatározta azt a földrajzi pontot, ahol tengeralattjárója megtalálható. Vasárnap kora reggel a Nautilusról ujabb rádiójelentést vettek fel, amely szerint akkorára már a másik motor is használhatatlanná vált és a tengeralattjáró képtelen a további manőverezésre. Szerencséire a két amerikai hadihajó a Nautilus közelében járt és más hajókkal együtt tüstént a veszélybe jutott tenger alatt járó segítségéire sietett, a - '••test azonban késleltette az erős hulla.: ■ is. Volt egy pár óra, amikor a Nautilust már elveszettnek hitték, mert az ismételt és vá- lasztsürgető felhívásokra nem felelt. Jóval későben kitűnt, hogy Wilkins kapitány azért nem adott választ, mert takarékoskodni akart a szikratiáviró- battériával. Newyork, junius 15. Éjfél tájban, amikor a viharos időjárás alábbhagyott, a Wyoming amerikai hadihajó uszályába fogta a Nautilust és útban van a tengeralattjáróval az írországi Queenstown felé. Ezek után aligha kerülhet sor az észak-sarki expedíciónak gyors megvalósítására. A Nautilus alapos reparációra szorul, amely ez évben be sem fejeződhetik. Bethlen: A világválságellenes harcban a magyar kormány volt az uttörS Nem a haza van a királyokért, hanem a királyok a hazáért — „Vannak őszinte, nyílt, minket támogató barátaink" — A magyar miniszterelnök debreceni programbeszéde zíust€mudúrt, ^ lilWMIMil ■ ilÉlniT'MTí«|—--Tablettá k azonnal segítenek fejfájásnál migrénnél és neuralgiánál. Kérje kizárólag az eredeti csomagolásit „JkktskJQduA". Orvosoktól ajánlva! Minden c,yn^yszertárbaD kapható. nyegesen a világparitási áron felül túrija elhelyezni ezekben az országokban. Ha ehhez hozzáveszem a boletát, amit mint belső segítséget adunk a gazdáknak, ez már mindenesetre a világpiacon ma fenn ál'ő 9—10 pengős árinak csaknem kétszerese lesz. De ha azt nézem, hogy azokból a nagyobb megoldási tervekből is, amiket bátor voltam felemlíteni, aprón kint lépésről-léipés- re mégis valóra fognak váltani valamit, akkor, hozzávéve e két szerződést, amit. remélem, ki tudunk egészíteni a csehszlovák és német szerződéssel is, olyan alapot tudunk nyújtani a magyar mezögazdaság- naik, amelyen tovább munkálva újból megtalálhatja a maga boldogulását. Ezt a bulturni'VÓt, ezt az életstandardot, ■amely Magyarországom az utolsó évszázadban kifejlődött. 9—10 pengős búzaár mellett fenntartani nem lehel és vagy lesüllyedünk koloniális nívóra, vagy pedig leszünk egyszerű parasztország, amely minden kultúrát nélkülöz. A kfrálylsérdás Ezek után Bethleni áttért azokra a belpolitikai eszközökre, amelyek segítségével a magyar kormány a magyar gazdasági életet védelmezi a válságban. Elérkeztem — mondotta Bethlen — a gazdasági kérdések fejtegetésének végéhez. Az a program, amit; ötnöfk elé terjesztettem, védekezés a világválsággal szemben, átmentése a nemzetnek egy jobb jövő számára. Debrecen, junius 15. (Tudósítónk jelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap délelőtt 11 órakor mondotta el programbeszédét a Bika-szálló nagytermében. A miniszterelnök beszéde iránt impozáns érdeklődés nyilvánult meg és a választóközönség egyrésze kénytelen volt a Bika-szálló előtti téren hallgatni végig a miniszterelnök beszédét, amelyet megafon közvetített. Szentpéteri Kun Béla dr. egyetemi tanár, a párt helyi elnöke nyitotta meg a gyűlést, üdvözölte a miniszterelnököt, majd Bethlen István állott fel szólásra és elmondotta programbeszédét. A világválság — Ma világnézeti dolgokról úgyszólván semmit sem hallunk, — mondotta a miniszterelnök, — gazdasági kérdésekről beszélnek az összes jelöltek, mert a nemzetet, az országot, létünket elsősorban ezek a kérdések érdeklik. Az a nagy világválság, amellyel két év óta küzdünk, az utolsó időben nem könnyebbedett, a válság mind nagyobb hullámokat vetett, ée mind ®z élesebb körre terjedt ki. Hozzájárult a mezőgazdasági válsághoz az orosz kommunista köztársaság árromboló tendenciája is. Napról-napra szaporodik a munkanélküliek száma, az iparnak rentabilitása is csökkent, ennek következménye volt az egész világpiacon az ipari értékek hanyatlása. Valami beteg, valami egészségtelen irányzat van kifejlődésben a gazdasági életben, amely lehetetlenné teszi a tőkék termékenyítő szétterjedését egyformán az egész világban. Ma kevés állam van Európában, amelynek deficitmentes büdzséje volna. Nálunk is, éppen úgy, miint az egész világon, gazdasági válság vau. Nem lehetünk, sajnos, sziget egy óceán közepén, amely semmi összefüggésekkel nem bir a külföldi államokkal és egyedül állna meg abban a tengerben, amely körülveszi. Az állam külföldön, hacsak nem akarunk lehetetlen feltételeket elfogadni, még a jelen percben sem képes hosszú lejáratú államköl- csönt kapni. Mezőgazdaságunkat, iparunkat hosszú lejáratú kölcsönökkel nem vagyunk képesek ellátni. Valóban mindenkiben felvetődik az a gondolat, hogy mi lesz a világ gazdasági életéből. Felvetődik az a gondolat, hogy nem állunk-e a kapitalisztikus világrend, a magántulajdon alapján álló világrend összeroppanása előtt, vájjon nem azoknak van-e igazuk, akik a túlsó táborban a közgazdasági életet egész más alapon kívánják berendezni? Hát nem és sohasem, (ügy van, úgy van. Élénk helyeslés.) Ezek az átmeneti neh elégek, amelyekkel a világ küzd és minden nagy háború után küzdött. Látjuk a világtörténetHemből. Nem a kapitalizmus világrendjének összeomlása élőtt állunk, hanem olyan nehézségekkel állunk szemben, amely nehézségek tarthatnak rövidebb, vagy hosszabb ideig, amely átmeneti nehézségekkel szemben minden nemzetnek kötelessége, hogy vértezze fel magát, mert az a nemzet, amely ebből az időből meg tudja menteni anyagi és erkölcsi javait egy jobb idő számára, n.eg tudja menteni nagyobb politikai áldozat nélkül, függetlensége feláldozása néükül, úgyhogy az országban a szociális összhangot fenn tudja tartani, az az ország oly előnyökre tesz szert a jövő szempontjából, amelyek a nemzetközi versenyfutásban neki előnyt jelentenek, amit visszacsinálni csak nagyon nehezen lehet. Itt röviden kívánok végezni az ellenzéki pártok túlnyomó többségének programjával, mert hiszen á szociáldemokrata párt nálunk egyoldalú osztályprogramot állít fel, amely ha valóra válna, talán ideig-óráig az ipari munkásosztálynak előnyöket biztosítana, de egész biztosan rövid időn belül még nehezebbé tenné a közgazdasági életet. Nem beszélek a többi ellenzéki párt programjáról azért, mert hiszen nagy részük ama régi doktriner iskoláiban halad, hogy a közgazdasági élet kerekébe belenyúlni nem szabad, aki azokba belenyúl, csak kárt tesz, holott az egész nemzet, az egész ország, az egész közvélemény azon az állásponton van, hogy a kormánynak ily nehéz időkben gondoskodni kell olyan eszközökről, amelyek segítségével a bajokon enyhíteni tud. A független kisgazdapárt programja különben egy és ugyanaz, mint az egységes párté, azonban két lényeges különbség van. Az egyik az, hogy felfogásom szerint igen sok mindent meg kell csinálni ebből a program- sült érdekeket érinteni nem szabad. További különbség köztünk az, hogy az én meggyőződésem szerint, ha mindaz, amit a független kisgazdapárt a maga részéről követel, valóra válnék, a válságon ez alig csökkentené- A magyar közgazdasági élet védelmi gátja a világválsággal szemben a foglalkozási ágak egységében, összefogásában és összetartásában van. Az én meggyőződésem az, hogyha mindazt megcsináljuk, amit a független kisgazdapárt óhajt, egy fillérrel sem lesz Magyarországon drágább a búza, egy pengő külföldi kölcsönnel sem kapunk többet, mint amennyit kapunk most, az ipar terén egyetlenegy munkanélkülinek sem adnék kenyeret, sőt szaporítanám A munkanélküliek számát, Hogy mit jelent a közgazdasági szempontból a munkanélküliek számának szaporítása, elég, ha átnézünk Ausztria, Németország és Anglia határain és megértjük, hogy ez a költségvetési kiadások szempontjából mit jelent. A válság megoldásának nemzetközi médszerei Meggyőződésem az, hogy nem lehet kizárólag belpolitikai eszközökkel küzdeni a világválság ellen, hanem csakis nemzetközi eszközök segítségével. A belpolitikai eszközök nálunk is csak kiegészítő eszközök abban a nagy munkában, amit folytatnunk kelSI a világválság elleni harcban. Ezen a téren épp a magyar kormány volt az úttörő és pedig akkor, amikor felszólította az európai mezőgazdasági államokat, hogy összegyűlve egymással beszéljék meg a bajokat és állítsanak fel egy konstruktív európai programot. Három irány, három metódus van, amelyen keresztül az összefogás révén a mezőgazda- sági válságon enyhíteni lehet. Az egyik a búzatermelők világkertelljének megalkotása, a másik egy általános európai preferenciáiig szisztémának keresztülvitele és a harmadik a regionális összefogás az egyes ipari és mezőgazdasági államok közt. A római és a londoni konferenciákon a magyar földművelésügyi államtitkár terjesztette elő a világkartell javaslatát. A londoni konferencián ehhez a javaslathoz az összes államok hozzájárultak az északamerikai Egyesült Államok kivételével. Egy másik javaslatot a belgrádi, bukaresti és egyéb helyeken tartott konferenciákon hoztunk javaslatba egy pre- ferenoiális rendszer megalkotása érdekében, amely utoljára Genfben, mint Briand francia külügyminiszter terve került forgalomba. Ezt a javaslatot még nem vetették el, de még el sem fogadták, ez még további tanácskozások anyaga. Én hiszem, hogy a világ gazdasági élete csakis nagyobb fogyasztási területek kreálása révén lehetséges. A magyar kormány látva azt a helyzetet, hogy egy világmegoldás nem lehetséges, hogy egy európai megoldás hosszú időt vesz igénybe, sziikebb, regionális megoldást keresett és örömmel jelenthetem be, hogy ezt a megoldást meg is tudtuk találni. Mi Olaszországgal és Ausztriával megegyezést kötöttünk regionális alapon, amely megegyezés, remélem, néhány napon belül a világ elé kerül és amely megegyezés biztosítja azt, hogy Magyarország búzáját léAzt mondottam bevezetőül, hogy a politikai kérdések háttéribe szorultak a gazdasági kérdésekkel szemben, mégis néhány politikai kérdésről szólni kötelességem. K lépi tettük ideiglenes alkotmányunkat, de nem intéztük el a király kérdést, mondanák sokam őseink azt mondották, hogy Istenért, királyért és hazáért éltek és készek voltak meghalni is. A nem helyes sorrendet azonban meg kell fordítani: „Istenért, hazáért és királyért". Nem a haza van a királyokért, hanem a királyok a hazáért. A királykérdést csak a haza javára és csak akkor szabad megoldani, amikor a haza ezáltal veszélyben nem forog. És még egyet. A királykérdést nem egyesek oldhatják meg, a királykéir- dést csak az országgyűlés és az egész nemzet egyetemes akarata oldhatja meg. Aki ezt a kérdést másképp akarná megoldani, veszélybe dönti a hazát, mert vagy polgárháború vagy külső beavatkozás lehet a következménye. Épp ezért azt mondom, hogy ez a kérdés ma sem aktuális és ellene fogok szegülni annak, hogy ez a kérdés napirendre kerüljön addig, amíg a viszonyok igy vannak és belátható időn belül igv maradnak. A választási rendszer reformja A választójog terén az elmúlt országgyűlési cikluson lépést tettünk előre azáltal, hogy a megyei választójogot a titkosság alapjára helyeztük és ezeken az alapokon ejtettük meg a megyei választásokat, A jövő országgyűlésen tovább kell mennünk ezen a téren, mégpedig a titkosság, a jelölési rendszer reformja és a kerületi rendszer reformja révén. így vagyunk a közszabadságok kérdésével is. Oly időben élünk és éltünk az utolsó években, amikor sohasem tudhattuk, hogy ha valahonnan egy szikra, kipattant, mit fog fölgyujtáni és hol fog a tűz megállni. Ha ezek az idők enyhülnek és változnak, ha a biztonságunk szociális téren és minden más politikai téren is. a nemzetközi helyzetet nézve is javul, lópésről- lépésre tovább kell menni és én leszek az utolsó, aki ennek útjában fog állaní. Lefegyverzés vagy szövetségi rendszer Talán fontosabb, mint bármikor máskor volt, hogy Magyarország külpolitikai kérdésekkel foglalkozzék. Siralmas állapotban voltunk, amikor az első kapavágást tettük meg azért, hogy
