Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-10 / 107. (2624.) szám

el azt. Marin kénytelen volt a kamara gúny­kacaja között megverten visszatérni he­lyére. fírumbaeh és León Blum szocialista kép­viselők tiltakoztak a kamarának ázom ter­ve ellen, hogy a német-osztrák vámszerző­dést mint a szerződések megsértését el- ítélije. Az iigv most a népszövetség dönté­sére vár s addig senkinek sincs joga szer­ződésszegésről beszélni, amiig Genfiben meg nem állapítják a valódi tényállást. Laval miniszterelnök ennek ellenére a bizalmi indítványba bevétette a bécsi szerződés elítélését. Véleménye szerint a népszövetség egészen biztosan elutasítja azt. A francia delegátusok mindenesetre kérni fogják Ausztriát és Németországot, hogy résztvegyenek Briand gazdasági ter­vének ki építésében. Mivel az Anschluss kérdése a francia külpolitika sarkalatos tétele, Laval miniszterelnök arra kéri a parlamentet, hogy ebben a kérdésbem föl­tétlenül támogassa a kormányt. Az utolsó szavazás előtt a ház előbb 460 szavazattal 115-tel szemben visszautasítot­ta a szocialista ellenjavaslatot. A döntés után a kamarát a küszöbön álló népszövet­ségi ülésszakra való tekintettel május 38-ig elnapolták. Briand beszéde Póri*, május 9. A francia kamara tegnap 'délutáni ülésén Briand megtartotta nagy be­szédét, amelyben védekezett a jobboldal tá­madásai ellen. A külügyminiszter kitűnő lel­kiállapotban volt. Először életében táskával jelent meg a szónoki emelvényen, de dossier- jében csak egy-két adat volt. máskülönben beszédét ismét szabadon és minden jegyzet nélkül mondotta el. Nyugodtan és megin­gathatatlanul beszélt b a parlament egyöntetű véleménye szerint a tegnapi szónoklat egyike volt a legjobbaknak, amelyeket Briand vala­ha elmondott. A külügyminiszter véleménye szerint a disz­kusszió tárgya egyedül a német-osztrák csatla­kozás megvalósítására irányuló kísérlet lehet. Ez a terv egész Franciaországot és magát Briand-t is rendkívüli izgalomba hozta és nyugtalanította. Az eddigi francia külpolitikát azonban ez a váratlan esemény nem érintiheti. Briand kűlpolotikáját a kamara eddig fenn­tartás nélkül elfogadta, mert az mindig a kü­lönböző mimszterlenökökiktel teljes egyhang- ban keletkezett. Pomcaré, Tardieu és Laval sokszor hangoztatták teljes szolidaritásukat ez­zel a külpolitikával. Franciaország presztízse soha sem szenvedett alatta, ellenkezőleg, a hatás mindig kedvező volt s igy Briand nem sajnálja eddigi munkáját és nem hajlandó po­litikai irányát megváltoztatni. Valamikor Franciaország kénytelen volt Németországgal szemben erőszakos rendsza­bályokhoz nyúlni s a világ annakidején im­perialista célokkal vádolta meg Franciaorszá­got. Briand politikája eloszlatta ezt a téves nézetet. Ugyankkor azonban ez a politika so­hasem áldozta föl Franciaország vitális ér­dekeit. Természetesen Briand sem csalhatat­lan. De ha néhanapján bizonyos váratlan ese­mények meglepték Franciaországot, a Quai d'Orsay politikája mindig rendbe tudta hozni a dolgokat, anélkül, hogy Franciaország kárt szenvedett volna. Ugyanígy sikerülni fog eli- minálni a csatlakozás terviét is. Az esemény természetesen komoly és saj- nálatraméltó. Briand a német állmférfiakkal szemben mindig olyan magatartást tanúsí­tott, hogy remélhette, hogy a német politiku­sok nem alkalmaznak a bécsi szerződéshez hasonló veszedelmes gesztusokat. Az a mód­szer, amit Németország és Ausztria választott, nemcsak Franciaországban okozott nyugtalan­ságot, hanem másutt is, mert súlyos pszicho­lógiai hiba volt. De az ilyen pillanatokban nem szabad, hogy az idegek flölmondják a szolgálatot és mindent meg kell tenni, hogy az értelem diadalmaskodhasson a pillanat ir­galmai felett. A pánik rossz tanácsadó. Bri- andnak személyesen azt vetették szemére, hogy a német-osztrák Iniciativa váratlanul ér­te. De ugyanígy váratlanul érte az 1 a "többi európai kormányt is. Amint a Quai d‘Orsay tu­domást szerzett a tervről azonnal tiltakozó jegyzéket intézet az érdekelt hatalmakhoz. —nr—rTirm——1 ■ -p Csehszlovákiát nem kevésbé váratlanul érte a csapás, mégsem jutott Prágában senkinek eszébe, hogy Ben est személyesen tegye felelőssé a váratlan eseményért. Franciaország ellen­akciója nem szorítkozott az egyszerű tiltako­zásra és a francia külilgymmisztérium Genf­iben, konstruktív tervet mutat be, amely al­kalmas lesz Keleteurópa bajainak leküzdé­siére. Genfiben valamennyi nemzet jelen lesz. Németország és Ausztria is. Német ország a saját álláspontját fogja védeni, Franciaor­szág a framda álláspontot és a két hatalom a népszövetségi tanácsban valószínűleg megtalálja a közös platfocr- mot, amelyen működhetik. Ha ez nem történik meg, akkor a nemzet­közi diönitőibiróság hoz Ítéletet ebben az ügy­ben. Németország és Ausztria azt állítja, hogy jogosan cselekedett, Briand nem osztja ezt a véleményt. Franciaország 1921-ben egy ízben már Ausztria segítségére akart si­etni, de a tervezett akció akkor nem sike­rült. Párig néhány nap múlva újra fölveszi az akkor elejtett fonalat és igyekezni fog Ausztria sorsán enyhíteni. Briand reméül, hogy St resem ann utódai örököltek valamit a nagy német államférfim európai, idealizmu­sából és belátják, hogy az erőszakos akció politikája ma nincs többé helyén. Amikor Briand elhagyta a szónoki emel­vényt, a szélső jobboldal kivételével az egész ház percekig tartó ovációban részesítette, míg a kormány tagijai egymásután megölel­ték és megcsókolták kollégáljufcat. Berlin, május 9. Ourtius német külügymi­niszter szombaton este a külföldi újságírók egyesületiének bankettjén válaszolni fog Briand parlamenti beszédére. Előkészületek az elnökválasztásra Párás, május 9. Briand óriási kamarai győzelme nagy mértékben elősegítette Briand elmökjelölési kilátásait. A radiká­lis parlamenti klub tegnap éjjel határoza­tot hozott, amelyben Briand-t állítja föl hivatalos jelöltjének. A radikális párt még ma érintkezésbe lép a parlament é* a szenátus valamennyi baloildaM pártjával, hogy őket is megnyerje a tervnek. A tár­gyalások néhány napig tartanak. A hab oüdaili lapok véleménye szerint BriaiuLdi győzelme biztos, mert ha a külügyminisz­ter elfogadja a jelölést, valamennyi má*>v baloldali jelölt visszalép, igy Painlevé is. SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta: EGRI VIKTOR m Ki virradt, világos lett és Jolán meggyűlt jó érzéssel hallgatta Balázst. Ajándékozó lágysággal hevert mellette. Csak érezni tu­dott most, amit egy másik meleg, kipihent test adhat. 5, Nyár elején kósza hírek szálltak megint. Gazxlászkinézétsü emberek járták be a kör­nyéket. Napiégett arcú, harsogó szavú, bri- csesszes emberek. Ahol megjelentek, kitör­ték a lappangó gondolatok, reménykedően felgyultak a szemek. Későn jött az eszmélés. A gazdászok a szovjet titkos ágensei voltak, behálózták a hiszékenyeket és nyomukban megjelent a vészibi réság. Halálos ítéletekről hallottak a faluiban. Né­hány lépreosalt ember kötelet kapott. Jött a junius izgalmas atmoszférája. Hírek száll­tak, hogy tulnan a határon előkészület folyik a diktatúra megdöntésére. Reguláris osztrák csapatok állnak készenlétben és egy adott jelre be fognak marsolni és felszabadítják a vörös őrségitől gyengén védett Lajta vidékét. A malomban ezek a hírek csak Miikót ér­dekelték. Jolán nem fogadott idegent, falu­belivel nem érintkezett, médiumát teljesen elhanyagolta. Miké csodálkozott, hogy újab­ba® milyen nőies dolgokkal törődik. Jolán előszedte színes könnyű selyeiinruháiit, ült a varrógépnél, de gyakran a tükör mellett lel­te. Miké magában örült a változásnak. Ha Balázs eljött, felderült az egész malom, Jolán megnyerőén kivim]t, — az életnek nem volt oly maró méregfoga, az események, izgalma lecsökkent. Igaz, az éjszakák még nehéz 'küz­delmet jelentettek. Jolán ilyenkor egészen ■kiborult magából, ha közeledni próbált. Foj- tóak és kínosan magányosak voltak ezek az éjszakák ... Egy este Balázsnak a malomból jövet az az érzése támadt, hogy valaki követi. A sö­tétben nem ismerte fel a bujkáló alakot. Las­san megfordult és visszafelé indult. Tudni akarta, ki van a nyomában,? A malom körüli világosságnál látta, hogy Szandró volt. Rá­kiáltott :- Állj! Az olasz megállt és bevárta Balázst. — Mit akarsz? Miért követtél? Szandró hallgatott. Ahogy vállaiba húzott fejjel és esett derékkal alattomosan elfor­dult, Balázst elöntötte a düh. Mielőtt számot adhatott volna magának, hogy mit cselek­szik, megemelte botját és Szandró arcába sújtott. Szandró rekedten felüvöltött. Erre még egyszer rácsapotb. A. bot kemény kop- panással érlte az olasz felrántott karját. Szandró darab ideig farkasszemet nézett Balázssal. Feketére .tágult véreres szemei vészesen tüzeltek. Balázs várta, hogy Szam­áré a fájdalomtól elvaki tva elasáu/tan neki- ugrik. Felkészült támadására. Ehelyett Szan- dró állati bőgőssel megdagadt véresarca elé csapta kezeit és hirtelen megfutott. Balázs elMitve bámult utána. Nem értette Szandró megfutamodását. Magát se értette, hogy annyira elöntötte a düh. Mi ingerelte fel annyira, hogy tettlegességre ragadtatta el magát? Felháboritó volt Szandró alatto­mos kutatása. Szandró után akart sietni, hogy megen­gesztelje. Érezte azonban, ez az inzultus sok­kal nagyobb volt, semhogy nyomban megbé­kíthetné. Másnap korán jötit a malomiba. Tegnapi haragjára csak szégyennel tudott gondolni. Szandrát kereste. Az olasz alázatosan köze­ledett. Ez kissé .meghökkentette. Szandró arcán erősen látszott az inzultus nyoma. Reggel alkalmasint Jolán észrevette össze­vert állapotját és kivallatta. Bizonyára Jolán hipnotikus befolyása alatt áll, hogy olyan szolgai meghajlással közeledik, gondolta Ba­lázs. Ez feszélyező volt számára. Pénzt tolt Szandró elé azzal a gondolattal, hogy Szandrában felülkerekedik a megbán- •boltt ember és vissza fogja utasítani ajándé­kát. Meglepetésére Szandró vigyorogva zseb­re vágta a fáijdalomdiijat. — Idegibeteg. báb, szolgaiélek! — gondolta Balázs idegenkedő utál'kozással, mintha el­használt szennyes víz freccsent volna ruhá­jára. Ügyelt se vetett többé rá. így nem lát­hatta, hogy Szandró lépten-nyomon figyeli, ma ébrebbe®, mint máskor. / Késő éjijei volt, mikor Balázs elhagyta a malmot. Távol a falu házai éíjbeveszö kucsmáik alatt apró foltokkal világítottak. Az ut rifikás akácerdő mellett kanyarodott el, édes, nehéz illat támolygotlt a sűrű felől Egyszerre megállt Balázs. Dörrenés rázta meg a levegőt. Fejét furcsa kóválygó érzés csapta meg. Kalapjához nyúlt. Idegeinek pillanatnyi elernyedésében a félelem végig- ludbőrzötit hátán. Ugyanekkor végigvágódott a földön és haamáint az árokba csúszott. Qsz- tömiszeiriien cselekedte ezt, miint ahogy ösz- l ön szerűen földet kapar maga elé a rohaná­sában megtorpant 'és földre lapuló katona. Nyomban tisztába jött: vadász nem lehe­tett, akiinek golyója célt tévesztett. Ez a lö­vés neki szólt. Melege lett. Tájékozódni pró­bált a földön. Visszafogott lólekzettel figyelt a lövés irányába. Bosszantotta, hogy éppen most nincs nála revolvere. így kockázatos­nak tűni megkeresni a merénylőt Védi és elbujtaltijia a cserje. Ha sokat mozog, golyót ereszthet belé. Csend. A szél halk zúgással járt a fák kö­zött, gally csörrent, más zaj uem hallatszott Egy darabig mozdulatlanul meglapult az árokban, aztán felugrott és futásnak eredt Szaladt vagy száz lépést egyre lassúbb iram­ban. Túljutott az akácoson. Figyelőhelyet ke­resett. Innen látnia kellett az embert, ha a falu felé igyekszik. Éijifólig várt. Közben töprengett, ki lehe­tett a támadó? Akkor biztosira vette, hogy az ismeretlen az akácos mögötti kőbányába ereszkedett. Onnan utat találhatott a malom felé. Másnap vasárnap volt. Korán reggel beál­lított a malomba. Miké kissé csodál kozva fo­gadta a korai vendéget, Ralázs kérésére az irodába mentek- Ott előadta Balázs éri rakat kalandját. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! leDegő Napfény Fürdő Diéta teeierlMS' Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. 2 ___________________________ 1931 májas 1-0, vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents