Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-09 / 106. (2623.) szám

tPSl mája* 9, wornbai. 9 <MwuuA^AfiíaRHiraaK SzrDHÁzKönW-KaLTaRA „Magyar is, zsidó is, szegény is“ MUDr. Darvas, a főhős — mondja Báüni Aladár első regényéről, mely ez évben jelenik meg a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet kiadásában Kassa, májas 8. (Kassai szerkesztőségünk­től.) A P. M. H. jelentette elsőnek, hogy Bálint Aladár <ir. kassai idegorvos „Mudr. Darvas" cimü regényt irt, mellyel résztvett a Kazinczy Kiadóvállalat őszi regénypályázatán. A regény kvalitásai olyanok voltak, liogy a bírálóbi­zottság kiadásra méltónak találta a regényt, amely most a Kazinczy Könyvkiadó Szövetke­zet ezévi sorozatában fog megjelenni. Az eddig ismeretlen szerző meglepet éssze­rű sikere hirtelen fel átfordította a szlovén szkói magyar közvélemény érdeklődését, amely jog­gal kiváncsi arra, hogy kicsoda voltaképpen a regényíró Bálint Aladár és hogyan jutott el­ső regényéig. A közönség, de az iró szempont­jából is érdekes dolgok ezek, amiket Bálint Aladár mond el magáról és a regényéről: — 34 esztendős vagyok, orvos, idegspecia­lista, aki Prágában végeztem el az egyete­met, ntána jártam Bécsben, Berlinben, Mün­chenben, Hamburgban, mig végre Kassán te­lepedtem le — mondja Bálint Aladár, akivel rendelőjében beszélgetek. — Eddig már több tudományos szakmunkát irtani, állandó mun­katársa vagyok egy berlini szakfolyóiratnak, melyben a cseh és szlovák nyelven megjele­nő belföldi ideggyógyászati munkák ismerte­tését látom el. — Hogyah jutottam el a regényírásig? Ha szaluul magam igy kifejeznem: ez a regény az első regényem, elsősorban kísérlet akart lenni abból a szempontból, hogy olyan dolgokat, amiket eddig pszichoanalitilcai szempontból néztem, most intuitív formában próbáljak érzékel- telni. Ezért a regényemmel kapcsolatban két téve­dést vagyok kénytelen korrigálni. Az egyik beállítás szerint a „Mudr. Darvas" pszicho­analitikus regény. Ez tévedés. Éppen az imént mondottam, hogy az izgat a legjobban, hogy azokat a dolgokat, amiről megvan a pszicho­analitikus véleményem, a másik oldalról: in­tuitíve próbálom megfogni minden pszicho­analízis nélkül. Ezért gondosan óvakodtam attól, hogy még véletlenül se vegyítsem ösz~ 8ze a kettőt, - • mert ez szerintem művészi etlen és értékte­len lenne. A regény némely fejezetében például, ahol s-zinte feltola-kodott a pszichoanalitikus ma­gyarázás lehetősége, kerültem, sokszor erő­szakkal távolítottam el a regényből a pszicho­analízist, hogy még a látszatát is kerüljem a pszichonalitikus regénynek. — A másik dolog, amit szintén korrigál­nom kell, egyes lapoknak az a beállítása, mintha a „Mudr. Darvas" zsidó regény volna, hozzá még az első szlovenszkói zsidó regény. Ez a beállítás nem fedi a valóságot. A re­gényem hőse egy fiatal 6zlovenszkói zsi­dó orvos, akinek a zsidósága azonban inkább olyan gátló nehézség, mintha, teszem: ragyás ar- j cu, sánta-, vagy zseni lenne. Valaki tehát, aki egy különös tulajdonságá­nál fogva nem tud beilleszkedni a hétköznapi életbe. Egy ember, aki magyar is, zsidó is, szegény is, de akármelyik tulajdonságának különösebb kiemelését nem tartottam fontosnak, mert ezek a tulajdonságok csak szimbolizálják a te­hetetlenségét a nála erősebb külvilággal szem­ben. A zsidókérdés legfeljebb csak forma a re­gényben, mert a lényeg a mondanivalóban van. Hiszen lehet nagyon jó regényt írni cgv cigányról, ez­zel szemben ériéktelen ponyvát, mondjuk: egy főhercegnőről. — Ugyancsak téves az a beállítás is, mint­ha regényem kulcsregény lenne. A „Mudr. Darvas" lehet jól, vagy rosszul megírva, de bizonyos, hogy élményszerü ségek és in Hű ti v form^képzés állanak mögötte, melyek megszabják a regény , föltétien ko­molyságát s lehet, hogy talán az értékét is. Ennek igazolására idézem egy nagyszerű ma­gyar iró hozzámintézett levelének néhány sorát, ahol a következőket mondja: ..Maga egy jelentékeny író, a regényében sok szép és nagy dolog van. A hibák, amik vannak, nem lényegesek s a,z eaószböl az emelkedik ki, hogy tud írni. ■ — Ezeket nem hiúságból, csak a magam iga­| zolására hozom fel. Akik ismernek különben, ! tudják, hogy mi a véleményem a kisvárosi pletykálkodásról és szenzációéhségről. Vala­ki, aki mindenekelőtt orvos, hozzá még ideg­orvos is egy kisvárosban, az, az sem miesetre sem irhát kulcsregényt. — Itt mondom el, amivel talán kezdenem kellett volna, hogy nagy hálával tartozom Dzurányi László és Telléry Gyula főszerkesz­tő uraknak, valamint Darkó Istvánnak, Győry Dezsőnek és Sziklay Ferencnek, akik gondos szeretettel segítettek hozzá ahhoz, hogy a re­gényem megjelenjen. Amig ilyen emberek dolgoznak a magyarság kulturfraritjának élén, addig öröm lesz magyar kultúrát terjeszteni Szlovensakón. — Hogy meddig írtam a regényemet? Mindössze négy-öt hónapig. Kolozsvárt kezd­tem el tavaly augusztusban, ahol egy bará­tomnál jártam, a legtöbbször csak éjjel jutot­tam hozzá a munkához. — Hogy vannak-e további terveim? Persze hogy vannak. Részletekről azonban nem nyi- latkozhatom, mert nem akarom, hogy a kávé­házban valamelyik ismerősöm megkérdezze tőlem: — Talán uj regényén gondolkozik? Ilyen kérdésekre pedig csak kellemetlenül lehet válaszolni. (—béri.) Faragó Ödön és Gaát Franciska vendég­szereplése Pozsonyban Pozsony, május 8. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Három szép színházi estében volt része hétfőn, kedden és szerdán a pozsonyi magyarságnak. Az előadásokat Faragó Ödön, volt szlovén szkói magyar színigazgató és Gaál Franciska, a magyar színjátszás egyik legna­gyobb tehetségű művésznőjének vendégsze­replése tette emlékezetessé. Hétfőm Szép Er­nő ikőltői szépségű mesejátékét, a® Aranyórát mutatta be Földes színtársulata. Faragó Ödön szakavatott rendezői keze alatt méltó inter­pretálást kapott Szép Ernő darabja. Maga Faragó mint szinész is nagyszerű alakításá­val művészi élménnyé avatta az előadást, amelynek sikerében rajta kívül még Mihályi Lici osztozkodott s egyúttal bizonyítékot szol­gáltatott arra, hogy egyéniségének megfelelő szerepben (semmiesetre sem mint operett- primadonna vagy grand-dame) kétségbevon­hatatlan érték. Nagyszerű volt Rajz Ferenc is, úgyszintén Novák István, IIinai Ede, Kovács Árpád stb. A keddi műsor a könnyű múzsának volt szentelve. Szilire került egy porlepte, francia bohózat: Van-e valami elvámolni valója? Az előadás tempós volt, ami Faragó Ödönnek, a rendezőnek és színésznek érdeme. A közön­ség mindkét este lelkes ovációban részesítet­te a népszerű volt szlovenszkói színigazgatót. Szerdán a Pozsonyban már régebben ját- ! szott Fruska cimü amerikai komédiában Gaál Franciska vendégszerepelt s amit ez a kivé­teles képességű színésznő a darab címszere­pében nyújtott, a színjátszásnak Csimborasz- szója volt. Maga a megtestesült bübáj, köz­vetlenség és kedvesség volt Gaál Franciska, aki úgy játszott a közönség érzelemhurjain, ahogy akart. A vendégmüvésznő szenzációs alakítása mintegy szárnyat adott a többi sze­replőnek, akik közül első helyen kell meg- emlilenünk egy papucshős szerepét élethűen játszó Földes Dezsőt, azután R. Mihályi Vil- csit, aki egy komikus anyaszerepben szerzett sok derűs percet a közönségnek. Frappánsan jó volt Novak István és ambiciózus alakításá­val járult hozzá az előadás sikeréhez az ele­gáns és dekoratív megjelenésű Tanka Dóra, Pajor István és Rajz Ferenc. A közönség for­rón ünnepelte elsősorban Gaál Franciskát. Ezzel a három előadással bezárult a kéthe­tenkénti pozsonyi prózai előadások évadja s most már csak junius 1-én jön a magyar színtársulat Pozsonyba, hogy megkezdje az egyhónapos operettszezout. $ (*) A bécsi Oratórium-Egyesület Pozsony­ban. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Egyházi Zeneegyesületnek a május 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakoT rendezendő nagy ének- és zenekari hangversenyén, amelyen a híres bé­csi Oratórium-Egyesület teljes énekkara ne­ves karnagyának, Nilius Rudolfnak vezetésé­vel működik /közre, mind oly müvek kerül­nek előadásra, amelyeket Pozsonyban ezideig még nem adtak elő. Ezen elsőizben előadásra kerülő müvek a következők: Haydn: Te De­um, Bruckner Antal: 150 Zsoltár, Brahms: Schicksalslied, Dvorák Antal: Nagymise D- durban, Strauss Richárd: Wamderere Stunm- lied. Az összes müveket nagy ének- és zene­karral adják elő. Az előadáson mindkét egye­sület teljes énekkara és a megerősített Bra- tislavai Simfonicky Oróhester működik közre. Az egyes műsor számokat felváltva Nilius Ru­dolf tanár és Albrecht Sándor tanár fogja ve­zényelni, ugv hogy ezen hangverseny az ez- idei zenei hang versenyévad legérdekesebb eseménye lesz. (*) A pozsonyi Toldy-kör műkedvelői is­mét a színpadon. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Csak néhány nap előtt adtunk hirt arról, hogy május 21-én, csütörtökön ismét al­kalma lesz a pozsonyi közönségnek gyönyör­ködni a Toldy-köri műkedvelők játékában és máris nagy az érdeklődés a darab iránt. Sem a népszerű rendezőt, Niobus Hány l, sem a gárdát nem kell külön bemutatni. Legtöbben kedvencei már a közönségnek, amely évek óta szeretetébe fogadta őket, de az ifjabbak közül is néhány uj erő érvényesíti majd lel­kes tudását. Az Ezüst páncél cimü vígjátékot tűzte ki a gárda műsorára, amely szellemes és vonzó tartalmával sokszor kacagtatja meg a hallgatóságot. Kiváncsiak vagyunk Schügerl Erzsikére, akit először a Darázsfészek darab­ban láttunk kisebb szerepben és most mint drámai szende arat majd sok sikert. Az elő­adás este háromnegyed 9 órakor lesz az At- lonban és a jegyárusítás már a napokban megkezdődik a Seifert-cégnél. Ajánlatos a je­gyekről minél előbb gondoskodni. (•) Pünkösdkor jelenik meg György Ferenc rer- seskölete. György Ferenc verseskötete a „danteién levél" pünkösdkor jelenik meg a szlovenszkói könyvpiacon. A szép kádPátósn kötet ára 16 korona. A merített papíron készült, számozott bibliofil - kiadásé 50 korona. Aki az 50 koronás példányt megrendeli, ingyen kapja a szerző „Napisten ötén" cimü, jórészt prózai írásokat (színdarabokat is) tartalmazó könyvét. Megrendelések György Ferenc, Kassa, Légioné rus-t ér 6. címre küldendők. (*) A londoni tavaszi tárlat második botránya. Londonból! jelentik: A londoni festőakadémía ta­vaszi kiállításával kapcsolatban egymást érik a bot­rányok. Egv öreg művész görbe tükör alapján torz arcképet készített magáról és azt küldte be a ki­állításra, hogy nevetségessé tegye a zsűrit. A meg­nyíltáé után nyilvánosságra bori a a trükköt és most az egész város a zsűrin nevet. A másik botrány ko­molyabb jellegű. Orpen, a káváié modem festő nagy képet küldött be, amely Krisztust ábrázolja tanít­ványaival. A kép nem naturalista, hanem inkább neopriniitiv és az alakok kissé stilizáltak. Éktelen felháborodást keltett ez a kép. A konzervatív kriti­kusok a festmény eMávoíitását követelik, azt írják, hogy Orpen vallásgyalázást követett el, mert „ka­rikatúrát" készített Krisztusról é« tanítványairól. A közönség két pártra szakadt. Az egyik csoport szintén a kép eMvoMtáeát követeli, a másik cso­port viszont azt mondja, hogy Orpen munkája re­mekmű. Maga Orpen röviden nyilatkozott as ügy­gyed kapcsolatban: „Nem értem ezt a ielMborodást. Az a bűnöm, hogy nem naturalista képet festet­tem? Hát ki fest ma már naMmlisriákuB módon? És talán a kora renaiaeance-festmények naturalis­ták? Glorio, Cimabue, Fre Angeüüoo képei talán nem etüizáitam, egyéni felfogásban ábrázolták a Megváltót? (*) Ki nagyobb iró: Shaw vagy Natanson? Bemard Shaw nem tartozik a világ legtapintato- sabb íród közé, az teljesen kétségtelen. Legutóbb Parisban járt, megnézte a Szénésszekér ottani elő­adását, tűrte, hogy ünepeljék és Londonba való ha­zatérése után első dolga volt, hogy leo&epülje da­rabja rendezőjét, szereplőjét, a francia színjátszást, a francia drámairodalmat és a franciákat általában. Ha az ember a vitának csak ezt a részét ismeri, hajlandó teljesen méltányolni a franciák felháboro­dását a tapintatlan vendég megjegyzései nyomán. De ha az ember elolvassa a kommentárokat, me­lyeket a francia lapok az esethez fűztek, az a gya­núja támad, hogy az öreg ir valószínűleg tudta, mit csinál és nem ok nélkül leckéztette meg a franciá­kat. Gábriel Boissy, a Gomedia nagytekintélyű szerkesztője például nem habozik kijelenteni, hogy Bemard Shawnak minden oka megvan rá, hogy fejet hajtson... Kicsoda ©lőtt? Jacques Natanson előtt — igy olvasható ez szóról szóra a Com©diá­ban. (*) Olasz szépségkirálynő lép fel Kálmán Imre darabjában Párisban. A párisi Amba&sadeurs szín­házban most tartották meg Kálmán Imre darab­jának, a Marica grófnőnek házi főpróbáját. A világ­járó darab címszerepét Páriában Mary Lewis ismert énekesnő, Bohnen Mihály elvált felesége játszotta. Annakidején Mary Lewis kreálta Párisban A vig özvegy-et az Apolló színházban óriási sikerrel. Mostani szereplése sem járt kevesebb diadallal, mert a házi főpróba közönsége melegen ünnepelte szereplőtársaival együtt, A Marica grófnő francia nyelven is éppen olyan nagy sikert aratott, mint a többi országokban. A szereposztásnak különös ér­dekessége, hogy a szubrett szerepét egy fiatal olasz leány, Mima Curtis játszotta. Curtis kisasszony 1928-ban megnyerte Olaszország szépségversenyét és mint Miss Italia Parisba utazott a nemzetközi versenyre. Itt szerződtette egy filmtársaság. Több filmet játszott, most pedig színpadon lépettjei a si­ker minden külső jele mellett. (*) Különös plágiumvád Vicki Baum ellen. Ber­linből jelentik: Cochran, a híres londoni színházi vállalkozó néhány nap óta Berlinben tartózkodik. Azért utazóit Berlinbe, hogy megakadályozza Vicki Baum, a nagysikerű német írónő ..Pariserplat-z 13“ cimü vígjátékénak a sorozatos előadásait. Cochran állítása szerint ugyanis ez a darab közönséges plá­gium. Az angol darab, amelyből szerinte Vicki Baum vígjáték a egész cselekményét kölcsönözte, múlt év végén került színre először Glasgowban, majd valamivel később Londonban. Az angol dara­bot Benn Lewy irta magának Cochrannak az ötle­téből és útmutatásai nyomán. Hogy mi módon jutott Vidd Baum, akinek a darabja szintén hónapok óta készen van, az angol darab tartalmához, arról nőm nyilatkozik a színházi nagyvállalkozó, akii a maga részéről kijelentette, hogy őszintén sajnálja, hogy ilyen rendszabályokhoz kénytelen fordulni egy bá­jos hölgy ellen. (*) Müller Vilmos dr. kir. tanácsos, Igaz­gató főorvos, az ismert tuberkulózis szakor­vos tollából a legújabb tapasztalatok alapján kitűnő munka jelent meg a tuberkulózis meg­előzésérői és kezeléséről. Ez a munka értékes tanácsok és útba igazítások formájában biztos segítség minden tuberkulózisban szenvedő­nek, nélkülözhetetlen azonban minden egész­séges ember számára is, mert részletesen tárgyalja az egészséges táplálkozást és min­denkorra nézve rendszerbe önti azokat a sza­bályokat, amelyeket a modern orvosi tudo­mány a táplálkozás terén mint megdönthetet­len igazságokat főképpen az utóbbi évtize­dekben felállított. Megállapított tény, hogy Európa országai közül a tuberkulózis hazánk­ban szedi a legtöbb áldozatot, éppen ezért ezen a nagyközönség számára készült „A tu­berkulózis megelőzése és gyógyítása diétás kezeléssel" cimü rendkívül fontos ki* mun­kát a magyar közönségnek a legmelegebben ajánljuk. Minden családban olvasná kell ezt a könyvet, hogy a tuberkulózis rövid idő múlva a kipusztuló betegségek közé tartoz­zék. Az államnak is óriási érdeke volna, hogy ezen hasznos olcsó kis munkának minél szé­lesebb rétegekben való elterjedését előse­gítse. A 135 oldalas könyv ára csak 19.50 ko­rona. Portó 3, utánvétnél 5 korona. Kapható a P. M. H. könyvosztályánál. (*) A nyerskoszt. II. kiadás. (A nyerskosri és nyenstáplálkozás mint természetes gyógy tényező.) Mindinkább nyilvánvaló vált napjainkban, begy az egészséges életmód és modem higiéné egészen más követelményeket állít fel a modem ember élet­módjával szemben, mint volt akárcsak tíz évvel ezelőtt is. Mindenekelőtt táplálkozásunk megy át gyökeres változásokon, miután azon feltevést, hogy az ételek elkészítésénél (főzés, sütés, párolás stb.) a tápláló értélk legnagyobb része veszendőbe megy, míg a tápanyagok nyrereál!apóiban történő fogyasz­tásánál a tápláló vitaminokat a legceutrálabb álla­potukban élvezhetjük, ma már tudományos kutatá­sok eredményei igazolják. Főzelékek, gyümölcsök olajos magvait (dió, mogyoró stb.) természetes ál­lapotuk élvezeténél tulajdonképpen napfényt és egészséget eszünk. Buc&ányi Gyula dr. ismert buda­pesti főorvos most megjelent kis munkálja, a termé­szetes táplálkozás és a természetes gyógymódok leg­ismertebb szakembere teszi e kérdést mindenki számára hozzáférhetővé. Könyvének jelentőségét nagyban emeli azon körülmény, hogy a munka egy szakácskönyvet is tartalmaz, mely számtalan vál­tozatos és Ízletes recepttel hódit barátokat a nyers- kúrának. A munka Novák Rudolf és Tea ismert íz­léses kiadásában jelent meg. Ára csak 19.50 K. Porbo 3 K, utánvétnél 5 K. Kapható a P. M. H, könyvosztáíyánál, Prága II., Panská 12., III. (*) Megjelent a Világosság legnjabb száma, A Világosság az egyetlen szlovenszkói magyar ka­tolikus oktatásügyi fofyődrat. Legújabb számának nivŐ6 tartalma a következő: Dinnyés Károly: A nem álltamé iskolák jogviszonyainak rendezése. De- lattre Péter: A katolikus oktatásügy helyzete Fran­ciaországban. Richter Jánosnak a prágai Prohászka Körben elmondott Prohászkáról szóló előadása. Czistler István: A gyakorlati Kairlitaez. Wilfland Já­nos: Beszéd anyák napjára. Azonkívül a köv. cikk és rovatok: Hány óra van most? Hírek. Könyvek. — Előfizetni lehet a szerkesztőség és kiedóbizolt- ságnál: Nővé Zámky-Érsekujvár, Kórház-ucca 27/a. Évi előfizetési díj 40 K, egyes szám ára 4 K. Ez a tartalmas szaklap megérdemli a támogatást. Ajánl­juk mindenkinek, különösen a szlovenszkói magyar tanítóknak és tanároknak. Már most jelezzük, hogy a lap májusi száma a Prohászka Kör szerkesztésé­ben, miint Remin Novárum különszám fog megjo< lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents