Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-09 / 106. (2623.) szám
tPSl mája* 9, wornbai. 9 <MwuuA^AfiíaRHiraaK SzrDHÁzKönW-KaLTaRA „Magyar is, zsidó is, szegény is“ MUDr. Darvas, a főhős — mondja Báüni Aladár első regényéről, mely ez évben jelenik meg a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet kiadásában Kassa, májas 8. (Kassai szerkesztőségünktől.) A P. M. H. jelentette elsőnek, hogy Bálint Aladár <ir. kassai idegorvos „Mudr. Darvas" cimü regényt irt, mellyel résztvett a Kazinczy Kiadóvállalat őszi regénypályázatán. A regény kvalitásai olyanok voltak, liogy a bírálóbizottság kiadásra méltónak találta a regényt, amely most a Kazinczy Könyvkiadó Szövetkezet ezévi sorozatában fog megjelenni. Az eddig ismeretlen szerző meglepet ésszerű sikere hirtelen fel átfordította a szlovén szkói magyar közvélemény érdeklődését, amely joggal kiváncsi arra, hogy kicsoda voltaképpen a regényíró Bálint Aladár és hogyan jutott első regényéig. A közönség, de az iró szempontjából is érdekes dolgok ezek, amiket Bálint Aladár mond el magáról és a regényéről: — 34 esztendős vagyok, orvos, idegspecialista, aki Prágában végeztem el az egyetemet, ntána jártam Bécsben, Berlinben, Münchenben, Hamburgban, mig végre Kassán telepedtem le — mondja Bálint Aladár, akivel rendelőjében beszélgetek. — Eddig már több tudományos szakmunkát irtani, állandó munkatársa vagyok egy berlini szakfolyóiratnak, melyben a cseh és szlovák nyelven megjelenő belföldi ideggyógyászati munkák ismertetését látom el. — Hogyah jutottam el a regényírásig? Ha szaluul magam igy kifejeznem: ez a regény az első regényem, elsősorban kísérlet akart lenni abból a szempontból, hogy olyan dolgokat, amiket eddig pszichoanalitilcai szempontból néztem, most intuitív formában próbáljak érzékel- telni. Ezért a regényemmel kapcsolatban két tévedést vagyok kénytelen korrigálni. Az egyik beállítás szerint a „Mudr. Darvas" pszichoanalitikus regény. Ez tévedés. Éppen az imént mondottam, hogy az izgat a legjobban, hogy azokat a dolgokat, amiről megvan a pszichoanalitikus véleményem, a másik oldalról: intuitíve próbálom megfogni minden pszichoanalízis nélkül. Ezért gondosan óvakodtam attól, hogy még véletlenül se vegyítsem ösz~ 8ze a kettőt, - • mert ez szerintem művészi etlen és értéktelen lenne. A regény némely fejezetében például, ahol s-zinte feltola-kodott a pszichoanalitikus magyarázás lehetősége, kerültem, sokszor erőszakkal távolítottam el a regényből a pszichoanalízist, hogy még a látszatát is kerüljem a pszichonalitikus regénynek. — A másik dolog, amit szintén korrigálnom kell, egyes lapoknak az a beállítása, mintha a „Mudr. Darvas" zsidó regény volna, hozzá még az első szlovenszkói zsidó regény. Ez a beállítás nem fedi a valóságot. A regényem hőse egy fiatal 6zlovenszkói zsidó orvos, akinek a zsidósága azonban inkább olyan gátló nehézség, mintha, teszem: ragyás ar- j cu, sánta-, vagy zseni lenne. Valaki tehát, aki egy különös tulajdonságánál fogva nem tud beilleszkedni a hétköznapi életbe. Egy ember, aki magyar is, zsidó is, szegény is, de akármelyik tulajdonságának különösebb kiemelését nem tartottam fontosnak, mert ezek a tulajdonságok csak szimbolizálják a tehetetlenségét a nála erősebb külvilággal szemben. A zsidókérdés legfeljebb csak forma a regényben, mert a lényeg a mondanivalóban van. Hiszen lehet nagyon jó regényt írni cgv cigányról, ezzel szemben ériéktelen ponyvát, mondjuk: egy főhercegnőről. — Ugyancsak téves az a beállítás is, mintha regényem kulcsregény lenne. A „Mudr. Darvas" lehet jól, vagy rosszul megírva, de bizonyos, hogy élményszerü ségek és in Hű ti v form^képzés állanak mögötte, melyek megszabják a regény , föltétien komolyságát s lehet, hogy talán az értékét is. Ennek igazolására idézem egy nagyszerű magyar iró hozzámintézett levelének néhány sorát, ahol a következőket mondja: ..Maga egy jelentékeny író, a regényében sok szép és nagy dolog van. A hibák, amik vannak, nem lényegesek s a,z eaószböl az emelkedik ki, hogy tud írni. ■ — Ezeket nem hiúságból, csak a magam iga| zolására hozom fel. Akik ismernek különben, ! tudják, hogy mi a véleményem a kisvárosi pletykálkodásról és szenzációéhségről. Valaki, aki mindenekelőtt orvos, hozzá még idegorvos is egy kisvárosban, az, az sem miesetre sem irhát kulcsregényt. — Itt mondom el, amivel talán kezdenem kellett volna, hogy nagy hálával tartozom Dzurányi László és Telléry Gyula főszerkesztő uraknak, valamint Darkó Istvánnak, Győry Dezsőnek és Sziklay Ferencnek, akik gondos szeretettel segítettek hozzá ahhoz, hogy a regényem megjelenjen. Amig ilyen emberek dolgoznak a magyarság kulturfraritjának élén, addig öröm lesz magyar kultúrát terjeszteni Szlovensakón. — Hogy meddig írtam a regényemet? Mindössze négy-öt hónapig. Kolozsvárt kezdtem el tavaly augusztusban, ahol egy barátomnál jártam, a legtöbbször csak éjjel jutottam hozzá a munkához. — Hogy vannak-e további terveim? Persze hogy vannak. Részletekről azonban nem nyi- latkozhatom, mert nem akarom, hogy a kávéházban valamelyik ismerősöm megkérdezze tőlem: — Talán uj regényén gondolkozik? Ilyen kérdésekre pedig csak kellemetlenül lehet válaszolni. (—béri.) Faragó Ödön és Gaát Franciska vendégszereplése Pozsonyban Pozsony, május 8. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Három szép színházi estében volt része hétfőn, kedden és szerdán a pozsonyi magyarságnak. Az előadásokat Faragó Ödön, volt szlovén szkói magyar színigazgató és Gaál Franciska, a magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetségű művésznőjének vendégszereplése tette emlékezetessé. Hétfőm Szép Ernő ikőltői szépségű mesejátékét, a® Aranyórát mutatta be Földes színtársulata. Faragó Ödön szakavatott rendezői keze alatt méltó interpretálást kapott Szép Ernő darabja. Maga Faragó mint szinész is nagyszerű alakításával művészi élménnyé avatta az előadást, amelynek sikerében rajta kívül még Mihályi Lici osztozkodott s egyúttal bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy egyéniségének megfelelő szerepben (semmiesetre sem mint operett- primadonna vagy grand-dame) kétségbevonhatatlan érték. Nagyszerű volt Rajz Ferenc is, úgyszintén Novák István, IIinai Ede, Kovács Árpád stb. A keddi műsor a könnyű múzsának volt szentelve. Szilire került egy porlepte, francia bohózat: Van-e valami elvámolni valója? Az előadás tempós volt, ami Faragó Ödönnek, a rendezőnek és színésznek érdeme. A közönség mindkét este lelkes ovációban részesítette a népszerű volt szlovenszkói színigazgatót. Szerdán a Pozsonyban már régebben ját- ! szott Fruska cimü amerikai komédiában Gaál Franciska vendégszerepelt s amit ez a kivételes képességű színésznő a darab címszerepében nyújtott, a színjátszásnak Csimborasz- szója volt. Maga a megtestesült bübáj, közvetlenség és kedvesség volt Gaál Franciska, aki úgy játszott a közönség érzelemhurjain, ahogy akart. A vendégmüvésznő szenzációs alakítása mintegy szárnyat adott a többi szereplőnek, akik közül első helyen kell meg- emlilenünk egy papucshős szerepét élethűen játszó Földes Dezsőt, azután R. Mihályi Vil- csit, aki egy komikus anyaszerepben szerzett sok derűs percet a közönségnek. Frappánsan jó volt Novak István és ambiciózus alakításával járult hozzá az előadás sikeréhez az elegáns és dekoratív megjelenésű Tanka Dóra, Pajor István és Rajz Ferenc. A közönség forrón ünnepelte elsősorban Gaál Franciskát. Ezzel a három előadással bezárult a kéthetenkénti pozsonyi prózai előadások évadja s most már csak junius 1-én jön a magyar színtársulat Pozsonyba, hogy megkezdje az egyhónapos operettszezout. $ (*) A bécsi Oratórium-Egyesület Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Egyházi Zeneegyesületnek a május 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakoT rendezendő nagy ének- és zenekari hangversenyén, amelyen a híres bécsi Oratórium-Egyesület teljes énekkara neves karnagyának, Nilius Rudolfnak vezetésével működik /közre, mind oly müvek kerülnek előadásra, amelyeket Pozsonyban ezideig még nem adtak elő. Ezen elsőizben előadásra kerülő müvek a következők: Haydn: Te Deum, Bruckner Antal: 150 Zsoltár, Brahms: Schicksalslied, Dvorák Antal: Nagymise D- durban, Strauss Richárd: Wamderere Stunm- lied. Az összes müveket nagy ének- és zenekarral adják elő. Az előadáson mindkét egyesület teljes énekkara és a megerősített Bra- tislavai Simfonicky Oróhester működik közre. Az egyes műsor számokat felváltva Nilius Rudolf tanár és Albrecht Sándor tanár fogja vezényelni, ugv hogy ezen hangverseny az ez- idei zenei hang versenyévad legérdekesebb eseménye lesz. (*) A pozsonyi Toldy-kör műkedvelői ismét a színpadon. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Csak néhány nap előtt adtunk hirt arról, hogy május 21-én, csütörtökön ismét alkalma lesz a pozsonyi közönségnek gyönyörködni a Toldy-köri műkedvelők játékában és máris nagy az érdeklődés a darab iránt. Sem a népszerű rendezőt, Niobus Hány l, sem a gárdát nem kell külön bemutatni. Legtöbben kedvencei már a közönségnek, amely évek óta szeretetébe fogadta őket, de az ifjabbak közül is néhány uj erő érvényesíti majd lelkes tudását. Az Ezüst páncél cimü vígjátékot tűzte ki a gárda műsorára, amely szellemes és vonzó tartalmával sokszor kacagtatja meg a hallgatóságot. Kiváncsiak vagyunk Schügerl Erzsikére, akit először a Darázsfészek darabban láttunk kisebb szerepben és most mint drámai szende arat majd sok sikert. Az előadás este háromnegyed 9 órakor lesz az At- lonban és a jegyárusítás már a napokban megkezdődik a Seifert-cégnél. Ajánlatos a jegyekről minél előbb gondoskodni. (•) Pünkösdkor jelenik meg György Ferenc rer- seskölete. György Ferenc verseskötete a „danteién levél" pünkösdkor jelenik meg a szlovenszkói könyvpiacon. A szép kádPátósn kötet ára 16 korona. A merített papíron készült, számozott bibliofil - kiadásé 50 korona. Aki az 50 koronás példányt megrendeli, ingyen kapja a szerző „Napisten ötén" cimü, jórészt prózai írásokat (színdarabokat is) tartalmazó könyvét. Megrendelések György Ferenc, Kassa, Légioné rus-t ér 6. címre küldendők. (*) A londoni tavaszi tárlat második botránya. Londonból! jelentik: A londoni festőakadémía tavaszi kiállításával kapcsolatban egymást érik a botrányok. Egv öreg művész görbe tükör alapján torz arcképet készített magáról és azt küldte be a kiállításra, hogy nevetségessé tegye a zsűrit. A megnyíltáé után nyilvánosságra bori a a trükköt és most az egész város a zsűrin nevet. A másik botrány komolyabb jellegű. Orpen, a káváié modem festő nagy képet küldött be, amely Krisztust ábrázolja tanítványaival. A kép nem naturalista, hanem inkább neopriniitiv és az alakok kissé stilizáltak. Éktelen felháborodást keltett ez a kép. A konzervatív kritikusok a festmény eMávoíitását követelik, azt írják, hogy Orpen vallásgyalázást követett el, mert „karikatúrát" készített Krisztusról é« tanítványairól. A közönség két pártra szakadt. Az egyik csoport szintén a kép eMvoMtáeát követeli, a másik csoport viszont azt mondja, hogy Orpen munkája remekmű. Maga Orpen röviden nyilatkozott as ügygyed kapcsolatban: „Nem értem ezt a ielMborodást. Az a bűnöm, hogy nem naturalista képet festettem? Hát ki fest ma már naMmlisriákuB módon? És talán a kora renaiaeance-festmények naturalisták? Glorio, Cimabue, Fre Angeüüoo képei talán nem etüizáitam, egyéni felfogásban ábrázolták a Megváltót? (*) Ki nagyobb iró: Shaw vagy Natanson? Bemard Shaw nem tartozik a világ legtapintato- sabb íród közé, az teljesen kétségtelen. Legutóbb Parisban járt, megnézte a Szénésszekér ottani előadását, tűrte, hogy ünepeljék és Londonba való hazatérése után első dolga volt, hogy leo&epülje darabja rendezőjét, szereplőjét, a francia színjátszást, a francia drámairodalmat és a franciákat általában. Ha az ember a vitának csak ezt a részét ismeri, hajlandó teljesen méltányolni a franciák felháborodását a tapintatlan vendég megjegyzései nyomán. De ha az ember elolvassa a kommentárokat, melyeket a francia lapok az esethez fűztek, az a gyanúja támad, hogy az öreg ir valószínűleg tudta, mit csinál és nem ok nélkül leckéztette meg a franciákat. Gábriel Boissy, a Gomedia nagytekintélyű szerkesztője például nem habozik kijelenteni, hogy Bemard Shawnak minden oka megvan rá, hogy fejet hajtson... Kicsoda ©lőtt? Jacques Natanson előtt — igy olvasható ez szóról szóra a Com©diában. (*) Olasz szépségkirálynő lép fel Kálmán Imre darabjában Párisban. A párisi Amba&sadeurs színházban most tartották meg Kálmán Imre darabjának, a Marica grófnőnek házi főpróbáját. A világjáró darab címszerepét Páriában Mary Lewis ismert énekesnő, Bohnen Mihály elvált felesége játszotta. Annakidején Mary Lewis kreálta Párisban A vig özvegy-et az Apolló színházban óriási sikerrel. Mostani szereplése sem járt kevesebb diadallal, mert a házi főpróba közönsége melegen ünnepelte szereplőtársaival együtt, A Marica grófnő francia nyelven is éppen olyan nagy sikert aratott, mint a többi országokban. A szereposztásnak különös érdekessége, hogy a szubrett szerepét egy fiatal olasz leány, Mima Curtis játszotta. Curtis kisasszony 1928-ban megnyerte Olaszország szépségversenyét és mint Miss Italia Parisba utazott a nemzetközi versenyre. Itt szerződtette egy filmtársaság. Több filmet játszott, most pedig színpadon lépettjei a siker minden külső jele mellett. (*) Különös plágiumvád Vicki Baum ellen. Berlinből jelentik: Cochran, a híres londoni színházi vállalkozó néhány nap óta Berlinben tartózkodik. Azért utazóit Berlinbe, hogy megakadályozza Vicki Baum, a nagysikerű német írónő ..Pariserplat-z 13“ cimü vígjátékénak a sorozatos előadásait. Cochran állítása szerint ugyanis ez a darab közönséges plágium. Az angol darab, amelyből szerinte Vicki Baum vígjáték a egész cselekményét kölcsönözte, múlt év végén került színre először Glasgowban, majd valamivel később Londonban. Az angol darabot Benn Lewy irta magának Cochrannak az ötletéből és útmutatásai nyomán. Hogy mi módon jutott Vidd Baum, akinek a darabja szintén hónapok óta készen van, az angol darab tartalmához, arról nőm nyilatkozik a színházi nagyvállalkozó, akii a maga részéről kijelentette, hogy őszintén sajnálja, hogy ilyen rendszabályokhoz kénytelen fordulni egy bájos hölgy ellen. (*) Müller Vilmos dr. kir. tanácsos, Igazgató főorvos, az ismert tuberkulózis szakorvos tollából a legújabb tapasztalatok alapján kitűnő munka jelent meg a tuberkulózis megelőzésérői és kezeléséről. Ez a munka értékes tanácsok és útba igazítások formájában biztos segítség minden tuberkulózisban szenvedőnek, nélkülözhetetlen azonban minden egészséges ember számára is, mert részletesen tárgyalja az egészséges táplálkozást és mindenkorra nézve rendszerbe önti azokat a szabályokat, amelyeket a modern orvosi tudomány a táplálkozás terén mint megdönthetetlen igazságokat főképpen az utóbbi évtizedekben felállított. Megállapított tény, hogy Európa országai közül a tuberkulózis hazánkban szedi a legtöbb áldozatot, éppen ezért ezen a nagyközönség számára készült „A tuberkulózis megelőzése és gyógyítása diétás kezeléssel" cimü rendkívül fontos ki* munkát a magyar közönségnek a legmelegebben ajánljuk. Minden családban olvasná kell ezt a könyvet, hogy a tuberkulózis rövid idő múlva a kipusztuló betegségek közé tartozzék. Az államnak is óriási érdeke volna, hogy ezen hasznos olcsó kis munkának minél szélesebb rétegekben való elterjedését elősegítse. A 135 oldalas könyv ára csak 19.50 korona. Portó 3, utánvétnél 5 korona. Kapható a P. M. H. könyvosztályánál. (*) A nyerskoszt. II. kiadás. (A nyerskosri és nyenstáplálkozás mint természetes gyógy tényező.) Mindinkább nyilvánvaló vált napjainkban, begy az egészséges életmód és modem higiéné egészen más követelményeket állít fel a modem ember életmódjával szemben, mint volt akárcsak tíz évvel ezelőtt is. Mindenekelőtt táplálkozásunk megy át gyökeres változásokon, miután azon feltevést, hogy az ételek elkészítésénél (főzés, sütés, párolás stb.) a tápláló értélk legnagyobb része veszendőbe megy, míg a tápanyagok nyrereál!apóiban történő fogyasztásánál a tápláló vitaminokat a legceutrálabb állapotukban élvezhetjük, ma már tudományos kutatások eredményei igazolják. Főzelékek, gyümölcsök olajos magvait (dió, mogyoró stb.) természetes állapotuk élvezeténél tulajdonképpen napfényt és egészséget eszünk. Buc&ányi Gyula dr. ismert budapesti főorvos most megjelent kis munkálja, a természetes táplálkozás és a természetes gyógymódok legismertebb szakembere teszi e kérdést mindenki számára hozzáférhetővé. Könyvének jelentőségét nagyban emeli azon körülmény, hogy a munka egy szakácskönyvet is tartalmaz, mely számtalan változatos és Ízletes recepttel hódit barátokat a nyers- kúrának. A munka Novák Rudolf és Tea ismert ízléses kiadásában jelent meg. Ára csak 19.50 K. Porbo 3 K, utánvétnél 5 K. Kapható a P. M. H, könyvosztáíyánál, Prága II., Panská 12., III. (*) Megjelent a Világosság legnjabb száma, A Világosság az egyetlen szlovenszkói magyar katolikus oktatásügyi fofyődrat. Legújabb számának nivŐ6 tartalma a következő: Dinnyés Károly: A nem álltamé iskolák jogviszonyainak rendezése. De- lattre Péter: A katolikus oktatásügy helyzete Franciaországban. Richter Jánosnak a prágai Prohászka Körben elmondott Prohászkáról szóló előadása. Czistler István: A gyakorlati Kairlitaez. Wilfland János: Beszéd anyák napjára. Azonkívül a köv. cikk és rovatok: Hány óra van most? Hírek. Könyvek. — Előfizetni lehet a szerkesztőség és kiedóbizolt- ságnál: Nővé Zámky-Érsekujvár, Kórház-ucca 27/a. Évi előfizetési díj 40 K, egyes szám ára 4 K. Ez a tartalmas szaklap megérdemli a támogatást. Ajánljuk mindenkinek, különösen a szlovenszkói magyar tanítóknak és tanároknak. Már most jelezzük, hogy a lap májusi száma a Prohászka Kör szerkesztésében, miint Remin Novárum különszám fog megjo< lenni.