Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-07 / 104. (2621.) szám

' A v A iAJroJLAHUCá

Írási ivébe. Az iratokba való be tekintést jogot a i«iltüigytmdindistztiétráuaii a 79.665 szóim alatti határozatával szabályozta. A belügyminiszterinek tudomásul kellett volna venni Törköly József dr. parlamenti felszólalásából, hogy a járási főnökségek a 79.665 számú rendeletét nem respektálták és a feleknek ezt a betekintési jogot nem adták meg. Törköly József djr. képviselő az ellenőrzésnek ezt a módját több rimaszombati megszámlál ttal kívánta gyakoroltatná^ de a járási főnök tanuk előtt olyan kijelentést teltt, hogy neki pedig arra van határozott utasítása, hogy az összeiirási iivibe senkinek betekintést ne engedjen, mert a megszámlált félnek csupán a népszámlálási aktus alkalmával volt meg a betekintési joga.

A belügyminiszternek- következő kijelentését, hogy az utólagos ellenőrzésnek olyan módon van lehetősége, hogy az érdekelt fél az állami statisztikai intézetnél bármikor kiállíttathat magának hivatalos bizonylatot nemzetiségéről, megnyugvással vesszük tudomásul é!s biztosak vagyunk benne, hogy azon magyar nemzet iségüf nemzettest véreink, akik jogos kétséget táplálnak nemzetiségi adatuk helyes felvétele iránt, ezzel a jogukkal élni fognak.

A miniszternek azt a mondatát, hogy az őeszeÍrási i/vekkel való méjpszámlállás módja, ha hátrányos volna, aktkor ez a csehek re és a szlovákokra. nézve is hátrányt jelenthetne, mint egyszerű szófiámat a népszámlálás tapasztalatai- után, mindenki keltő mértékre tudja szállítani. '

Mindenesetre megnyugtató lett volna, ha az ősszel rási iveket a megszámlált felekkel aláíratták légyen, mert igy eleve. kiküszöbölték volna azt a gyanút, hogy az összeixási ■iveket utólag kicserélték. A miniszter szerint ez a magyar népszámlálásnak sem volt gyakorlata, a csehszlovákiai népszámlálás gém tulajdonit neki fontosságot, de ha a kisebbségeket megnyugtatja, ezt a kívánságot a következő népszámláláson majd honorálni lehet. Erre azt mondjuk, hogy eső után köpönyeg ez a kilátás és kár volt Törköly József dr. idejében előterjesztett módosító indítványát elő nem venni, mert nem kellene ezen a téren történt súlyos visszaélésekről panaszkodnunk, amelyeknek bizonyítására Törköly József dr.-nak súlyos okmányok állanak a rendelkezésére.

A miniszter szerint helytelen az az álltáé, hogy az östszejirási iveket főleg olyan kerületekben alkalmazták, ahol a kisebbségi Jogok feltételeként megkívánt 20 százalékos kisebbségi arány sorsáról volt ezó. Csehországban csupán négy ilyen járás volt. Nem szól a

miniszter arról, hogy Szlovenszkó éts Ruszin - szikó minden járásában összeirási Ívvel számoltak és Bohóca dr. ezt a legnagyobb sérelmünket egyik előadásában azzal akarja él- erőtleniténi, hogy a mezőgazdasági és ipari- üzemek megszámlálása alkalmával szerzett tapasztalatok tették szükségessé Szlovénekén és Rusziinszkón az össseirási iv egyetem- leges bevezetésiét. Mi azonban ki jelen tjük, hogy ez volt a legnagyobb sérelmünk, ez volt a Legtöbb visszaélésnek a forrása és a magyarság pártjai éppen ezt a kormányintézkedést tették a népszövetséghez beadott petíció tárgyává. Sem az analfabétizmus, sem a mezőgazdasági és ipari üzemek megszámlálásakor szerzett tapasztalatok nem tehetik indokolttá Szlovenszkón és Ruszllnsz- kón az össze írási iv egyetemleges bevezetését, mert józan ésszel senki sem állíthatja, hogy példáiul Kassa és Pozsony lakossága a népszámlálás alkalmával megkívánható értelmi nívó dolgában alacsonyabb fokon állana, mint például Tábor vagy Pribram lakossága. Éppen az a ttény, amit a beliig ymiinisz- ter felhoz, hogy Csehországban csupán négy járásban történt összeiráisi Ívvel a n'épszámlálás, míg Szlovenszkón és Ruszinszkőn egyetemleges volt ez a rendszer, igazolja a nagy egyenlőtlenséget, amely a népszámlálási aktusban a magyarság hátrányára megnyilatkozott.

A népszámláló biztosok nemzetiségi megoszlására vonatkozólag felmerült panaszokat a belügyminiszter Csehországra és Morvaországra nézve vizsgálja csak meg százalék- szerüen és ezekre az országrészekre megállapítja, hogy a biztosok kinevezésében a nemzetiségi kulcsot is tekintetbe vették. Sziovemszkóra és Ruszinszkóra vonatkozólag azonban már nem adja a népszám láló biztosok nemzetiségi megoszlásának százalékos kulcsát, csupán abszolút számát. Ám ezekből az abszolút számokból olvasni tudunk és ez a tanulmányunk a következő megállapítással jár: A belügyminiszter szerint Szlovenszkón a népszám látási biztosok között 109 volt a német nemzetiségű, 594 a magyar, 66 az orosz és 15 volt a zsidó. A belügyminiszter Statisztikai adatait a következőkkel egészítjük ki: Szlovenszkó területién összesen

14.100 számlálóbiztos működött. Ebiből 594 volt a magyar. Ez tehát azt jelenti-, hogy Szlovenszkón a népszámlálási biztosoknak 4.2 százaléka volt magyar nemzetiségű, mdg a magyarság szlovenszkói aránya az 1921. évi népszámlálás megállapítása szerint 21.G8 százallék volt. A németekre vonatkozóiag már nem ilyen kedvezőtlen az arány, mert az 1921. évi népszámlálás szeriint a német nemzetiségűek Szlovenszkó lakosságának 4-86 százalékát tették, míg a pépszámláló biztosok között 0.77 százalék volt a német

nemzetiségű. Ruszinszkóra vonatkozólag a belügyminiszter szerint 187 magyar számláló biztos működött. így tehát a magyar számláló biztosok aránya, kedvezőbb volt, miint Szlovenszkón, mert 7-7 százalékot tesz ki, de még mindig nem felel meg a nemzetiségi kulcsnak, mert az 1921. évi népszámlálás szerint Rusziuszkón a magyarság arányszá- ma 17.18 százalék. Ha tehát a belügyiminiszter elismeri, hogy a történelmi országokban a nemzetiségi kulcs figyelembe vételével történt á számláló biztosok kinevezése, akkor .SzJo-venszkóra és Ruszinszkóra vonatkozólag a® interjújában felhozott tények kényszerítő erejére el kell ismernie, azt, amit maga Bo'háos dir. professzor is bevallott, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkőn a biztosok kinevezése körül hiba történt a nemzetiségi kulcsban.

Részletes és pozitív tényekkel alátámasztott állításokkal kommentáltuk a belügyminiszterinek legújabb népszámlálási interjúját, amely minden negatívuma mellett határozott pozitívumot jelent a magyarság politikai küzdelme szempontjából, mert maga a belügyminiszter ad argumentumaival és számadataival olyan politikai fegyvereket pártjaink kezébe, amelyekkel minden erkölcsi jogoiimet megnyertek a népszámlálás ellen folytatott és a jövőben is folytatandó harcukhoz.

HA UTAZIK

szállodában,

kávéházban,

étteremben,

mindenütt

KÖVETELJE

PRÁGAI

í/iAGYAR HÍRLAPOT

Pontos Itir8 Pontos Mrl

10 vagoíi iá kocka-alakú terpeni. mosószappant

4"** Ki-ért kg.-ként

azonnal eladok. Legkevesebb 30 Kg-os láda tételeket küldök szét; az alacsony árra való tekintettel utánvét, vagy előrefizetés mellett. Ha ez a küldemény valakinek tulnagy, hozassa meg más családdal együtt közösen. Ez mindenesetre kifizetődik, hiszen az árút majdnem ingyen kapják. írjon még ma — mig a készlet tart. — Hivja fel a 126-os telefonszámot.

BEO-mUvék Onderka, Mladá-Boleslav, idd, 40

SÜLLYEDŐ PARTOK

REGENY

Irta: EGRI VIKTOR

(2,6)

Egyszer csuk előredut ötté az asszony a fejét és sötét, ragyogó nevetés buggyant belőle.

Balázs elámulva nyitotta rá a szemlét. Táguló onrciimpákkal, a® ajkait harapdálva hajolt közelebb az asszony. Balázs fel akart ugrani, A rámeredő, zöld fénnyel felvillódző iszemek fogva tartották. Hirtelen elibágyadt és hagyta, hogy az asszony karjai rázuhanjanak és átöleljék a fejét. Félig felemelkedett, a® arcuk összeért és az asszony hirtelen ráhajolt és keiméin yen beleharapott az ajkába.

Vergődtek a pamlagou, szétváltak és megint összebuktak s összefolytak a húsnak és a vérnek áradó kivánkozásában.

2.

Mikóné kivonta maigát Balázs karjainak gyűrűjéből és leeresztett pillákkal leste mozdulatait. Most szerette ezt az embert, rendikivüli szavaikat szeretett volna mondani neki1, de oly meggyötört volt, alig pihegett, alig merte érinteni.

A szeime ekkor az ajtóra fordult és rémü- le léiben felei leolt ott. Bánki rójuk nyithatta volna az ajtót! Dadogott valamit és az ajtóhoz ugrott. Óvatosain lenyomta kilincsét, de a. zár nem engedett. Zavartan körülbámult. Balázs csukta volna, le az ajtót? Nem, ez lehetetlen volt, — minden mozdulatát figyelemmel kísérte. Akkor ő maga volt! ő maga zárta le, mikor beléptek.

Rjéveteg szemmel tapogatta homlokát. Milyen sajátságos ez az öntudatlan cselekedete. Erezte: az odaadása ezzel mélyebb értelmet kapott. Ahogy ez átment a fején, elmúlt a zavara. %

Most is, ebbein az elfelejtkező mámorban a végzetesen törvényszerűt, az elhári {hatatlant akarta látni.

Vacsorára marasztotta Balázst. Közben futólag megetml'itette, hogy Miké csak másnap tér haza. Balázs elvörösödött. Valami szándékoltat érzett a helyzetben. Fanyar lett a ■szája. Mikó távoliéltében sohase maradt éjszakára a malomban. Menni akart, de az asszony erősen átkarolta nyakát és megcsókolta édes, tapadás ajkaival. A lába ujjáíéi a haja tövéig érezte vére eleven izzását. Mint valami könnyű téboly, uigy kapta meg az indulat és odaboiritotta megint az asszony karjaiba.

— Félek egyedül maradni, ha nincs férfi a háziban — könyörgött a® asszony.

— Hát Szandró?

Miikótné gúnyosan nevetett.

— Szandró? Férfinak tartja? A múltkor este rányi'tottaim az ajtót... utálatos volt... paráználkodott, mint egy gyeirek... a fénykénem az ágyán hevert.

Balázs a mialomban maradt. Épéi előtt szobája ajtaját hallotta nyiluk Az asszony a® ágya mellett állt. Érezte forró, elveszejtő leheletét, .,

3.

Balázs mélyen a tüdejére szívta .a reggeli levegőt. Még benne vibrált a mámor, az asz- szoiny parázsló siimiulása. Ahogy Mikóné behunyt szemmel feküdt és átadta maigát csókjainak, Roimulusznak szóli tolta. Emlékezett, .egyszer bélutóján, Pongráczélk vendégsége Idején, régi imkanniá dókról beszélgettek, akikor is igy szólította Jolán asszony.

—- Nem érzi, hogy több nekem, mint minden más ember. Mindaz, ami lönénik velünk, magasabb hatalmiak rendelése — merült fel emlékezetéiben a® asszony lázas suttogása.

Milyen idétlennek tűnt ebben a hűvös, kijózanító reggelben a® a mód, ahogy Mikóné mámorát, kielégüliéskereséséfc bevonta valami ólmos spirituális ködbe. Mire kellett ec a spiritiszta magyarázkodás?

Gondoiatainaik ostroma alatt lassan elhagyta nyugalma. Érezte, hogy gondolatai valahogy csak a dolgok felületén kúsznak végig. Ez áz egész spiritiszta tántorgó® csak abból a vágyból táplálta!ott volna, mely végül Mikénél a karjaiba kergette? A férfiakra gondolt, akik a malomban éltek és Mikó- né társaságát alkották. Ki másnak karjaiba rohant igy még a® asszony fékszeg és elcsavart érzéseinek parancsára? Szandró nem számított. Érezte ő is azt a mazochista rabságot, mely a® olasz idegein őrölt és parázna gyerekké tette. Talán Pongrác®? De akkor miért kergette ki őket ő maga a malomiból? Itt valami rejtett fonál vezetett, mely hirtelen megszakadt, mihelyt Pongrác® feleségestül megjelent. Az állapotos asszonyt nem tűrte meg a közelében. Ki más felé hajolhattak még Mükéné furcsán .szublimált ösztönei? A patikussegéd — csinos, jóképű fin volt — nem járt ki a malomba. Árpád régen elhagyta a falut... Balázs vetélytárs nélkül állt, a® egyetlen férfi volt, aki felé Mikónié e xaitáltságábau sód rödihat ott.

A friss reggelben érthetetlen bánat merült rá. De a munkanap megint más gondolatokra hozta. Kezdett megbarátkozni a helyzetével és szerepével. Az éjszaka. furcsa utóiize eltűnt, .maga elé képzelte a® asszony tiszta, kívánatos testét és friss nevetés ser- kedt a szája szélién buja elképzeléseiben.

Délután Szandró levelet hozott. Meghívás volt. Máskor ezt a telefonra bízta volna Jolán, — de a levélnek valami emlékeztető édessége volt, a papibból akiaicillat áradt,, pár tömjének szaga.

Mialatt a választ irta, Szandró komoran ■állott mögötte. Egy pillantását el iá fogta és futójáig kényelmetlen érései támadtak, Észrevette azelőtt ia, hogy Szandró figyeli; gyűlölet öl ká dÜledJt szemein. Sejjt ez a fiú valamit? Valahányszor megjelenik a malomban, rohan a gazdájáért. Nem hagyná egy pillanatig egyedül a® asszonnyal. Talán féltében ykedik?

Pénzt akart adui Szamárénak.

— Ez a tied, a® utért. A gazdád is mondja, hogy szeretsz — mondta sima mosollyal.

Szandró elvörösödve eltolta a pénzt. Valamit motyogott olaszul és köszönés nélkül elment.

Balázs zavartan gyűrte vissza a zsebébe a pénzt. Csak most látta: majdnem tízszer

annyit tolt Szandró elé, mint amennyit máskor adott apró szolgálataiért. És éippeu ma nem fogadta el! Mikőniénak nem szabad többé leveleket küldözgetnie vele. Ha a fin egyezer gondolkozni kezd és a leveleket átadná gazdájának?! Iga®, ebben a levélben semmi Célzás neim történt. A® asszony óvatos, egy bizalmas jelzőt sem használt.

Mikor a malomba jött, szóvá tette aggodalmát Mikóné előtt.

—- Szandró parancsot teljesít. Ha akarom, sohase fogja tudni, hogy magánál jár és leveleket visz — oszlatta el aggályait az asz- szony.

Aznap Mikóné nem tett célzást munkájukra. Pihent a médium, az egész malomra mintha uj világ merült volna. Mikó szőtlan jóérzéssel telepedett közéjük. Úgy látta, hogy Jolánnak ismét jó napja van. Mozdulatainak nyugalmával, sápadt arcának életes ragyogásával, kelteiméivel olyan volt, mint házasságuk első éveiben. Joviális elégedettséggel pillantott olykor Balázsra. Mióta Balázs a házukba jár, az életük mintha nyu- godtaibb mederbe térült volna. Jolán nem volt olyan ingerlékeny, — Mikó néha már el tudta felejteni, hogy a forradalom anyagi válságba hozta életüket és halomiba döntötte terveit. Talán igy is rendbe jön az életük, bízni kell önmagukban, a® uj jövő kulcsa a lelkűkben van, gondolta feliderülten, a fele-- sége spirituális szólamait ismételve.

ii/oi ILUL^iUS 4,