Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-06 / 103. (2620.) szám

1 krízis stiiiiizilii

(sp) Prága, május 5. A háború után a közép- európai győző „demokráciák" egyszer eltemették már a. titkos diplomácia módszereit, —'s mégis, ma e győző államok tekintélyes része diktatúra, s nem átalja, mint most Bukarestben is, hogy nyíltan szint valljon a titkos diplomácia mellett, kirekessze a nyilvánosságot tanácskozásaiból s egy-két vezető egyéniség jókedvétől tegye függővé ' országok, nemzetek sorsát. A kisantant, ez a fölösleges, nehézkes és a gazdasági kibontakozást hátráltató alakulat, befejezte háromnapos tanácskozásait. Mi az eredmény? A három külügyminiszter bankettező tirádáinál többet nem tudunk meg. s meg kell elégednünk azzal a szép frázissal, amit egy-egy ilyen miniszter mond a záró banketten, kaviár és rózsacsokrok között-, frakkosan, magasra- emelt pezsgőspohárral, hangoztatván, hogy minden rendben van, a kásantant egységes, a szolidaritás nagy, a testvércsókok elcsattantak a kipirult orcákon. Minden rendiben van? Mi van rendben? Megjavult a világ? Több a munkaalkalom? Enyhült a krízis? Dehogy! Sikerült egyelőre meggátolni, hogy egy komoly kibontakozási terv, a német—osztrák vámunió megvalósuljon, sikerült a politika nevében elütni Romániát a német gabonapiactól, sikerült Középeurópát visszarántani abba a med-uzafejü onerevségbe, amelynek már látása halált jelent. Egyébként a jövőről, s a „tervek" megvalósulás1 stádiumáról nem tudunk semmit. Egyébként mindent jóltevő fátyolba takar a diplomácia, titkossága. Bennünket nem avatnak be, minket csak meglepetések érhetnek, mint amilyen például a román és a jugoszláv király titokban tartott orsovai találkozása volt. Ez az aktus veszedelmesen hasonlít a háború-előtti ..mindent elintéző kényurak" sokszor baljós és önkényes összejöveteleire. Úgy látszik, a demokrácia győzelme ellenére, .sok minden a régiben, maradt, sőt rosszabbra tolódott — csak egy változott meg határozottan a régi, háboruelőtti világ óta: az életlehetőségek kiegyensúlyozottsága, a gazdasági jólét, s az egészséges kereskedelmi politikák rendszere.

Milyen szánalmas és meddő csökönyösségnek •tűnik a- bukaresti konferencia, éppen ma, amikor más államok komoly és döntő jelentőségű •kísérleteket tesznek a meglévő bajok kiküszöbölésére! Milyen szánalmas és szegényes program, ha egy politikai szövetség ezer kudarc után erőszakos kísérleteket tesz a meglévő helyzet stabilizálására, holott a józan emberek régóta belátták, hogy minden hajnak éppen ez a helyzet s ez a politika a kutforrása és a jm vulás előföltétele a mai erőszakolt hatalmi mentalitás megváltoztatása. Nem, a kisantant stabilizálni akar. Mit akar stabilizálni? A krízist, a munkanélküliséget, a vámhatárokat, az ipari és az agrárállamok ellentétét? A jelen csak ez, s aki nem keres foltozgatás-toldozgatás helyett uj utakat, csak ennek 'stabilizálására törekszik. Olyan világos és annyiszor beigazolt tény, hogy a kisantant gazdasági szempontbél lehetetlen és tarthatatlan alakulat, hogy kár rá szót vesztegetni. Amint elmúlt politikai jelentősége: ,.a magyar rém" eakkbantartása, geográfiai mo rak rummá vált, melynek távoleső, ellentétes és széthúzó tagjait csak a valódi és természetes kibontakozás árán lehet összetartani. Nem túlzott megállapítás, hogy Középeurópa példátlan .nyomorának főoka a kisantant létezése. Ha a keleti agrárállamok elválhatnának Csehszlovák Idától s Magyarországgal kooperálva, szabadon kereshetnék a gazdasági megértés útját a német—osztrák blokk felé, ha 40—50 millió métermázsa gabonafölöslegüket elhelyezhetnék a birodalomban, amelynek éppen ennyire van szüksége és ennyi ellenértékű iparcikket dobhatna — esetleg Csehszlovákiával karöltve — a keleti államokba, nyomban megváltozna a helyzet. Do Benes „ügyes" ember, s eddig meg tudta gátolni ennek a természetes fejlődésnek útját. Nyomor árán. de meggátolta. S Középeurópa népei megdöbbenve kérdik, meddig veszi még el a. csehszlovák külügyminiszter csökönyös politikája a betéve falatot a szerencsétlen dunamidé ki ember ek szá;ja elől ?

Bukarest, május 5. A tegnapi nap szenzációját Károly román király és Sándor jugoszláv király titokban tartott találkozása jelentette. Károly király pénteken este donga miaisztexieluok és Alisa Steíaiiescu h adiigyminis®íor társaságában T ernesvárra utazott és részt vett egy városi ünnepélyen. A hivatalos jelentés szerint Károly királynak hétfőn réggé] vissza kellett volna érkeznie Bukarestbe, amikor váratlanul kitudódott, hogy Károly Orsó vám tartózkodik és csak másnap érkezik vissza.

A délutáni órákban nyilvánvaló volt, hogy Sándor jugoszláv király Zsifkovies r miniszterelnök társaságában elutazott Belgrádiból és a Dunán ugyancsak Orsovába érkezett. A találkozás a ,,Dragor“«on, Sándor király motoros ya.oktjáu történt meg Drenkova község közelében. A megbeszélés tárgya a nemzetközi helyzet volt, természetesen különösen a két állam szempont jaiva való tekintettel. A román külügyminisztérium főtitkára szombatén a feldolgozóit anyaggal előre utazott. Kút oly király a miniszterelnök., a hadügyminiszter és a küiügyiminisztérium főtitkárának, valamint a bukaresti jugoszláv követnek társaságában tárgyalt. Sándor király társaságában a miniszterelnökön kívül Sel- ties udvari miniszter, Wickelhauser tengernagy és a belgrádi román követ jelent meg.

Az este kiadott hivatalos kommüniké szerint a Máik ózó a jugoszláv király ki- vánságára történt.

Benes párisi interjúja

Páris, május 5. Benes dr. csehszlovák külügyminiszter a Petit Párisién bukaresti munkatársának interjút adott és megelégedését fejezi© ki a bukaresti (ki'santantkonfe- •rencia menete fölött. A miniszter szerint a konferencia megerősítette őt abban a hitében, hogy a kisantantot egyibelMző kötelékek erősek és elszakíthat atlanok. Isimét megálla- pitlhiatta, hogy az utóbbi hónapok eseményei csupán: a kisantant egységéinek megerősítésére szolgáltak. Ez az egyséig megmaradt s azokat a kérdéseket is hamarosan sikerülni fog megoldani, amelyek tekintetéiben.

egyelőre bizonyos ellentétek

mutatkoznak.

Német aggodalmak

Berlin, május 5. A Berliner TageWatt remdkivüll nyugtalansággal emlékezik meg a román-német kereskedelmi tárgyalások megszakításáról. A lap szerint a vámunió ügyének védelme szempontjából rendkívül üdvös lett volna, ha a genfi tárgyalások megkezdéseikor Németország bemutathatta volna a román-német kereskedelmi szerződést. Francia ország értette a módját, hogy a Bukaresttel való megegyezést a genfi tárgyalások előtt meggátolja. A lap szerint a román-német, tárgyalások csődje j jellegzetes a genfi kilátásokra aégre. A*

holtpontot csak úgy fog lehetni legyőzni, ha Páris és Berlin egyformán belátja, hogy megegyezés nélkül lehetetlen a, kibontakozás útját megtalálni.

ünnepi szónokiatok Ghika miniszternél

Bukarest, május 5, Ghika román külügyminiszter tegnap este kilenc órákoy a csehszlovák és a jugoszláv delegáció tiszteletére ünnepi bankettet adott. A roitnán külügyminiszter beszédet mondott, amelyben a kisantant egységének szükségességét hangoztatta. A román külügyminiszter után Marinkovics jugoszláv külügyminiszter emelkedett szólásra, aki irijelentette, hogy a kisantant konferenciái évek óta nem jelentenek többé szenzációt, mert mindenki tudja, hogy az államok között szívélyes a viszony és minden kérdésben könnyű a megegyezést megteremteni. Nézeteltéréseik most sem léteznek a kisan- tantáliamiok között s a bukaresti konferenciának célja csupán az volt, hogy „elh?dtá- rózzuk, hogy milyen módszerekkel lehet közös érdekeinket a nemzetközi fórumoknál a legjobban megvédelmezni". A harmadik beszédet Benes dr. csehszlovák külügyminiszter mondta. Beszédének elején visszapillantott a kisantantt tizenegyéves történetére, majd hangsúlyozta, hogy a kisantant csak a békéért dolgozik. Ez a konsitruktiv munka máris ráirányította a politikusok, az újságírók és a történészek figyelmét a közép európai politikai szövetségen, amely immár nélkülözhetetlenné vált. A kisantantállamofk jelentősége a közös munka folytán rendkiviil emelkedett. A ldsantaflií értékes diplomáciai eszközével sikerült a három állam é letérd ekeit hathatósan megvédelmezni. „Ellenségeink sokszor hangoztatták — mondotta Benes — hogy a kisiantantáilamoík között ellentétek uralkodnak, de a tények mindig megcáfolták a híreiket. A kisantant politikájának alapja Középeurópa jelenlegi jogi helyzete, amely a békeszerződéseken nyugszik. Az utóbbi három évben a három kisautantáBam politikájában uj problémák merültek fel, amelyeket a gazdasági krízis determinált. Előre tudtuk, hogy ezek a nehézségek előbb-utóbb ki fognak törni s kétségtelen, hogy a kisajntantálla- mok számára veszedelmes próbakövet jelenthettek. Nem akarom szememet behunyni a nehézségek előtt, de annyi bizonyos, hogy a krízis nemcsak heumüinfcet ért, hanem egész Európát. A kisantantálla- mok .Totacbimistbalban rájöttek arra. hogy a politikai érdekeket össze kell egyeztetni a gazdasági és kereskedelmi érdekekkel. Boldog vagyok, hogy be jelenthetem, hogy az ezideá tanácskozásokon is a lehető legnagyobb lojalitás szellemében vizsgáltuk meg a közös problémákat. A régi baráti tradíció és a szoros együttműködés raegerősitet bennünket a kívánt szintézis megkeresésénél. Azok a határozatok, amelyeket e téren ma hoztunk, rendkivül fontosak és meg fogják mutatná a világnak, hogy a kis antantállamok kormányai menynyire alkalmazkodni tudnak az egyes államok kívánságaihoz. Minden téren egységesek maradtunk. Európa ma olyan helyzetben van, amely a jövőben esetleg meg a mainál is bonyolultabb gazdasági és politikai problémák elé állít bennünket. A Msantanít azonban megingathatatlanul és hiien kitart nagy középeurópai missziója mellett, amelynek célja Középeurópa békéjének megteremtése és stabilizálása. Természetesen hajlandók vagyunk mindazokkal együttműködni, akik jóakarattal és lojálisán közelednek hozzánk. Úgy véljük, hogy államaink éle térdek eiiit hűen képviseljük és becsületesen dolgozunk Európa jólétéért és békéjéért."

Bukarest, május 5. A ki santant-k-on feren - ciát ma. délután hivatalosan befejezték. A gyűlés befejeztével kommünikét adtak ki, amely hangsúlyozza, ha ■ valamennyi kérdésben teljes megegyezó: jött létre. A kisan- tant-államok külügyminisztereinek legközelebbi konferenciáját ezidén Géniben tartják meg a népszövetség szeptemberi ülésszaka során.

ffi Eilsantoni áiüspentja a vámunióval szemben

Bukarest, május 5. A kisantant-konferemein tegnapi ülésével kapcsolatban a Gurun túl úgy tudja, hogy a három állam képviselői, közt megegyezés jött létre a vámunióval szemben elfoglalandó álláspont tekintetében. A kisantant Géniben a következőkben fogja leszögezni álláspontját:

1. Politikai szempontból ragaszkodik a békeszerződésekhez és ezek betartására garanciát kér. 2. Jogi szempontból a kisantant elfogadja a genfi határozatot. 3. Köz- gazdasági szempontból követelni fogja a vámunió ama rendelkezésének betartását, amely szerint a vámunióhoz bármely más állam is csatlakozhat.

Ennek értelmében proponálják majd Németországnak és Ausztriának, hogy csatlakozzék Briand tervezetéhez.

ffiz orsovai kiráiytaiíteő sajtóvisszhangja

Bukarest, május 5. A ma reggeli sajtó pártállásra való tekintet nélkül nagy figyelmet szentel Károly román király és Sándor jugoszláv király orsovai találkozásának. Valamennyi lap kiemeli, hogy a találkozás ideje egybeesett a kisantant-konfereneia üléseivel és összefüggést látnak a két esemény között.

Budapest, május 5. (Budapesti szerkesztő- ségünk tel efon jelentése.) A Nemzeti Újság kommentálja a kisantant összhangjára vonatkozó szüntelen fogadkozásokat és az orsovai találkozást, amellyel vezércikkben foglalkozik. A cikk szerint kétségtelen, hogy

a román királynak a kisantant értekezletének időpontjában történt elutazása a kulisszák mögötti ellentétekre mutat.

Ami pedig a bukaresti beszédeken refrén- szerűen visszatérő fogadkozást illeti., hogy a

fmW ^ Mai csánmli

í siám o Szerda s 1931 május 6

előfizetési ári évente 300, félévre 150* negyed- /t $,‘2'if)r7)PTISzJc f)l 6S TllSZlVLSzlcOl pl]P71 ?.Pk7 nór/ol' Szerkesztőség : Prága II. Panskó nüct 12.

évre 76. havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SZLOVPTIÖZKUL CA rUSZinöZK-Vl PUCHZeKl partOK 0. emelet - Telefon« 30311. - Kiadóhlvaial:

félévre 22ó„ negyedévre 114, havonta 38 Kö. Politikai TUWÍIcLDÍCl e , „ Prága II Panská ullce Ü III emelet.

fi képes melléklettel havonként 2.G0 Ké-val több ^ iŐSZ etfceszlő. I eieiős i26!:fc€ü2.ÍŐ‘ Telefon: 34184

Ejvyes szára ár* 1.20 K2, vasárnap 2* —Kfc ÚJi URA N1? / LÁSZLÓ O/? &A C/y CjExA SÜRGŐ MYCIMi H I R l fi P P R H

8

ieites a kisantant „egységét" ünnepelte a bukaresti konferencia utolsó napiin

I miniszterek nagy beszédei a ftüüüid számára — 1 romin is a jugoszláv király találkozása — A román-német szerzádés ügye