Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-05 / 102. (2619.) szám
1981 mája* 8, kedd. Vidéki esetek Saját termés Mit tudják azt a nagy városokiban, hogy a jó vidéken mit jelent az a fogalom, hogy „fiáját termés1'. A nagy városokban minden a piacról kerül a konyhára, ott nem is lehet olyan varázsa a saját termésnek. A vidéken a „saját termés” szét valami különös áhítattal ejtik ki a.z emberek ® a vendégtől elvárják, hogy megérezze a saját termés különös izét. csodás zamatját s azt áhítattal fogyassza, nem úgy, mint valami közönséges vásárolt holmit. Nem magyarázom tovább, hanem konkrét esettel bizonyítom a saját termés fogalmának jelentőségét. Él Léván egy orvos. Még a régi világból való, régi vágású, sokak szemében tehát „különös” ember is. Dekát nem ok nélkül,, amint az ebből az esetből is kitetszik. Egy barátját kúrálta ki valami nagyobb nyavalyából. Hasonkoru a barát is, benne is van valami a. régiek „furcsaságaiból”. Mikor .már friss erőre kapott a nagy betegség után, első ntja az orvoshoz vezetett. Megköszöni szépen 'a fáradozását, és megkérdezi — amint illik —, hogy mivel tartozik élete megmentőjének. Barátságból tettem, amit tettem, — mondja az orvos és semmi áron sem akar pénzt elfogadni érte. A páciens kümrnög. de nem ér semmit, az orvos végérvényesen tiltakozik a fizetség ellen. Búcsúz óul halálos komolysággal jelenti ki a. páciens: — Meghálálom, nagyon meghálálom fáradságodat, kedves barátom! Másnap beállít, egy literes üveggel, de lehet 12 decis is, mert szántói savanyuviz.es az üveg, ebben sohasem biztos az ember, hogy mennyi az űrtartalma. Leteszi az asztalra és áhitatos nagy büszkeséggel jelenti ki: — Saját termésem! Most mind a ketten azt tartják, hogy végérvényesen lek vitt élték az ügyet! Ilyen a „saját termés” hatalma. Egy tapintatos polgármester Léva legutolsó magyar polgármestere kunsági származású volt. Bódogih Lajos. Talán két év előtt hunyt el Magyarországon. Keményen ejtette ki a sűrűn használt kunsági ,,ö“ hangokat. Egyébként ő maga is olyan gömbölyűén vaskos volt, mint ez az ö-bet.íl, amely egyik legnagyobb jellegzetessége volt, szapora po- tyogtatáeával. A legnagyobb ellensége sem foghatta rá, (hogy szónok volt, de azért mindig kivágta magát amúgy magyar huszárosán, hatvágással, kurtán, furcsán, egyszerűen. Amidőn a prevrat alkalmával a csehszlovák csapatok bevonultak Lévára, a város parancsnoka Najman Károly nevű hadnagy volt. Ez a hadnagy egybehivatta a város képviselőtestületét, melynek ezen a gyűlésén ő is megjelent. Egy kézigránátot és revolverét maga elé tette az asztalra, bizonyára, hogy könnyebben megértsék egymást a tanácskozó felek. Tanácskozás közben egyszer csak az egyik képviselőtestületi tag fölkelt az asztaltól és kiment. A hadnagy fölpattant, hogy miért távozott el a képviselő? —Hát töccik tudni — magyarázta a polgár- mester —. nálunk az úgy van szokásban, hogy be is lőhet gyürmi. mög ki is lőhet mönni... A rövid, de elég értelmes magyarázatot a mérges hadnagy is a körülményekhez megfelelőnek találta, további kázus nem lett belőle. A polgármestert egyszer egy lévai uradalmi tisztviselő kereste föl hivatalában, hogy valamelyes iigj'ét. előadja. A tisztviselő ismert volt íuigyors, ennélfogva nehezen érthető beszédéről. Elmondja mondőkáját. a polgármester csak a fejét mozgatja föntről lefelé és viszont. — Kérem csak még egyször, — mondja a végén. Az uradalmi tisztviselő elismétlí. de a polgármester most sem érti, — Igen érdekös — jegyzi meg a polgármester —, hm. tessék csak még egyször .., Elmondja harmadszor is. örül. hogy a polgár- mester figyelmét ennyire fölkeltette. Erre a polgármester, aki közismert volt arról a bogaráról, hogy mindent maga szeretett elintézni, becsengetett egy írnokot. — Tessék most má.r jegyzőkönyvbe mondani... — é-s ezzel aktáiba mély ed t. Természetesen most sem ót tett az egész előadásból többet, mint az első hallásra. Az installációs vacsora Szintén régi vidéki eset. Aranyosmarót uj főispánt installált. Az ellenzéki Lévának ez nem nagy emóciót okozott. Egy negyvennyolcaspárti korifeus, aki tréfás kedvéről volt ismeretes, találkozott egy kormánypárti nevezetes kortessel. — No, megkapta már a vacsoráját? — intézi a kérdést a 48-as a 67-eshez, aki — vacsoráról lévén szó — nem vette észre a hamiskás mosolyt a 48-as férfiú arcán keresztülvillanni. — Milyen vacsorát? — kérdezi a kőveitvá- lasztások érdemes totumfaktumja. — Hát maga nem is tudja még? Ma minden kormánypárti kortes részére vacsorát fizet az uj főispán, — hazudj a a 48-as ártatlan arccal. — Az Oroszlánban kap egy pörköltet, egy liter fcort. meg egy britannikát! A kortes nagy őrömmel köszönte meg a azina wmgS*M*. a watt# hWMIÉi'M, Sikeres kísérletek rakéta-autóval a tempelholi repülőtéren A rakéta-autó Í30 kilométeres óránkénti sebességgel száguldozott a térségen ~ A lőítaSálók szerint a rakétamotornak csak a repülésben van jövője Berlin, májúé 4. Az Opel-Vallier féle rákiértao/utós kísérletiek óla egészen a mostani vasárnapiig neon történitek újabb próbál;;ozások a rakótamotorok alkalmazásával. Vasárnap a tempeKhofi repülőtéren Hoyland dr. és Pietsch főmérnök mutatták be közösen konstruált rakétaautójukat és pedig a legteljesebb sikerrel. Míg Opérték kísérlete csődöt mondott, addig az uj tipusu rakéta-autó 130 kilométeres óránkénti sebességet ért el és pedig először csak egyenes irányban, azután kanyarodásokkal és nyolcas figurákkal is. A Heyrtüoid-íéle rakéta-autó két tonna súlyú. A motortest az autó hátsó részére van felszerelve, folyékony tüzelőanyaggal dolgozik s a gáz kl- puifogása révén nyeri a szükséges mozgató-erőt. Különösen figyelemreméltó, hogy a kocsi Igen könnyen kormányozható és a vezető akkor is ura a gépnek, ha az a maximális sebességgel száguld. A íedtoliáiliők maguk is elismerik, hogy sikeres kísérletüknek praktikus jelentősége nincsen, mert véleményük szerint a rakétamotor nem alkalmas autók hajtására, már azért sem, mert a tulnagy sebesség az autó utasainak életét veszélyezteti, kis sebesség melleit pedig a rákéi a motor nem gazdaságos. Jövőjét eofldkart inkább a repülésben látják. IssibS tart ai agrárok és nemzeti demokraták ostroma a kormánypárti, de revizionista német szociáldemokraták ellen Prága, május 4. E héten iámét összeül a nemzetgyűlés mindkét Mza. Husvét óta volt már egy-két ülés, azonban lényegesebb javaslat nem került tárgyalásra és e héten sem lesz nagyobb és fontosabb munkaprogram, mert a kormány még mindig neim tudta ösz- szeá Ili tani. Egyelőre egy kis földreform javaslatot fog letárgyalni a képviselőház, a szenátus pedig az útépítési alapot. Mint ismeretes, a külügyi bizottságban valamennyi német párt a vámunió mellett foglalt állást és Poul német szociáldemokrata képviselő egész nyíltan bejelentette, hogy pártja nem azonosithatja magát Benes külpolitikájával. Ezt fölhasználták az agráriusok arra, hogy pergőtüzet indítsanak a német szociáldemokrata Czeoh népjóléti miniszter ellen, mert szerintük lehetetlen, hogy egy miniszter a kormány külpoltiikája ellen forduljon. Ennek a támadásnak hátterében azonban egészen más rejlik. A német szociáldemokrata népjóléti miniszternek legsürgősebb feladata a lakók védelmének a kérdését rendezni. Az agráriusok, akik a cseh háztulajdo- sokkal szövetségbe léptek, mindenáron azt akarják, hogy a lakóvédelmct szüntessék meg s a kötött lakásgazdálkodásnak vessenek véget. Ezt viszont a szocialisták nem akarják megengedni és Czoch miniszter késlelteti az uj törvényjavaslatnak az előkészitését nyilván azzal a szándékkal, hogy a késedelem következtében a jelenlegi törvényt az utolsó pillanatban kénytelen legyen a többség változatlanul meghosszabbitani. Ezt a taktikát akarják lehetetlenné lenni az agráriusok, amikor a vámunió körüli csetepaté kapcsán a német szociáldemokratákat ki akarják nyomni a kormányból. a néaisst pártod feSzt A monstrum-koialicióban a két német kormánypárt valóban nem jutott irigylésre méltó szerephez, úgy hogy lassacskán helyreáll az egységes szudétanémet front. A német vidékek nyomora elhomályosítja a pártok közti éles határvonalakat és életre keltette az egységes német gazdasági védszövetséget. Vasárnap nagygyűlés volt Schelesenben és azon a német szociáldemokratákat és a német nemzeti szocialistákat kivéve, valamennyi német párt törvényhozói felszólaltak. Kramár a revizionista német kormánypárt étién Nemcsak a cseh agráriusok, hanem Kramár Károly nemzeti demokrata párti vezér is élesen kikelt a német kormánypárti törvényhozók ellen egy népgyülésen tartott kefédében. Többek között kijelentette, hogy érthetetlen előtte az, hogy egy miniszterrel kiró pártnak a képviselője a békeszerződések ellen beszél. Ha ez úgy van — mondja Kramár —, ez csak azt bizonyltja, hogy házunkat csak magunk védhetjük meg. Mindenre kell gondolni. Ha nem sikerül egy csehszlovák koalíciót létesíteni, úgy legalább azt kell kívánnunk, hogy azok a pártok, amelyeknek vezérei a kormányban hűséget esküdtek a köztársaságnak, ne foglaljanak el negatív álláspontot a békeszerződésekhez, amelyek a csehszlovák állam jogi alapját képezik. TAPS Taps? ... Elismerés?... ó igen, fiatalember, nem rossz dolog,.. Csakhát nem tudom, milyen vágyakkal és érzésekkel van összekapcsolva az ön lelkében az összeverődő tenyerek muzsikájának álma ... Kétségtelen, nem rossz érzés e muzsika hullámai fölötti lebegni, pódiumon, rivalda előtt — mint központja és kiváltó hatalma a tetszésnek... érezni, a tömegen keresztül, hogy vagyok, mert hatok ... Csakhát... Csakhát talán másképpen kell felfogni a dolgot, mint ahogy én képzeltein fiatal koromban, ha élvezni akarjuk... Én bizony, bevallom, kedves fiatalember, már lekéstem arról az egészséges, modern felfogásról, ami ezt az élvezetet lehetővé teszi.. de ön, még előtte van a dolognak— okuljon! Ha azt akarja, hogy öröme legyen valamikor a tapsokból, várnak önre, — mert kétségtelen, hogy része lesz bennük — ne tekintse a tapsot annak, aminek mi régiek tekintettük: a megértés és belátás jelének, amiből visszafelé arra következtethet, hogy önnek igaza volt, mert íme, a tömeg igazat ad önnek. Mert ebben az esetben ... Ebben az esetben kellemetlen meglepetések várnak önre, amik egy éleire tönkreteszik az örömét. Hogyis mondjam csak? Ha ön a tapsot, az önben való hit jelének fogja tartani, akkor ön kénytelen lesz elveszteni tulajdon hitét a taps érdekében. Tegnap egy kisebb, de lelkes, úgynevezett intellektuális társaságban előadást tartottam: szenvedélyes meggyőződéssel támadtam egy bizonyos intézményt. Sikerem volt. Egy lendületes parafrázissal befejezve előadásom, elemi erővel tört ki a taps. Mármost, ha ön, az én helyemben ebből arra következtetett volna, hogy a közönség igazat adott önnek: ön nagyon csodálkozott volna azon, ami ezek után következett. Az következett, hogy felállt egy szónok és tövi- ről-hegyire kiforgatta gondoiatmeneíem. Beszédének lényege az volt, hogy amit én beszéltem, annak se füle, se farka, a legnagyobb marhaság. Óriási taps. Még nagyobb, mint az előbbi, Erre én megint felállók és remek érveléssel pocsékká teszem ellenfelemet Viharoe tape. És ez Így van rendjén. Ezt jegyezze meg, fiatalember: a taps soha nem személynek szól. Mindig a cselekedetnek önállóan, függetlenül attói, ki csinálja. Látott ön már boxmérkőzést? Nem minden boxoló kap tapsot. De minden jól irányzott ütést megtapsolnak. Ehhez tartsa magát. Karinthy Frigyes. Őszi részletfizetéses utazások 111 8 napos auféút Velencébe augusztus 30-tól szeptember 6-ig havirészlet K2 300*— CTBWtTOinaBamcTiigyMMWM————3BU#t5L'iwnwg-wnaraiiB ti l Egyhetes autóklrándulás a meranl szűreireü október 4.—11-ig havirészlet Ki 280*— 13 szeptemberi nap a Riviérán! (egy hét Nizzában.) Utazás időpontja később lesz megállapítva havirészlet Ki 360*— Mindhárom útra a részletfizetések május hó nappal kezdődnek. Jelentkezési határidő május 15. A P. M. H. Utazási és Nyaralási Irodája POZSONY, „CENTRAL Passage“ rajta, hogy őt, ilyen érdemes embert, el akarták ütni ettől, mert nem szóltak neki semmit a vacsoráról Benyitott az Oroszlánba. — Egy pörköltet és egy lilter bort! — hangzott a rendelés, amit a régi kortesek jó étvágyával fogyasztott el és a végén odainti a fogadóst: — Egy britannika is jár nekem! — mondja a jóllakott ember fensőbbségóvel. — Mi az, hogy jár? — kérdezi csodálkozva a fogadós. — Jár még, mert nem kaptam meg, csak a pörköltet, meg a bort, — magyarázza a kortes. A vendéglős szinte kérdőjellé görbülve áll az asztal mellett, mire a kortes hosszú magyaK toa m mm dója Maróton és az uj főispán minden kormánypárti kortesnek vacsorát fizet, mely áll... és a britannikát ő még nem kapta meg... — És ki mondta ezt? — kérdezi a vendéglős. A korttes megnevezte az ellenzéki férfiút. A koosmáros ismerte a tréfás embert, kár mérgelődni, gondolta magában, inkább folytassuk a. •tréfát. — Itt a szivar, tessék! — és átnyújtja a ibritannikát. —< Dohát magát becsapták, jó ember, — veti oda félvállról a vendéglős. — Azt persze nem mondták meg magának, hogy a Központiban egy üveg dörgicseit is fog kapni s hozzá egy médiát. Há* éírt jgpta mvx tw4ta> eft aggl % dott, azt is csak véletlenül, a 48-as jóvoltából •tudta meg. Felhörpintette maradékborát, megköszönte a fölvilágositást és sietett át a Központiba. Kirendelte a dörgicseit. — Hát hol a média?! — förmedt rá mérgesen a pincérre, aki persze semmiről sem tudott, így az egész installációt előliről kellett magyarázni. A Központi főpincére azonban már nem volt olyan vicces ember, mint az Oroszlán fogadósa, ■ebből kifolyóan a kortes gyors iramban hagyta el a helyiséget, igazán nem a saját jószántából. így szórakoztak a régi Léván! Koperoicsky Korúéi 4 __
