Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-05 / 102. (2619.) szám
I igjf feál^Rii is IsiGioitfaSiozSsi afttqs eigáecsolása — 1 Curentul a ftisantant- ailamok kisüti lévő wlym eüe&tétrdl - A titkos diplomácia diadala Bukarestben Bukarest, május 4. A kisantant bukaresti konferenciája vasárnap délelőtt 10 órakor megkezdődött a román külügyminisztérium palotájában. Benes ,dr. csehszlovák külügyminiszter szombaton délután érkezeit a román fővárosba, Marinkorics jugoszláv külügyminiszter vasárnap reggel. A napirendre vonatkozóan a résztvevők megállapodtak abban, hogy minden egyes miniszter azokat a kérdéseket veti föl, amelyek államát érdeklik. A konferencián tehát elsősorban az egyes kisantantállamok részlet- kérdései kerülnek megvitatásra. Románia gazdasági ügyekkel!! kíván foglalkozni, különösen olyanokkal, amelyek Csehszlovákiával állnak kapcsolatban és amelyek tekintetében Románia és Jugoszlávia frontja közösnek nevezhető. Benes csehszlovák küli/ügyminiszter állítólag már az első ülésen fölvetette a német-osztrák gazdasági megegyezés problémáját és tisztázta az ezzel szemben követendő kis antan tpo 1 i ti kát. A további tárgyalások az első ülésen hozott edvi jelentőségű határozattól függnek. A konferencia teljesen a nyilvánosság kizárásával folyik le, mivel számos politikai és taktikai kérdés kerül! megvitatásra és a nézeteltérések jelentősek. Érdekes megjegyezni, hogy ez a kisan- tant külügyminisztereinek első tanácskozása, amelynek napirendjén nem szerepelnek Magyarországra és Bulgáriára vonatkozó kérdések. Tanácskozások a nyilvánosság kizárásával Bukarest május 4. A város képe a kisan- tantkofreencia megnyitásának napján nem igen különbözött a rendes vasárnapi külsőtől. A külügyminisztériumon lengő néhány zászló és a delegációk autói árulták el, hogy az épületben rendkívüli dolgok történnek. Az újságírókkal tudatták, hogy a konferencia ez alkalommal zárt ajtók mögött fog tanácskozni és a hivatalos kommüniké csak a konferencia befejezése után jelenik meg. A vasárnap délelőtti ülésen a hatalmak kölcsönös információkat cseréltek ki. Benes külügyminiszter efllvi jelentőségű nyilatkozatot tett a német-osztrák vámunió-tervekről. Délután Chika román külügyminiszter és Marinkovics dr. jugoszláv külügyminiszter részletesen megbeszélte Benes referátumát. Este fél nyolckor a tanácskozásokat íéDbelszakították és ma délelőttre elnapolták. Este Puaux bukaresti francia követ és Benes tanácskozott. Az újságírók vasárnap megosíromolták Benes dr. külügyminisztert, aki a legtöbb kérdésre egyforma feleletet adott. — Minden problémát megvitatás tárgyává tettünk, — mondotta — kivéve a német-osztrák gazdasági kérdést. A hétfői ülésen Manoiálescu román kereskedelmi miniszter is részt vett, aminek általában nagy jelentőséget tulajdonítanak. Megjelenése Benes vasárnap délelőtti nyilatkozatával áQOt összefüggésben. Vasárnap űriben a jugoszláv követség reggelit adott a delegációk tiszteletére, este Ghika román külügyminiszternél volt ünnepi ebéd. Az általában jól értesült Cuventul vezércikket ir a kisantant konferenciájáról és kifejezi, hogy a német-osztrák vámszerződés következtében a kisantant államok között lévő problémákat közös nevezőre kell hozni. Románia és Jugoszlávia gazdasági érdekei egyformák, mert mindkét állam agráráram és ennek következtében egyformán kitéve az orosz dumping romboló veszedelmének. Ezzel szemben Csehszlovákia olyan állam, amelynek mezőgazdasága és ipara is van, legújabban azonban li ilsi eredmény: e Berlin, május 4. A Tonnán-niémet kevéskéd el mi tárgyalásokat teljesen váratlanul elnapolták, ami nemcsak Németországban és Ausztriában, hanem egész Európában nagy feltűnést keltett, mert nyilvánvaló, hogy a régóta tervezett eszmecselre elmaradása összefüggésben áll a vasárnap megkezdett bukaresti konferenciával s annak határozataival. A Remeisdléle ellenakció életbelépett és egyelőre sikerűit meggátolni egy olyan szerződést, amely kétségtelenül nagyjelentőségű gazdasági kibontakozást eredményezett volna Közép- euTÓpában, amennyiben a keleteurópai gabonának és a nyugatenrópai iparnak piacot talált volna és enyhítette volna a krízist. Benes ellenakciója a német-osztrák vá’.nszerződéssel és az azzal kapcsolatos általános gazdasági kibontakozási tervvel szemben egyelőre csak destruktív negatívumokban jelentkezik, amennyiben meggátolja a várvavárt javulás eljöveteléit. A fölösleges presztizspolitikának ezt m újabb elképesztő és ártalmas jelét Európa dolgozó munkásai és munkanélkülijei, akiknek bizonyos mértékben és bizonyos helyeken, a falatoit veszi el a szája elől, bizonyára nem hagyják szó nélkül, mert látják belőle, hová vezet az előnyös vám- szetrződés ellen Irányuló akció, A német-román kereskedelmi szerződések tárgyalásainak első része Bécsben zavartalanul és kitűnő eredménnyel folyt le. A tárgyalásokat e hét elején kellett volna újból fölvenni és a román kormány meghívására a német delegátusok pénteken elindultak, hogy Bukarestbe utazzanak. Pénteken este váratlanul megérkezétt a román kormány ama kérése, hogy a németek halasszák el útjukat. A Stuttgartból és Müncheniből induló német delegátusok má r n em is Sáp h al ták meg az értesítést, ugv hogy folytatták útjukat. A román kormány első kérése után egy második, nyomatékosabb kérés érkezett Bukarestből s itt a román kiUiigymim$*tear már ráhatározottan azt a tendenciát követi, hogy nemzeti közgazdaságának mindjobban ipari ielöeget adjon. Csehszlovákia egész másként tekint a német-osztrák vámszemklés- re mint Jugoszlávia és Románia, amelyeknek nincs okuk Sóim Németország ipari szervezetétől. Marinkovics dr. a konferencián bizonyois robusztus valóságérzetet fog mutatni és az ellentéteket nyíltan föltárja. A kis antaníkonf ere n cián ak afölött kell döntenie, hogy mikép lehet Románia és Jugoszlávia határozottan agrár érdekeit Csehszlovákia ipari érdekeivel összeegyeztetni. A „Curentul“ cikke nyíltan föltárja az egyes kisantantállamok közötti ellentéteket s mintegy hivatalosan rámutat a kél keleti agrárállamot a nyugatibb iparállaimtól elválasztó különbségekre. mutatott arra, hogy a német-iroonán tárgyalásokat a kiisamtanit bukaresti koiníePen- eiája miatt kell elodázni. Mivel a táirgyaláPáris, május 4. Laval miniszterelnök vasárnap egy la Courneuve-i banketten kétezer választó előtt megtartotta a parlamenti munka ujrafelvétele előtti tradicionális beszédét. Mindenekelőtt kijelentette, hogy Franciaország a frank stabilizálása óta 40 milliárd adósságot amortizált. A munkanélküliség leküzdésének harcában a kormány megkezdte annak a programnak keresztülvitelét, amelyet a kamara elhatározott. Eddig 670 millió frankot folyósítottak a munkahélküliség enyhítésére szolgáló közmunkákra. E munkák végértéke 6 milliárd frank lesz. A közeljövőben kétmilliárd frank értékben óriási u a? taf in orrútokat építenek Franciaországban, amelyek 50.000 munkásnak fognak kenyeret adni. A külpolitikára vonatkozóan Laval megemlítette, hogy Franciaország a békeszerződések tiszteletbentartása mellett a nemzetközi megértés és a széles gazdasági alapokon álló munka politikáját követi. Franciaország elkeseredéssel vette tudomásul azt a békeelenes cselekedetet, amely Kö- ségeurópában a közelmúltban történt, sok ujrafelvételéiiék eredeti terve az volt, hogy a szerződést a két hatalom május 15-ig megköti — ami nem ütközött volna nehézségbe, mert valamennyi kérdést si- kvirult már tisztázni s csak fonmailHásóiéra volt szükség — s ezután az eredményt, mint a déleurópai agrárállnmoíknalk adott kedvezményes vámok alapján álló minta- szerződést, bemutatja a genfi Eurőpa- bizotíságban, — a halasztás következtében a szerződés megkötése illnzóriussá vált annál is inkább, mert bizonyosra vehető, hogy az elodázás a prágai kormány befolyása alatt történt. A. német kormány ilyen körülmények között lemondott a Romániával való tárgyalások folytatásáról. A Bukarestbe utazott német delegátusok visszatérnek, a román kormánnyal közölték. hogy Németország mmdaddig nem tesz kezdeményező lépéseket, amíg Pontú-' niia neim kívánja a tárgyalások ujrafelr ételéit- Németország kitart az álláspontja mellett, mert a tervezett szerződés nem any- nyina a német, mint inkább a román érdekeknek kedvezett volna. Bukarest, május 4. A „Ctiventifl“ vasárnapi száma a kisantantkonferenciával kapcsolatban megállapítja, hogy a kisantant államainak érdekei már egyáltalában nem egyeznek egymással. Románia érdekei már csak Jugoszláviával egyeznek, Csehszlovákiával nem. A német—osztrák vámuniót Románia nem tekintheti veszedelmesnek, sőt ellenkezőleg, a csőd szélén álló Románia a legjobb reménységekkel tekinthet a 70 milliós blokk elé. A szentimentális rokonszenv ma is Franciaország felé fordul Romániában, ennek azonban el kell hallgatni, amikor életfontosságú kérdésekről van szó. Románia külpolitikáját valóságos karhatalommal kell megdön- teni és semmi ok nincs arra, hogy újra éppen Románia segítse győzelemre Benes urat. Francdaország magatartása egyáltalán nem indokolta meg ezt az ellenséges kezdeményezést. Franciaország soha sem csatlakoz-’ hat a német—osztrák vámunió tervéhez sem lényegileg, sem azért, mart a kezdeményezés váratlanul történt. A terv nyugtalanságot keltett a nemzetközi közéletben. A nemzetek közötti szabad együttműködés illuzórikussá Válna, ha ilyen félreértéseket és szabálytalan cselekedeteket engedélyeznének. Briand külügyminiszter Tárolta a nemzetközi megértés politikájának irányelveit. Ha ez a szuverén alapon kezdeményezett szerződés létrejön, kétségtelenül stabilizálni fogja Európát. Laval reméli, hogy a Franciaország által ajánlott európai unió gazdaságilag megvalósítandó. Franciaország nem vállalhatja magára, hogy megengedje a zárt és egymással ellenséges rendszerek keletkezését a kontinensen. A presztízs és a dicsekvés politikája ma nem elég, a barátságos szavak mögött a tettek szolidaritására van szükség, amaavar kereskedelmi szerződés Séfében! A francia miniszterelnök nagy beszéde Franciaország 40 milliárd adósságot törlesztett Ma! számunk 19 j^|j102 *261^ SIÍm | ICe*W 1931 5 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A ] 1 " * ' 7 r’ 77 ’l ' ” _l^7- Szerkesztőség; Prége II. Panská ulice év re 76. havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SZlOVeilSZKOl eS TUSZiriSZKOl elleüZCkl partOK n. emelet. - Telefon. 30311. - Kiadóhivatalj 'képes fneKéktefhavc.n uént iLs^K^vaUöbb főszerkesztő: politikai napilapja - telelői szerkesztő: Telefcin j -M1ÍU Esy«» »x4nB ára t.20 K& vasárnap 2.-Kt DXURA/W lASSHO FORGÁCh GÉZA "M ^ ^ (lemében megváltoztatni eddigi álláspontját. Valószínűnek tartják, hogy Csehszlovákia egyrészt a német—osztrák vámunió, másrészt Briand terve miatt halogatja a nyílt, színvallást. l Budapest, május 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Est jelentése szerint a budapesti csehszlovák—magyar tárgyalások nem mozdítják elő a kereskedelmi szerződés ügyét. Csehszlovákia ugyanis nem hajlandó ér-
