Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-31 / 123. (2640.) szám

12 "ppacaiMa<Aarhirmr 18Ö1 május 31, vásáirnAp. MILYEN IDŐ VARHATÓ Középeurópában még mindig igen meleg, száraz időjárás uralkodik. A hőmérséklet maximuma Prá­gában 35 fok. A hasonló melegei május végén utol­jára 42 évvel ezelőtt észlelték. — Skandinávia felől hidegebb légáramlat tör előre, amely Nyugaton erős viharokat és lehűlést idézett elő. Az időjárás közeli enyhülése a kontinensen is várható. — Idő- prognózis: Észak kelet felöl hűvösebb légáramlat, zivatarra hajló, átmeneti rosszabbodás. A nemes törzs vadhajtása — Arco grófot, a neves autóversenyzőt baleset érte.'A prágai autóverseny előkészületeinél a versenyzők napok óta erős tréningben vannak és ■az egyik versenyzőt. Arco grófot a mai tré­ningen baleset érte. Austro-Daimler kocsiján pró- bafutamot rendezett, az egyik kanyarulatnál kizuhant kocsijából és fejjel egy sürgönypózná­nak esett. A védősisak felfogta az összeütközés erejét, úgyhogy a gróf csak egészen jelenték­telen horzsolás! sérüléseket szenvedett. Kocsija használhatatlanná vált. — 21 havi szabadságvesztést mért ki a bíró­ság egy 21 éves betörő és nyolc orgazdája kö­zölt. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai kerületi bíróság Kriskó-tanácsa tegnap Ítélke­zett Fekete Imre 21 éves kozmái cipészsegéd és egy fiatalkorú társa fölött, akik két eszten­dővel ezelőtt több hónapon keresztül sorozatos betöréseket és lopásokat követtek el Kozma községben s a lopott holmikat nyolc kozmái gazdálkodónál és munkásnál értékesítették. A bíróság a tolvaj cipészsegédet 13 hónapi bör­tönre, fiatalkorú társát dorgálásra, a nyolc or­gazdát pedig egyenkint 1 havi fogházra Ítélte. xx Tenniszrakettek, futballéikkek, cser­kész és turista felszerelések legnagyobb vá­lasztékban. Weidenhoffer Mártonfy, Bratisla- va, Slovákia Fassage, Hosszú u. 13. Saját ra- kett-javító műhely. Vidéki rendeléseket az­nap intézünk el. Egyesületeknek enged­mény, — Magyar zarándoklat Máriacellbe. A pozsonyi magyar róasafüaérbársulat ezridén VL-ik fogadalmi zarándoklatát rendezi Máriacellbe, amelyen vidé­kiek is résztvehetnek, Indulás juíius 6-án, hétfőn reggel 6.40 órakor a pozsonyi főpályaudvarról. Visszaérkezés július 9-én, csütörtökön délután 4 órakor a pozsonyi főpályaudvarra. — Útiköltség 170.— Ke, amelyet a jelentkezéskor előre be kell fizetni. Közös útlevélről a rendezőség gondosko­dik. A szállás és élelmezés költségeit mindenki maga viseli. Jelentkezni lehet ezen a óimén: Kapucinus rendiház főnöksége, Braddelava — Po­zsony. Jelentkezéskor meg kell adni a teljes nevet, pontos lakáscímet, a születési évet és hónapot. — A jelentkezés legvégső batárideje: juniiius 30-ika. Junins 25-ig jelentkezőknek az utazási igazolványt és részletes programúiot a rendezőség postán küldi meg, míg a többiek Pozsonyban veszik át. xx Csehszlovákia legnagyobb autóver­senyének, a Zbraslav—jilovistei versenynek favorilija, von Stujck Mercedes verseny-kocsi­ját, von Morgen Bugatti-versenykocsiját, Arco von Zlmneberg gTŐf, Lobkowitz herceg Bugattijaikat, az Austro-Daimler team veze­tői, az Amilcar-versenyzők mind Scintilla mágnessel szerelték fel kocsijaikat. — Autó és bicikli karambolja Komárom uccá- ján. Komárom! tudósítónk jelenti: Majdnem vég­zetessé válható karambol történt tegnap estefe­lé a komáromi Megye-ucca és Kórház-ucca sar­kán. Groszmann fakereskedő-cég autója élesen kanyadorott az utcasarkon 6 nem vette észre a soffoT, hogy ugyanakkor egy bicikli fordul ki a Kereszt-uccából. Az autó nekiment a biciklinek s elütötte. A biciklista felfordult és sérüléseivel azonnal bevitték a kórházba. — Szülők figyelmébe. Az országos keresz­tényszocialista párt központja közli: A tanév befejezésével sok gondot okoznak a szülőknek gyermekeik további iskoláztatásának kérdései. Az országos keresztényszocialista párt köz­pontja meg akarja könnyíteni a szülők helyze­tét- s ezért bármely iskolai ügyben szívesen ad fölvilágositást az érdeklődőknek. A beiratko­zással kapcsolatos teendőkre, a magyar közép­iskolákra. szakiskolákra, valamint az egyetemi tanulmányokra, internátusokra és a diákok el­látásának föltételeire vonatkozóan forduljanak bizalommal az országos keresztényszocialista párt központjához (Pozsony—Bratislava, Duna- kőpart 12). A Prágai főiskolás ügyekben Rády Elemér, a prágai Prohászka-Kör elnöke (Kas­sa—Kosice, Komensky u. 7.), a hrüihni főisko­lás ügyekben ifj. Vermes Samu, a Corvinja el­nökéhez (Brno—Brünn, Mackugasse 9. I. 4.) .nyújt fölvilágositásokat. Vála.szbélyeg mellék­lését kérjük az érdeklődő levelekhez. Keresünk mielőbbi belépésre elsőrangú perfekt, német I « v e n e x ö t tökéletes irodaeröt. Részletesen megírt ajánlatokat PETŐ ZSIGMOND és FIA Vráble z. Nitra, címre. — Agyonnyomta saját szekere. Gálszécsről jelenti tudósítónk: Markovics és Friedmann kölcsönezői kereskedők szekéren hazafelé igye­keztek s Kolcsmező határában súlyos baleset érte őket. A szekér az árokiba fordult és mind­kettőjüket. maga alá temette. Markovics sérü­lés nélkül úszta, meg a balesetet, Friedmann azonban olyan súlyos belső sérüléseket szenve­dett. hogy pár perc múlva kilehelte a lelkét. Irta: Tichy Kálmán A Váci Siketnéma Intézet alapításának száz­éves jubileumán, 1902-ben a nagyarányú jubi­láns ünnepségek rendezői egy mélyen embersé­ges gondolattal elhatározták, hogy az intézet hal­hatatlan alapítójának: Jólészi Cházár Andrásnak egyenes leszármazottjáért, Jólészi Cházár Ká­rolyért, — aki gyilkosság miatt börtönben ült, — kegyelmi kérvényt nyújtanak be. „Cházár András iránt érzett hálánknak kívántunk kifeje­zést adni akkor, midőn emberi indulatból megté­vedt egyik leszármazottjának kegyelmet könyö­rögtünk Felséges Urunktól, hogy nagy ünne­pünkön együtt örülhessen az örvendezőkkel". A kegyelmi kérvényt az intézet jubiláris évi Értesítőjében egész terjedelmében közölte Bor­bély Sándor, akkori igazgató, Cházár András jeles életrajzírója s a kérvény szövegében igy érinti magát a gyilkosság tényét: „Emberi gyar- lóságáná.r fogva nem tudott ellenállni indulatá­nak és akiben családjának tönkretevőjét látta, annak önkezével oltotta ki életét". Cházár Károly tragikus bukásának részletei és előzményei most, mikor Borbély Sándor még szélesebb alapokon dolgozza fel az egész Oházár- irodalmat, újból aktuálisak, érdekük pedig itt is, a határon túl is megvan, mert maga a tragé­dia Pesten játszódott le, előzményei pedig a régi Rozsnyó kulisszái között szövődtek. A nagynevű kórházalapitó püspök: Schopper György uradalmi erdőmestere volt Cházár Ká­roly Rozsnyón, Ha élete folyását rendes meder­ben tartja, holta napjáig békén íehetett volna az aulában, akkor is, mikor György püspök már pihenni tért, nagyszerű alapításának, messze vi­dék áldott intézményének, a rozenyói kórháznak kápolnájában, az oltár mögé mélyített kriptába. De a saját könnyű lelkiismerete s a felesége nagyravágyása végzetes útra térítette, mely­nek végét börtönajtó zárta be. A püspöki majorban természetben kijáró lakás helyett, a rozenyói „Csurgó“-nál kertes házat bé­reltek, a ház előtere s a kert valósággal parkí­rozva volt, maga György püspök is nagyot né­zett reá, mikor egyszer hűséges szolgájával, á „Pagát“-tal arra járva, botjával bebökte a ke­rítés deszkaajtaját s benézett a Cházár portára: — Ah, hát itt lakik az a...? Erős kifejezést mondott, de oka volt rá, mert akkor már sok mindent tudott erdőmestere tizei­méiről. A nagyzoló asszony vendégeket fogadott, ebé­deket adott, hódolói is voltak, akkoriban 12—13 éves leánykáját a legfényesebb úri módon öltöz­tette s mindez nem lévén elég, egy napon kije­lentette az urának: ' — Fiam, ez igy nem megy tovább. A mi ház­tartásunkhoz nélkülözhetetlen kocsi, ló, a társa­dalmi helyzetünk megkívánja. És meglett a kocsi, a ló. Igaz, csak egy lovas hintó, de sárga-kék zsinóros, attilás. pántlikás kalapos kocsis is termett hozzá s a Cházár kis­asszony azontúl hintón járt a zárdába, iskolába, körülbelül öt percnyi gyalog-távolságra a laká­suktól. Debát a kocsist, lovat és hintót mutogat­ni kellett s használni is valamire. Nem mondhatnánk, hogy a hintóba való lová­nak abrakja is legális utón került volna. A püspök nyáridon Somodi nevű birtokán szokott üdülni s bőven volt készlet a lovak zaboltatásá- hoz is. Ami nyár végével felmaradt, annak aztán nyoma veszett. Bekerült szépen a Cházár hom­bárjaiba. Mikor kif elé a legpompásabbat mutatta a Chá- zárék háztartása, éppen akkor ütött be a menny­kő. egészen váratlanul. Henzlováról, a rozenyói völgy legmagasabb hegyháta mögé ékelt kis ha­vasi faluból gondterhes küldöttség kopogtatott be az auláiba s kihallgatást kért a „nagyméltó- ságn püspök urtól.“ Csak annyit mondtak beve­zetőbe, hogy a falu érdekében szeretnének kö­nyörögni. Fábián Ferenc, akkori uradalmi igaz­gató jelentette be őket és György püspök némi várakoztatás után maga elé is bocsátotta a kül­döttséget: — Hadd halljam most már, mi járatban vagy­tok? — Nagyméltóságií püspök urunk', azért ese- i dezünk, ne móltóztassék felemelni a bérletünket! Tiz év óta legeltetünk a. megállapított béren és most felemelték. Nem győzzük, könyörgöm, mél- tóztassék meghagyni az előbbi bért, ‘szén ott a rettentő nagy begyek közt mi nem tudunk annyit keresni a kövekből, hogy nagyobb bérletre teljéit! .... ? György püspök kerekre nyitotta a szemét, i ránézett az uradalmi igazgatójára, meg vissza a 1 küldöttségre, csóvált a fején, egy-ikefctőt. Abenz- I lovaink hegyi legelője az ő területén volt, de neki soha eszébe nem jutott a nehéz kenyéren i élő szegény falutól bért követelni. Csak ennyit í szólt: • 1 — Mit is fizettetek eddig évi bérbe? — Nyolcvan forintot, könyörgöm. 1 — És most mennyi a felemelt bér? — Százhúsz! i — És ki rendelte el a felemelést? t — A Cházár erdőmeeter uj*. — Az eddigi béreket is neki fizettétek? — Igenis, néki. — No üljétek csak le te várjátok, majd mind­járt jövök. Azzal átment a belső szobijába, mága után szólítva Fábiánt. Bent aztán megkérdezte tőle: — Fábián, mondja esák, van-e valami legelőnk bérbe adva Henzlován? — Dehogy van, méltóéágos aram, nyilvánvaló csalás! — És tiz évig titokban tudta tartani ez a... Rövid tárgyalás után & henriovai kérvényezők ügye nagy örömükre, a Jólészi Cházár Károly sorsa pedig vesztére volt elintézve. Azonnal nien­nie kellett, minden kártérítés, vagy végkielégítés nélkül. Hogy milyen jelenetek játszódhattak le a Cházár-házban, könnyű elképzelni. Az aula ár­nyékában élvezett úri jómódból egyszerre a bi­zonytalanságba, — keserves zuhanás. Oházár nem is hagyta annyiba e másnap .már jelentke­zett a püspöknél, az Isten nevére kérlelte, hogy legalább adjon neki egy működési bizonyít­ványt, különben földönfutóvá van téve. — Hogy adjak bizonyítványt egy zsiványnak? — pattant fel a püspök, — aki az én nevemben zsarolta meg a legszegényebb falut s még írás­ban adjam, hogy híven sáfárkodott? Köszönje meg, hogy á dolgot ennyiben hagyom és futni engedem! Elmehet! Cházirban most, már a desperádók vakmerősé­ge került felül. Másnap Fábiánt kereste fel é6 megfenyegette: — Hallja-e igazgató ur! Ha nekem a püspök huszonnégy óra alatt nem ad működési bizo­nyítványt, akkor én itt olyan tragédiát csinálok, hogy egész Magyarország hangos lesz tőle! Hogy ez nem puszta fenyegetés volt nála, meglátszik majd a későbbiekből, ahol egy hason­ló fenyegetést, — mert eredménytelen volt, — revolverlövéesel fejezett be. Fábián árva szót sem említett a dologról a püspöknek, hanem hogy a megvadult ember bé­kés elvonulását biztosítsa, maga állított Jri neki egy működési bizonyítványt s ezzel szerencsésen lerázta magáról Oházárt, aki aztán családostól elköltözött Rozsnyóról és hosszas próbálkozások után Máram árosban, Haas és Deutsoh nagy fa­telepén talált elhelyezkedést. Rozsnyón csak ki­fizetetlen számlákat, félbemaradt pereket, exe- quálásokat hagyott maga után, A balszerencse Máramaroeban is utólórte. A Haas és Deutsoh cég nemsokára csődbe ment, felszámolt, Oházárt elbocsátották, s ők maguk Pestre költöztek, uj vállalatot kezdeni. Oházár a még esedékes fizetését megkapta tőlük, de végkielégítést követelt s erre a cég nem volt hajlandó, illetve nem volt képes, mert mindenük elúszott. Oházár elkeseredetten harcolt a végki­elégítésért s mikor a cég Pestre költözött, utá­nuk ment s egy napon felkereste az uj irodát, ahol Deutsdhot találta. Rövid, heves szócsatát folytattak. Cházár a. pénzét követelte. Deutsch kijelentette, hogy nem tud fizetni, különben is maga nem intézkedhetik, mert többen érdekel­tek. Oházár megismételte a kérdést: — Hát nem fizet? — Nem, mert nincs miből. — Nohát ha nem fizet, majd fizetek én! És azzal előrántotta a magánál rejtegetett re­volvert s volt c.égfönökét egyetlen lövéssel le- teritette. Az irodákból befutottak az alkalmazot­tak a dörrenés zajára, azonnal lefogták a gyil­kost, rendőrt hívtak s rövid percek után Cházár Károly már fogházban ült. És a gyilkos, a ne­mes törzs vadhajtása, még a törvényszéki tár­gyalóteremben is jónak' látta megcsillogtatni a nemességét, a nagy név fényét, melyet pedig ép­pen ő árnyékolt be. Az Ítélethirdetéskor ugyan­is, mikor a törvényszék jegyzője megkezdte az Ítélet felolvasását, ezeknél a szavaknál: „Oházár Károly", — az elitéit helyreigazító hangon köz­beszólt: — Jólészi! — Tessék? — kérdezte a jegyző. — Jólészi! — felelt újra Oházár. A jegyző zavartalan nyugalommal kézdte má­sodszor is: „Oházár Károly" — és az elitéit új­ra helyreigazitotta, sőt harmadszor is. Akkor már az elnök szólt.közibe: — Ha még egyszer közbeszól, úgy áz ítéletet csak a fegyelmi büntetése kitöltése után fogja meghallani, az pedig sokára lesz! Ez hatott. Cfházár most már közbeszólás nél­kül tűrte, hogy nevét az előnév nélkül olvas­sák. Tizenkét évet kápott e ebből nyolcat töltött ki akkor, mikor a váci jubileum rendezőségének kegyelmi kérvénye kiszabadította. Tragikus esetéről a börze-vicceiről ismert s emiatt „Bőrzéviccv" el önév vei emlegetett Wa.hr- manh Mór ezt a szójátékot csinálta, — mely ak­koriban Pesten szájról-szájra járt: — Warum hat denn dér Oházár eben den Deutsch ersohossen und nioht dén Haas? — Weil er eben ein Förster war und hat ge­wui-et, dass mán in Juni-Jüli keine Haasen sekiessen dairf! : # Kiszabadulása után még kevésbé tudott ál­Terézt H. Ferenc: KRISZTUS ÉL Lankadt szárnyával rábornl a földre $ lllás köd-hamvat liheg az este. Kihalt világzaj halk mesékre tépve Hnll sztuoyogszárnyon, szitál libegve Mindig mélyebbre, szunnyadó rögekre Tapasztja ajkát éjjeli csókon... Az égbe olvadt nagy-nagy könny-tengerre Szögvert kezével rejtett áldást ereszt Éjben didergő, kopott, vén kőkereszt Az éj fátyolát mind sűrűbbre fogja. Itt-ott bölcsőjén halkan nyöszörög Egy-két fiirj-fiók, berekedt kis tücsök És sóhajokban leakel a szellő Viliik, tündérek patyolat éj-selymén. Széttárt, vén teste az asszony-földnek, Ráncos arcával ég felé szomjazva, Fogamzást várva, buja szemet mereszt. Lehunyt szemekkel virraszt a kőkereszt. Valahol, messze, éled az ut éle. Rogyott dal-rongyot huzgálnak rajta. Éjfél felé jár, tán táncra b okáznak Sir csend-mámorán részegült lelkek?... Trágár dalokban fel-felkurjantva, Dűlöngve rögön, árok-pocsolyán, Egy legény magát sötétbe lökdö&i: Az éj tengerén lábal eveznek A felbamálló magas kőkeresztnek. Kósza bor-pocsék, legénykedő legény Neki tántorog a nagy keresztnek. Melynek kőtalpán arany-hunyorgással Sajt a sötétre egy bibliás sor. Nehezült ajkán vastag kacaj szakad, Míg csukladozva betűz: Krisz... tus... élt... Ha él, hát igyon! s nyakas nagy üvegjét Fel-felkinálja: Jut még egy bor-falat!... Részeg-bün dadog a kőkereszt alatt És mámor dühén karolja keresztjét A vér harmatán dermedt Krisztusnak, És mászik, kúszik fel magas trónjára S ott, fent félkarját ráfonva kacag. A Szomjazónak szája elé tartva Kínálja untig loccsanó borát. És éj csodája! a megcsufolt Isten Száját illeszti síkos üveg-szájra: Szomjan halódva csöppjét szinte várja­Majd nagy jósággal nyitja szelíd szemét A kőnek hitt Kő s megbocsát súgva: Ma velem leszel a paradicsomba... A víg legénynek vlllámvert testén Halálveriték remeg s reszket ajkán: Jaj! ki tudhatta, hogy a kereszten Szög-, lándzsaverten, holtan is: Krisztus él!... Röppen a mámor, szédülésbe horkan .., Reggel ott lelték a keresztnél, holtan ... landóan elhelyezkedni, mert a nagy eset kapcsán nevét ezéthoTdta a hír s ez a név nem volt már jó ajánlólevél. Egy időben kávéméré/ik volt Pesten, a régi Trattner-nyomdával szemközt, ablaküvegén órmótlanul festett kávésibrikekikel. Valahogy Rimakokován kapott egyezer valami felmértei munkát 6 onnan bejött még egy ízben Rozsnyóra, mérnöki rajzokhoz való méterpapirt venni. A Falvi bácsi öreg boltjába nyitott be, ahol szintén fizetetten1 számlái pihentek. Falvi bácsi, — a múlt század kultúrtörténetének élő lexikona e ennek az esetnek is elbeszélője, — alföldi j assz-szóval fogadta: — No Oházár ur, hát kijött már a „jaskóból?" — Szerencsésen. És látja, magához jöttem- Mert mindenki exequált, üldözött, maga volt az egyetlen, aki nem bántott. Most kellene nekem három méter mérnöki papír. Van-e és hogy adja? — Van. Forint ötven méterje. — Kérek hármat- Mihelyt ezt a parcellázási ott Kokován be végeztem s megkapom a pénzt, fizetek. — Hát azt már nem, Cházár ur. Itt van a ré­gi, huszonhét forintos tartozása, míg az kifizet­ve nincs, uj hitelt nem adhatok. Ezen Oházár nagyon megsértődött, köszönés nélkül távozott s az ajtót nagy-dühösen bevág­ta. A papirt pedig a szomszéd papiros boltból, az akkor még létezett Pauchly üzletből vitte, ott készpénzzel kellett fizetnie, mert nem ismer­ték. Az öreg Falvinál pedig a nagyiharang szám­lájára szeretett volna vásárolni. A 27 forintot aztán Falvi bácsi megperelte, véletlenül éppen az apám hozott a periben ítéle­tet, marasztalót persze, az akta ma is megvan a városi múzeumnak Cházár-aktái között, de Falvi bácsi a 27 forintját sosem látta, aminthogy azok­nak a divatlapoknak az árát sem látta, melyeket Oházámé tőle elhordatott, négy-öt napig magá­nál tartott, belőlük kirajzolgatott « aztán visz- szaküldte, hogy nem talált bennük megfelelőt... Aztán az egész család szomorúan, csendben, névtelenül letűnt az élet színpadáról. Az ilyen pálya már csak annyi, mint az egyszer léket ka­pott hajó vergődése az elmerülésig. A jubiláló hálás utódok humánus érzése visszaadhatta a megtóvedt utód szabadságát, de nem faraghatott belőle más embert, egész embert- Magával hord­ta a sorsát, bármerre járt nafe F gr f nn ■ IR A ^7lnuáV Ar Alacsony Tátrában, védett gyönyörű fekvéssel, mérföldekre terjedő fenyvesek közölt. A Zvolen-Sliáé* £1 íPTw ” jjWfclUwCm IXallOUaU Podbrerovai vasútvonalon. Négy szerfelett erősen rádióaktiv, glauber-sós szénac vdus-forrással, úgy ffl % $ jj! $ ÍJ |í |j S % S ja á \ fi W |] W u a j| fi I ivókúránál, valamint fürdésnél bámulatos gyógyecedményekkel. Az egcsz szervezetre csodás regeneráló hatással. A 72. 74.M. c. rádióaktiv moor* wmrw vm fi fi Ml J? V JMP S fürdői a kontinensen egyedülállóak. Felülmúlhatatlan női fürdő. Számtalan élísmerő-levél. - Mérsékelt árak. — Kérjen prospektust.

Next

/
Thumbnails
Contents