Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-29 / 121. (2638.) szám

1981 május 29, péntek. ^RXGAiyv^AGYARHlRXiAB A francia szocialista párt szenzációs és éles állásfoglalása a militarizmus ellen Csatlakoznak a szocialista akcióhoz és „a háborút forra­dalommal is megakadáüyozzák" — Nemzeti és nemzetközi politikában követelik az azonnali lefegyverzést A Népszámlálás és a községi választások Prága., május 28. A Slovensky Dumáik je­lentése szerint a belügyminisztérium föl- h'iívfca a statisztikai hivatalt, hogy a községi választásokra való tekintettel ejts© meg a legutóbbi népszámlálás adatai alapján a községeik kategóriákba való osztását a la­kosság száma szeriül. A választási rend 9. paragrafusa érte Ilimében ugyanis a községi képviselőtestületek tagjaimak száma a helyi lakosság számerejétől függ. A választási törvény tiz kategóriát különböztet meg, [melyekben a képviselő testületek tagjainak száma a következő: 200 lakosig 9 képviselő­testületi tag, 500-ig 12, 1000-ig 15, 1500-ig 18, 2000-ig 24, 5000-ig 30, 20.000-ig 36, 52.000-ig 42, 100.000.ig 48, 100-000-em fölüli lakossággal biró községekben 60 képviselő­testületi tag. Az uj .népszámlálás adatai sze­rint igein sok olyan község lesz, amely más kategóriába lép át. A Slovensky Dennik megjegyzi, hogy Pozsonyban nem lesz vál­tozás, ment az 1922-es 243. szánni tö rvén y kimondottam elöinja, hogy Pozsonyban a képviselőtestület 48 tagból áll. Nagy sikerrel járt a prágai iüharmónikusok budapesti bemutatkozása Budapest, május 28. (Budaipesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Tegnap este mu­tatkozott be a prágai filbarmóni ku!s társa­ság a budapesti közönségnek Váelav Taliclh •karnagy vezetésiével. A filharmonikusok hangversenyét a zsúfolt terem lelkesen megtapsolta és Taliöbot legalább tízszer hívták ki. A hangversenyen jelem volt Pa- lier vezetésével a budapesti cséhsztoivák kö­vetség, valamim! a budapesti, cseh kolónia is. A hangversenyről a reggeli sajtó osztat­lan elisimerétS'sel számol be és annak a re­ményének ad kifejezést, hogy a prágai fii­ba rimónikusok, akik most Olaszországban és Jugoszláviában vendégszerepeltek, leg­közelebb .isiméit el fognak látogatni Buda­pestre. Külön, kiemelik azt a körülményt, hogy a külföldi turné nem merítette ki a zenészeket, akik nemcsak a tőlük megszo­kott precizitással, hanem lelkesedéssel is játszottak. A sajtó egyébként a legnagyobb elismerés hangján ír Túli oh karnagy lendü­letes és temperamentumos vezénylésiéről. Hég nincs ftoNinriiiiissiiim az osztrák kormány- válságban Bécs, május 28. Ender kormányának tag­jai a többségi pártok és a szociáldemokraták vezéreivel a szerdáról csütörtökre virradó éj­szakán folytatták tanácskozásaikat, amelyek egészen reggel négy óráiig tartottak. Ennek ellenére sem jutottak végleges határozatok­ra sem abban a kérdésben, hogy a költség- vetés hiányait miképpen toldozzák ki, sem pedig abban az ügyben, hogy a Kreditanstalt érdekében mennyire terjedjen az állami ga­rancia, ez a kérdés pedig az osztrák ipar háromnegyed részét érdekli. A szociálde­mokraták tudják, hogy most nem pártkér- désröl van szó, hanem egész Ausztria sor­sáról, ennek ellenére a tíz éves szakadás után még mindig -nem épült ki a hid a pol­gári oldal és a szocáildemokraták között. A szociáldemokraták egyelőre nem hajlandók a kormányt támogatni, amely ugyan nem fe­lelős a pénzintézet összeomlásáért, de mégis túlnyomóan keresztényszocialista befolyás alatt áll. A helyzet különben sem tiszta még ahhoz, hogy Ausztria pénzügyeit világosain meg lehessen Ítélni. A szükséges kompro­misszum tehát még nem jött létre. A kormány csütörtökön a nemzeti tanács ülésén terjesztette be törvényjavaslatát a ke­zesség vállalásáról. A törvényjavaslat a ke­zesség méretét nem tartalmazza, csupán fel­hatalmazást nyújt a kormánynak, hogy a K redi tan stalt céljaira rekon struk c ió s -h i tele- ket vegyen igénybe. Gyomor- és bélzavarokná], étványtalanság­sáqnál, szorulásnál, felfúvódásnál. <ryomor- égésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlok­fájásnál, hányingernél 1-—2 pohár természe­tes „Ferenc József" keserüviz alaposan ki­tisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelen­tésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vi­zet még a fekvő betegek is nagyon szívesen Isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban é3 füszerüzletekben kapható. P á r i s, május 28. A toursi szocialista párt­nap a nemzeti védekezés kérdésében Paul Fau- renak, a középszárny vezérének határozati ja­vaslatát fogadta el, amely hangoztatja a fran­cia szocialista párt határozott akaratát, hogy a nemzetközi kongresszus határozataihoz kíván ragaszkodni, amely szerint a fegyveres konflik­tusok esetén a proletárakciónak szolidárisnak kell lennie, amelynek esetleg forradalmi cse­lek menyekben is meg kell nyilvánulnia. A párt kijelenti, hogy sem a béke, sem a háború idején nem lehet együttműködési szolidaritás a kapi­talista kormányok és a szocialista pártok poli­tikája között. Ennélfogva a francia szocialista párt lényegében a következőket követeli: 1. Az általános, egyidejű és teljes leszerelést a nemzetközi és nemzeti téren. Pünkösdi Hóiét Az ünnepnapok utáni hivatalos jelentés szerint harminc és •egynéhány ember halt szörnyet, s több, mint százan sebesültek ímeg ólet veszélyesen pünkösd vas árnapján és hétfőjén a francia országutakon. S Ber­linben hányán? London körül bányáin? Amerika hány halottat mutat ki e két nap­ról? Nem tudom. De a modern közlekedés ha rím incegy nehány francia hősi halottjának névsorát minden párisi újságban olvastam, igaz, hogy csak az apró hírek között, kissé eldugva, ahogy a háborúban olvastuk, hogy egy jelentéktelen galíciai csetepaténak mindössze harminc áldozata s száz sebesült­je volt, különben a helyzet változatlan. A lapok elégedetten állapítják meg, hogy az idei húsvéti s pünkösdi mérleg kevesebb halottat mutat ki, mint a tavalyi, az auto- mobilisták kezdenek észbekaptni. Ez körül­belül a normális átlag: harminc halottal feltétlenül számolni kell az országúton két ünnepnap alatt. A halottak, demokratikus összevisszaságban, fűszeresek és gyerme­keik, hivatalnokok, orvosok, megannyi nagyvárosi ember, akik szombat délután olcsó kis autójukat telepakkolták gyerek­kel, feleséggel, elemózsiával, hogy két na- pót majd a mezőn töltenek. Hogy ezek a mezők az elysiiumi mezők lesznek, arra csak kevesen gondoltak közülük. Eleget jártam kocsival a francia ország­utakat, s tudom, hogyan megy az ilyesmi? Nem kell azt hinni, hogy ezek az áldozatok afféle vasárnapi autósok, akik dilettáns módon egy szendéé tszeír az esztendőben „a kanyar odók mogüllja" vagy „a virányofk cé­zárja" dühre aspirálnak, miint a hivatásos versenyzőik; jámbor és fegyelmezett veze­tők is lehetnék, akiknek kocsija a rosfeadá- sig rakva van mindennel, ami a vezetőnek legfeltettebb kincse, gyermekeivel és bará­taival, s maga a vezető sem feltétlenül koca-autós, aki életiében először ül a volán, nál. S legtöbbször szó sincsen arról, hogy valamilyen eszeveszett rohanás, szabályta­lan előzés volt közvetlen oka a katasztrófá­nak. A kis autó reggel elindul Parisból ra­kományával, délig .„megcsinálja" a kétszáz kilométert, Chartres-ban a csatáid megebé­del, s ebédután lassan cibelődmek is már hazafelé^ hogy még világosságnál beérjenek a városba. Az ut ragyogó aszfalt mindvégig .s persze liba sorban kullognak egymásután a jármüvek, mindkét irányban, elképzelni sem lehet, hogy ebben a tolongásban baj történhessen, annyira egymás hegyén és hátán ragadnak a kocsik. Francia ország­úton, vasárnap délután, ritkán akad csak alkalom, hogy valaki negyven kilométernél sebesebbre kapcsolja kocsiját. A hütő füstö­lög, a motor dohog, az autó általában alig „csinál" többet ünnepnap az országúton, mint hétköznap benn a városban ... S eb­ben a szép liba sorban a derék vezető egy­szerre azt látja, hogy a. szembejövő jármü­vek sorából kiválik, • mint a veszett kutya, egy ideges autó, s nyílegyenesén, a legna­gyobb sebességgel rohan feléje, kivédhetet­lenül. Ha kivédi', befordul az árokba; de er­re legtöbbször ideje sincsen; a megveszett autó egyenesen reáveti magát áldozatára, s pozdoirjláívá töri. Minden ötszáz, mindem ezer 2. Az egyenlőség elvének alkalmazását a le­fegyverzés kérdésének minden vonatkozásában. 3. A szocialista párt a polgári kormányok hadügyi költségvetését visszautasítja. 4. Állandó harcot folytat a burzsoázia kato­nai rendszerével szemben. 5. Harcot indít a német határon létesítendő békezóna demilitarizálása érdekében. A leszerelési kérdés iniciativája szempontjá­ból a második internacionálé végrehajtóbizott- ságát megbízzák, hogy a közös leszerelési ak­ciót a legnyomatékosabban képviselje. Nemzeti politika szempontjából a nemzeti szocialista párt a katonai szolgálati idő azonnali megrövi­dítését s a katonai kiképzés tartamának korlá­tozását követeli. autóra akad vasáru apóm kint egy ilyen ve­szekedett — soha nem lehet okát adni ho­gyan képzelte el, mit akart tulajdonképpen a szűk országúton, ahol előtte s mögötte autók ezrei baktatnák, miért szállta meg egyszerre az őrület, miért akart kiugraüi a soriból? Egyszerűen megőrült, idegenkedni kezdett, unta miár, hogy neki is sor­ban kelt baktatni, vagy be akarta mutatni a kocsiban ülőknek, hogy motorja milyen könnyűséggel „húzza le" az előttük döcögő öszvéreket. Az ilyen támadás kivédhetet­len. Megéltem, nem is egyszer. Van egy ilyen autós-hisztéria, mely kitör néha, s nem lehet védekezni ellene. Ezek a ha.lálos esetek, nem is beszélve a banális tragé­diákról, tengely- vagy féktörésröl. Nimos az a jótanács, szabályrendelet, belátás, értelmi érv, mely ezeket a katasztrófákat megaka­dályozhatná. Pünkösdnek éppen úgy kijár a francia országúton harminc halott, mint ahogy kijárt huisjvlátnak, s hogy Berlin, Lon­don vagy Newyork környéke nem miarad el Pár is mögött, az természetes. A közleke­dés ima a civilizált világnak olyan nyavalyá­ja, mint Indiának a pestis, egy bizonyos százalék áldozat kidukál néki, senki sem beiszél róla, megszoktuk, s pünkösd után elégedetten állapítjuk meg, hogy ez eszten­dőben csak harminc. A száraz vendég E héten látja Páris vendégül azokat az amerikai polgármestereket, akik a Gyar- imatügyi Kiállítás alkalmából hajóztak át Franciaországba. Az első bankett, melyet a francia hivatalosság az amerikai vendégek tiszteletére adott, botrányba fulladt. Ezek a polgármesterek természetesem hivatalból „szárazok". De a francia bankettek általá­ban nem szárazak, akkor sem, ha amerikai polgármesterek a meghívottak, annál ke­vésbé, mert az amerikai vendégek európai kőrútjaikon tapasztalás szeriint csak a leg­ritkább esetben tiltakoznak alkoholtartalmú italok ellen. Egy ilyen ritka eset követke­zett be most az első banketten, melyet az amerikai polgármesterek tiszteletére adott Páris városa: miikor az egyik francia szó­nok felszólította a jelenlevőket, hogy ürít­sék poharaikat Doumergue elnök egészsé­gére, Los Angeles polgármestere, Porter ur, szó nélkül felállt helyéről, eltolta maga elől a teli pezsgőspoharat, s felesége társa­ságában tüntetőleg elhagyta a termet. Erre a kissé aggreeisziv demonstrációra kitört a botrány, s következménye az a határozat, mely egyidejűleg jelent meg a francia s az amerikai sajtóban. Az amerikai' polgármes­terek, igy szól a protestáció, elitélik kollé­gájuk gesztusát, udvar i.a tla innak és bohócko­dásnak tartják, mert „egy gentleman beér­te volna azzal, hogy mímeli- a pezsgőiváat, s ha már nem is iszik egy kortyot sem, leg­alább megnedivositi ajkát a pezsgővel." Könnyű elképzelni a kábelezést, az ameri­kai újságírók nyugtalanságát, mert Pórter ur Los Angeles falaim kívül is ismert sze­Kérje a csizi iód-bróm ivó- c fürdőkurák használati utasitrsát Csízfürdő. tmélyiség, s kétségtelenül neveletlen gesztu­sa az amerikai prohiibicló hadjáratának tör­ténetében emlékezetes marad. Hogy Porter ur iszik-e alkoholt, vagy nem iszik, s hogy az amerikaiak eltűrik-e a Porter-féle puri­tán smokkok terrorját vagy sem, ez az ő Ügyük — de a párisi közhangulat ólesen el­ítéli a losangelesi polgármester tüntetését, mert ha Porter ur csak azért jött át Fran­ciaországba, hogy a száraz amerikai állás- pointinak az európai nyilvánosság előtt rek­lámot csináljon, úgy nem igen számíthat nagy népszerűségre a kantimeusem Egy fa­natikus ember tapintatlanságáról van csak szó, de a franciákat ez a fanatizmus őszin­tén feldüh itette. Mégiscsak bádogarc kell hozzá, hogy valaki Los Angelesből eljöjjön propagandát csinálni Parisba a prohibieió- nak — bádogarc s valami sötéten korlátolt, puritán fanatizmus, az a fajtája a fanatiz­musnak, amit a franciák soha nem értenék meg, akkor sem, ha fontosabb kérdésekben iker szót, minit az alkoholtilalom. A lo'sange- lesi polgármester ezek után nem igen kap •már becsületrendet a franciáktól, de köny- nyen lehet, hogy a puritán fanatizmus hazá­jában a legközelebbi választáson megvá­lasztják Porter urat elnöknek. A korlátolt­ság és tapintatlanság olyan erők és fegyve­rek, melyeknek nehéz nem behódolni, ha ilyen spontán elemi'séggél vegyülnék el va­lakiben, mint Pária száraz vendégében, Porter mesterben. Biztosan elnök lesz belő­le — csak ne találják meg párisi tartózko­dása vége felé egy reggel valamelyik montmarioe-i lokálban tökrészegen. Mert arra is volt már példa, hogy valaki száraz puritán fanatizmussal érkezett Amerikáiból Parisba, s idült alkoholul© r gőzössel tért né­hány hét múlva vissza. Kénsav ManseiTleben vallatja most a vizsgáló bíró azt a Sárrét nevű regényes életű urat, akit cinkostársai azzal vádolnak, hogy kén-sav­val tüntette el a meggyilkolt áldozatok tel­teiméit. Sárrét állítólag kénsav-fürdökbe ül­tette be áldozatait s ennék a maró folya­déknak az a hatása, hogy nyomtalanul atomijaira bontja az emberi organizmust. Ha ez igaz, bár kevéssé valószínű, úgy Sárrét egészen uj Iskolát teremtett a bűn viliágá­ban — mert a vérbeli gyilkos számára az igazi probléma mindig a gyilkosság után kezdődik, mikor el kell tüntetni az áldoza­tot. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a ha­lott áldozat néha beszédesebb, mint az élő. Laikus fejjel nehéz elképzelni, hogy olyan cslp-ösnp dolgot, minit egy emberi, test, alapijában milyen nehéz eltüntetni a föld Színéről. A víz visszaadja, a föld évek múl­va is kiadja, s ha 'kofferben utazni küldik, ami divat volt egyidősben, a gondos csoma­golás dacára is megérkezik egy napon va­lahová, .s szót bér és mindent kifecseg. Meg­ölni vialakit, azt minden gyerek tudja, de eltüntetni valakit a föld színéről, ez a mű­vészet, s ehhez még Lamdru sem értett, aki­nek konyhájában évek múlva i’s akadt mó­léit és hiszékeny francia özvegyasszonyok után egy-égy törmelék-os ontocslk a, mely elég volt ahhoz, hogy a kitűnő szakács, aki asszonyok tucatjaiból főzött ragout-t, a guillotine a jusson. Praktikusan nehéz el­képzelni, hogyain jutott Sárrét száz liter kénsavhoz s hogyan hajtotta végre fürdőszo­bájában kémiai kísérleteit, anélkül, hogy ő maga belefoetegedjetn — mert az onvosszak- értiő véleménye szeriint, aki nagyzolónak minősíti Sárrétet, nem lehet feltételezni, ' hogy valaki sérülés nélkül mosogassa isme­rőseit száz liter fcénsatVb.an. S különben is, a kéinsav árt a fürdőkád zománcának, s egy praktikus gyilkos vigyáz arra, hogy a kád, melyben áldozatait fürdeti, ne menjen idő előtt tönkre. Mindez csupa rejtély s méltó Miarseilies exotikus híréhez. De a tiip nem érdektelten, s ha beválik, úgy Sárrét fölfe­dezése igen nagy hézagot pótol a bűnözés világában., ahol az őisi, az eredendő s mind­máig megoldatlan probléma éppen az áldo­zatok eltüntetése. A csodálatos az, hogy egy ember, amilyen könnyű elbánni vele, még holtában sem hajlandó eltűnni a föld színé­ről, évtizedek multva jelentkezik, kimászik a hordóiból, ahová becitnkelték, kiadja .a sír­ból az arzént, s ha darabokra, vágják s min­den tagját küllőn utazni küldik vagy folyóba dobálják, a levágott kar küllőin integet és magyaráz. Néha. heted iziiglen jelt ad egy-égy áldozat... s ha kén savval elemeire bontják, egy napon a fantomja mégis árulkodni kezd. Minden valamirevaló gyilkos tudja, hogy az igazi viaskodás az áldozattal akkor kezdődik, mikor a gyilkosság már sikerült. S ebiben a halálon túli viasko dúsban majd mindig az áldozat az erősebb. Hallatlanul szívós dolog egy ember. A halál sem árt neki. FRANCIA HÉT Irta: MÁRA! SÁNDOR (Páris) j

Next

/
Thumbnails
Contents