Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-28 / 120. (2637.) szám
\ Mai számunk 12 otcfal (2637) szám » Csütörtök * Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 70, havonta 26 Kft; külföldre i évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki H képes melléklettel havonként 2.50 Kő-vnI több Egyes szám ára 1,20 Ki vasárnap 2#-Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok e&taktam politikai napilapja Feíelii DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prágán, Panská ulice 12. U. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatalt Prága ÜL Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184, SÜRGÖNYCIMí HÍRLAP, PRAHA Apponyi fejtette ki a magyar álláspontot a népszövetségi ligák uniójának leszerelési bizottságában „Nem beszélhetünk egyenlőségről addig, amíg egyik nemzet megvédheti hazáját, a másiknak azonban ezt megtiltják*1 — Horthy: A nemzetek együttműködésének munkájából részt kér a magyar nemzet is A kossuti eset A csendőrnek van gumiibotja, v,am puska- tusa, van szuronya, van revolvere és van léles pousíkatiöilténye. Kossuthban az éles tölténynek akadt munkálja, mert egy százötven [főnyi köveikkel föifegyverzett tömeg megtámadott tizenöt osendőrt. A vizsgálat megál- lapitotta, hogy a csendőrük jogosan használták fegyverüket, mert a támadó magyar munkások oldaláról revolverlö'vés dörrent el, egy csendőrt megszűrtak, többet megsebesítettek. A vizsgálat azt is megállapi tolta1, hogy Jánosik csendőrfőhadinagy, mielőtt tizennégy csendőrének sor tüzet vezényelt volna, először szabályszerüleg háromszor szólította föl szét oszlásra magyar nyelven a százötven renitens tüntetőit. A csendőrök arra is rámutathatnak, hogy a tömeg agresszivitása a sortüz után sem szűnt meg, sőt annak dacára, hogy mintegy tiiz ember vérbe- boTUl/va a földlön maradt, a többiek annál hevesebben ostromolták a csendőröket egész az őrsig, miközben a csendőrök mé- isodszor már neon a népbe, hanem a levegőbe lőttek ki egy riasztó s őrtüzet. A csendőrök és a munkások összecsapásának kipno- vokálásával senkinek neon jut eszébe a csendőröket okolni^, hanem kizárólag azokat az izgatókat, akik a pusikacsőnek nekivezették a tömeget. Aim ázit, hogy Kossuton újból megismétlődött a Véres duxi eset, nem lehet csupán a kommunista demagógia számlájára Írni A kommunista demagógia csak ott tud hatni a tömegre, ahol talaja van, csak ott tud robbantani, ahol az excessau- isok kirobban tására megvannak a tömeg- lélektani előiföltételek, A kommunista demagógia már csak a gyuijtókanóoa a robbanóanyagnak, melyet a szerencsétlen gazdásági helyzet a legszegényebbek lelkében fölhalmoz, fis ezekért az elégedetlenséget1 plántáló gazdasági körüllmiényekért nem az egyszerű munkás, hanem a gazdasági életet irányító kormányrendszer a felelős. Felelősek elsősorban a szocialista kormánypártok. Amióta ezek a „munkáspártok" a kormányiban vannak, ez már a harmadik eset, hogy munkások véres exoesz- szusokra ragadtatták magukat. Ilyesmi a rosszemlékű pollgáTi koalíció idején sem történt meg. Radotin és Diux után erősen foga dkoztak a szocialista pártok a parlamentben, hogy a munkástömegekkel szemben éppen — a salját politikai presztízsük érdekéiben — enyhébb eszközöket fognak alkalmaztatni, A Vörös nap után dicsekedtek ezzel az eredménnyel... .Felelősek enek a pártok azért is, hogy a gazdasági élet egyre súlyosabb megpróbáltatásokat hoz -éppen a leggyengébb népríéte- gekre. Megengedték azt, hogy a legnagyobb' viliágyállslág idején az agrárpárt vámháborut provokáljon Magyarországgal, ami a cseh gyáripar munkásai közt a munkanélküliséget hallatlan mértékben fokozta, de sokkal tragiteueabb következményekkel járt a kárpáti országrészekre!, ahol teljesen megállította a fakitvitelt, ami1 Szlovenszkó és Ru- szimeZkó fő jövedelmi1 forrása volt. A Magyarországgal való forgalom kikapcsolása Szlovén szikén, nemcsak ipari munkanélküliséget, hanem a mezőgazdasági rétegek általános elszegényedését is magával hozta. A vámhábom áötétibeugráe volt, arait elsősorban Szlovén szíkó és Ruszimszkó sinylett meg. A kossuti eset is élénken példázza, hogy a mezőgazdasági válság kétszerié súlyosabb, mint máskor A kossufi mezőgazdaság} BMVücáAOk egy béraztrájk végén voltaik. A Budapest, május 27. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Röviden jelentettük már, hogy Magyarország kormányzója tegnap délben a királyi vár fehér márványtermében fogadta a Nép- szövetségi Ligák Uniója nagygyűlésének tagjait. Ez alkalommal J. Limburg dr. üdvözlő beszédére Horthy Miklós kormányzó francia nyelven a következő beszéddel válaszolt: — Az egész magyar társadalom nevében melegen üdvözlöm Önöket és őszinte örömömnek adok kifejezést afölött, hogy a nemzetek szövetsége továbbfejlődése szempontjából annyira fontos tevékenységük színhelye ez alkalommal a Magyar Királyság fővárosa. >— \ A modern nemzetközi jog nj intézménye a népszövetség, csak akkor ibontakozhatiik ki teljes erejében és csak akkor haladhat abban az irányban, amely a népek életében az igazság uralmának biztosítása mellett a nemzetek (békés együttműködéséhez vezet, ha munkájában a független társadalom erőteljes közvéleményére támaszkodhatik, ha a nemzetek müveit rétegeiben megtalálja a tevékenységéhez szükséges erkölcsi alapot. — Önök, mint a nemzetek független gondolkodó társadalmainak kiváló kiküldöttei, nagymértékben vannak hivatva hozzájárulni ahhoz, hogy a népszövetség valóban azoknak a magasztos eszméknek képviselője legyen, amelyeknek jegyében alapíthatott és amelyek megvalósítását tőle az igazságos béke vágyától áthatott emberiség várja. —> önök letéteményesei egy nagy gondolatnak « ez a nemzetek együttműködése, amit a mai gazdasági viszonyok között, amidőn az egész világot egy méreteiben félelmes válság rázza meg, nem elég fölismerni és hirdetni, hanem e téren haladéktalanul tettekre van szükség. Ez az együttműködés a népek között a harmónia megteremtését kívánja, ennek föltétele pedig az egyes nemzetek részéről egymás múltjának, jellemének és törekvéseinek megismerése és megértése, egymás jogos érdekeinek méltánylása és figyelembevétele, az ellentétes érdekeknek pedig a jogegyenlőség szem előtt tartása mellett történő igazságos kiegyenlítése, a nemzetközi életből a kölcsönös egyetértést zavaró igazságtalanságok kiktiibérsztrájjkok fóoka ma már mindenütt az, hogy a mezőgazdasági tenmefléjs nem rentábilis, a munka adóik teherbírása megtorpant, a mezőgazdasági munkaadók épp úgy vál- ■Ságban vannak, mint a munkások: ki felelős ezért? Az elhibázott gazdaságpolitika. A ko ssut i munkás tüntetés halálosan komoly mementó arra, hogy a mezőgazdasági konszolidáció érdekében Szlovenszkón sürgősen tenni kell valamit. Nem a hatalmi politika jelenti a konszolidációt, hanem a megkereshető kenyér. A Kisalfölden, a kenyér hazájában, újból olyan helyzetet kell teremteni, hogy kifizetődő legyen kenyeret termelni. A jelenlegi kormánypártok eddig m inden t megtettek Szlovén szkon ak az ő szájuk izé szerint való politikai konszolidálására, de semmit sem tettek a gazdasági konszolidáció érdekében, sőt minden intézkedésük a gazdasági dekonszolidáció jegyeit viselte magán. Ez a bűnös dekonszolidációs szöbölése. Ebben a szellemi munkában részt/ kér az a magyar nemzet is, amely ezeréves múltja folyamán állandóan vérével védte és szellemével terjesztette a kultúrát. — Szívből kívánom, hogy működésűk folyamán megmutassák a müveit népek társadalmának, hogy az emberiség egészséges jövőjének kiépítése érdekében mik a jelen égető föladatai. —■ Abban a reményben, hogy tevékenységüket a megérdemelt siker fogja kisérni, mégegy- szer szívből üdvözlöm Önöket. A leszerelési bizottság ülése Budapest, május 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A népszövetségi ligáik uniójának leszerelési bizottsága kedd délután folytatta ülését. RheinbaJhetn báró német delegátus felszólalásában hangsúlyozta, hogy Németország teljes leszerelést köveftel. Németország csak oly megállapodást ir alá, amely valamennyi nemzet egyenlőségét elismeri. Ha ezt az egyezmény nem biztosítja, ajkkor m egész viliágon megdől a népszövetségbe vetett bizalom. Ezután Pékár Gyiula magyar delegátus átnyújtott az elnöknek 1500 miagyar falu és város által aláirt mánifiesztuimot, amely azt követeli, hogy valamennyi nemzet egyenlő legyen a leszerelés szempontjából. A lestzierelélsd bizottság szerda délelőtti ülésén Apponyi Albert gróf kifejtette a magyar álláspontot. Beszéde elején hangoztatta, hogy Magyarország nelm szavazhat néniméi a tervezet ellen, mert az nagy lépést jelent az előrehaladás felé, azonban nagy nehézséget lehet látni abban az ellentétben, amely a tervezetben kifejezésre jut. Az egyik szakasz ugyanis a teljes egyenlőséget hangoztatja, a következő bekezdés már kijelenti, hogy a lefegyverzésben az egyenlőpolitika hajtja a szlovenszkói kény ér termő föld mindinkább nyomorba sodródó munkásait a kommunisták karjaiba, hogy a föl forgató törekvések eszközeivé váljanak. Nem véletlen az sem, hogy a kossuti tüntetők éppen magyarok voltak, A tüntetők lelke mélyén a legprimitívebb rudilmentá- ris ösztön indulatok mögött nem csupán a gazdasági konszolidáció hiányérzete húzódik meg, hanem a kisebbsegpolitikav konszolidáció hiányérzete is. Megdöbbentő jelenség, hogy egy ilyen maroknyi tömeg — hiszen a Tisková Kancelár Slovenská jelentése szerint a gálám tai1 járástfőnökség csak hatvan főre becsülte a támadó derno nstránsokat f— -ily vakmerő esztolenséggel adjon (kifejezést rendbontó elégedetlenségéinek a fegyveres túlerővel szemben. Van ebben része a vérmérsékletnek is, de ez a döbbenetes erup- ció intöpéldául kell hogy szolgáljon az illetékeseknek arra, hogy itt a lelkek kanszoséget nem ft már leszerelt államok fegyverkezésében, hanem a többiek fegyverkezésének fokozatos csökkentésében kell keresni. Mi nem akarjuk hadseregünk létszámát felemelni — mondotta Apponyi — csak olyan helyzetben akarnák lenni, hogy a szociális békét megvalósíthassuk. Rendszert akarunk változtatná, amely lehetővé teszi, hogy támadás ©setén megrvédhegsük országunkat. Nem beszélhetünk egyenlőségről addig, amíg más nemzet megvédheti hazáját, nekünk azonban ez tilos. Megvetném azt a nemzetet, amely a jogois védelemről lemond. Mí, magyarok nem alkarjuk a béke munkáját akadályozni, de bátrton és őszintén kívánjuk az egyenlőséget. Nem kiván- h alják tőlünk, hogy a magyar delegáció ellentétbe kerüljön az egész magyar közvéleménnyel és megnehezítse a kormány munkáját. Apponyi ezután felolvasta a magyar deklarációt, majjd beszédét és a deklarációt is angol nyelvein megismételte. f A deklaráció bejelenti, hogy a népszövetségi ligák magyar csoportja elfogadja a leszerelés tekintetéhen a globális tervezetet, mert úgy véli, hogy a jogegyenlőség elve kifejezetten benne van a tervezetben anélkül, hogy tekintetbe venné az egyes államoknak a világháborúban elfoglalt álláspontját, örömmel állapítja meg a magyar csoport, hogy haladás történt és ezért nem kivánja megakadályozni a tervezet szövegének elfogadását, másrészt köteles fönntartással élni különösen a második bekezdéssel szemben, amely szerint a leszerelés mértéke változatlanul fönntartandó. A magyar hadsereg oly kis létszámban van engedélyezve a trianoni békeszerződésben, hogy csak akkor biztoscb- batja az ország rendjét, békéjét és nyugalmát, ha a többi államban is ilymódon állapítanák meg a hadsereg létszámát. A leszerelt Magyarországot mégegyszer nem lehet leszerelni, — állapítja meg a deklaráció. Mállására is szükség vatn. Olyan rezsimre, amely a magyar kisebbség lelkét pacifikái- ja, amely a magyarságnak megadja a nemzeti élet kiélésének lehetőségét. Olyan rezsimre, amely lojalitásért lojalitást ad.. Mikor Budapesten hatvanezer műnk anélküli tüntetését, likvidálták egy haláleset, néhány karcolás és kékfolt árán: munkás• gyilkolásról, vérontásról, hóhér rezsimről szavaltak az elfogult cseh szocialista lapok. S bár Csehszlovákiában három szocialista Párt dominál a kormányban, Kos sut mégis már a harmadik eset, amikor a tüntető munkásság sor tüzet provokált. Nem párhuza- lmot akarunk itt vonni1 ezzel, csupán azt ke, vámjuk, hogy a kormánypártok vonják le az események tanulságait s ne csak kérkedjenek a demokrácia és humanizmus jelszavaival. hanem igyekezzenek azok megvalósítására még akkor i.s, ha szlovenszkőiakról és magyarokról van szó. ,
