Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-24 / 118. (2635.) szám

12 19&1 május 24, vasárnap. xx Kinnlevőségeit folyósítja Uránia Bank­ház, Nővé Zámky. Kérjen ajánlatot. — Hétke rendszer Olaszországban. Rómából tá­viratozzék: A statisztikai faávátal legiujabb jelentése aszerint Olaszországban ezidő szerint 1.532.206 olyan család van. amelynek hét vagy hétnél több gyer­meke van. Ezek a családok az alsóbb néprétegek köréből kerülnek ki, nagyohbára föidmüvesesalá- dolk, — Diáksegélykiosztás. Az Ungvári Főiskolások Egyesülete 1931. junius 1-én 5 darab 200 koronás segélyt oszt ki a szegénysorén főiskolai hallgatók között. A segély iránti kérvények 1931. május 30-ig nyújtandók be az egyesülethez és felszerelendők: 1. Az egyesületi tagdíj kifizetését igazoló nyugtával; 2. Egy évnél nem régebbi szegénységi bizonyitvány- nyal; 3. Egyetemi előmenetelt igazoló tanúsít- vánnyal. A batáridő után beérkezett kérvények nem vehetők tekintetbe. Cim: Ungvári Főiskolások Egyesülete, Uzhorod. — Magyar zarándoklat Máriacellbe. A pozsonyi magyar i'ózsafüaériár&uLat ezidéai Vl-áik fogadalmi zárándoklatát rendezi Máriacellbe. amelyen vidé­kiek is résztve’hetnek. Indulás julius 6-án. hétfőn reggel 6.40 órakor a pozsonyi főpályaudvarról, Visszaérkezés juláus 9-én, csütörtökön délután 4 óraikor a pozsonyi főpályaudvarra. — Útiköltség 170.— Ke, amelyet a jelentkezéskor előre be kell fizetni. Közös útlevélről a rendezőség gondosko­dik. A szállás és élelmezés költségeit mindenki maga viseli. Jelentkezni lehet ezen a címen: Kapucinus rendház főnöksége, Bratáslava — Po­zsony. Jelentkezéskor meg kell adni e teljes nevet, pontos lakáseimet. a születési évet és hónapot. — A jelentkezés legvégső határideje: junius 30-ika. Juuius 2o-ig jelentkezőknek az utazási igazolványt és részletes programúiét a rendezőség postán küldi meg. míg a többiek Pozsonyban veszik át. — A siketnémák komáromi magyar tan­nyelvű áll. intézetében felvételt nyerhetnek 5^—8 éves magyar nemzetiségű siketnéma gyermekek, kik e fogyatkozáson krimi más, őket a tanulásra alkalmatlanná tevő hibában nem szenvednek. Kérvények az intézet igaz­gatóságához mielőbb küldendők be. Mellék­letek: 1. Születési anyakönyvi kivonat, 2. Il­letőségi bizonyítvány. 3. Orvosi bizonyítvány. 4. A szülők és nagyszülők kereseti és va­gyoni viszonyait feltüntető bizonyítvány (eset­leg szegénységi bizonyát vány is). 5. A szülő nyilatkozata arról, havonta mily összeggel hajlandók az ellátási költségek fedezéséhez hozzájárulni. 6. Ugyan ilyen nyilatkozat az il­lető község részéről. A tanítás teljesen in­gyenes. Az ellátási díj (havonta legalább 150 K) igazolt szegény*ség esetén teljesen vagy részben elengedhető. Ruházatról a szülők kö­telesek gondoskodni. Az intézetnek interná- tusa van. — Érettségi találkozó. Felkérem azcun völt ósz- lálybáreaimat. klikkel a besztercebányai ' kir. kát. főgimnáziumban 1911. évben érettségit tettem, hogy' 20 éves találkozónkra f. évi juláus hó 5-én jelenjenek meg Baneká-Bystricán és mielőbb éníe-| eUsenet engem arról, hogy találkozónkon részt­venni óhajtanak-e. Dr. Tyroler Emit, ügyvéd. Banská-Bystrica. A kassai klérus száz évvel ezelőtt Érdekes statisztikai adatok a kassai püspöki egyházmegye 1835,-i évkönyvéből Kassa, május 23. Meglepően csinos kiállítá­sú, aranyszególyes latin könyvecske került e napokban a kezembe múzeumi búvárkodás közben. A könyv Werfer Károly privilegizált akadémiai könyvnyomtató intézetéből ke­rült ki és a kassai püspöki egyházmegye 185. évi személyi adattárát foglalja magában. Száz évvel ezelőtt Palugyay Imre volt a kassai egyházmegye püspöke. A káptalan ólén Fancsali Joób Mátyás állott. Kassa plé­bánosát Kollarcsik Istvánnak hívták. A szép­laki apátságot Pédhv Ferenc kormányozta. A jászóvári premontrei rend prépostja ezidőben Riobter Mátyás Alajos volt, a püspöki aula vezetője Nyitraivánkai Vitéz Vince, a kassai prem. főgimnázium igazgatója pedig Kruppay János. Igen érdekes és tanulságos adatokat tar­talmaz ez az egyházmegyei schematizmus. Főképpen statisztika szempontból érdemel fi­gyelmet, mert minden plébániánál nemcsak a római katolikus hivők lélek szám át adja meg, hanem közli a másvállásúakra vonatko­zó adatokat is. így megtudjuk, hogy 1835-ben Kassán 10,914 róm. kát. 976 ág. ev., 562 ev. ref és 3 zsidó lakott. Amint tudjuk, akkoriban a zsi­dók még nem kaptak letelepedési engedélyt a városokban, csak egészen kivételes ese­tekben és így a városkörnyéki falvakban he­lyezkedtek el. Jellemző például, hogy Bár cán 137, Pozsonyban, amely híres zsidó te­lepülés volt, 274, Szinán 200, Bernátfalván 61, Buzafalván 52, Csányban 57, Győrkén 76 zsi­dó lakott. Érdekes az is, hogy a városok között né­pesség szempontjából nem volt olyan nagy az eltolódás,, mint ma. Az évkönyv adatai sze­rint Kassának 'például 12.455 lakosa volt, ez­zel szemben Eperjesnek 5123 róm. kát., 1099 ág. ev., 43 ev. ref. és 89 zsidó, vagyis össze­sen 6363 lakosa volt Külön figyelmet érdemel, hogy minden pa- róchiánál fel van tüntetve, hogy a lakosság milyen nyelven dicséri az Urat. Igen sok he­lyen egyedül a „lingua Slaviica“ van feltüntet­ve, ami világosan bizonyltja, hogy a kassai püspöki egyházmegye mindig számolt hívői­nek nemzeti mivoltával. Néprajz, földrajzi és egyéb tekintetben is rendkívül gazdag adathalmaz ez a kis könyv. Megtudjuk belőle minden plébánia kegynrá- nák a nevét is, megtudjuk azt is, hogy a kas­sai egyházmegye területén 273.139 róm. ka­tolikus- élt, míg az evangélikusok száma 2Ő.957, az ev. reformátusoké 84.153, a zsi­dóké pedig 3.874 volt. (—xi.) xx Gyermekotthon üdülésre szoruló 4—15 éves. testileg gyenge, vérszegény, rosszul evő fiuk és leányok részére (kiséret nélkül) Siófokon. Kitűnő, bőséges ötszöri étkezés, folyóvizes szobák. Szellemi foglalkoztatás, gyógytorna, sport, játék. Szakpeda­gógiai felügyelet. Prospektus: Váradi igazgató Sió­fok, István-ut 5, „Royal“ villa. — Orvosi hir. Lóránt Ilona dr. fürdőorvosi rendelését Sliácom (Hotel Bristol) megkezdte. Rendel az összes fondoknak. — Május 30-án indul meg a bécs—budapesti autó- buszjárat. Budapesti szerkesztős égünk telefonálja: Augusztus 30-án, szombaton reggel 7 órakor indul meg a magyar államvasutak kezelésében a buda- pest—bécsi autóbuszjárat. A meneittartam hat és fél óra és a jegy ára 16 pengő, illetve 20 sáling. Az autóbuszok Budapesten az Oktogonon indulnak és Becsben a Schwa'rzenbergplatzon érnek célhoz. — Nemessányi-szanatórium. Kosice, Zri­nyi-u. 4. Szlovén szikó egyedüli legmoderne b­bül berendezett egészségügyi intézete, min­den igényt kielégítő komforttal. A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr-, gége-, fűi­mé gbetegedések szakszerű kezelése. Minden­nemű műtéti beavatkozások. Külön szülőosz­tály. A belgyógyászat körébe tartozó összes megbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. Röntgen-, insulin-, hizóku- rák stb. Szabad orvosválasztás. xx xx Zarándoklat Palesztinába. A Ferenc- rendiek szentföldi kommisszóriátusa f. é. jú­liusában zarándoklatot vezet a Szentföldre. A zarándoklat tart juláus 14—augusztus 14-ig. Útirány: Wien — Triest — a korinthusi csa­tornán át — Larnaka, Ciprus szigetén — Jaffa. Tartózkodás a Szentföldön 10 nap. Visszauta­zás: Haifa — Port Said — Alexandria 2 nap, Candia, Creta szigete — Athén, 1 nap, Brin- disi — Velence — Wien — Bratislava. Rész­vételi díj az összes költségeket beleszámítva: 6500 korona. Részletes programot küld P. Böhm Brúnó szentföldi kommisszárius, Pre- gov, Feremcrend'i zárda. HORK FEST minden divatszinben, minta szerint is. NOS hófehérre. Különlegessége: gallérok tisztitása tükörfénnyel mindkét oldalon. Szakszerűen, csakis vegyileg TISZTIT Fióküzletek: Zvolen, Lucenec, Rimavská Sobota, Tornal’a, Kremnica, Tűre. Sv. Martin, Vrutky, Zilina, Krupina, Sahy. Gyár; Banská-Bystrica. Aranymama és itat Irta: Sziínyai Zoltán A kis fiú perselyében egyre gyűlt a pénz. Már olyan sóik lehet benne, hogy' egy kicsike házat ás lehetne venni belőle. Kiesüké kerttel, ahol kicsike fák és kicsike virágok között kicsike törpék sétálgatnak. És éjjel törpe kúriáról álmodott, ahol törpe apó törpe ktaroeszékben törpe pipából pipázott. Másnap kardot akart venni. Igazi kardot, pus­kát és ágyút ás azon a* rengeteg pénzen. A ház körül pedig széles várfalat húzna, széles árokkal, mert sohase lehet tudni, hogy mikor jön a® ellenség. És éjjel arról áOttnod'OtJt, hogy öblös várkapuban ált, véres karddal s lemészárolt törökök százai beverték előtte. Aztán meg Íróasztalt szeretett volna venni, egész olyat, mint apáé, tamtávaf, porzóval!, meg hosszú- száru tajitékpipávál a rengeteg árat fölött. S éjjel arról álmodott, hogy ímegősriiM a haja. az orrán pápaszeim villogott s reszketeg kézzel olyat, mint apáé. tintával, porzóval, meg hosszú- szárú tajtékpipából kékesen gyűrűző füstgomolyo- kait küldött a mennyezet felé. A kis perselyben meg egyre gyűlt a pénz. Olyan sok pénz. hogy a krajcárok és fillérek már csaknem kibújtak a persely száján. És olyan súlyos volt a persely, hogy alig lehetett felemelni. Egy este feltörték a perselyt. Az asztalra ömlött a rengeteg pénz. Anica kisasszony szörnyüködve csapta össze a kezét: — Hisz ez rettentő ©ok! Ez összesen öt forint. Lacika. — Csak öt — kérdezte a kisfiú csalódottan. — No nem. tíz — nevetett Anica. — összesen tiz korona. — Mért csaJk tiz. amikor sóikkal több? —- Mert « tok annyit ér, mint kilenc ilyen — * Anica az egyetlen ezüstre mutatott. A kis fiú meg azt gondolta magában, hogy ez nem igazság. Tologatta, húzogatta a pénzeket és csalódtam forgatta az ezüst koronát. — Tálán mert ez a király? — kérdezte hirtelen fe Icslllaiu ó szemmel. — Hogy-hogy király? — Mert ez a király - magyarázta fépelőd.ve — $. ami nikkelből van, azok a lisztek, a többi pedig a hadsereg. % Hát persze, - - mosolygott Anica. J így már meg lehetett érteni. Kissé ugyan eaij- ] náitia. hogy aiz aranyosan csillogó fillérek és krajcá­rok merni érnek annyit, miint az ezüst, költött az nagyon kopott és fénytelen és mégis ő a király. De lehelt, hogy valamikor a király ás ilyen aranyo­san ceilllliogó fillér volt s miire kiráíly lett, megnőtt és eílfakultt szegényke. Öreg. nagyon öreg király lehet Ariién Anica éri a sok pénzt becserélte egyetlen papirosra, ami szerinte annyit ér, mint a többi együttvéve. És ezt az egyet is eltette a szekrénybe. A fehérneműk alá. A kis fin egyedül volt a szobában. Egy darabig eílácsongo'tt a szekrény előtt, árián óvatosan fel­nyitotta. Csák mert akarta méznli, hogy mit csinál a pénz? Az ő pénze. Hát az oitlt feküdt laposan és kéken a sok fehérnemű állatit és éppenséggel sem­mit se csinált. Nagyon helyes, csak ezt akarta tudni. De azért kivette, megnézte, hogy rendben van-e rajta minden? Csakugyan rendben volt. Visszatette. Hanem ismét ki keltett, venni, mert igaz is, azt meg se nézte, hogy' milyen hosszú és széles? Mert éri is 'budini kell. Hát éppenséggel hosszabb is lehetne. De azért igy is jó. Nézte közéiről, nézte messziről. Szép pénz. céinos pénz. Főként az tetszett, hogy az övé. Valaki 'belépett s mór nem volt annyi ideje, hogy visfiiziaibegye a pénzt. A kezében maradt. Jobb is, ha saját pénz az embernél van. Este. a párnája alá rejtette s azt állmodba, hogy aranyhegyek nőttek a papirosból. De amikor felébredt, ismét csak pa­piros. Mégis jobb lenne az arany. Több bizalma volllf hozzá. És mert igen szomorú volt e miatt, annyira szo­morú, hogy napokig a szavát ee lelhetett venni, Anica beváltotta a papírpénzt is és egyetlen csillo­gó aranyait adott át ihié'lyetíbe. Ez már sokkal szebb volt, nagyon hasonlított a kedves kis fillérekhez, épp úgy csillogott, mint azok, csak valamivé] kövérebb volt náluk. De a kis fiú az aranynak se tudott örülni sokáig. Arra gondolt, amikor a naidrágzsebe még tele volt csillílogó filléreikkel, rengeteg sokkal és Olyan szép volt a haragjuk, sokféle édes csilingeilés, ha két tenyere közé fogta és megcsöirgette őket. Ezt, azonban már nem tudta megértetni Anica kisasszodjinyal, mert az mindent elmondott, amit mondani tehetett a pénzről. Elismételte, hogy ebben az egy aranyban rengeteg 'Iktis fillér gyűlt össze láthatátitaiiníl. sőt ha vafliak! jól bánik vele, wz arany nuéjgliiadrik és még több fiUtorke tesz 'belőle. — Úgy — tűnődött: a kis fin — hát az arany a nraima és a fillérkiék az ő fiai? — Igen, igen Lacika: a fiilllérlkiéfc a fiai; Ha Ügy van a dolog, akkor már jobban tehet, szeretni ezt az aranyait.. Naigyon vigyázott rá. puha helyen tartottba, dédelgette és gyakorta megsimo- gatita. hogy szereitetiet éirezzen miaga körül. El­vitte sétálni a kertbe, ímeghieimpergetite harmatos pázsiton, napsugarak alialtt, amitől még aranyosab­ban csillogott. Neki hozta a legjobb éteteket s ha édességét kapott, abból mindig félretett vala­mit az arany-mama részére is. Ked'ves, pajkos szavakat suttogott a fülébe, hizélgő édességeket, meg csengő-bongó verseket, csak hogy örüljön ‘és érezze jói magát. Ment Anica mondta, ha jót bánnak vele, meg- fiadrik és sok kis aranyait hoz a világra. És egyre leste, várta, miikor következik be a vitágrahezás? De az csak nem következett be. Pedig a kisfiú minden este bársonyos dobozba fektette az aranyat, puha vattába csomagolta s a szive fölé tette, hogy jő, meleg helyien legyem, mert igy talán köny- nyebben születnek meg a kis aranyak. És imád­kozott is, addig imádkozott buzgón, mig elnyomta az álom. Hiába volt minden, az aranyunármánaik csak nem lettek fiai. S a kisfiú ismét szomorú lett. Már játszani se Igein volt kedve. Pedig a ház előtt nagy homok­bucka emelkedett, amiből várat alagutat, meg tavait Jeheiteltit csinálni. Ő azonban nem játszott, csak elüldögélt a homokbucka 'tövén, az aranyat kis tenyerébe fektette s nézte, hogyan csillog rajta a nap. Már nem becézte, neim énekelt hozzá és ver- eik'ékét se suttogott a fülébe. Csak nézte, hogy; millyen hálátlan. — Mi bajod van kisfiú? — kérdezte egy öreg, szakállas koldus, aki épp az előbb zörgetett be hozzájuk s ételt, kenyeret kapott a konyhában; A kisfiú elmondta, hogy mái baja. Az inneg odaült, melléje és ő is igen elszomorodott a kisfiú bánatán. Tűnődött és 'tanakodott, hogy mát is lehessen tenni itten? Mert. az tény igaz, amit a kisasszony mon­dott, ha jól bánnak az arannyal. az fiialoat hoz a vi­lágra. Csak tudni kel! a módját. Persze az éle! nem használ, mert' az arany nem szeret enni. A leg­jobb étéit se szereti, mert minősem gyomra. Füle sincs és ezért nemi értette a Ikiiislfhi suttogó szavait és édes énekét. Meg aludni so szokott, nem azt sohase teszi s bár szereti a puha helyeket, a kis­fiú hiába fok lőtte meleg szive föllé, az arany örökké ——————HMMM—BBl — UNDERWOOÍ) IRŐGÉP (gyári uj) kizá­rólag Kelteméi, Kóficé, Kér. Kamara Palota és Ungvár, Fried palota. xx Mit igyunk gyomorsav tultengés ellen? A i<5 gyomor: boldogság! Az emberi szervezet a legtö­kéletesebb gép, remeke az Alkotónak, aki minden mechanizmus örökérvényű példájává teremetelta meg. De ennek a csodálatos műnek a munkája is csak akkor összevágó, ua mindem része biztonság­gal működik. Nagy baj. ha a szervezet egyik leg­fontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Baj, ha keveset eszünk s dupla baj, ha túlterheljük a kazánt, miéit is igen sok ember gyomorbántalomban szenved. Kezdődik a savtultengéssel s a vele járó égéssel, majd jön gonosz következménye, a gyamorfekély, mely már annyi embernek okozta vesztét. A mes­terséges készítmények egész sorával próbál védeni bennünket az orvostudomány. Néha rövid időre mutatkozik is eredmény, de azután ujult erővel tör ki a baj. Bebizonyított tény. hogy egyetlen orvosság a jó étvágy, mely az egészséges éhség­ből születik. Ezt pedig elérhetjük, ha a gyomor- bántaknak ellensúlyozására a „Cigelka-Stephanue" forrás hydrocarbonátos és jódtartalmú vizét isz- szuk. Számtalanszor nyert beigazolást. hogy a leg­szigorúbb dietikus étkezésre utalt egyén már né­hány üveg elfogyasztása után boldogan tapasztal­ta, hogy a tegnap még kinző gyomorfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Sokan sződabicarbo- nát szednek, melynek hosszas szedése a gyomorfa­lat megrontja, továbbá más szervekben okozhat súlyos bajt, — igy többek között vesekövet is. A .Cigelka-Stephanus" termAzetes. gyógyforrás vize azonnal megszünteti a gyomorégést, a gyomorfe­kélynél pedig a bántalom mérve szerint rövidebb- hosszabb ivókúra biztos gyógyulást eredményez. A „Cigelka-Stephanus" gyógyvíz, melynek már sok ezren köszönhetik egészségüket és jókedvüket, kapható gyógyszertárak, drogériák és jobb fűszer- kereskedésekben. Megrendelhető a: „Gigelka" jö- dos gyógyforrások vállalatánál Bardejov-(Bártfa), Szlovenszkó (CSR). (1) — Ötksvi fogházra ítélték a komjáti halál­autó soffőrjét. Nyítrai tudósítónk jelenti: Ba- lány János eoffőrt azzal vádolta az államügyész­ség, hogy múlt év májusában Koanját főuccáján elütötte autójával Pacsina Mária komjáti leányt, aik olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy többhavi kínlódás után elhunyt- A sofíőr biinpe- .rében tegnap tartották meg a főtárgyalást. A bíróság megállapította a vádlott bűnösségét és ötihavi fogházbüntetést, valamint ezer korona pénzbírságot mért ki. Az elítélt és védője fel­lebbezett. xx A negyvenedik fiókot nyitotta meg Baria Prágában az elmúlt napokban a Lazarská- uccában a Berg & Hűtlen Gesedlsohaft palo­tájában. A Baf‘a céget ennek a nagy és mo­dern fióknak felállításával az az elgondolás ve­zette, hogy a belváros lakóinak a cipő-gondot levegye válláról. A fiók a legmodernebbül van " berendezve: pedikur-szalóniítai, gyorsja­vító-műhellyel és cipő tisztit ó-szalonnal. A legújabb modellek kaphatók már a fiókban. A fióknál rövid idő alatt tapasztalt óriási for­galom azt bizonyítja, hogy a negyvenedik prágai Bat'a-fiókkal is meg van elégedve a közönség. éber marad. Hanem ő tudnia valaimdit. Olyan az arany, minit a buziaunag, el kell vetni a földbe és ki fog kelni. És az öreg kolidius maga is úgy megörült ennek a gondolatnak. hogy csúnya szakállas arca egy­szerre megszépült n sok ragyogástól. Aztán nagy buzgón felszántották a homlokait, elvetették benne m aranyait és betemették. — Most aztán — ujjongott egyre vidámabban az öreg koldus — csali pár órát kel várnia a.z urfieskátiafc s mire délután idejön ismét, arany- manna amellett már títt lesznek a fiókái. Aztán mikor egyedül maradit, piszkos tarsolyá­ból tkifcotorta mind a p:énzt, ami benne volt, a sarki boltosnál beváltotta fillérekre, melyek mind úgy ragyogtak, miint az arany. A kisfiú pedig várat néhány órát. Illetve csak ő képzelte, hogy aranyárt várt. mert nagyon lassan múltak a percek. De talán ennyi is elóg lesz akihez, hogy megtörténjék a születés. Már indult is volán, de előbb tanácsot ként Aratótól. Az nem értette eleinte, aztán íeteikoHtott: — Az a vén koldus ellopta Laciira aranyát. A kisfiú hiába magyarázta, hogy nem lopta eh hanem csak elvetette, mert az aranyait el kel! vetni, mint a buznimiagort, nemi liailgattak rá. össze­futott az egész ház, Ikáseireglertitak a homokbuckához, anya, sőt -maga apa is odament. A cselédek zúgo­lódtak. szitkozódtak s az egyik elfutott, hogy visszahozza az öreg koldust. A kisfiú semmit ee értett az egészből és boldog izgalommal ásta föl a 'homlokait, ahol az aranyat el­vetették. Mindenki odanézett. Aztán egyszer csak feöisikolitott. Csillogó, csinos fillér került ki a ho­mokiból. És miéig egy. És egymásután a többi. Vagy tiz darab s közöttük, mint valami öreg kotliós, n kedves, jó airanymama üldögélt. Épp akkor ért vissza a cseléd, hogy az öreg kol­dust sehol se lehet megtalálni. Megszökött a városból. — Ezt nem hittem volna — mondta apa és meg­hatódott szégyenkezés volt a hangjában. Az öreg koldus nem (is körülit elő többé. A kis­fiú lilába várta ől és lilába vetette el az aranyai még sokszor a homokba', az már nem hozott fiákat v ill'ágrfi. Vájjon miiért? Sok, nagyon sok esztendő I ellett el. mire meg- InnuMia. hogy azokat a fillérekéi a szeretet hoz la a világra és az igazi szerelőt nagyon rtt ka a v ilágoai.

Next

/
Thumbnails
Contents