Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-23 / 117. (2634.) szám

19®1 május 28 szombat vW ii—wi iih ii i ii BBacwaawmHBzmaB^ TÖRTÉNELMI FEJEK (PHOTOMATON) Irta: MÁRA1 SÁNDOR (Páris) i. Egy -ember áll a pódiumon, aki köztársa­sági -elnök szeretne lenini Franciaországban. Ünnepélyesen áll, már két órája, hogy néz­zük, szemtől szembe és oldalról. Egyik keze osiípőjén, másik kezével az asztalra támasz­kodik. Frakkot visel. Jobb keze ügyében sárga rézkoioimp. Hetvennégy éves. Mióta az eszét tudja, köztársasági elnök szeretett volna lenni.. Nem is csinált soha titkot belő­le. Ahogy más ember lakatosnak készül, vagy müloivarnak, úgy készült ő köztársasá­gi elnöknek. Lehet, hegy gyerekkorában, Auvergneben, abol született s nevelkedett, amíg mások, társai, pandúrt és rablót ját­szottak, ő parlamentet játszott, nemzetgyű­lést elnökkel és csengővel. Már huszonöt év­vel ezelőtt nyíltan fellépett, Falliéres ellen, s azóta minden alkalommal jelentkezett, va­lahányszor csak módja volt. Senki nem ér­tette, miért jelentkezik, mi a jogcíme? Sen­ki nem tud róla rosszat. Senki nem tud róla jót. Kötelességtudó, munkabíró, szorgalmas. Fiatalon nősült. Családi élete példás. Gyer­mekeinek .száma hét, négyen meghaltak a háborúban, amelyet a pajpa is megszavazott, ahogy jő hazafihoz illik, lelkesedve. Senki nem tud róla, hogy követte volna a meg­gyilkolt. Jaurés koporsóját. De háborúban elesett fiai. koporsója után komor érzékel- lemséggel menü, miint aki kötelességet tel­je sit. Lehet, hogy köziben szenvedett. De szenvedését nem mutathatta, mert köztársa­sági elnök akart lenni, később, egy napon. Egy életen át vigyázott reá, hogy soha ne tegyen, mondjon, Írjon olyasmit, amit ké­sőbb egy napon, például e forró május köze­pi délutánon, Versa illésben, ellenfelei fel­róhatnak neki. Természetesen republikánus, különben nem lehetne elnök. Királyságban beérné a miniszterelnökséggel. Kamiért ostt máit. A karriért hetvennégy éven át csinálta^ najp mint nap, felkeléstől lefekvésig. Méltó­sággal csinálta, szívósan, de tartózkodással. Minden .nap egy lépést előre. Egyetlen mon­dása nem szállong a köz tudatban., se ostoba, se okos. A bőkét akarja, de csak feltételek­kel. A háborút .nem akarja, illetve csak ak­kor, ha elkerülhetetlen. Az Igazságot akar­ja, de csak úgy, ahogy azit a törvény szelle­me élőiirja. Soha nem látták fiatalkorában egy parkiban, aaniint erkölcstelen merényle­tet akart elkövetni fiatal leányok ellen, miint ahogy ezt egyesek, például, aki ellen­fele ez órában, megtették. Nem Lehet reá­fogni, hogy valaha is hazudott volna,. Het­vennégy évig várt, most Itt áll, kiUenoszáz törvényhozó között, egy pódiumon, frakk­ban, mert már elérte ugyan hazája második legnagyobb méltóságát, ő a szenátus elnöke, de van még egy lépcsőfok hálna, egyetlen­egy, aztán nincs tovább. Ezen az utolsó lép­csőfokon kell még ma föllépnie. Sajnálja, nem várhat tovább. Hja ma lekésik, vége az életnek, elbukott. Hét év múlva, nyolcvan­egy esztendős korában, nem jelentkezhet többé elnöknek, ahogy ezt az elmúlt huszon­öt esztendő mttaden bét esztende jében egy­szer megtette. Ez az utolsó pillanat Mert nyolcvanegy éves lesz, miikor megbízatása lejár, s ö nyolcvanegy évvel még megnyitni akar és felavatni, befolyásolni) és kiheverni, terméezeteeen mindig az alkotmány szelle­mében a a pártok felett. Senki nem ismer egyetlen olyan fényképet, amely ezt a hideg és szenvtelen fejét mosolyogva mutatná. Most mosolyog. Életének talán ez első tuda­tos, kiszálmitotti, nagy, nyilvános mosolya. A fotográfusok számára mosolyog, az utókor isaámára mosolyog, a történelem számára. Holnaptól gyakran mosolyog majd, nem kedvtelésiből, hanem, mert kötelessége, tra­díció, hogy az államfő szikesen és nyájasán mosolyogjon. Szikár, kemény, mint az öreg cmreisanyiefák. Kihúzza magát. A siker fia­talt! Kf mondaná, hölgy hetvennégy? E pil­lanatban alig látszik hetvennek. Lenéz a tömegre, hidegen, szinte elegánsan. A kal­kuláció, melyet' hetvennégy éven át tökéle­tesített és egyengetett, helyes vol! Neki van igaza, aki tudta, mit akar, aki mértékletes volt, s mindig, mindenben példát mutatott, megtette kötelességét1, elvégezte napi föl­adat a itt, hetvennégy éven át. Sikerült. n. A padban ül egy ember, görnyedtem, csak­nem tomposain, egyik keze a pad támláján, hever « uflja/t fürgén dobodnak a deszkáin, mint miindig, ha nyilvánosság előtt ül b vár, vagy hiallgait valamit. Szürke ruhát visel, ha­ja asapzott, s még nem őszült meg teljesen, a fehérbe- néhány szürke ősik is vegyül. Ze- nészfej, ha úgy (tetszik, egy kissé hasonlít Einsteinhez is, nem is a vonások, hanem a kifejezés, a fej karaktere. A toka erős, kilda- gad. A szemek állandóan hmm yori. tarnak. A jobb Idéz mutató és középüljja okkersárga a nikotintól. A megjelenés kiesé elhanyagolt, van benne valami egy éjszakai szerkesztő­ből, akiinek akikor sem esik ki a cigaretta száljából, ha lapzárta előtt hallja a telefon­ban, hogy a világ öt perc múlva elsüllyed. Nagyjából imi-ndemit látott, amit az élet mu­tatni tud- Ezt a kilencszáz amibert, aki elvo­nul itt, közöttük, a frakkos ellenfél és közöt­te, szeméi ^szerint ismeri. Ezek döntenek most felőle, hogy ki legyen ebben az ország­ban h'ét esztendőre az elnök — ő, akinek múltja tele van ingád ozások kai, hitehagyás- ftal, aki egyik kormányból a másikba, együk Irányzatból a másik végletbe lendült állandó­an, akit ma fanatikusan gyűlölnek s akiért fanatikusan rajonganak, aki szegény ma­radt, de imitndig az élet csúcsain élt, aki a rue d‘Örseitől a Quai d‘Orsayig évtizedeken át cserélgette lakásait — vagy az ellenfelet, akit ebiben a terembon senki nem gyűlöl, s akiért senkii nem rajong, ® aki mellett vagy ellen áiMattfoglaktt csak rajta-keresztül lehet — mert nem az Bzátmtt ittt, hogy a másik be­jön-e, csak, hogy ml lesz. ha ő megbukik? A jobbkéz ujjai dobolnak, a görnyedt test élő- réhajoi, a fáradt szemek hunyórgatva nézik a szavazók defillését. <3 ismeri ezeket, ezt a kilencszáz embert. Senki- nem iismerii őket olyan jók mint ő. Nincs ma politikus Euró­pában, aki úgy értene a parlament szerke­zetéhez, unitit ő. Tudja, hogy mi az, belépni egy arénába, ahol fenevadak százai várják hörögve, « Orfeuszt játszani, bűvölni a fene­vadakat, néhány barna Ittásaal, mélyeket oly módon ad elő, hogy mindenki megszelidüL Tudja, hogy mit ér az adott, az Írott, a pe­csétes iszó, mit ér az eskü, s mit használ adott pillanatban egy pillantás, egy hanglej­tés, egy mozdulat. Tudja, hogy mit ér egy politikus, akinek osa-k meggyőződései vau­inak, s tudja, pontosan 'és számszerűn! hogy ebben a díszes teremben hogyan és meny­nyiért kaphatók a meggyőződések. Minden­nek ismeri az árát. Annáik a méltóságnak ils, amelynek elnyerését most meg kell kísérte­nie, ha be akarja fejezni, ahogy hívei köve­telik, azt a karriért, mely a legnagyobb ma­gasságokba sodorta, miközben úgy tett, mintha hanyagon és mellékesen fogná fel az egészet. Tudja, hogy elkövette a legnagyobb hibái, amilvel politikust vádolni lehet-: élete vége félé, miután soha nem vallott szint, O'dakötőtte magát egy programhoz, egy poli­tikához, talán csa'k egy ötlethez, hitt valami­ben, vagy úgy tett, mimtlha hinne, megmere­vedett. Politikus számára ez a halál, ő, akii egy bonyolult karriéren át egy kissé miindig a Lantéra-© förrerkesztöje maradt — agy ember a kulisszák mögött, aki mindent tud, mindent lát, a a hatalmat is csak mieilMke- aeu, olyan modorban gyakoroltja, mint aki­nek éppen ntncBeu más dolga. Most, a Végén, hozzákötötte magát valamihez. Tapaiszítaliáis- íból tudja, hogy mit Jelent, ha valaki szánt vafli, a milyen könnyű elbánni egy politikus­sal, akinek félre nem érthető, merev állás­pontja von. Csinált 5 már elnököt, ‘ büvÖPt nemzetgyűlést. Nézi a folsorakozókat, néha -bólint. Persze, az ő -élete nem olyan iskola- könyvbevaló, miint a frakkos ellen-félé, fenn. a pódiumon. Most suttognak ée k-iordltanak mindent, harminc, negyven év előtti gyen­geségeket, .botlásokat, megszegett ezavakat és elfelejtett esküket felhánytorgaitnatk, poli­tikai kalandornak állllli'tják be, httsaegö és aneggyőződ-ésn-élküli1 embernek, haizaiáruló- nak. S mindez, mert végre egy-szer hisz va­lamiben és van egy meggyőződése, melyet nem hajlandó néhány vaksiért elárulni. Mégis, mikor megtudta, egy félóra múlva, hogy megbukott, rosszul lett. Le kellett ül­tetni, vízzel itatták. Először életében .mutat­ta meg, hogy nem teljesen érzéketlen annak a hazárdjátéknak esélyeivel szemben, mely­nek technikáját senki- nem ismeri olyan kö­zelről, mint ő. Hibát csinált. A konnmüniké, melyet azonnal lediktált * körözteübfct, © szavaikkal kezdődik: „A küíLügytmlniiszter (méltóságéin alulvalónak találja, hogy tovább­ira is fenntartsa je-lőltségét..Barátai' és hilvei felsziisszentek. „Méltóságán alulvaló?" A szó mindenfelé ki-nosan hatott. Egy ujság- i-r-ó .a folyosón, a ikomimünilkéve-l kezében, fej­csóválva és s-ajhál-konva -mondta: „öregszik." Jugoszlávia kisebbségeinek blokkja panaszt emelt Genfben Géni, május 22. Az elmúlt napokban Genf­ben -megalakult a jugoszláv kisebbségek blokkja és a következő deklarációt intézte a világ közvélemény-éhez. Deklaráció a Népszövetséghez —r— Tekintettel arra, hogy a kisebbségi szerződésekben biztosított és -a Nemzetek Szövetségiének védelme alá helyezett kisebb­ségi jogokat a jugoszláviai hatóságok inem tartják tiszteletben és ne-m -gyakorolják, el­lenkezőleg Jugoszlávia politikája nyilvánosan a kisebbségek beolvasztására és elnemzet- lenitéséme törekszik, az érdekelt kisebbségek megvizsgálván saját nehéz helyzetüket, a-rra a meggyőződésre jutottak, hogy egy közös akcióval törvényes utón kell megvalósitamiok saját jogainak érvényrejutá-sát. — E célból állandó -irodát alakítottak Géni­ben, amely a szerződésekben biztosított ki­sebbségi jogok alapiján .működik és feladatá­ul tűzte ki megszervezni —■ szoros kapcso­latban a hasonló irányú -szervezetekkel — a komoly propaganda és f-el-világositó munkát, hogy ezáltal megnyerjék a kisebbségi jogok megvédése érdekében a világ közvéleményét és az illetékes nemzetközi szervezeteket, hogy a kisebbségek érdekében állást fogláll­janak. Ebből a célból a megalakult Iroda el­sősorban azokra a nemzetekre számit, ame­lyek a saint germaini szerződést és a Nem­zetek Szövetségének alapokmányait aláírták. Az iroda ügyednek vitelével és a jelen kom­müniké közzétételével Prokoipi Imre volt fő­ispánt, Onastasoff Grigor volt jugoszláv pár lamenti képviselőt és öhaieff Demeter volt ü-szíküli polgármestert bízták meg. A magyar kisebbség petíciója E hó közepén a jugoszláviai kisebbségek delegáltjai külön-külön megjelentek a Nem­zetek Szövetsége kisebbségi osztálya főn-őké­nél: Ask-ara-te urnái, akinek a jugoszláviai kisebbségek helyzetéről petíciókat nyújtottak át. P-rokopi Imre volt m-agyar főispán a ma­gyar kisebbségek nevében beny-újított első szá-mu petíciójában kifejti, hogy a jugoszláv közoktatásügyi miniszter ez év január havá­ban rendeletet adott k-i, mellyel a német ki­sebbségek mellőzésével i-skolaügyi téren bi­zonyos könnyítéseket engedélyez. Ezzel a ténykedésével a jugoszláv kormány azt akar­ja a világgal elhitetni, hogy a kisebbségi kér­dést elintézte. A bánásmódnak ezt a kirívó egyenlőtlenségét és a jugoszláv kormánynak ezt a feltűnően részrehajló eljárását, mely merőben összeegyeztethetetlen a Saint Ger- main en Laye szerződés 7—8 cikkében le­fektetett jogegyenlő-ségi elvvel és általában a kisebbségi jog fogalmával, sérelmezi a pe­tíció. melyei a "megfélemlített és némaságra kényszeri tett jugoszláviai magyar nemzeti kisebbség helyett és érdekében a hatal-mi szóval feloszlatott jugoszláviai magyar párt főtitkára, P-rokopi Imre ny. főispán nyújtott áit A akaraté urnák. Prekopi Imre szóvá tét te azt is, hogy a Ju­goszláv kormány annak igazolására, hogy a magyarok megvannak elégedve, tüntetéseket rendezet, amelyeken olyan elemek jelentek meg, akiknek a magyarsághoz semmi közük sincs és ezekkel foglaltat állást a jugoszláv kormány a magyarok jogos törekvései ellen­A feiilgár panasz A második petídOmálö osopo-rt tagjai a. ju- gosalájvi-ai bolgár kiseibbség .nevében öh-aledlí Demeter vol-t üszkiübi polgármester és An-a- slásott Grigor volt jugoszláviai parlamenti kép-viselő voltak, akik megjelentek Aakar.a- te urnái és három petíciót nyújtottak á! Még pedig nemcsak a saját nevűikben, ha­nem a konstantinápolyi görögkeleti ezar- ohatns nevében, továbbá Neofi-t üszkübi me tnopoli-t-a és Boris volt ah Hidal ruetropolita nevében i's, akiktől ny.i-lt Írásbeli meghatal­mazás t mutattak fel. A pe-ti-cióho-z csatolták fényképmiáls ólatokban azokat az okmányo­kat, amelyekhez a török kormány jóvoltából jutottak s amelyekből a régi macedón ura­lomra vonatkozóan kitűnik, hogy Jugoszlá­via déli része bolgárok által lakott terület és hogy nemzeti egyházuk is miindi-g bolgár volt. Ezeknek alapján kérik, hegy a kisebb­ségi- szerződésekben biztosított jogok gyako­roltassanak Dél-Jngoszláviában is, a bolgár nemzeti egyház állít tasséik vissza és a jugo­szláviai -bolgár kisebbségek ismertesse­nek el. A h orv át nép sorsa A harmadik petícionáló csoport tagjai K-rnyevics és Kossuti eh bonvát vezérek vol­tak, akik pettciójukban rámutatniak a h orvát n-ép szenvedéseire. Hosszú listáját adják a meggyilkolt, bebörtönzött és megkínzott hor- vátoknak. A petícióban követelik, hogy a békeszerződésekben és a kisebbségi szerző­désekben. bizSt-ositott jog-ok teirjesztessenek ki Horvátországra is. Követelik, bo-gy Horvát­ország autonóimiiát kapjon és saját -sorsa fe­lett rendelkezhessék. Gömbös európai Hssiefn^ást hirdet a szovjet ellen Bécs, május 22. A Neues Wiener Journal interjút közöl Gömbös Gyula magyar honvé­delmi minisztertől. Az interjúban Gömbös -a kult-urnemzetek összefogását sürgeti Szovjet- oroszo-rszág ellen. Az öt éves terv 'megvalósu­lása esetén az orosz ipar nem is sejtett mére­tekben fejlődik ki, aminek elsősorban a vö­rös hadsereg veheti hasznát. Európa a mai orosz politikával önmagának ásná meg sírját. Oroszországban a világtörténelemben párat­lan terror uralkodik és próbálja megrontani a*, egész világ uj nemzedékét.. Upbte egyhézeüenes zavargások voltak Spanyolországban Madrid, május 22. Tegnapelőtt délután La Comunában súlyos összeütközésre került sor a tömeg közt, mely a -városiból elmenekült- és a madridi, kolosto­rokban. elhelyezett -sze-rzetesek és apácák ki­utasítását követelte, és a rendőrség között. A rendőrségnek csak a legnagyobb eröfeszb tés árán sikerüli1- helyreállítani a rendet. Az összetűzések során számosán megsebesültek Madrid, május 22. A m-ulthett spanyolországi gyújtogatások miatt eddig csupán a malagai törvényszék: vont felelősségre két fiatalembert. A szerdai tárgyaláson hozott ítéletet spanyol hivatalos — Elrontott gyomor, bél-zavarok, émelygés, kel­lemetlen ezáji?., homlokfájás, láz, ezékszorulás, há­nyás vagy hasmenés epeieiné) már egy pohár ter­mészetes ,,Ferenc József44 keserűvlz gyorsan, bizto­san és kellemesen hat, A gyakorlati orvostudomány igazolja, hogy a Ferenc József viz használata a sok evés és iváe káros következményeinél igazi jótéte­ménynek bizonyul. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban ée füfízeriizletek- ben kapható. körök úgy állítják be, mintha ez az itólot teljes elégtételt adna az elkövetett rém tet­tekért, pedig mindössze- arról van szó, hogy a sok elvetemült gyújtogató és fosztogató közül kettőt elitéltek ostrom-állapot idején elkövetett gyújtogatás -miatt. Az egyiket buszévi, a másikat pedig -tizenkét évi fegy­házbüntetéssel sújtották. Az elment!! spanyol prímás a jezsuiták római nagytanácsa elótt Milánó, május 22. A jezsuita rend nagytanácsa Rómában ülést tartott, amelyen Seguri-a bíboros érsek, toledói püspök, Spanyolor-szág prímása is megjelent. Előadta, hogy éppenséggel nem jószántából hagyta el Spanyol-országot, ha­nem kény szeri tették rá, aminthogy a jezsuita szearzeteisetk általában ntetm fog- maik távozni SpanyoTországból, ha nem kényszenitilk őket. A jezsuiták gyűlésén Loyoi-a Igtn-ác egykori rezidenciájábam csupa olyan spanyol jezsuita szerzetes volt jelen, akiknek kod-o-stoirait és fendházai-t elipusztitot-ták -s őket magukal. ki- üldözték. MEGHÍVÓ. A magyar nemzeti párt érsek- újvári körzete junius 7-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor Érsekujváro-tt az Irányi vendéglő különtermében körzeti gyűlési tart, melyre a párt érsek-újvári körzetének tagjait czeni)éli tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Meg­nyitó. 2. Politikai beszámolók. 3. Mezőgazda- sági szakosztályi ügyek. 4. Indítványok. 5. Zárszó. Kurucz Ferenc s. k. körzeti elnök. Schneider Ede s, k, körzeti titkár. 5

Next

/
Thumbnails
Contents