Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-23 / 117. (2634.) szám

2 ^iwgaiAYwAar.hiriíAIí mim 1931 mája* 23. szombat. ilyen állása mellett nem lehet az ellentéteket az állam és a magánvállalkozások között elkerül­ni. A kereskedeemügyi minisztérium füladata tehát defenzíve föllépni a pénzügyminisztérium javaslataival szemben s ez alapjában véve si­került is. A miniszter általánosságokban beszélt az ipari hitelkérdésröl, az árk-érdéeről. majd áttért az aktuális kereskedelempolitikai kérdésekre. Az Ausztriával való kereskedelmi tárgyalások­ra vonatkozólag kijelentette a miniszter, hogy azokat jelenleg Bécsben tartják meg. A cseh­szlovák delegáció előtt nem elég tiszta Ausztria kereskedelmi programja, mert ott egyrészt megtették az előkészületeket a vámunióra, más­részt annyira fölemelték a vámtarifát, hogy a forgalmi adóval együtt áthári ihatatlan vám- barikádot. képez. Kívánatos volna, hogy a cseh­szlovák részről benyújtott ellenjavaslatokra adott osztrák válasz komoly és tárgyilagos alapot képezzen, amelyen idejében meg lehetne teremteni a vámtarifán® egyezményt. Május elején Budapesten összejöttek a cseh­szlovák és magyar delegáció vezetői. A magyarok nagyrészt változatlanul kitarta­nak eredeti követeléseik mellett. Ami a lisz­tet illeti, a megoldást vagy a vámok kérdé­sében látják és pedig a vámok egyenes le­szállítása révén, avagy közvetve részleges leszállításukban. Egy másik lehetőség volna a csehszlovák behozatali vámok leszállítása nélkül, ha Csehszlovákia egy bizonyos kon­tingens obiigát átvételére kötelezné magát és pedig megállapított árak mellett. Ezek a preferenciák, amelyek a kereskedelem­politikában újdonságot jelentenek és amelyek megengedhetőségéről éppen most folynak Genf- ben tárgyalások. Ez okból a magyarok erre vo­natkozó kívánságára a döntést csakis a genfi tárgyalások után adhatja meg a csehszlovák kormány. A csehszlovák kormány érdeke, hogy a ren­des kereskedelmi kapcsolatokat Magyaror­szággal minél előbb fölvehesse. A miniszter ezután a Lengyelországgal való kereskedelmi kapcsolatokról nyilatkozott. Rámutatott arra, hogy a csehszlovák külkeres­kedelem Lengyelországgal passzív. Lengyel részről azt állítják, hogy ezt a veszteséget a sertéseknek Csehszlovákiába való kiviteli lehe­tetlenségében kell keresni. Hogy milyen kiutat lehet ebben az ügyben találni, azt a jövő fogja megmutatni, mert jelenleg a mostani árak mel­lett a prágai piacra lengyel részről nem lehet sertéseket behozni. A csehszlovák—lengyel kereskedelmi szerző­dés revíziójára junius elején kerül a sor. Végül megjegyezte még a miniszter, hogy sike­rült Jugoszláviával a kereskedelmi szerződést megkötni. A Görögországba való kivitel nem a legkedvezőbb, mivel ott is fölemelték a vámo­kat és Görögország a dologi jóvátétel számlá­ján Németországból nagymennyiségű cukrot vesz áá. Az ipar jelenleg óriási nehézségekkel - " küzd, amiknek egyrészt nemzetközi jellegük van. A nehézségek azonban a kormány struktúrá­jából is erednek — fejezte be a miniszter —, valamint különböző lelki momentumokból is, amelyek bizonyos idegességet terjesztenek. Rendkívüli időkben azonban mértékadó az az elv, hogy az ér el eredményeket, aki jó idegek­kel rendelkezik és a gazdasági életben az adott viszonyokhoz a leggyorsabban alkalmazkodik. Hivatalos jellegű francia tanulmány a csehek és a szlovákok közötti ellentétekről Prága, május 22. A francia politikai tudo­mány egyik legelőkelőbb és legelismertebb folyóirata a „Revü© Pilitique et Parlemem- tair-e" (szerkeszti Edonaird Júlia), melynek egyik legutóbbi számában Ernest Lémonon tizenöt oldalas „alapos" tanulmányt irt a csehszlovák politika tiz elmúlt esztendejéről. Nem éppen a legnagyobb szakértelemmel és körültekintéssel készült ez a visszapillantás és a prágai propaganda nyomai itt is, ott is meglátszanak rajta, mindazonáltal még ez a befolyásolt és hivatalos tanulmány is kénytelen elismerni péládul, hogy a szlo­vákság elégedetlen mai helyzetével. (,.A békeszerződések úgy szabadították föl a szlovákságot, hogy hozzákötötték sorsát a esetiekhez, holott ezzel a nemzettel nem volt semmi közössége. Mai helyzete egyáltalán néni olyan, mint amilyenre vágyott, ha jobb is, mint az előbbi volt.") A tanulmány azzal a fonák helyzettel is tisztáiban van, amely ma a csehszlovák belpolitikát jellemzi („Tud­ni kell, hogy Csehszlovákia semmi más, mint egy kis Ausztria, amelyben még a legszom- szédosabb nemzetiségek sem értik meg egy­mást és nem keverednek. A megvalósított nemzeti egység nem vetett véget a versem y- gésnek és a fajok gyűlölködésének. Csak a jövő fogja megmutatni, hová fejlődnek a meg­lévő autón omís-ta törekvések s vajfon a fa­jok beolvadnak-e. vagy sem egy közösség­be:") Ami a tanulmányban a legfeltűnőbb és a legfontosabb az az, hogy az előkelő francia hivatalos rcvue határo­zottan és nyomatékosan különbséget tesz a cseh nép és a szlovák nép között s a két „étim lkai csoportot" mint egymással rokon, de teljesen elütő és ellenlétesj fejlő­désen keresztülment népet vizsgálja. így kü­lönbséget tesz a szlovákok vallásos érzése és a csehek racionalizmusa között, Szlovén szkot földrajzilag, gazdaságilag és meutalitásbeli- leg is elütő résznek tekinti és hosszasan fog­lalkozik a szlo vák auton óm ista törekvések jogosságával. („Szlovenszkó semmi közössé­get sem nuifat a cseh tartományokkal, ős­időktől fogva a szlovák nyelv szerepelt köz- nyelvként, csehül csak néhány inteliektuel beszélt. A szlovákok az államfordulatkor biz­tosra vették autonómiájukat s azt remélték, hogy a csehek nem lesznek oly intranzigen- sek, mint a’magyarok voltak. De a® első évek­ben korántsem történt így. Prága rengeteg hibát követett el és elkedvetlenítette a szlo­vákokat. Ma nagy az elégedetlenség . . . Saj­nálatos az is, hogy a legutóbb elfogadott ad­minisztratív reformterv szélsőséges centralis­ta tendenciákat mutat és ellenkezik a szlovák nép többségének kívánságaival.") A csehek és a szlovákok közötti óriási el­lentéteket ;m-a a külföldi szemlélő is kénytelen észrevenni és rosszallását kifejezni Prága SÜLLYEDŐ PARTOK REGEMY Irta: EGRI VIKTOR (39) Mintha a távolságon át megérezte volna, hogy sodródik egymás felé a két lélek. Fel­sóhajtott. — Nem látod, milyen gyönyörű ez, milyen szent öröm! Valami eleven tűz, valami eleven izzás át­szaladt az asszonyon. Isszonyu indulat, friss téboly o-darohantatta az ajtóhoz és felkiáltott: — Te engedted? ... Tűrted, hogy Balázs is vakon a vesztébe rohanjon! Dúlt lélekkel ejtette rá Mi-kő a szemeit. Mi­csoda uj zavar háborgatja Jolánt? Micsoda uj féltés gyötri? — Nem látod, hogy számunkra örökre el­veszett! — sivitott Jolán hangja. — Jolán, nyugodj meg! Felizgattad magad ezzel a vezekléssel. — Hiába volt minden, amit eddig tettem... Megyek, még nem késő, És Jolán menni akart, de Mikó elkapta kar­ján és nem engedte ki a kertből. — Hová? Te éket akarsz közéjük verni? Bolond! Vasmarokka-1 szorította, hogy az asszony fájdalmát) an fe 1 jajdiiM. — Eressz!... Ha nem megyek, ő is elbu­kik, ahogy Pongrácz elbukott. Regény <18 — Mi-t akarsz Pongrácczal? Kimartad a házamból, elüldözted a várandós asszony- nyail, Utadban volt? öae-zecflaptialk féktelenül és lépték, sebez­ték, szaggatták egymást szavakkal, melyek­ben a keserűség, a bánat és az átikozottság mérge forrt. — Vádolni akarsz? — csuklót! sírásba az asszony. — A múltat h-ánytorgatod? Hát nem látod, hogy benned is kialszik az isteni szikra? — Ne mondd tovább! Zsonglőrösklödsz lé­lektelen szavakkal! — hördült fel Mikó. De Jolán nem hallotta és újabb tüzbe, újabb vízióba törtek szavai: — Ah, mily balga vég ez! Hitvány testi érzés a földhöz köti és röggé válik lélekte­len ugaron. Mikó érteiméibe hirtelen éles fény vágó­dott. Éreate, hogy világosodik ki előtte a helyzet. A roppant káosz csitult. Torkán habzott a levegő, ahogy zondul kiabált: — Hallgass! Te tetted ugarrá körülöttem az egész mámdenséget! ó, az én nyomorult elromlott -életem! Előtted hitványság a sze­relem? Ne folytasd! Mintha sötétben botor­káltam volna máig, hályoggal a szememen. A várandós asszonyt elüldözted, kimartad a házamból. A komédiának vége! Vége! Ott álltak az égő nap alatt és mintha üsz­kösen elsötétült volna a világ, vér szint csor­gatott az ég és a csendben vészes orkán dü­börgőit fel. Forró lávát hányt aláttuk a föld, tűz és vér égette őket, -ahogy összecsaptak és fúlva, izzva, véres tajtékkal rontottak egymásnak a szavak éles acéljával és fet- renglek a félvájt sebek kínjában, Jolán hosszú haja csapzofctan kócolódott a homlokába, elmered! szemedben féllmáglyá­Curti 19$ bukik? Az akció tovább tart - A néppárt a külügyminiszter ellen Berlin, május 22. Az a támadás, amelyet nemcsak a szélső jobbótídáli körök, hanem a néppárt, sőt más pártok is Curtius kül­ügyminiszter ellen indítottak a genfi tanács­üléssel kapcsolatban, kormánykörökben nagy meglepetést keltett. Mindazonáltal az első roham után Brüning kancellár reméli, hogy sikerül az indokolatlan rohamot meg­törni. A külügyminiszter pünkösd után a kabinetben jelentést tesz s e jelentés olyan természetű ítész, hogy nem igen okoz kom­plikációkat és a kancellár a külügyminisz­ter társaságában programszerűen elutazhat Angliába a junius elején lévő angol-német politikai találkozásra. A B. Z. Am Mittag szerint a német néppárt egyrésze, különö­sen a nehézipari körök néni azonosítják magukat Curtius politikájával, mint annak- idején Stresemannal sem azonosították magukat. Egyelőre nincs veszedelem, mert a birodalmi gyűlést nem hívják össze. Kér­déses csak az, vájjon Curtiust saját pártja, a német néppárt fedezi-e s nem okoz-e sza­kítást a párt egyik vezérének, Dingen- deynek akciója. Megkezdődött Budapestéi a népszövetségi Siflis uniéjának ülésezése Budapest, május 22. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Ma délelőtt 11 óra­kor megkezdődött Budapesten Stránsky len­gyel delegátus elnökletével a budai Vigadó dísztermében a népszövetségi ligák uniója bi­zottságának ülésezése. Csehszlovákiából töb­bek között részt vesz az üléseken Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő. Délután az unió jogi és politikai bizottsága ülésezik, amelyen a politikai foglyok ügyeinek rendezésével, a kémkedés problémájával és a nemzetközi bün­tetőbíráskodás megoldásának módozataival fog­lalkozik. Délután félhat órakor a kisebbségi statútumok bizottsága kezdi meg ülését, ame­lyen ugyancsak érdekes és nagyjelentőségű kérdések kerülnek megvitatásra. Az unió taná­csa holnap ül össze és megállapítja az egyes bizottsági ülések, valamint a teljes ülés rész­letes programját. centralizmusával szemben, — még akkor is,.' lig ez a szemlélő francia, Prága hlü szövetsé­gese, s egyébként nem -éppen a lég tájékozot­tal)!), a legobjektivebb és a prágai propagan­da jelszavainak hatása alatt álló, (különösen ami a múltra vonatkozik.) Lémonon legnagyobb jóakarata mellett is kénytelen hosszú és hivatalos jellegű. ta­nulmányát bizonyos figyelmeztető akkord­dal zárni. Elismeri, hogy Csehszlovákiának nagy jövője van K özépeu,répában, de csak akkor, lia si­kerül belső -problémáit megoldani és ha tény­leg úrrá tud lenni belsejének mápkomgíomerá- tuma fölött, amelyről Prága azt állítja, hogy egyedül • ő tudja rendben!artani. Démonon ezt az állítást nyílt és eddig még felelet nélküli kérdésként kezeli. A Revu-e Politique et Pariamentaire hagy tanulmánya sem mentes azoktól a felületes­ségektől, amelyek sok francia írást jellemez­nek. Mondanunk sem kell, hogy állandóan félmilliós magyar kisebbségről beszél (így olvasta a propaganda iratokból) s tudj* Isten hornnét veszi azt a különös tör­ténelmi adatot, hogy a mai Szlovénszkó 1278-ig Csehország egy része volt s csak ebben az évben került magyar fenhatóság állá. Mindazonáltal éppen ezek a prágai izü téve­dések bizonyítják, hogy a cikk általános jel­legű megállapításai „ el len propagamd ák tói" függetlenül s csupán azoknak az adatoknak alapján keletkeztek, -amelyeket a szerző a csehszlovák propagandáira tokból és sajtóközleményekből merített. Bántó termé­szetesein a.z olyasféle idomtalan felületesség, mint a következő mondat, amelyet a tanul­mánynak a prágai politikai élet fejlődéséről és történelméről szóló résziben találunk: „A köztársasági elnök U-drzal miniszterelnök lemondása után egy uj embert, Ondijaira bizta a kormányalakítást." Világos, hogy „Udrzal" és „Oudrjal" egv ember, mint ahogy a legutóbbi kormányválságnál tényleg isinél Udírzal kapott megbízást a kormányala­kításra de missziója után. Ily brutális hibák­nak nem szabadna egv komoly cikkben elő- fordulniok és mindenesetre rávilágítanak Lé- monon történetíród gondaeaágára! Megbukott a belga kormány Brüsszel, május 22. Jaspa-r belga minisz­terelnök tegnap délután beadta az összkor­mány lemondását. Az uj kormányt alig né­hány nappal alakították át és igy a lemon­dás általános meglepetést keltett. zatt a kin; vérrel, hamuval, förteleimmel és kémes övei fuldoklót t benne a világ. ’ — Vezekelni fo-g, idejön és vezekel- Meg­gy ónja bűneit — dadogta eszelős szomorú­tsággal és a halált epedbe. S mintha testetlen volna, neqj érezte, hogy Milkó -lihegve rárohan, rázza és éb­reszti. Na-gy, csodálatos kitáml-kodás volt benne. Látta az égi jeleket * a tisztító villámokat, amint jönnek a szörnyű szélvész hátán, hali­ja a nagy tisztító és oldó fényesség szeráfi zenéjét, az angyalok, a bünt-elen lelkek szárnyának könnyű suhanáisát, amint elhír- detik az élet igéljét, az uj teremtés nagy tit­kát: eljön a Nagy ítélkezés és Isten Igaz Ország-Msa. Uj ég é-s uj föld jön éis élet könny és halál nélkül. S porrá ég, aki hitet­len és p-arázna, hálvány.imádó és hazug és testi élvben elmerülő* mielőtt felbuzog az örök élet forrása. Képzelete szárnyakat kap és repül, de a lelke retteg, hogy földi léte méltatlan a/, égi üdvösségre és mormolja a vezeklés szóla­mát; Szaindrót szólítja esen-gő hívással, míg értelmén vakító lánggal átkáéit Mikó vá­dolása : . — Szandrót ne keverd a játékaidba! Kis liija, hogy gyilkossá tetted. De az eszméléis os-aik pilla-n-atokig tart és nyomban visszazuhan látomásaiba. — Vezekelni fog Mária előtt, az anyja előtt! Kimagasodik, felnyúlik, mint intő jel és Mikó ráront és ellöki, hogy végigvágódik a földön. Az ember fölébe hajolva kiáltotta: — Te,., egy anyával azo-uosltod magád? Te...' te meddő, kiszjlkkadt eszelős némber! Az először kimondott szörnyű szó viasza-­rántja diámét a t-élb olyba menekülőt és meg­bántott asszonyisága ájultam védekezik: — Nem igaz, hazudsz! Az anyám három gyermeket szült. — De te egyet se! Minden vágyamat meg­ölted!. Nem bennem volt a hiba. Az Úristen­re mondom, nem bennem! A Kata gyereke az én vérem, az én húsom. Nem bírtam el az üres háza-t, ezt a testetlen meddő életet és vergődőst melletted! A fér,fi- egy darabig még nézte, hogy ja* jómig és átkozódík a földön az asszony, aztán hirtelen elfordult. Nézett az országútra, a -mezőre, a messzibe, ahol rőt izzással elfúl­tak -a színek és látta -az életét titkok nélkül, rejtelmek nélkül, egyedül. A iszi-ve vert, erő-teljes ’-é's fri ss dobbanása gyors sodrásba hozta eltompult vérét, uj életire gerjedt a teste tőle és a nagy sor­vasztó szomorúság megenyhült benne. Es érezte, az ember töretlen benne, aki volt: állat- és istenkeverék: ember! Viasza se nézett, mikor k-imeut a kert­ajtón és az uit porát rúgta felszlaba-dult üte­mes járással. Nem látta, hogy Jo-lán elmered t bámulás­sal követi, ott ül a földön, ölberakja kezeit és dajkáló mozdulattal himbálja magát. S a föld forrón dohogott és lüktetett to­vább és ősforrásai buzogtak frissen és ki- apudiha latiamul. S Jo-lán asszony csak tilt a földön, néma és reszkető bámulással, hogy szédüli diadal­lal beteljék az i télét, éles iánigvilláriTok és meinnyzugás közt meghaisladjom az ég, vérbe. Füstbe, tüzbe-, kémcsőbe múljon az élet. a zengő, megrengő nagy égés magával sodor­ja és fel [árul jóm előtte a Végtelenség Fényessége. ..-VMS. %

Next

/
Thumbnails
Contents