Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-22 / 116. (2633.) szám
1991 május 22, péntefc. i—aagaMiWfnainwMmwffjwpawBWfju'Mniw H kerasztényszocialista párt nagysikerű párfueietiségl értekezleteket tartott a Szepesiégen Grossdsmld Géza, Dobránszky János és Wirth Gyula szepesi körútja Kassa, május 21. A® országos Ikereisztényszocialista párt szepeisségi körzetének óhajára Grossohimid Géza dr. szenátor négynapos körutat tett IgJiórél kiindulva Lőcsén, Szeipes'váralján, Késmárkon, Leiibilizem, Gnézdán és Podolinban Wiirth Gyula kerületi pártigazgató és Teschler Antal dr., a szepesi kerület ©Illőikének és a szepességi párt titkárnak társaságában. A leibitzi gyűlésen Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő is részivétt. lg lón, Szepes vár alján, Leibitzen, Gnézdán és Podoliniban a pártvezetőségi üléseken, illetve pár {értekezleteken mindenütt igen nagyszámai közönség a legmelegebb rokon- szemvvel fogadta a régen várt vendégeket és a legélénkebb fiigyelemimel fogadták Grosschmid Géza dr. szenátornak magyar é;s német nyelven tartott tartalmas, érdekes és mindenütt uij és változatos, melegségével a csendes és nehéz életviszonyok között élő szepesieket is magával ragadó fejtegetéseit. Felszólalásai során többek között rámutatott arra, hogy kassai beszámolóijának az a — bár gyenge és magában álló — visszhangja, mintha a pártmuinka racionalizálásának kívánatos voltáról tett megjegyzése a párt érdekeivel ellentétes volna, csak a viszonyok kellő mérlegeléséinek hiányán alapszik. A pártok együttműködésének alapelve: a pártok kiépített kereteinek és 'benső pártéletének érintetlensége; egyéni magatartása tekintetében utal arra, hogy az államiordulat első percétől kezdve — amikor még sok ma szereplő és talán gámososkodó ember — tartózkodó álláspontra helyezkedett, nyíltan odaáilt az itt, a keleti részeken, akikor a magyarság egyetlen frontjára, a keresztény- szocialista pártba és büszkeséggel tölti el a keresztényszocialista pártnak mmnlkiáija iránt azóta nem egyszer megnyilvánult bizalma, i de változatlan hűséggel és meggy őzödiés- i bel vallotta és vallja & magyarság, az itte- i ni őslakosság együttmüködésének szükségét is. Ez a szükségszerűség abból a tapasztalatból fakad, hogy a mi bajainkra az „országos" politikusok nem is hederilenek. Hirtelené- ben való aktuális példa erre, hogy Hodzsa mostani beszédei során azt hangoztatja ugyan, hogy Szlovén szívóval mostohán bántak eddig és itt az ideje megtenni mindent, hogy — az újsághír adás okiból vett szavai szerint — ^minden itt élő cseh éts szlovák boldoguljon", ami ellen — mondotta a szenátor — nekünk ninics is kifogásunk, osak az, a kár, hogy a volt miniszter ur elfelejti, hogy i az itt élő magyarok és németek Szloven- iszkó Iák osságának épp úgy egyhartmadát teszik, mint a történelmi országokban a németek és igy az itt élő magyarság és németség jogos érdiek elmeik kielégítése épp oly fontos probléma és államérdek volna itt, mint ott a németeké. Amikor a hangok részben „kifelé" is szállnak, mint pl. az állami költségvetés tárgyalásakor, akkor Ivánka Milán is színes szavakat talált a magyarokkal való jóviszony kívánatos volta tekintetében — odahaza, a pozsonyi talajon azonban teljesen hajánál fogva előránoigált okokból olyan gyűlölködő kirohanásokat intéz a magyarság ellen, amelyekre lén, hasonló modorban azért sem válaszolok, mert jóizlésem tiltja, de azért sem, mert a feldobott sár rendesen úgyis a feldobóra esik vissza. Nyilvánvaló tehát — a mindennap megismétlődő ilyen jelenségekből láthatólag — hogy magunkra vagyunk hagyatva. Számtalan példával igazolja azután, hová juttatta a szlovákokat és a németeket az aiktivizmus és a politikamentesség üres jelszava. Inti a választóközönséget, ne hagyja magát az őslakosság három erős várából: az országos keresztényszocialista pártból, a magyar nemzeti pártból és a Zipser deut- sche Partéiból kicsalogatni, mert csak fia- talja-öregje összefogva képezünk itt olyan erőt, amely képessé tesz a kitartásra és az él etben maradásra. A világeseményeket nem mi irányítjuk, azok nem reánk való tekintettel alakulnak, de lassan mégis nekünk, kisebbségeknek kedveznek. A gazdasági helyzet rákényszeri ti a világot annak belátására, hogy csak megelégedett emberek értik meg egymást, a megelégedés érzéséinek alapja pedig az igazság érzete és tudata. Ezért ellen kell államunk mindenféle beolvasztási kísérletnek, manővernek és esetleges fenyegetésnek is, mert az igazság útiban van és a mi nemzeti jogainkat is meg fogja hozni. Ezért kellenek a községi képviselőtestületekbe is messzebb látó és gerinces emberek, akik a iközségi életiben meg akarják és meg tudják tartani tiradicióinkat és kultúránkat és leiket tudnak önteni polgártársaikba is oly kitartásra, amellyel megérik igazságaink győzelme idején gazdasági helyzetünk javulását is. A köztársaság elnöke mondotta, hogy minden nemzetnek itt annyi joga van, amennyit kivív magának^ Prága, május 21. A kormány végül mégis csak munkához juttatta a parlamentet, amennyiben gyorstalpalóan le tárgyaltat ja vele a külföldi kölcsön törvényjavaslatát. Az 1 milliárd 688 milliós kölcsön azonnali fölvétele teljesen érthetetlen, mert hiszen a 8 százalékos angol kölcsön konvertálása csak a jövő évben aktuális s ha el is ismerjük, hogy az uj, francia kölcsön olcsóbb, amennyiben 5 és fél százalékos kamattal jár, (tegnap tévesen hoztuk, hogy 8 százalékos lesz) mégis érthetetlen a nagy gyorsaság, mert a világ pénzpiacán a pénz egyre olcsóbbodik s valószinii, hogy idővel az állam még a mostani, francia kölcsönnél is olcsóbban pénzhez juthatott volna. Ab egész ügy sürgős elintézésének inkább az a politikai látszata van, hogy Franciaország nem tudja, mit csináljon felhalmozott óriási tőkéjével, igyekszik azt a mai viszonyoknak megfelelően, busás kamat mellett a külföldön elhelyezni. Miután Franciaország az úgynevezett legyőzött államoknál nem tudott sikert elérni, mert azok nem akarnak túlságosan francia befolyás és politikai irányítás alá kerülni, igyekszik pénzfölöslegét szövetségeseinél, a kisantantállanioknál elhelyezni s egészen természetes, hogy elsősorban Csehszlovákia az, amely ennek a „kívánságnak” eleget tesz és pedig oly gyorsan, hogy azt a parlamentnek Is gyorsított eljárással kell elintéznie, miután a francia „pénzesbácsi” már e napokiban Prágába érkezik, hogy a kölcsön szerződését minél előbb aláírja. Bizottsági vita a kölcsönről A köícsönjavaelatott különben még tegnap este letárgyalta a képvi&etőház költségvetési bizottsága is, aihiol Rosohe dr. német gazdasági párti képviselő igen éles kritikát gyakorolt a kölcsön felvételével szemben, ami alkalmat adott az uj pénzügy- miniszternek arra, hogy szüzbeszédét megtarthassa és első javaslatát megvédeüimeahesse. Rosohe képviselő beszédében főleg arra mutatott rá, hogy az angol kölcsön konvertálására csak 47 millió dollár szükséges, a kormány mindamellett 50 millió dolláros kölcsönt vesz fel s igy joggal állapítható meg az, — mondta Rosche — hogy költségekre és jutalékokra 90—ICO millió koronát fognak elkölteni. Azt kérdezi a minisztertől, hogy milyen garanciáik mellett veszi föl a kölcsönt s különösen az érdekli ő>t, hogy • ki fog ezen a kölcsönön keresni, vájjon elsősorban a nemzetközi bankkonzorcium, vagy pedig a francia pénzcsoport? Az érdeklődés középpontjában az a kérdés áll, vájjon a kölcsönt fölajánlották-e a csehszlovák pémügyminisztériumniak, vagy pedig az a nemzetközi pénzpiacon kereste-e, mert a szónok véleménye szerint olcsóbb feltételek mellett is lehetett volna pénzt szerezni. Azt is ki kell vizsgálni, hogy a pénzügyminisztérium mit fog ezzel a pénzzel 1982 májusáig csinálni, mert az angol kölcsön hátralevő részeit csak 1982 május 2-ika után kell kiegyenlíteni. A vita befejeztével felszólalt Trapl pénzügyminiszter s kijelentette, hogy nyugodt lelikiiiémeret- tei lép a páriám.ént elé, miért a kölcsönről részletes és határozott felvilágosítást tud adni. A transzaikéin mögött semmi más nemi rejlik, mint az, amit a javaslat indokolásában, mondott. Számszerűleg bizonyítani tudja a kölcsön előnyeit. A kölcsönt csakis a törvényben megállapított célokra fogja fordítani, A javaslatot a bizottság végül is elfogadta s a plénura mai ütésén már tárgyalás alá veszik azt. A mai ülésről alábbi tudósításunk számol be: A mai ülés Prága, május 21. A képviselőim® ma gyorsított eljárás&al letárgyalta a külföldii kiölést m© feledjék a választók akkor, ha az őszi községi választásokkor mindennapi, családi, községi életük mikénti alakulásáról újra döntenek. Terjesszék ezt a felfogást és meg- világiiást a nép közt, n© érj© semmiféle választás készületlenül az őslakosságot, öntudatos, ©rős meggyőződéssel tartson ki igazai melléit, az ily magatartás, amely a törvényeinken nyugvó, d© őszinte, nyílt és bátor, a politikai ellenfeleket is kell hogy jobb belátásra bírja és ne csak egyes itt élő fajok, de egész szülőföldünk jobb napjait végre meghozza. A leibitzi gyűlésen Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő mély hatást kellően fejtegette a kérésztényszocialísla párt alap- elveinek felemelő voltát, a pártnak a nemzetiségeket egységbe foglaló erejét, ennek nagy fontosságát és jelentőségét és további egyetértésre kérte lelkes szavaival a párt- biveket. Podolinban TVirth Gyula pártigazgató ismertette a községi választási rendszert s fejtegette a móidját annak, hogy a szavazólap összeállításánál miiként érhető el, legalább a pártkereteken belül, a valódi népcsőmről szóló törvényjavaslatot. A vita igen rövid volt, sőt idő előtt be is kellett fejezni szónokok hiányában. A képviselöház most háromhetes szünetre megy, egyrészt a pünkösdi ünnepekre való tekintettel, másrészt azért, mert a képviselőhöz üléstermében nemzet köözi konferenciákat fognak tartani Pünkösd után a ház legközelebbi ülése junius 11-én les®, amikor letárgyalják az álilaimifoigházak létesítéséről és a perenikivüli eljárásról szóló törviényi javaslatokat. Malypetr elnök a mai ülést délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg «éls a ház elsősöd)an is folytatta a vitát a göl- nicbányai helyiérdekű vasiut, valamint két csehországi helyiérdekű vasút államosításáról szóló törvényjavaslatok felett, A vita első szónoka Becskó szociáldemokrata volt, aki Szlovénszkó gazdasági válságáról és a munkanélkülisiég kérdéséről beszélt és kijelentette, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok nagyrészt a forgalmi kérdés megoldatlanságából enednek. így elsősorban is nagy hiba, hogy még mindig nem számították át SzlovenSzkón a vasúti tarifát és igy az áruszállítás Szlovemiszkdn 28 százalékkal drágább, mint a történelmi országokban. Ha gazdasági téren egységesíteni akarjuk az államot, mondotta a szánok, úgy elsősorban is Szlovenszkő forgalmi kérdéseit kel rendezni. Annak, hogy a vasúti tarifát még nem szánni tóit ták át és hogy a magánvasuta- kat nem államosították, következménye az, hogy Szlovén szikon még a megmaradt ipart is leépítik, ami természetesen a munkanélküliséget növeli. A vöiiöskő-margiíifalvai vasút építését most kezdik meg, azonban szükséges volna az ottani vasmiüveket is életre kelteni, hogy az a vasútvonal ne csak stratégiai, de ipari szempontból is kihasználható legyen. Bábel kommunista tiltakozik az ellen, hogy a koalíciós pártok nem fogadták el a kommunista pártnak a bizottság elé terjesztett módosításait. Ezután a vitát befejezték', de a szavazást későbbre halasztották. Utána Teplánsky szlovák agrárius referált a külföldi kölcsönről. Ez a kölcsön — mondotta — egyáltalában nem fogja az állampénztárt megterhelni, mert ezzel a kölcsönnel az angol kölcsönt fogják konvertálni. Nem igaz az sem, hogy e kölcsönnel tulajdonképpen az állam pénzügyi bank rótt járnak akarják elejét venni, mert hifezen ennék ellene mond az a körülmény, hogy a külföld érdeklődik a köztársaság iránt és nagyon kedvező feltételek mellett hajlandó kölcsönöket adniEzután megindult a vita, amelynek el&o szónoka Geyer német nemzeti szocialista, aki többek között a következőket mondotta: — Az a sürgősség, amellyel ezt a külföldi kölcsönt itt letárgyalják, nagyon is gyanús, mert sem a törvényjavaslat szövegéből, sem annak indokolásából nem lehet a kölcsön váratlan szükségességét kiolvasni. A törvényjavaslat egyáltalán nem nyújt garanakarat megnyilvánulása azzal, ha nem pusztán a központ jelöl, de a központ által eszközölt számos jelölésből a pántvezetőség és aztán a párt gyűlés eszközli a végleges névsor uösszeálli fását. Ugyancsak Podolinban indítványozta Tescbler Antal dr., a szepesi kerület elnöke, aki mindenhol lelkes beszédekkel emelte ki a Zipszer-hűseget, hogy a pártvezetőség küldje üdvözletét és bizalom nyilvánítását a párt országos elnökének, Szüilő Géza dir.- nak, amely indítványt az egybegyűltek egyhangú helyesléssel és lelkesedéssel fogadták. Lőcsén Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő lakásán, Késmárkon pedig Nitsdi Andor, a Zipser deutsdh© Partéi képviselőjének és a® utóbbi párt titkárságának tagjaival és a helyi pártivezetőségek elnökeinek bevonásával folyt a további munka felöl behatóbb eszmecse re. A körút sikere Tescbler Antal dr. körzeti elnök lelkes és kitartó közreműködésén nyugodott és fontos eredménye a párt ottani híveinek a politikai és pártélet iránti érciát arra, hogy a kormány az indokolásban lefektetett irányelveket ibe fogja tartani. A kölcsön tulajdonképpen egy állandó ajándék a nagykapitalizmusuak és súlyos megterhelése az adófizetőknek. Az egész törvényjavaslat egy 'biankó-váltó, és azok a képviselők, akik ma meggondolatlanul megszavazzák, lealacsonyítják önmagukat, a parlament tekintélyét, valamint a demokráciát is. Ezzel a kölcsönnel tulajdonképpen még jobban megszilárdítják a versai.llesi, st.-germaini müépületet és még jobban odaláncolják az országot Franciaországhoz. A következő fölszólaló Mayr-Harting német keresztényszocialista volt, aki csodálkozik azon, hogy a kormánytöbbség milyen könnyedséggel szavazza meg ezt a milliárdos kölcsönt, anélkül, hogy az ellenőrzést biztosítaná magának. Ez annál inkább bámulatos, mert igen rossz tapasztalatok voltak a kölcsönök tekintetében. A törvényjavaslat nem írja körül az utat és a módot, hogy a kölcsön összegét mire fordítsák, hanem úgy rendelkezik, hogy az uj kölcsönt a pénzügyminisztérium szabadon kezeli. A kölcsön 8 százalékos kamattal van megterhelve és miután az angol kölcsönt csak 1932-ben kell kiegyenlíteni, ezért egy évig 8 százalékot fogunk fizetni a régi kölcsönért és további 8 százalékot az uj kölcsönért. így tehát meg van az indokolt gyanú, hogy ezt a kölcsönt egészen más célokra fogják fordítani, mint amit az indokolásban a kormány megadott. A kölcsönt külföldön veszik föl, azonban a nemzetközi pénzpiac helyzete azt mutatja, hogy más országokban sokkal olcsóbban kaphattunk volna pénzt, mint Franciaországban. Ez a körülmény az egész kölcsönnek politikai színezetet ad. Genfben Benes külügyminiszternek a francia politikával való barátsága nagyon is föltűnően mutatkozott meg. A német pártok, melyek nem tartoznak a kormányhoz, Benes genfi nyilatkozatával nem értenek egyet, Itt emlékeztetni kell arra, hogy a régebbi kormányokban a német minisztereknek mindig meg volt a bátorságuk ellentétes álláspontjukat érvényre juttatni, mig most nem áll fönn ez az eset. Jellemző, hogy a kormánypártok is az utolsó pillanatban bizalmatlanul fogadták a kölcsönt. Szomorú, hogy a koalíciós pártok mindamellett meg fogják szavazni ezt a javaslatot. Hruby kommunista tiltakozik a trampok gyűlésének feloszlatása ellen. Beszéde közben az elnök többször rendreutasitja. Miután több szónok nem jelentkezett és a Ház határozatképtelen volt, Spatny alelmök, aki köziben átvette az elnöklést, az ülést egy órára félbeszakította. Malypetr elnök délután fél 3 órakor nyitotta meg újból az ülést. A kölcsönjavaslat- lioz felszólalt Pick csehszlovák szociáldemokrata képviselő, majd az előadó zárszava után gyorsított eljárással! első és második olvasásban a többség elfogadta a kölcsönjavas- latot. A ház ezután első olvasásban elfogadta a gölnievölgyi és a két csehországi helyiérdekű vasút államosításáról szólító törvény- javaslatokat, második olvasásban pedig a gépek és gép- alkatrészek vámmentes behozataláról szóló törvény meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslatot. Két mentelmi ügy elintézése után véget ért az ülés. A ház 'legközelebbi ülése junius 11-én délután B órakor lesz, amelynek tárgysorozatán szerepel a perenki- vüli eljárásról szóló törvényjavaslat és egyes törvényjavaslatok második olvasása. dek'llődésének lelkes megnyilvánulása. Gyorsított eljárással, teljes érdektelenig mellett fogadta el a képviselöház a másfélmillíárta kölcsönt Éles ellenzéki kritika — A többségi pártok hallattak Junius 11-ig elnapolták a parlamentet 5
