Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-20 / 114. (2631.) szám
1S81 május 26, szerda. 5 Péter Mihály református püspök befelezte gömöri hivatalos körútját RimssBombat, május 19. (Saijót tudósiiitóniktól.) A gömöri református egyházmegyéihez tartozó községek hiva/tálm meglátó gatása során a mailt hétiem PelSőc, Hartoa Benzéte, Roasomyó és ' Sziliee egyházközségeiben végzett püspökii viziitáoiót Péter Mihály református püspök. Pelsöcre Tomallyay Zoltán egyháTÍkerüJeti főgomd- nok, Dusza János gömöri esperes és Papp József titkár kísérték az egyházfőt, akit a község határában díszes bandérium, az ősi templom előbbi téren pedig hatalmas diadalkapu várt. A közsiég nevében Pápezsik Andor bíró köszanitötbe elsőnek a püspököt átnyújtva neki a foépviselőtestiilet dísz- közgyűlésének üdvözlő iratát. A fogadtatásnál százakra menő ünneplő közönség gyüll't egyebe. A szép múltra visszatekintő egyház!<<özség ügyeinek megvizsgálása azzal a szomorú megállapítással végződött, hogy a szinmagyar eklézsia három népiskolájának egyikét a kormányzat szlovák nyelvű iskolává szervezte át és abban ötven tanköteles magyar- ajkú református gyermek nyer oktatást. A püspök nyomatékosan biamgsulyozba, hogy 'minden iskolaköteles saját anyanyelvénefc megfelelő iskolába való és ezt az elvet nemcsak törvényeink szankcionálják, hanem maga az iisikolaiügyi miniszter is csak nemrégen tett. nyilatkozatot, hogy ennek az elvnek mindem fefcómtetíbem érvényt szerez. Szigorúan felhívta a püspök a szülök fígyelimét, hogy minden magyar reformátusnak egyháza iránti kötelessége gyermekiét magyarajkai refor- oná'tus iskolába knldienli, mert az ifjúság a jövő veteményes kertje és a jövő fundaimentaimm Többszörös-én hangozta Ida az egyházfő, hogy felszólalásával nem az állami iskola létesítése és nem az á'lajm törvényei ellen akar izgatni, csupán egyházának és egyháza tagijainak törvény biztosit ott jogait kívánja meg védelmezni és reepekt áltatni. A gömöri egyházmegye legelesettebbnek látszó egyházközséget, Hurkát délután látogatta meg a püspök kíséret ével. A multiban elkö vet ett adminisztrációs hibák most bontakoznak ki egész meztelenségükben a kis horkai gyülekezetben 6 a jelen sivárságába csak az önt reményt, hogy az egyházközség zömét alkotó gazdák törhetetlen hűséggel támogatják az újjászervezés munkájában uj lelkészüket és tanítójukat. A berzétei látogatás a gömöri Mvataloe böruit- ttak egyik magasan kiemelkedő momentaima volt. Baraxa Lajos lelkész itt mindháiroun, éspedig a beraétei, berzétekörösi és rudn-ai egyházközségek nevében fogadta az egyházkerület fejét és kíséretét, díszes bandérium, százakra menő kiözönség és a leánykor, vaiBonánit az iskolásgyermekek sorfala előtt, a lelOaészlák szomszédságában emelt hatalmas diiadatkapunál Az ünnepi istentisztelet uibáu, amelyet itt is Péter Mihály püspök végzett, lezajlott a viziiládió, ameOynek eredménye fölött m egyházfő legteljesebb megeléged-ésének adott kifejezést, minden tekiimtelbem a legnagyobb rendbein találva a háirmas gyülekezetei, Ebédre az egy- házke'i'ülot egye'tlen női presbiterénél, Hárnos Antadnénál volt hivaita'los a püspök és kísérete. Délután Rozsnyóra látogattak el a magas egyházi vendégek az ottani gyülekezet megvizsgálására. A fogadtatás az újonnan emelt gyülekezeti otthon udvarán minden elképzelést felülmúló melegséggel zajlott le. A fogadtatásnál a* összes íefekezetek ve*ető- Ielkészel, a város bírája, a különféle társadalmi és jótékonysági egyesületek küldöttségei is megjelentek. A hivatalos viziláció a templomban rendezett gazdag műsora vallásos ünnepély után ment végbe. Elsőnek Szőke István, a rozsnyói egyházközség kiváló lelkésze ismertette a gyülekezet küzdelmekben gazdag történetét Ó6 beszámolt az utóbbi évek intenzív épitőmumfcájáról. Péter püspök hosszabb beszédben foglalkozott a rozsonyóii egyházközség ügyeivel és örömének adott kifejezést a fölött, hogy a gyülekezet a legnagyobb harmóniában dolgozik együtt niaigyk'épességü lelkészével, aki méltó ■folytatója annak a belmissziós munkának, amit Réz László alapozott és kezdetit meg úttörő akaraterővel. Másnap Szilic én tett látogatásit a püspök és kísérete, a gömöri lelkészek nesztora, a félszázad óta Jelkiészkedő Nagy János eklézsiáján. A 80 éves lelkipásztor meghatott szavakkal köszöntötte az ősz egyházfejeddmeit, aki az ünnepi! istentisztelet és a hivatalos vizsgálat után legteljesebb megelégedésének adott kifejezést a látottak és hallottak fölött. A rozson yói, illetve szülőéi egyházlái'Ogatáeokfcal befejeződött a ilszánnmemá kerület gömöri egyházmegyéjének hivatalos bejárása. Körülbelül június közepe táján folytatni fogja egyh ázlábogatásaiit Péter Mihály püspök, amikor ás a tornai ée aíbauiji egyházmegye községei kerülnek sorra. Spanyolország elismeri a szegletet Gení, május 19. Litwlnow orosz külügyi népbiztos és Lerrcux spanyol külügyminiszter tegnap konferneiát tartott, amelyen a két államférfit! elhatározta, hogy Spanyolország a közel jövőben de jure elismeri a szovjetet. Az elismerés után Spanyolország és Oroszország kölcsönösen nagykövetet küld Moszkvába, illetve Madridba és minden tekintetben fölveszi a diplomáciai és a gazdasági kapcsolatokat. Beavatott körök szerint a diplomáciai viszony Spanyolország és Szovjetorosz- ország között csak a spanyolországi választások befejezése után áÓ beljrrs. A hangosfilm-ipar trösztösitésének első áldozatát, a magyar származású William Foxot szemérmetlen nyíltsággal forgatta ki többszáz millió dolláros vagyonából a Wallstreet Hogyan bukott el a szabad verseny utolsó lovagja a monopol^kapitalizmussal szembeni karcban Bécs, május 19. A hangosf ilmgyár tás ku1 issza titka iról beszámoló első cikkünkben megpendítet lük, hogy a hangosfilm monopol jogának kihasználása karcba szólította a világ nagyhatalmú tőkésesopoirtjaiit és megindult a gigászi mérkőzés a hatalomban való osztozkodás és a piacok felosztása körül- A találmány akkor töri be a filurpiaora, amllkoir a filmüzletben bizonyos stagnáoió állott be, s a finánc töke birtokosai és képvisel öl csak egészen csekély érdéklődést mutálták a filmpiac értélkei iránt. A hangosfilm fölrázta a piacot letairgiájá' bél, szédületes perspektívákat nyitott é* hlamawsan talpra állította azokat a sóik millió dollárt reiprezenltáló é'rdekéhségéit eit, amelyeknek viadalából kialakultak azután a filmipar mai erőviszonyai. Mindez nem ment rázkódások nélkül. A hangosfilm ipari és pénzügyi történetének első szakasza forradalmi konklúziókban bővelkedett. Forradalom a filmpiacon 1926 augusztus 6-ika nevezetes dátum az amerikai filmipar történetében. Bizonyos értelemben — forradalom napja ez. Ezen a napon készült el ugyanis a Western Electric és a Warner Broelh első közös bangoisifilimje: a Don Juan. A mi mai fo-gaiimiaink szerint ez a hangosfilm siralmas alkotás volt. Visított és nyöszörgőtt, mint egy újszülött gye- rék. A WiaJHstriciét hálása kifinomult volt, a bankok milliárdosai az első hangosfilm nyögdécs eléséből kihallották egy uj ipar megszüle téeéneik jaj-akkordjait. Szinte ösztön szerűen megérezték, hegy a hangO'SÍiüIíra hallatlan profitok nyerésére nyit teret... és a Wallstreet megkezdte .hódító hadjáratát a hangosfilm!pamák akkor inéig ko'pár terepén. A múlt erőviszonyai Addig Amerikában a szórakoztatási ipar három -nagy konszern kezében ösezpon toisulU Természetesen, ezeknek a konszerneknek is a pénztőke diktált, de az üzlet a némafilm idejében még nem voilí túlságosan csábító. Az érdeklődés nem volt különösebb, a film- részvények csak ritka esetiben képezték spekuláció tárgyát a börzén. Ennek magyarázata az volt, hogy a Wallstreet a némafilm utolsó esztendejébe® nem látott gyümölcsöző üzleti lehe- tőlségjet a piacon, jóllehet a film Amerika ipari termelésében, ekkor már a rangsor ötödik helyét foglalta el. A hangosfilm megjelenése félreverte a harangokat, egy ujj iparág ikllerebélyesedésót és fellendülését hirdette. A Wallstreet számításai teljes mértékben beigazolódtak éa ma az amerikai hangiofsfilmIpaTjba® két éá félmillióid doMárojs invesztíció fekszik. Harc a hegemóniáért Három nagy amerikai konszern küzdött a hegemóniáért a hangosfilm piacon. Ezek: a Rádió-Kei th Orpheum R. K- 0., a Para- mount Famoue Laeky Ooirporation köré csoportosuló konszern és a Fox-Filan Co. A hárem konszern közül a Radlo-Kedth volt a legnagyobb. Mögötte állt J. P. Morgan iszámléihatatlan miliói- val, mögötte a Grenieinajl JESHectrlc minden szabadalmával és licenciájával s végül hatalmát gyarapitoitta egy óriási Ttádióháló- mt és a legnagy obb am erikái szimházkon- szern. A Paramounit F. R. E., amelyet a Hallgarten banlkház kontrollál, szoros kapcsolatban működik a Warner Brosh-sal és a First National Picinres-szel. Eb a konszern a General Electric legerő-sebb vetél y társának, a Western Eledricnek licenciáival és szabadalmaival dolgozott. A két konszern mellett álloitt anyagi íüg- báistyája mögött « Fos-Fílm- m .1 :. .W. .„TT. ,V>W,.. Cojmpanie, amelynek teljhatalmú vezére Wiliaim Fox alias Fux Vilmos, a régi Miagyar országról koldus szegényen kivándorolt amerikai Jilmbáró volt. A többi film vállalkozásoknak, köztük a Laemmle Picturee Universal Corporationnak, amely legutóbb a Remarque-filmet hozta ki és United Ariiéinak, amelynek kereteiben Chaplin készíti filmjeit, nincs említésre érdemes gazdasági jelentősége. Ezek között a konszernek között indult meg a hangosfilm előretörése után gigantikus méretekben a hegemóniális harc. Foxot eltakarítják az útból A mai termelési viszonyok természetéből folyik, hogy ez a harc a koncentráció jegyében kezdődött. A Wallstreet mindenekelőtt pálcát tört William Fox feje fölött. Ahogyan Fox állta a harcot, amilyen elkeseredéssel próbálta megvédeni anyagi függetlenségét, ahogyan fölébe kerekedtek azután vetélytársai, meghajszolták, sarokba szorították és megadásra kényszeritet- ték, ennek a hallatlanul érdekes küzdelemnek a története nem hiányozhat majd az utolsó 25 esztendő világgazdasági életének krónikájából. Fox bukása iskolapéldája volt a kapitalista termelés centralizáló törekvésének. A vele szemben használt harci eszközök és metódusok kegyetlenek, irgalmatlanok voltak és ellenfelei még a törvényes formákra sem helyeztek túlságos súlyt. Arra sem volt gondjuk, hogy legalább a látszatot megőrizzék, és a korrumpált amerikai igazságszolgáltatás fonákságait elpalástoliják. Kiosztják a szerepeket A Wallstreet a Western Electricnek osztotta, ki a hóhérszerepet, mig a kiszemelt áldozat William Fox volt. Ennek a eelf-macle mannák az emelkedését és gyors kamérjét a Wallstreet- olimpusz istenei díenszenvvel figyelték. Tudták róla, hogy Magyarországról kivándorolt szegény család gyermeke és rossznéven vették, hogy a WaUstreetteí 8zemben meg tudta őrizni relatív pénzügyi függetlenségét. Ez a függetlenség Amerikáiban a legnagyobb bűnnek számit. William Fox a maga. birodalmában egy minden skrupulus nélküli vállalkozó és diktátor volt., az Egyesült Államokban ezt a típust „szabad üzletembernek11 nevezik, nem minden respektus nélkül. Fox végzete az volt, hogy szembehelyezkedett annak a társadalmi rendnek a törvényszerűségével, amelynek a karrlérjét köszönhette. Sorsa megpecsételődött, amikor & Wallötreet kimondta a halálos Ítéletet s Fox ahelyett, hogy egyezkedést keresett volna, megkísérel te fölvenni az egyenlőtlen harcot. Vele együtt a „szabad verseny utolsó lovag- ja“ bukott el a monopol-kapitalizmussal szembeni kilátástalan és reménytelen mérkőzésben. Mikor Fox 25 éves volt, 1600 dollárnyi megtakarított pénzzel vágott neki az amerikai üzleti lehetőségek irdatlan őserdejének, fi pénzén egy kis mozgót vásárolt Brooklynban. öt esztendő múlva Foxnak Newyorkban húsz mozgója volt, amelyek 250.000 dollárt értek. —HBItf—II ■■■JJWIIIIIWIIIIMI ■■■MM gMWB—M— — Aranyérnél és az evvel jAró béldugu- lás, repedés, kelés, gyakori vizelési Inger, derékfájás, mell szorulás, szívdobogás és szédül és i rohamoknál a természetes „Ferenc József** keserüviz használata mindig kellemes megkönnyebbülést, sőt gyakran teljee gyógyulást eredményez. A belső bajok orvosai m Igen enyhe határa Ferenc József vizet sokszor mindennapi használatra, reggel és este egy-egy félpóbárnyi mennyiségben rendelik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogér iákban és fűszer- üzletekben kapható. Üzlete virult, filmkölceönző vállalatot alapított, majd 1913-ban félmillió dollárral megvetette a Fox Film Corporation alapjait, hatalmas atellie- reket építve Newyork Cityben a Budson-ifolyó partján. A film nagy konjunktúráját élte éu Fox kezében minden arannyá változott, amihez csak hozzányúlt. A háború alatt Hollywoodba költözött, ott építette föl uj atellierjeit, amelyek im...JL.. As ~ ' pozáns méreteikben jóval fölülmúlták a new- yorki telepének épületeit. A föllendülés kort zakóiban Fox nem elégedett meg eddigi ríkereh el, terjeszkedett, keze átnyúlt a mo-zgq&zinbázak- hoz és Ceikágóban egy sereg színházat vásárolt. A Fox Film Co. aktívái hamarosan elérték a százmillió dollárt. Az egykor koldusszegény kivándorló óriási mozipalotákat épített, amelyek egyenként hét és félmillió dollárjába kerültek. Amikor a filmipar trösztösödése elkezdődött, Fox sokágú vállalkozásának aktívái 300 millió dollárt tettele ki, magánva- gyonát 35 millió dollárra becsülték. Lecsap a Wallstreet bárdja Amilyen tüneményeeen gyors volt Fox kar- riérjének fölívelése, éppen olyan hirtelen volt a bukása, visezahulláea a „ninc®telen&égibe“. A Fox-filmgyárak átváltása a hangosfilmre egybeesett a múlt évi amerikai tőzsdekrach időpontjával. Ezt megelőzően Fox megszerezte az egyik konkurrens mozi- konszernnek, a I.oe Co.-nak mozipalotáit, amelyekért kerek 150 millió dollárt fizetett. A börzekrach megingatta Fox vállalatainak anyagi bázisát és ezt a pillanatot használta föl a Wallstreet a döntő rohamra. A kontermin, amelyet a Wallstreet roham- csapatai a tőzsdén bevezettek, a baisse- hulíámmal együtt valósággal elsöpörte Fox mesebirodalmát. Legutóbbi szerzeményét, a. 15€ milliós mozi- komplexumot. leértékelték 53 millióra. Még ezt •megelőzően Foxnak nagy hiteleket kellett, igénybe vennie, hogy a filmgyárait és mozi- palotáit. átszerelje a hangosfilmre. A Western Electric szabadalmával dolgozott s a Western Electric révén, annak bankházainál kapott 72 millió dolláros kölcsönt, összegükben nem voltak nagyok ezek a kölcsönök, ha ihozzámérjük a Fox-váRadatok értékéhez és ha figyelembe vesszük, hogy a vállalkozások 1929-lben 72 millió dolláros hmt-tóforgalTnat csináltak. De 8 tőzsdeveszteségek mégis hitelezői kezére adták az. addig független Foxot. A Wallstreet látta., hogy elérkezett az idő a végső leszámolásra. Mindent előkészített és fölkészült a halálos csapásra. Fox saját bankházzal dolgozott e az első nagy csapás akkor érte, mikor bankháza megtagadta váltóinak prolongálását. Ekkor még harcierejének teljében érezte magát a filmvállalkozó. Úgy próbált magán segíteni, hogy eladásra kínálta mozgóinak egy részét, majd a Loe Co. 150 millió dolláros részvénycsomagján akart túladni, több, mint 100 millió dolláros veszteséggel Mindezt azért, hogy szorult helyzetében pénzhez jusson, hogy megússza a tőzsdei baisse-t és utána majd kiegyensúlyozza megzavart finánc-iáit. De akciói elkéstek. A Wallstreet résen volt, a legraffináltabb polgári pörök lavbiáját zúdította ellene, cselekvési szabadságát béklyóba verte, részvényeit konterminnel ásta alá, igazgatóit megvesztegette s nem nyugodott addig, amíg az áldozat hálójában nem vergődött. De azért Fox az utolsó pillanatig tartotta magát, sőt egyetlen esetben győzelmet is aratott, amikor részvényeseinek többségét megnyerte szanálási terve iszámára. Három nagybank késznek nyilatkozott réeztvenni a 'szanálásban s már-már úgy látszott, hogy Fox elkerüli a Wallstreet csapdáit, amikor az utolsó, elháríthatatlan taglócsapás is a fejére zuhant. A saját bankja támadt ellene » a bíró megvesztegetése révén sikerült kieszközölniük, hogy Foxot biróllag megfosztották szavazati jogától, amely részvénytőkéje alapján megillette volna. Midőn a Wallstreet által elvetett termés kikelt és megérett, a Western Electric megbízásából előtérbe lépett Amerika egyik ieghirhedíebb sibere, a csikágói Harley Clarké és az érdekelt pénzintézetek igazgatóságának ülésén, amely 60 órán át szakadatlanul tartott, ieterifette az áldozatot, William Foxot, aki nemrégen még 300 millió dolláros értékkomplexum korlátlan ura és parancsolója volt, klsemmizték a saját vállalkozásából és potom 18 millió dollárnyi megváltással tessékelték ki az uccára. Vagyona majdnem a semmire olvadt, a Walf- street feneketlen zsebe többszázmillíó dollárt elnyelt. Azért nem hagyták . zsebpénz nélkül, ötéves szerződést kapott, igazgatója lett a saját vállalatainak évi félmillió dollár fizetéssel. William Fox „tragédiája11 volt a pénzügyi nyitánya a hangosfilmre való átváltás erőcso- portositó manőverének. A technikai haladás a tröszitösités emelőrúdjává vált, a tröszlösités pedig palástolójává egy százmilliódolláros inl- vajlásnak, amely még az amerikai kapitalizmus Tmikumszámba megy.
