Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-20 / 114. (2631.) szám

1WÍ mAjas tfl, warJt. ^KfiMVV^AfxIrlAR-HIRIiAR ■wmawBv mmk%« ,<•xaKv.ximm* .t <a m ' . .* -'•v - -nwirrnr 3 ■ TV' W*WHB®S» ünBH Nem mint párt, hanem mint nép apellál a szlovák néphez a tornaijai magyar nemzeti párti nagygyűlés magyarsága Törköly József nagysikerű beszámolója Tornaiján — Közös gazdasági érdekeink folytán közös védelmi frontra hívta föl a gyűlés a szlovák testveménet Körzeti választmányi (Hás Párkányban Párkány, május 19. A magyar nemzeti párt pár­kányi körzetének választmánya a mezőgazdasági szakosztállyal együttesen gyűlést rendezett. Baig Árpád körzeti elnök elnöki megnyitójában köszön­tötte Jaross Andor tartománygyülési képviselőt, akit biztosított a járás bizalmáról, továbbá ifj. Koczor Gyulát a komáromi ipartársnlat elnökévé való megválasztása alkalmából. A körzeti titkári hivatal működéséről a jelentést Hegedűs Balázs főtitkár terjesztette a választmány elé. A jelentésből kitűnik, hogy a titkári hivatal a múlt évben leginkább mezőgazdasági ügyekkel foglalkozott, több ismeretterjesztő előadást, vetés- díjazást rendezett s végezte az ipolyság—párkány- vidéki magyar gazdák nemesitett vetőmag és ter­mény kiállítását. Ifj. Koczor Gyula kerületi itgyv. elnök ,,Szociális és adóterhek hatása az ipar-kereskedelem és mező- gazdaságra" cimü előadásában vázolta és számada­tokkal igazolta a mai adórendszer helytelen vol­tát. Majd Jaross Andor tartománygyülési képvise­lő tartotta meg beszámolóját, amelynek kapcsán vázolta a tar tornám ygyiil és munkáját. Nánássy Gyula nyug. giazd. felügyelő „Mit ter­meljen a kisgazda" és Hegedűs Balázs főtitkár „Gaz­dasági érdekvédelmi szervek kiépítésének jelentő­sége" címen tartottak szakszerű előadást. ÖC'v©OOt»yOujt,<t«fOíSv(5Güí>l<00 \5QOOO ö Q í 0 ö 1 Q O o © TRENCIANSKE TEFLICE. gyógyfürdő (a Kárpátok gyöngye.) yiiághirét őt körülménynek köszönheti: 1. gyógyforrásai nagyfokú kénhydrogéntartalnianak. 2. annak, hogy a gyógyforrások közvetlenül a fürdő- medencékben fakadnak és a bennük való közvetlen fürdést lehetségessé teszik, a. bogy gyógyvizét sem hűteni sem melegíteni, sem szivattyúzni nem keli, 4. kénes iszapfürdőinek, 5. idillikusán szép begy! fekvésének. o ■8 6 © o fii ‘‘i ó í S» íí © C» © C C Zi í? O C> OQf^£ÍC»'OOC)OÖO'v?í?©OóC>'r*'TÍ A Národní Politika szerint Briand lansziroztatja a Habsburg-restauráció tervét A franciák az Anschluss elhárítása kedvéért vissza szeretnék csinálni az osztrák-magyar monarchiát? — Az osztrák szocialisták az Anschluss mellett és a monarchia ellen Leleplezlek Darányi Ignác buda­pesti szobrát Budapest, májúé 19. Darányi Ignácnák, a nagy magyar földművelésügyi miniszternek szobrát vasárnap leplezték le a Mezőgazdasági Múzeuminál. Az ünnepségen réeztvett Mayer földművelésügyi és Wekerle Sándor pénzügymi­niszter, Wlassics Gyula, a felsőkáz elnöke, Czettler Jenő, Ripka főpolgármester, Sipőcz polgármester és még igen sok képviselő, politi­kus és más előkelőség. Horthy Miklós kormány­zót Mayer János földművelésügyi miniszter képviselte, ő adta meg az engedélyt a szolbor leleplezésére, majd ünnepi beszédet mondott. Méltatta Darányi Ignác működését és alkotá­sait. Rámutatott arra, hogy Károlyi Sándor mellett Darányi volt az, aki a magyar agrár köztudatot kifejlesztette, aki az osztálykülíönb- ségek kiküszöbölését és az erők összefogását hirdette,1 aki birtokpolitikái és munkaügyi in­tézkedéseivel lerakta az alapját olyan szociális intézményeiknek, amelyek további kiépítése al­kalmas a jövő nagy szociális problémáinak megoldására. A miniszter után Czettler Jenő, a képviselőiház alelnöke, beszélt, majd Sipőcz polgármester a főváros nevében átvette a szob­rot, Kisfaludy Stróbl Zsigmond gyönyörű alko­tását. Magyarország jövő évi költségvetése Budapest, május 19. (Budapesti szer­kesztőségiünk telefon jelentése.) Weikerle Sándor pénzügy miniszter a képviselőház tegnap délutáni ülésén beterjesztette az 1931—1932. évi költségvetésről szóló ja­vaslatot. A rendes kidásokat 1,273.300 pe<n- vas latot. Rendes kiadásokat 1,278.723.300 pengőben, a beruházási kiadásokat 43 mil­lió 439.000 pengőben, az összes kiadásokat tehát 1365,893.000 pengőben állapítja meg a javaslat. Az előirányzott bevételek a kö­vetkezők: rendes bevételek 1358;700.000 pengő, rendkívüli bevételek 7,192.490 pen­gő, összesen 1.365,893.000 pengő. Botrányba iult Balázs Béla losonci előadása Lpsogae, méjjas 19. (Saját tudósítónktól.) Az ellmniM héten há- tatimas plakátok jelentek még Losonc város ucoáin, amelyek azt- hirdették, hogy Balázs Béla, a világhírű kritikus és filmrendező folyó hó 15-én a városháza dísztermében előadást tart „az intelligencia válsága" ói­mén. Az előadásra nagyszámú közönség gyűlt össze s különösen a munkásság vonult tfel seregesen, akiktől a rendezők, tekintet­tel a munkanélküliségre, belépő dijat sem kértek. Balázs Béla az előadás .megkezdésé előtt bejelentette, hogy .megváltoztatja elő­adásának a tárgyát s nem az intelligencia válságáról, hanem a filmről fog előadást tar­tani- Azután elmondotta, hogy mi a fikn, ho­gyan készítik, ismertette az egyes országok filmgyárait és a filrnfel vételeknél szokásos eljárásokat s amidéin a közönség érdeMődé- ’sát tárgya iránt megnyerbe, észrevétlenül rátért az orosz filmgyártás ismertetésére. Elragadtatással beszélt a szoiyjetifitímgyártás felkészültségéről', majd hivatásos iszovjet- lagitátor módjára nemcsak a ezovjetfilmet, de az egész szovjeMdeoiőgiát igyekezett propagálni. A hallgatóság egy része csalódottan és •megbotránkozva hagyta olt az előadást s csupán a berendelt potyalátogatók, a kom­munista munkások igyekeztek tetszésnyil­vánításaikkal honorálni1 Balázs Béla előadá­sát. Amidőn pedig befejezte előadását, fel­szólította a közönséget, hogy kezdjenek vi­tát az ismertetett gondolatok felett. Az elő­adáson jelenlévő Kompis János dr. .rendőr- főbiztos azonban nem engedte meg a vita megindulását, sőt elkérte Balázs Béla útle­velét s vizsgálatot indított az előadás rende­zői ellen. Másnap hosszas tárgyalások után Balázs Béla visszakapta az útlevelét és haza utazott Berlinibe, a közönség félrevezetése miatt azonban az előadást rendező losonci kommunisták ellen az eljárás megindult. MEGHÍVÓ, a magyar nemzeti párt érsek- újvári körzete junius 7-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor Érsekújváréit az íványi vendéglő különtermében körzeti gyűlést tart, melyre a párt érseknjvári körzetének tagjait ezennel! tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Meg­nyitó. 2. Politikai beszámolók. 8. Mezőgazda- sági szakosztályi ügyek. 4. Indítványok. 5. Zárszó. Kurucz Ferenc s. k. körzeti elnök. Sebneáder Ede s. k. körzeti titkár. Tornaija, május 19. (Saját 'tudósitónktól.') "r Vasárnap délelőtt tartotta meg a magyar r nemzeti párt Tornaiján nagy tiltakozó gyülé- r sét a gazdaságii válság és a mai nyomasztó- adózási rendszer ellen a közönség igen nagy ^ érdeklődése mellett. Élvezetes látványt nyuj- " tott, amint a kora délelőtti órákban a vidék * legtávolabb eső községeiből is hosszú kocsi­ja sorokban vonultak fel a gazdák. i A gyűlést pontban 11 órakor nyitotta meg ü Nagy Sándor országos pártigazgató, akinek • beszéde után Törköly József dr. országos pártelnök, nem­zetgyűlési képviselő tartotta meg politikai beszámoló beszédét. Törköly foglalkozott Slávik belügyininiszter­- nek a megyében tett látogatásával s szomo- 5 ruan állapította meg, hogy 1 ez a látogatás nem az adatokat gyűjtő, a népnek a bajait közelről megfigyelni akaró s a népnek a panaszait személyesen meg­hallgatni kívánó belügyminiszternek a lá­togatása volt, hanem a csehszlovák agrár­párt egyik vezetőjének kortes-körutja, l . aki a nép hajaival egyáltalában nem törő­dött, deputáclókat, panaszkodni akarókat egy- ( általában nem fogadott, de meglátogatta a párt főkorteseit -s igy természetesen útja nem ’ azt a célt szolgálta, amelyet a belügyminisz­ter utjának kellene szolgálni. Pedig ha meg­hallgatta volna a népet, megátlapithatta vol­na azt, hogy ennek a népnek nincs örülni valója akkor, amikor a belügyminiszter hoz­zá ellátogat, mert a belügyminiszter ur és pártja, dacára hogy uralmon vannak, semmit nem tesznek a nép nyomorának enyhítése végett s a panaszokkal hozzájuk fordulók mindig süket fülekre találnak. Foglalkozott az állampolgársági, kulturális és gazdasági sérelmeinkkel s megállapította, hogy a magyarság sehonnan nem várhat se­gítséget, saját erejére van utalva s jobb jö­vőjének biztosítása érdekében csak a saját összefogására számíthat .$ csak a saját anyagi erejéből teremtheti meg azokat az eszközö­ket, amelyek fennmaradását, gazdasági és kulturális fejlődését biztosítani tudják. Majd külpolitikái kérdésekkel foglalkozva helyte­leníti Benes külügyminiszternek a német­osztrák vámunió ellen megindított akcióját s a nép érdekében, a gazdasági válság és a munkanélküliség megszüntetése érdekében helyesnek tartaná, ha a csehszlovák köztár­saság is módot keresne arra, hogy vagy szer­ződések, vagy bárminemű megállapodás, ut­ján csatlakozna ehhez, a vámunióhoz. A nagy tetszészt kiváltó és zajos helyes­lésekkel kisért beszéd után Fodor Jenő, a mezőgazdasági szakosztály ügyvezetője foglal­kozott a mezőgazdasáti válsággal, annak oka­ival, föltárta a .magyarságnak az adótörvé­nyeik és a szociális biztositásről szóló törvény végrehajtásánál tapasztalt 'Sérelmeit, hangoz­tatta a mezőgazdasági érdekvédelmi szervek kiépítésének szükségességét s ezen érdek­védelmi szerveknek minden politikai befo­lyástól való mentesítését. A nagy tapssal fogadott beszéd után Nagy Sán­dor országos párt-igazgató foglalkozott az adókér­dés mai rendszerével a javaslatára kimondotta a népgyülés, hogy felirattal fordul a kormányhoz a hátrálékos adók revíziója, moratóriuma s az uj adóknak igazságos kivetése érdekében. Utána Mács József jánosi kisgazda indítványára a népgyülés bizalmáról s törhetetlen ragaszkodásá­ról biztosította a párt törvényhozóit és vezetőit, kimondotta, hogy a párt egységét minden külső és belső támadások ellen megvédi, a pártvezérek­nek a magyarság érdekében eddig kifejtett munká­ját helyesléssel veszi tudomásul s kéri a párt ve­zéreit, hogy tovább is a megkezdett utón haladva igyekezzenek a magyarság sérelmeit orvosoltatni. Utána még Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő indítványára kimondotta a népgyülés, hogy a magyar nép a mai gyűlésről nem a pártve­zérek utján, nem mint párt, hanem mint nép for­dul a szlovák néphez s felkéri a szlovákokat, hogy közös gazdasági érdekeink megvédése céljából nyújtsák nekünk testvéri kezüket s összefogva igye­kezzünk megmenteni Szlovenszkót a gazdasági végvwx ©delemtől. Prága, május 19. A Národni Politika mai számában érdokos diszkussziót folytat az oszt­rák-magyar monarchia visszaállításának és a Habsburg-dinásztiának az osztrák, illetve magyar trónra való visszatérése kérdéséről. Cikkében rámutat arra, hogy ez a terv tulaj­donképpen az olasz külpolitika egyik lánc­szemét képezi. Azonban Sauerwein cikke a Matmben is azt bizonyította, __ Írja a lap — hogy a francia külpolitika is alapjában véve ugyanazt az álláspontot foglalja el Középeurópa fejlő­dése érdekében, amelyet 1918-ban foglalt el, amikor nem szívesen látta Ausztria- Magyarországnak teljes szétesését azon ok­ból, mert előre sejtette az uj problémát, az Anschluss kérdését. Olaszországtól eltérően a francia külügymi­nisztérium most határozottabban fejezi ki magát: egy uj dunamenti államnak a létesítésére gondol — írja a Národaii Politika, — amely a Habsburg-kormányzás alatt nemcsak vé­gét jelentené Ausztria Németországhoz va­ló csatlakozásának, hanem a monarchista elv következtében lehetetlenné tenné mind­két államnak Németországhoz való esetle­ges csatlakozását, ez tehát annyit jelent, hogy egy állam alakulna 14 millió lakossal, amelynek egyik fele mezőgazdasági, a má­sik fel ipari jellegű volna. Azonkívül egy monarchista övét képezne Olaszország, Ausztria-Magyarország, Jugoszlávia, Romá­nia és Bulgária, amely államok monarchiái egymással rokonságban volnának. Azt is kombinációba veszik, hogy a jövő Ausztria-Magyarország francia, esetleg olasz befolyás alá kerülne s ezzel részben elérnék azt, hogy Olaszország érdekgaranciát vállalna K özópeurópában. — Az osztrák politikai körök — írja a N. P. — informálva vannak Briand francia kül­ügyminiszter eme terveiről, áronban az oszt­rák szociáldemokrácia kijelenti, hogy első­sorban Ausztriának Németországhoz való csatlakozásával számol, de a leghatározottab­ban elutasítja Ausztriában a Habsburg-restau- rációt és ezt minden áron lehetetlenné teszi. Az osztrák szociáldemokrácia ebből a célból lépéseket akar tenni a francia szocialistáknál, hogy azok tiltakozzanak egyes francia körök ténykedései ellen. Géniben maga Schober al- kanoetlár is rá akar mutatni azokra a nézet­eltérésekre, amelyéket Ausztriáiban a Habs­burg-restauráilásra vonatkozó francia, teória. előidézett. — Sauervvein cikke érthetően idegességet idíézétt elő Horthy kormányzó és Bethlen gróf köreiben — folytaja a lap. — Bethlen gróf állítólag úgy nyilatkozott volna, hogy ez a cikk a Magyarországban elévült monarchista. formát akarja megerősíteni és hogy az egész probléma egész másképpen fest. A Habsburg- dinasztiának restaurálása abban az értelem­ben, ahogy ezt Sauerwein irta, elfogadhatat lan úgy a legitimisták, mint maga Horthy számára. Végül arról is tanakodnak, — írja a Národni Politika — hogy a magyarországi ideiglenes állapotnak azzal vetnek végei, hogy egy belföldi uralkodót ültetnek a trónra, azaz konkrét mozgalom indul, hogy Horthy admirálist végleges kormányzónak, vagy eset­leg királynak válasszák. Ez az akció na­gyon komoly — véli a cseh lap — mert a ma­gyar kormánykörök kellemetlennek érzik a magyar szociáldemokraták nyomását, akik a parlamentben is azt követelik, hogy Magyar- ország mondjon lé revizionista politikájáról és állapítsa meg véglegesen az államformá­ját. A magyar szociáldemokraták a leghatá­rozottabban a Habsburg-dinasztia restaurálá­sa ellen és egyáltalában a monarchia ellen vannak. A Národni Politika a magyar vonatkozású rész után —- mely, mnodanunk sem kell, nem egyéb, mint a cseh lap jámbor szándékait tükröző kísérleti ballon — Románia és Jugo­szlávia álláspontjáról ir s azt állítja, hogy Ká­roly és Sándor király konferenciájának egyik pontját a Habsburg-restauráció kérdése ké­pezte. Romániának azonban szerinte semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy ez a restau­rálás bekövetkezzék, még kevésbé Jugoszlá­viának. Ez a két állam komiolyan nem is fog­lalkozott a francia terv-vei — folytatja a Ná­rodni Politika, — de abban az esetben, ha ez a kérdés akuttá válik, Jugoszlávia és Ro­mánia ezt az ügyet mindkét állam hatalmi ér­dekeit 'sértőnek fogja tekinteni. Ha a Habs­burgokat Ausztriában és Magyarországon; trónra ültetnék, ezek ‘bejelentenék igényüket a régi mionarch iától elszakított területekre s igy ezzel újabb bizonytalanságot és bonyodal­mat idéznének elő — fejezi be g cikket a Ná­rodni Politika. A Národni Politika találgatásait csupán ér­dekességénél fogva közöljük anélkül, bogy kommentárra méltatnék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents