Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-17 / 112. (2629.) szám

1981 májas 17, vasárnap. 'PPAGM-MA'&kaR-HíKtftl* 3 A kormány simmw válásiéi Hodzsa lapjának Prása-ellenes panaszaira „Sok igazságtalanság van ezekben a panaszokban, de van bennük némi igaz is“ Prága, Május 16. Tegnapi számunkban Ismertettük a Slovensky Dennik vezércikkét, mely súlyos kritikát gyakorolt Prágva szloven- szkóellemes politikája fölött. Az agrárpárt)! megnyilatkozás — mely valószínüleg logikai kapcsolatban van Hodzsa újabb előtörésével — elevenbe talált, mert a félhivatalos Cesko- slovenská Republika nyomban válaszol a szlovák lap vádjaira. — A Slovensky Dennik ma újból érinti Prága és Szlovenszkó viszonyát — írja a fél­hivatalos. — Ezen cimen rendszerint azok a panaszok jelentkeznek, melyek Szlovenszkó mellőzéséről, a sürgős szlovák követelések iránti meg nem értésről s Szlovenszkó bizo­nyos lebecsüléséről szólnak, amivel egyes szlovákok szívesen megvádolják Prágát, vagy pedig a legtöbb kiemelkedő tényezőt. Sok igazságtalanság van ezekben a pana­szokban, de van bennük némi igaz is — állapiltja meg a félhivatalos lap. — A Slovensky Dennik ma megemlékezik Szlo­véniákénak a különböző fontos intézmények­ben való képvAseltetéséről s azt panaszolja, hogy ott kevés a szlovák, sőt sok esetben egyetlenegy sincsen. Az ügy valóban fontos. De ennél a pontnál akadályokba ütközünk, melyekkel különben gyakran kell találkoz­nunk. Igaz ugyan, hogy az intézmények nél­külözik a szlovák képviseletet, ellenben van igen sok intézmény és funkció, melyek va­lójában néhány szlovák ember kezében van­nak, amennyiben Szlovenszkó képviselteté- séről van szó. Mi ennek az oka? Valószínű, hogy az ilyen szlovák tényező maga sem nagyon lelkesedik azért, hogy egy egész tucatnyi, vagy még több intézményben iil, mert eze­ket a funkciókat nem tudja jól ellátni. De ott ül, mert e tekintetben is emberhiány­nyal találkozunk Szlovenszkón. Amiképen kevés szlovák hivatalnokunk van, azonképpen a központi intézmények felelős funkcióiban is kevés van belőlük. Éspedig annál kevesebb, mennél több időt igényel az a fuukció, melyért többnyire tiszteletdir. sem jár. ügy véljük, itt a fájdalmak magva s a Szlovenszkénak a különböző intézmények­ben való kismérvű képviseletéről szóló kifo­gások jogosultak ugyan, de nem jogosultak azok a panaszok, melyeket ebből a tényből levonnak. Nem akarjuk ezzel azt állítani, hogy valamennyi hivatali tényező egyforma melegséggel viseltetik Szlovenszkó iránt. Vannak olyanok is, akik nem ismerik Szlo- venszkót és Szlovenszkó szükségleteit. Ez igaz, — ismeri be a kormány leghivatalo­sabb orgánuma — de nem igaz az a panasz, hogy Prága, azaz a központi hivatalok és in­tézmények nem volnának tudatában a szlo­vák igényekkel szemben fönnálló kötelessé­geiknek. Ennyi a félhivatalos válasz a szlováknyelvü agrárlap kifogásaira. Szomorú válasz, ször­nyű szegénységi bizonyítvány mindkét irány­ban. A prágai lap nem tudja egy szóvail sem megcáfolni a tényt, hogy a központi hivata­SOQQQQ ÜCC50GC5C5G00GÖÍ5ÜC50ÜC500000ÓÍ5 \J 15 I 0,\ J > /-Sr g ^+v yv' I ^CHI I trencianskeI TEPLICE. 1 c* gyógyfürdő £» (a Kárpátok gyöngye.) Q világhírét öt körülménynek köszönheti: 1. gyógyforrásai nagyfokú kénhy drogén tartalmának. 2. annak, hogy a gyógyforrások közvetlenül a fürdő- ti? medencékben fakadnak és a bennük való közvetlen fürdést lehetségessé teszik, i‘ 3. hogy gyógyvizét sem hűteni sem melegíteni, sem szivattyúzni nem kell, i, kénes iszapfürdőinek, pt 5. idillikusán szép hegyi lekvésének. r: KiQZVQQZiOOCiQQQCiQOOOQ&QOQOOQQQQQ Megjelent a roisvám-rendele! Prága, májúé 16. A kenyérdrágitáe elleni eleő kormányintézkedést Trapl pénzügyminiszternek ma megjelent rendelete képezi. E rendelet szerint a rozehiányra való tekintettel az 1926. junius 22-ről kelt 109. számú törvény értelmében meg­állapított rozsvámot, amelyet 1931. junius 30i-g léptettek érvénybe, métermázsánként 25 koroná- yal leszállítják. lókban valóban nincsenek szlovákok, nem tudja egy szóval sem gyengíteni a Prága el­len fölhozott szlovák panaszok jogosságát. Sőt azzal a naiv al.ibi-kisérlettel, hogy Szlo­venszkón ilyen funkciók ellátására nem ta­lálhatók alkalmas emberek, csak még jobban bebizonyítja, hogy a mai abszurd helyzet nem a véletlen já­tékának, hanem igenis tudatos „váloga­tásnak" az eredménye. Szlovenszkón nincs olyan szlovák hivatal­nok, aki alkalmas lenne a központi hivata­lokba felelősebb pozíciókba! — mondja ki a sorok között a szentenciát a kormány szócsö­ve — s nem veszi észre, hogy ezzel igazságtalan és méltatlan szegény­ségi bizonyítvány kiállítását kockáztatja azokkal szemben, akiket igy diszkvalifikál. Ez először is nem igaz, mert a szlovák szel­lemiségről nem lehet generaliter ilyen lesúj­tó véleményt mondani, hiszen a szlovákság ezerszer bebizonyította min­den téren való rátermettségét. Hogy messzire ne menjünk, elég rámutatni a magyarellenes csehszlovák propagandának ama legtöbbször emlegetett állítására, hogy a régi Magyarország minden rezsimije a szláv nemzetiségekből, tehát elsősorban a szlovák­ságból nőtt ki. Hová lett ez a rátermettség, ha ma a prágai félhivatalos a központi in­tézmények számára a mái 16—17 szlovákon kívüli nem talál több rátermettet egész Szlo­venszkón? Sőt szemrehányólag azt is mondja a félhivatalos, hogy általában kevés a szlovák hivatalnok. Valóban igy is van, de mig a félhivatalos ezt szemrehányólag mondja a szlovákok felé, ad­dig a szlovákok ugyanezt panaszlólag han­goztatják Prága felé. Állandóan azt panaszol­ják ugyanis, hogy a szlovák pályázók kérvé­nyeire a sztereotip „nelze vohovéti“ válasz szokott érkezni. Kevés a szlovák hivatalnok, de nem azérí, I mert kevés volna a pályázó, — hanem a| „nelze vybovéti" miatt, ahogy a szlovák lapok ezerszer pertraktál- ják, például legutóbb a pozsonyi rendőrigaz­gató és a kassai vasutigazgató kinevezése al­kalmával. A félhivatalos lap fölényes gesztusát, mellyel a szlovák panaszokat a szlovák hiva­talnokok untaugliohohá való nyilvánításával akarja elintézni, az arra illetékes szlovákok bizonyára kellő értékére fogják leszállítani, mi csak azt kívánjuk leszögezni, hogy a fél­hivatalos lap nem ismeri a szlovákokat, kü­lönben nem volna olyan véleménye róluk. Ez a véleménye legföljebb azokra a szlová­kokra vonatkozhatik, akiket ismer: vagyis a kormánypárti szlovákokra, azokra az ál­lás- és funkciőhalniozókra, akik mindenben készségesen igyekeznek kiszolgálni Prágát, de olyan sokat vállalnak magukra, hogy az­tán semmit sem tudnak jól elvégezni. Sú­lyos értékvélemény húzódik meg a félhiva­talos azon mondása mögött is, hogy ezekből az állás- és tantiéinhalmozókból nem akad elég ajánlkozó a nemhonorált funkciókra. Az a hiba, hogy a kormány szócsöve a szlovákok­nak csak ezt a fajtáját ismeri közelebbről és még nagyobb hiba, hogy a kormány csak ilyenekkel veszi magát körül. Megsúghatjuk a kormánylapnak, hogy nem ezek a kegyem­nek panaszkodnak Prága, mostebasága ellen, hanem a többiek, a gerincesek. Mert ilyenéi: is vannak. Három évi leüss meratérfame! kévéiéi az adóhátralékokra a magyar nemzeti párt 1 rimaszombati párfgySlés felirattal fordul a pénzSey* miniszterhez és vezőroÉnzügyisazaatesÉshoz az adó­terhek szabályozása érdekében - HoSota képviselő beszéde Prága, május 16. Beszámoltunk arról a nagysikerű népgytülésrői, mélyet a magyar nemzeti párt Rimaszombatiban rendezett s amelyen Törköly József dr. képviselő, a párt országos elnöke, hatalmas beszédben adott útmutatást a nemzeti szervezkedés megoldásra váró föladatairól. A gyűlés Tör­köly és Holota képviselők beszéde nyomán határozati javaslatot hozott, melyben fontos kormányinltézfcedéiseket követel a válság ál­tal sújtott adózók terhének enyhítése érde­kében. A községed sz&flioru gazdáSftodása Holota János dr., Érsekújvár népszerű polgármestere és nemzetgyűlési képviselője, beszédében főleg a községék súlyos helyzetét ecsetelte. A községek és városok háztartása is felborulással fenyeget — mondotta többek közt. — A korrekcióra szorult 1927-es közsé­gi törvényt 1930-ban úgy javították meg, hogy a javítás következtében minden'község háztartásának tönkre kell mennie. A cél az lett volna, hogy a beteg községek gyógyszer­hez jussanak, viszont az egészségesen gaz­dálkodó községek és városok továbbra is fenntarthassák deficitmentes ügyvitelüket. Ehelyett a szanálási alap kreálásával olyan törvényt hoztak, amellyel minden józan ke­reskedői kalkuláció lehetőségét tönkre tet­ték, egyenesen arra kény szerit ve a községe­ket, hogy szisztematikusan rontsák le költ­ségvetésük szolidságát, mert akkor a szaná­lási alapból lehet kiegészülést kérni. Hogy a szanálási ala.p igénybevétele egyet jelent az önkormányzati jogok feladásával, azt hiszem, ezzel nem kell bővebben foglalkoznám. Ez a törvény 300 százalékban maximálta a pót­adót, de emellett 28-féle különféle adónemet létesített, amik összevéve többet tesznek kii a maximális pótadónál. A szanálási segélyre beállított községi költségvetések labilitása kézenfekvő. A tiásbéragö uj terft® A járási, pótadók bevezetésével kreáltak uj adónemet s most legújabban a házbéradó képében juttatták meglepetéshez a tönk szé­lén á'lló magángazdaságokat. A házbéradó bevezetése egész sereg város és község létérdekét érinti. Érsekújvár, Léva, Rimaszombat, Rozsnyó és Párkány egyhangú felzúdulással fogadta a közterhek ilyen ciánén való emelését, mert hiszen a házbéradó bevezetése annyit jle- lent, hogy a .saját házban lakó polgár éppúgy fog adót fizetni saját lakóhelyiségéi ultán, mintha bériben lakna. A szegény osztályt jjs sújtja ez az uij intézkedés, mert 6000 korona jövedelmen alul adómentességet élvezett, ez az adómentessége most a háabéradón ke­resztül érzékenyen megrövidül. A ház-béradó bevezetése ellen minden rendelkezésre álló jogsegélyt s igy elsősorban a hivatalos ösz- szeirások adatainak ellenőrzési- jogát igény­be kéül vennünk, mer t a törvény erre az efl- lein-ÖTzfésire jogot ad nekünk. &?ssEsza2v£r péBdáfa — Rimaszombat önkormányzatát felfüg­gesztve — mondotta többek között — kor­mán ybiatost ültettek a Város nyakára. Nem kell ettő-1 megijedni, csak egységesnek kell lenni és konzekvensen ki kell tartani. Ér­sekújváron 1919-ben maga Srobár, az akkori- teljhatalmú miniszter jelentette ki a piacon rendezett egyik monstre-gyülésen, hogy ti:z éven belliül Érsekújvár megszűnik magyar város lenni s akikor kormánybiztost kaptunk mi is. A kormánybiztosi rezsim alatt sike­rült megszervedkeetnünk s amikor az első választást kiírták, 19 mandátumot szerez­tünk. A kellemetlen választási eredmény kö­vetkeztében uj választást írtak ki, hegemó­niáink azonban töretlen maradt és a 19 man­dátumot másodszor is megszereztük. A vá­ros vezetése Srobár minden jóslata ellenére is kezünkben van és kezünkben is marad. A nyomor már nem kopogtat, hanem dön­geti a kapukat s éppen ezért nekünk is nyi­latkoznunk kell és rneg kell mondanunk, hogy nekünk is vannak nemcsak kívánsá­gain, hanem azonnali követeléseink is: 1. a közterhek leszállítása, 2. a szociális terhek csökkentése, ♦1. a vasúti tarifa mérséklése, 4. adómoratórium, 5. az állami szállítás okból a szlovén szkó-i ipar és kereskedelem pereentuális részelte- tése az adófizetés arányában. A nagy tapssal fogadott beszéd után Nagy Sándor országos párt igazgató részletesen is­mertette az adókivetés és adóbehajtás feltű­nő hibáit és visszásságait, me-lyék teljesen lehetetlenné tesznek miiinden reális kailikullá- ciót és teljesen aláássák a mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel foglalkozók ’ anyagi helyzetét, amennyiben nemcsak a teljes jövedelmet emésztik fel, hanem el­pusztulással fenyegetik magát az üzemi- tő­két és a gazdálkodás alapját képező álló tő­két is. Fiiirat a pénsQgymEnissterhez Indítványára elhatározta a pártgyülés, hogy sürgős feliratot intéz a vezórpéaziüigy- igazgatóságihoz, a pénzügyminiszterhez és a párt nemzetgyűlési- képviselői utján iinterve- niáitat a kormánynál, hogy: 1. az adóhátralékok behajtása három évre teljesen szüntetteiSsék be s ezen kiméleti idő lejárta utáni 10 éven belül legyen megfelelő részletekben a hátralék befizethető, 2. az adótörvény megváltoztatásával a jö­vőben az adófizető polgárság minden réte­géből összeállított kivető és felszólamlás i bi­zottságok teljes jogkörrel isimét megalakul­janak e a kivető bizottságnak elnöke egy hozzáértő adófizető polgár legyen s a pénz­ügyi hatóság kiküldöttje a bizottságban csu­pán előadói szerepet tölthessen be, 3. a kereseti- és jövedelmi adó megállapí­tásánál csak a tényleges kereset és jövede­lem legyen megadóztatható s az általányok megállapításánál figyelem fordít t-assék a termőföldek minőségére, fekvésére, a ter­més értékesítésének lehetőségeire, 4. a jövedelem megszerzésére, fenntartásá­ra és biztosítására fordított kiadások és üze­mi költségek minden esetiben levonhatók le­gyenek a nyers jövedelemből, 5. a p au sál jövedelem megállapttásánál minden járásban szakemberekből összeállí­tott bizottság szakvéleménye legyen az irányadó s a holdanként! jövedelenia-dó-ala-p ezen szakbizottság előterjesztése alapján 'le­gyen megállapítva, . i 6. a jövedelmi adómentesség határa 7000 koronáról 20.000 koronára legyen felemelve, 7. a szociális biztosítási kötelezettség a*lá csak azon egyének legyenek vonhatók, akik állandó munkások, tehát alkalmi munkások­ra, aratókra, időszaki napszámosokra, do­hán yker-tészekre, fakitermelőkre aggkori já­rulék kivethető egyáltalában ne legyen, 8. a történelmi országok mintájára Szlo- ven-szkó részére önálló mezőgazdasági mun- káisibiztositó pénztár állíi,Itassák fel. SiiWdül liffiOTfl? London, május 16. Snowden angol pénz­ügyi kancellár egészségi állapota az utóbbi napokban njra annyira rosszra fordult, hogy a kancellár több hétig nem vehet részt a po­litikai munkában. Ezzel Snowden lemondása ismét aktuálissá vált. A Daily Express sze­rint Snowden valószínűleg megkapja a ne­mességet, hogy a felsőházba kerüljön s igy a nuinkáskormány ne veszítse el teljesen ki­tűnő tehetségét

Next

/
Thumbnails
Contents