Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-16 / 111. (2628.) szám
1®81 május 16, szombat. TTin TMGMMAG^ARHnUjAR 11 Washingtonban elfogadták a keltés adózás megszüntetésére irányuló magyar javaslatot Washington, május 15. A nemzetközi kereskedelmi kamara washingtoni kongresz- szusáliak a kettős megadóztatás ügyét tárgyaló bizottságában a magyar kezdeményezésből eredő javaslat, hogy a szorosan vett kettős megadóztatáson kívül a váltók, csekkek, szerződések és értékpapírok kettős illeték ezésének kiküszöbölése iránt is történjenek sürgős lépések, egyhangú.! elfogadásra talált annak hangsúlyozásával, hogy a kettős illetékezés a nemzetközi kereskedelmi forgalomra hátrányos. A forgatmány utján átruházható fuvarokmányok kérdésében kiküldött 'bizottság, Kresz Károly ár. magyar delegátus előadása alapján, az általa előterjesztett összes javaslatokat elfogadta, kiemelve a reform mielőbbi megvalósításának szükségességét a nemzetközi kereskedelem előmozdítására. A meghitelezés i megbízások egységesítése kérdésében kiküldött bizottság a német delegátusok és Kresz Károly felszólalása alapján, a korábbi amsterdami kongresszuson elfogadott szöveget újabb bizottsági tárgyalásra utasította, amelynek keretében az egyes bankegye3ületek részéről fölmerült kívánságok megfontóláis tárgyává tétetnek. A mezőgazdasági problémákkal foglalkozó bizottságban a közép- és kelet-európai delegációknak, köztük Magyarország delegációjának nevében a lengyel fődelegátus határozati javaslatot terjesztett elő, amely hangsúlyozta, hogy a gazdasági érdekeltségeknek közreműködésüket kell biztositaniok a mezőgazdasági világkrizis problémáinak megoldására. A kongresszus helyesli, hogy e kérdések megoldása nemzetközi tanácskozások utján kiséreitessék meg; magának a nemzetközi kereskedelmi kamarának különösképpen tanulmányozni kellene a következő kérdéseket: a mezőgazdasági termelés terjedelme, iránya és a termények értékesítése, a termés finanszírozása, megfelelő mezőgazda- sági hitelek nyújtása, a tulszigoru mezőgazdasági protekcionizmus enyhítése és a kiviteli prémiumok megszüntetése. Interpelláció a pénzügjmims»ter urbo*, a régi, osatrák- magyar koronatartozások és követelések kamatai tárgyában. Beadták: Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviseld és társak A régi, oeafcnák-magywr borooAm awMó magán- tartozások ée kövorteléeek feSeárooMeávei me$bd»ott • Pozsonyiban eaékeW FeteaénucM Hiratnft, a Zuőto- vaoi Uetav a cjsetuszftovéíkáad adövokmdc most khMA szét a fizetési meghagyásokat a magyaimnöiágii hite lezökík el szemibea fenmálilő teurtemásuik üdfiaetósére. A csehszlovák és magyar áÜham között • tárgyban 1930 április 29-én kötött e a törvénytárban 56. szám alatt 1930 május 17-én MMirdefjett egyezmény 16. ciikke 6zeiniint- a Felszámoló Hivatta! a tőketartozás után imimiden esetiben csajkáé 4 százalék egyszerű kamatot számMiaft fél. Emennek ebemóre az említett intézet a feleknek káiMött fceíéad megíhfigyáisokiban esetienként 5, sőt 8 százalékos kamatokat is felszámít, amire siemimá jogcíme nincs. Az ilyen jogtalanul felszámított kiamaitöbblet esetienként több ezer koronát tesz ki. Hogy a sok közül diák egy konkrét esettet emiláiíeek. hivatkozom a Zoictoivacá Ustav 1931. év április 28-án kelt 15500/31—15212/Z. sz. s az uígyanebbeui az esetben kiadott 15.000/31— 15.211 /Z. számn fizeiliésd meghagyásókra, amelyek 5 százalékos kamatot számítanak s ennek foilytá-n a jogtalanul felszámitett kamatkiiítönibözet 5500 Ké-t tesz ki. Igaz ugyan, hogy az érdekelt felek a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon beiül eíllenmuondással éllhetniek a nyilván helytelen kam'arttföilszámiiíás miiatb, e® azonban csaik újabb megtieiphe'liést jelenít az adó és szociális terhekkel amúgy is eléggé zaklatott polgárokra. Az idézett államközi egyezmény becsületes végrehajtásáért a kormány, nevezetesen a pénzügyi kormány felel, ezért kérdem a Pénzügyminiszter Úrtól: 1. Van-e tudomása arról, hogy a pozsonyi 5fcié- tovaei Ustav az illetékes államközi egyezményben megállapítottnál magasabb kamatokat szed a csehszlovákiai adósoktól? 2. Hajlandó-e haladéktalanul gondoskodni a már kibocsátott fizetési meghagyásoknak hivatal- hó! való felülvizsgálatáról s az idézett egyezmény becsületes végrehajtásáról? Prága, 1931 május 13. Aláírások. • ■Az amerikai bankkamatláb leszállítása. A new- yo.rlkii Féderail Keserve Bank kamatlábának 1 és lét százalékra való iieszádlittáisa egész Amerikában, de Angliáiban is igen nagy feltűnést keltett (is össaeifüggésbe hozták az Angol-Bank kormányzójának, Monitagu N ómra rajnak legutóbbi amerikai utazásával. A kaniatilábleszálilitárstól általában azt várják, hegy az angol és francia valuta megszilárdul és megszűnik az aranynak egyre fokozódó áramlása az Egyesült Államölrba, amelynek az volt legutóbb is a következménye, hogy az Egyesült Államok aranykészlete eddig háHatlaü magasságra, 4721 miiilllió dollárra emelkedett. Ez a legalacsonyabb kamatláb, amely a szövetségi banknál valaha is érvényben volt. Az ezüst áresése és a gazdasági válság. Az és.zuktuyerikái Unió Idaho államának szenátora, Borah, ldjelentette, hogy a mai gazdasági válság számos oka közül- a legjelcntö- tebbek egyike az ezüst áresése. Borah sze3 riut az ezüst áresésével egyidejűleg fokozatosan esett a fogyasztótömegek vásárlóereje is. — Iduiho államban produkálják a legtöbb ^ ezüstöt az Unió államai közül. Ugylátszik, ’ hogy Boralh szenátor említett nyilatkozatával ' kedvező hangulatot akart teremteni az ílszateam erikái Egyesült Államokba összeh ivandó nemzetközi ezüstkonferencia számára. A losonci ipar társ ulat szaktanfolyamai. Losonci tudósitónk jelenti: A losonci járási vegyes ipar tár sült az állami iparfejlesztő intézet támogatásával cimfestő és aranyozó kurzust rendezett a losonci festőiparosok részé* re. A tanfolyam 5 hétig tartott és 15 losonci " szobafestő és cimfestő iparos nyert kiképzést a művészi kivitelű és magasabb igényeket is . kielégítő cimfestő és aranyozó munkák elsa- ‘ játitásábau. A tanfolyam vezetője Machacsek turóoszentniárlomi tanár volt. Ezen tanfolyamét megelőzően Bayer Ferenc gépészmérnök benzin és elektromotor kezelői, majd később vízvezeték-szerelői tanfolyamét rendezett az ipartársulat tagjai részére. KávévilágkarteU készül? Több európai és amerikai káv'épLac-kükötőbőll IcávéviOágfciairtelH tervét jelentik. .A kávépiacon a muffitban csak a brazíliai kormány folytatóit rendszeres értékesítési pöllti- kát, azzal a® el nem 'titkolható oéfattajl, hogy a kávé árát lehetőleg magas színvonalon tartsa. Ez a poitiitika hozza létre gyakran, hogy hajóra- konmány óikat &ülyeez7teüelk öl és egész évi termést égettek el, csakhogy a kávé árát tartani lehessem. Bebiasonyudt, hogy «b a politika hosszabb időre nem jelenthet sikereket, mert a világpiac lanyhuló irányzatával szemben egy kávétermelő ország nem szállhat eredményesen szembe. A brazíliai kormány összes mesterkedései ellenére a riokávé ára a múlt év folyamán majd 50 százalékkal esett vissza. A kávéválság a piactól elkeni készletek és a teawuráít törntéa az árakat nem védte meg, azonban ienoovtofefca Brazilda egjéee gjaadaeági helyzetiét Ezért a bnrtBüná égés* gazdasági helyzetét Ezért a brazíliai kormány aikcádt kwátott, hogy oetnzei- közt kdvéhotíkreoolAt hozzon, létre, mely hivatott votea megalakittaind a világ kávékarteffit. As érdekelt európai áffifeimok, melyeknek kikötője kdvé- p4ajc, elkfüdik megbiBCKttenllrat a braaiMai rfldg- konferencáára. A dollár érthetetlen jele. Sokan csodálkoztak mór azon valószínűleg, hogy a dollár jele S betű, amelyet két vonal tör éJt hosszában. Miiért ez a jele a doiómak? Miiért S-sel JeffiötHc, amikor az amerikai pénz neve d-vel ikezjdódik és az egész szóban az s 'betű ellő sem fordul és minek ott az a kiét vonás? A dollár történetbe ezt megmagyarázza. A XVI. százaidban a spanyolok nyolc reál értékű pénzdarabokat vertek, amelyeknek egyik oldalán Herkules két oszopa volt látható ezzel a felírással: Plus ultira. Az angolok ezeket a pénzdarabokat BiHardolMr-nak nevezték. A doltliár szó a német Tallér szóiból származik, az angolok nevezték azt igy és a XVII. századig dollár volt a neve a birodalmi talllémak. A Pálar-dolülár egyszerűen annyit jelentett, hogy oszlopos dollár. Később a spanyolok ismét vertek ilyen pénzdarabokat, amelyen Herkules oszlopai szintén rajta vannak, de már az oszlopokat S alakban girland veszi körűi.. A baloldali oszlop a plus, a jobboldali az ultira szót viselte. Az Egyesült Államok kongresszusa 1787-ben julius 6-án határozta el, hogy egydolláros érmeket veret, amelyeknek értéke az oszlopos dolláréval egyenlő, i amely abban az időben az egész Egyesült Államok- | bán el volt terjedve. Ezen a pénzdarabon a girlandból S betű lett, amelyet Herkules oszlopaival törtek át. Ez a története röviden a dollár jelzésének és valósággal azt lehet mondani, hogy az eredete a j mitológiáiban rejtőzik. i Tuherkulótikus Anglia tehénállománya. Sir George Newniam. az angol közegészségügyi minis*- c tórium egészségügyi szolgálatának vezetője, jelen- /j tűsében kimutatja, hogy Anglia tehénállományának legalább negyven százaléka tuberkulózissal ] fertőzött és hogy évenkint körülbelül ezer tizenöt [ éven alul’-ii gyermek hal meg a fertőzött tejtől ka- ^ pofot tuberkulózisban. j Mozgalom az amerikai vámok le szállításáért. V Xewyóikból jelentik: A Newyork Times jelenti. L hogy megalakult a ,.VámleszálI;itási Tanáes“, amely- _ ben vezeíiő közgazdászok és öemért közéleti elő- kelteegek foglalnak helyet. Az uj egylet Theunis- fi hoz, a nemzetközi béreskedehüi kamara elnöké- q hez átiratot intézett, amelyben közli, hogy • az t amerikai kongresszuson a vámok leszállítása ér- ® dekiéibeh fogja érvényesítemi befolyását. S A cukorrépa-ültetvények állása — a cukorgyáro- ^ sok központi szövetsége kísér leli állomásának jelen- a tése szerint Északosehországban kedvező. A répa “ jól kelt s a legtöbb helyen már a niegkapáláái munka' iolyamatban van. Egyes vidékeken nagy káro- /' kai okozott az ismétlődő zivatar. Morvaországbau is jól kert a cukorrépa s azt most kapálják meg. A SzlovensZkó legtöbb vidékiéről magy szárazságokat jelent enek. ÉRTÉKTŐZSDE Gyenge a prágai értéktőzsde Prága, május 15. Az egy napos szünet után újra gyenge irányzat kerekedett felül. A prágai tőzsde a newyorki gyengébb jelentések hatása alatt állt és annyi áru került a piacra, hogy a kevésszámú vásárló nem tudott megbirkózni vele. Az ipari részvények piacán CsehiMerva 170, Berg és Hütten 65, Prágai Vas 50, Sohöller 40, Skoda 29, Ring- hoffer 25, Aussigi Vegyi 23, Nordlbahn és K'Oiiini Szesz 15, Kábel és Aiussigi Finomitó 10, Földi 8, Cseh Cukor 4 koronával gyengült. Prága, május 15. Valuták: Holland 1352, jugoszláv 59.40, német 801.75, belga -16825, miaigya.r 586.6214, ronián 19,89. sédjei 649. dán 899, áingo! 163.70, spanyol 338.50, oliaisz 177.40, északiainnérilkiai ‘33.59/4-, norv'ég 899. franoia 136.0714, bolgár 2Ö.65, svéd 900, iengyel 376.20, osztrák 473.-|- Lanyha a budapesti értéktőzsde. Kezdetben tartott volt az irányzat, később azonban forgat ombakerült értékek egy része letöredezett. A zárirányzat nyugodt volt + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. A kulisszban igen kis üzlet mellett egy-két érték némileg javult. Urik-ányi és Magyar Cukor gyengült. Az üzlet véig.ig kicsi maradt.-f- Gyenge a berlini értéktőzsde. Nyitáskor a veszteségek 1—3 százalékot tettek ki. Később az irányzat tovább gyengült és egyes értékek mjabb néhány százalékkal lemorzso- tódtak. ÁRUTŐZSDE + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzajt csendes volt. A következő árfolyamokat jelegyezték: tiszavidéki búza 14.90— 15.05, fielsőtiszai és jászsági 14.85—14.95, egyéb 14.70—14.85, rozs 14.50—1480, tengeri tiszántúli 15.60—16, egyéb 14.80—15 pengő. + A mai budapesti termiénytözsde határ- időpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: tengeri májusra 14.36—, júliusra 13.36—13.38 pengő, felmondtak 5100 métermázsa magyar búza és 500 métermázsa tengerit május 20-iki átvételre.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegeyezték: búza 285—8, rozs 695—6, árpa 230—44, zaib 196—2000, búzaliszt 33.50 —39.25, rozsliszt 26.75—28.50, buzakorpa 14.75—-15.25, rozskorpa 1475—15.5, viktoria- borső 26—31, repoepogácsa 9.80—10.20, szárazszelet 8.20—8.30. Poissn^l terménytőzsde 1931 máius 15-cn: 1931 május lo-én: K-tó! K-in Raza T8—80 i, • . 152 — 157 Rots...................160 — 163 irpa export ............. 142 — 147 .. príma ........................................................13Ö — 14) „ merkantil ............ 125 — 130 Ö3xl árpa ...... ........ — —— — íab ....................... •* ..(«■> 165 — 170 re ngeri aieme* . ..... ...... 95— 100 „ ex nsiály Possony ....... 67— 68 Viktória borsó........................... 135 — 145 fe hér bab : . ......................................... 175 — 180 ra rasri bükköny — — — 3szi bükköny......................................... ISO — 200 Re pce ........................... 160 — 165 Vlák • . 675 — 600 /öröshere natúr ..»>•.••••. 1100 —1300 „ plombáira ......... 1300 —1.500 dicerna natúr , - .......... 1100 —1300 „ plombázva .......... 1400 —1600 ítkezésl'rózsa burgonrá ......... 50 — 60 sárga burgonva ......... 45 — 50 pari burgonva ............ 30 — 33 öuzaiJark . . . . . ......... 270 — 275 )üG búzaliszt...................... 260 — 265 Ro zsliszt ...................... 230 — 235 So rpa ............... 89 — 92 akarmányUszt- ............ 112 — 115 Szárított répaszelet .......... 51 — 52 Amerikai íiiszDÓzsif ab Pozsony ..... — —► — lagvar ,. ab batár . . , • * . — — — Imerikai szalonna ab Pozsony ...... — — — lagvar .. ab határ ..,••»> — — — izén!) félédes, lala .......................... — — — pr éséit ......... — — — isup szalma ................................ — — — ük aruiánv szalma laza ....... — — — préselt ....... —. — — dóra szalma, laza . .. ...... — — — • „ préselt ....................... . • , — — — Ir ányzat,- Váttozatlam. Roass- és zab uyugodteíbb. rizaárfoly amok UDAPEST BÉC8 BEELIN ZÜRICH tegnap ma tegnap ma cgnap ma tegnap ma Buenos Airea ..*»■•» —»— ——.— 1.326 1.303 161.46 181.— Konstantinápoly ------——.— 2.076 —.— — Lo ndon 27.84 27.84 34-24 34.51 20.396 20.404 25-23 52Í25 New-York ...,•»►» ű72.60 572.40 709.95 709.20 4.194 4.195 518.87 519.70 Rio (le Janeiro . • » • t • —- — — •— —.— —0.268 0.274 —.— —,— Amsteróam ...»••»• 229.79 230 52 285.22 285-02 168-45 168.61 208.42 208.32 Athén ..•■•*»• 7.40 7.40 9.20 9.18 5.439 5 441 6.72 6.75 tűssel..................................... 79.65 79.60 98.82 98.60 58.825 58 33b 72.20 72!35 ................................................. > —— •— —10.553 10.556 13-06 13.07 Ró ma......................................... 29.27 29.96 37.19 37.15 21.96 21 96 27.16 27.23 Be lgrád ..................................... 10.08 10 07 12-50 12.48 7.884 7Í381 9.13 942 Ko penbága v 153.32 153-30 l§9-9o 189-85 112.27 112.31 138 92 139.05 Oslo - • , ......................... 153.36 153.30 189.9o 189.85 112-28 112.32 138.95 139.05 P/ 1®....................... , , , . 22.39 22 37 27.79 27.70 16.403 16.391 20.29 20.33 ............................................................................... 169b 21.Co 21.- 12.423 12.427 15.37 15.40 óüricb . . ........................... ltö-3/ l3f'?í 136.63 80 815 80.80 ------—.— öo fia . .••»•••»• 4.13 4 13 5.14 5.18 3.036 3 037 3.76 3.76 Madrid 55.90 57.79 71 60 7340 41.76 42.78 51.75 55.90 Stockholm • 153,t2 153-50 190.8b 19040 112 48 112 45 18942 139.20 Budapest ........ --- 123.85 123.73 7342 7346 90.51 90-60 ^écs........................ 80.50 £0-o2 58/9ö5 59 02 72.97 73-07 Va rsó .......... 64-12 6440 79-63 79-45 46.90 46 925 5845 73 17 Berlin ..................................... 136-41 136-33 169.22 168.96 -- 123.60 125.88 A prágai értéktőzsde árfolyamai: ma tegnap pénz án- pénz ára Nyerednénykölcsön .... 103-40 103-90 103-25 103-75 6%-o» beruháziil kölcsön . 101-55 102.05 101-57 102.07 6%-o* beruházási kölcsön 1923 101. ab 101-95 101.45 101.95 Lisztkölcíön....................... 101-55 102 05 101.55 102.05 6%-os konvertálható kölcsön 101.45 101.95 101.50 102.— 8%-os ív. államkölcsön . . 101.70 102.20 101-70 102.20 5%-os állasoköloeön 1928 . . 96.25 96.75 96.25 96.76 4%-on Kaasa-oderbergl . . 82.50 83.— 82.10 82.60 4%%-os pótjiradék . . . 4.2%k>s pótjáradék .... 79.50 80,- 79.50 80.— 4%-os pótjáradék .... 75.30 75.80 75.35 75,85 8.50%-oa pótjáradfik . . . —,— —.— —.— —.— Hadlkölcsönkártalanitás . . 57.75 58.25 57.50 68.— 5%-os morva országos kölcsön —.— —.— 93.50 —.— 8%-os háború előtti adósság —.— —,— 66.10 6%-os cseh jelzálog bank . 102,75 103 75 103,25 — .— 6%-o» morva leizálog és országos bank..................101-75 102.75 —— 4%-os Kassa-oderbergi 1889 . 79.75 80,9 5 79.25 7 9-75 Cseh Agrár Bank , . . . 499._ 501._ 499____501.— Lánder B ank .<•••> 618._ 620.— 617.— 619.— Cseh Onio ..... t 293.- 294.- 204.- 295.— Cseh Esakomt » . « . . 299 __301._ 299.— 301.— Cs eh Iparbank , . * . « 437.— 439.— 437.— 439.— Szlovák Bank . . , • « « 174.— 176 — 173 — 176.— Zivnosttmská . . . • * • 398.— 400.— 399.— 401.— Osxtrák Hitel -..»•• —,— — — 207.— 209 — Wiener Bankverein .... 71,50 72 — 71,20 72.— Jugoszláv Bank . • . * < éO.vn 41 50 41,96 —•— Nordbabn . . . , , , . 4210^ 4220;1 4190.- 4210.— Nordbahn Bonnok • . . « — _______— _—.— ~.— Cs eh Cukoripar . . . . . 535,__ 538,— 545,~ 550.— : Schöller . ...... ”,— ®35.— 840. Horvát Cukor ...... —— 169 ■— 172 — 174.” 1 Aussiger Finomitó .... 575 — bob— ogö.— 595.— • Krizik ........ 657.— 6o9,— 659.— 661.— Prágai Malmok ..... 635._ 645 — 640.— 645 — ■ Kolini Műtrágya ..... 290._ 292 — 297 _ 3C0.” • Kolini Kávé ,...«• 60.— 63 — 62.— 64 . Kolini Szes* ...... —1190— — ■ Tejipar ....... 1 665 — 6/6 — 655 _ 675, Aussigi Vegyi ..... 615,— 617.— „645,— 650. Budweissi Sör ..... 2820.— 2400,— 2380.— 2420-” Könlgshofer Cement . . . 1465.— 1475.— 1Ö00.— 1510-"— [ Cseh-Morva Kolben-DanSk . 2900.— 3920.— —.— Brünnl Gépek ...... 208.— 212 — ”20.— 222. RLngbofíer ....... 695 — 705 — ,{25. — 730■ Nyugktuseb Szén .... 561.— 366. 387Alpine Vb.— 76, ,81 20 82 50 Berg és Hűtten...... 2290.— í300.— 2^55.— 236p. Poldi . ... t ... 4 424 - 436.— 440 — 448.” Prágát Vas ...... 1445 — 1455.— te20. — 1530.— Skoda............................... , l2f4 - 1268.- U02 - 13C6-— Pozs onyi Kábel ..... 998-- 1005.- 095.- 1010- — Inwald . ...«•«» 208.— 2l3.—■ ?15.— 220.— OllescbaiM Papír • . * . « 580.— 635.— 540’“ —. A tradanssss értéfeWzsde árfolyamai: ma tegnap Anglo-magyar bank • * » • 49’^? Hazai Bank ...*••* r;a’„ & mte.1;:;;;;: jjw Leszámítoló ....... c.'_ fit’— Magyar-olasi ....... 01' oÍ‘ok Osztrák Hitel ................................................__ Iparbank • fir'_ Forg almi ................................,2°” ^0Mag yar Nemzeti Bank . . . -00. ‘09'sf! Kereskedelmi Baak .... 91. _ Mag yar Általános Takarék* .^o'_ Ha zat Takarékpénztár .... *2,,' 07,-,'_ Első Magyar Biztosító . . . 6oü.- D/u Első Budapesti Gőzmalom • « og'Z 41 80 Hungária Malom ,*».'*• ,0‘ , 78 7fi Beocsln.......................................lf®Ma ffneslt ........ lo^ffi ^98'— Magyar általános Köisén . . 3|g-gg ^29 76 WfUl............................* * 62*60 69150 ur ikány ...... f • • ,7__ Franklin -50 OBáky ........................... . > Mez őgazdasági Gépek .... 2- ,,i;n Magyar Fegyver ...... l^"-.n l^o on Ganz Danubius.......................^.10 -3 ÖU Ho fherr . ............................ 2 80 2 bO Lá ng............................. 58.- 4U._ Mag yar Acél . .... 1 . i •_ Ma gyar Lámpák ...... 60 b . Vagóngyár ............................ . 15 60 lo b0 Co burg ...*•«••« "U , 1 Rima ...............................................-70 ^6-90 ■ó fa faipar ........ 59. 40.bO Naschitzi ........ P4.— <9.__ Levante . ...••*•> ,2 80 ~Nova . > 24./0 zo.lO Államvasut ........ " • Tröszt ........ 97.— 99.— Magyar Cukor ...... 81.— 86 60 izzólámpa ........ 251.50 263.2o Részvénysör ....... 89,— 90.— Hungária műtrágya ..... 14. — 14.— Szikra .,.••**.> —.— 239.— Papirioar .•••*«»■ —.— ” • — Féltén 205 — 210* ’ Gummi ..*•>■•• . 25.— 26 50 Moktár 6/.— 68 A prágai tőzsde deviza jegyzései: május 15 május 13 Hív. pénz áru pénz áru disb.% Amsterdam. 1354-12 135B.T2 1354.- 1358-— 2-33 Berlin......... 802-975 805.475 802-59 305.45 5 Zür ich 649-55 651-55 649.60 651-60 2 Oslo........... 902-12 905-12 902-125 905.125* 4 Kopenha gen. 902-— 905-— 902-125 503-125 3-50 Ganzig....... 655-50 658-50 655-50 658-50* 5 St ockholm.. 903-12 906-12 903-25 906-25 3 Malisad.... 176-37 177-17 176-375 177-175 5-50 Paris ......... 131-9175 132-3175 131-87 132-27 2 Lo ndon .... 163-855 164-455 163-85 164-45 ,1 ' New York.. 33-7075 33-8075 33-7075 33-8075 2 Brüssel....... 469-— 470-20 468-90 470-10 2-50 Ma drid .... 339.— 341.— 339-- 341.— 6 Belgrad.... 59.295 59-545 59-295 59-545 5-75 Sofia ......... 24-41 24-51 24-41 24-51* 9 Wien........... 473-37 475-37 474-05 475-55 5 Warschau .. 377-075 379-075 377-075 379-075 7-50 Budapest .. 587-30 589-30 587-50 589-50 5-50 BuenoiAires. 1077-— 1083-— 1077.— 1083—* ca. 7 1 Helsingfors . 84.75 85-15 84.725 85-125* 6 Riga........... 648.75 651-75 648.75 651.75* 8 ' Rio de Janeiro 246-50 248-50 246*80 248-50* e« f Montevideo. 23-40 23-60 23-40 26-60* — Alexandria.. 167-80 158-60 167-80 168-60* ca. 7 Athén......... 43-725 44-025 43-725 44-025* 8 ! Bu karest... 19-9975 20-1975 19-99 20-19* 9 Stambul ... —16-075 16-075 — Kowno ---- 336-50 338-50 336-50 338-50* 6 Lis sabon ... 101-60 152-40 151-60 152-40* 7-50 Révai......... 897-— 901—- 897.— 901-—* 8 Mo ntreal ... 33-67 33-79 33-67 33-79* ca, 7.50 PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP — Szloveuszkói szerkesztő: Telléry Gyula. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — Ruszinszkói szerkesztő: Rácz Pál. — Irodalmi főmunkatárs: Sziklay Ferenc dr., Kassa, Eder-u. 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, I., Döbrentei tér 9. Telefon: Airt. 559—49.
