Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-16 / 111. (2628.) szám

0 ersCTs m&itzÁi'A v íAmA&mszhö& iw i1 immi ■ wii ii iniiii'im ii in ..mi ii mii ni i—ii mi in i—i 19 91 májas 16, woantgl HMéi szövegező meg az aj kicsimről szőlő javaslatot Prága, május 15. Az uj külföldi kölcsön ! ügyéiből még nem döntött véglegesen a mi­mé?, tér tanács, de már utasította a gazdasági minisafcereket, hogy hétfőn. szövegeazélk meg a kölcsönről szóló törvényjavaslatot. A kett­ősön nehézségeket okoz a ko riináhy íiáJk, mert a szociáldemokraták a kölcsön fölvételét. ké­sőbbre akarják halaszt ami, a nemzeti demo­krata párt viszont azt követeli, bogy a tör­vényben pontosan állapítsák meg a kölcsön I fölhasználásának célját, azaz hogy a kon ver- • tálason kivitt a Nemzeti Bank követelésének! fedezetére is kell a kölcsönből egy' részt föl- j használná. A gazdasági miniszterek a kenyér árának fölemelése elleni 'intézkedésekben megegye­zésre jutattak. Elhatározták, hogy a kor­mány rendeleti utón megváltoztatja a liszt- keverési arány számot. Eddig a belföldi ro­zsot a külföldivel 9:5:5 százalékarányban te- verték, most a keverési arány a következő lés2: 90 százalék külföldi és 10 százalék bel­földi rozs. A belföldi rozs kivitelére beveze­tik az engedélyezési eljárást. A kereskedel­mi tekintetben szerződéses viszonyban álló államokból a rozsnak behozatalánál a leg- liiberálisaíhban fognak eljárni. Ez az infcfoíke- dés a rendelet kihir detése napjától szám it ott ötödik napon lép életbe. Valószínű, hogy ez a rendelet csak az u-j aratásig marad érvény­ben. Gdiiihfte Gyula a psr&onái- imio pitdalafának fölvetésért Egy olasz expedíció kiásta a Krokodilus istenséq szentélyét Két éve folyik a kutatómunka Tebtunis romjai között Nagybecsű ku! túri eletek az egyiptomi ókorból Budapest, május 15. (Budapesti szerkesztő-' ségünk telefon jel öntése.) Abád szakikon osü- törtöikön délután nópgyülés volt, amelyen Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, a kerü- let képviselője tartotta meg beszámolóját. Az általános belpolitikai kérdések összefoglalása után áttért a külpolitikai kérdések írágya- lására. „Legújabban a perszonálunio gondo­latát prezentálják Magyarországnak, ~ mon­dotta — mi azonban egyedül közjogi kapcso­latokban nem találjuk meg reálpolitikai szá- mitásamkat. Jogosan veibe tjük föl azt a kérdést, mi vau a porszem ál unió mögött a . békerevixió és a leszerelési konferencia szempontjából. A gondolatok felvetése nem elégíthet hi bennünket. Üljenek le velünk tárgyalni az asztalhoz és a béke jegyében ad­janak uj békét a magyar nemzetnek. Rám­fogják, hogy nem szeretem a parlamentet, — folytatta Gömbös beszédét. — Igenis ki nem állíhatom a szószátyárkodást. Szememre vetik, ha azt mondom, hogy csak egy akaratra van szükség. Igenis, csak egy akarat érvényesül­jön. amelynek jogforrása a nemzet összesség- gében van. Ne importáljanak nekünk semmit sem nyugatról. Ősi faj vagyunk, a régi hagyo­mányokra építjük fel nemzeti létünket “ Ismét íratlant «gy katonai repiügéo Prága, május 15. Ma reggel 9 óira negy­venöt perckor a Göding melletti Maeíirisch- Zsizskovtól egy kilométernyire lezuhant az A 11—Sí. számú repülőgép. Pilótája, Baladika repüiö-őrvezetö és megfigyelője, Nősek főhad­nagy súlyosan megsérültek, A szerencsétlen­ség okát egy katonai bizottság vizsgálja ki a helyszínen. fi? áfiaüfsifsíirél szőlő javaslatot elfogadta az a&otBtőityiogi bizottság Prága, május 13. A képviselőhúz alkotmány-i jogi bizottsága tegnap tárgyalta azjállamfogház ; létesítéséről szóló törvényjavaslatot. A javas- j latot részletes vita után némi módosítással el-1 fogadták. A módosítás különösen arra vonat- j kozik, hogy a bizottság a kormányjavaslatban i felsorolt poliiikai bűncselekmények delfint- j (dóját nagyon tágnak tartotta és úgy J-wr Iá hoz­ta. hogy az uj törvényben valamennyi cselek­ményt taxatíve fogják felsorolni. A javaslat előadója Ivánka képviselő. UmM msgmérgezfe négy gyermeké! egy anya Troppan, május 15. A sziléziai Caervená Vodún borzalmas tragédia történt, Egy otta­ni asztalosmester felesége valószínűleg pilla-1 natnyi elmeza varban liaollal megmérgezte j négy gyermekét. Annak elitemére, hogy azon- j nal orvosi segítség érkezett, az egyik gyér- j inek hamarosan meghalt a többi hármat pe­dig rendkívül súlyos belső sérüléseikkel szál- j litottáík el a freiwaldaui kórháziba. Az anyát,! aki körten magához tért, tetartŐ7, látták. Róma, május 13. (A P. M. H. tudósitójától.) Az elmúlt napokban tért vissza Stockholmból az az olasz, tudományos expedíció, amelyet Garlo Anti, a páduai egyetem archeológiái katedrájának professzora vezetett. Az expe­díció bőséges tudományos és művészeti anya­got hozott magával. Két teljes éven át dolgo­zott Tebtunis város romjainak lei ásásán, a Fajúmtól délre fekvő vidéken. Az expedíció azt tűzte feladatául, hogy ennek az antik vá­rosnak maradványaiból mindazt megmentse, ami archeológiáilag . értékesíthető, mivel Fa­júm lakosai az elpusztult város romjait hova­tovább építkezéseikhez használták föl. Már az első felületes megállapításokból nyúlván valóvá vált, hogy Tebtunis-ban egy nagy szentély volt, amelyet imár a papirusok is mint annak a vidéknek legnagyobb szen­télyét említik meg. Az Anti-expedíció három hónapon keresztül azon a helyen dolgozott, ahol a szentélyt sejtették s ebiben a munká­ban nem kevesebb, mint 20.000 köbméter homokot távolítottak el. A munkálatokat m«ég a jövő télen is folytatni fogják, de már i dá ig is olyan építészeti és művészeti emlékeket fe­deztek fel. amelyek nemcsak » tudományos körök, hanem a nagyközönség érdeklődésé­re is méltán számot tartanak. A kiásott szentélyhez egy több mint 100 'mé­ter hosszú, kikövezett ut vezetett, amely egy' köböl épült kioszk mellett visz el, amimét Fiié szigetén találtak. Az ut széleit szfinxek, oroszlánok és a vallásos kultusz céljaira szol­gált különböző épületek, műemlékek * szegé-1 iyezik. Az ut egy udvarba torkollik, amely­nek falait Seoneibtuni istenségnek, a szentély főistenének relief-ábrázolásai díszítik. Seo- nebtuni krokodilus-istenség volt. A reliefek közül különösen érdekes a szent krokeditus körmenete. Végül a szentélybe ér az ut. A szentélyt öt méter magas, három és fél méter vastag falazat veszi körüli. Maga a szentély egy 120X60 méternyi négyszög. A szentély épülettömbjében még számos más épület állott., melyek főleg a papság lakásául szolgáltak. Az ásatások igen értékes művé­szeti emlékeket hoztak napvilágra, igy a töb­bek köziött egy kolosszális fárafeszobroít, ptolomöuá korból való emailtáblákat, egy ér­tékes fafestményt, amelynek miég a kerete is épségben maradt, azonkívül igen sok értékes fatárgyat, amelyek mind épségben maradtak, mert a homok konzerválólag hat. Az emlékek legnagyobb része kultusztárgy, köztük egy faserpenyő s egy nagy fa merítőkanál, amely- iyel a krokodiilus rituális ételeit készítették. Egy ősi gyógyszertárt is találtak s az edé­nyek alján miég megmaradt a javas és gyógyüivek maradéka. Végül egy pap lakó­házában nagymennyiségű papiros -tok ereset íáMltak, amelyeknek egy része ugyan meg­rongálódott, más része azonban épségben maradt. Ezek a papirosok egykor hatal­mas görög é« egyiptomi nyelvű könyvtárat alkottak. Egyes emlékek kivételével, melyek a törvény 'értelmiében Egyiptomiban maradnak, az ‘egész anyag olasz múzeumokba és archeológiái gyűjteményekbe vándorol. mi is örök életűek vagyunk, mert tovább élünk gyermekeinkben és unokáinkban. Még nehezebb arra a kérdésre válaszolni, mikor kezdődik az öregedés. Még a legfelü- letesebb szemlélődés mellett is ismerőseink között a legkülönbözőbb életkorban állapít­hatjuk meg a különböző aggkori tüneteket Még nagyobbak a különbségek az állatok vi­lágában. A tiszavirág egynapos élete és az elefánt, a sas és a bálna két százéves kora között az átmenetek végtelen sora van. Általános szabályt az öregedés időpontjára felállítani nem tudunk. Az emberek harminchárom százaléka két év előtt hal meg, ötven százaléka éri el a negy­ven évet, két százaléka a hetven évet é* csak fél százalék lesz öregebb nyolcvan év­nél. Tudásunk gyarlóságának teljes ismere­tében az a benyomásunk, hogy miként minden ember a saját végzetének megfele­lően éli 3e életét, épp úgy öregszik meg bi­zonyos feltételek közt valamely időpontban olyan rohamosan, vagy lassan, amint az in­dividuális végzetének megfelel A fiatalítás Az öregség és a megfiatalítás Lobmayer Géza ár, egyetemi magántanár érdekes előadása a budapesti Palihlinikán Budapest, május 13. Napjaink egyik legkö- rülvitatoítabb problémája: a megfiatalítás ke­rült legutóbb a budapesti Apponyi-Potikiinika orvosai tudományos társulásának ülésén sző­nyegre L&bmayer. Géza dr. magántanár, a ki­váló sebész előadásában, melyei „Az öreg­ségről és a megfiatalítás problémájáról" cí­men tartott. Goethe múlhatatlan szépségű soraival kezdte előadását: Na eh e whgen elv mén Grassm Cneselzen Miiben wir atíe Un seres da&eim Kreise voUenden. — A legnagyobb német költőnek ez örök igazsága után rezignációval hagyhatnék abba a továbbiakat, — mondotta az előadó — mert e pár szóban benne van az emberi törekvés hiábavalóságának egész tragikuma. S igy én is mindjárt beszédem elején kijelenthetem, hogy bármily érdekesek is az emberi történe­lem egész folyamán minduntalan meg-meg- ujuló kísérletek a tovatűnő fiatalság varázsá­nak elodázására, vagy visszaszerzésére, med­dők maradtak mindezídeig. — Borsunk a megöreyedés és végiül a halál. Sorsunk, hogy a munkát, amelyhez annyira ragaszkodunk, abbahagyjuk, más kezekre bíz­zuk. De ez a nagy ragaszkodás az életet jelen­tő munkához jogosulttá teszi a® emberiségnek azt a törekvését, hogy az öregedés jelenségeit elodázza és megmagyarázza azoknak az érde­kes kísérleteknek rugóit, amelyek az elvesz- tett ifjúságot akarták visszavarázsolni. — Mi tehát az öregség és annak csalhatat­lan jele? Már az első kérdés válaszánál nagy nehézségekbe ütközünk. Könnyű volt a kor meghatározása a növényeknél, ahol az évgyűrűk soha nem csalnak. Könnyű a megha­tározás az állatvilágban, ahol a kagylóhéjak rovátkái, a szarvasmarhafélék évgyűrűi, * szarvas- és őzfélék agancsainak száma pontos felvilágosítási ad a korról. Hogy a ilókupec milyen pontosan állapítja meg a lő korát an­nak fogazatáról, vagy öregebb gebéknél a fo­gazat kopásából, az miudannyiunk előtt köz­ismert. 4 test és a lélek öregsége —■ Az embernél az nem olyan egyszerű. Általában minden laikus meg tudja Ítélni, ki az Öreg és ki a fiatal ember, de nem létezik .az emberre vonatkozóan pontos kormegálla- pitás, legfeljebb megiközletihető honbecslés. A holttestről példáiul orvos sem tudja megál­lapítani az ember korát. — Tény az, Hogy idősebb korban csökken a testmagasság, görnyedt lesz a testtartás, a hát gömbölyű, a járás apróJépfcü, tipegik Csökken a testsúly is, elváltozik a bor, rán­cos lesz és különösen nőknek kellemetlen a korukat biztosan eláruló é* semmiféle kozmetikai! machinációval el nem tüntethető hossztani barázdálódása a nyaknak, az álltái a kulcs-: osont felé. A bőr elveszti a fiatalságra oly jellemző üde,! rózsaszínű tónusát, halovány, fakó lesz. — A haj megőszül, ki is hull. Az állatok hasonlóan a fogak is kopásnak indulnak. Nagyon okos öreg emberek szeme rendkívül nagy szem benyomását kelti, gondoljunk példának okáért Goethe aggnom szemeire. A szem elveszti fényét, nedvességét. A fiatal ■ember tekintete „tüzes“, öreg embereknél ^barátságos" tekintetről beszélünk, aggas­tyánok szemei „fáradtan" tekintenek a világ­ba. A nők nagy bánatára a korra nagyon jel­legzetesek a kezek is: öreg ember keze rán­cos, foltos és csontos. — Ezek voltak nagyjában a külsőleg is jól látható anatómiai elváltozások, de vannak még jól észlelhető elváltozások, amelyek a lelki élet működésében nyilvánulnak. Ilyen feltűnő jelenségek: az emlékezőtehetség csökkenése, az érzelmi viliág beszűkülése, a lelki látókör megfcisebbedése a jellem mg- vá Hozása, az ítélet elhomályosodása, a tett- vágy csökkenése, a gyors hangulatváltozás, gyanakodó, irigy természet kifejlődése. Asszonyoknál hlázsártos, veszekedő hangu­lat állandósulása. A megöregedés elváltozásait mindenekelőtt magukon a sejteken észlelhetjük. A. csontok törékennyé válnak, a ruganyos rostok elvesz­tik elaszcitásukat, az izmok sorvadnak és munkaképességük csökken. A tiszavirágtól a sasig í t — A legújabb időkig igen nagy jelentősé­get tulajdonítottunk az erek úgynevezett el- meszesedésének, de ez olyan betegség, hogy alig találunk idősebb embert, aki tőié mén- i tes volna, viszont találunk igen sok fiatal! egyént, aki e bajban szenved. — Röviden igyekszem arra a kérdésre ia válaszolni, mi az öregedés oka, miért és mi- j kor következik be. A"" régi bölcselők egész ‘ egyszerűen azt mondták, hogy születésünk pillanatától kezdünk öregedni, < minden pillanattal, minden órával közele- 1 diink sírunk felé. * Az újabb életbuvárok az emberi szervek és « szőve tele elhasználása elvét állították fel, < amelyet úgy érzékitettek, hogy szöveteink a ,] ruhaszövethez hasonlóan kopnak és vétoo- i] nyodmak. Ennek az elvnek ellentmond azon- ,| bah a sejtek és szövetek halálig fennálló re- j generációs képessége. j — Vannak más feltevések is, annyi azon­ban bizonyos, hogy csak testünk, ez az őre- ' gedő hüvely pusztul el, mert az életet to­vább plántáló sejt orokéletü és ebben az ér- t tetembee * — Már a legrégibb korban történtek kí­sérletek a fiatalság tűnő varázsának vissza­szerzésére. Az agg Nabukodonozort, Dávid királyt, Nagy Károly római császárt megpró­bálták fiatalítaná és ókori Írók ifi gyakran foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Kr&naih Lu­kács XV. századbeli festményén a medence egyik oldalán besegítik a osodavizbe a fony- nyadt, bicegő anyókákat, akik áthaladva, a túlsó oldalon visszanyerik ifjúságuk üde szépségét. Nem zárkózhatom el a gondolat- asszociáció elől, hogy ezekben a foarr ásók­ban és fürdőkben. ,a mai megfiatalító rádium- források és fürdők előfutár jatt lássam. — Újabban, a hormon-tan kiszélesedésével hormonok adagolásával próbálják a fiatalsá­got visszavarázsolni. Steinach ismert kísérletei figyelemremélté eredményt értek el, bár a hatás legfel­jebb öt-tiz évre terjed. Én magam is többek között ilymódoa végez­tem műtétet egy kiváló akadémikusunkon és egyetemi professzorunkon, aki azután még hosszú ideig említette, hogy mennyire megjavult szellemi és testi munkabírása. Ez az ember azt hitte, hogy egyszerű sérvműté­tet hajtottam végre, ilymódon tehát még csak szuggesztióról sem lehet szó. — Az állattenyésztésbe n ezeket az operá­ciókat igen kiterjedten és kitűnő eredmény­nyel használják Franciaországban, Svájcban és a gyarmatokon és az emberkásérletek ez­rei is bizonyítják a hatás komolyságát. a fiatalság megtartására azonban termé­szetesen legalkalmasabb a munka, a mér tékltessés s megelégedettség, vagy amint röviden mondhatjuk, a lélek és test har­móniája. — Május végén vágj' júniusban startolnak óceáni útjukra az amerikai pilóták. Budapesti szerkesztő- Bégünk tefefoaiálja: A napokban, m a túr terjedt ei, hogy Endresz György és Magyar Sándor pilótáik a napokban fognak startolni Ujfundlandibóli, hogy repülőgépen tegyék meg az Djfimdlland—Budapest Irözti rutait. Jól informált helyről közük, hogy start­ról egyelőre szó sí nos. A pilóták régebbi terve ez, hogy május végén vagy június ©tején indulnak ei Amerikáiból a veszedelmes útra, azonban lehetsé­ges, hogy a start későbbre marad. A pilóták jelen­leg csak tréning-repül ósdiét végeznek. — A vasárnapi nyitvatartás mellett tüntetnek a pozsonyi zsidó kereskedők. Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonálja: Azok a zsidó kereskedők, akik üzletüket szombaton zárva tartják, vasárnap délelőtt tizenegy órakor a kereskedelmi é« iparkamarában gyűlést tartanak a vasárnapi nyitvatartás érdeké­ben. Eddig ezer kereskedő és utazóílgyaök csatla­kozott ehhez a mozgalomhoz. Érdekes, hogy a Po­zsony melletti Főrév községben vasárnap nyitva tarthatók az üzletek és a pozsonyiak közül sokan oda mennek vásárolni, úgyhogy Főréven már négy uj üzlet nyílott meg a pozsonyi teljes vasárnapi munkaszünet bevezetése óta. Fáduaá Szent Antal ■— a portugál királyi hadsereg alezredese volt. Páduai Szent An­tal centenáriumával kapcsolatosan rendkívül érdekes híradás jelent meg a szent szülővá­rosának, Lisszabonnak egyik katolikus lap­jában. Az egykor portugál uralom alatt állott Rio de Janeiro város levéltárában ugyanis felfedezték azt a száz esztendővel ezelőtt kel­tezett királyi hadparaucsot, amely Páduai Szent Antalt a portugál királyi hadsereg tényleges alezredesként nevezi M s amely hadparanos folytán Páduai Szent Antal, mint a® alezredesek rangidőse, a portugál tényle­ges tisztek névsorában 90 esztendőn kérész- tíiífe egészen Mánuel király buká sáig állan­dóan szerepelt. Az érdekes királyi dekrétum egyik pontja igy hangzik: „A dicsőséges PáL duai Szent Antalnak és az ő hatalmas égi közíbecijárásániak tulajdonítható és köszön­tető egyedül fegyvereink harci diadala és a béke helyreállta. Az alezredes illetményét Ricardo Xavier Cabrai de Cunba főszállás- mester és annak hivatali utódai számolják el mindenkoron. így teljesedjék az akaratunk! Kelt fővárosunkban, a mi Urunk Jézus Krisz­tus születése utáni 1814. esztendő auguszr tméDák 81. orgián. VI. János *. k.

Next

/
Thumbnails
Contents