Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-14 / 110. (2627.) szám
<P3^CüM»i^íAOÍL\R»HIIUiA]^ 1931 május 14, wtHflrtSfc. áv KöZtíAZOASÍÁGr' A gazdasági krízis alapokai Irta: Herpay Ferenc II. A pénzgazdálkodásnak alapvető teltétele, hogy a pénz mennyiségének 1'épéet keld tartania a javak szaporodásával, hogy az árucsere lehetővé váljék. Míg a közvetlen háború utáni időkben a fedezetlen, valutáik következtében a szükségletek növekedése dacára is az árukínálat csekély volt, addig 1925 táján — az érmék megszilárdulása idején — a kettő kerülbeUi'l párhuzamosam haladt. Az utőbbí évek viszonyait vizsgálva azonban, arra a következtetésre keld jutnunk, hogy a pénzszaporodás és a termelésnövekedés egye- ncsarányu fejlődésében a pénz visszamaradt, amely feltevés jogosultságát semmi esetre sem csökkenti az a körülmény,, hogy az árak csak a múlt év ereiményeképpem zuhantak alá, mert a védővámrendszer fönnállásának figyelembevétele ezt i tünetet tökéletesen megmagyarázza. E pontnál nem hagyhatjuk figyelmen kávíiil Lézerei* teóriáját, aki az aranykészlet hedyteleen megoszlásában látja a baj föokát és megállapítja, nogy az Amerikai Egyesült Államok, valamint éranciaor&zág a világ aranykészletének 56.6 %-át birtokolják. Mindemelllett előbbi álllitásuiuk helyes- ■> légének igazoláséra meg kel említenünk, hogy pl. >z 1929 év búzatermésének arany értéke kb. íi5%-át teszi ki az összaranykészletoek, ami óriási vVzám, ha figyelembe vesszük egyéb árucikkeknek a felhalmozódását és azt sem feledjük ki számításunkból, hogy a forgalomtól elvonultan hatalmas tőkék feküsznefc, amelyek sohasem kerülnek ki hosszabb időre a gazdaság élet forgatagába. E tanulmány folyamán jogosan, föltehető a kérdés: ha a gazdasági krízis valóban, pénzkrizis, hogyan állhatott elő, hogy a termelés annyira érzéketlen maradt a piac egyensúlyi változásai iránt? Mises szerint, akii a német gyáriparosok legutóbbi februári ülésén a gazdaságpolitikai beavatkozásokra próbálta visszavezetni a gazdasági krízis okait, a legfőbb hiba abban rejlik, hogy ha az arák egyes cikkeknél sülyednek — ami szerinte nyilvánvaló jele annak, hogy az .igények másfelé orientálódnak — az állami beavatkozás mindjárt vámvédelemmel, szubvenciókkal siet a szükségben lévő termelési ág segítségére, holott hagynia kellene, hogy a piac a kereslet és kínálat e reguláiéra megmutassa a szükségletek helyes irányát. Habár ez az elgondolás sok tekintetben találó, még sem oszthatjuk Mises nézetét. Mindenesetre támpontot nyújt fenti kérdésünk megvilágítására és érthetővé teszi a tünetet, hogy az állami beavatkozással sgyonprotezsált termelési ágazatok nem vehették észre a fogyasztásnak egy állandó magassági pontra való rögződésélt, a pénz folytonos felszívódását a termelésbe, amelyet az elegendő mértékű hitelnyújtásnak kellett volna kiegyensúlyozná. A krízis alapokainak megvilágítására azonban Mises magyarázatát nem fogadhatjuk ed mivel a szükségletek eltolódásáról, legalább íb jelentősebb eltolódásról szó sem lehet Úgyszólván minden termelési ágban az a helyzet, hogy a produkció mennyisége a háboruelőtti viszonyokhoz mérten növekedett és kisebb nagyobb mértékben túltermelés állott elő, de ennek a túltermelésnek a fogyasztás egész vonalon való megcsappanása volt az oka, ami tehát nem igazolja aHt, hogy a szükségletek más irányba terelődtek volna. A munkanélküliség ■tünete, habár látszólag igazat ad gazdaságpolitikai beavatkozás magyarázatának, mégis inkább a háború utáni heves racionalizációra vezethető visz- sza, amely eok munkáskezet pótolhatóvá tett a gazdasági tevékenység terén, különösen az őstermelésnél, amely a háború befejezése óta váratlanul hatalmas fejlődésnek indult. Ezekből a megállapításokból természetszerűleg folyik a következő: Európa államai külön-külön, de maga Európa sem önálló gazdasági egységek, amint nem önálló és nem elhatárolt gazdasági egysége a földnek Észak- avagy Dél-Amerika, Afrika vagy Ázsia, aert a napjainkban már oly szorosan kiépített kereskedelmi és az ezen keresztül fektetett fogyasztási hálózatok a legszorosabb kontaktusba hozzák egymással úgy a távol, mint a közel fekvő földrészeket. A termelési ágazatoknak egész eoro- mta munkálkodik egy bizonyos szükségleti cikk előállításán és ha előfordul az, hogy emez vagy amaz a termelési ég gyengélkedik, az 'kihat az összes többire e a világpiaci áraknak a föl s alá hullámzását vonja miaga után. Míg azonban a háború előtti idők kevésbé erőszakos gazdasági politikája nem nyúlt bele olyan kemény kézzel a piac szabályozásába és a termelvényeket nem igyekezett minden áron a fogyasztásra ráerőszakolni, úgyhogy egy rövid ideig tartó ingadozás után az egyensúly ismét helyreállhatott, addig a ma gazdasági politikája a háboru utáni ideges hangulatban a nagy pangás után egyes vállalatokat vagy termelési ágat protekcionaüzmusával fokozott termelésre serkent, amelyre reakcióképpen hasonló felbuzdulás adja meg a választ a gazdasági éleit egyéb centrumaiban is. Ezeknek a próbálgatásoknak, amelyeknek tulajdonképpen célja a termelés versenyképességének a megóvása, jó hatása elvész, mert nem a termelés végső okánál a fogyasztásnál kezdi gyógyító munkáját, de magánál a gazdasági tevékenységnél A termelés, amely magában 'halmozta tel a forgalomban levő nagy pénzkészleteket, csere után vágyakozik, & ez a csere akár pénzzel vagy az ezt helyettesítő utalványokkal avagy naturáliákkal is történik, elősegítendő, hogy az amúgy is kínálkozó fogyasztási vágy a gazdasági életnek ezt az eltömő- döttségét levezesse. Ami a munkanélküliség megoldását illeti, részletes fejtegetésekre e cikk keretén belül nem térhetünk ki, de annyit — megá'Üapithatűnik, hogy nagy beruházásokkal kapcsolatos munkálatokkal, amelyeknek hatása csak egv-két évtizeden beiül mutatkozik, a munkanélküliség nagymeretii- ségében likvidálható. Ilyen munkálatok volnának tehát: utak, csatornák épitése, folyók szabályozása, erdők telepítése, pár kok, íürdőtelepek megnyitása, amelyek befejezésük után sem vesziiienék el befolyásoló e Fejüket a munkapiac terén, imént újabb szükségleteknek volnának a megteremtői és elősegítenék a urunka- kínálat levezetődését. Csehszlovák—magyar tárgyalás — csak Gén! után? A Národni Politika jelenti: A Magyarországgal való kereskedelmi tárgyalások alapjául több modalitást is számbavettek s valamennyinek a Lényegét s mindkét szerződő félre származó követ- fceizményeit az érdekeltek már tanulmány tárgyává tették. Egyes hírek szerint a további tárgyalások alapját már megtalálták, illetőleg hogy mind a két állam elfogadta a tárgyalás alapjául a kivitelnek és behozatalnak a gabanaszindikátus elvén való szabályozását. A lisztkeverósi törvény ily módion hatályban maradhatna. A tárgyalást azonban minden valószínűség szerint asak a genfi konferencia eredményeinek megismerése után kezdik meg. Szlovenszkón huszonhatezer faházat építenek? A szlovenszkói földműveléeügyi tanács ée az állami erdőgazdaságok részvételével Pozsonyban a múlt napokban alakult meg a ,JDrevodom“ (.falház) szövetkezet, mely 26 ezer. fáiból készült lakóház építését tűzte ki céljául. A szövetkezet ezzel egyrészt a faipar akut válságán kíván segíteni, másrészt a lakáskultúrát akarja terjeszteni azzal, hogy még a legszegényebbeknek is saját házat juttat. A faházak állítólag nagyon olcsóik lesznek s áruk havi részietekben is törleszthető. A csehszlovákiai elektrotechnikus szövetség a minit napokban Karlsbadban tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a központi hivatalokat és állami intézeteket fölkéri arra, hogy a munkagépek teljesitményét egységesen kilowattokban jelezzék. A szövetség elhatározta továbbá, hogy a speciális elektromotoroknak a kilowattra gyakorolt hatását tanulmányozni fogja s ennek 'alapján megállapítja azt, hogy milyen maximális számú ilyen speciális motor engedélyezhető. A szövetség végül a Radiojournallal s a belföldi rádióvevő készülékek gyártóival egyéntől miileg tanulmány tárgyává teszi a rádiózavarok kiküszöbölésé* nek lehetőségét s a tanulmány eredménye alapján egységes irányelveket állapit meg az orvosi motorok, háztartási fűtőtestek és kismotorok használatáról. 1.5 milliárd frank van invesztálva a svájci szállodaiparba. A svájci szállodaiparról érdekes képet nyújt az ©lőttünk fekvő statisztikai kimutatás, amely a következő adatokat tartalmazza: Svájcban 28.000 szálloda vám üzemiben, melyek szolgálataiban 12.000 alkalmazott ál. A 200.000 ágyat évemként körülbelül 16 millió vendég veszi igénybe. A szállodákba invesztált tőkéket 1.5 milliárd frankra becsülik. Devizaárfolyamok UDAPEST BÉCS BERLIN ZÜRICH „ tegnap ma tegnap ma tegnap ma tegnap ma Bnenoa Aire» .»••■»» —.- —1.326 1.303 161.45 181.— Konstantinápoly .*■•■»------—2.075 —.— — Lo ndon.......................■ • • 27.84 27.84 84.53 34.51 20 396 20.404 25.28 52-25 Ne w-York ................................. 572.60 572.40 709.75 709.20 4.194 4-195 518.87 519-70 Bio d« Janeiro —._ 0.268 0.274 — Amsterdam ..«■*■•» 229.95 230 52 285.10 285.02 168-45 168.61 208.42 208.82 Athén 7.40 7.40 9.20 9.18 5.439 5.441 6.72 6.75 Brüssel ...■•«•■' 79.65 79.60 98.74 98.60 58.325 58 335 72.20 72.35 Helainjffore 10.553 10.556 18.06 13.07 Róma . ..•■.•itt 29.96 29.96 37.16 37.15 21-96 21.96 27.16 27.28 Belsrrád...................■ « • • 10.08 10 07 12.49 12.48 7.384 7.381 9.18 9-12 Ko penhásra i » 153.82 153.30 189.90 189.85 112 27 112.31 138.92 139-05 Oslo e • 153.35 153.30 189.95 189.85 112-28 112.32 138.95 139.05 Pirii • . > ........................... 22.39 22 37 27.75 27.70 16.403 16.391 20.29 20.33 Pr ága .......................................... 16.96 16-95 21.02 21.— 12-423 12.427 15.37 15.40 Zü rich ......... 110.37 110.31 136.81 136-63 80-815 80.80 — Boti* . i 4.13 4 13 5.14 5.13 3-036 8-037 8.76 8.76 Madrid 5o.90 57.20 71.80 78-10 41.76 42.78 51.75 55.90 Stockholm 153,52 153.50 19G.40 190.10 112 43 112-45 139.12 189.20 Budapest ................................ —123.78 123.73 73-12 73.16 90-51 90.60 Béca................................ 80.50 80.52 —58,965 59-02 72.97 73.07 ........................... 64.12 64-10 79.50 79.45 46.S0 46.925 58-15 73-17 Berlin ......... 136.41 136 33 169.19 168.96 —------ 123,60 125.88 Do hánynál, szollőnél jobb minőséget csak akkor ér el, ha mésztrágyáf használ. Kérjen használati utasítást, Szénsavas Mésztrágyagyár Igazgatósága Ciz-Kupele. ____________________________________ ÉR TÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, május 13. Ma reakció állt be a tőzsdén annyiban, hogy a hangulat javult. Az osztrák Ere- ditamstalt szanálását kedvezően ítélik meg és nem várnak újabb komplikációkat Az ipari részvények piacán: Oseh Morva 120, Nordbahn 90, Berg és Hüt-: ten 60, Skoda 35, Schöller 20, Königishoffer 15, Pozsonyi Kábel 10, Aussigi Vegyi ée Poldi 9, Prágai Vas 8, Alpine 3 koronával javult. A gyengülés sek jelentékenyek voltak. A beruházási piacon ha- dikölcsönkárta-lanitás 15, Kassai részvények 10, Hadiszállítás és 3.5 százalékos IV-ik 5 fillérrel javult. Az élelmiszerek mérlegelt árindexe április harmadik hetében — a statisztikai hivatal most kiadott jelentése szerint — jelentéktelen, 0.1 százalékos emelkedést mutat. Mig márciusban az élelmiszerek ára általában csökkent, áprilisban ez az irányzat két részre szakadt. A húsárak mérsékelten tovább csökkentek, ezzel szemben az őrlemények ára emelkedett. A kenyérliszt 3.9, a búzaliszt 1, a lángliszt 0.7, a búzadara 1.3, a fehér kenyér 0.4, a barna kenyér 0. százalékkal emelkedett. A marhahús 0.9, a sertéshús 1.7, a borjúhús 1,1, az ürühius 0.8, a prágai szalámi 1.6, a füstölt hús 0.4, a sertésháj 1.6, a zsir 0.7 százalékkal csökkent. A külföldi zsír 0.1 százalékkal drágult. A burgonya 8.2 százalékkal drágult, a tej 1.1, a tojás 14.3, a borsó 1.4, lencse 2.6, a rozs 0.9 százalékkal csökkent. Az állam egyes részeiben az élelmiszerek mérlegelt árindexe a következő: Csehország 114.9 (114.5), Morvaország 109.4 (109.3), Szloven- szkó 119.0 (119.0), Ruszlnszkó 131 (131.8); az egyes nagyvárosokban: Prága 103.2 (101.3), Brünn 99.7 (99.7), Pozsony 125.6 (123.6), Pilsen 106.9 (103.8), Reidhenberg 109.5 (109.4). Berlinben szombaton szünetel a tőzsde, A Berlini tőzsde elnöksége tegnap tartott értekezletén elhatározta, hogy a nyári hónapok folyamán szombati napokon a tőzsde zárva marad. Csökken a cukorkivitel és a fogyasztás is. A befejezéséhez közeledő cukorkampányban már csak négy cukorfinomitó van üzemben s igy a termés mennyisége is megállapítható, ami 11 millió 301.377 métermázsát tesz ki s a tavalyi eredményt 1 millió 52.496 métermázsával, vagyis teljes 10 százalékkal haladja meg. A belföldi cukorfogyasztás állandóan a tavalyi mögött marad. Áprilisban mindösz- sze 289.916 métermázsa cukrot adóztattak meg a múlt év áprilisi 313.361 métermázsával szemben. A kampány kezdetétől 2 millió 200.168 méter mázsa volt a belföldi fogyasztás a miult évi 2 millió 233.499 hí éter mázsával szemben, vagyis a belföldi fogyasztás 33.331 métermázsával, 1.5 százalékkal csökkent. — A cukorkivitel ugyancsak aggasztó méretekben csökken. Áprilisban 457.088 .métermázsát exportáltak, vagyis 122.875 métermázsával kevesebbet, mint a múlt év áprilisában. Az egész kampány idején az export 792.367 mé- termázsával csökkent. — Április végén a cukorkészletek mennyisége 6 millió 437.507 métermázsa; tavaly áprilisában a készlet ennél 2 millió 123.022 métermázsával volt kisebb. A vasút nem vállal felelősséget a szállítási késedelemért. A kereskedelmi és iparkamaráikhoz számos dly panasz érkezik, hogy a vaeutigezgatóságoik nem hajlandók kártérítésit adni a felieknek az áruszállítás késedelmes teljesítéséért-. A vasút emellett az üzletszabályzat 3. §-ánalk 95. szakaszára hivatkozik, hogy tudniillik a felek nem igazolták a szállítás késedelméből származó kárukat. A kereskedelmi kamarák viszont arra hivatkoznak, hogy az üzletszabályzat szerint a gyomsAm késedelmes kézbesítésénél nincs szükség a kár igazolására. A kamarai központ egyébként most készít ebben az ügyben terjedelmes memorandumot a vas-utügyi mi- nisziériium számára. A rusziiisískói gyümölcsösök állása — a hivatalos jelentés szerint — nagyon Ígéretes. A cseresznye későn virágzott s így termése a piacon szintén 2—3 hetes késéssel fog megjelenni. A. barack is elvirágzott. ez azonban helyenként károkozóktól szenved. A szilva, körte s az alma most van virágjában s különösen az alma Tócső vidékén szép termést igér, Ruszinszkón különben ez évbeli igen sok barackfát ültettek ki. Prága, május 13. Valuták. Holland 1851.75, jugoszláv 59.40, német 801.75, belga 468.25, magyar 586.62-14, román 19.89, svájci 649, dán 899, angol 163.45, spanyol 338.50, olasz 177.40, amerikai 33.50, norvég 899, francia 131.95, bolgár 23.65, svéd 900, lengyel 376.20, osztrák 472.8714.-f Barátságos a budapesti értéktőzsde. A kontre- min fedezeteire vásárlási kedv mutatkozott és kedvező berlini jelentésekre a hangulat barátságos maradt végig. Z' 4- Nyugodt a bécsi értéktőzsde. Nagyjában csak realizációkat eszközöltek és a változások igen szűk határok között mozogtak. A korlátban néhány csehszlovák érték letöredezett, magyar értékek nyugodtak voltak. + Nyugodt a berlini értéktőzsde. Nyitáskor gyengülő volt ugyan az irányzat, de a hangulat laesan* ként megnyugodott és az üzlet valamivel javult. A javulások és veszteségek egyaránt 1—2 százalékot tettek ki. ÁRUTŐZSDE 4- A brtinni terménytőzsdén a forgalom élénk, ai irányzat nyugodt volt. Rozsban az irányzat valamivel ellanyhult. Az orosz rozsot tranzitó Trieszt 71 koronájával kínálták, üzletkötés azonban nem jött létre, mert még nincs eldöntve, hogy a rozsvámot csökkentik-e, vagy nem. Ugyanez vonatkozik a román rozsra is, amelyet ab Pozsony 74—76 koronával kínáltak. A búzát 161—164, a morva búzát 158 —160, a szlovenszkói búzát 150—157, a morva rozsot 154—158, a zabot 153—158 koronájával jegyezték. 4* A zsolnai fatőzsdén a belföldi piac élénksége sziláid árak amellett tart. Az ópiitikezéseikkeil kapcsolatiban főleg a keskeny asztalosáru iránt uralkodik élémkebb kereslet. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat jól tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 14.95—15.05, felsőtiszai 14.90—15, egyéb 14.75—14.90, rozs 14.50—14.80, tengeri, tiszántúli 15.60—16, egyéb 14.80—15 pengő. + A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat jól tartott, a forgalom igen csekély. Nyitási árfolyamok: tengeri júliusra 14.40 pengő. Felmondtak 1800 métermázsa magyar búzát és 500 métermázsa tengerit május 18-iki átvételre. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 297—298, rozs 194—196, árpa 230— 244, zab 197.50—201.50, búzaliszt 88.50—39.50 rozsliszt 26—28.50, buzakorpa 14.50—15, rozskorpa 14.75 —15, Viktoria-borsó 26—31, repcepogácsa 9.80— 10.20. szárazszelet 8.20— 8.30 márka. $zentiván-||évviz az Alacsony Tátrában megnyitás május 23-án Tejles napi pensio lakással junius 28-ig és j/X „ szeptemberben ^^ — M juiius a Qi m Meleg strand-uszoda és gyógy- 11 fürdők. Tengerszin felett 676 m. |S Úszás, tennis, GOLF Posta, távírda, telefon: Liptovsky Svaty Jan. fiS Ksod fővonal-autóbusz Liptovsky §*{1 Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklós) pH minden gyorsvonatnál. ISZEPLOT, májfoltot és mindenfajta ^bőrbetegséget azonnal megszünteti a világhírű FÖLDES-féle aradi | f/ür ^ larsií-créMé, szappan ára K« ÍO.- Ki 8-— Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivel í a Margit-crérnel sokan utánozzák, saját érdekében csak eredeti védjegyünkkel leragasztott dobozt fogadjon el. Nyitva, vagy kimérve, eredeti | Margit-créme sehol nem kapható. ; Fölarakat Csehszlovákia részére: „$z» Erzsébet** gyógyszertár Brafislava ^(Pozsony), Dunajská ultca ííslo 38.
