Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-14 / 110. (2627.) szám
^R^caiA\A<AARHTRLaB 5 1991 május 14, csütörtök. Hatalmas nemzeti munkaprogramot adott Törköly József rimaszombati beszámolójában A legjobbat - és nem az első jótA magyar nemzeti párt nagysikerű népgyiilése Rimaszombatban Rimaszombat, május 12. (Saját tu-dósitónktól.) A magyar nemzeti párt rimaszombati körzete vasárnap délelőtt népes pártgyölést rendezett a „Tátra" szálló emeleti nagytermében Törköly József dr. országos pártelnök és Holota János dr. képviselők részvét elével mintegy 600 főnyi közönség jelenlétében, akiknek soraiban a rimaszombati körzet minden községe kép viselve volt. A pá rtgyülós első szónoka Törköly József dr. országos pártelnök, nemzetgyűlési képviselő volt, aki a politikai és gazdasági helyzet ismertetése során a magyarság önvédelmi szerveinek teljes kiépítését, az önsegély és a iléperö megszervezésének szükségességét jelölte meg a jövő feladatok legsiirgősebbiké- uek. Törksly kéesfisaSa beszéde Konkrét adatok felsorolásával mutatott rá a soviniszta politika elsorvasztó „eredményeire". Ez a politika azt akarja, hogy a nemzeti kisebbségek jelentősége minden vonatkozásban a minimumra szorittassék s ezzel bizony itani lehessen, hogy itt nincs is már magyar nemzeti kisebbség s hogy itt a magyar kérdés már megszűnt létezni. Az élet. és szabadság teljes és tökéletes védelme hiányos. Annak a magyarnak, akinek állampolgársága minős — pedig ilyen van legkevesebb 150.000 — annak a személyes vagyonbiztonsága nincsen meg, mert kiutasíthatják, amivel exiszteniciája tönkre mehet. A rendiörvényt extenziv jogmagyarázattal értelmezik, a csehszlovák törvénytár tele van discretionália jogokkal. A képiviselő'tes- tJii letek a diszkrecionális jog alapján tetszés •szerint feloszlathatok és a kormánybiztosok korlátlanul intézkedhetnek. Itt: kitért a szónok Rimaszombat város esetére is és a most legfrissebb közigazgatási bírósági döntésre, amely kimondotta, hogy a kormánybiztos hatásköre csak a folyó ügyek intézésére terjed ki s hogy hatáskörét csak azon sürgős esetekben lépheti túl, ahol az intézkedés jogalapja a feloszlatott képviselőtestület jogerős határozatában adva van. A hivatkozásból azt 1 fogyasztók nagyrészt beszüntették, illetve erősen leméreékelték a fogyasztást és a termelés egyébként is visszafejlődött, áttért az adóleszállitás eszközére. A köztársaság sem tehet mást! A vasúti tarifa kérdésének rossz elintézése az egyik legerősebb oka annak, hogy Szlovemzkóban a válság nagyrészt értékesítési válság. A tőke ée a fizikai munka szervezve van, csak a magyar értelmiség és a falu, meg a városi kispolgárság (kisiparos és kiskereskedő) áll teljesen szervezet- lentik A magyar értelmiség és a falu sorsa szorosan össze vám kapcsolva, hogy a magyar fiatalság elhelyezodése és a szellemi, de a mezőgazdasági niiuikanélküLiség is csak úgy oldható meg jól, ha ez a két rétege a magyar nemzeti társadalomnak összefog és céltudatosan megszerveződik és a két külön szervezet a nemzeti munka utján tervszerűen együtt működik. A munkanélküliség legfőbb orvosszere a mezőgazdaságii termelés rentabilitásának, kasznothajitó voltának a megteremtése. Nem szabad megfeledkezni a mezőgazdasági munka skérdésnek arról a nehéz prolongálásáról sem, hogy a téli idényre is biztositsunik munkalehetőséget a mezőgazdasági munkások nak, törpebirtokosoknak. A magyarság önvédelmi programja A szónok beszéde további során kitérjesz- kedett .a vámunió kérdésére is, majd a magyar társadalom által elvégzendő munkáról beszélt. — Sérelmeink 'megismerése magában hordja azok megszüntetésére vonatkozó kötelességünket — mondotta többek közt.' — A Magyarságnak ezen kötelességét a maga erejéből és a hatalom minidéin csekély adottsága nélkül teljesíteni teljesen nem lehet. De a maga erejével is kétségtelenül megmentheti a nemzet életét és a nemzeti élet teljessége felé is biztosabban haladhat. A siránkozás csak hiábavaló erőpazarlás! Mi csak a magunk erejére és Jeten segedelmére számíthatunk! — Három irányban szükséges a tevékenység. 1. A jogainkban való törhetetlen ragaszkodás! A sérelmek feltárása és megkísérlése a sorsközösségíben élők együttesével a hatalmi politikát a sérelmek megszüntetésére, a jog és a törvény fegyverével rábírni vagy jogorvoslattal rákényszeríteni! 2. összeszedni és kiszolgáltatni mindazokat az értékeket, amelyeknek alapjai ai adókból — amelyek közt ott vannak a mi keserves adófillérjeink is — tevődnek össze s amelyeknek kiszolgáltatását nemzetközi szrződés, törvény írja elő! 3. Megállapítani a nemzeti feladatokat az egész vonalon^ számbavenni az összes nemzeti erőt, ama ezen feladatok elvégzésére rendelkezésre áll s állhat és azt munkába állítva és uj iímzeti erőket teremtve az önsegély alapján teljesíteni a nemzeti feladatokat! — Az elsőméi a főgotnd a nemzeti szabadság követelése legyen, amely szabadság a nemzetiség külön lelki életének szabadsága s amelyet az államnak, épp úgy, mint a vallásszabadságot, biztosítania kell! I>e követelni kell az autonómiát és pedig nekünk magyaroknak a szlovákokkal és németekkel együtt, Szlovenszkó teljes autonómiájának formájában! A gazdasági autonómia jól-roisszuil adva van a közigazgatási reform folytán, ennek megfelelő kiépítésére mindent meg kell tenni! A kulturális autonómia nélkül nem élhetünk! A politikai autonómia pedig Szlovenszkómalk dukál! Szükséges a szervezett, jó jogvédelem! — A második tevékenység felderitő munkássága és a tényleges kiszolgáltatás kiharcolása már erősebb szervezettséget igényel! A pártszervezetek itt teljes gőzzel kell hogy dolgoz zárnák! — He a legnagyobb és többoldalú szervezettséget igényel a harmadik, az önseezért veszem a teljesen automatikus, motornélküli ELEK- TRO-LUX hűtőszekrényt ÉikTPO-ÍUX BG PRfiG ■ gély éís néperő nemzeti munkája! Itt kell politikai, gazdasági és kulturális szerveset! Itt tág tér nyilak a munkára, az áldozatkészségre és az önmegadóztatásra. Erre a nehéz életmentő munkára fújom ón a hívogató kürtöt és hívom a magyar ifjúságot, a harmincasokat és minden magyart, ha öreg is, akinek a szeme előtt ott áll a népünk elmúlásának az irtózata és ott lobog szivében a nemzeti érzés és a nemzet szeretető, amely tettekre késztet és a magyarság fennmaradását örökre biztosítja! Dr. Törköly József nagy tetszéssel fogadott felszólalása után dr. Holota János érsek- újvári városikiró, nemzetgyűlési képviselő a kormány pénzügyi politikájának tarthatlak lanságát az állami költségvetésen át világította meg. A magyar nemzeti párt vasárnap Tornaiján tart köraeti pártgyülést, amelyen Törköly József dr. és Nitsch Andor képviselő i« megjelenik és felszólal. A prevrat és a vörös betörés mozgalmas korszakát irta meg Vécsey Zoltán a „Siró Város*1 c. riportregényében, mely már sajtó alatt van és rövidesen megjelenik a konklúziót vonta le, hogy a nemzeti kisebbségek részére az egyetlen védelmi eszköz a jog fegyvere s ezt minden esetben használni kell, amikor szükség van rá- De igen sokszor van rá szükség. A magyar hontalanok Azok a magyar kisebbséghez tartozó lakosok, akiknek állampolgárságát eddig el nem ismerték, a jogegyenlőségből valójában ki vannak zárva. Ráimiütat arra a tényre, hogy az 1930^9 népszámlálás több mint 200.000 hontalant mutat ki, akilk közül több mint 150.000 magyar nemzetiségű! Ezeket, miivel az állampolgárságuk Jogerősen elintézve nincsen, még. magyar nemzeti- ségüeknek sem ismerték el és csak minit hontalanokat számlálták meg. A népszámlálásig való elhúzása az állampolgársági kérdés elintézésének azzal a szomorú eredménnyel járt, hogy papiroson 'több mint 150.000-rel ősökként a magyarság száma. A gazdasági helyzetet a dühöngő krízis jeMemzi — folytatta Törköly — s minden foglalkozási ág — a magyar érbelimiséget sem véve ki — egyaránt sínyli az elhibázott gazdasági politika következményeit. A mezőgazdasági válság főoka a termelési költségek oly foku emelkedése, amely a mezőgazdasági termelés hasznothajtó voltát megszünteti. Az elsőt a közterhek, adók, vasúti tarifa, a hitelkamat magassága a mai hitelviszonyok adta tőkeszegénység szökteti elviselhetetlen magasságba, úgy, hogy ma már a. mezőgazdaság megszűnt hasznothajtó foglalkozás lenni. Az az adópótlék, amely nemcsak a termelés eredmények feleslegeit emészti fel. de a forgó- és állótőkét is érinti, szintén hozzájárul a válság súlyosbításához. Németország három évvel azelőtt adóemeléssel akart segíteni az államháztartáson, de amikor látta,, hogy az emelés révén előirányzott 800.000 millió márka többlet nem jött be, sőf a felemelt adók régi jövedelme csökkent, mivel a — Maikacs székrekedés, vastagbélkatams, gyomorbaj, puffadás, vértorlódás, sárgaság, arany eres csomók, cs. ipafájás eseteiben a természetes „Ferenc József" keserűviz, reggel és este egy-egy kis pohárral be véve; rend- tkivül becses házi szer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a Ferenc József viz még ingerlékeny belii betegeknél is fájdalom nélkül hat. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüEletekben kapható. Prága, május 12. A Kazinczy Könyv- és Lap kiadó Szövetkezet első, e tavaszi programjában egy minden érdeklődést fölkeltő hír jelent meg. Vécsey Zoltán „A Siró Város" címen megírta a kisebbségi magyar sors szlovenszkói keletkezését: ■a prevratot, az államfordulat utáni hónapok megrendítő káoszát, a rákövetkező forrongó tavasz immár történelemmé vált föllángolásait, a véres emlékű komrnün ezlovenszkói hullámait. A kisebbségi élet első évének háromnegyedét, a legérdekesebb, legizgatóíbb élethónap- jaink történetét egészen a vörös katonák visszavonulásáig. Olyan téma, amilyenre még magyar Író, tud- tunkkai, nem vállalkozott. Ezt a témát tulajdonképpen csak történeti regényként lehet felölelni. Ehhez azonban túlságosan közel vannak még az események. Tiz- tizenkét év távlatából célttévesztett dolog volna a történelmi regény. Viszont a kisebbségi magyar irodalom hiányos volt a prevrat és a vörös betörés korszakának irodalmi földolgozása nélkül. Mert az itteni kisebbségi élet a maga sok bajával, kevés örömével, bűneivel és erényeivel nem érthető meg a tiz hónapnak analízise nélkül. Vécsey Zoltán, az ismertnevü író, aki mellesleg kitűnő publicista., élesszem ti riporter és aki a természettudományok népszerűsítése terén könyveivel és cikkeivel: széles népréteg elvhez tudott hozzáférkőzni, éppen sokoldalúsága és éles látása folytán megtalálta az egyetlen megoldási lehetőséget: riportregényt irt. A riportregény lényege, hogy meglehetős magas fokig ragaszkodik a történelmi hűséghez^ az időszerűséghez, anélkül, hogy a száraz adat- és fém yfölsor olás hátrányába esne, viszont regényes meseszövéssél és a film apró •kockáihoz hasonlítható jellegzetes részietképeí- vel az irodalom művészi eszközeit is teljes mértékben fölhasználhatja a téma kerek egésszé kidomboritáeához. Érthető, hogy „A Síró Város" immár nyomdába adott hatalmas két kötete iránt szenzációs érdeklődés nyilvánul meg. Az újonnan átszervezett könyvkiadásnak ez a könyv biztosítja a kezdő sebességet, és ennek a könyvnek megírása és megjelentetése egymagában is elég" bizonyíték m újjászervezés szükségessége és eredményessége mellett. Mert ne felejtsük el, erre a könyvre tizenkét esztendeig kellett várni és hogy egy szlovenszkói magyar író a kiadás reményében bele merjen fogni ebbe a hallatlanul érdekes, de hallatlanad nehéz témába, ahhoz megfelelő irodalmi levegő és a kiadás biztos lehetősége kellett. Mindenkit érdekelhet, mit árul el a nyomás alatt lévő kétkötetes riportregényéről Vécsey Zoltán, a bátor ez érző: — Hogyan születeti meg A Siró Város gondolata? — A gondolat régen motoszkál bennem. Az 1918—1919. évek eseményeinek nemcsak szemlélő, hanem aktív részese Is voltam. . Bolond és vad idők, amelyek emlékezetemben most is mint apokaliptikus képek kavarognak. Ki hitte volna 1918 augusztusában, hogy mindaz bekövetkezhetiik, ami megtörtént? A Siró Város akkor még kacagott és én élő sa.kkjáté- kot, meg nemzetközi sakkversenyt rendeztem. Úgy kólintották főbe bennünket az események, hogy jó sokáig nem tértünk magunkhoz. Most már elérkezett annak az ideje, hogy megszólaljunk. Először arra gondoltam, hogy megírom a város krónikáját az első két esztendőben. Aztán egy olyan munka lebegett szemem előtt, amelyikben publicisztikai emlékeimet foglaltam volna össze. Valahogy ilyen címmel: Tiz év.a kisebbségi újságírás frontján. De mennél többet foglalkoztam az eseményekkel, a szereplő alakokkal, annál inkább jutottam arra a belátásra, hogy én, te, ö történelmi alakok voltunk, a magunk kis bajai, fájdalmai, szörnyű vívódásai valahogy egybefolytak, kijegecesedtek az egész nemzet, benne egy város érzésvilágában. Epizódok bukkantak föl, amelyek nem valók történelmi munkába, kicsinyek ahhoz is, hogy memoárba kerüljenek, de mégis értékesek, mert emberi d okúmén tűm ok. A közvetlen impukrust persze a kiadás lehetősége adta meg. Ez sarkalt munkára. Talán az Íróasztalban maradt volna ez, mint több kéziratom, de Dzttrányl László kiemelte onnan és azt mondta, be kell fejezni, mert jól indult és valószínűleg jól is folytatódik. — A műfaj? —• Én csak riportnak mondtam. Darkö István, a szövetkezet irodalmi szerkesztője, bővítette a fogalmat riportregénnyé. Nem egyes emberek sorsát akarom elmondani, hanem egy város életét. A város itt szimbólum. Mondjuk: Kassa. De lehet talán Losonc, vagy Pozsony is. A történelmi hűségre gondoltam, de vannak dolgok, amelyek nem történtek meg. De megtörténhettek volna. Viszont vannak dolgok, amelyeket még mindig el kell hallgatni. — Egyéni történet? —- Egy férfi sorsa körül szövődnek az események. De éppen a főhős ée az életében szereplő alakok költöttek. A történelmi figurák éltek és élnek. A főhősben azt az egész korszakot akartam megörökíteni, amely még most is ég a szivünkben. A forradalmi mámor, a keserű kiábrándulás, a rettentő csalódás és a nagy fájdalmak korszakát. A magyar város első korszaka volt ez, a romantikus felhőhajszolás kora. Amikor csodát vártunk és a ceoda he is következett. Aztán újabb csalódás. De itt megállók, leteszem a tollat. A tábornok fehér lovon ficánkol, a primadonna virágcsokrot nyújt neki, a város uj korszaka kezdődik. —- Tehát knlesregény? — Kulcs-regény abban az értelemben, hogy eseményekre és emberekre rá fognak ismerni. De ez nem a szenzáció kedvéért történt, hanem mert tényeket kellett megírnom, r.em lehetett ezeket elvonatkoztatni az élő alakoktól. Sok szereplő nevét mégceak meg sem változtattam. — Lesz-e folytatása? —> Kétkötetes munka, amely egy korszakot zár le, de az élet nem ismeri a cezúrát. Egy trilógia terve él bennem, persze, hogy szeretném megírni a folytatását, na időm és módom lesz hozzá. Annak a városnak egész életét szeretném földolgozni, amelyben tizenöt évig éltein, dolgoztam, szenvedtem és amely álmaimban mindig visszakisért. Úgy érzem magam itt nélküle, mint Ovidius Tomiban. Hát az emlékeimben vigasztalódom. És nekik is ajánlom a könyvet, osztályosaimnak, a vagabundueoknak, akiknek tiz hónapját megírtam. Magammal együtt a negyvenesek generációja ez. A fejünk búbja már kopasz, de hitünk van és a bizalmunk is csorbítatlan. * A szlovenszkói magyar könyvkiadás uj korszaka és Vécsey Zoltán képességei ígéret arra, hogy az elbö két kötet után meg fog születni a teljes trilógia is. A Siró Város pedig izgalmas, megrázó olvasmány: élet. A mi életünk. GYÖRY DEZSŐ.
