Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-14 / 110. (2627.) szám

2 ___ _________________________________________________________________________mi mjjM 14,

Be

cs a Hitelintézet szanálásának jegyében

Előkelő vendégek — A kormány helyzete nem könnyű — Az Arbeiferzeitung büntetni akar

Nem közönséges szájvíz az Odol,

hanem a száj és fogazat ártalmatlan, fertőtlenítő,

egészségi fürdője. Az ember a baktériumok világában él és lélekzik; a fogak és az egész test számos megbetegedésének ezek a baktériumok az okozói. Ezek a szájban élnek és szaporodnak, mert szeretik a meleget és sötétséget. Kiirtani nem lehet őket anélkül, hogy a j szánkat meg ne sebeznők. 1

Ennek csak egyetlen módja van, éspedig az (Mollal való rendszeres öblögetés. Néhány csepp Odol egy pohár vízben teljesen elég arra, hogy a baktériumokat néhány órára ártalmatlanokká tegye. Az Odol kellemes ízű, kellemes tőle a lehelletünk is, a szánk pedig tökéletesen tiszta.

újra állást foglalt Brland békepolitikája mellett, most a titkos szavazásnál nem helyeselné azt?“ Briand és Doumer mellett sok más jelölt is van, legtöbbjük azonban inkább komikus természetű. A legjelentősebb közöttük Henessy, aki azonban a szavazásnál aligha kap több szavazatot, mint ahány csillag ékiti hires konyakos palackjait. Mivel elméletileg minden franciát meg lehet választani, a vidékről is sok jelölés érkezett, természetesen a legtöbb esetben önjelölt. így St. Denisbóí egy köztársasági demokrata munkanélküli, Parisból egy pincér, Északfranciaországból egy tizenhárom gyermekes családapa jelentkezett. A nemzetgyűlésen a kamara 608 és a szenátus 312 tagja vesz részt. A 920 szavazó közül 50 körülbelül kiesik, úgyhogy a többség 440 szavazat körül lesz.

A választás után egy nagy etikettkérdés vár megoldásra: az uj élnök bevonulása Párisba. Egyetlen elnök sem választotta ugyanazt az útirányt. A legtöbben a vasutat választották, igy Thiers, aki néhány évvel elnökkéválasztá- sa előtt a kamarában még kijelentette, hogy a vasút halvaszületett gyermek és soha sem fog utasokat vagy poggyászt szállíthatni. Perrier laudaueren utazott. Faure, Loulet és Poincaré vonaton. Deschanel családjával autón ment, ugyanígy Millerand is, aki Suresnesben egy esküvői menettel találkozott. Az uj elnök valószínűleg Doumergue mintájára autón fog a fővárosba bevonulni, de ez alkalommal a lovas gárda több százada fogja kísérni.

A délelőtt

Versailles, május 13. Tiz óra után megkezdődött a nemzetgyűlés tagjainak fölvonulása. A teremben elsőnek Doumer, a szenátus elnöke és az egyik legkilátásosabb jelölt jelent meg a questorok társaságában. A Galerié des Bustes folyosóin a kora reggeli órák óta élénk élet uralkodik. Többszáz újságíró lézeng a termekben és igyekeznek a szenátorokat és a képviselőket sorra meginterjúvolni érzelmeikről. Briand a legnagyobb favorit. Henessy volt miniszter nem vonta vissza jelölését s igy nem tudni, vájjon a reá eső szavazatok Dou- mernek vagy Briaud-nak ártanak-e. A külföldi sajtó kedvezőtlen helyzetben van, mert a több száz külföldi újságíróból legfeljebb húsz fér a sajtópáholyba. Egyébként Versail- lesben a szokott élénk kép uralkodik.

— A magyar nemzeti pórt tisztújító közgyűlése Bés községben. Kassáról jelenítik: A magyar nemzeti párt helyi szervezete vasárnap tartotta meg a nagykapuéi járásiban levő Bés községben tisztu.ji tó közgyűlését. S. Varga Péter elnöklésévet, Papp Mihály osztályéinak és Harasztihy György körzeti titkár egyhangúan a kővetkező tisztikart választották meg: Elnök: S. Varga Péter. -Alelmök: Gsuto- rás Péter. Jegyző: B. Sípos János. Pénztáros: Titka Péter. Ellenőrök: Osutorás András és B. Szabó András. A gyűlés Szent-Ivány Jó- [ ?.sef pártvezért, valamint a® összes törvényhozókat táviratilag üdvözölte. 1

Becs, május 13. A pártklubok és a mai ! reggeli lapok állásfoglalása után kitűnt, hogy a nemzetgyűlés mai ülésén a Hitelintézet szanálásának ügyében a kormány helyzete nem lesz oly biztos, mint az első pillanatban látszott. Az első nap ralar mennyi párt és lap egyhangúan helyeseltel a gyors segítséget, amivel Euder kormánya óriási pániktól mentette meg Ausztriát. Az első ijedelem lecsillapodása után az ellenvélemények egyre határozottabban jelentkeznek. A két nagy polgári lap, a Neue Freiie Presse és a Neues Wiener Tagblatt „államkapitalizmustól44 fél és reméli, hogy a kormány intervenciója csak átmeneti jellegű. Az osztrák pénzügyi kormányzásnak úgyis az a hibája, hogy az ipart nemcsak finanszírozza, hanem befolyásolja is. A pártlapokban éles kritika jelentkezik. a k er észtén ys zoeialis ta párt ugyan helyesli a kormány intézkedéseit, de a nagynémetek, amelyek a Schober- blokk legnagyobb részét alkotják ,azt követelik, hogy a Hitelintézet vezető hivatalnokainak működését és az általak kötött szerződéseket a kormány vizsgálja 4t & ez a vizsgálat a régi részvényesek bevonásával történjék. A legélesebben az Arbeiter- zeitung ir a szanálás ellen. A lap követeli, hogy a részvényekből ne huszonöt százalékot, hanem nyolcvan százalékot vonjanak le a szanálásra. A kormány az adott s ráz millió sillingért csupán 52 millió sil- ling értékű részvényt kap, mig 48 millió sáliinget az öreg részvényeseiknek ajándékoz. A külföldi nagytőke a Hitelintézet í

❖

Miért akarnak DéHirolban külön vámmegáilapodást

| K

Siiistrií¥iS? ;

Bées, máijuis 13. Bár Tirolt a Broun er két. o részre tagolja és a Trentinó és vidéke Ölne®- n országfeB® került, A/usztai-a és Olaszország i között az utolsó időikben, már jelentősen eb il simultak a politikai ellentétek én a két álba- \ mot a barátság anéűiai fűzik egymáshoz. Az i olasz-osztrák gazdasági ttárgyalá&ok állandó- ] au igen kellemes atmoszféráiban folynak a l

szanálásának érdiekében sok jelentős képviselőjét Becsbe küldötte. A Baseli Jóvá- tételi Bankból megérkezett Ródd igazgató, az osztrák osztály vezetője, Berlinből Simon dr., mig Quesnay, a Baseli Nemzet- közá Bánik vezérigazgatója, ma érkezik az osztrák fővárosba. Párásból megjött Peter Barkj Budapestről pedig Popovics, a Magyar Jegybank kormányzója.

mean zavarják meg a német-oszt rák vámuniós megállapodások sem. Mindenesetre érdekes, hogy a dél t ár attak részéről most olyan kívánság merült fel, amely az első pilla náthám meglepte az olasz vátopolitiiku- sokat. A déltiroliak azt kívánják, hogy vámmentes sörként ingen st biztosítsanak számukra. Ennek a kívánságnak a támogatására a legkiválóbb olasz tudósok . is. sorompóiba lépnek. Tudvalévő, hogy Tirolban erősen ‘ pusztít a golyva, hogy a golyva és a golyva - szerű megbetegedések a begyvidlék és az alpesi táj víziének természetes követkieeamé- nyel. Már most kiderült, hogy északi Tirolban, ahol olcsóbb a sör és ahol a lakosság

sörfogyasztása nagyobbá rányu, a golyvameg- betegedések száma jelentősein kisebb, mint Dél-Tirolbam, ahol a sör viszont drágább. Tudományos kísérletekeit folytattak, amelyek bebizonyították, hogy a sör nemcsak a golyvának ellenszere, hanem a rendszeres sörfogyasztokinál megszünteti a golyvaszerü képződéseket, illetve nőknél és gyermekeknél megakadályozza azok fejlődését. Ez a tudományos gyakorlati tapasztalat igy vonult be most két állam vámpolitikájának problémái közié.

— Pékár Gyula kitüntetése. A debreceni

Tisza István Tudományos Társaság első osztálya és közgyűlése egyhangú határozattal tiszteleti tagjává, választotta Pékár Gyulát, a Petőfi-Társaság elnökét.

Alkoholellenes bizottság alakalt « aselisi Járásban. Oroezíkaá todősitónlk jeílenrtií: A aseíM járáa- bíróság legutolsó öfiéeén hAtéromajtfilog (kknoodták at> alkióbotoBeoim bdaotteég taegeJoíkítátsát A bdaoÖBág

elnökévé Pkws Zedjjnaood egáeaaégügyl Mbtná- esőst váteis©t>oiMk. A* aiBoobolieillenjes bdrottság már a közeid napokban megkezdd müiködéBét

SÜLLYEDŐ PARTOK

REGENY

Irta: EGRI VIKTOR

(32)

Uzsonnára marasztalták őket.

Makó az ablaknál állt és a hamuké mór felhők vad kavargását nézte. Hirtelen egészen alacsonyra ledagadt a terhes ég. Kiszakadt az első villáim és tüzes sustorgással vágott barázdát a hánytorgő fellegtelevényen. Kövér cseppek csapódtak a port kavargató légbe. Megindult a zápor és zuhogva, zuborágva áradt.

Hallgatva várták, miig elvonul a vihar. Percek múlva már csak riikás, hizott nagy cseppek hulltak. A mennydörgés zenekara a távol ezordinóijáe moirajlott

Balázs nagy megkönnyebbülést érzett. A roppant zubogás kimosta belőle ernyedt indulatait. Fájdalma szomorúságba enyhült.

Együtt ment aztán a lánnyal az esőmaria felázott utón. Nedves, friss lénnyel tündöklőitek a fák megmosott levelei.

Előremeredt arccal sietett Erzsi.

Balázs érezte: valami közömbös dologról

kell beszélőtök, egyszerű és könnyű hangon, hogy elhessentse néma izgalmukat. Három hete nem járt Ha.mimeréknél. Talán több is lesz, számolta. Nem hiányzott neki ezalatt se a ház, se a lány. Most itt halad mellette. Riadt és bántott, szinte fut. Összeráncolt homlokán zavar kom őrlik. Vagy talán bánat? Nem lát belé.

Bizonyosra vette, hogy Erzsi sejtette, mi volt közte és Miikóné között. Ebben a sárfé- szek'bem ne hallott volna valami nyomorult suttogást? Annyit voltak együtt, látták az erdőben, a kőbányában és az asszony járt a lakásán. Ezt ne hallotta volna9

— Mit ir mostanában Árpád? Nem is tudom, merre járt — mondta nagysokára. Ezzel mintha bocsánatot kérne, — nemde, íüetrt volna tudni, mi Wfrtént Árpáddal?

— Nem jutott Becsnél tovább. Egyelőre ott marad. Anya boldog, hogy a közelünkben van. Anya aranyit retteg'.

Hallgattak megint. Ott voltaik már a ház előtt. Hirtelen ezt mondta Balázs:

— Milyen jó lány maga, Erzsi!

i A lány megállt. A szeme meglobbarat az élet melegében. Érezte arcán, a szemén, a szálján a férfi állhatatos pillantását és elpirult. Miért mondta ezt neki Balázs?

Egy percre mintha szárnyat kapott volna a csönd. Balázs leeresztett szemhéjakkal nézte Erzsi mozdulatait. Könnyű nyári ruhája alatt látszott fiatal melleinek indulása. Szabadon hagyott karjai simák, fehérek és melegek voltak.

Kielégi tetten vidám és könnyű lett Balázs szive. Magában tovább fonta gondolatait, beléljük vitte derűjét s uj kedvét. Amit most. érzett, azt mind belevitte eláimiult szavaiba. Meglátita-e volna valaha igy a lányt?

Erzsi bement a házba és ő ott maradt da- rabideig a kapuiban. Mikor félték in tett, látta, hogy Erzsi megáll az ablakban. AZ esti napfény fűzbe mártja sápadtságát. Rámo- solygott. Melegség szaladt át rajta.

Hogy lehet az, hogy egy pillantás annyi' meleget tudjon átsugározni egy létekből a másikba? Annyi erőt és annyi tüzet?

2.

Újra szeánszot tartottak a malomban. Mikénté uj hívőről gondoskodott. A patikusse- géd volt, Fabula Pál. Izgékony, eresbomtoku fiatalember. Vastag feketéllő orra alatt dur- vaezálu kis bajusz berzenkedett, Rengeteg ádámcsutkája rángott, ahogy beszélt:

— Mondom kérem, ki mentül nagyobbat ordi't, annál nagyobbra nő a nyája... A feje tetején áll ez a világ! Hát kiérem, ez a

szovjet is... Magunk közt mondva, a végét

járja. Pesten a „szovjet44 cigarettát már úgy

kínálják a rikkanosárusok: gyönge a szovjet!

Megmosolyogták a viccét. Titokzatos beszámoló következett. A közeliben titkos szervezkedés folyik, nem kell rettegni többé, a Dunántúl egy adott pillanatban felkel és elsöpri a vörös rémet. Már csupán napok kérdése a rémuralom megdőlése.

Voltak ellenőrizhetőbb hirei is. A vég jelel.: CMmemceaiu jegyzékére a vörös hadsereg 'észalkon beszüntette előnyomulását, a románok Szolnok előtt állnak, szorul a gyűrű, a népbiztosok napjai meg vannak «zám- lálva. ■ ;? ^

Mikóné olykor egyegy szót dobott a társalgás folyamába. Ezek a végnek jelel, de nem azé a végé, amire ők gondolnak. Rettenetes vég lesz: viMgrengésl A hívőknek fel kell készülni!

Fabula zavart hallgatással meredt rá. Idegeibe szédület csapott. Mikóné szemeinek izzása imagyarázhatatlan módon ködbe borították agyát. Rejtélyes célzásokra emlékezett. A falubeli társalgás izgató fűszere: a ma- lomlbeiiek élete. AsztaltáncoItatás, szellem- idézés, Szánd ró rejtélyes megszállottsága, az asszony látomásai. FelJbevült képzeletét megrohanták a képek, az izgalom egétsaen kiborította önmagából. Vailahogyan fölemeltnek, szinte fötmag asz to s i t o t tn ak is érezte magát.

Alig két najpja, hogy Mikóné a patikában járt. Mialatt a kenőcsöt keverte neki, beszélgettek. Könyvekről, regényekről. Panaszkodott, hogy nincs olvasnivalója. Akkor megemlítette Mikóné, hogy ellátja könyvekkel. Nem is hitte, hogy ezt az ígéretét komolyan fogja • venni.. Délután megjelent az olasz szolga a könyvekkel. Különös, izgató, fantasztikus olvasmányok voltak. Káprázatok. látomások. Egy regény a túlvilágról. A létezés és a nemlét metafizikai magyarázata.

Rövid levél jött a könyvekkel. Az asszony talajkéiszitő munkának szánja az olvasmányokat. Hívőinek tartja, mélyedjen el az olvasmányokban, azok fel fogják ébreszteni, A többit bízza rá. 1

I Aztán Jött a meghívása. Mikö kedélyesen

a kezét rázza, az asszony patetikusan köszönti, ahogy belép. Látta Szánd ró sötét fejét is félbukni az ajtóban. Szánd ró alakja itt izgató volt, a patikáiban, ahogy az üzenetet hozta, bambának látszott. Könyvek, puha kényelem, halk és titokzatos szavak, az asz- szony puha mozdulatai: ez volt a malom.

Vacsorára marasztalták. Több tál étel került az asztalra. Zöldség, saláták, sajtos palacsinta, rizs és gyümölcs. Bőségesen mind. Fabula mégis éhesen kelt fel az asztaltól. A vendéglői1 vacsorák roppant fatányérosaira, tányért elborító bécsi szeleteire, főtt marhahúsok szagára, bográcsban főtt gulyások barnapiros levőre, bélszínek fűszeres izére gondolt éls még éhesebb lett tőle. Ez a vegetáriánus koszt nyilván hozzátartozott a spiritiszta életszemlélethez,

Mikóné később meg is magyarázta:

— Hónapok óta igy élünk. Állathust enni annyi, mint döggel jóllakni. Tiszta ember irtózik a dögtől. Ennék az emberek a halottak húsát? Miért eszünk akkor állatot?

Hirtelen ezt kérdezte:

— Miikor kezdett kételkedni Istenben?

Fabulát meglepte a kérdés, szokatlan volt

ez is, szinte megrohanta mindennel az asz- szony.

— Nem olyan régen, a háború alatt — felelte. — Addig ilyesmi eszembe se jutott. Olyan természetes volt hinni. Aztán egyszer kikerültem az első vonallbat, pergőtűzbe, rohamoztak ... Láttam embereket jajgatni, láng rágta le a húsúkat. Vérszaga volt a® {izzadt zubbonyoknak. Felmyomult a fejbe ez a szag... Ott a kávéméban beszéltünk először Istenről. Az egyik baka imádkozott, mi .meg hallgattuk... Nem tudtam hinni abban az imában... Mikor hazajöttem, voltam az apámmal a templomban. Szokásból, a® ő kedvéért. Nem éreztem többé azt. a felemelőt, .mint régen. Fájt az a sok negatívum, am i be belelni Hot t az ember.

Az asszony szeme ragyogott.

— A mi körünkben ismét hivő lesz, de nem holt eszméknek hívője!

(Folytatjuk.)