Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-03 / 101. (2618.) szám

'BRWEMtMAC&AR-HnOiaR 10*1 md|w# 8, ypisir.rti|fc. i lénél nemzetiségű pillái német, i magyar nemzetisénü magyar nyelven 111 itiiiti hivatalai beadvány! elintézésit Ellenkező esetben panasszal kell élni - A belügy­miniszter válasza egy interpellációra színházak, a mozik és a kávéliázak zárra ma­radiak. A legújabb hírek szerint a tegnapi tünteté­seknél két ember meghalt, tizennégy megse­besüli Nyugodtan telt e! május elseje Magyarországon Budapest, május 2. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Mintegy tiz- ezerfőnyi tömeg résztvételével folyt le a Mil­lenáris pályán a szociáldemokrata munkás­ság május elsejei ünnepsége, amely délben 12 órakor fejeződött be. Az ünnepség lefolyása zavartalan volt. A tömeg a szétoszlásnál a város felé indult. A keleti pályaudvar kör­nyékén kisebb incidensekre került sor. A rendőrség megakadályozta a tömegnek a Rá- kóczi-utra való tódulását. Kisebb csoportok megpróbálkoztak a tüntetéssel, de a lovas­rendőrök szétoszlatták azokat, összesen 10 elő­állítás töríönt. A magyar vidéki városokban május elseje szintén teljes nyugalomban telt eL Kilengések voltak a romániai városokban Bukarest, május 2. Május elseje az egész országban aránylag csöndben telt el. Ennek túlnyomórészt a hatóságok előzetes intézkedései voltak az okai. Valamennyi vá­rosban már április utolsó napjaiban letartóz­tatták a szélsőséges munkásság vezetőit. En­nek ellenére, főképp az ókiráíyságbeli váro­sokban, mégis sor került kilengésekre, ame­lyeket a karhatalom mindenütt erélyesen el­fojtott Szuronyroham Brfixben, apróbb incidensek Cseh-Morvaországban a cöefe—morvaorezági tüntetések nagyobb incidensek nélkül zajlottak le. Prágában & leg­hatalmasabb menetet a kommunisták szervez­ték meg, a nemzeti szocialisták sokkal kieóbb tömeget tudtak összetoborozni, mint a* előző években. A legszervezettebben a szocláldemo­| Prága, április hO. Nitsch Andor, a szepesi németek képviselője s társai a múlt év őszén a belügyiminiszterhez intézett inüeupelláció- ban szóvá tették, illetve kifogásolták azt, hogy a késmárki járási hivatal a német ajkú la­kosainak beadványára németüli nem, csak cseh­szlovákul válaszol. Az interpelláció szerint ez az eljárás nyilvánvalóan ellenkezik a nem­zeti kisebbségeknek a nyelvtörvényben és nyelvrendel eiben amúgy is szűkre szabott nyelvhasználati jogaival. Slávik dr. belügyminiszter ez év március 25.-én kelt s a iképviselőház legutóbbi ülésén nyomtatásban kiosztott válasza az interpellá­cióra igy hangzik; A pozsonyi országos hivatal intézkedik az 'iránt, hogy a késmárki járási hivatal a jövőben acipszer német fél, német beadványának eb intézőt német nyelven is adja lei és hogy az nyelviörvénynek az elintézés nyelvére vonat­kozó rendelkezései betartassanak. Az orszá­gos hivatalhoz azonban sohasem érkezett be konkrét panasz német Kisebbségi járásban lakó feleKtői a nyelvíörvév.y hetedük paragra­fusa szerint A késmárki hivatalhoz az utóbb Udőben be­osztottak egy számvevő ségi hivatalnokot, aki németül tökéletesen beszél (Dewt&ch L .hóig). Prága, 1931. március 20. Slávik dr. b< !g mi­niszter. Kissé különös, hogy a belügyminiszter az interpellációban említett nyelvjogi sérelmek megvizsgálása helyett megelégszik annak a megállpifásával, hogy a „felek panasszal nem éltek" 6 ezzel tulajdonképpen azit kívánja, hogy az egyszerű, ügyes-bajos dolgaikat in­téző emberek oktassák kí a hivatalnok ura­kat a kötelességükre. A kisebb8égi nyelhasznátati fognak a paná- szolá&sál való megvédelmezése nagyon fífrur zorius mert a belügyminiszter ur is tudja mmmmmBBSBBSMBBl* arr. bizonyára, hogy az Ügyvédtől senki sem kí­vánhatja, hogy a panaszokat ingyen Készít­se, de azt is tudnia kell, hogy a végső fo­kon a legfelső közigazgatási bírósághoz fel­vitt panasz elintézésére újabban két és f& évnél hosszabb ideig kell várni. Nem volna ennél egyszerűbb dolog,, ha a bel­ügyminiszter ur — ha tényleg olyan nagyon kedvez a kisebbségeknek, ahogyan azt hangom tatni szereti — a belügyminiszteri közlönyben, szigorú utasítást adna ki, hogy a közigazga­tás i hatóságok a legnagyobb lelkiismeretes séggel kezeljék a kisebbségi nemzetek nyelvi- használati jogát, mert újabban ifimét szapo­rodnak a /panaszok * ezért a minisztérium kénytelen lesz fegyelmi vizsgálatot indítani az olyan hivatalnok ellen, aki a nyelvtörvény intézkedéseit a kisebbséghez tartozó személy kárára nem tartja >1 I Ra majd egy ilyen rendeletéi o&va*tmk a belügyminiszter ur közlönyében, altkor kezdjük majd elhinmd, hogy igazi jóakarónk s ezzel fölöslegemé válik egyúttal tőle —' Kétes értékű —* „panasí“, jogorvoslat és közigazgatási bírósági panasz és nem íessp nyelvjogi interpelláció sem- (tf) kraták téptek föl, de egész föllépésük vértelen volt. A kommunisták heves demonstrációt rög­tönöztek a főváros uocáin, a rendőrök több standardot elkoboztak a menetből, mert állam- ellenes jelszavakat tartalmaztak. A csehországi vidéken több incidens történt, így Slanó városban a kommunisták gyűlésén a rendőrség öt embert volt kénytelen letartóztat­ni. Brüxiben egy standard, elkobzásánál egy tün­tetőt letartóztattak. A letartóztatás izgalmat váltott ki a tüntetőkben, úgyhogy fenyegetően kezdtek fölső rakó zni. A rendőrség a tüntetőket szuronyTohammai verte szét. A támadás -során azonban senki sem sérült meg. KI a.duóban, a kommunisták és szocialisták egykori főfészké­ben a nemzeti demokrata párti szervezet föl vo­nulása volt a legerősebb, Teplitz-Schönaüban a szociáldemokratáké. Kisebb incidensek játszód­tak le Podiboranban és Turaauban. Brűnnben öeezeüöközés volt a kommunisták és & rendőrök kötött, öt tüntető kommunistát Idtartórtatták. Föloszlatták a román parlamentet Bukarest, május 2. Jorga miniszterelnök a képviselőházban csütörtök délután 5 órakor felolvasta a kormánynyilatkozatot, amely a Jorga-kormány programját tartalmazza. Jorga kijelentette, hogy bármennyire sze­retne együttműködni a parlamenttel!, a dol­gok jelenlegi állása mellett ez lehetetlen. Ezután kifejtette programját, majd felolvasta a parlament feloszlatásáról szóló dekrétumot, amely intézkedik a választásokról is. Az uj választások a kamara számára junius 1-én, a szenátus számára pedig június 4-én lesznek. A kamara döntő ülése délután félhatkor kez­dődött. Jorga miniszterelnök a kormány vala­mennyi tagja jelenlétében felolvasta a rövid kormánynyilatkoziatot. A program többek közt a kővetkezőket mondja: A közigazgatási tör­vényt módosítani kell 6 meg kell indítani a bűnvádi eljárást mindazok a tisztviselők és politikusok el­len, akik ááljlami pénzeket sikkasztottak. Külpolitikai téren az elv továbbra is az ed­digi szövetségek betartása és a területi integ­ritás. A mostani parlament törvényeit alapos revízió alá kell venni. As uj kormánynak ennek megfelelően el kel] válnia ettől a parlamenttos. Két héten át tárgyaltam a többségi pártokkal hogy biztosítsam a kormány és a parlament békés együttműködését, de minden igyeke­zetem hiábavaló volt A miniszterelnök ezután a parlament óriási meglepetésére királyi kéziratot vett elő és felolvasta a király elhatározását, amollyefl feloszlatja ezt a parlamentet é* uj választá­sokat ir ki. A képviselőket junius elsejéin, a szenátorokat pedig junius 4-én választják meg. Az uj par­lament junius 16-án ül össze. A királyi kézirat felolvasása leírhatatlan vihart keltett. A parasztpárt izgatottan tiltakozott a nem várt meglepetés ellen & az ülést óriási lármá­ban fejezték be. — A budapesti Ítélőtábla elutasította Prónay Pál felíolyamoddsát Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A budapesti ítélőtábla Gadó-taná- csa ma foglalkozott Prónay Pálnak a letartózta­tása ellen beadott felfolyamodásával és rövid tanácskozás után elutasította a felfolyamodási Ezek után Prónay keddig, május 5-ig, amíg a tárgyalás meg lesz tartva, letartóztatásban ma­rad. KOTWf.W.'v.íJRSSb*'' • 0 FF Meghagyják-e helyén, rábizzák-e tovább a vezetést, ha ismét dologba fognak? Nem volt nyugiság benn. Verte őket az idő láthatatlan ostora. Bementek a háziba, a szo­bák csöndjébe menekültek nyugtalanságuk­kal és félelmükkel. A bánat, mely rájuk ne­hezedett, közelebb hozta őket egymáshoz. — Elküldenék Balázsért. Elkezdhetnék me­gint a munkát! — határozta el magát az asz- szony. Mikó felvillanó reménnyel bólintott. Köd és bizonytalanság volt bennük, úgy vonta be őket, mint fénytelen szürke felhő. Elveszett ebben a ködben minden. Kiestek emberiből, kiestek Istenből, az életnek min­den realitásából. Kapaszkodó kellett — nem tümt-e menedéknek ebben a lélekforgató ta­lajt alamságban a spiritizmus? Ha megint ösz- szefognák, el fogják űzni ezeket a rémeket, el fogják felejteni ezt az egész boldogtalan közlködést 1 Koráin beesteledett a tavaszi nap. A falu felett, a malom felett, földön, házon, embe­reken rajta feküdt az est korai borúja. Balázs megjött a malomba. ö nem volt nyomott kedvű, mint Mik óék. Fiatalos ruganyossággal élte a mát, elfogad­va az adottságokat,, melyeik jöttek el nem liá- ritlhatóan és végzetesen és gyúrták, alakítot­ták sorsát. A falubeli intelligencia ebben a nyugtalan béketava szban az alkalmazkodó ember rezig- náciéjával próbált beletörődni a helyzetbe; ment a többséggel, elfogadva az uralmon lé­vő proletariátus diktatúráját, úszott az árral nehogy fölborítsa a forradalom lökő ereje. Ti tokban azonban más arcot mutatott és a kerékvágásából kilendített ember dühével tört ki1 minden felforgató eszme ellem. A tét Az este keveset beszélgettek. Érezték, hogy gondolataik nem haladnak egy utón. Balázs magában mosolygott. Másutt is tapasz­talta már ezt a bizalmatlanságot, ezt a hall­gatásba való menekvést. Másutt elég volt igenlően bólintani a szovjetnek valamelyik uj rendeletére és bizalmatlan hallgatásiba dermedt az egész környezet, össaevillanó szemek óvatosságra intettek. Egy titkos moz­dulat ellenséget jelzett. Aztán hirtelen átbil­lent miniden. Feldiósérések következtek, me­lyeknek penetráns ize volt. Hallatlan megbe­csülést érdemelt a szovjetnek minden rende­leté és tette. Zseniális volt ez az uj rend! És valamennyien -viaszaMrin tgettek a múltba, diákéveikbe, hogy még onnan kel­tezhessék szociális érzésük felébredését. — Csak a véletlenem múlott, hogy nem léptem be Pesten a szakszervezetibe — han­goztatta Fabula Pál, a patikus segédje. A szocializált uradalom intézője a patikus- segédnél is meggyőzőbben érvelt: — Egyetemi polgár koromban galileiteta voltam — mondta és meg lobogtatta szakszer­vezeti igazolványát, amit még a komiműn el­ső hetében, sietett kiváltani. — De uraim, nem tévednék a dátumban? — vetette közbe a tanító. Sovány és száraz ember volt ez a tanító, hervadt ajka fölött, A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkeí küzdünk a legeredményesebben! Leoegő gp»©» n aa> Fürdő Napfény Diéta E. «iÍT® sí fceterDMX', Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. miint árok széléről lógó fűszálak, valami nyo­morék bajusszal; tipusa a sok gyerektől és gondtól elnyűtt falusi kántornak. Az uraiknak tituláltak kicsit megszeppen­tek. Ez az úrázás újabb csapdát jelenthetett! • Mostanában jól megfizették a tanítót, első ■embernek számított a faluban, de ahogy mo­solyogni látták, elvonult a ború róluk óa megibélktülőem feszengtek. — Sokat kertel, még utóvégre el fogják hinni, hogy vörös — vélte a patikussegéd. Az intelligencia réme volt, hogy valaki vö­rösnek találja bélyegezni őket... Mert ez a helyzet nem tarthat soká és ha megnő a nagy leszámolás, latba esik az igazi érzület Aki vörös, az pusztul! De addig, mig a for­dulat fel nem virrad, mutatni kell kifelé a meggyőzedéises forradalmárt, a szovjet hívő­jét. Befelé, maguk közt, elég egy elharapott szóval, egy mozdulat tál jelezni, hogy ezt a fo­gadkozást a szükség kényszert tette rájuk. A falubeli! intelligencia társadalmi élete az el­kergetett főjegyzőtől a gyógyszerészsegéklig ma annyit jelentett, mint folyton résen len­ni, alakoskodni, idegent megfigyelni, beszél­ni hagyni, kitapasztalni... Balázls keservesen Igazinak érezte a ma­ion) beliek zavarát, a gyökérzetéig meg,rendi tett ember félelmét. Minden mozgásiban volt, fölkapta és vitte az embert ez a mozgás. Ki­borít otta a maga életéből, a maga valóságá­ból és uj valóságokat kényszer itett rá, Balázs hivatalból! tapasztalataira gondolt és beszélni kezdett énről a mozgásról, mely a falun átcsapott. Az éhéa város figyelme a falura terelődött. Kezdték felismerni a töret­len és buja Őőhumuszt: a parasztot. Kezdtek felfigyelni, eddig rejtve maradt szellemi és anyagi erőire. A visiszaJlökött és ősállapotban tartott paraszt'társadalom megmozdult Dói- gozott ugyan tovább a maga primitív módján, de mér elhagyta passzivitása, szerepet köve­telt a közéletben, nem tűrte meg tovább a® ,yunak“ pórázán vezetett régi elöljáróit, ha­nem a maga emberét küldte a tanácsba: nem nehézmozgásu öreget, hanem a háborút megjárt fiatalt. Ez a mozgás a forradalmaik pozitívuma volt % 2 ’ 9s°nb% £ ' :,Sij J| SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta? FGRI VIKTOR tig, az ellenállásig nem jutott el, gerinctelen volt, akár a városi polgárság. A vészbírósá­gok hitte különben i,s fojtogat,óan megülte lel­két és megbénította akaraterejét. Balázs életigenlése azonban több volt, mint egyszerű belenyugvás és alkalmazkodás. Ha ugyanaz az ár, mely meghagyta helyén, hiva­talában, a fővárosba sodorja, a háborút meg­járt ember lokábköllek táv izmusával, emiber- vállaláeával elfogadta volna a forradalom ál­tal teremtett kereteket. Eszmei teljesedést áhiitva, jóhiszeműen és kritikátlanul .szolgálta volna az, uj rendet, miint generációjának fő­városi társai. Mikóék azonban Balázs idő-vállalásától is megrettentek. Élet igenlésében azt az erőt látták fellobbainmi, mely végképp kimoiziditot- ta öltét egyensúlyukból. Ez az erő forgatta ki őket a vagyonból, morzsolta össze emberi tartalmuktól s beláthatatlan, veszélyeket rej­tett még ez az erő, rettegtek destruáló hatal­mától.

Next

/
Thumbnails
Contents