Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-12 / 108. (2625.) szám

tm máfog lf, kedd. Viskovsky beismeri, hogy sohasem volt ennyire feszült a viszony az ipari és mező­gazdasági érdekkörök között Prága, május 11. Viskovsky nemzetvédelmi miniszter az agrárpárt egyik csehországi nép- gyü Lésén vasárnap beszédet tartott, amelyen többek között ezeket mondta: Politikánk, amelynek a gazdasági válság enyhítésére vo­natkozólag olyan sok sürgés kérdést kellett volna megoldania', nemrég mintha holtpontra jutott volna. Ha a helyzetet, és a nézeteket helyesen elem­zem, úgy azt hiszem, hogy annak okai a po­litikai féltékenységben keresendők. A mező­gazdaság érdekeinek politikai érvényesítésé­vel szembehelyezkednek más csoportok érde­kei, különösen az ipari munkásokéi. Azt hi­szem, hogy a politikai nyomás és ellennyomás esete ezen érdekek között sohasem volt feszül­tebb, mint épp az utóbbi időben. Azt hiszem, hogy a gazdasági és politikai kezdeményezés hiánya mellett sokan vannak nálunk, akik az egyik csoport eredményét abban vélik látni, ha az a másiknak árt és nem tudják elképzelni, hogy mindkettő élhet és prosperálhat egymás mellett. A mi vezér­elvünk az legyen, hogy az összeség éljen. A német—osztrák egyezmény tanulságokat hozott számunkra. Újból megmutatta, hogy ál­landóan őrt kell ál tanunk, nehogy olyan hely­zet álljon elő, amely az amugyis nehezen fenntartható európai egyensúlyt felborítaná. Az európai egyensúlyit csakis az érdekek szolid és kölcsönös kiegyenlilésével lehet fenntartani. Nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az európai gazdasági koncentráció gyógyirt jelent a mezőgazdasági és ipari vál­ságra. Á magas vámvédelem helyett most a meg­oldást a fokozatos preferenciáiig védelem­ben és a fölösleg kiegyenlítésében kell ta­lálni. Ez azonban európai és világgazda­sági szervezkedés és fegyelem nélkül el­képzelhetetlen. Az egyes államok között, sem lehet egy toll­vonással eltüntetni a vámvédelmet. A válsá­got csakis okainak elnyomásával lehet leküz­deni, tehát a túltermelést kell korlátozni. Nem marad más hátra, mint szervezkedni. A politikusok számára fennáll tehát az a fel­adat, hogy Európáit politikailag ugv szervez­zék meg, hogy a megszervezett Európa a gazdasági munkát és mentést a kezébe ve­hesse. M ü§¥@ ©eSsa a kisantant súlyos helyzetéről Prága, május 11. A cseh sajtó az utóbbi időben feltűnően nagy figyelemmel kiséri a Prágai Magyar Hírlapot, és nincs nap, hogy különösen a nacionalista sajtó valamelyik cikkünkbe bele ne kapaszkodjék. Mint. a cseh­szlovákiai magyarság ősznrte szószólója, füg­getlenül. minden külső és belső befolyástól, a múlt héten is egyik vezércikkünkben mérle­get iállilőttünk fel a bukaresti kisaiitant-kon- ferenciáról és megállapítottuk, hogy a kisáll­tául; fejlődése pszeudomorfőzás. A három ál­lam érdekei annyira ellentétesek, hogy a kisálltaidnak nincs gazdasági létjogosultsága. •E cikkünk miatt a legvadabb pergőtüzet zúdí­tották ránk a cseh nacionalista lapok s most legnagyobb elégtételünkre még a mi cik­künknél is őszintébb megnyilatkozást olva­sunk a kormányban ülő szociáldemokrata párt Nova Dóba című lapjában ugyanerről -a témáról. „A kisantant bukaresti konferenciája — írja a Nova Dóba — Benes külügyminisz­ter szániára a. kisantant fennállása óta a legnehezebb konferencia volt. Nem volt ugyanis egyébről szó, minthogy Románia kilép a kisantantból és senki sem tudhatta előre, vájjon Románia hennt n*arad-e a kis­álltán tban, avagy követni fogja azt a hivó hangot, mely neki nagyobb előnyöket nyújt. Románia, amely évek óta súlyos gaz­dasági válságban él, a kisanlantba va.ló be­lépése után az ipari Csehszlovákiára tá­maszkodott. Románia azt remélte, hogy Csehszlovákia átveszi tőle mezőgazdasági fermésfölöslegót, tévedését azonban később belátta, miért is a kisantant viszonya egyre jobban elhidegült. Miután Csehszlovákiától semmit sem várhatott, a vámunió tervének fölmeriilése idejében máshelyütt keresett segíts eget. Németország felajánlotta a se­gítségét Romániának és megígérte, hogy át- veszi túltermelését. Benes és Marinkovics minisztereknek a bukaresti konferencián sikerült a románokat meggyőzni arról, hogy azok a gazdasági előnyök, amelyeket a né­met-osztrák vámunió Romániának nyújt­hatna, sokkal csekélyebbek, mint a Romá­niát fenyegető politikai veszedelmek. Ezt a győzelmet elsősorban Benes könyvelheti el magának**. A szociáldemokrata Nová Dóba tehát beis­meri. hogy Benes kritikus napokat élt át Bu­karestben s talán egész diplomáciai jövője e konferencia sorsától függött. A szociáldemo­krata sajtómegnyilatkozáshoz még hozzáfűz­hetjük, hogy Benes külügyiminiszter a bukó­Varileket halálra, feleségét 9 évi súlyos börtönre Ítélték Az esküdtek egyhangú verdiktet hoztak — Varilek nyugodtan fogadta az ítéletet, az asszony elájult Leitnieritz, május 11. A leitmeritzd esküdt- biróság ma délután két érakor hozta meg ítéletiét a Varilek-házaspár fölött. Reggel ki­lenc órakor nyitotta meg Gleich dr. elnök a főtárgyalás harmadik napját, amelyen az íté­let elvártában hatalmas tömeg töltötte meg a tárgyalótermet. Mindjárt a tárgyalás meg­nyitása után felolvasták és átadták az esküd­teknek a vádlottakra vonatkozó 13 kérdést. Azután Fiséra dr. államügyész tartotta meg beszédét, amleyben Varilekné teljes beismerésére hivatkozott és hangsúlyozta mindkét vádlott bűnössé­gét. Majd Neuhauser dr. védő emelkedett szólás­ra. Beszéde alatt Varilek folyton könnyezett. A védő, akinek helyzete Varilekné tel­jes beismerése és Varílek bűnösségének két­ségtelen megállapítása mellett igen nehéz volt, csak az enyhítő körülmények fel sora-, koztatására szorítkozott s többek között rá- mutott arra, hogy ha a meggyilkolt Kreysa nem akart volna vétkezni a kilencedik parancsolat ellen, i nem került volua sor erre a pörre. Azután Katz dr., Varilekné védője beszélt, aki elsősorban is kérte, hogy az elmeszakér­tők vizsgálják meg még egyszer Varilekné elmeállapotát, mert szerinte az egész család erősen terhelt. A közönség erre nevetésbu tör ki. Katz dr. csak nagy erőfeszitéssel foly­tatja beszédét. Fél tizenkettőkor Gleich tanácselnök ismer­tette a tárgyalás -rezüméjét, amely eléggé terjedelmes volt. Negyed egy órakor az es­küdtek -tanácskozásra vonultak vissza. Nagy izgalom közepette térnek vissza a tárgyaló­terembe negyedkettőkor s a főesküdt bele­kezd a verdikt felolvasásába, amely szerint az sküdítek egyhangúlag bűnösnek mondot­ták ki Varilek Ferencet rablógyilkosság és hiuiHagyalázás bűntettében, amely bűncse­lekményeket a vádlott aljas és becstelen indokukból követett el, Varilek Annát pe­dig rablógyilkosságban való közvetett rész­vétel és hullagyalázás bűntettében. Az al­jas és becstelen indokok az asszonynál is fennforogtak. Varilek a verdiktet nyugodtan fogadta, míg az asszony állandóan sirt. Az áilamügyész a verdiktet követő felszólalásában kérte a vád­lottak elítélését a verdikt érteiméiben, de Varileknénál kérte az enyhítő körülmé­nyek fennforgásának megállapítását. A védők rövid beszéde után a tanácsbí róság visszavonult, és délután két, órakor hozta meg és hirdette ki télétől, amellyel Vardleket kötéláltali halálra, Varileknét pedig 9 évi súlyos börtönre ítélte el. Va-rilek nyugodtan fogadta az ítéletet, fele­sége felsikoltott s elájult. Varilek Ferenc semmis égi panaszt jelentett be az ítélet ellen. MACDINIID a skót és a magyar nép hasonlóságáról és az angol-magyar rokonszenvről Az angol miniszterelnök baráti megnyilatkozása a londoni Angol-Magyar Egyesület vacsoráján London, május 11. E napokban tartotta ajz Angol-Magyar Egyesület éled 1-akoüfSját a Magyar V-eínid-égilőbeoi, amelynek angol és magyar saiineiklkei ée vánáigoikik-aít diiszsitett lennét zsúfolásig' megtöltötte az előkelő közönség. A lakoma után Lomdonderry lord, az egyesültet elnök-e előbb az angol királyt köszöntötte fel, mire a jelenlévő magyar cigányzenekar az angol him­nuszt játszotta, azután pedig Horthy MMóet, Ma­gyarország kormányzóját köszöntötte fel; utána a magyar Hion-n-usz hangjai csendültek fel. MACDONALD BUDAPESTI EMLÉKEIRŐL Ramsay MacDouald miniszterelnök emelkedett szólásra ezután. V-isszaeimíl'élkezelt vűíMgfcörüli ván­dorlásaira. Útjában elvetődütit a magyar fővárosba ás, amelynek festői fekvése, építészeti szépsége és lakóinak vendégszerető derűs, barátságos jellemre ■teljes mértékben megkapták flelk-üle-tét. Budapest sok tekint-etben saját hazájának, Skóciának fő­városára emlékeztette. Igaz, hogy Edinbarough szigorú, egyenes, zárt vonalaival a skót jellemet tükrözi vissza, imúg Budapest gazdag ornamentikája és vonalvezetése a m-agyar napsugaras pusztával látszik rokonságban állami. — Budapesten érzi az ember, hogy a Kelet és a Nyugat küszöbén ál, de azért úgy hiszem — folytatta a m-indszte-relnök, — hogy csak felülete­sen ismeri az emberi természetet az, aki azt á/lüil- tot-ta, hogy a Kelet az Kelet és a Nyugat az Nyugat marad és hogy a kettő sohasem ta-lólkozhaitík egy­mással. (Célzás RudyaT Káplánig versére, amely így kezdődik: East is Eafit and West is West.) A Kelet és Nyugat különbség csak felszínes, amely­nek külső burkolata a-latt rokon-vonások rejtőznek a legek e ntétesebb érdekek között is. PÁRHUZAM A SKÓTOK ÉS MAGYAROK KÖZÖTT A skót é6 a magyar nemzet történetében, hagyo- m-ányáiiban és ideáljaiban is sok párhuzam kínál­kozik. Petőin alakjának a síkét (költészetben Róbert Burns felel meg, Hunyadi Jánosnak, a magyar hősnek skót anaílogonj-a Wal-a-ce, Lajos magyar királynak IV. Jakab, Walrter Scottmak, a nagy skót romantikusnak Jókai, a halhatatlan magyar mese­mondó. Ha pedig rofconvomásokat lehet találni a két nemzet érzésvilágában, az emberiség szellemi resti konferencián csakis oly módon menthet­te meg a kisantantot, hogy óriási engedmé­nyeket biztosított Romániának, ami természe­tesen a csehszlovákiai mezőgazdaság rovására történt. A győzelem tehát osak pirrhusi győ­zelemnek tekinthető, mert az agrártermelés rovására történt engedmények nem lehetnek tartósak és Románia mégis csak kénytelen lesz aj utakon haladni, hogy termés-fölöslegét elhelyezhesse. _ _____ és erkölcsi javainak, valamint igaz kincseinek órtékedésében, akkor miért no lehetne megtalálni az összhangot az egyes nemzetekhez tartozó egyé­nek között is? Reméli és,hem óhajtja, hogy minden Ringd, skót -és ár férfi és nő megtalálja majd a maga barátját a magyarok közöt, mint ahogy tudja, hogy ez a magyarok kívánsága is. Most, olyan sok .nehézség és szenvedés után angolok és magyarok újból egy­más mellett ülhetnek, reméli és érzi, hogy meg- 1kezdődhetik ismét a két nemzet között -a ha-nm-óni- kus együttműködés lehetősége. V-égül Ramsav MacDomaild angol miniszterelnök a me'liéitte ülő RuibMO-Zichy Iván bájró londoni magyar követhez fordulva meleg hangon fejezte ki azt a reményét, hogy a londoni magyar követ to­vábbra is kifejti munkásságát a két ország közötti jóviszony ápolására. ZICHY-RUBIDÓ KÖVET VÁLASZA Rubidó-Zichy Iván báró meleghangú válaszban köszönte meg az angol miniszterelnök szép szavait: — Egy nemzet sem népszerűbb Magyarországon az angolnái. Ez a barátság neon annyira politikai — Epekő-, vesekő- és hólyagköbetegek, valamint azok, akik hugysavas sók tulszapo- rodásában és köszvényben szenvednek, a ter­mészetes „Ferenc József** keserüviz haszná­lata mellett állapotuk enyhülését érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfia hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József viz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért sérvbajok­nál és prostatabetegs égetnél is ajánlják. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható, piákban és füezerüz!etekben kapható. vagy gazdasági tekinteteken, mint inkább világ­nézeti hasonlóságon alapul. Midőn a világháború alatt nemzetközi elemőrző bizottság érdeklődött Budapesten az angol inte-r-náílitak sorsa iránt, leg­nagyobb bámulatukra a lóversenyen találták az angolokat, aikifc kij-elenteiibék, hogy legfeljebb az volna az egyetlen panaszuk, hogy nem kaphatnak valódi skót wiskyí. Ez is elegendő a személyes és plátői rokomsaenv bizonyítására. — A háború óta Anglia valódi megértést és segítési készséget tanúsított. Kérem önöket, támo­gassák továbbra is az Angol-Magj'ar Társaságot és remélem, szívesen fognak visszaemlékezni a ma este együtt töltött néhány órára. A beszéd befejezése után a követ felolvasta azt az angölnyeívii táviratot, amelyet Horthy Mikidé kormányzó hozzá intézett és amelynek magyar for­dítása a következőképpen -hangzik: „Sok sikert kívánok a társaság ama törekvésé­nek, hogy a két. nemzet közti hagyományos barát­ságot, és jóviszonyt, ápolja. Magyarország és én megám ilyen nagyr-albeesüljük azt a jóindulatot, amelyet Anglia a legutóbbi, években tanúsított. Remélem, a társaság e jóindulat fenntartása érté­kes eszközének fog bizonyulni.“ Ezután Lord Newton hosszabb pohárköízöntő- hem emlékezett meg lord Lomdonerrynek az egye­sület felvirágoztatása kőiül szerzett hervadha-batilan érdemeiről. Megalakult a SzMKE nyitni szervezete Njylfra, május 11. (Saját tudósítónktól.) A Szlove Diszkói Magyar Kulturegylet nyitrai fiókja szombaton este tartotta alakuló közgyű­lését a nyitrai városháza kistermében. Az aránylag rövid idő alatt történt előkészítés minden tekintetben meghozta a kívánt ered­ményt, amennyiben a kulturegylet ügyét a nyitrai magyarság a legnagyobb megértéssel karolta fel és bizalommal sorakozott fel az egyesületnek Nyitván is kibontott zászlaja alá. Az előkészítés munkáját nagy agilitással Gyitrky Ákos dr. ügyvéd és Cséf®fa‘wy Géza, az országos keresztényszo-cialista párt nyitrai titkára végezte és ennek eredményeként a városháza kistermét megtöltötte a magyar kö­zönség. A kulturegylet központja részéről Alapy Gyula dr. ügyvezető főtitkár, tarto- raánygyülési képviselő és Szomb^íhy Viktor irő, az egyesület titkára j-elent meg az ala­kuló gyűlésen. Aktpy Gyula dr. hatásos, beszédben ismer­tette az egyesület általános magyar kultur- programját. Majd a gyűlés lelkes hangulatban kimondotta a kulturegylet nyitrai szervezetéi­nek megalakulását. Egyhangú választással el­nöknek Franciscy Lajos dT. kanonokot, alel­nöknek Hams Ármin dr.-t és Morvay Kál­mánt, titkárnak Gyürky Ákos dr.-t, pénztáros- itak Cséfábvay Gézát s ellenőrinek RoJfes Ber- nátot választották meg. A választmány meg­alakításától egyelőre eltekintettek, mivel minden remény megvan arra, hogy a nyitrai tagok száma rövidesen hatalmas mértékben megszaporodik, igy a választmány megválasz­tása a legközelebbi közgyűlés során fog megtörténni. A megválasztott elnök meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat és abbeli reményének adott kifejezést, hogy a kultur- egylet Nyitván is eredményes magyar kul- turmunkát fog kifejteni. Tekintettel arra, hogy a Nyitra környéki falvakban is sorra alakulnak meg kultur- egyilet helyicsoportj'ai, melyeknek szervezési munkáját fáradhatatlan szorgalommal és ki­tartással Szambathy Viktor titkár végzi, a nyitrai csoportot a kerület központjává kí­vánják fejleszteni. A jelek szerint Nyitra a Szolvenszkói Magyar Kulturegylet egyik erős bástyája lesz. amelynek keretein beiül a nyitrai magyarság is belekapcsolódhatik a magyar kisebbség kulturális életébe. ! AP.M. H. utazási és nyara- I lási irodájának < pünkösdi \ programmja: $5 I 1. 3 pünkösdi nap Budapesten kiránduló­sí és sportprogrammal. ij Ki 310,-- | I 2. Pünkösdi út a Balatonhoz s ott motor- A csónakkirándulás Ki 510.- | jj 3. Kassáról kirándulás Lilafüredrc és , Mezőkövesdre Ki 380.— $ | 4. Autóút a Salzkammergutba ás a Dolo­mitokba (16 nap) Ki 2450.- | I 5. 8 napos autóút a Salzkammergutba Kí 1350.- I Jelentkezési határidő májns 16. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents