Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-05 / 79. (2596.) szám

A HARMINCÉVESE Irta: TARJÁN ÖDÖN HÚSVÉTI OPTIMIZMUS Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ Uj sorsunk tizenharmadik husvétjáii meg feell valamit egyiszjerüeai és őszintém mon­dani. Egy élcitigazságoft, * Golgota keresztje és a fintámadás csodavárása között. Hogy a sorsunk golgotás, az fájdalmas va­lóság. De ha élni akarunk, akkor egyetlen árát *e resztegessíink arm, hogy a fájdal­mat szavak köntösébe öltöztessük, vagy ép­pen, valami meddő kultuszát építsük meg a magyar kálváriának. Mert a fájdalom és a kálvária sínes hiába, abbé] k a*Klelhetnek uj erők és értékek, ctoefteftré kompetensei kisebbségi sorsba hullott éJetünknek, tö§ mbdemekfolettvaléan lantos. hegy ne fogyassunk, honom gyűjtsük erőinket, s a esmvodéook tűsében ne hamvasszuk, ha nem acéllá issHfeuk értékeinket lem mtitod magyar bánatnak ejtett fej- fel csüggednünk, tétova féta&elleifced eteknél megáünussk, és még kevésbé szabad a föl- támadás kényelmes csodavárásába ornyed- Btnk. Haneta dolgozni kell. MHudetnkinek, Ahogy tok evásesermyt erős magyar kar egées munkám lendül a mezőn, a műhelyekben, ugyanúgy kel! teljes erőkifejtésre bírni a magyar seeHemi élet energiáit Rengeteg munka vár elvégzésre. A ki­sebbségi élet legfontosabb síkján, az építő munkában szervezetlenek vagyunk, vagy esak hézagosa® megszervezőitek, e ami tör­ténik, nem egy átfogó konc epeié eél tudatos, íépéfcről-lépésre való realizálásában, hanem jobbára ötletszerűen és incideataliter tör­ténik Megélésből és tapasztalásból tudom, hogy merniyi ezer nehézsége, gátlása van éppen a sorainkban legkiáltébb nincstelefnség miatt ar építő munkának. De tapasztalásból tudom azt Üs, hogy még mindig lehet építe­ni, csak emyedotlen akaratra, szívósságra ás komoly kisebbségi hivatáséraete© van szükség. Ne jáTtjunk a fellegiekben, hanem maflad- junk a földön ég lássuk meg egészen közel­ről az Itteni magyar élet bajait, hézagait, * a lelkiismeret parancsával ösmerjük le] mindannyian tennivalóinkat, úgy a vezéri helyeken, mint a közepes és az egésze® ala­csony posztokon, mert mindenki munkája egyformán fontos. t* kergessünk tova minden pesszimiz­must És végezzünk belső ellenségeink siserahadával, a kart pour Tart kritizálás- sal, a „pozíciódért való béka-égér-harcok­A csehszdovtáMal (truagyaT közjóiét fcapiuja előtt munkára hivatott, isztelfeimilteg és fizi­kailag ifellkséeizülit sereg jelentkezik* A iiar- j mioiGiév'esteik kérnek btebtecsáJtitaflást, hogy alá- í táimjajsiszák azoknak a munkáját, akik az egy | óvttiaedjet meghaladó ídegfeszitő ön, védelmi harcban márnmár feláldozták munkabírásuk és képességeik legjavát a magyar kisebbség oltárán. Á munka folytonossága^ a boldo­gabb jövő, amelyen mindnyájan dolgosunk, teszi asükségesisé a háborút követő zivata­ros időkben fc'ötelességteljesi télhez szokott, megpróbáltatásokban ímegedzeít fialaiok öe- ! kapcsolását, Osálky Mihály tiszta, nemzete iiráuti soere- j tettől migártoó szavai, szerénysége és tapin­tata imég akkor is súlyt adnának a hanminc- ; évesek mozgalmának, hogyha a csefos®foivá- kiai magyarságot nem a kisebbségi sors ! kényszerítené ar ra, hogy minden, rendelike- zésóre álló erőt feJsorakozítaoson a jövőjéért : fodytaitandő küzdelemben. Más* erazágekba® i»; fe’imewlli a barmino­I évesek probüétmája, de a mi kisebbségi soir- funkfcain ennek a kérdésnek, éppen Borsiunk m ostobasága és a rendeikezjéaüinkire á*ió Ön­védelmi módsaereink, fogya táikossága követ- keffltéhem, nagyobb a fomtoissága, mint a® ön- 1 álló nemzeti életet élő arsBágokib&tt. A csehBalováMaí magyarság önvédelmi ■ hadállásait atz összes nemzeti erők flelsora- koatatás&vat keÜ miegerösitenünk, hogy a poli tikai, kultuirális és gazdasági éle tünket állandóan fenyegető támadásokat sikeresen visszaverhessük. Már magáiban a® a tény, hogy a hairtmimo* éveseiknek a magyar közéletibe való 'bekap­csolása megoldandó feladatként jelentkezik, azt bizonyítja, hogy nemzeti életünk kiépí­tése és szervezettsége kiegészítésre szorul* A kisebbségi sora kérloíhetetleniül ktötedes- ségünldöé teszi, hogy közéletünkben min­denki számára helyet, munkaalkalmat biz­tos itsuník, aki magyar érzését, tudását, áldo- zatké&zség'ét a közös ügy szolgálatába akarja állítani, És ezért a harmincévesek problémája a magyar kisebbség szempontjából nem is csak a háború után felnőtt generáció ügye, hanem még sokkal mélyebbre nyúló feladat, mely az egész magyar közélet ábszenvezéré­nek a kérdését időszerűivé tegzi. Nemzeti életünk megnyilatkozásai politi­kai, kulturális, társadalmi és gazdasági fló­rén jelentkeznek* A politikailag szervezett, becsületes, nem­zetéhez, nyelvéhez ragaszko-dő, jószándéíku magyarság két nagy pártunkban, a magyar nemzeti áriban és az országos keresztény- szocialista pártban helyezkedett el. Eme két hatalmas pántunk mellett meg kelt emlékez­kai, a sanda gánccsal és a gonosz intrikával. A kritikához csak annak legyein joga, aki jobbat épít vagy jobbat tud építeni. A sanda gáncsasko dóknak és a gonosz intrikusoknak pedig ne maradjon csat egyetlenegy joguk: a levonulás a kisebbségi munka fórumáról. Szenvedéseink nem arra valók, hogy nünk arról a ma miéig zsenge palántáról, amely a magyar nemzeti muniicáspártban a nemzeti alapon álló magyar munkásságot igyekszik eullyoe körfulimények közölt zászla­ja alatt csoipor tusi tani. Kiét nagy pártunk páriáim önti képviseleté­nek működése függvénye a kormány által a törvényhozás (részére megállapított munka­programnak. Törvényhozóink, habár az itte­ni parlamentarizmus tényleges befolyást az ügyek intézésére számunkra nem biztosit, a kritika jogán bekapcsolódnak; a törvényho­zás munkájába és feltárhatják esetml-esetre panaszainkat és íérelimeinket. Ez a munka azonban mindig o&aik részletmunka marad A pártvezetésének müködifeét, a, pártélet természetiéinél fogva, nem az egész magyar kisebbség életét átfogó kérdések, hanem a párt szempontok irányítják. ügy érezzük', hogy a pórtszempontokon felöl — mert foíiszen a politikai pártokat ma­gukat Is nem öncélnak, han^m magyar tömegek megszerveaéséru ^ flkaisi^s ke.'te­lekinek tekintjük — vannak magasabb, az egész magyar -kisebbség éleiét átfogó kér­dések, amelyek a magyar közvéleményt ér­deklik. Ha pártjaink mueg is teremftették a itör- vényhozáBiban a közös munkát, értről a kö­zös munkáiról, a magyar kisebbség pali ti ka­ját irányító szempontokról, a mindenkori bel- és külpolitikai helyzetről, önvédelmiünk programjáról és módszeredről, közigazgatási, kulturiáiis és gazdasági sérelmeinkről, a magyar közönség részére ídönkint közéle­tiünk vezéreinek a parlamenti fórumon kí­vüli is tájékozódást kell nyujtaniok. A ki- isebbségi életben fokozott jelentősége van az önvédelmi hairc ön tudatosi tásának* Min­denki, akt, nem szokásból vagy hangulatból, hanem meggyőződésből ált a magyar zászló mögé, a magyar csatasorban többszörös ér­téket képvisel. Kulturális és gazdasági intézményeink | szinte önálló életet élnek és saját vezetőik irányítása mellett sohasem produkálhatják azt az optimumot, mint hogyha erőik© bpoli tit­kai pártjaink munká'jával együtt a magyar­ság egy olyan közös erőközpontjában össz- poutositanák, amely a közös érdekek által megkívánt céltudatossággal, kisebbségi éle- ! tünk minden megmozdulásának irányált, le- ! gyen, az politikai, kultuirális, társadalmi | vagy gazdasági jellegű, egységesen kije­i lölné. I A kisebbségi hélyzet megköveteli azt Is, hogy önvédelmi harcunkat minél szélesebb alapon vívjuk meg. Közismert hibája ma­gyar közéletünknek, hogy aránylag kevesen vesznek részt közülünk a munkában. Tör­vényhozóink száma csekély, a pártokiban el­miattuk egymás keresztjét növeljük, de csak arra. hogy erőt merítsünk egymás nemes megsegítésére. Lássuk meg végre tisztán kisebbségi sor­sunk és életünk uj távlatait. ösmiorjUk föl megtartó és építő munkánk gyakorlati .vo­nalait és főké®non ösmeriük föl az önseirélv­i öőeorban a tönvényhozók jutnak szóhoz. Természetes, hogy ennek igy kell lennie. I De ez az állapot a jövő szempontjából nem lehet megnyugtató. Közéletiünknek sokszor tapasztalt betegsége, hogy nem ismerjük egymást kellőképpen s ezért gyakran olya­nok kerülnek közülünk felelősségteljes pozí­cióba, akikről utólag tudódik ki, hogy nem odavalók. Ezt is az ügy érdekében nyíltan meg kell mondanunk. Meg kelt teremteni tehát a lehetőségét annak, hogy közelebb­ről megismerje a magyar közönség nem­csak azokat, akik ma a fórumon vannak és a magyar ügyet kifelé képviselik, hanem azokat is, akikre majd a jövőben sorsának intézését bízhatja. Egy olyan testületéit kel a csehszlovákiai magyarságnak megalkotnia, amely összefogd Jalja az egész magyar nemzeti munkát, me­lyet. a politikai pártok és a kulturális, társa­dalmi és gazdasági szervezették erőközpont- jáiból 'építenénk ki. Egy ilyen testület előtt, amely időink int összeülne, számolnának be a magyarság vezérei a kisebbségi élet minden oly mozzanatáról, melyről a magyar közvé­leménynek tájékozódással, kell bírnia. Ez a ! testülteit volna tulajdonképpen, a magyarság- j nak egy olyan parlamentje, amelynek .mun - i ka.rendjét ez a kisebbség minden külső be­folyástól mértén maga állapítaná t meg. Egy ilyen testületnek az életrehivása oldaná meg véleményünk szerint nemcsak a har­mincévesek bek apc sotódájsának kérdését, hanem megadná a lehetőséget arra, hogy a politikai pártok képviselői mellett a kultu­rális, társadalmi és gazdasági élet reprezen­tánsai: is közvetlen betekintést nyerhetné­nek a magyar kisebbség életének intézésé­be és bekapcsolódhatnának abba a munká­ba, amelyből minden jószáindéku magyar emberinek kötelessége kivenni a részét. Hogy egy ilyen szélesebb alapokra fektetett testültet sokféle kezdeményezésre nyugt alt- kaimat és sok ember és intézmény között teremthet üdvös kapcsolatot, amelynek hiá­nyát közéletünk ezidőszerint nélkülözi, ter­mészetes és nem is wcrul bizonyításra. Az itt ismertetett elgondolás egyáltalán, nem uj, A csehszlovákiai magyarság felejt­hetetlen emlékű vezére, Pefenogalli Oszkár* ilyen alapon akarta összefogni a magyarság erőit s ezért keltette életre annakidején a politikai pártok együttműködésiének megte­remtését szolgáló közös és vezérlő bizottsá­got. Az ő halálával ez az intézmény is meg- -szűnt működni. Nemsokára eoha nem uraló hálájának és kegyeletiének fog kifejezést adni a szlovén- síZkói és ruszin szikói magyarság a beszterce­bányai temetőben, Petrogalli Oszkár sír­emlékének leleplezése alkalmával. Az ő példátlanul puritán egyéniségéhez semmi sem volna méltóbb, mint hogyha ezt a hála- ünnepet az 5 elgondolásának megújításával, a (szorosabb magyar együttműködéte ünnep A vé avatnák. re és más becsületes lehetőségekre alapított pozitív építő munka halaszthatatlan szüksé­gességét A legfőbb optimizmus az. amit a jól vég­zett munka adhat az embernek. Erre a meg- íermékeuyitö optimizmusra törekedjünk ki­sebbségi életünk tizcnihaTimiadiik husvédán. IMF Ne fogadja ©I a lapot a mélynyomása 12 oldalas képes melléklet nélkül TÉ® MAI SZÁMÚIK A KÉPES HÉTTEL 48 OLDAL *l,l,0**t*MW*aia*8a,,tl‘,**taap'"*' llinTOwaaw^»»CTW»»««WMWgwsaiCTw;jcaagaPBMt?ntiwiii»iiiimiBW«gWML*i3a;-3aun3aniic»«pa>aMaBi Mra % tornya évf. 79. (2596) szám p Vasárnap » 1931 április 5 CIÖflzetAss ári évente 300, félévre 150, negyed- a j y r* . 1 *' 11 ’7 ' ' __i ^ 1 Szerkesztőség; PrAgall* Pániké olice 12^ év re 76, havonta 26 Ki; külföldre; évente 450, ** SZLfyUGTlSZKOl SS rilSZlTISZfCOl CliCTlZSKJ J)CLTJ,Or*- ü. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226. negyedébe U4. havonte 3S Kt Fóveriesnö- politikai napilapja ',4«* "* P*;*“,* ,l Ul cm"el fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több . Q5Z€TXeoX.lO. r r' JrCl€iOi Sx€iKcSxlO» Telefon; 341R4. Egyes szóin ára 1.20 Ki, vasárnap í< -KÉ. DSURAN'ZI VAbcdX) iPO/PÖAQti CjÉ^A 8ŰRQÖHYCIM1 HÍRLAP, P8fiHfi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents