Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-29 / 98. (2615.) szám

6

Ikráéra a cseh szocialista párt más tagijai ©lőtt, akiknek a bűnösség© esetleg bebizo- nyosodhatilk. A megtámadott Striibray képviselő a közvélemény ©lőtt azt állítja, hogy testvér© utján több mint busz millió korona fordítódott a cs-eh szocialista párt saanvezebi apparátuséira. Hogy honnan volt ez a pénz, az kitűnik a Stribrny Ferenc elleni vádiból. Különbén Striibray Ferenc maga sem tagadja, hogy az összeg megszerzése nem volt koir- rekt. Hanem csnipón azt nyilatkoztatja ki, hogy ennek az eljárásnak nem korrekt voltáról Klofáos is éppen uigy tudott, mint Beme® és Franké s igy felelősségük nem kisebb az övénél. Éppen azért azt kiáltjuk: Ne zárják el a Pankrác felé vezető utat! A Mr óság elé mindazokkal, akik az államfordulat óta (milliókkal károsították a köztársaságot, akik a külföldön megrontották a köztársaság jó hírnevét, meggazdagodtak az állam rovására s a mi kereskedelmi életünkbe és közéletünkbe olyan metódusokat vezettek be, melyekre büntető paragrafusok vonhatók rá. Stribmy Ferenc már a fogházban van, de nem egyedül neki kell ott lennie. Melléje tartoznak mindazok a korapanyónok, akik hozzá mint kedves „elvtársihoz*1 és „baráthoz** fordultak, elvették tőle a garast, villákat. .építtettek maguknak az egyik-másik vállalat részére biztosított állami szállítás províziójából — fejezi be cikkét a Slovák.

A prágai nemzetközi sakkverseny

Prága, április 28. A sakkverseny harmadik fordulóját hétfőn este bonyolították le s a játszmák a késő éjjeli órákig tartottak. A legnagyobb érdeklődés a Pirc—Flohr játékot ki- sréte. Az elfogadott vezércsel nyitású játszmában hamar vezércserére került a sor, de a küzdelem mitsem vesztett érdekességéből. Négy órai játék után a parti függőben maradt. Pircnek szabad gyalogjáért Flohr tisztet kényszerül majd adni, de elegendő anyagi rekompenzáclót kap érte, úgy hogy Flohr kilátásait kedvezőbbnek tartjuk. — A Szkalicska —Gombos elhárított vezércsel-játszmában sötét könnyűszerrel jutott némileg előnyösebb álláshoz, a középjáték lebonyolítása után azonban durva elnézésből kifolyólag figurát vesztett és kapitulálni volt kénytelen. — A Richter—Rejfir Nimzovics-játszma a végjáték-stádiumában maradt függőben. Sötétnek ellenfele izolált kettős gyalogja miatt több kilátása van. — A iStolz—Makarczyk szláv vé- delmü játszmában a svéd bajnok szétrombolta ellenfele centrumát és gyalogokat nyerve, a bástya végjátékot könnyen nyerte. — A Ber- ger—Gilg angol játszma élénk bonyodalmaiból vezérvégjáték került ki, amelyben sötétnek gyalogelőnye volt. Gilg precíz játékkal vezette győzelemre ezt a végjáték-problémát s ezzel egyelőre a vezető pozíciót vívta ki. — Az OpocsenszKy—Kubánek stonewall- játszmában világos oly gyöngén kezelte a megnyitást, hogy Kubánek a középjáték kezdeti stádiumában győzhetett volna. Elhibázta! a helyes folytatást, mire a rutin ier Opocsen- szky felszabadította állását és érdekes fordulatok után győzött.

A verseny állása a 8--ik forduló után: Gilg 2Vi, Stolz 2 (1), Opocsenszky, Szkalicska 2, Makarczyk lk, Flohr 1 (2), Pirc, Rejfir,

Richter 1 (1), Berger 1, Gombos, Kubánek 0.

Kedvezően alakul az olasz- arasz kereskedelmi viszony

Milánó, április 28. Az uj orosz—olasz kereskedelmi szerződésről kiadott jelentés megállapítja, hogy az olasz ipar a szerződés érvénybelépése óta oroszországi kivitelét csaknem megkétszerezte. Az elmúlt kilenc hónapban kétszáz- millió líra értékben szállitott készárut az olasz ipar Oroszországba. A szerződés szerint a hátralévő nyolc hónapban 350 millió lira értékű áru vándorol Oroszországba. Az olasz ipar azon. a véleményen van, hogy az orosz piac még mindig rendkívül fölvevőképes, úgyhogy a szovjetkormány rendeléseit a jövőben fölemeli és egyensúlyba hozza az oroszországi olasz nyereanyagvásárlásokkal. Az olasz kormány kereskedelmi politikájában arra törekszik, hogy az egyes államokkal beviteli és kiviteli egyensúlyi helyzetbe kerüljön.

Lengyelország bűvösen fogadja Briand gazdasági

terveit

Varsó, április 28. Az osztrák—német vámunió úgynevezett briandi ellenjavaslatait Lengyelországban eddig föltűnő hűvösséggel kommentálták, még azokat az Ígéreteket is, melyek a kisebb keleteurópai agrárállamok fölscgélye- zéséről szólnak. A napisajtó a briandi terv praktikus politikai jelentőségéről sokat ír, de gazdasági kérdésekkel nem foglalkozik. A gazdasági szaklapok a hivatalos minisztériumi közlönyökkel együtt nem tulnagy optimizmussal nyilatkoznak a tervről é® nem yárják tőle az •/grárkrizys c^y.hüJAfl^ y*

ÍV

IMI iprfüo *9, Merik.

A magyar ifjúság telkesen ünnepelte Grosschmid Gézát a pozsonyi diákotthon felavatása alkalmából

Főiskolásaink hálásan méltányolják a magyar társadalomnak a diákjóléti intézményeket életrehivó áldozatkészségét s tudatában vannak nemzeti feladataiknak

Pozsony, április 28. A csehszlovákiai egyetemeken tanuló magyar főiskolások anyagi és szellemi érdekeit felkaroló társadalmi nagybizottságnak régi törekvése volt, hogy az ifjúság részére minden egyetemi vámosban egy-egy otthont létesítsen, ahol egyrészt nyugodtan tanulhat, másrészt a könyvtár és folyóiratok segélyével magát tovább képezheti és nemcsak az ifjúsági egyesületi és társadalmi életet fejlesztheti, hanem a szemináriumi munkával intenzív továbbképzését is eszközölheti. Ennek megvalósítása az anyagi nehézségek leküzd.ése után végre Pozsonyban is lehetővé vált és — amint tegnap már röviden jelentettük — vasárnap délelőtt a Sa- farik-tér 4. szám alatti Otthon helyiségében a MAKK-ban szervezett főiskolás ifjúság részére a pozsonyi diákotthont a nagybizottság elnöke, Gi'ossclimid Géza dr. végre át is adhatta. A felavató ünnepélyen Pozsony város magyar intelligenciájából nagyon számosán jelentek meg, igy a többek között: Jeszenák Gábor prépost-kaonok, Balogh Elemér református püspök, Berták László magyar királyi konzul, Förster Viktor dr. Pozsony város polgármesterhelyettese, Böhm Rudolf szenátor, Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő, Esterházy János nagybirtokos, Jan- kovics Marcell dr. ügyvéd, a Toldy-Kör elnöke és neje,. Tomaschek László dr. ügyvéd, Jnren'ka Oszkár dr. ügyvéd, Aixinger László országos főtitkár, Geltmann Antal mérnök, Jurenka Oszkárné, Aixinger Lászlóné, Jandó jRezsőné, Rigele Alajosné és még számosán, közük a Toldy-Kör női tagjai, a brünni Corvin ia részéről iíj. Vermes Samu ifjúsági elnök, a pozsonyi MAKK, a Prohászka-kör és a főiskolás cserkész csapat tagjai.

Az ünnepélyt Grosschmid Géza szenátor, mint az ifjúsági nagybizottság elnöke nyitotta meg tegnapi számunkban közölt mélyen szántó beszéddel.

A nagy lelkesedéssel és szűnni nem akaró tapssal fogadott megnyitóra az ifjúság elnöke, iBaltazár János hosszabb beszédben válaszolt, amelyben kiemelte az ifjúság köszönetét azért, hogy

a társadalom oly megértéssel és Jóakaró gondossággal foglalkozik ma az ifjúság támogatásával és elismeri, hogy az erősen túlhaladja a támogatásnak azt a mérvét, amelyet — minden diák a saját szülőjétől a legjobban tudja — az előző generáció e téren élvezett.

Igaz ugyan, hogy a mai ifjúságnak más irányban a helyzete annyira megnehezedett, hogy az ilynemű támogatás nélkül jogos érdekvédelmét ma megvalósítani nem tudná. Ennek tudatában köszöni ezt a barátságos és kedves otthont is, amely az ifjúsági munkának lehetőségét biztosítja olykép, hogy nyugodtan képezhetik magukat arra a nagy küzdelemre, amely a kisebbségi sorsban a magyar intelligenciára a jövőben is vár.

Régi vágya teljesedett az ifjúságnak ez otthon létesítés ével és

mert tudják nagyon jól, hogy ennek életre- hivásában az oroszlánrész Grosschmid Géza dr. szenátort illeti meg, az ifjúság az Otthon részére beszerezte ennek emlékéül a szenátor arcképét és azt a kör helyiségében hálája jeléüi megőrizni kívánja.

Amire Grosschmid Géza dr. szenátor azzal válaszolt, hogy nehezen talál hirtelenében szavakat a meglepetésre. Ez a kitüntetés ugyanis a sok oldalról jövő gáncsoskodás idejében tényleg meglepetés számára és ha nagyon őszinte akarna lenni, úgy azt kellene mondania, hogy el sem tudja képzelni, hogy ez az ő személyére vonatkozik, mert hiszen semmi munkájában ilyesmire nem gondol és ezért érinti ez ma váratlanul. Jóleső örömmel tölti el azonban, ha ezt a jelenlevők szivességéből úgy fogadhatja el, mint csendes munkája és jóakarata törekvései helyeslését. Tudatában van annak, hogy tévedhet gyakran, de szándékainak tisztsága mentse lói esetleges tévedéseit és legyen szabad neki ezen legkedvesebb emlékei közé bekapcsolódó órában arról biztosítani az ifjúságot, hogy ily irányú bizalmuk jeléül fogadott gyöngéd figyelmüket szeretettel viszonozza és ha e barátságos uj otthonban az Otthon mai tagjai és esetleg azok utódai megőrzik e képet, emlékeztesse ez az ifjúságot mindenkor csak arra, hogy egy rij*n ©rotor képrofaa m,

csak jót, az 6 javukat és az ő és utódaik majdani közreműködésével az ittélő magyarság napsugarasubb jövőjét akarta.

Az erre felhangzott lelkes ováció után több üdvözlő beszéd hangzott el. Besits Mária a Prohászka-kör részéről, ifj. Aixinger László a főiskolás cserkészek részéről, Bézay Dezső a Kiskárpátok cserkészcsapat részéről, ifj. Vermes Samu a brünni Corvinía részéről és végül Duka Zólyomi Norbert dr. az egész

magyar ifjúság nevében üdvözölte ez ©mn ményt. Valamennyien kiemelték nemcsak M ifjúság köszönetét, de fogadalmát is olyan, irányban, hogy in int a szlovenszkói öntudata* kisebbségi magyar diákság tagjai igyekezni fognak helyüket mindenkor megállani úgy a főiskolán, mint kint az életben.

Az otthon vehetője: Janson Jenő tanár felolvasta még a klubavatás alkalmából dr* Grosschmid Gézáné és társainak a kassai magyar hölgyek nevében, Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Turchányi Imre dr. ügyvéd s Bicsovsiky Kásmér dr. üdvözlő sorait és azok névsorát, kik természetbeni adományaikkal (bútor, képek, berendezési tár- gyak stb.) az Otthon létrehozásában közreműködtek. Mindezeknek áldozatkészségét a* ifjúsági nagybizottság elnöke újból megkö*- szönve, a megnyitott uj diákotthont a szlovenszkói és különösen a pozsonyi magyar társadalom szeretetébe ajánlotta, amivel a jelentős magyar kul mrünnepély befejezést nyert.

Móricz Zsigmond nyilatkozódul fordult a magyar nemzethez

Móric Zsigmond prágai utjának ulóhangjai — „En irodaim* és nem politikai harcot indítottam“ — „Lelkesíteni akmdám a magyarságot és nem téves okból származó fájdalmat okozni,,

Budapest, április 28. Móricz Zsigmond őszi prágai tartózkodása alatt elismeréssel nyilatkozott a kisebbségi magyar ifjúságról. Megígérte, hogy jó véleményét terjeszteni is fogja. E tavaszon Budapesten Hegedűs Lóránt és Négyessy László dr. között irodalmi vita folyt, melyhez hozzászólt Móricz Zsigmond is, aki Négyessy álláspontját a honfibúhoz hason- litotta és mindezekhez megjegyzéseket fűzött.

Megjegyzései során megemlékezett a kisebbségi magyar fiatalság szellemi életéről is. A hozzászólás nagy port vert föl. A vitába beavatkozott a magyarországi napi sajtó, s az ügy odáig nőtt, hogy a sajtón és az irodalmi egyleteken kívül az üggyel már a magyar törvényhatóságok is foglalkoztak.

Móricz Zsigmond, aki — mint mondja — nem akarta megsérteni a magyar nemzetet,- legfeljebb megírási formája volt félreértésekre okot adható, az igy keletkezett nagy viharban most

nyilatkozattal fordulj a magyarsághoz, melyben félre nem érthetően leszögezi, hogy ő nem a cseh kultúrát helyezte inkriminált cikkében a magyar kultúra fölé, hanem az itteni magyar öntudatot akarta követendő példaként felemlíteni.

A nyilatkozatot a „Magyarország** mai száma közli, ahogy itt következik:

— ötszáz fronton nem harcolhatok, de az eszmék millió és millió fronton harcolnak, mert azok egyenként és egyénenként érintik a sziveket és az elméket.

Én nem indítottam politikai harcot, hanem irodalmit.

Erre nekem, úgy véltem, jogot ad ötvennél több munkám, amit az utolsó huszonöt éviben Írtam s amelyeket soha senki sem támadott meg.

— Miről van itt sző tulajdonképpen? Mert minél többen szólanak hozzá, annál zavarosabb és átláthatatlanabb a dolog, már Cson- grád vármegye kisgyülésén olyanokat adnak a számba, hogy azért valóban ki kellene verni a magyar Parnasszusról.

— Ügy látszik, mégis én vagyok az oka ennek a sok zűrzavarnak, mert valószínűleg

rosszul fejeztem ki magamat, ha ennyire nem lehetett megérteni, mit akarok mondani.

Nem ragaszkodóim makacsul ahhoz, hogy jó irő vagyak, tehát csak jól tudom megírni gondolataimat s ha egyszer valamit leírtam, az a legtökéletesebb kifejezése a véleményemnek.

Én lelkesíteni akartam a magyarságot, feltüzelni egy szebb és jobb munkára az ifjúságot. Én magyar szívvel és magyar tűzzel írtam s azt vártam, Jiogy úgy fogadják, amit mondtam, ahogy azt én éreztem.

— Én bocsánatot kérek a nemzettől, boldogan és teljes szívvel, ha akaratlan nemes érzületeket bántottam meg. Ha fájdalmat vagy sérelmet okoztam, őszintén sajnálom s ugyanúgy fáj nekem, mint azoknak, akik e téves okokból származott fájdalmat érezték.

— Azonban ugyanúgy elvárom mindenkitől, aki személyes hiúság, vagy politikai célok miatt támadott meg s nem hajlandó belátni, hogy

távol Ml tőlem minden nemtelen szándék, amivel meggyanúsítottak, hogy ők is bocsánatot kérjenek tőlem.

Mi az hát, amit én a magyarságról hiszek és vallók?

Én a njEjg^arságot szigetnek tekintem az

emberiség óceánjában. Egy testvértelen szigetnek, amely senkire nem számíthat a kerek földön, csak önmagára. Hogy ezer éven át fenn tudott maradni és meg tudott élni ezeken az áldott rónákon, azt a magyar őserőnek tulajdonitonm.

S azonfelül az Isten kivételes szeretetének, mert osztozom a régi költők hitében, hogy a magyarságnak van egy külön istene, a magyar isten, aki bennünket kivételes szeretettel véd és oltalmaz.

— Ami pedig a cseh kultúrát illeti, én ez* a kultúrát nem ismerem, arról sem közvetve, sem közvetlenül soha egy szét sem mondtam. Én arról beszéltem s ezt fentartom, hogy

a mi fiaink odaát, a határokon tűi is olyan izzó magyar faji öntudatot, olyan maga* célkitűzésű magyar kultúrát művelnek, hogy mikor azt láttam, elhatároztam, hogy közölni fogom tapasztala taimát a mi itthoni ifjúságunkkal, hogy nekik is azon az utón kell haladniuk.

Nekik is abból kell kiindulniok, hogy megismerjék a népet és szociális megújhodást hozzanak. Egy uj magyar szellemiséget kell teremteni, amely eggyé kovácsolja a népet a magas intelligenciával.

A magyarság nem egészítheti ki magát a világ síkjain, ezért csak egy ut van a jövő szolgálatában, a nemzetet egész mélységében kultúrára és testvériségre szervezni.

— Uj célokra, uj munkára, uj lélekre van szükség, ha ezt a nemzetet uj ezredévekre akarjuk megépíteni.

— Én az építő magyarság lobogóját tartom- arra esküszöm s az alá óhajtom gyűjteni a teljes és korlátokkal és társadalmi gátlásokkal szét nem szakgatott magyarságot.

— Minden cikkemben ezt irom, ezt hirdetem, mert ezt hiszem és vallom.

Raynonl! francia miniszter különös gyarmati tervei

Páris, április 28. Paul Raynould francia gyarmatügyi miniszter a gyarmatpolitikában rendkívül érdekes néppolitikai kisórleteket akar végezni. A Journal szerint arról van szó, hogy Afrikába ázsiai munkaerőt ültetnek át. Néhány száz indokinai kulit máris áthoztak a Nigger- vidéki uj gyapotültetvényekre. A kísérlet rendkívül jól sikerült. A sárga faj munkateljesítménye sokkal nagyobb, mint a bennszülött négereké. A jövőben megkísérlik, hogy a Guaya- nában lévő indokínai fegyenceket a juini uj .kerületbe telepitsék. Ha ez a kísérlet is sikerül, akkor az egyensúly politikáját nagy mértékben folytatni fogják. A francia gyarmati hatalom egyik főföladata, hogy a gyarmatokban elősegítse a munkaerő jobb és praktikusabb elosztását.

Dt immöa robbant föl Zágráb egyik terén

Zágráb, április 27. Ma hajnalban 4 és 6 óra között a Tomislav téren egymás után négy bomba robbant fel. A robbanások után a rendőrség azonnal átkutatta a tér bokrait és egy helyen egy ötödik bombát is találtak, amit ártalmatlanná tettek. A bombákat gyújtó zsinórral robbantották fel. Tekintve, hogy a robbanás a kora hajnali órákban történi, a tér üres volt és igy emberéletben nam okozott kárt. Valószínű, hogy a robbanásoknak demonstratív jellegük van.