Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-29 / 98. (2615.) szám
Mai számunk 12 ottfal ^ ^ ^ s“m * Ssartfa 3 1931 Előfizetést árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76. havonta 26 Kft; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-vat több Egyes szám árm 1.20 Kő. vasárnap 2.-Kt A szlovenszkói és ruszinszlcói ellenzéki pártok »««<«*«, politikai napilapja fdtíö3 ae[i**t* DZU8ANY1 LÁSZLÓ FOmACh GÉZA Szerkesztőségt Prága ü. Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatalt Prága U« Panská ulice ÍZ Ul emelet. Telefon s 34184. SŰRQÖNYCIM: HIRIRP, PRRHfl Kiisigi háztartások alkonya Sziliül Nem Magyaronzág-ellení, hanem Magyarországot számba- vevü külpolitikát kell küvetni BHi&k.-. SzflIIS Géza a képviselőház külügyi bizottságában lesújtó kritikában részesítette Benes külügyi politikáját — „A gazdasági prosperitás vágya fogja a benesi politikát elsöpörni" SzulSo Géza beszetie tényszocialista párti képviselő, közös parlamenti klubunk elnök© volt, akinek beszédét .alálbib közöljük: — Tisztelt Külügyi Bizottság! Tizeinkét esztendeje vezeti ennek a republ'i kának a 'külügyeit Benes miniszter ur. Eddig rendkívül szerencsés volt és ez a szerencse épp úgy ihatott rá,'“mint mindazokra, akik a- nagy kenjünk túrában kiír télén milliomosok lettek: azt hitték, hogy a milliók az ő munkájuk eredménye és nein a konjunktúráé, de ahogy a sors változása mellett nem tudták megtartani a millióikat, épp úgy kezd a sorsa fordulni Benes miniszter urnák is. A miniszter uirnak természetszerűleg megnövesztette a szárnyait és ambícióit a siker. Ennek a sikerének az eredményét mindig újabb és nagyobb célok elérésére akarta felhasználni, egészen úgy, mint az uj gazdagok: az egyik gründolás sikere után egy másik gründolást hozott létre, mindig nagyobb alaptőkékkel, mindig nagyobb célokkal és mindig kisebb aranyfedezettel. Tizenkét év után azonban megkezdődött a sovány esztendők sorozata; azok a hézagok és hiányok, amelyek ezeknél a g rund olásoknál fennforogtak és amiket a konjunktúra szép évei ellepleztek, kezdenek meglátszani. A csehszlovák politika francia orientációja Csehszlovákiáinak európai helyzete gyengül. Csehszlovákia izoláció előtt áll s ennek az indító oka nem az, hogy az állam életképtelen, hanem az, hogy a vezetése rossz A békekötés tizenkettedik évében már hozzáférhetők az irattárak, hozzáférhetők azok a jegyzőkönyvek és gyorsírói jegyzetek, amelyeket a béke tárgya Iások r ól vezettek, és ezekből világosan kitűnik, hogy hogyan jött létre Csehszlovákia. Osehtezlevákiát eredetileg nem úgy cirkalimaztáík ki, ahogy az megalakult. Sokkal kondenziivebb és sokkal inkább etnográfiai alapon állott az első tervezete Csehszlovákiának, mint amilyen most Csakhogy, amikor a békeszerződést kezdték nyélben tó, akkor tört ki Magyarországon a bolSevizmuis, azután lett erős a román megszállás és ezalatt az idő alatt növekedett folyton Benes miniszter urnák és kíséretének az erőviszonya Franeiaoik^hátií és így terjesztették ki a csehszlovák republikának határait az elalélt magyar állam ellen és igy topta meg a csehszlovák köztársaság • azt a körülbelül egymilliónyi1 magyarságot magá- banfogláló területet minden tradíciójával együtt, amelynek együttese ma a csehszlovák .republikát alkotja. Csehszlovákia létjogosultsága az, hogy megfeleljen a francia koncepciónak, melyért alkottatott: hogy lebiró etappja legyen a német erősségnek. Ezért tehát Csehszlovákiának külpolitikai szempontból nem lehet pacifistának lennie, és hogy Csehsztevá'kiánafc értéke legyen, hadierősségü államnak kell lennie, hogy magasabb támogatójának érdekeit szolgálni tudja. Ámde ha Csehszlovákia ezt a célját el akarja érni, akkor imperialista politikát kell követnie. A Benes-fléle politika a mai Csehszlovákiát — úgy ahogy van — egy egységes nemzeti állaimmá akarja átformálni, mert akkor könnyebben lehetne neki imperialista taktikát követni. De ennek a benesi elgondolásnak egy hibája van. Teoretikus e nincs megfelelő kereskedelempolitikai tartalma. A gazdasági érdek parancsa A józan kereskedelmi érdek azt követelné, hogy a dunai területek együttműködjenek, mert Európa közepén van a Duna, itt vannak a Kárpátok és ezek között a szabad forgalom természetes; a szabad forgalomnak a megakadályozása itt természetellenes. De ha ez a természetes szabad forgalom létrejönne, akkor az egymásrautaltság Szlovenszkó és Magyarország között olyan erős lenne, amely mellett lehetetlen összdonrásztami Szlovenszkói PráIrta: ALAPY GYULA dr. Igaz és helyes megállapítása volt annak lidején az ellenzéknek, begy Englie adóreformja ugrás volt a sötétbe. A következmények ezt teljes mértékben igazolták, mert tény és való, hogy az állami adózás mértéke túlfeszített és a teljesítés mértéke akkor is várakozáson alul maradna, ha nem is lennének az adózó rétegek a gazdasági krízisben. A községek és városok pózügyi gazdálkodásáról alkotott törvény azonban teljesen cső- dö'tt mondott a gyakorlatban, amint ezt az országos igazgatás is megállapítani volt legutóbb kénytelen. Mert. az a körülmény, hogy a községek a negyedfélszáz százalékos pótadö fölött mutatkozó költségvetési hiányaiknak csak alig tizenhét százalékát kapják meg országos átlagban, ez eléggé jellemzi a tarthatatlan állapotokat. A községek nagyrésze, közel ezer, olyan magas pótadót kénytelen kivetni, hogy azt lakosai már elviselni nem tudják. Most kellene következnie az állami támogatásnak az országos kiegyenlítési alapból, azonban ez az alap olyan csekély dotációt kap a pénzügy- minisztertől, hogy az országos hivatal minden feleslegesnek, vagy nélkül özhetőnék vélt kiadási tételt törölni kénytelen a költségvetésből, hogy a kiegyenlítési alap teljesítőképességéhez alkalmazkodjék. Pedig a községeknek is vannak olyan kiadásaik, amelyek nem halaszthatók, ilyenek például az iskolaépítések, amelyeket nyilván felsőbb utasításra az állami tanfelügyelők könyörtelenül szorgalmaznak az iskolák tanítóinak államsegélyei megvonásával is. Nem kevésbé rossz helyzetben vannak a városok háztartásai, amelyek még enyhébb elbírálásban részesülnek, hiszen a városok fejlődése nemcsak országos, de állami érdek is. És a városok ma eok olyan feladatot teljesítenek, amely tulajdonképpen az állam feladata. Ilyen kiadások a szociális terhek, amelyek minden kisebb városban is százezrekre Tugnak. Az országos hivatal a városok beruházási kiadásaiból rendre törli az elhalasztható beruházásokat, hogy a kiegyenlítési alapot kímélje. Viszont a városoknak legtöbbje még innen van a vízvezeték és csatornázás létesítésén, ami a várost igazán várossá teszi. A pénzügyminiszter úgy védekezett a pénzügyi törvény előrelátható korlátolt teljesítőképessége ellen, hogy felemelte a kétszázötven százalékos pótadóhatárt száz százalékkal háromszázötvenre. Tette ezt a legnagyobb gazdasági válság idejében, amikor az adózó már. is elviselhetetlenül magas közterhek súlya alatt görnyed. Ehhez járul most a városok ellen intézett támadás az általános házbéradó bevezetésével, amely az állami közterheket legalább is száz százalékkal emeli, de arra alkalmas, hogy a községi pótadót némileg csökkentse és igy az országos kiegyenlítési alapot kímélje. Nem szükséges bővebben bizonyítanunk, hogy a községek ilyen elbánás mellett a lég-, szomorúbb jövő felé tekintenek. Nem kaphatják meg azt a segítséget, amelyet részükre a pénzügyi törvény biztosított és a legtöbb az állam segitőkezóből semmit sem élvez. Ki a felelős ezért a helyzetért, ezt a kérdést kelj felvetnünk, amikor a községek háztartásainak várható csődjéről beszélünk. Más nem viselheti ennek a súlyát, mint a pénzügyi kormány, amelynek sürgős kötelessége lenne a pénzügyi törvény noveilálása oly módon, hogy az állam, biztosítsa a reászorult községek háztartásainak törvényes segítését. £z aaOffiban a múltra nézve elkésett, mórt nem valószínű, hogy a kormány a mai helyzetben visszamenőleg kötelezettségeket vállalna. A pénzügyi kormánynak még egyre kellene nagyobb felügyeletet gyakorolni. 1921. év óta az állami adóhivatalok szedik be a községi pótadókat is és erre a községek számára előlegeket szoktak folyósítani. Nagyon sokszor kimaradnak ezek az előlegek és ilyenkor a községek háztartásai kölcsönökből segítenek magukon Xm olyan község jp2 é^ek óta nem kap előleget az állami adóhivataltól és nem képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. A telepes kolóniák lakosaitól most hajtják be a hátralékos adókat öt-hat esztendőre, ezekben is nagy összegekkel vannak érdekelve az illető községek, mert az adóhivatalok mulasztásainak következményei a felszaporodott adóhátralékok. Az országos kiegyenlitési alap fizetésképtelensége eredményezi azt, hogy a szegény községek illái ^árhatatlanok maradják, iskolái gával; ha pedig ez az összefoTradás nincs meg, akkor a republika gyönge és a gyönge republika nem tud megfelelni imperialista céljainak és protektorai imperialista terveinek. A benesi gazdaságpolitika nehézsége ab ban rejlik tehát, hogy Benes a köztársaság vámpolitikai elzárkózását nem teremtheti meg azért, mert Csehország eminensen ipari, álam, tehát belső politikával zárja el az országot Magyarországtól. Ugyanazt a politikád követi, amelyet Románia és Jugoszlávia is próbál követni, hogy Magyarországgal a természetes kapcsolatokat megakadályozza, mert különben a geofilozófiai elvek érvényesülnének. És itt van a baj. A régi terv és a vámunió — Benes miniszter urnák ugyan van egy régi terve, hogy meg kell alkotni a gazdasági szövetséget a kisántánt államai, valamint Lengyelország és Ausztria között és akkor Magyarországnak bele kell esnie ebbe az érdekszférába. Ha pedig Magyarország ebbe valóban beleesik, akkor örökre elül a magyar állam revíziós törekvése. De íme most ezzel az elgondolással szemben létrejön a német birodalom és Ausztria közt a vámuniónak a terve, amely minden esetre legalább is Ausztria kiesését jelenti a benesi elgondolásból. Ugyancsak most jön Bradáos miniszter ur beszéde is, amely tagadja a Lengyelországgal való vám közös ségnek a lehetőségét, és így fognak jönni a többi meghátrálások is: és itt van a magva annak, ami véget fog vetni a benesi politikának, s most tűnik ki a benesi politika elhibázottsága és közeleg az összeomlása. — Mert, ha a Benes-féle imperialista csehszlovák politika megakadályozója a Duna völgyében a gazdasági prosperitásnak, akkor a gazdasági prosperitás vágya fogja a benesi politikát elsöpörni. Lehet azonban, hogy Benes miniszter ur a mai erőviszonyok között még túl tudja magát ezen tenni és keresztül tudja vinni akaratát, de akkor- felborul Európa közepén és egyáltalában Európában a vámhatárok csökdüledezőben vannak és kommunális kötelezettségeinek megfelelni nem tudnak. .Mindez a pénzügyi törvény fogyatékosságának az redeménye. Az állam kincstár, mely oly súlyos adóterheket ró polgáraira, hogy a megszületett csecsemőre is másfélezer korona adóteher esik, ezt tovább nem nézheti segítség nélkül, mert erkölcsi kötelessége polgárain segíteni, ha azt nem akarja, hogy ezek a háztartások csődbe ne kerüljenek. Mert mu sokan ezen az úton haMnakj , Prága, április 28. A képviiseiőház külügyi bizottsága ma délután megkezdte a Benes külügyminiszter expozéja feletti vitát. Az első szónok Saüllő Géza dr. országos kérész-,
