Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-29 / 98. (2615.) szám

Mai számunk 12 ottfal ^ ^ ^ s“m * Ssartfa 3 1931 Előfizetést árt évente 300, félévre 150, negyed­évre 76. havonta 26 Kft; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-vat több Egyes szám árm 1.20 Kő. vasárnap 2.-Kt A szlovenszkói és ruszinszlcói ellenzéki pártok »««<«*«, politikai napilapja fdtíö3 ae[i**t* DZU8ANY1 LÁSZLÓ FOmACh GÉZA Szerkesztőségt Prága ü. Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatalt Prága U« Panská ulice ÍZ Ul emelet. Telefon s 34184. SŰRQÖNYCIM: HIRIRP, PRRHfl Kiisigi háztartások alkonya Sziliül Nem Magyaronzág-ellení, hanem Magyarországot számba- vevü külpolitikát kell küvetni BHi&k.-. SzflIIS Géza a képviselőház külügyi bizottságában lesújtó kritikában részesítette Benes külügyi politikáját — „A gazdasági prosperitás vágya fogja a benesi politikát elsöpörni" SzulSo Géza beszetie tényszocialista párti képviselő, közös parla­menti klubunk elnök© volt, akinek beszédét .alálbib közöljük: — Tisztelt Külügyi Bizottság! Tizeinkét esztendeje vezeti ennek a republ'i kának a 'külügyeit Benes miniszter ur. Eddig rendkí­vül szerencsés volt és ez a szerencse épp úgy ihatott rá,'“mint mindazokra, akik a- nagy kenjünk túrában kiír télén milliomosok lettek: azt hitték, hogy a milliók az ő munkájuk eredménye és nein a konjunktúráé, de ahogy a sors változása mellett nem tudták megtar­tani a millióikat, épp úgy kezd a sorsa for­dulni Benes miniszter urnák is. A miniszter uirnak természetszerűleg megnövesztette a szárnyait és ambícióit a siker. Ennek a si­kerének az eredményét mindig újabb és na­gyobb célok elérésére akarta felhasználni, egészen úgy, mint az uj gazdagok: az egyik gründolás sikere után egy másik gründolást hozott létre, mindig nagyobb alaptőkékkel, mindig nagyobb célokkal és mindig kisebb aranyfedezettel. Tizenkét év után azonban megkezdődött a sovány esztendők sorozata; azok a hézagok és hiányok, amelyek ezeknél a g rund olásoknál fennforogtak és amiket a konjunktúra szép évei ellepleztek, kezdenek meglátszani. A csehszlovák politika francia orientációja Csehszlovákiáinak európai helyzete gyen­gül. Csehszlovákia izoláció előtt áll s ennek az indító oka nem az, hogy az állam életképtelen, hanem az, hogy a vezetése rossz A békekötés tizenkettedik évében már hozzáférhetők az irattárak, hozzáférhetők azok a jegyzőkönyvek és gyorsírói jegyzetek, amelyeket a béke tárgya Iások r ól vezettek, és ezekből világosan kitűnik, hogy hogyan jött létre Csehszlovákia. Osehtezlevákiát eredeti­leg nem úgy cirkalimaztáík ki, ahogy az meg­alakult. Sokkal kondenziivebb és sokkal in­kább etnográfiai alapon állott az első terve­zete Csehszlovákiának, mint amilyen most Csakhogy, amikor a békeszerződést kezdték nyélben tó, akkor tört ki Magyarországon a bolSevizmuis, azután lett erős a román meg­szállás és ezalatt az idő alatt növekedett folyton Benes miniszter urnák és kíséreté­nek az erőviszonya Franeiaoik^hátií és így terjesztették ki a csehszlovák republikának határait az elalélt magyar állam ellen és igy topta meg a csehszlovák köztársaság • azt a körülbelül egymilliónyi1 magyarságot magá- banfogláló területet minden tradíciójával együtt, amelynek együttese ma a csehszlo­vák .republikát alkotja. Csehszlovákia létjogosultsága az, hogy megfeleljen a francia koncepciónak, mely­ért alkottatott: hogy lebiró etappja legyen a német erősségnek. Ezért tehát Csehszlovákiának külpolitikai szempontból nem lehet pacifistának lennie, és hogy Csehsztevá'kiánafc értéke legyen, hadierősségü államnak kell lennie, hogy ma­gasabb támogatójának érdekeit szolgálni tud­ja. Ámde ha Csehszlovákia ezt a célját el akarja érni, akkor imperialista politikát kell követnie. A Benes-fléle politika a mai Csehszlovákiát — úgy ahogy van — egy egységes nemzeti állaimmá akarja átformálni, mert akkor könnyebben lehetne neki imperialista takti­kát követni. De ennek a benesi elgondolás­nak egy hibája van. Teoretikus e nincs meg­felelő kereskedelempolitikai tartalma. A gazdasági érdek parancsa A józan kereskedelmi érdek azt követel­né, hogy a dunai területek együttműködje­nek, mert Európa közepén van a Duna, itt vannak a Kárpátok és ezek között a sza­bad forgalom természetes; a szabad forga­lomnak a megakadályozása itt természet­ellenes. De ha ez a természetes szabad forgalom létrejönne, akkor az egymásra­utaltság Szlovenszkó és Magyarország kö­zött olyan erős lenne, amely mellett lehe­tetlen összdonrásztami Szlovenszkói Prá­Irta: ALAPY GYULA dr. Igaz és helyes megállapítása volt annak lidején az ellenzéknek, begy Englie adóre­formja ugrás volt a sötétbe. A következmé­nyek ezt teljes mértékben igazolták, mert tény és való, hogy az állami adózás mértéke túlfeszített és a teljesítés mértéke akkor is várakozáson alul maradna, ha nem is lenné­nek az adózó rétegek a gazdasági krízisben. A községek és városok pózügyi gazdálkodá­sáról alkotott törvény azonban teljesen cső- dö'tt mondott a gyakorlatban, amint ezt az or­szágos igazgatás is megállapítani volt leg­utóbb kénytelen. Mert. az a körülmény, hogy a községek a negyedfélszáz százalékos pótadö fölött mutatkozó költségvetési hiányaiknak csak alig tizenhét százalékát kapják meg or­szágos átlagban, ez eléggé jellemzi a tarthatat­lan állapotokat. A községek nagyrésze, közel ezer, olyan magas pótadót kénytelen kivetni, hogy azt la­kosai már elviselni nem tudják. Most kellene következnie az állami támogatásnak az or­szágos kiegyenlítési alapból, azonban ez az alap olyan csekély dotációt kap a pénzügy- minisztertől, hogy az országos hivatal minden feleslegesnek, vagy nélkül özhetőnék vélt ki­adási tételt törölni kénytelen a költségvetés­ből, hogy a kiegyenlítési alap teljesítőképes­ségéhez alkalmazkodjék. Pedig a községek­nek is vannak olyan kiadásaik, amelyek nem halaszthatók, ilyenek például az iskolaépíté­sek, amelyeket nyilván felsőbb utasításra az állami tanfelügyelők könyörtelenül szorgal­maznak az iskolák tanítóinak államsegélyei megvonásával is. Nem kevésbé rossz helyzetben vannak a vá­rosok háztartásai, amelyek még enyhébb el­bírálásban részesülnek, hiszen a városok fej­lődése nemcsak országos, de állami érdek is. És a városok ma eok olyan feladatot teljesí­tenek, amely tulajdonképpen az állam fel­adata. Ilyen kiadások a szociális terhek, ame­lyek minden kisebb városban is százezrekre Tugnak. Az országos hivatal a városok beruhá­zási kiadásaiból rendre törli az elhalasztható beruházásokat, hogy a kiegyenlítési alapot kí­mélje. Viszont a városoknak legtöbbje még innen van a vízvezeték és csatornázás létesíté­sén, ami a várost igazán várossá teszi. A pénzügyminiszter úgy védekezett a pénz­ügyi törvény előrelátható korlátolt teljesítő­képessége ellen, hogy felemelte a kétszázöt­ven százalékos pótadóhatárt száz százalékkal háromszázötvenre. Tette ezt a legnagyobb gaz­dasági válság idejében, amikor az adózó már. is elviselhetetlenül magas közterhek súlya alatt görnyed. Ehhez járul most a városok el­len intézett támadás az általános házbéradó bevezetésével, amely az állami közterheket legalább is száz százalékkal emeli, de arra alkalmas, hogy a községi pótadót némileg csökkentse és igy az országos kiegyenlítési alapot kímélje. Nem szükséges bővebben bizonyítanunk, hogy a községek ilyen elbánás mellett a lég-, szomorúbb jövő felé tekintenek. Nem kaphat­ják meg azt a segítséget, amelyet részükre a pénzügyi törvény biztosított és a legtöbb az állam segitőkezóből semmit sem élvez. Ki a felelős ezért a helyzetért, ezt a kérdést kelj felvetnünk, amikor a községek háztartásainak várható csődjéről beszélünk. Más nem visel­heti ennek a súlyát, mint a pénzügyi kor­mány, amelynek sürgős kötelessége lenne a pénzügyi törvény noveilálása oly módon, hogy az állam, biztosítsa a reászorult községek háztartásainak törvényes segítését. £z aaOffiban a múltra nézve elkésett, mórt nem valószínű, hogy a kormány a mai helyzetben visszame­nőleg kötelezettségeket vállalna. A pénzügyi kormánynak még egyre kellene nagyobb felügyeletet gyakorolni. 1921. év óta az állami adóhivatalok szedik be a községi pótadókat is és erre a községek számára elő­legeket szoktak folyósítani. Nagyon sokszor kimaradnak ezek az előlegek és ilyenkor a községek háztartásai kölcsönökből segítenek magukon Xm olyan község jp2 é^ek óta nem kap előleget az állami adóhivataltól és nem képes fizetési kötelezettségeinek ele­get tenni. A telepes kolóniák lakosaitól most hajtják be a hátralékos adókat öt-hat eszten­dőre, ezekben is nagy összegekkel vannak érdekelve az illető községek, mert az adóhi­vatalok mulasztásainak következményei a fel­szaporodott adóhátralékok. Az országos kiegyenlitési alap fizetésképte­lensége eredményezi azt, hogy a szegény köz­ségek illái ^árhatatlanok maradják, iskolái gával; ha pedig ez az összefoTradás nincs meg, akkor a republika gyönge és a gyön­ge republika nem tud megfelelni imperia­lista céljainak és protektorai imperialista terveinek. A benesi gazdaságpolitika nehézsége ab ­ban rejlik tehát, hogy Benes a köztársaság vámpolitikai elzárkózását nem teremtheti meg azért, mert Csehország eminensen ipari, álam, tehát belső politikával zárja el az or­szágot Magyarországtól. Ugyanazt a politikád követi, amelyet Románia és Jugoszlávia is próbál követni, hogy Magyarországgal a ter­mészetes kapcsolatokat megakadályozza, mert különben a geofilozófiai elvek érvénye­sülnének. És itt van a baj. A régi terv és a vámunió — Benes miniszter urnák ugyan van egy régi terve, hogy meg kell alkotni a gazda­sági szövetséget a kisántánt államai, vala­mint Lengyelország és Ausztria között és akkor Magyarországnak bele kell esnie ebbe az érdekszférába. Ha pedig Magyarország ebbe valóban beleesik, akkor örökre elül a magyar állam revíziós törekvése. De íme most ezzel az elgondolással szemben létrejön a német birodalom és Ausztria közt a vám­uniónak a terve, amely minden esetre legalább is Ausztria kiesését jelenti a be­nesi elgondolásból. Ugyancsak most jön Bradáos miniszter ur beszéde is, amely tagadja a Lengyelországgal való vám közös ségnek a lehetőségét, és így fognak jönni a többi meghátrálások is: és itt van a magva annak, ami véget fog vetni a benesi politikának, s most tűnik ki a benesi politika elhibázottsága és közeleg az össze­omlása. — Mert, ha a Benes-féle imperialista cseh­szlovák politika megakadályozója a Duna völ­gyében a gazdasági prosperitásnak, akkor a gazdasági prosperitás vágya fogja a be­nesi politikát elsöpörni. Lehet azonban, hogy Benes miniszter ur a mai erőviszonyok között még túl tudja ma­gát ezen tenni és keresztül tudja vinni aka­ratát, de akkor- felborul Európa közepén és egyáltalában Európában a vámhatárok csök­düledezőben vannak és kommunális kötele­zettségeinek megfelelni nem tudnak. .Mindez a pénzügyi törvény fogyatékosságának az redeménye. Az állam kincstár, mely oly súlyos adóterheket ró polgáraira, hogy a megszüle­tett csecsemőre is másfélezer korona adóte­her esik, ezt tovább nem nézheti segítség nél­kül, mert erkölcsi kötelessége polgárain se­gíteni, ha azt nem akarja, hogy ezek a háztar­tások csődbe ne kerüljenek. Mert mu sokan ezen az úton haMnakj , Prága, április 28. A képviiseiőház külügyi bizottsága ma délután megkezdte a Benes külügyminiszter expozéja feletti vitát. Az el­ső szónok Saüllő Géza dr. országos kérész-,

Next

/
Thumbnails
Contents