Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-28 / 97. (2614.) szám
4 ^^GaMA&^ARHtEOaP 1&S1 Apffflá* 88, IcodtL „Feladatunk: a szívós, a nyomorúságoktól sem lebirható munka és az ebben való Grosschmid Géza avatóbeszéde a pozsonyi főiskolás» otthon megnyitó ünnepségén Pozsony, április 27. (Pozsonyi szerkesztőségiünk teleföngeJIentáse.) PéPettlött volt a pozsonyi magyar főiskolások Satorik-tér 4. szám adate berendezett diákofthouának ünopélyes megnyitása. Az ünnepségen. amelyen Pozsony magyar társadalmának szine- java résztvett, Grosschmid Géza dr. szenátor^ a társadalmi nagybdaottsáig efaölke a kővetkező beszéd kíséretében adta át rendeltetésének legújabb diákjóléti intézményünket: — Igen tisztelt Hölgyeim é* Uraim! Kedves fiatal Barátaim! A raeh szlovákiai egyetemeken tanuló magyar főisk-oilásokat támogatni igyekvő társadalmi akciónak egy újabb határkövéhez értünk, amikor ma e szerény, de derűs és barátságos otthont átadom a pozsonyi magyar főiskolásoknak. — Ha e határidőinél visszapillantunk egy percig az eddlig meglett útira, lehetetlen megindulás nélkül nem gondolni arra a szeretetteljes gondoskodásra, amellyel a maga rá elesett, szegénységbe jutott itteni, magyar társadalom a főiskolásoknak, ’ az itteni jövendő magyar intelligencia támogatásának nemzetfentairtó nagy kérdésiét álbér ezte, szivébe fogadta és megvalósítani segített. — Ez a felismerés és érzés eredményezte, hogy a magyar menzákat mindhárom egyetemi városban felállíthattuk s igy lehetővé vált az, hogy a legszegényebbek is tanulmányaikat a napi szükségletek előteremtésének nyomasztó és gátló gondja nélkül végezhessék eh — Fel'áiiiiíiiatitük a prágai két leányotthont, ahol az idegen társadalmi és életviszonyok közé jutóit fiatal leányok csekély ellenértéfc ellenében nemcsak lakást, de a 'továbbképzés lehetőségét és hozzájuk méltó és ®ö környezetiben az otthon biztonságát és melegét is megkapják. — Szerény anyagi eszközeink határáig, de iparkodtunk ez intézményeket hírlapokkal, könyvekkel ellátni, imitt-amoít nyújtott rendkívüli segélyekkel, pályadijak kitűzésével, apróbb tanulmány utakhoz való hozzásegiíéssel, a diákjóléti kérdéseket előbbrevivö kongresszusok és ankétek és a Diákszemle támogatásával az ifjúság munkakedvét fokozni, látkörét szélesíteni és törekedtünk lehetővé tenni, hogy a diákotthonok létesítésével az intelligens fiatalságnak ne csak társadalmi életük kifejlődésére alkalmas és megfelelő helyet biztosítsunk, hanem, hogy a tanulásra és továbbmüvelődésre ez által is módot és alkalmat nyújtsunk. — Ma már ez a legutóbbi Is megvan, más és más formában, de az épp most jelzett célra: Prágában, Brünnben és Pozsonyiban egyaránt. — Ennek a pozsonyi otthonnak létesítésénél a szűkös anyagi lehetőségekre való figyelemmel arra törekedtünk, hogy ami hiányzott pénzben, azt ajándéktárgyak pótolják, és — ha ez az itt lévő berendezés talán nem is egyöntetű és stil&zerü — széppé, meleggé és vonzóvá — legalább az én szememben azzá teszi —• hogy azt, ami itt körülvesz bennünket, a szeretet melege hozta össze és a Szlovenszkó legkülönbözőbb részeiből összehordott bútorok, képek és egyéb berendezési tárgyak a szülőföld levegőjével veszik körül az itt tanuló ifjúságot és hiszem, hogy ez az egyszerű fény is neveli a szülőföldért, ennek népéért való odaadó munkára. — Legyen szabad ezért mindazoknak, akik adományaikkal e cél elérését valóra váltani segítették, innen küldeuem az ifjúság és a nagy- bizottság hálás köszönetét. lékeken való merengés a föladatunk. Ellenkezőleg: a szívós, a nyomorúságoktól sem lebirható munka és az ebben való kitartás. — Persze, hogy az nehéz és az eredmény lassan jön meg. — A mi fiainknak más országok fiatalságával szemben még nagyobb gátlásai vannak, — mégis a remény veszt ett- ségnek nincs jogosultsága. — Mély meglndultsággal olvastam éppen a Nyugat legutóbbi számának egyik cikkében, hogy: „miniden áradás elvonul egyszer, a harci zaj elhalkul, mindenki számára hely jut a nap alatt, minden éhező szájnak kenyeret kell találnia, — a föld hatalmas és bőkezű, a gonoszság maga kitermeli ellenmérgét és az ember szörnyű hibák, komiszságok, kapkodások, bűnök után meg fogja találni, ha élni akar" -- és a fiatalság joggal éppen ezt akarja — „az okosság, a hit, az emberség, a szebb és igazabb élet utját!" Ha a mi ifjúságiink tényleg ezt keresi, ha tényleg ezt akarja, mi is ebben akarjuk őket minden diákjóléti intézmény létesítésével segíteni, hogy az adott helyzetben, kettőzött erővel tanulva fokozottabb tudás erejével sikerüljön kijutnia erre az útra, a depresszió óráiban pedig nocsak a jövő kínzó bizonytalansága felé irányítsák tekintetüket, nec«aik ködbe foszló „ujj arcot" keressenek, de ahogy a*í említettem cikk is mondja: „hallják meg a múltban nagy elődeink bízó ó* Matató hangját is“, — á haladásért Kelka- sedÖ Széchenyiét, a nép szabadságért a felvilágosodás erejével küzdő Kossuth ét, a hazájáért elesett de a világszabads ágo t i« állító Petőfiét, a mocsokfalan lelkű mély emberszeretettel és becsülUetességgel eltelt Aranyét, a mérséklet bölcsességével áthatott Deák Ferencé*, — nem azért, hogy az emlékeknél megálljának, hanem, hogy a mai elesettségükben ezektől az akkori válságos és nehéz időkben is egész férfiaktól tanuljanak „újra hinni44 a magyar faj életerejében, — „helyt állani44 a mai életküz- d elmekben. — Igaz, hogy az ilyen módon való előrejutáshoz sok tűrés, sok lemondás és — amint mondottam — mindenek felett nem lankadó szakadatlan munka kell. A mai magyar ifjúságunknak kétszer annyit kell tudnia, sokkal tovább kell várnia, mint a szerencsésebb nemzeti ségiielknek, de meggyőződésem, hogy e kitartással nemcsak a maga, de népe javát is szolgálja. — E nehéz munkában segítse önöket e kedves otthon melege, erősítse önöket az itt is öregbíthető tudásiből és az elődök példája szerinti kitartásból is fakadó erő és ez mind együtt segítse át önöket egy verőiényesebib jövőbe. — Ezzel az óhajjal, ezzel a reménnyel ezennel átadom ez otthont a pozsonyi magyar főiskolások h asznála táb a. A megnyitó ünnepségről részletesebben holnap fogunk beszámolni. Májusban ül össze másodszor a Szentiváni Kúria Mintegy huszonötén kapnak meghívást a májas 21-én és 22-én ülésező irókonferenciára — Több aj név lesz a meghívottak között Prága, április 27. Mint értesülünk, Szent-Ivány József, a Szentiváni Kúria összehívója s egyben házigazdája, Szentiván-Hévviz-fürdőn ezidén is megrendezi a szlovenszkói magyar írók nagyszabású konferenciáját, melynek első ülése tavaly májusában a sajtó élénk kommentálása és cikkek pergőtűz© közt folyt le, A Szentiváni Kúria második összejövetele ezidén i® május hóban fog lezajlani. Szent- Ivány József már meg is állapította a Kúria összehívásának napját. Eszerint az idei irókonferenciát május 21-én és 22-én tartják meg Szeníiván-Hévvizen. Mint tavaly, úgy ezidén is nagy érdeklődés előzi meg az írók legjelentősebb fórumának ülésezését, sőt bátran mondhatni, hogy az azóta történt események és fejlemények az idei Kúriát még fokozottabban állítják az irodalmi körök érdeklődésének előterébe. Értesülésünk szerint a meghívások a közel jövőben jutnak el a meghívottakhoz, akiknek száma ezidén, mint előre várható volt, emellíedett. A tavaly meghívottak szinte kivétel nélkül ezidén is kapnak meg- liivást. Ezeken kívül azonban több író meghívása is tervbe van véve, akik az első ülésen nem voltak jelen. így az idei Kúria plénuma jelentősen bővül s még jobban megközelíti a lehető teljességet. A Kúria H. ülésének programján az irodalmi és kul túróiét jelentősebb aktuális kérdései szerepelnek, igy előreláthatólag megbeszélés tárgyát fogja képezni a száovenszkói magyar könyvkiadás, ax irodalmi folyóirat, az újonnan kitűzött pályázatok, az előkészítés alatt álló csehszlovákiai magyar akadémia ügye stb„ $tb. Ezen kérdések megvitatása mellett több, az aktuális kérdésekkel összefüggő előadás megtartása van tervbe véve. Az írók bizonyára örömmel fogják üdvözölni a hirt, hogy Szent-Ivány József meghívása ezidén immár mintegy huszonöt írónak és irodalompártolónak teszi lehetővé, hogy együttesen beszélhessék meg az itteni magyar irodalom é? knlturélet legfontosabb kérdéseit és keressenek utat az elvégzendő föladatok megoldására. A magunk részéről teljes bizalommal kö- szöntjiik a Szentiváni Kúria második összehívását. —■ Ez az alap azonban még további kiépítést kivin. —• Az ifjúsági munkának további fejlődési iránya: a szabadegyetemi előadások rendezése, — állandó pályadijak, ösztöndíjak kitűzése, — a szakkönyvtárak gyarapítása, —- idegen nyelvek tanításának és állásközvetítésnek bevezetése. — mindenekelőtt persze a már meglévő intézményeinken legalább az eddigi keretekben való fönntartása. Ezekhez kérem a magyar társadalom további kitartó és megértő erkölcsi é3 anyagi támogatását. — Végezetül az ifjúsághoz fordulok. Azokért minden munka és törekvés. Iparkodnak ugyan a föntebb vázolt munkánkat félremagyarázni. lekicsinyelni és gáncsolni az ő szemükben ie és, hogyha ez egyeseknél falán visszhangra talál is, — én ezen nem csodálkozom. — Nem csodálkozom, mert a háború után még jobban, mint bármikor, kavargó életproblémák „megoldásának nyugodt atmoszférája" ma még mindig hiányzik. Az elhelyezkedni nem tudó fiatalság így uj utakat keres — és a jövője bizonytalanságából folyólag bizalmatlan a múlttal szemben és szélsőséges a jövő keresésében. Mondom, hogy mi öregek ezt megértjük. A ma nehézségei leküzdésének lehetőségét nem is egyedül a mi szerény munkánkra alapítva e a mi buzdításainktól várom, hanem magától a Jehiggadt ifjúságtól remélem. Csak ki akarom ezen klubavatas utján adódott alkalommal emelni azt, hogy a mai idősebb generáció minden ellentétes, nagyhangú beállítás és jelszavak dacára nem a haladás gátlója, vagy ellenzője, — hisz tudjuk mi is nagyon jól, hogy különösen nekünk, magyaroknak, ha tovább is fönnmaradni akarunk és különösen, ha Itt élni akarunk, nem az álmodozás, buslakodás, az e*nMahatma Gandhinak ruhagondjai vannak Milyen ruhában megy Gandhi a londoni hérekasztalkonferenciára? Fehér lepel és vallásos paróka, vagy zakó és keményhatap? — India kíváncsian lesi Gandhi határozatát Aimritsar (India), április. Mahatma Gandhi, aki egyedül fogja egész Indiát képviselni a második londoni kerekasztal-konferen- cián, életében először ruházkodási problémákkal foglalkozik. Mahatma sovány, sötétbarna csontjait rendszerint fehés háziszőttes lepelbe szokta takarni, amelynek egy csücskét néha a fejére húzza, ha nagy a meleg. A nagyvilág meglehetősen pontosan ismeri India próféta politikusának külsejét, csak a hagyományos copfban nem látta soha, mert a Mahatma ka észreveszi, hogy egy fényképész közeledik} vagy a fejére húzza a leplet, vagy egy gyors mozdulattal leszedi fejéröt ezt a copfparókái. Gandhi először úgy határozott, hogy úti ruhatárában csak a híres home spun leplek fognak szerepelni, de végül megváltoztatta elhatározását és hosszú évek után először, 1-on- donba utazása alkalmával, a durva háziszőttes vásznat nadrággal fogja felcserélni. A háború előtt, amikor még Dél-Aírikában volt ügyvéd, évekig járt európai ruhában, úgyhogy ez most nem lesz teljesen idegen számára- Gandhi otthon fogja hagyni lágyékkötőjét és lepleit ée India most csak arra kíváncsi, hagy hol fogja rendelni nagy fia <*z európai ruhákat. Ez Indiában sokkal ngyobb probléma, mint Európában elképzelnék. Gandhi a legnagyobb és legveszedelmesebb ellensége minden olyan árunak, amely nem indiai anyagból, indiai pénzen, Indiában készült. Már most nem valószínű, hogy ilyen zakóöltönyre szert tehessen. Valószínűinek tartják, Indiában, hogy Gandhi erős indiai vászonból házilag fog készítetni zakóöltönyt. Hogy ennek a szabása nem lesz olyan, mint a Regent Street dandyjeraek az öltözéke, az biztos, dehát a Mahatma sohasem adott sokat ruháira. Nyakkendőt és főleg kemény gallért Gandhi nem fog viselni. Egy amerikai újságíró megkérdezte tőle, hogy megvan,-© még a dédairlkai ruhatára. Gandhi azt felelte, hogy délafrikai ügyvédsége minden emlékét már elajándékozta, egy pár cipő kivételével'. Külön probléma a felöltő. Lehetséges, hogy Gandhi felöltő nélkül fog elindulni Londonba és ha ott hidegnek találja az időt, kölcsőkér valamelyik hindu barijától egy felöltőt. Egy azonban biztos: Gandhi nem fog magára venni semmiféle angol gyártmányt. Lehetséges, hogy oo pipa rókáját is otthon hagyja. Ez a copf, benszülött nyelven csuda, kis kontyból és az arról lelógó copfból áll. A csutiát minden vallásos hindu férfi viseli és eredetének népies magyarázata az, hogyha az ember meghal, halála után barátai a csu- tiánál, copfnál fogva húzzák ki a pokolból. Gandhi állandóan hordja a csutia-koronáját, bár különben kopasz. Gandhi ugyan elhatározta, hogy európai zakóöltönyt fog viselni a londoni round tab- le-konferencia folyamán, de arról hallani sem akar, hogy kih'cményi- tett fehér inggel és szűk kemény gallérról Icinozza magái. Banketteken és fogadásokon nem fog részt venni. Azt a feketeselyemből készült térdnadrágot sem fogja fölvenni, amelyben a férfiak a Buckingbam-palotában a király elé szoktak járulni. — Nem, köszönöm — jegyezte meg hívei előtt a Mahatma — én elég csúnya vagyok ilyen maskarák nélkül is. Nem arra születtem, hogy- nagy társaságokban tündököljek. Gandhi Ahamadabban megjelenő újságjában, a Young lndia-ban megírta, hogy miért küldték ki őt egyedül az igen nagy jelentőségű round tahié tárgyalásokra. Az egyik oka ennek az volt, — Írja Gandhi — hogy egy nagy bizottság kiküldése igen költséges lett volna, a másik ok pedig az, hogy magam akartam mindenért a felelősséget vállalni. Megbízatásom természetszerűleg ezerszeresen növeli felelősségemet és a legszorosabban fogok ragaszkodni a konferencián hazáin népének érdekeihez. India még sohasem fordult olyan nagy érdeklődéssel Ixxndon felé, mint most, amikor a Mahatma odautazik. Gandhi utazásában nemcsak egy egyszerű politikai tényt látnak, mely a brit világbirodalom belső ügye, hanem az első olyan alkalmat, mikor az égész Kelet vezére megjelenik Nyugaton, hogy fölszabadítsa Keletet minden nyugati fenhatóság alól. G. P. E. AZ ÚSZÓ PALOTA A. jövő hónapban indul ekó útjára a világ legmodernebb luxusgőzöse London, április hó. A Canadlaiu PacilSic számára épült 42.500 tonnás őriás luxu-sgőzös, az Empr-ees oí Britem, május 27-én fog első útjára indulni South amptonb ól Quebeebe. Berendezése állítólag elhomályosítja az eddig épü!-'t legpompásabb amerikagáró gőzösök fényűzését é6 inkább pa'loteszélűdre, mint hajóra emlékezteit. A sportkedvelő utasok számára több zárt és nyitott temuiszpályát, tornatermeket, fedett uszodát és gőzfürdőt építettek, az úszómedencébe az óriási üvegtókmŐebéka szájéból állandóan vastag kristálytiszta viasugár dől, az elsőosűMlyu étkezőtermek és szalonok faltait pompás tő'gyfefaragvá- nyok, valódi gobelinek és híres festők müvei borítják. Az emeltetek közt teljesen zajtalan vilamos- láiftek közlekednek. A hajón lévő száz órát központi kronométer villamos árammal hajtja és szabályozza automaitiioe. Egy kuszonegylám p á6 óriása rádiókészülék segélyével ötezer m ériötdnyi távolságba tehet rádiótelefonösszeköbtetést kapui, úgy hogy az utasok az Óceán közepéről egyszerre beszélhetnék Amerikával és Európával!, vagy a világ nevezetesebb rádióállomásainak előadásait hallgathatják a hajó helyiségeiben MátMtett hangszóró utján. A próbamenei; során a hajó 25-5 tengeri csomó sebességet ért el, úgy hogy remélik, hogy a posta szállítás terén te fogja verni a Eremen éB a® Európa rekordját, amennyiiben Quebec- ből küllőn repülőgéppel fogják a Tévéitekéi New- yorkba esálűtaui, amely utón esetileg három-négy órával megelőzhetik a német hajók által közvetített poe tejáratokat. — Pöetyéui fürdő kúrára ez év április 25-ig a statisztikai hivatal kimutatása szerint 5274 fürdő vendég érkezett meg. Az újonnan érkezettek között van Scheidemaun német birodalmi gyűlési képviselő is Berliniből. Az utóbbi napokban nyílt meg az uj „Mo-setig-sé- tény", amely a fürdő sziget rőt kényelmes, háromnegyed órás -sétaképpen a Kis Kárpátok legmagasabb csucsára és onnan Banka községen keresztül vissza Pöstvénbe vezet. A sétányt az Ismert nagynevű bécsi orvospro-fesz- azor, Mosetig-Moorhof, Pöstvén fürdő tudományos úttörője után nevezték el. A gazdasági viszonyokra való tekintettel a fürdő igazgatóság a délelőtt 10 óra utáni fürdők áraira engedményeket vezetett be. Május elsején megkezdődik a német színház és a fürdő zenekar játókidénye.