Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-26 / 96. (2613.) szám

flftí április 26, vasárnap. 17 ICöZ^AZPAiSÜMíP1 f Agombanögi szénsavas mészlrágya alkalmazása 3ria: Fodor Jenő Lapunk múlt vasárnapi fiáméban ismer­teti© m a gombaszögi szénaavasmósz, trágyát, közöltem az arról szóló kémiai és mechani­kai eie in zésekei, most annak helyes alkalma­zásáról akarom gazdatársaimat tájékoztatni. A talajmeszezésnek többféle célja van, amelyek végeredményben mind a talaj ter­mékenységének fokozó sátra irányulnak. Na­gyon messzire vezetne tudományos szempon­tokból taglalni © kérdést. Ez a szaklapok hi­vatása. A jelen alkalommal csak azon hatá­sokat akarom röviden érinteni, melyeket a helyesen végrehajtott meszezés a talaj egyes tulajdonságaira gyakorol. A gazda ma már gyakran hall és olvas sa­vanyú, semleges és lúgos kémlhatásu tala­jokról. Azt is tudja, hogy a növények leg­jobban diszlenek a semleges, vagy gyengén lúgos talajokban. Ez azért van, mert az ilyen talajok nem csak kedvező kémiai, hanem .kedvező fizikai tulajdonságokkal is rendel­keznek és a talajélők, a hasznos baktériumok, melyek a növény táplálását közvetítik, az ilyen talajban képesek a legjobban elszapo­rodni. A savanyú kémhatásai talaj egyszer- smint rossz fizikai tulajdonságú is: kötött, nehezen művelhető, vagy nagyobb esőzések alkalmával összefolyó sodó, szárazságban pe­dig összegemen te ződő. Az Ilyen tala jok tevé- ketlenek, azokban a hasznos talaj-bákté­WBaiawBCTawBBBBaBssBro ■»'V? ríumok nem fcépeeek nagyobb számban elsza­porodni, ennek következtéiben * trágyák #eem érvényesülnek, « végeredményben reaz- szul teremnek. A kedvezőtlen, savanyu kém­hatást a meszezéssel lehet kedvezőbbre vál­toztatni, vagyis a kívánatos semleges, vagy gyengén lúgos állapotot megteremteni. A meszezés jelentősége elsősorban ebben a cél­ban csúcsosodik ki. A meszeléssel megjavított talaj fizikai tu­lajdonságai is kedvezően változnak meg. A kötött talaj .porhanyóbbá, könnyebben mü- ■velíhetővé válik. Az összelő]yósodásra és ösz- szecementeződésre hajlamos talajok elvesz­tik ©zen káros tulajdonságaikat. Mindezen átalakulásoknak az eredménye aztán: az ed­diginél kedvezőbb talajélet beköszöntése, vagyis egy hasznosabb talajerjedési folyamat kialakulása. A gyakorlati gazda ezt a talaj­tevékenység néven szokta megjelölni. A legújabb talajtani ismeretek rávilágitot- ták arra is, hogy a trágyafélék, főleg pedig a műtrágyák érvényesülését legtöbbször a talajok kedvezőtlen kémiai és fizikai tulaj­donságai akadályozzák. A meszezéssel tehát a műtrágyázás! rizikót is lényegesen csök­kenthet jük, amit ma már számos tudományo­san lefolytatott kísérlet fényesen igazol. Ma­gyarországon Becker és Osiky vegyészmérnö­kök mutatták ki, hogy mészigényes talajokon végzett mütrágyázáei kisórleteknek alig a fele mutatott jövedelmet, mig meszezéssel kapcsolatban az összes műtrágyázás! kísér­jetek jövedelmezők voltak. A mai gazdasági válság idején a talaj- meszezésnek legnagyobb jelentősége azon­ban abban nyilvánul, hogy ezáltal megmoz­gatjuk és hasznosíthatjuk a talaj tartalék táp­anyagtőkéjét A legújabb talajtani ismeretek alapján megállapították, hogy talajaink, a si­vár homoktalajok kivételével, igen nagy táp- anyagtöKével rendelkezne^. A talajkimerült- aég nem ennek a megfogyatkozása révén áll elő, hanem az által, hogy a talajban a fel­vehető u. n. kész-tápanyagokban jelentkezik időlegesen hiány. Ez a legtöbbször az által áll elő, hogy a növények által elvont, vagy a csapadék által kimosott növényi tápanyago­dat a talaj nem tudja pótolni, vagyis annak nincs meg a tápanyagutánpótlé képessége. Ezt a jelenséget a kedvezőtlen kémiai és fi­zikai tulajdonságú talajoknál észlelhetjük. Az elmondottakból következik, hogy a tartalék­tők© hasznositására is legalkalmasabb - esz­köznek a talajmeszezés ígérkezik. De amint már említettem, ez által nemcsak a meglevő s a talajban rejlő tartalék-tőkét lehet jöve- delmeztetni, hanem a műtrágyázással hefek­tetett forgótőke 'kamatozását is biztosítani. Csak röviden akarom érinteni a másznék azt a szerepét, amit mint fontos növényi táp­anyag tölt 'be a növények táplálkozásánál és a minőség kialakulásánál. A gyakorlati meg­figyelések igazolják, bőgj’- Szlovenszkó egyes vidékein vannak kimondott lucernatalajok, amelyeken azelőtt a lucerna 10—15 évig is kitartott. Ma ezeken a talajokon legfeljebb csak 3—4 évig él meg a lucerna. A lucerna tudvalévőén egyike a legmészigényesebb nö­vényeknek a a tapasztalatok szerint a leg­többször a mész megfogyatkozása okozza ezt a jelenséget. A lucerna hozamát és élettar­tamát a meszezéssel még a mészben nem szegény talajokon is lényegesen fokozhatjuk. Az acélos, nagy és jó sikértartalmú búza, a jő éghető dohány, a táp dús és ásványi sók­ban gazdag takarmány, a tüzes bort szol­gáltató szőlő és az ízletes gyümölcs csak az elegendő meszel tartalmazó talajokon terem. Ezek után önként adódik a kérdés, mi le­het tehát az oka annak, hogy a talajmeszezés nálunk még sincs általánosan meghonosodva? Ennek egyik legfőbb oka a gazdaközőn- ség tájékozatlansága, mely eredője azon hely­telen és téves felfogásoknak is, hogy a me­szezéssel kizsaroljuk a talajt. A másik ok az, hogy eddig meszezési célokra megfelelő anyag nálunk nem állott rendelkezésre. A gomb a szögi szénig a vasmésztrágy a -gyár felállítása által ezen utóbbi, hiányon segítve lett As itt gyártott mésztrágya nemcsak ér­téke*, tehát maga* azónsavaemészí tartalmú éa nagy porfinoroságu anyag, hanem ©mellett alkalmazása le igen egyszerű, mert az egyál­talában nincs Időhöz kötve. Mivel & meszel fszénsavasmési alakjában tartalmazza, nem maró hatású, tehát nem ártalmas sem a nö­vénynek, sem a talajbaktériumofcnak. Amint tudjuk, az égetett mész leperzseli a növényt é* megöld a talajbakíériumokat, valósággal sterilizálja a talajt, tehát alkalmazása körül­ményes és sok esetben káros te lehet. A szén- savasmésstrágyát elleniben kiszórhatjuk bár­mikor: szántás előtt, szántásra, vetés ©lőtt, vagy a már kikelt vetésre, az évszak bármely részében akkor, mikor arra legjobban rá­érünk. (Vége következik.) I gazdasági helyzet a Nemzeti Bank jelentésének tükrében Prága, április 25. A csehszlovák Nemzeti Banknak a bankügyi tanácsa tegnap délután tartott ülésén az általános gazdasági hely­zettel foglalkozott s egyebek között megállapí­totta a következőket. A hosszú ideig tartó tél Idézte elő azt, hogy a pénzpiacon a szokásos idényszerü kereslet későn jelentkezett. Különben csak a mezőgaz­daság é>a .ax építő ipar résiéről jelentkezett némi kereslet rövid ée hosszúlejáratú köl­csönök iránt. A Nemzeti Bank hitelügyletei jelentékte­len méretűek voltak. A betétek beözönlése lassú és egyenetlen, a vállalkozási mozgalom jelentéktelen. A prágai tőzsdén a részvények piacán az irányzat némileg gyengült s a betéti piacon valamivel módosult színvonalon maradt. A tőzsdei üzletek márciusi élénksége után áp­rilisban isméd lanyhaság köszöntött be. A nagykereskedelmi index április elsejére némi­leg emelkedett, különösen az élelmiszercso­portban. Ezzel szemben a kiskereskedelmi árszínvonal április közepére némileg esett. A mezőgazdasági növények vegetációja s a tavaszi vetés jelentősen megkésett. Az őszi vetések — néhány vidék kivételével, ahol sú­lyos fagykárok voltak — aránylag jól telel­tek. A gabonaárak emelkedő irányzatot mutat­nak, ellenben a xtágöállat ára csökken. A tavaszi idény kései beköszöntése okozta azt, hogy az idényszerü gyáripari termelésben is késés mutatkozik. A gazdasági válság változatlanul tovább tartott a munkanélküliek Számának válto­zatlan állapota mellett, a viszonyok jelen­rPRKQM-MAGVjm-rnHtiSE* Csehszlovák Légióbank Prága Basaka écskoslovensk^ch légii Al*pt8k« Ki 73.IM0.C00.— Távirati dm L^-iobanka lartaláVak Ki 6i.CM.d0C..­4 kii-andaltség Prágában é* 11 ?! Zk Caeh- é» Horvaoraságban, 9El*tr«naxk6n 6a PodkarpaUká Bssban Fiókok: Bereltovo Bratlxlava, Koíicxs, Kovó Meato a. V., Piattarty, Poprad, Ivóién Afflilált intéxftaki Bardiov, Chujt, C-lynornny, Cop, Giraltovce, Kolii, Hronsky Sv. Krii, Humeoni. lrinva, |m:d* K&zmarok, Komirao, Kouno, Kral. Chilimre, Krompachy, LuCanon, Maliu-ky, Micnalovct, Modry Xaman Moldava. Mukafevo, Nitta, NovéZámky, Oalauv, Varkín, PleSivec, Poprsd.Prcsov, Rachov, Rím. Sobota, Roímva, Saliy, Saitia, S®cove«, Sevlus, Sni«», Spüaké Nova Vés, Spiiské Podhraáie, Spiískí VUohv, Svaljava, Taíovo, lopoliaay, Tornáim. TiaMiov. Turöa, Uh, Skaliea, LÜhoroii, Veik* kapulany, Velkó Lévára, Velkf Meder. Vrábla, Vranov, Zlald Moravee, Zcliaxovo* ét liliom. Idénybeli váltóOxIeteki Poprid-illoraia, Síiéi f&rdS, Starf Smakevos, Strhské Piaoo, Tat. Lemaiaa. Külfflldi afflllAl! intézetek: Jngoazlívióbaw: Kamereijaloa Banka <L d. Zagrcb ét fiókja Ljubljana. A balti AHanokban j Lövi jaj Privatbaoko. Riga. Mindennemű hankfixiet gyors és pontos lebonyolítása. t ék télén javulása csak nagyon iJárványo­sán észlelhető. , „ A munkanélküliség nagyon mérsékelten csök­kent. A március havi külkereskedelem ugyanazokat a jelenségeket mutatja, mint a február havi. A külkereskedelmi mérleg ak­tívuma némileg emelkedett, ugyanígy a kész­áru kivitele is, azonban az összforgalom ösz- szege állandóan alacsony. A csehszlovák ko­rona árfolyama tartósan nyugodt s a valuta technikai helyzete tovább is kedvező maradt. Szlovák áltatta ültetek Biatislava 1931. évi április hó 24.-én délelőtt 9 órakor tartatott ineg a Szlovák általános hitelbank részvényeseinek iX-ik rendes közgyűlése Hou- dek Fedor, volt miniszter elnöklete alatt, mely egyhangúlag jóváhagyta az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentéseit, az 1930. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy a* 1930-as évre kimutatott Kö 4,797.117.28 össze­gű tiszta nyereségből K8 229.896.42 a tarta­lékalap 5%-oa dotálására, Kö 1,486.736.20 a* ingatlanokból való leirásTa, Ke 200.000.—- a berendezésből való leírásra, K8 2,768,708.68 az adósoknál beállható veszteségek-tartalékalap­jának dotálására, Ki 100.000.— a nyug- dijpótlő - alap gyarapítására fordittussék, mig a Kö 63.776.— összegű marad­vány az 1931-ea év veszteség és nyereség számlájára vezettessék elő. As igazgatóság kiegészíttetett dr. Miőura Márton, volt mi­niszter, iíj. Maiiáth József, nagybirokos ée Herzog1 Ignác, nagyipöix>s. Luéenec, urak megválasztásával, újból megválasztattak az igazgatóság kilépő tagjai: dr. Gyurisa Emil, dr. Stein Viktor és Vareik Pál urak. A köz­gyűlés egyhangúlag Jóváhagyta az alapszabá­lyok néhány pontjának módosítását 6a meg­választotta az uj íeiügyelő-blzotteágot Újra Montagu Norsaan lett az Angol Bank kor­mányzója. Londoni jelentés szerint, az Angol Bank kormányzói ülésén Montagu Normant újból kor­mányzójává, eir Ernest Harrayt pedig kormány- zóhelyettesévé választotta. A vasárnapi munkásziinet Pozsonyban. A konnány a Pozsonyban és Ligetfalim betar­tandó vasárnapi munkaszünet vajúdó kérdé­séinek rendezésére — a Metropress értesülése szerint — egy rendeletet fog kiadni, amely- iben taxtive felsorolja azokat az üzleteket, amelyek vasárnap is nyitva tarthatók. Eme rendelet szerint a vasárnapi általános mun­ka szünet alól kivétetnek a vallásos és kegy­szereket árusító üzletek, a eufcorkás és kész élelmiszerárusdtő sátrak, a cükrászüzleíek, gyümölcsárusitók helyiségei, ele^n virágot árusító sátr ak, a vendéglők és i tal mérések, a szóda víz- é3 limonádéá rusi tók sátrai a bódé­ja! májusiul augusztusig, könyv- és ujságáru- sitőik, az állomásokon a népipari termékeket árusító üzletek, nyári fürdők mellett az éiel- miszeránisitók, a benzin- és olajkutak a a személyszállító vállalatok. Ezenkívül déli 12 óráig nyitva lehetnek a fényképészek műter­mei, továbbá váltakozva minden vasárnap más fürdőüzem, ahol azonban a borotválás ti­los, a dohányárusitőlk és uecai ujságárusitő bódék. Reggel nyolc óráig meg van engedve a tej, friss gyümölcs és virág árusítása. A rendelet május elsején lép hatályba. Hol fogják kitenni jegyzésre az uj külföldi köl­csönt? A Lidové Noviny jelenti: A pénzügyminisz­térium az uj külföldi konverziciós kölcsön összegét 50 millió dollárban állapította meg. Ebből egy páriéi bankcsoport 45 millió dollárnyi jegyzést vállal s a prágai bankok 5 millió dollárnyi kölcsönt vesz­nek át. A kölcsönt jegyzés céljából az illetékes tör­vény elfogadása után Párában, Londonban, Am- . szterdamban, Stockholmban, Zürichben és Prágában május végén teszik ki jegyzés céljából. A platina az arany értékére csökkent. Londonban a platina árát hivatalosan unciánként 4 font 10 shillingben állapították meg. Ezzel az uj árleszállí­tással a platina ára lecsökkent az arany értékének nívójára, pedig a háború előtt a platina tizenötször drágább volt az aranynál. Lengyel tenyészsertáskivltel Oroszországba. A srzovjetkormány tenyészállatbevásárlási akcióját, amelyet nemrégiben indított állatállományának fei- frissitése céljából, Németország, Bajorország Ausztria után Lengyelországot is bevonta. Megbí­zást adott 8—10.000 darab tenyészeertés vásárlásá­ra Lengyelországban. A Központi Szociális Biztosítás vágyom® möghal&dja a három milliárdok A Központi Szociális Biztositó vagyona ©z év március 31-ón összosen 3 milliárd, 42 millió 169 ©z?sr 575.96 koronát tett ki. Ebből a hatalmas va­gyonból a pónzántéteteknél szabad betétként 33.2 millió, kötött betétként 275.9 millió, lomb ardkölcsónként 53 millió korona vau el­helyezve. Állami értékpapírokban 665.8 mil­lió, egyéb értékpapírokban 361.1 millió, kom­munális kölcsöriökbem 510.2 millió, jelzálog­kölcsönökben 329.2 millió van elhelyezve. Az állami útalap kölcsöne 430.2, a meliorá­ciós alapé 45.8, az indirekt meliorációé 88.4, az indirekt községi kölcsönök 4.4, az indirekt jelzálogkölcsönök 114.8 millió koronát tesz­nek ki. A többi vagyon az építkezési mozga­lom, a gyáripari hite! támogatásából, végül az intézet ingatlanaiból s berendezési ingósá­gaiból áll. Norman nem ért el eredményt Amerikában? Lon­donból jelentik: Meyer, a Federal Keserve Board elnöke, megcáfolta azokat a hűeket, hogy valami­lyen megegyezést ért volna ol Montagu Normannal folytatott tárgyalások aorán. Az Angol Bank kor­mányzója mindöfl«ze szokott évi udvariassági láto­gat áeát tette Amerikában. Magyarországom nem fogják denaturálni a búzát. A múlt napákban, budapesti hír alapján közöltük, hogy egj’es mezö-gazdaságá körök a gyengébb minőségű búzaáraik dematurálásá- aak s telkarmányozási célokra való felhaszná­lásának tervével foglalkoznak, hogy iílymódon a takanmán^bali-ozatalt csökkentsék a egyben & búza árszínvonalának emelkedését elősegít­sék. A Pesti Hírlap értesülése azorint a kor­mány lemondott a búza denaturálásárnak ter­véről. Ehelyett bevezetik a 8-as számú liszt- fajtát s azt a gazdáknak méiennázsánkémt 13.75 pengőért fogják árulná takarmányozási célokra. A gazdák a korpát 10.25 pengős áron fogják kapni az eddigi Í3.50 pengő helyett. Az őszi vetések Ruszin száréban, különösen az alacsonyabban fekvő vidékeken nagyon erősen szenvedtek egyrészt a fagyok, másrészt ujalbban az árvizek miatt Sok helyen a mezei pocok tett mérhetetlen károkat a vetésekben. A tavaszi munkálatokat különösen az alacso­nyabb fekvésű vidékeken legnagyobbrészt már befejezték, mig a középmagas és magas­lati vidékeken csak most kezdig meg azokat. A vetetek állása Amerikában. A nemzet­közi mezőgazdasági imézei, jelentése szerint az Észak amerikai Egyesült Államokban az őszi vetések állása a mull hét folyamán je­lentősen javult. A tavaszi vetések erősen szenvednek a szárazság miatt. A gyapotvetés szépen halad, azonban gyengén kél. A kuko- rieaülteiést a talajviszonyok miatt még nem lehetett megkezdeni. 1 fliitlfli- ligl 31 az Alaosony Tátrában megnyitás május 23-án Tejles napi pensío lakással iuni"9 2®-:fé> K5 39'— ü szeptemberben juiius K& 1 augusztusban ^ Szobákban folyó hideg-meleg viz. ^ :i>_. Meleg Strand-uszoda | Szén*avas-kéne*-vasas gyógyfürdők. é|í ideg, női bajok, ischias, csúz, szív- ^ bajok ellen. pb Ivókúra gyomorsavtultengé*, máj es ^ epebántalmak esetén, csontkápzés M, elősegítésére. ^ Úszás, tennie, GOLF, vadászat, ha- f|Í lászat, turisztika, barlangjárás. - Kli- matikus gyógyhely. |Jf Teügerasíü fíBlelft 179 ai, 8 Posta, távírda, telefon; Liptovsky Svaty Jan. ^ i'p: Ksod fővonal-autóbusz Liptovsky 6^1 •í'ij Svaty Mikuláson (Liptoszentroiklós) , of ■fS\ minden gyorsvonatnál. ^ A; Orvos — úszómester — golftanár. ;.d Szénsavas Mésztrágya A talaj gyógyszere — Savanyu és kötött tala­joknál nélkülözhetetlen Zsákokban és ömlesztve olcsón szállítja Szénsavas Mésztrágyagyár Igazgatósága, Clz-Kúpele.

Next

/
Thumbnails
Contents