Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-03 / 78. (2595.) szám
o "Pí^OM-iV^AGyAR-HIRIiAP 1931 április 8, péntefc. Meghívó A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniójának elnöki tanácsa az alapszabályok 8. és 13. §§. alapján 1931. május 1-ére délelőtt 11 órára Pöstyénfürdő Royal-szállodájának külön termébe I. rendkívüli közgyűlést tóv egybe az alábbi tárgysorozattal: Az alapszabályok 2., 4., 5., 8., 9., 11. és 13. §§-ainak a módosítása. Az ügy fontosságára való tekintettel felszó- li Itatnak az Unió tagjai, hogy a rendkívüli közgyűlésen mennél nagyobb számiban jelenjenek meg. A Csl. M. U. U. elnöki tanácsa. * Meghívó A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniójának elnöki tanácsa 1931. május 1-én délután ■2 órára Pöstyén-fürdő Royal-szállodájának különtermébe II. renkivüli közgyűlést tóv egybe az alábbi tárgysorozattal: 1. Ügyvezető titkár és pénztáros jelentése. 2. Jelentés az újságírók nyugdijbiztositásá- ról. 3. Munkanélküli segély kérdése. 4. Indítványok. Indítványok irásbelileg az elnöki tanácshoz küldendők. ? * Felszólítjuk az Unió ama tagjait, aki a pös- tyéni rendkívüli közgyűléseken részt venni akarnak, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb április 10-ig jelentsék Kopper Miksa ügyv. titkárnak (Prága II., Panská-u. 12. GG.). A Csl. M. U. U. elnöki tanácsa. Hány állatot a zoológia? London, március. A hivatásos zoológus körökön kívül kevés ember vette tudomásul azt a lapokban megjelent, hirt, hogy az oxfordi egyetem dactor honoris causa címmel tüntette ká. C. Davies Sherbornt. Ez a magas kitüntetés negyven évi lankadatlan, kitartó erőfeszítés megkoronázása, egy csendes és m-unkás pályafutás kiemelése az ismeretlenség homályából. C. Davies Sherbom a legközelebbi hetekben bocsátja közre óriási méretű munkáját, melynek Index AnimaiMum a címe és amely bizonyára dátumot fog jelölni a zoológia történetében. A tizennyolcadik században Linné elhatározta, hogy rendszerbe foglalja az élőlényeikről szóló ismereteinkéi Munkája kezdetién már észrevette, hogy a rendszerbe foglalás legnagyobb akadálya az akkoriban szokásos tudományos állat- és növénynsvek összevisszasága. Linné úgy segített ezen, hogy minden állatnak és növénynek két nevet adott: az egyik a genust jelölte, amelybe az beletartozott, a másik az egyéni speciest. Az ötlet praktikusnak bizonyult és Linné ilyen módon mintegy négyezerháromszáz különböző állatfajt, azaz speciest sorolt lel. Linné óta azonban a nagy felfedező utak és a fejlődő tudomány közös munkájával hihetetlenül megszaporodott az ismert állatfajok száma. Többnyire olyan zoológusok írták le az újonnan megismert álatokat, aikik Linné rendszerét követték, de újabban egyre nehezebbé vált annak a megállapítása, hogy ismeretes-e valamely állatfaj. Ilyen módon gyakran előfordult, hogy egy sereg zoológus többször egymásután felfedezte ugyanazt az állatot, amely különböző neveken szerepelt a tudományos köz tudatban. 1890-ben támadt C. Davies Sherbornnak az a gondolata, hogy megírja az összes állatfajok kimerítő indexét, melyeket a természettudósok Linnétől kezdve napjainkig jellemeztek. 1902-ben adta kii munkája első részét, amelyben az 1758 és 1802 között leirt állatfajok névsorát gyűjtötte össze. A mű ezerkétszáz oldalion jelent meg és mintegy hatvanötezer nevet foglalt magában. 1922-ben megjelent a második rész, amely ez 1800—1850-es időszakot dolgozta fel hatezer oldalon. A mű azonban félbenm aradit ez „s“-betünél. A hiányzó betűk a legiközelebbi jövőben látnak napvilágot. Shcrnbom munkájában mintegy félmillió állatnév van feldolgozva és mindez csak az 1850 előtti kutatásokat öleli fel. A művében felsorolt állatoknak azonban csak mintegy kétharmad része kü'önböző, mert azonos állatok gyakran különböző neveken szerepelnek. Arra a kérdésre, hogy mennyi a ma ismert állatok száma, a zoológusok nem tudnak határozott választ adni; a leghivatottabb tudósok mintegy hótszáz- ötvenezerre becsülik a mai napig tudományosan l«int álLa/tok számát a búza minőségét a jövőben a sikértartalom fogja meghatározni Szakértők szerint a sziovenszkói búza elsőrendű s felveszi a versenyt a Manitobával — Buzaankét Léván Léva, április 2. (Saját munkatársunktól.) A sziovenszkói búzatermelés tekintetében nagyjelentőségű ankét zajlott le Léván, amely tudományos buzavizsgálatok alapján foglalkozott a búzatermelés kérdésével s megállapította, hogy a sziovenszkói búzának némely fajtái felveszik a versenyt a kanadai manitóbabuza minőségével, amelyet tudvalévőén a sziovenszkói malmok a lisztek feljavítása céljából használnak. A lévai búza ankéten a földművelésügyi minisztériumot Matejovszki mérnök, technikai asszisztens, a közélelmezésit Vaculik min. tanácsos, a kereskedelmit Novák mérnök, min. főtitkár képviselte, a pozsonyi terménytőzsde képviseletében Fundálek dr. vezértitkár jelent meg, mig a Zemedelská Radát Hruska mérnök szaktanáosos képviselte. Rósztvett az ankéten ezenkívül Zsák igazgató, a lunden- burgi malomszakiskola vezetője is, az országos hivatalt pedig Zostyák András dr. lévai kerületi főnök képviselte. Az ankéten megjelent számos érdeklődő földbirtokos is. Hankóczy tanár, a budapesti liszt és sütő- kisérleti állomás vezetője már 1904 óta figyelmezteti a termelőket a búza minőségéinek hanyatlására és a szükséges fel javítási akciók keresztülvitelére. Szlovenszkón is akuttá vált ezt a kérdés. Bár a sziovenszkói búza 1928-ig alkalmas volt jó- minőségü, sütőképes liszt előállítására, de 1929-ben a hosszú és rideg tél miatt nagyon rövid volt a gabonák fejlődési ideje s dacára annak, hogy a búza külsőleg jónak mutatkozott, hektoliter súlya 80 kgr. körül mozgott, ámde belső tartalma, sikértartalma gyönge volt. A malmok külföldi, főként kanadai búzát vásároltak keverő anyagnak, hogy emeljék vele a liszt minőségét. Az volt a vélemény, hogy a búza eléri régi jó sikértartalmát, de ez nem következett be a kevés csapadék és talán az átöröklődött rossz tulajdonságok miatt. A búza sikértartalmának csökkenése komoly gondot okozott a szakembereknek annál is inkább, mert eddig csak a többtermelés volt a jelszó, mig a minőséggel nem foglalkoztak olyan intenzivitással. A legutóbbi Dunavásáron azonban már a szakemberek a búzát ebből a szempontból is vizsgálat alá vették. Az utóbbi időben a SchoeUer-féle lévai uradalom mümaknában, ahol a köztársaság egyedüli gabonakémiai laboratóriuma van, 120 szlovéné zkói búzámintát analizáltak, amely alkalommal megáüapitoták, hogy Szlovenszkón van ugyan jó és kvalitásos búza, amely nemcsak egymagában alkalmas a jóminőségü liszt készítésére, hanem alkalmas még arra is, hogy a rossz búzából származó lisztet füljavitsák vele, amely célra eddig a manitóbát használták. Az ankét a tudományos vizsgálatok eredményeinek megbeszélésére jött össze Léván. Megállapították, hogy legjobbak az F. B. 13. Ion tói, Diószeg 2., Diószeg 200. és Diószeg 777. sz. buzafajták. Minden más külföldi buzafajta meg nem felelő, kivéve a manitóba utánterme- lést, melynek kísérletében szép eredményt ért el Bakabányán ifj. Bándy Endre, ami buzdításul szolgálhat. Hogyha az említett buzafajták kerülnének vetés alá Szlovenszkón, akkor elérhetnék a malmok a külföldi behozataltól való fUggetieid tést s t ha a sziovenszkói gazdák megfelelő jó sikértartalmú búzát termelnének ki, akkor a malmok a manitóba helyett a belföldi kvalitásos búzát dolgoznák föl s a termelőnek ezt a búzát jobban megfizetnék, mint a ma általánosan termelt, de nem teljesen megfelelő sikértartalmú búzákat. (A búza sikértartalmának megállapítására a lévai uradalmi Hnnkóczy-féle laboratóriuma díjtalanul áll rendelkezésre. Megállapították, hogy a búza eladási értékére nézve a jövőben már nem a hektolitersuly, hanem a sikértartalom és belső minőség lesz a mérvadó s már az idei Dunavásáron is ezen az alapon fogják klasszifikálni a buzafajtákat. Á bizottságnak Simkó Károly lévai városbiró és földbirtokos mondott köszönetét, amiért az ankétet ezen a jelentős búzatermő vidéken tartották meg, amellyel a kéTdés nagy horderejét is dokumentálták. A bizottság ezután megtekintette a lévai uradalom mümalmát, amely a legmodernebb tipusu berendezésével első helyen áll a köztársaságban. A gabonamosó- és kondenzálókészülék láttára a közélelmezési minisztérium képviselője kijelentette, hogy higiénikus tekintetből minden malmot ilyen apparátussal kell fölszerelni. A laboratóriumban, mély egyedül áll az egész köztársaságban, Fizély Lenke szolgált magyarázattal a vendégeknek. Ebben a laboratóriumban a gabonamintákat villamos őrlő segítségével megőrtik, villamos dagaszt ón tésztát készítenek és villamos sütőkemencében kenyeret sütnek belőle. A különböző lisztek minőségét egy finom miiszer grafikonokkal jelzi. Meg lehet várni, mig a magból kenvér lesz. Felhívás a csehszlovákiai magyar főiskolás egyesületekhez A csehszlovákiai magyar egyetemi és főiv* kólái hallgatók 1930-ik évi losonci V. országos kongresszusa alkalmából beiktatott sző* vetségi tisztikar hivatalosan közli, hogy mL> után a szövetségi alapszabályoknak a bel* ügyminisztériumhoz való felterjesztése óta & nyilvános működéshez szükséges törvényben előirt határidő eltelt, felszólítja a csehszlovák köztársaság területén működő összes magyar egyetemi és főiskolai egyesületeiket, hogy Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének kötelékébe lépjenek be. A szövetség tagja lehet a szövetség alapszabályainak 8 §-a értelmében minden csehszlovákiai egyetemi és vidéki városban lévő diákegyesület, mely hatósági engedély alapján működik, magyar jellegét alapszabályaiban kifejezésre juttatja s általánosan magyar kulturális és gazdasági célokat követ akadémikus rendre és vallási különbségre való tekintet nélkül. A belépési szándékot irásbelileg kell bejelenteni a szövetségi tisztikarnál: Brükk Sándor elnök címén (Praha XII. Francouz- ská 18.) Eesetleges információk is itt kiéren- dók. Prága, 1931, március hó. ;•-* :í: Á CS. M. A. SZ. tisztikara nevében? Berecz Kálmán s. k. titkár. Brükk Sándor s. k. elnökFeltalálók kerestetnek Fantasztikus gépek az élet apró nehézségeinek áthidalására Minden tisztelet kijár a feltalálóknak, de bizony sokan vagyunk, akik elégedetlenek az emberi találékonysággal. Mindenesetre szép, hogy a seprű ma már felesleges, mert a porszívó a seprési munkát sokkal jobban elvégzi. De hát mit ér nekünk ez a találmány, amikor mi, férfiak, sohasem szoktunk seperni, legfeljebb mások portája előtt, amit porszívóval úgy sem lehet elvégezni. Senki sem mondja, hogy nem nagyszerű a villanyvilági- tás és nem öröm az autó annak, aki benne ül, de mennyien vannak, akik a régi petróleumlámpa mellett egész jól éreznék magukat és akik még konflisba se ülhetnek, nem autóba. Vagy a modern lakásokra gondolunk, amelyekben nagyszerű fürdőszobák, meleg- és hidegvizszolgálattal várnak, de akkor is azt kell mondanunk, hogy maga a fürdés nem az emberi kényelmet szolgálja és akárhány hivatalnok, mert az utolsó perc után következő percben szokott felébredni egy héten hatszor, már csak az irodában mossa meg a kezét, hiszen e célból szereltet fel minden előzékeny kapitalista drága fajenc-mosdót a hivatalban. így vagyunk az összes találmányokkal, mert azok nem mindenkinek tesznek szolgálatot, csak néhány kivételes személynek. Legfőbb ideje tehát, hogy a feltalálók az egész emberiséget szolgálják és minél előbb találmányaikkal segítsenek a következő bajokon. MOSDATÓ ÉS ÖLTÖZTETŐ GÉP Mindjárt itt van a mosdás, amely kétségtelenül nem más, mint divat, mert akkor is mosdunk, ha nem kell. Feküdj le este ragyogó tisztán a hófehér ágyban, reggel mégis megmosdol, nemcsak vízzel, hanem szappannal is és ezt csak azért teszed, mert úgy illik, mert divat. Minden elfogulatlan embernek bekell látni, hogy a mosdásra csak akkor van szükség, ha van mit lemosni és éppen ezért minden elfogulatlan ember súlyos tehernek érzi a mosdás divatját, amely nélkül nem vagy civilizált lény. Ezen a bajon csak a feltalálók segiIlletnek. Fel kell találni a mosakodógépet. Minden jobb társasághoz tartozó embernek ne fürdőszobája, hanem mosakodógépje legyen. Ott álljon az ágy mellett és amiikoT az ur felébred, nyomjon meg egy gombot, amire ez a gép működni kezd és két perc alatt a mosakodás megtörtént. Most jut eszembe, ez a mosakodógép nem elég. Azt javítani és fejleszteni kellene, mig abból a mosakodó és öltöztető gép nem lesz. Az öltözködés a leghaszontalanabb dolog és igen sok időt vesz igénybe. Az az ember, aki ötven évet él, abból félévet öltözködéssel és mosakodással töltött el. A mosakodó és öltöztető gép az ötven évből nem rabolna el többet, mint egy hónapot- Ezzel a géppel a mosakodás és öltözködés a legegyszerűbben menne. A felkelés után levetjük a hálóruhát és a pép ember magasságú szekrényébe állunk. Működésbe hozzuk a készüléket és négy perc múlva megmosakodva és teljesen felöltözve, utralkészen lépnénk ki. Elképzelhetjük, hogy milyen szolgálatot tenne ez a gép pocakos embertársainknak, akik reggel és este a cipő fel- és lehúzásakor ezerszer is nyögve átkozzák hatalmas étvágyukat. HÁT A BOROTVÁLÁS? A férfiaknak sürgősen szükségük van borotválkozó és liajnyiró gépre. Az 50 éves ember életében legalább negyedévet elborotválkozott és a borbélynál töltött. A borotválkozás nemcsak unalmas és kényelmetlen, hanem még veszélyes is. Az ügyetlen ember, vagy aki siet, olyan keresztvágást teremthet arcbőrén, hogy párbajsebesülésnek is bevá-1 lik. A föltalálok itt mutassák meg, mit tudnak. Konstruáljanak olyan készüléket, amely j a férfiak reggelenként vivósisakként fejükre tesznek és egy fogantyú forgatásával másfél j perc alatt szalonképessé szépítik magukat, j ISMERŐS ÉRZÉKENY LEMEZ Az emberi memória segítségére siessenek, j Megyek az uccán és örvendezve látom, hogy ' kedves Béla pajtásom jön velem szemben. Ha-' talmas szervuszt kiáltok a rég nem látott cím-! borának, megragadom a kezét és bensőséges, örömmel rázom. Egyszerre észre veszem, hogy J a találkozás öröme meglehetősen egyoldalú. Meghökkent, bárgyú, bámuló arcot látok és zavartan eszmélek rá, egy vadidegen kezét szorongatom. Van egy főmérnök-ismerősöm. Vagy háromszor találkoztunk társaságban, az* óta sem láttam. Múltkoriban egy közgazda- sági ülésen szembe jön velem, örömmel üdvözlöm, hogy kerülsz ide, érdekelnek a köz- gazdasági előadások? — kérdezem. Fél' percig beszélgetünk, azután szabályos szervuszo- zással elválunk, De valami idegenszerűséget éreztem viselkedésén, amit Dem tudtam elmagyarázni. Most már azonban tudora: nem a főmérnök-ismerősöm volt, hanem egy professzor, akinek tanítványa voltam. Ezt a professzoromat sem láttam többször, mint háromszor, mert előadásait gondosan kerültem. Egy kis hasonlatosság megtévesztett és minden további nélkül letegeztem volt professzoromat, aki ha történetesen emlékezett rám, érthetően bámult a nem várt szerencséjén. Folytathatnám a kellemetlen tévedések sorozatát, amelyeket a rossz arcmemoriának lehet köszönni. Ilát kérem a feltaláló urakat, konstruáljanak gramofonhoz hasonló készüléket, amelyet az em-ber mindig magával hordhat és az figyelmeztet: ismerőssel találkozom-e vagy sem. AZ AUTOMATIKUS KIKAPCSOLÓ Nem utolsó feladat a feltalálók számára a következő sem: Mindenkivel előfordul, hogy jól érezte magát a társaságban. A poharak összekoecaünak, a tréfás beszéd, vidámság az uralkodó és későre jár az idő: haza kellene menni, de kint hideg, az otthon messze van és valahogy bűz a karosszák, nem tudunk szabadulni. Minden menne, csak ue kellene felkelni. Ezt érezzük, ezt tudjuk, de mert muszáj felkelni, tovább maradhatunk és töltjük az időt. Ilyenkor nem segíthet más, mint egy automatikus kikapcsolódás a társaságból. — Gombnyomásra tűnjön el a szék velem e^rnt-t a társaságból, a télikabátom ©óvszerre rajtam legyen, időm sincsen felocsúdni s máris lakásom előtt álljak. Milyen kényelmes volna és a takarékosság mennyire terjedne! Hány lumpolásnak csak az az oka, hogy nehezen ment a felkelés az asztal lói. Aki ezen 9©git, azt a feleségek örök időkig fogják áldani. Folytathatnám még, de egyelőre elé" most kíváncsian fogom várni az eredményt. A feltaláló uralt, azt hiszem hálásak a most felsorolt néhány ötletért. Útmutatást a kérdések megoldásához, sajnos, nem tudok nekik adni, de nem is kívánhatnak mindent a találmányok előnyeit élvezőktől. Hangot adtam a közönség kívánságainak, a többi a feltalálók dolga. N. U. (•) Daíosünucpély Tornaiján. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség, a 70 éves fonná Mását ünneplő „Sajógömöri ev. egyházi énekkar“-ral karöltve, április C-án (husvét hétfőjét:) este 8 órai kezdetitől Tornaiján a „Fehér ló“ nagytermében tánem utaltsággal egybekötött Dalos-Ünnepet rendea, amelyre minden érdeklődőt tisztelettel eautoo hír meg. Külön meghívót nem bocsát lri a rendezőség. Műsor: A dalosünnepet megnyitja: Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő. Rusz: Mi a dal? Szavalja’ Kosza Manyii ka. Beethoven: Himnusz az éjhez. Énekli a Bejei rof. egyházi énekkar Bálint József vezetésével Egyed: Sírva vigad a magyar; b) Kuruc-dalok. Tívrvfiatón előadja Pásztor György (Felsőc). Bersay: Nepúaiegyveleg. Előadja a tornaijai alkalmi vegyeskar Simon Gábor vezetésével. Horváth: Népdalegyveleg. Előadja a Gömörpanylti Dalikor Zeller Samu vezetésével. Benedek: Székely jelenet. Előadja Gyurán Mariska (Sajógömör). Magyar. táncok. Előadják a Sajógömöri KuMuregyesütet tagjai. Huber: Fohász. Előadja a Sajógömöri ev. egyházi zenekar Kisfaludy Lajos vezetésével. A te- norszólót Szőke István, a baritonszólót GalHovics Dezső énekli. A központi kiküldött beszéde. Dür- ner: Dailosind'uló. Előadja a móhi és sajógömöri énekkar Béres Román vezetésével
