Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-23 / 93. (2610.) szám

10 1981 ájprfm 28, csütörtök. KöZCÍAZDMiifiP . Hogy védekezzünk az adóvégrehajtásokkal szemben! Érsekújvár, április 21. A rossz gazdasági vi­szonyok egyik szomorú jelensége az adóvég­rehajtások rohamos szaporodása. Amig régeb­ben szégyennek tartottjuk a végrehajtó meg­jelenését, addig ma már egészen megszokottá válik az. Számtalanszor előfordul, hogy olyan személyeknél is megjelenik a végrehajtó, %ik módos ember hírében állottak. Miután sok esetben az uj adótörvény szigo­rú rendelkezései ismeretlenek az adófizető előtt és ennek következtében kerül sor a vég­rehajtásra, szükségesnek tartjuk a törvény ide vonatkozó rendelkezéseit rövidesen is­mertetni. Elsősorban is azt kell tudnunk, hogy az adó most előre fizetendő be negyedévi részletek­ben. Azonban az adókivetések (előírások) ké­sedelmesek, ezért az adó befizetésénél min­dig a legutóbbi előírás a mérvadó. Ez más szóval annyit jelent, hogy mivel az 1930. évi adóelőírás még most sincs meg, 1930-ra annyi adót kellett befizetnünk, amennyit 1929-re előírtak. Sőt ugyancsak az 1929. évi előírás szerint kellett befizetnünk 1931-re is már két negyedet, tekintettel arra, hogy az első ne­gyed már január elején, a második pedig áp­rilis elején esedékes volt. A törvény szerint mindazok az adófizetők, kik adójukat az 1929 évi előírás alapján 1930-ra sőt 1931. első és második negyedre be nem fizették, már hátralékban vannak. Az adóhivatalnak jogában áll a hátralékos adót árverés utján behajtani. Az árverést azonban normális körülmények közt a követ­kező eljárásnak kell megelőzni: Amikor az adó megfizetésének határideje lejárt, vagyis az adó hátralékba ment, az adó­hivatal tartozik fizetési felszólítást küldeni. A felszólítás írásban vagy kivételes őseiben hirdetmény utján történik. Legtöbb helyen egy csakklapból áll a felszólítás, amelyen a hátralékos összeg fel van tüntetve. A fizetési felszólítás kézhezvételétől számí­tott 14 napon belül jogában áll a felszólí­tottnak kifogást bejelenteni abban az eset­ben, ha a felszámítást jogtalannak találja. A kifogást Írásban kell beterjeszteni. Ha a fizetési felszólítás ellen kifogást nem je­lentünk be, akkor a 14 nap letelte után az adóhivatalnak jogában áll a végrehajtót ki­küldőmé és hivatalos foglalást (zálogolást) eszközölnie. A zálogolás napjától számiíott legkevesebb 3 hét leforgása után pedig már megtartható a hivatalos árverés. A zálogolás a helyszínen jegyzőkönyvvel •történik, amelybe fel kell venni a lefoglalt tárgyakat és azoknak értékét. A zálogolási jegyzőkönyvet az érdekelt féllel, vagy annak helyettesével feltétlenül alá kell Íratni. Egy zálogolás 3 évig érvényes. Ami annyit jelent, hogy ha a zálogolás után valamely oknál nem tartanék meg mindjárt az árverés, az adóhi­vatalnak jogában áll újabb zálogolás nélkül feltüzelni az árverést 3 éven belül bármily időpontban. Nagyon fontos tehát az, hogy az adófizető a zálogolást (foglalást) be ne várja, hanem a fizetési felszólítás után 14 napon belül in­tézkedjék. Mégpedig ha téves követelésről van szó, ak­kor írásbeli kifogást jelentsen be. Ha a követelés jogos, de az adófizető vala­mely oknál fogva fizetni nem tud, ugyan- i csak a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 14 napon belül kérelmezzen Írás­ban fizetési vagy részletfizetési haladékot. Fizetési haladékot engedélyeznek abban az esetben, ha a hátralék két évesnél nem ré­gebbi és kellő indokok forognak fenn. Leg­több esetben azonban a hátralék egy részé­nek azonnali lefizetéséhez kötik a haladék engedélyezését. Bár a zálogolás bevárása az adófizetőre nézve feltétlen költséget jelent, mégis ha már ez elkerülhetetlen volt, az ellen is lehet be­nyújtani 8 napon belül írásbeli kifogást, vagy ellentmondást. A zálogolás elöeni kifogásnak helye akkor van, ha olyan tárgyak lefoglalására kerül­ne sor, amelyeknek hiánya veszélyeztetné az adózó kenyérkereseti lehetőségét, illetve akadályt gördítene megélhetése elé. Ellent­mondásnak pedig akkor van helye, ha ide­gen személy tulajdonát képező tárgyat fog­lalnak le. Ebben az esetben az ellentmondást a jogta­lanul lefoglalt érték tulajdonosa köteles be­adni Abban az esetben, ha adóbehajtás céljából árverést tűznek ki, az árverést szenvedőnek feltétlen Írásbeli árverési hirdetményt kell kapnia, amelynek tartalmaznia kell az árve­rés napján és az árverés alá kerülő tárgyak megjelölését. Árverés alá csak olyan tárgyak kerülhetnek, amelyek előzőleg zálogaltattak. Az árverési hirdetményt legalább két hét­tel korábban kell kézbesittetni az árverés napjánál. Amennyiben eme törvényes rendel­kezéseknek a végrehajtó közegek eleget nem tennének, az adófizetőnek jogálban áll azon­nali kifogást bejelenteni. Végeredményben ismételten hangsúlyozni kell, hogy az adófizetőre mindenképpen hát­rányos, ha a foglalási eljárást megvárja. Az adóbehajtási veszedelmek hasonlítanak a betegségekhez, a melyeknél sokkal könnyebb a baj elejét venni, mint a már elhatalmaso­dott kórt leküzdeni. Schneider Ede. Ausztriában győzött a szovjettojás Becs, április 21. Az utóbbi napokban ki­sebbfajta konfliktus zajlott le Ausztria és Szoyjetoroszország között. A konfliktus oka a tojás volt. Néhány hónappal ezelőtt Szovjet- oroszország megkezdte tojásdömpingjét. Ausz­tria hatalmas tömegekben vásárolta az olcsó szovjettojásokat. Az osztrák agráriusokat kí­nosan érintette a szovjetdömping. Az agrár- érdekeltségek nyomására az osztrák kormány néhány nappal ezelőtt betiltotta a szovjettéjá-s behozatalát. Ennek a rögtöni következménye az volt, hogy a szovjet kereskedelmi képvi­selete egyik napról a másikra megszüntette tárgyalásait az osztrák nagyiparosokkal. A nagyipar tehát egyik napról a másikra abba a veszélyes helyzetbe került, hogy hatalmas orosz rendelésektől esik el. Megkezdődött te­hát a nagyipar ellennyomása a kormányra s ez sikerrel is járt. Schober külügyminiszter szombaton fogadta Jurenev orosz követet és közölte vele, hogy a kormány a tojástilalmat megszüntette és a szovjettojás ezentúl is be­jöhet Ausztriába. Erre azután nyomban újra megkezdődtek az orsztrák—orosz kereske­delmi tárgyalások. Az osztrák nagyipar Oroszországtól körülbelül 2 és fél millió érté­kű megrendelést fog kapni. Főleg elektromos gépeket rendelnek az oroszok Ausztriában. Morvaországban emelkedett a borfogyasz­tás. A köztársaság egész területén február­ban 34778 hl bort adóztattak meg a múlt év februári 37180 hl-rel szemben. A fogyasztás tehát 13 százalékkal csökkent. Az év első két hónapjában a borfogyasztás a tavalyi 76.337 hl-ről 74.734 hl-re esett vissza. A borfogyasz­tás csökkenése a legnagyobb Szlovenszkón, ahol 33.263 hl-ről 29.626 hl-re esett vissza. A csehországi borfogyasztás 23.471 hl-ről 22.654 hl-re esett, ellenben a ruszinszkói borfo­gyasztás a két hónap alatt 2357 hl-ről 3316 hol-re s Morvaországban 17246 hl-ről 19138 hl-re emel fedett. Németországban az agrárvámok njabb emelését tervezik. A birodalmi mezőgazdasági miniszter javaslatára a minisztertanács, a közelii napokban foglalkozik a felhatalmazási törvény alapján terv- bevett vámemelésekkel. A serfcésvámot 27 márká­ról 50 márkára, a bús vámot 45 márkáról 70 már­kára. A konzervhus, a liiba, a szalonna és zsirvá- mok felemelését is tervbevett ók. A gabonafélék közül a zab, a hüvelyesek, a bükköny és a csillag- fürt vámját fogják felemelni. A vám-emeléssel kap­csolatban megfontolás tárgya a beviteli jegyek visszaáilátásának kérdése sertésekre, sertéshúsra, szarvasmarhára és juhofcra. Kilencmiílliárd dollár mínusz. Az ameri­kai gazdasági válság igazolására elég az alább következő egyetlen számadat: A washingtoni állami statisztikai hivatal kimutatása szerint 1930-ban Amerika lakosainak jövedelme 9 milliárd dollárral kevesebb volt, mint 1929- ben. A brindza 8 általában a belföldi sajtok fo­gyasztásának növelése érdekében a nemzed védelmi minisztérium olyértelmü rendeletét adott ki a parancsnokságoknak, hogy ezek az élelmiszer-szükségletek megrendelésénél kellő­képpen vegyék figyelembe az említett tejter- melvémyeket is. A legénységnek vacsorára a hideg vagdalt húsára helyett időnkiint brind­zát és sajtot is kell adni. A közhivatalok cSsősorban az állami üze­medtől kötelesek árut venni. A belügyminisz­térium körrendeletét adott ki, amelyben föl­hívja a tartományi hivatalok figyelmét arra, hogy ezek különö-s gondját viseljék annak, hogy a közhivatalok, állami intézmények és intézetek mindennemű áruszükségletüket el­sősorban az állami üzemektől szerezzék be s magáncéghez csak akkor forduljanak, ha a köpeaett áruit állami üzem elő nem állítja. Oas-sel professzor a német-osztrák vámunióról. Caeeed Gusztáv, a há-meveo svéd Itífegawiász, a Sveoska Dagbladet-ben a ném-eit-ofíztnáik Támuraió- vai foglalkozva üriijeleurti, hogy ifit a döntő kérdés az, m'i'k-ép Ítélhető meg, helyes, vagy helytelen közgazdasági szempontból az unió? Szerinte a vámközöes&g kívánatos és szükséges. Francia- ország tatán keltemet] eninek találja, hogy a® euró­pai kereskedelmi területiek kibővülésének. kezde­ményezése nem 'tőle indult ki, hanem éppen Né­metország volt az akció megindítója. Ámde Fran­ciaországnak nincsen Európára szóló „kezdemé­nyezési monopóliuma*'. Oassel hibáztatja, hogy Franciaország ahelyett, hogy a teremtő, konstruk­tív cselekvéshez csatlakozna, erejét tiltakozásokra fecsérli ©1. A nagyhírű svéd közgazdász végül a Népszövetséghez fordul és arra hivatkozik, hogy a Népszövetség feladata az ilyen uniók kezdemé­nyezése és támogatása. Ha a Népszövetség mégis a francia ellenállásit támogatná, u-gy saját esz­ményeit tagadná meg. A Féltén és Guilleauma, magyarországi ká­belgyár az 1930 évi gazdálkodását 2 millió pengő tiszta nyereséggel zárta s ebiből -rész- vényenkint 12 pengő osztalékot fog fizetni. A reasummált mérleg Ó9 a különös kereseti adó. A -legfelső közigazgatási bíróság adóügyi tanácsá­nak a közelmúlt nap-okban hozo-tt Ítéletének indo­kolása kimondja azt, hogy az adőkiiv-ető hivatal a kereskedelmi társaság különös kereseti adójának alapjául köteles elfogadni az illetékes társasági szerv álta-1 jóváhagyott összegező zárszámadást ak­kor is, ha az abból folyó gazdasági következmé­nyeket egy újabb zárszámadás az eredeti zárszá­madásból el nem távolította. Ipartársulati közgyűlések. Vágselyéről je­lentik: Hétfőn tartotta a vágselyei ipartársu­lat tisztújító közgyűlését, melyen a tagok cse­kély számban vettek részt. A választás élénk vita után zajlott le. Az igazoltatásoknál fur­csa incidens történt. A jelenvolt hatósági biztos ugyanis ellenezte, hogy a gyűlésen egy hírlapíró jelen legyen, ami annál is inkább kino-s feltűnést keltett, mert a választást megelőző harcról az őslakos jelöltek mellett foglalt állást az illető hirlapiró lapjában. Az ipartár-sulat elnöke lett Barta József malom- tulajdonos, aleln-ök Smida József iparos. Vé­gül úgy határoztak, hogy pályázatot irna-k ki a titkári állásra. — So-morjáról jelentik: A som-orjai járási ipartá-rs-ula-t vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését Barátik Béni elnöklése ■mellett. A közgyűlés elfogadta a titkár évi je­lentését, a zárszámadásokat és jóváhagyta az 1931. évi költségvetést. A szövetséghez való csatlakozás kérdéséiben a közgyűlés érdem­ben határozatot nem hozott. Franciaország külkereskedelmi mérlege ez év első negyedében a következő: az import ért-éke 11 milliárd 811 (millió 193 ezer frank, az exporté 8 milliárd 408 miil'ió 948 ezer frank. A múlt év első negyed-ének eredményeivel szem-ben az export ée -import is jelentős csökkenést mutat. Külföldi vásárlók -a Prágai Tavaszi Minta­vásáron. A Vásárt összesen 360.000 ember lá­togatta meg, melyek között természetesen -szép számban voltak komoly külföldi vásár­lók is. Sokezer kereskedő jött a Mintavásár- ra Magyarországból, Jugoszláviából, Ausztriá­ból, Németországból, Romániából, Lengyelor­szágból srtib., Franciaországból, Angliából, Hollandiából, Törökországból, Görögország­ból, Olaszországból, Belgiumiból, Spanyolor­szágból, Skandináviából csak sokkal kisebb ■számban jöttek a Prágai Min-tavásárra. — Azonban a tengerentúli országok is képvisel­ve voltak vásárlóikkal, mint Északameri'ka, Kanada, Brazília, Egyptom, Algír és Kelet- in-dia. összesén mintegy 25 európai és 18 ten­gerentúli államból jött vásárlátogatót tartot­tak nyilván a szállókban és magánlakások­ban elszállásolt vendégek között. Jugoszlávia Németországban rendel vago­nokat. A Morgenblatt zágrábi jelentése sze­rint a jugoszláv vasuta-k központi igazgatása németországi vagongyárafetól 35 uj vagont rendelt 2.8 millió márka értékben. Jellemző, hogy a csehszlovák-jugoszláv kereskedelmi -szerződés megkötése ellenére Jugoszlávia a németországi s nem a csehszlovákiai vagon- gyárakhoz fordult. A szlovenszkói szőlőskertekben nagy a kínálat. A kormány németnyelvű félhivatalosáriak jelentése szerint Szlovensz-kón a bortermelők szabadulni igyekszenek a szölőskertijeiktői, ezért olyan jelen­tős a kínálat, hogy a szőlőterületek ára helyenként 50 százalékkal esett. A kereslet ennek ellenére na­gyon csekély, ezért, kevés szőlősként cserél gazdát. A szl'ovnszkó-i borkészletek egyébként még mindig nagyon jelentősek. Hat órai munkaidő. Az egyik rothaiuf fémfeldol­gozó gyár az értékesítési válság miatt munkásad jelentős csoportjának fölmondott; ekkor azonban a többi, megtartott munkás szfcrájkked fenyegető­zött. . A gyárigiazgajtóság ekkor a munkások szak­szervezeteivel abban állapodott meg, hogy a gyár valamennyi mnnkását megtartja, azonban napon­ként csak hat órán át fogja őket foglalkoztatni. Az egyezményt a fémipar nemzetközi szövetsége is jó­vá hagyta s az a mulit hét elej-én hatályba is lépett. A hat órát dolgozó munkások bére annyi, mint amennyit a régi rendszer alapján 7 órai munkával kerestek me-g. A racionalizáció hatása. Az ipar- ée kereskede­lemügyi minisztérium mellett működő népjóléti in- struktorátus legutóbbi jelentésében olvassuk egye­bek között a következő adatot: Egy acélöntő üzem­ben bárom szakmunkás kézimunkával nyolc óra alatt három mintát készített. Ma, az üzem raciona­lizálása után nyolc óra alatt a gépek 45—50 mintát készítenek. Emellett a három szakmunkás teljesen fölöslegessé vált, ment a gép kezelését ellátja egyet­len, szakképzettség nélMUd fiait# mpeoámea _ Francia gazdák a román áHatbevitel ellen. Pá­rtóból Írják: A román vágóállatbevitel Frasndn­országba ez Utóbbi betekben egyre nagyobb arányokat öltött és egész heti 600 darabig emel­kedett. A romén marhák tömegéé kínálata jelentős árcsökkenést okozott a piacon, amiért a francia gazdák Thteba/ult képviselő utján tó’taikoeásukwt jelentették be a kormánynál a román és általában a külföldi áfcbbeviteO. élen, amely veszélyeztesd a francia éllatihialalást. Követelik a vámok fölemelé­sét. Az egyre emelkedő marhaibevítel hatása má­ris mutatkozott egyes vidékeken, amennyibe® a so­vány állatokat nem vásárolják és máris darabon­ként 500 frc-al olcsóbbodott az ilyen sovány mar­hák ára. : A német-orosz megállapodás. Bérűmben közzétet­ték a néime-t nagyipar és a szovjet gazdasági taná­csa között létrejött legújabb megállapodást. E szerint a német és ezovjetorosz kereskedelem ki­bővítése céljából a szovjetunió legfőbb közgazda­sági tanácsa a német cégeknek az 1931 április 15-étől augusztus 31-éág terjedő időszakra az ed­digi kereskedelmi forgalmi kontingensen felül összesen kb. 300 nuililió birodalmi márka értékű szállítási megbízást ad. A megállapodás értelmé­ben történt megrendeléseket egységesen megrög- ziitett formában 1931 augusztus 31 ég kell a szálli- itó cégekhez eljuttatni. A szovjet unió németországi kereskedelmi képviselete ennek során a meg­kötött szállítási szerződésekért szavatosságot, ille­tőleg kezességet vállal. A mostani megállapodás alapján 1931 augusztus 31-éig történt megrende­lésekre fenntartják az eddigi hitel és fizetési felté­telek alapé Ívelt, az egyes üzlettípusoknál eddig szokásos 12—18 és 24 hónapos fizetési határidőt ! azonban átlag 14, 21 és 28 hónapra emelték fel. A | kamatokat negyedévenkint kell elszámolni és a ; megrendelő fldvámeágához képért készpénzben vagy í hathónapos e 1 fogadványbon kiegyenlíteni. A fize­tés fejében átnyújtott váltóknál a megrendelő két százalékkal magasabb kamatot biztosit, mint ami­lyen a nemet jegybank leszámítoló kamatlába. Japán teljesen kiszorította Ázsiából az angol pamutipari. Londonból je’-entiik: Az angol szövő­ipari tanulmányú bizottság a távoli keleten folyta­tott tanulmányútja befejezésével beható jelentés­ben állapítja meg, hogy a lancasihirei pamutszövő- ipart végveszedelem fenyegeti, ha nem tud a jövő­ben exportképes áron termelni, teljesen kd fog szorulni a legfontosabb piacokról. Lancashnre 1930. ■évi termelése nem érte el az 1912-100 termelés, ötven százalékát sem. Anglia 1913-ban Kínába és Hongkongba négyszer annyi pamutárut vitt ki, mint Japán, mig 1930-ban Japán exportja az emlí­tett piacokra megközelítette az angol kivitel tíz­szeresét. Maga Japán, mint a külföldi pamutáruk: piaca végleg elveszettnek tekinthető. A japán ter­melés és gyártás minden fázisában megsemmisítő fölényben von a külfölddel szemben. Kínában esetleg még lehetne valamit menteni, ennek elő­feltétele azonban a kínai piac tanulmányozása tó főként a termelési költségeik lényeges leszállítása volna. ÉRTÉKTŐZSDE Gyenge a prágai értéktőzsde Prága, április 22. A piac ma tovább gyön­gült, Berg és Hűtlen és Cseh—Morva 30, Ring- hoffer 23, Prágai Vas 15, Sohoeller 12, Skoda 14 és néhány érték 2—10 koronával gyöngült. Budweisi Sör 10, a 4.5%-os negyedik, a 4%-os pót és forgalmi-beruházási 10, a 3.5%-os ne­gyedik, az 1923-as beruházási, liszt és konver­tálható 5 fillérrel gyöngült, a 6%-os és a* 5.5%-os negyedik, valamint ap 5.5%-os állam­kölcsön 5 fülérrel javult. Prága, ápriiia 22. Valuták. Holland 1351, jugo­szláv 58.90, német 801.60, belga 468, magyar 586.75, román 19.87%, svájci 649, dán 899, au goi 163.30, spanyol 340.50, olasz 177.40, amerikai 33.48. norvég 899, francia 132.20, bolgár 23.90, svéd 900, lengyel 376.25, osztrák 472.75.-f- Üzletfélen a budapesti értéktőzsde. Kez­detben gyöngülő volt az irányzat, de a piac eüentállóképessége következtében nem voltak veszteségek. Az üzlet minimális volt.-f- Változatlan a bécsi értéktőzsde. Az üzlet ma is igen szűk határok közt mozgott és az ár- folyamnivó egyáltalán nem változott. A kulisz- ban néhány érték jelentéktelenül gyöngült.-f- Tartott a berlini értéktőzsde. A nyitás gyöngülő irányzatú volt, később azonban a piac ellen tállóerőt tanúsított és némi ingadozás után az értékek behozták a veszteségeket, sőt 1—2 százalékos javulás is mutatkozott. ÁRUTŐZSDE r-f-' A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat gyöngén tartott, volt. A következő ár­folyamokat jegyezték: Tiszavidéki búza 15.75 —15.90, felsőtiszai és jászsági 15.70—15.85, egyéb 15.50—15.65, rozs 13.80—14.10, tengeri, tiszántúli 15.20—15.40, egyéb 14.70—14.9Ó P.-f- A mai budapesti terménytőzsde határidő­piacán — ■ amint' budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat gyöngébb, a forga­lom csöndes. Nyitási árfolyamok: Magyar búza májusra 15.66, tengeri májusra 13.45, 18.40, júliusra 18.75 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 288—290. rozs 195— 197, árpa 245—252, zab 186—190, búzaliszt. 34.75—40.50, rozsliszt 26.90—29.20, buza.korpa 13.50—14, rozskorpa. 14—14.50, Viktória-borsó 24—29, repoepogáosa 9.50—10.20, lenpogácsa 14,10—14.30t sZ'&razszelpt 0—8.20,

Next

/
Thumbnails
Contents