Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-03 / 78. (2595.) szám

Mai számunk 12 oldal áffik* J Mai számunk 12 oldal Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed* évre 76. havonta 26 Kő; külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& R képei, melléklettel havonként 2.50 K£*val több Egyes szám ára 1.20 K& vasárnap 2. Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztői politikcLl napilapja Felelős szerkesztőt DZUKANYl LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőségj Prága EL Panská ulice 12. U. emelet. — Telefoni 90311. — Kiadóhivatalt Prága ÜL Panská alléé 12. tU. emelet. Telefoni 34184 SŰRQÖNYCIMi H1RLRP. PKflHA CURTIUS ÉS UDRZSAL In í: TARJAM ÖDÖN A német külügyminiszter várva-várt nyi­latkozata megtörtént. Beszéde olyan vilá­gom, logikája annyira természetes, r-.dnt amilyen kritikán fölül álló az igazsága. A gazdasági leromlás gondjai, a társadal­mi. rend fenyegető felbomlása haladéktalan cselekvést parancsoltak akkor, amikor a váimbéke-egy ezrné n y ratifikálása Genfiben meghiúsult. Németország' és Ausztria eljárása nyílt, becsületes, s a lojalitás szempontjából sem kifogásolható. Alig 48 órával a két állam közötti megállapodás elfogadása után közöl­ték a tervet Párással, Londonnal és Rómá­vá;}.. A titokzatosság vádja és mindaz, amit még kommentárként a két porbasujtott or­szág kormán yáuak szemére hánynak, nem egyéb politikai csürés-csavarásnái, mellyel az igazságról akarják a figyelmet elterelni. Az egyik oldalon az úgynevezett győzők, akilk Locarnóban a békéd ifctátum eme meg­alázó különbségeit akarták megszüntetni, meg ri adtan állmaik a felszabadult szellem előtt, mert érzik, hogy az k isi klót t hatal- atrniik köréből. Á másik oldalon a munkájuk verejtékével idegenek részére robotoló legyőzőttek, akik éleísizinvon aluk leszállításával' sem képesek a rájuk erőszakolt kötelezettségeket telje­síteni. Mintiha a békekötések által megteremtett kizsákmányolás szelleme kiölte volna az emberekből a józanságnak még a csiráját is. Tisztám látó, közgazdasági érzékikéi bíró em­berek hogy gondolhatták egy pillanatig is, hogy évtizedekre le lehet kötni egy hatal­mas állam gazdasági vérkeringését és kö­vetkezményeik nélkül alkalmazni a népek életében a vérátömlesztés módszerét. Attól a Németországtól, amely az utolsó béke­években gyarmataival, Elzász-Lotharingiá- val, a Sa őrvidékkel és Felsősziléziával nem­zeti vagyonát évi nyolc milliárd márkával tudta gyarapítani, mai állapotában és kivi­teli lehetőségeinek lényegesen súlyosabb körülményei között két milliárd márkát meghaladó összeget vontaik el évente a győ­zők gazdagitására. Elkerülhetetlen volt a mai helyzet bekövetkezése. Matematikai pontossággal ki lehetett számítani az ered­ményt. Csak a vakok nem akarták azt kap­zsiságukban előrelátni, A megesökkentetit, gazdaságilag életképte­len Ausztriának ebben az ügyben inkább a statiszta szerepe jutott. Az ő helyzete a lég- tragikusabb. Élni sem engedik, de meghal­ni sem hagyják. Ezt kívánják állítólag a nemzetközi szerződésekben ünnepélyesen! vállalt kötelezettségek. De nemcsak a kis Ausztria szerepe szo­morú ebben a nemzetközi játékban, há rem Csehszlovákiáé is, még pedig az államot al­kotó népek szempontjából. Ezeknek gazda­sági érdekei egyenes vonalú, határozott po­litikát követelnének, mert a politika ész­szerűen a gazdasági érdekeken szokott fel­épülni. Németország és Ausztria együttvéve Csehszlovákiának legnagyobb vevői, kivite­lének legfontosabb támaszai. A józan keres­kedőtől elvárba tn ók, hogy vevőit a köteles figyelemmel és jóakarattal fűzi üzletéhez és tartja, távol a konkurenciától. ' Csehszlová­kiának azonban úgy látszik nincsenek ilyen józan kereskedői. A német külügyminiszter meggyőzően ol­vassa rá a csehszlovák kormányra ennek Briand páneurópai tervezetére adott vála­szát. Ezek szerint a csehszlovák kormány­nak az az álláspontja, hogy „a természetes kiindulási pont az összes népeket átfogó együttműködés megszervezésére azoknak az államoknak az együttműködése, amelyek tőbbé-kevésbé ugyanazon földrajzi körzet­ben feküsanek“. Ha tehát igaz és helyes ez a megállapítás, szabad-© a népeknek egy­szer már leszögezett gazdásági érdekeit kül­politikai délibábok kedvéért feláldozni? Szabadé milliók nyomorának és szegénysé­gének árán megvásárolni olyanoknak a ro- konszemvét, akikhez ma már csak egyesek amúgy is megmentbe tetlen presztízse fűz bennünket, amikor az adottságokra épített logika és felelősségérzet irányváltozást kö­vetelne ? Nagy tévedés a csehszlovák kormány ré­széről, hogyha a mai belpolitikai enőelosz- tásra számítva nem veszi komolyan fontoló­ra a felelősség kérdését, amely Csehszlová­kia gazdasági életének további várható le­romlásáért terhelni fogja. Nyilvánvaló ugyanis, hogy itt kíét|zinQ já­ték folyik. Íz a kezdeményezés, amelynek Coudenhov-3-Calergi után Briand a szülő­atyja, s amelytől az európai civilizáció megmentését remélik, azonnal Európa bé­kéjének Legveszedelmesebb megbontását je­Paris, április 2. A francia kamarát teg­nap május 5-ig elnapolták. Ezzel az aktussal tárgytalanná vált az a sok interpelláció, me­lyet a képviselők a német—osztrák vám szer­ződéssel kapcsolatban bejegyeztek. A kama­ra nagy külpolitikai vitája elmaradt. Az el­napolást általában Laval nagy győzelmének tekintik, aki most teljes nyugalomban előké­szítheti a francia politikai élet legnagyobb tavaszi eseményét: a május 13-iki elnök­választást. A kamara váratlan elnapolása a ház folyo­sóin nagy meglepetést keltett és az ellenzéki képviselők izgatottan tárgyalták az ese­ményt. Briand maga is meglepetéssel szer­zett tudomást a dolgokról s alighogy bejött a parlamentbe, már el is ment, mert a kül­ügyi vita tegnap délutánra hirdetett első ülé­sét már nem tartották meg. A lapokban közben tovább folyik a német­osztrák vámunió diskussziója. Curíius beszé­de után az atmoszféra lényegesen megeny­hült, mindazonáltal az újságok többsége még mindig a terv ellen foglal állást. Herriot az Ere Nouvelleben elismeri, hogy Ausztria és Németország óriási depresszióval küzd s a vámunió terve is ennek az elviselhetetlen helyzetnek egyik szüleménye. Viszont nyíl­tan kimondja, hogy a vámunió és az európai föderáció között nem lát összefüggést. Egy olyan nemzet, amely Páneurópa tagja akar leni, nem köthet ennek a föderációnak háta mögött külön szerződéseket. Franciaország semmi olyan gazdasági koalíciót nem tűrhet, amelynek éle offenzív s Így azt sem engedné meg, hogy például a kisantant németellenes gazdasági blokkba tömörüljön. Itt az ideje, hogy Európa véget vessen a látszólag defen­zív szerződések rendszerének, amelyek a va­lóságban offenzív jellegűek. Olaszország csatlakozik? London, április 2. A Daily Telegraph állítása szerint Briand a népszövetségi tanács genfi ülésszakán nem fog megelégedni azzal, hogy a német—osztrák vámunió tervét elle­nezze, hanem messzemenő indítványt tesz Európa gazdasági összefogására. A közép- európai iniciativa végre arra bírta rá a fran­cia külügyminisztert, hogy eddigi bizonyta­lan Páneurópa-terveit konkrétakká változ­tassa. Azonkívül Briand azt is belátta, hogy a vámuniót megtiltani nehéz lesz, mert Olasz­ország, hogy az osztrák piacot legalább rész­ben megtartsa és a Németország felé vezető gazdasági viszonyát kiépítse, valószínűleg csatlakozni fog a vámunióhoz. Berlini tanácskozások Prága, április 2. Az agrárius Vecer mai szá­ma jelenti Berlinből: Mint értesülünk, a legutób­bi napokban nemcsak a közgazdasági, hanem a politikai tényezők is fontos tanácskozásokat folytatnak azon tárgyban, hogy milyen állás­pontot foglal é! Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország a német—osztrák vámunió kérdésében. A tanácskozásokon, melyek egy­előre csak magán jellegűek, osztrák politikai és gazdasági szakértők is résztvesznek. Itt beje­lentették, hogy egyidejűleg Becsben is tanács­kozások folynak nemihivatalos magyar delegá­tusokkal bizonyos „modus vivendi“ érdekében. landőan p ráki inátt módszere ©zidöszermt sem ment még ki Prágában a divatból Di© még különösebbek Udrzal miniszter­elnökinek a német-osztrák vámegyezményről elhangzott kijelentései. Az egyik oldalon hi­vatkozik az államok önrendelkezési jogára, a másik részen azonban ugyanezzel az in­dokolással pálcát tör afelett a kiét állam fe­lett, amelyik éppen ezen Önrendelkezési jo­gára való hivatkozással meg meri tenni az első pozitív lépést. Logikájának a csattanó­ja pedig az egész Európa struktúráját meg­változtató koncepcióra a csehszlovák ber­kekben már szinte elcsépelt közhely, hogy t. i;. már nem lehet háború előtti, módsze­rekkel boldogulni. Ezt az államok között; érintkezésre érti. Erről a közhelyről mi ed - dig annyit tudunk, hogy ebből nagyon so­kan jól megélnek mifelénk. Még néhány bók a kormánytámogató németek felé és Udr&L. miniszterelnök már el is intézte napjaink Isigéíetbevágobb problémáját. Szomorúsággal vegyes kétkedés töltheti el lelkiünket, hogy történelmi időkben nem gyakorolhatunk sorsunk intézésére befo­lyást, s a mások tehetségének vagy tehetet­lenségiének vagyunk játékszerei. A kisebb­ségi sors samyarujségát annál súlyosabban érezzük, minél sulyotsabban nehezedik ránk a teljes tehetetlenség tudata. Érdekeink év érzelmeink mást. diktálnak, de tétlenül kell néznünk .a. fejünk felett elvonuló vihart és várnunk, hogy utána napsütés vagy enyé­szet lesz-e osztályrészünk. Berlin természetesen nagy fontosságot tulajdo­nit Csehszlovákia álláspontjának, ami különben már ismeretes. Elkobozták a háromszéki székely nép közvagyonét Kolozsvár, április 2. A csíki magánjavak, mintájára hatalmi szóval elkobozták a bá- roimeaékiek székely népvagyonát is. A sére­lem annál feltűnőbb, mivel a csiki magán- javak elkobzásának ügye a székelyek pana­sza folytán a népszövetség előtt van. A há- romszéki székely közvagyon elkobzása a hivatalos lap március 27-iki számában köz­zétett királyi dekrétummal történt. A sző- banforgó vagyon körülbelül 15 millió lei ér­tékű és egyrészt. Sep^ziszeutgyörgyön, más­részt Kézdivásárhelyem fekszik főleg házak­ban. Ezek az épületek annak idején az úgy­nevezett székely huszárezred laktanyái vol­tak és a székely népkatonaság tulajdona, tehát a népé és nem a hadsereg, sem a ka­tonai kincstár tulajdona nem volt. Az egész vagyon székely közmunkából és Háromszék falvai lakosságának hozzájárulásával épült. Mikor azután a Mária Terézia idejében fel­állított székely ha tárőrezredeket feloszlat­ták, alapító okirat utján a vármegye köz­tulajdonába ment át a vagyon azzal, hogy a jövedelem nagyrészét szegénysorul három­széki székely ifjak nevelésére kell fórdita­ni. Most azután hatalmi szóval egyszerűen a bukaresti központi iskolaalapok pénztárá­nak tulajdonába adták a székely vagyon- komiplexumüt azzal a céllal, hogy ennek jö­vedelmét a háromszéki román állami isko­lák javára fordítják. A vámunió frontján minden csendes Hí első napok izgalma elölt — Fait accompli—Enyhébb hangok Párisiéi lentit, miihelyt az ellentábor vállalja annak megvalósítását. Mit jelent ez? Nem a győzök és a Legyő- zöttek közötti különbséginek a fenntartásá­ról van-e itt szó? A békeszerződések sért­hetetlenségét féltik a kezdeményezéstől, akik — ha csak szavalni kelt a világ előtt, az igazság rettenthetetlen bajnokai, huma­nisták, akik elismerik mindenkinek az élet­hez való jogát, addig, amíg hatalmi érdekei­ket' nem kell félteni ok. De ha a várható fej­lemények a zsebüket érintik, akkor kivet­kőznek abból a fehér tógából, amelyben a fórumon megjelenni szoktak. A. mi életérdekeinket is súlyosam érintik a szemünk előtt lezajló események. Ha Our- tius német külügyminiszbe-r nyilatkozatával szembeállítjuk Udrzal miniszterelnöknek a parlamenti tudósítók előtt néhány nap előtt tett ki jelentéseit, valóban meg rendülhetne jövönkibe vetett hitünk, ha saját erőnkben nem bízhatnánk. Semmi stílus, semmi kon­cepció, amelyet a nagy tervvel szembe le­hetne álli'tajrii, ami a rossznak nyilvánított elgondolás helyett valami jobbal lephetné meg a világot. Ehelyett lappáliák, határozat­lanságot eláruló kijelentések. Amikor körü­löttünk zajlik a világ, Csehszlovákia minisz­terelnöke megelégszik azzal, hogy egyetér­tésre inti honfitársait és véget akar vélni a Hradzim körül folyó vitáknak és intrikák­nak. Nyilvánvaló, hogy az intrikák megszű­nése sem vonatkozik a kisebbségekre, mert a kisebbségi kérdés megoldásának ez az ál-

Next

/
Thumbnails
Contents