Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-19 / 90. (2607.) szám

14

•j * J*,xvr* >

Bn—waaBa

•jVteáöa*Htrés®

SzinHÁz-Kör^vKabTORA.

Kassai orvos

az „ismeretien szerző V*

Bálint Aladár dr. irta a Kazinczy-pályázaton feltűnt regényt, amelynek cime: MUDr. Darvas — Az érdekes könyv a Kazinczy- könyvek tavaszi sorozatában jelenik meg — A szlovenszkói magyar könyvkiadás aj érája a legjobb előjelek mellett indul

Prága, április 20. Múlt vasárnap adtunk hírt arról az uj programról, amelynek a megvalósításával a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet megkezdi általános érdeklődéssel várt kiadói munkáját. A tavaszi program, amelyet a

75.000 koronás pályázatok és a füllendülő irodalmi élet máris jelentkező eredményeiként egy még gazdagabb őszi könyvkiadói program fog követni,

már a kezdetnél megmutatja a csehszlovákiai magyarság nagyszabású kultúrintézményének fölfokozott teljesítőképességét

Az egészségéé irányba terelt irodalmi vérkeringés jótékony hatását- már most érezni lehet szellemi életünkben. Az itteni magyar termelő szellemi munkások maximális erőkifejtésre készülnek, közönségünk fokozott érdeklődéssel figyeli és várja őket e minden irányból, az utódállamok magyarságától is lelkes, biztató hangok helyeslik a reális munka elindítását.

A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet első könyveinek beharangozásánál föltűnt egy ..ismeretlen szerző*1 regénye, akinek kilétét most már módunkban van fölfedni. A Kazinczy- regénypályázatra 'beküldött munkák közül a bírálóbizottság ezt a munkát találta a leg- kimagaslóbbnak s kiadását melegen ajánlotta. A Kazinczy-pályázat „kisebbségi" regényre szólt s ezen a ponton a pályád! j kiadása "felől a 1úr ál óbizottság még nem határozott. Az ismeretlen szerző regénye ugyanis, jóllehet Szlovén* szívóban játszódik le, nem felel meg .százszázalékosan a pályázat föltételeinek. Azonban értéke és általános érdeklődésre számot tartó, minden Szlovenszkón élő embert egyaránt érdeklő tartalma arra indította a bírálóbizottságot, hogy a könyvnek az első Ka- zinczy-könyvek között való azonnali megjelentetését ajánlja,

még a pályázatról való végleges döntés előtt. A Ezután & határozat után fölbontották a .jeligés levelet és örömmel állapították meg, hogy az értékes regény szerzője

Bálint Aladár dr., kassai idegorvos

• ezután nyilvánosságra hozhatjuk a regény elmét te, amely a következő:

nyájunk előtt, de az irodalmi tudatosítás érdekes példája te egyúttal A vidéki orvos élete kilép az egyhangúság ás érdektelenség kereteiből és emberi tartalmú, szlovenszkói jelentőségű, magyarázó és példázó képét adja szlovenszkói életünk egyes fontos momentumainak i>&. A lélekelemzés tú- dományos értéket is ad a könyvnek. * * A Bálint Aladár regényével egyidőben jelenik meg az uj könyvkiadás több más eredménye te. *

Vécsey Zoltán: A siró város

cirnü nagy, kétkötetes regényes riportja az államalakulás idejének viharzó, hullámzó, zsúfolt történésü, óriási panoptikuma.

Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón

cirnü, festőművészetünktől szóló nagy tanulmánya, amely a szlovenszkói magyar és szlovák festőművészek kritikai ismertetésén kívül értékes általános művészeti kérdéseket te tárgyal és sok illusztrációval gazdagon jelenik, meg. ,*

Jarnó József:

Magyar miniatűrök

cirnü könyve a. magyar történelmi múlt kimagasló szellemi vezéreinek mozgó portréi egy-egy elbeszélés keretében. ±

A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet első könyvei rövidesen elkészülnek. Aki szlovenszkói magyar életűnk érvelésén a kezét rajta kívánja tartani, aki részt akar venni abban a szellemi épitömunkában, amelyet speciális szlovenszkói magyar szellemiségünk megizmosodása érdekében legjobb erőink indítottak, aki egy tartalmas, uj irodalmi élet parancsoló szükségszerűségét érzi e abban résztvenni kötelességének femed, ezeket az uj könyveket meg kell, hogy szerezze. Prospektust a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet igazgatója, (Kosioe—Kassá, Éder-u. 9.), vagy irodalmi szerkesztője (Praha XEL, Pfemysíovski-u.

27. IV. 28.) szívesen küld.

Ernő P&pp Dezsőnek csililagászaiti, Raupp Vilmosnak zenei és Benne Adolfnak építészeti könyvét ismerteti. A Miire és augusztus kivételével havonként 36 oldal terjedelemben megjelenő folyóirat előfizetési ára fél évre 15, egész évre 80 korona. {Külföldön egy évre 6 pengő, 150 lej, illetve 60 dinár.) Egyes szánj ára 3 korona, mely bélyegben is beküldhető. Az előfizetési összeg ugymcsak a Magyar Minerva kiadóhivatala címére (Pozsony -BratMa- va, Kertész-ucca 1.) küldendő, mely kívánságra készséggel küld cseksklapot.

(*) 1.154.000 norvég koronára rúg a Nofoeldijak idei összege. Osióból jelentik: A folyó évben kiosztásra kerülő Nobel-dájak összege összesen 1,154.000 norvég koronára rúg. Ilyen magas összegű Nobofedij még eddig nem ke- ! rült kiosztásra s ez a körülmény annak tulajdonítható, hogy az alapítvány 1930-ban az eddigi legmagasabb kamatozást érte el. Az öt 1 diljra kiilön-külőn 177.200 norvég korona (kb. 1,500.000 korona) jut.

(*) Premier a prágai Mali Operétában. Az egyre i (nagyobb népszerűségnek örvendő prágai MaM ; Opereta pénteken egy francia. témájú operettet mutatott be: Az éfercc® seseretőA. Szövegét Novék Kamii árrlbat, retn-éjét pedig Pefcr József. A darabnak nagy eikere voltt. Különösen a cieisaerepet játszó Budilová -Stsíimarová tűnt Jd kellemes énekével és , gyönyörű toatetíjei'vel. Partnere, Wedseemstein a . francia kapóltájny eaerepében ugyancsak: jó volt. Htlavica komikus fa efeőrendű volt. A szereplők közül Idemetendők még MayrovA és Kirchmannová, vwtenttint a Mlwc Boris vérebéé* meStett Kereplő görlök Is.

(•) A „Ny agat4* április 16-1 ssáma uj regény köt- ' léeét kezdi meg: Pap Károlyinak, a hátai írói nemzedék egyik legkűiön'bjének -A nyolcadik stáció"

; című regényével indul az uj szám, amelynek gaz- : dag ezépirodafend. részében, még a kitűnő fiatal kől- 1 tő, Illyés Gyula „Három öreg** rfanü nagy verőét, i Biibő Lajos, Kassák Lajos elfoeeséléeelt találjuk, továbbá az uj írói nemzedék ugyancsak nagytehet- eégü tagjának, Geűiérf Andor Endrének egy novelláját. Móricz Zrigmomd e szlovenszkói ivók uj fo- lyőáraitáról ír. Földi Mihály „Csöndes monológ" cimü tanulmányát ée N. Tóth József „Pusztai leve- ' léi" BöeM. még Memelni, a kriltclkai résziből pedig Gye/gyai Albert cükkét Andié Glde Oedipe-jérői, ; Török Sophdie, Móricz Vürtig, Benedek ManooM, ’ Fenyő László, Elek Artúr, Feüffcas Zekén. Schöpf- ' lin Aladár, Szávai Nándor és Tettamanti Béla kri- ' tikáít. Külön discss «. számnak Berány Róbert két ' ecsétrajza. — A szám ára 2 pengő. Negyedévi előfizetés 10 pangó. KfedóMvatel: V., Vdi!iirK)s osászár- ! ut 34, félemelet. Telefon: Auit. 10566.

(•) Amold Bennet hagyatéka: 50 millió korona. , Ixradonbói jeteotfk: Amold Bennot, a nemrég el- ’ hunyt angol regényíró vagyona az ídedgteoes te£- _; tár adatai marin* meghaladja a 800.000 teritoi . vagyis közel 60 mífljő koronát A bJsr meglehetős meglepetést keltett, mert Beranetteí eddig nem sorozták a leggazdagabb angoá Írók közé, akiknek sorába tartozik eteősarbaai RMn®, Gafaworihy

„MUDr* Darvas"

A regény főszereplője agy Szlovenszkón élő fiatal orvos, MUDr. Darvas. A prágai egyetem elvégzése után egy 'Szlovenszkói városban telepszik le s ott a regény érdek- feszitő története folyamán nagy lelki intenzitású életet kezd.

A regény éles pszlhológiával, nagy emberismerettel. és amellett fordulatos előadásban tárgyalja MUDr. Darvas szlovenszkói életét.

Korszerűségével fe megragadó olvasmány, levegője és miliője egészen ismerős mind(*) A Magyar Minerva, áprilisi száma ismét a szokott változatos és gazdag tartalommal jelenik meg. W. Wimberger Anna ebben a számban kezdi meg „Dór" címen hosszabb lélekzetü novelláját. Fekete Lajos, Szenteleky Kornél és Szombati-Szabó István költeményekkel', Marék Antal pedig elbeszéléssel szerepel az áprilisi számban. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot R. Berde Mária, Reményi József és Tichy Kálmán közleményei is, valamint az útleírások, amelyek közül Gpvór- kovich Istvánnak Indiáról és Rumdt Arthur- nak Szibériáról szóló cikked különösen figyelemreméltóak. Az irodalmi rovatban Kázmér

és Welfe.

(•) Egy fiknsEinésinó, aki PArtsból jár be Londonba filmesni. Betty Balifour, as ismert angol aaim'észnő egy bfa házat vásárolt Párásban. Moet áliliamdóan a (francáé fővárosban. UaMk. KflSben egy londoni (filmgyárnál válailt eaertződést. Másnapomként forgatják m uj fiknjét aa együk Loudon- aneliliettí rtu'dMbam. Betty Balíour Páriából repülőgépen pontosain hegár a bllmfel vételekre. — ügy leik inteni Párisi, — mondotta mosolyogva — mint London városámlk ezórakoztató viillanegyediét.. Néhány esztendő ratilva, ha a repülőgép Jejlődiik, nagyon sok lontkrai lakoo Páriában fog hártartást veaetaii.

U könyo és oeoőfe

Irta: Sz* B.

Vékc, április hó.

A bátor argonautákhoz hasoűlithatók azok a férfiak, akik a mai világban elindultak, hogy a magyar irodalomnak, a magyar könyvnek piacot teremtsenek és ez utón sok fiatal, izmos tehetséget teljes elejével állíthassanak a magyar kultúra szolgálatába. Jasonnál és vitéz társainál is elszáírtabbak, mert az ő Ooldhisuk felé az ut tövissel van tele szórva s a.z aranygyaipjut a mai sivár életnék letarolt mezőin szálonként kell összeszedniök.

A könyvpiac is csak azért pang, amiért minden más üzlet. Nincs pénz! Az pedig megérthető emberi ösztönös törekvés, hogy ott igyekszik mindenki takarékoskodni, ahol testi jóléte kevésbé érzi meg s társadalmi, életében nem lesz megszólás tárgyává. Az éhezés jeleit avagy a kopott kabátot kevésbé lehet eltitkolni, mint azt, hogy valaki szellemi táplálékát kizárólag kölcsönkönyvtárbán keresi.

Kétségtelen az is, hogy a jó könyv nem olcsó portéka. A közelmúltban volt olyan idő, mikor két jő könyvért a gazda egy mázsa búza árát, a hivatalnok havi fizetésének tized vagy tizenötödrészét elfizette, arról nem is szólva, hoigy a szőlősgazda ötven liter mustot volt kénytelen áldozni bibliofil szenvedélyének vagy kulturszomjának.

A. kiadó csupán irósztároknak könyveit meri kiadni, hacsak a kellő példányszám eladása előre biztosítva nincs. Nem meri a pénzét belefektetni. A könyv drágaságára azt föléli, hogy ő nem keres mellette, mert a munkás drága. A munkás nem dolgozhat olcsóbban, mert az élet drága^

Ebiben a cinculus vitiosusíbau azután megszáradhat az iró tollában a tinta és m irodalom pedig teng naipról-napra, mint a vérszegény beteg.

Ha a most megindult kiválóan értékes mozgalom keretében sikerülni fog a kiadónak, az írónak, a továbböladónak, a vevőnek gyakran ellentétes érdekeit egy csomópontban eredményesen összehangolni, .akikor az eszme felvetői és munkás propagálói a magyarságnak NO'bel-dijára érdemesek.

Úgy, mint minden termésnél, a szellemieknél is döntő kérdés az maradi, ikell-e a könyv, van-e vásárló?

Minden élvezetet mindenkor, kizárólag az intelligens középosztálytól várni, talán mégsem lehet. Abból kerül ki a kiadó, az író, esetleg fordító, a továbbeladó, a kritikus, a lapszerkesztő. A vevőket is kizárólag ebben az osztályban keresni csaknem olyasféle volna, mintha a gyáros saját gyártmányának egyúttal fő vevője is akarna lenni.

A. társadalomnak ki nem zsarolt, áldozat- készségében éléggé szüztölaju berkeiben is körül kellene nézni, hogy a könyvpiac föllendüljön. E gondolatnál önkéntelenül keressük, hogy hol rejtőzködik hát az a nervus remin, a pénz, ami nélkül, sajnos, semmi sem létesülhet s ami mostanában olyan veszedelmes arányban tűnik el a piacról, mintha bevonnák a közforgalomból.

Egyes, kivételes gazdag emberek, akik még imitt-amott léteznek, e tekintetben nem jöhetnek szóiba. Bizonyára áldoznák is kultur- oélokra s számuk mostanában annyira apad, hogy tömegfogyasztás kérdésénél nem számot tevőék.

A pénznek egy rejtekhelyét ismerjük, —ez az újabban túl óvatossá lett bank.

Mi köze a bankinak a könyvekhez? Kérdezhetné valaki, hiszen a bank nem olvas. A megjegyzés helyes, mert a bank tényleg csak pénzt olvas. De én mégis szeretnék egy statisztikát látni, amelyben fel volna tüntetve, hogy a bankok mennyit áldoznak évente kul- turcélokra. Jogi személy mivoltukban semmi áron sem annyit, mintha például hasonló vagyonú, többgyermekes magánezemélyek lennének. A bankok pedig a közönség bizalmán épültek fel. Talán méltányos, hogy a társadalom kulturális céljaira vissza is adjanak valamit, nem is abból, amit keresték, de abból, amit fölösen tartalékoltak. Az, hogy a bank könyvet nem olvas, nagyon gyenge védekezés, olyasféle, mintha a milliomos azzal tagadna meg minden kulturáldozatot, hogy az ő szeme gyenge, nem lát, uygsem élvezi. Nem fontos, hogy ő élvezzen. Mások megírják a könyvet, élvezettel el is olvassák, a lényeg az, hogy ő megvegye.,

A másik búvóhelye a pénznek a ládafia. Ne tessék csak arra a hegylakó, keservesen zab- kenyérért dolgozó 'gazdálkodóra gondolni. Van nekünk — hála Istennek — olyan kisgazdánk is, áld készpénzért Pörster-pianluót vesz a leányának, (akinek több selyemruhája van, mint Norma Shearernek) —a fia gimnáziumba jár (ugyan, manapság mi jónak?) — autón viszi beteg feleségét a legdrágább szanatóriumba. Könyv... mondjuk nyomtalott irás azonban, — nem található a házában, hacsak az imakönyvet nem számítjuk, vagy a százéves jövendő mondó naptárát, amely raf- fiára kötve, ott lóg a falon, a silón végében.

Hát ez ninos rendjén, kérem!

A 'demokratikus korszellem válogatás nélkül egy csatasorba állított édes mindnyájunkul. Vegye ki a részét mindenki, nocsak a jogokból, de a kötelességekből is egyaránt.

Elszomorító, ahogyan a falu népe ország-1

1991 ftporflk 1>, rantrajfr.

(*) Pekingi magyar ember nagyáriák! ajándékai a budapesti Hopp-mpicumna.lt. A Hopp Pa- rcrao gyűjtéséiből KéxmatBÓ magyar ketetámtei £*► ■ennünk Szabó Gácea, Pektogben étf magyar kereskedő több isiben küldött értéke* anyagot a kiméi gyűjtemény kiegészítésére. A napokban Ismét értéke* ajámdékíkaii lepte meg a muoeumoi A most érkezett ajándékok a Kni&zfrua kocrabató kínai Han-dinasrtia idejéből valók. Kínai áMosatt edények éa mibadáezek, kiapfaaztiíkáfc legmagyobb- réest. FelVinczí bfcía Zoltán igazgató véleménye szerint rendkívül fontosaik esek a darabok, tmeift rávHágitenak a Mturtörténeüi flaeBWfüggiéeetoe ál horzájámlnak arnnrik a bteocjntéaáihoa, hogy é magyaronsBágí népvárrixuiláflkorí letetek motiva* maii ÉJszsukkina dfaritőmüvészetérvel eacmes on» mentikát mutatoeik. Ebből ara lehet kövedkas- tetni, hogy a hunok, akik fisraakkicAvsi határai területekről vándoroltek Nyugat faié, edhorták magukkal egészen Magyaroaseágig a kínai kulturált. Saaibó Géza ajándékai foösQí reudMrtfi érdekesek azok a oizeliát, öntött bronz ruhadfaaefc, amelyeknek ragadozó álOatnnotívumal teljesein egyeznek a népvámdorlás korabeli azijvégek motívumaival Küliönösen azért fontosak ezek a darabok, mert ez az első alkalom, amikor ebből a korból összehasonlító anyag merült fel Ereken kávai kapott a múzeum broozkéseket, ezűst-bronv- ból öntött és cdzeMfe kerek tökröket, lőszer- számról származó bram zvereteket, amelyek között van egy, amelynek egéezec küiöoös alakja a francia becsületrendre emlékeztető hatágú csillag, egy eddig teljesen ismeretlen tiport képvisel Érdeke# egy ezűrtbromz-gyűngysor, • közepén blkaifejjel, nme5y valóezinrilieg anmlstíként nolg&lk Elragadó egy faragott, jade c&áds, amit as akkoiC kor azokása szerint a beteltek nyelvére tettek, m örök-élet jelképekén* és azzal teanettók eá őket A cikdda megltfaztított, sima felülete arra vaUfi, hogy ez mér valamely gyűjteményhez tartozott, esetleg királyi kincseskamra egyik ékessége veit. Érdekes az együk áldozati edény, amelynek temek* kerek itíHkőrhóa hasonlatos, a második pedig bárom lábon AHó, úgynevezett „Ting14 edény, bét négy- szöglete© füllel. Mindkettő heeonlatos azokhoz n edényekhez, amelyeket a magyarországi ásatások folyamán, s népvándorlás korából teMltek.

AZ IVÁN-3ZINTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN;

Vasárnap este: János vité*,

Héttő: János vités.

Kedd: A jó tündér. Mélnér Ferenc vigjátéka Szerda: A jó tündér.

Csütörtök: Mesék a Volgáról. Operett,

Péntek: Nincs előadás.

Szombat-: Csoőabár. Herceg J. revü-operettjeA POLGÁR-TÁRSULAT MŰSORA Y > BEREGSZÁSZON;

Vasárnap délután: Husíárfogás. Operett. Vasárnap este: Csodabár. Revü-operetá Hétfő: Szegedi Anni. Színmű.

A POZSONYI MOZIK MŰSORA:

ATL0N: Red! ezredes. . ;

AZ UNGVÁRI URANIA-MOZGÓ MŰSORA: Április 17-től 20-ig: JL ralcerkirály.*4

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA

ADRIA; A posíásfln és buga. (Ondra, Barián.) ALFA: Nagyvárosi fények. (Chaplin uj filmje.) FLÓRA: A pokol hősei. — Havannai szépség. LUCERNA: Anna Chrlstie. (Greta Garbó). 8-ik hét. MACESKA: A Redl-ezredea affér. (A Longen). METRÓ: Zsuzsi rendet csinál. (Sz. Szakáll). 2-ík hét.

szerte hegemholikoziik minden követelése elől a közművelődésnek. Ha a szerencsétlen kis- biró bejárja az egész Műt egy gyűjtőivvel. amelyen komoly kutturoéira adományokat kénnek, mikor utoljára ón hozzám hozza fel — risum. teneatis, — hatvan fillért találok rajta, azt is talán három vagy négy kegyes adományozó jóvoltából. Ha valamelyik kétségbeesett vigéc könyvet kínál nekik, olyan idegen bámulással néznek rá, mintha repüló- géppel kereskednék.

Pedig szeretnek olvasni, különösen a fiatalabbak. A hosszú téli estéken, mikor már haldoklik az unalomtól, kínjában előveszi Maut- ner ingyen árjegyzékét, és elölről, hátulról kezdve elolvassa. Ha bekerül egy könyv valahonnan a faluba., valami ponyvaregény, háx- ról-háara viszik, amig már csöpög a zsírtól. Az én könyvtáram nyitott ablakán át egy csomó egyetemes regénytár 1, úgynevezett vöröskönyvet kiérdeklődtek.. Még ki is tudták választani a nekik valót.

De pénzt adni könyvért — azt már nem!

A könyvre mégis rá kell és rá lehet kaphatni a mi kisgazda és falusi iparos közönségünket. Annyi világostfejü, jóitéletü akad közöttük, aki élvezni is fogja azt, amit elolvaa. Nem lesz könnyű munka és egy propaganda- körűt keretéiben meg nem oldható. Találni kell helyi meghízottat, aki — modern nyelven szólva — állandóan dumál és a siker idővel nem fog elmaradni. Ha csak húsz percen- tét sikerül e komoly célnak meghódítani, — akkor nyert ügye van a megiujhodó magyar irodalomnak és könyvkiadásnak.