Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-19 / 90. (2607.) szám

Irodalmi indulásod tapossa Irta: Dsut dnyi László Kisebbségi életűink tá®erahartm'adi'k tava­szán friss sziéitjárás mozdul. Uj lendületek tá­gít jálk a magyar horizontot s a magyar kul- tu rétet ugarral váltakozó humuszába friss magot vetnek, uj szemet ojtanak. Vájjon mi­lyen lesz a termés? Elérkeztünk-© a delelő- bdz,-amely megér leli a kalászt és a gyümöl­csöt az itteni magyar élet külön izével és színével? ■A aziovenszkói magyar könyv reveláclóját várjuk. A kisebbségi sors rájuk rótt köteles­ségeit érző mecénások áldozatkészsége szé­lesebbre nyitotta a kaput a szlovenszkói ma­gyar irás minden elhivatottja számára. Uj, emberibb lehetőségek tárultak föl annak megbizonyiitásaképpen, hogy a magyar Író­nak érdemes dolgozni. Most az Írókon a sor ni egbizonyitaniok„ hogy a közönségnek érde­mes olvasnia. Mi hiszünk benne, amiben sokak szkepszi­se hinni nem tud, hogy a szlovenszkói ma­gyar írás külön valőr lesz a magyar nemzet bibliotékájában. Hogy jönnek könyvek, ame­lyekből kivet ibödik a halárai között módo­sult és apeclálla másságokban formálódott adoveinszfcói magyar éleit, a művészet eszkö- wedvel talál megörökítésre a kisebbségi ma­gyar sors nagy erényeivel és nagy hibáival, de főképpen nagy szenvedéseiül, amelyek nyomán elősugárzik, külön nemzeti érték­ként, a ezlovenezkéi magyar lélek. És teljes sengéesel megszólal a szlovenszkói magyar­ság külön hangja, amely ennek a földinek tradícióiban a politikai és szellemi szabad-1 aág, a reformokat kereső haladás ée az emel- I kedett értelemben vett humanizmus skáláját I adja vissza. A szlovenszkói magyar könyv, amely most indul a méltó poziciőszerzés felé, szerény, de becsületes kezdetre tekinthet vissza, amely a maga természetes hibáival és fogyatékosságaival együtt mégis csak az ala­pot jelenti, amely nélkül az uj építő munka aligha találta volna meg mai lehetőségeit. És itt megbecsüléssel kell megemlékeznünk Sziklay Ferenc alapvető munkásságáról és fok jószándéku törődéséről, amellyel Darkő Istvánnal együtt isiápolta a szlovénnak ói könyvkiadás gyermekéveit. Hisszük, hogy az általuk teremtett kezdetből kiszélesbüilt és országos jelentőségűvé nőtt uj könyvkiadó szövetkezet a hetvenötezer koronát tévő pá­lyadijak segítségével rövid idő alatt életre hívja az igazi értéket jelentő szlovénsakói magyar könyveket Ó3 erős sudárba szökteti a ezlovenazkói magyar irás fáját A siker legfőbb biztosítéka az lehetne, hogy a nagy műhöz szükséges teremtő é's szervező lendü­letet minél több uj •energia, kihasználatlan vagy főO használat ián erő, uj munkás kezek és uj tehetségek bekapcsolásával biztosi fsuk- * Fiatalos lendülettel termett az irodalmi élet uj szántásában az „Uj Munka" olmet vd- «elö irodalmi és kritikai folyóirat. Tálán úgy is megjelölhetnek: rohanás a tavaszba. Mert kétségbevonhatatlan intellektuális értékein kívül nem látjuk ebben a revüben a biztos iránytűt, de annál kirívóbban ötlenek föl a megindulás körülményeiben és a folyóirat tartalmában a fegyelmezetlenség és a nem irodalmi, de — talán így mondhatnők — vi­lágnézeti kritikátlanság. Itt mindjárt le kell szögeznünk, hogy mi ennek a folyóiratnak a dolgához tiszta kézzel kívánunk nyúlni s az j elemi létföltételt abban látjuk, hogy minden j politikum messzire való száműzésével az „Uj | Munka" a tiszta irodaimiság alapján állljon. Távol áll tőlünk a szándék, hogy irodalmi lapra politikai tendenciákat oktrojáljunk rá, de ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy már az első számában is a kisburzsoá gyen­geségéből balfelé .megesett. Már pedig a füg­getlenség csak akkor igazi függetlenség, ha minden irányiban biztosítani tudja független voltát. .■'< Meg azután: nem szeretjük a pózokat. És ne akarjon magzatot nemzeni az, aki a ha­lálra készül. Nem hihetem, hogy a harminc­éves generáció, amely most egészségesen é* erőteljesen jelentkezik a kisebbségi munka frontján, s amelyhez az írók javarésze is tar­tozik, osztaná ezt az önmarcamgoló álláspon­tot. Sőt magának a lapnak a megjelenés© is az ellenkezőjét bizonyítja­A kisebbségi élet nem aréna, hanem veríté­kei munkahely, ahol nem V art pour 1* art !gladiátorokra, hanem dolgozó, építő magya- | rokra van szükség s a cél nem annyira a sael- jlemi csúcsokat csupán szemlélő turisztika fe­lé mutat, hanem a biztos lábbal mért cselek­vő haladás és uttörés felé. A csupán szemlé­lődő még sosem ért a csúcsra. A perspektivaérzék hiáuyára és bizonyos céltévesztésre, vagy fölületes és mégis lényeg­bevágó elhanyagolására mutat, hogy az „Uj Munka" hasábjain, mondhatni, egyedül a cseh Radi és a szlovák Bújnák professzorok so­raiban ütközik ki bizonyos fokig a szloven- szkói magyar irodalom nemzeti hivatásának problémája és mérlegelése. Holott az „Uj Munká"-nak, ha valóiban nem eleff án te sont toron y b an akar élni, abban kel­lene megtalálni a maga legfőbb hivatását — és itt nem nacionalista ideológiákra gondo­lok — hogy irodalmi megfogalmazását adja la korszerű, életigenlő magyar kisebbségi gon­dolatnak. És meg kell találnia a teljes politi­kai függetlenség biztosítása mellett azokat a természetes összefüggéseket és kapcsolatokat, amelyeknek vállalására a nemzeti építő mun­ka teljessége kötelezi, aminthogy ezt minden idők minden irodalma vállalta is, sokszor egé­szen a misszió magaslatáig, amikor az iroda­lom szabott már messziről irányt az eljöven­dő nemzeti munka számára. Elegendő itt a ka­talán példára rámutatnunk, amely még töb­bet bizonyít: azt, hogyan teremthet egy nem­zeti kisebbséget halottaiból is életre a törté­nelmi hivatását érző irodalom. Az építés, ha hibákkal történik is, több mint a tétlenség és a senyvédés. Viszont a hi­bákat éppen a kisebbséget fokozottan kötelező és helyes munkavállalás és munkafegyelem érdekében ki kell küszöbölni és az önmagá­ért való szellemi szemlélődés és kirándulgatás helyett a céltudatos építő munka biztos vo­nalát kell megteremteni az irodalmi folyóirat szerkesztői asztalánál is. Ha ez megtörténik, amire reményünk van, úgy az „Uj Munka" is -értékes és hasznos eredménye lehet a friss szlovenszkói erők tavaszi megmozdulásának. Hitem szerint a szlovenszkói magyar írók meg­érdemelnék, hogy belső értékükhöz méltó ilyen lapot kapjanak s egy ilyen lap azt is megérdemelné, hogy az európai horizontú ma­gyar irodalom szlovenszkói barátai melléállja- nak. Bízom benne, hogy az „Uj Munka" rá fog találni a maga igazi útjára és hivatására. Rendezték a m$zFt Spanyolország és Katalőnia Iliit! A barcelonai tanácskozás — Föderatív köztársaság ai ibériai félszigeten — A „főiedéi herceg" Arcachonban Madrid, április 18. Tegnap az uj spanyol köztársaság három minisztere repülőgépen Barcelonába utazott, hogy tárgyalásokba bo­csátkozzék Macia ezredessel, a független ka­talán köztársaság kikiáltójával. A tárgyalá­sokon megkísérelték, hogy a két uj politikai alakulat kompromisszumot kössön és az ide­érkezett jelentések szerint sikerült is megfe­lelő plattformot találni. A katalán nemzet nagy része azonositja magát Macia radikaliz­musával. Egyébként Spanyolországban elíté­lik magatartását és nem hajlandók bele­egyezni, hogy a föderatív köztársaság kere­tein kívül uj államok keletkezzenek az ibériai félszigeten. A katalánok magatartása ugyanis végzetes precedenseket eredményezhetne, amennyiben a félsziget más nemzettöredékei is függetlenségüket követelnék. így a Pvre- neusok tövében élő baszkok vérmesebb ele­mei megkísérelték, hogy tegnap kikiáltsák a független Baszkországot, de ezt a törekvésü­ket sikerült az utolsó órában megakadá­lyozni. Az európai államok között elsőnek Fran­ciaország ismerte el az uj spanyol kormányt. Franciaországon kívül eddig csak három spa­nyolamerikai köztársaság elismeréséről érke­zett hír. A madridi királyi palotát múzeummá vál­toztatják át. A kiterjedt királyi kerteket és vadaskerteket a közel jövőben a közönség rendelkezésére bocsátják. Alfonz testőrségét föloszlatták. A monarchia zászlaií a hadsereg múzeumában helyezik el. A királyi koronákat és az egyéb monarcbista jelvényeket minde­nütt eltávolítják. A hadihajókat átkereszte­lik, így például a Principe Alfonso nevű ha­jót, amely a királyt Marseillebe vitte, „Liber­óidénak nevezték el. Tegnap a spanyol fő­városban hírek terjedtek el, hogy a bankok a betéteknek csak tiz százalékát hajlandók kifizetni. Prieto pénzügyminiszter megcáfolta ezt a hirt és kijelentette, hogy a köztársasági kormány minden pénzügyi kötelezettségnek. még a diktatúra kötelezettségeinek is eleget tesz. A spanyol valutát egyelőre nem stabili­zálják. A határt átlépő egyének ötezer peze­tánál nagyobb összegeket sem pezetában, sem csekkben nem vihetnek magukkal. A megállapodás P á r i s, április 18. A tegnapi barcelonai tárgyalásokról a Maiin érdekes részleteket tu­dott meg. Macia ezredes lemondott szélsőséges szeparatista terveiről. A madridi kormány erre beleegyezett abba, hogy Katalonia lakossága saját nyelvét használja az iskolákban és az igazságszolgáltatásban is. Nagy nehézséget je­lentett az adók elosztása. Katalonia tudniillik évi 800 millió pezeta adót fizet s ebből az ösz- szegből csak 200 millió folyik vissza az ország­részbe. Ugyanakkor azonban a katalon ipar teljesen a spanyol piacra van utalva, amely termelésének 80 százalékát fölveszi. A pénz­ügyi kérdések rendezéséi az alkotmányozó nemzetgyűlésre bízták. A madridi kormány hajlandóságot mutatott arra, hogy Katalonia kívánságait nyilvános kormányjavaslatként képviselni fogja. Macia ezredes fenntartotta magának azt a jogot, hogy folytatja a harcot Katalonia függetlenségéért, ha a madridi nem­zetgyűlés nem teljesíti kívánságait. Elvben el­ismerte, hogy a külfölddel szemben egyedül a madridi kormány képviselheti az ibériai félszi­getet. A barcelonai kormány egyelőre hivatal­ban marad, de külpolitikai kérdésekkel nem fog foglalkozni. Uj utakon Madrid, április 18. A katalán függetlenség kérdését ideiglenesen ugv oldották meg, hogy Kafalóma nem marad független állam, hanem autonóm részként beilleszkedik a spanyol föderwflisztikus köztársaságba. A ka­talánok vezérei kidolgozzák az aí'fotmániyter­vezetet, amelyet a madridi nemzetgyűlés elé terjesztenek jóváhagyás végett. Macia ezre­des kijelentette, hogy az általános jólét ér­dekében sokról lemondott, de garanciákat kapott arra vonatkozóan, hogy a madridi nemzetgyűlés a katalánok sok száz éves igé­nyeit elismeri. Ha ez nem történik meg, ak­kor Katalonia lakói a halálig küzdeni fognak jogaikért­A katalán kérdést tehát egyelőre sikerült megoldani. Bizonyos tekintetben sajnálatos, hogy a dolgok eddig fajultak. Katalonia ipar­vidéke a spanyol piac nélkül nem élhet meg, csak abban az esetben, ha Franciaországhoz csatlakozik. Akik a helyzetet ismerik, azt áB^tják, hogy a katalán népben nagy a ro- konszenv Franciaország iránt és ha a nép nem kapja meg a spanyoloktól azt, amit vár, akkor Macia kétségtelenül az északi szom­széd segítségét fogja igénybe venni. Egy spanyol hercegnő tegnap 750.000 pe- zétával át akarta lépni a francia határt. Mi­vel ötezer pezétánál többet nem szabad a külföldre vinni, a határőrök 745.tn>o pesetát elvettek a hercegnőtől és a nevére egy iruni bankban deponálták az összeget. ,, Álba hercege napok óta külföldön tartóz­kodik. Az arisztokraták egy része elhagyta birtokát és külföldre utazott A volt monar- chisták magatartása egyébként nem eflilejisé- ges az uj reddel. A* arisztokrata klubok el­sőnek tűzték ki a köztársasági lobogót és villámgyorsan megváltoztatták eddigi men­talitásukat. Rendkívül jellemző Juruo tábor­nok magatartása, aki a kritikus keddi na­pon közöSte a királlyá], hogy a gárdát, amelynek főparancsnoka volt, nem vezeti a nép ellen és ha mégis kivezényelnék, Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "li HU SZÁMUNK a KÉPES HÉlTfl 28 OLDAL Ara a korona ' ■X* évf* 90. (2607) szám • Vasárnap * 1931 április 19 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A __r ____ 7 rí ’ ’ _ 7 '• 77 -7- " » f Szerkesztőség: Prága 0* Pan«-ká ullce 12. év re 76. havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, **■ SZlOVCnSZkOl €S tllSZlTlSZKOl CltCTlZCKl pattok B. emelet. — Telefon; 30311. — Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre U4, havonta 38 Kfc Főszerkesztő- politikai napilapja Pr*9* "* PB"*k* “i’*® *% M emeIet n képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több fOS&etReMtiO. r* r i €l€lO!> sXCCKCSXiCt Telefon: 34184. Ejfyes szára ára 1.20 Ki, vasárnap &-K& OS.UfiA.biYj LAScíLO JfOPGACH GÉSA SQRQÖHYCIMj HÍRLAP, PR AHA

Next

/
Thumbnails
Contents