Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-18 / 89. (2606.) szám

10 ^RWM'MAfitAR-HlRLAP 1981 Aptrüte 18, OTOgnibai. KöZ<ÍA7,DASÍÁ<r . Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, április 17. A Kereskedelmi Bank és Hazai Takarékpénz­tár svájci záloglevélvalorizációjánaik ügye a belföldi kor onané vérté kü ciinlettulajdonosok között helytelen következtetésekre és követe­lésekre szolgált okul. Egymilliárd koronára be­csülhető az a tétel, amely Magyarország terü­letén a kistőkések birtokában van. Ezek is 50%-os valorizációt kívánnak, ami 50 millió pengő terhet jelentene a bankok számára; A bankok álláspontja etekintetben az, hogy a va­lorizációba elvileg nem mennek bele, mert a háború előtt hosszú lejáratra nyújtott jelzálog­kölcsöneiket a koronaromlás idején az igénybe­vevők teljesen elértéktelenedett pénzben fizet­ték vissza és az ország területének a békeszer­ződésből folyó megkisebbedéee következtében azokat a követeléseket sem hajthatták 'be aranyértékben, amelyeknél még lehetett volna remény bizonyosfoku kedvezőbb elintézésre. Nem szabad számításon kívül hagyni azt sem, hogy amennyiben a magyar állam saját kibo­csátásait, elsősorban a hadikölcsönkötvényeket, fölértékelésben részesítette volna, úgy a ban­kok — méltányosságból — esetleg sajátjukból jnttatták volna megfelelő valorizációhoz régi kötvénytulajdonosaikat. Ez azonban nem tör­tént meg és a bankok, amelyek a háború idején több milliárd koronára rugó hadikölcsönköt- vényt vettek saját számlára, ezen a réven hal­latlan veszteségeket szenvedtek. Ez különben az 1925 január 1-vel elkészített úgynevezett aranymériegekből szemléltetően jutott kifeje­zésre. A bankok tehát nem valorizálhatnak. Svájcban a valorizációt illetően más a hely­zet. Magyarországon a mezőgazdaság, amely­nek terhei már olyan arányokat értek el, hogy a' kincstárt az úgynevezett földtelierrendezési ^törvény meghozatalára kényszeritették, uj, 'ol­csó, hosszúlejáratú kölcsönöket igényel terhes kamatozású váltóadósságainak konvertálására. A belföldi piac záloglevelek kibocsátására nem alkalmas, tehát külföldön kellett újabb lehető­ségek után kutatni Az az évek előtt megindí­tott politika, hogy az Északamerikai Egyesült Államok befektető közönségét nyerjék meg a záloglevelek vásárlására, nem volt minden te­kintetben sikerült elgondolás. Az ottani Tész- vénypiaci áresések a magyar cimletek tulajdo­nosait kötvényeik piacra hozatalára kénysze- ritették. Ennek igen érdekes oka van. Az ame­rikaiak legelőször azokat az értékeiket adták el, amelyeknél a bessz ellenére sem szenvedtek veszteséget, így tehát a szilárd tőzsdei árfo­lyammal rendelkező magyar záloglevelek ke­rültek nagyobb tömegben először piacra. A me­zőgazdasági hitelellátás alapföltétele, hogy a hosszúlejáratú jelzálogkölcsönök alapján kibo­csátott értékpapírok szilárd kezekben legyenek, vagyis olyanok vásárolják, akik nem nyerész­kedési eszközt keresnek, hanem tőkéjük szá­mára mérsékelt, de biztos jövedelmezőséget ígérő hosszúlejáratú befektetéshez akarnak jutni. Az amerikai tapasztalatok után a magyar bankoknak uj piacok után kell nézniük. Svájc és Hollandia csak úgy mutattak haj­landóságot a háboruelőtti kellemes mezőgazda­sági hitelösszeköttetés fölujitására, ha magyar részről legalább névleges fölértékelést nyújta­nak. Ceruzával a kézben, okos számítások alap­ján a bankok úgy találták, hogy közhiteli szem­pontból, de üzletileg is kívánatos lenne a valo­rizáció. Amíg ugyanis Amerikában 7.5%-os címleteiknél Magyarország az esetek túlnyomó részében csak 85—89%-os elszámolási árfolya­mot ért el, addig Svájcban ez az árfolyam már az első emissziónál is a 7%-os kötvények piacra bocsátásánál 98%-ra rúgott. Ez azt jelenti, hogy az amerikai hitelekért ténylegesen fize­tett 9% kamattal szemben, — Svájcban Ma­gyarországnak csak 7 %-ot kell magára vállal­nia. Ha még számításiba vesszük a 100 korona régi cimletenkint elvállalt öt svájci frankos va­lorizációt, akkor a következő érdekes ered­mény tárul elénk: A Hazai Takarékpénztár 15 millió svájci frankos üzlete a 98%-os árfolyam alapul vétele mellett 14,700.000 svájci frank nettó tőke be­folyását eredményezte. Ebből le kell vonni 600.000 svájci frankot, mely öszeget a háború- előtti cimletek 5%-os fölértékelésére fordítot­tak. Marad tehát 14.100.000 svájci frank, ame­lyet évenkint 1,070.000 svájci frank kamat ter­hel, ami a valorizációs teher betudásával nettó 8% kamatterhet jelent. Az amerikai elszámolási föltételeket alapul véve (rnagátólértetődöen a fölértékelési terhek nélkül), a 15 millió névér­tékűül 13.100.000 svájci frank folyt volna be, aminek évi kamatterhe 1,125.000 svájci frank. A tényleges kamatozás tehát 8.8% volna. Amint tehát látható, a svájci üzlet a valorizá­ciós terhekkel együtt még mindig előnyösebb, mint az amerikai, nem is szólva arról, hogy a legközelebbi svájci ügyleteket valorizációs te­her már nem befolyásolja. Lehetséges, hogy ezek a számítások a tényleges helyzetet nem födik tökéletes pontossággal, azonban hozzá­vetőleges érvényűnek elfogadhatók, mert hi­szen átlagokkal dolgoztunk. * A hadi kölcsön ők témájánál érdekesnek tart­juk megemlékezni Welsee Alexandra bárónő ajánlatáról, amelynek írásba foglalt föltételeit a magyar miniszterelnökség véleményezés vé­gett már át is tette a pénzügyminisztériumhoz. 1 A bárónő, akinek személyi adatairól közelebbit eddig nem közöltek, az egyik legjobb hirü bu­dapesti ügyvédi iroda utján nyújtotta be aján­latát. Engedélyt kért arra, hogy 300 millió da­rab 20 pengős sorsjegyet bocsáthasson ki. A nyeremények 300.000 hold tehermentes ma­gyar földbirtok, 500 bérház és 50.000 vidéki házhely lenne. Mindezeket az ingatlanokat elő­zetesen készpénzért vásárolná meg és teher­mentesen adná át a nyerő sorsjegytulajdono­soknak. A sorsjegyekért befolyó, összesen hat- milliárd pengőből mellékesen magára vállalná, hogy a magyar nosztrifikálási bélyegzővel ellá­tott hadikölcsönkötvényeket 4%-os készpénz­valorizációban részesíti és ugyanilyen fölérté­kelést fizetne azokért a hadikölcsöncimletekért is, amelyeket az állam a Pénzintézeti Központ utján óvatosságból már a kincstár számára föl­vásárolt. Magyarország lakossága körülbelül 8.6 millió lélek, — beleértve a csecsemőket is. Mindenkinek 30—40 darab ilyen sorsjegyet kellene vásárolnia, hogy a 300 millió darabot el lehessen helyezni. Nem lehetetlen, hogy kül­földön is adnának el belőlük, legalább is a ter­vezet ezt gondolja. Komoly pénzügyi körök szkeptikusan ítélik meg ezt a fantasztikusnak látszó tervet. * Múlt héten megalakult a Mobilitás Hitelszö­vetkezet a kényszeregyezségi részletek leszámí­tolására. Föltűnő, hogy az Olasz Bank annak ellenére, hogy a nagybankok távoltartották magukat az alapítástól, Dános Árpa \ dr. kez­deményezésére 2 millió pengő kölcsönt nyújt az uj intézménynek. Az Olasz Bankot Dános ár­pádon kívül még két igazgató képviseli a szö­vetkezet vezetőségében. Szakkörökben úgy gondolkodnak, hogy az Olasz Bank Éber Antal ellenzésére valósította meg Dános Árpádnak ezt a tervét. Ez — ha csakugyan igaz — érdeke­sebb, mert Dános, aki átlag minden évben uj közgazdasági szakmunkával lepi meg a közön­séget, az építkezések szorgalmazása tekinteté­ben is teljesen ellentétes álláspontot foglal el elnökének, Éber Antalnak fölfogásával szem­ben. Éber Antal ugyanis ellenzi azokat a köz­éé magánépitkezéseket, amelyek részére az ér­dekeltek csak azért hajszolnak föl uj tőkéket, hogy munkaalkalmakat teremtsenek, Dános Ár­pád, a tudós, viszont föl tétlen híve az épitke- zéseknek. *' A magyar bankvilág multheti legérdekesebb eseménye kétségkívül a Hitelbank és részben a Kereskedelmi Bank közös érdekeltségéhez tar­tozó Dicsőszentmártonl Nitrogéngyárnak a ro­mán kincstár által való megvásárolása volt. A Sohweizerische Bankge&ellschaft, amely a Mo­tor Columbua zürichi elektromos vállalati be- ruházótársaság révén a brassói Transsylvani- sche Elektrizitáts Gesel le eh altnak a főrészvé­nyese, nemrégiben megkereste a román állam- kincstárt, hogy villamossági telepengedélyének területi hatályát kibővithesse. A svájci bank öt és félmillió frank kölcsönt ajánlott föl a kon­cesszió kiterjesztéséért, amit mérsékelt kama­tozás mellett fizet vissza az állam. A két buda­pesti bank a dicsőszentraártoni gyár részvényei átengedése ellenében Romániától 7 millió svájci frank ellenértéket kap készpénzben. Kétségte­len, hogy mindkét bank mobilitását jelentékeny mértékben emeli ez a tétel, annál is inkább, mret a fölértékelési mérlegben az intézetek mindegyike ezt az érdekeltségét minimális ősz- szeggel szerepeltette; de azért mindazok, akik a magyar bankok korábbi terjeszkedő politiká­ját tartották helyesnek, sajnálkozással vették tudomásul ezt a vásárt, amely egészen bizonyo­san csak a körülmények kényszeritő hatása alatt jöhetett létre. Ugyanakkor, amikor a 'bé­csi bankok az utódállamokban fiókjaik és ipar- vállalati érdekeltségeik utján erősitik a külföldi összeköttetéseiket és ezen az utón szaporítják az osztrák nemzeti jövedelmet, erősitik az ot­tani tőke- és-munkapiaci viszonyokat, a magyar bankok kénytelenek föladni egyes, eddig félté­kenyen őrzött háboruelőtti érdekeltségüket. Az ország nézőpontjából azonban mégis kedvező esemény, hogy hétmillió svájci frankkal növe­kedett a magyar pénzintézetek készpénzállomá­nya. Ennek minden bizonnyal az egész, hitel után sóvárgó magyar gazdasági élet fogja nagy hasznát látni, " ‘ SZITTYA. Szlovénekén erősen elkésett a tavaszi ve­tés. Az előrehaladott idény ellenére Szloven- szkón a tavaszi munkálatok még mindig nin­csenek teljesen folyamatban. Más években április közepén a vetés már befejeződött, ez- idén különösen a magasabban fekvő vidékek­ről erős fagyokat jeleznek. Az alacsony .fek­vésű vidékeken pedig még sok helyen viz van s ezért nem lehetett elvégezni a tavaszi munkát. Nyugatszlovenszkón a hüvelyeseket már elültették s a burgonyaültetés most van folyamatban. A zöldségvetés Pozsony vidé­kén nagyon elkésett. Az őszi vetések erősen szenvedtek a kései fagyoktól. Számos helyen az őszi vetést be kellett szántani. Nyugatszlo­vénokon az őszi aránylag jó állapotban vari. A fagyok a lóherében és a lucernásokban is nagy károkat okoztak. A gyümölcsösök arány­lag'jól teleltek s a virágrügyek gazdagsága szép gyümölcstermést helyez kilátásba. Ke- letszlovonszkón csak a Kassától délre fekvő vidéken fejezték be a tavaszi vetést. Az őszi búza itt közepes, a rozs az átlagosnál gyen­gébb. Egyre késik a szeszgazdálkodás rendezése. Ismeretes, hogy 1930 őszén, a szeszkampány kezdetén a pénzügy minisztérium a legfelső közigazgatási bíróság ismert Ítélete miatt nem adott ki rendeletét a szeszgazdálkodás rendezéséről s az egyes szeszgyárak csupán azt az utasítást kapták, hogy a tavalyi kon­tingens 93 százalékának megfelelő mennyisé­get termelhetik. A szeszkampány immár vé­gei elé jár s a pénzügyminisztérium még min­dig nem tartotta szükségesnek az 1930— 1931 évi szeszgazdálkodás végleges rendezé­sét. A prágai szeszértékesitő központ a múlt napokban tartott értekezletén elhatározta, hogy a kormányt ismételten felhívja a kér­dés haladéktalan törvényes rendezésére. A lengyel sertés behozatala Csehszlová­kiába. A varsói Gazeta Handlova megállapít­ja, hogy a december hónapban Csehszlová­kiában bevezetett sertésvámok azt idézték elő, hogy Lengyelországnak Csehszlovákiába irányuló sertésexportja teljesen megrendült. Az utóbbi hetekben úgyszólván teljesen meg­szűnt a sertés szállítás Csehszlovákiába, míg régeben 3—4000 darab, sőt a jő konjunktúra idején 7000 darab sertést szállítottak. A len­gyel külkereskedelem számára a sertésexport eme csökkenése mintegy 100 millió zloty veszteséget jelent. A lap végül felhívja a lengyel kormányt, hogy haladéktalanul inter­veniáljon a csehszlovák kormánynál a kérdés kedvező rendezése érdekében. A magyar export-ipar és kereskedelem a budapesti vásáron. A május 9—18 között meg­tartandó és immár 26 év óta fennálló Buda­pesti Nemzetközi Vásár ez évben lényeges el­térést mutat a megszokott külföldi árumintavá- sá rokkái szemben. A közel 1000 gyáripari cég mellett külön hatalmas csoportban vesz részt a magyar mezőgazdasági export-ipar és ke­reskedelem. Nagy kollektív kiállítást rendez­nek a magyar gyógyfürdők, üdülőtelepek és szanatóriumok és nagyszabású bemutatóra ké­szülnek azok a kézműipari szakmák, amelyek válogatott ízlésű árujukkal exportlehetőségek­kel is számolnak. A május 9-én megnyíló vá­sár tehát az egész magyar gazdasági élet tü­körképét, keresztmetszetét adja. Kiegészíti ezt a magyar bemutatót számos külföldi állam részvétele, amelyek 'közül különös érdeklő­désre számíthat Jugoszlávia, Törökország és a Délafrikai Unió nemzeti bemutatója, kü­lönböző francia iparágak kollektív kiállítása és a lengyel szesz- és dohányjövedék kiállí­tása. 224.000 fővel esőkként a munkanélküliek száma Németországban. Berlinből jelentők: Hivatalosan közőik, hogy az összes mnmfcakeresők száma 4,756.000 főre rúgott, amá két hét alatt 224.000 fő­nyi csökkenésnek felel meg. Ez a kedvező tünet nemcsak idényszerünek mimősáithető, hanem egy­ben jel© annak, hogy bizonyos foglalkozási ágak túl vannak a depresszió mélypontján. Vonatkozik ez elsősorban a szövő- és ruházati iparra, a do­hányiparra és a tengerhajózásra. A mezőgazdaság terén némi munkáskeresliet tapasztalható. Az épít­kezési tevékenység azonban még mőmdiiig pang. ami természetesen lényegesen hátráltatja a mun­kapiaci viszonyok gyökeres' megváltozását. Még ebben a hónapokban aláírják az nj magyar­osztrák kereskedelmi szerződést. Megírtuk, hogy Becsben a magyar és az osztrák delegációk között létrejött az elvi megegyezés a regionális meg­állapodás alapján kötendő kereskedelmi szerződés kérdésében- A hírt ma beavatott helyen megerő­sítették. A tárgyalást előre láthatóan még a hét végén folytatják Becsben. Most miár csak részlet­kérdések tisztázása van hátra, ami már nem okoz­hat nehézséget. Beavatott helyen ezért bizonyosra veszik, hogy miéig ebben a hónapban aláírják az uj magyar-osztrák kereskedelmi szerződést. A magyar delegáció vezetője, NdekI Alfréd követ je­lentést tett a tárgyalások eddigi eredményéről Káro-yi Gyula külügyminiszternek, míg a delegá­ció két tagja, Feremczi Izsó kereskedelmi h. állam­titkár és Péchy Tibor föildimivelésügyii miniszteri tanácsos Genfibe utazóit, hogy résztvegyen a Nép- szövetség gazdasági bizottságának a vámnómen­klatúráról tárgyaló albizottságának tanácskozásán. Az ötéves terv másik arca. Londonból jelentik: J. Baker Whiie, az angol közgazdasági . ligák ■igazgatója, hosszabb tanulmányt árt a szovjet öt­éves gazdasági tervéről. Az öt év alatt az ipar termelését 181 százalékkal, a nehéziparét 255, a könnyű iparét 144, a mezőgazdaságét 151 s az ál­talános nemzeti jövedelmet 101 százalékkal akar­ják növelm/i. Közel száz uj gyárat alapítottak, ame­lyet termelését 168 millió rubelre becsülik. Igaz, hogy a mennyiség növelése a minőség rovására ment, mert bizonyos textil-, bőr- és gumigyárt­mányok jórésze teljesen használhatatlan, egyes cipőgyárakban minden negyedik cipő rossz, a hi­bás minőségű sínek számtalan vasúti balesetet okoznak stib. A gyártmányok minőségének javítá­sára 12.000 német és T>üOÖ amerikai oktatót alkal­maztak a gyára lóban. A teljes költséget 66.427 mil­lió rubelre, azaz 6.642 700.000 fontra irányozták elő e államíkö'x'sönök és közadók utján akarják be­hajtani. Az ötéves terv myaktörő kísérletét csak a íegkegyetilenebb diktatúra kockáztathatja meg. Hogy a terv részleges sikere is mit. jelentene, kóstolóul szolgálhatott a műit évi szovjet gaibona- dumping hatása. A terv kudarca viszont háborút jelent. Az ötéves terv szerint, készt idenő 370.000 mezőgazdasági traktor és 210.000 teherautó kato­na,]’ célokra is használható. A szovjet;vezetők nem titkolják az ötéves terv igazi célját. Bevallják, hogy a világforra dalom kitörésébe vetett reményük meghiúsult s hogy most az indivastriabcálási terv {jz uj fegyverük a kapitalizmus elleni gazdasági haroban. Állatprémiumok Ausztriában. Moőt jelent meg az osztrák áHatprédniumekról szóló hivatalos ren­delet, ennek alapján a belföldi származású élősetr- tések bruttó eladási áruk után 15 százalékos, a szarvasmarhák pedig 8 százalékos minőségi pré­miumot kapnak. Ezek a prémiumok érvényesek mindazokra a eeriéeszáiliManányokra, melyek a , kedd és csütöntöM nyilvános eertésvásárakon R ■bécsi St. Marx-on, ültetve a hétfő és csütörtöki ■ marhavásárokon ugyanott kerülnek eladásra, bo­■ vábbá amelyek a wienerneuetadti, girácd és inns­■ bruokd hetivásárokon az illetékes mezőgazdasági ■ érdekképviselet előírás szerinti kisérő igazolvá­nyaival kerülnek eladásra. A szarvasmeurhapré­• mium csak a St. Mairx-d vásárra vonatkozik, mig a t eertésprémiiuim a fenti vásárokra is. , Montague Norman amerikai tárgyalásai. Mon­■ tagúé Norman ezúttal szokatlanul hosszú ideig marad Amerikában, úgyhogy tengerentúli tartóz­■ kodásához túlságosan sok kommentárt fűzött már. ■ eddig is a nemzetközi 6ejtó. Többek között újra • f ételé vetülte titék a háborús nemzetközi adósságok : revíziójának az ügyét, azonban az eme rókád sajtó i e kérdésben határozottan a negáció álláspontjára . helyezkedik. A szokásos jegybank kooperációs ■ megbeszéléseken feliül, amelyeket Newyorkban éa ; Washingtoniban folytatott a Bank of England kor- t mányzója az illetékes amerikai faktorokkal, erő­- sen tartja magát ez a hir, hogy prelámináris meg- t beszélések voltak a hitelező államok kölcsön- r kihelyezési politikájára vonatkozólag te. Jól érte- i sült londoni körökből olyan hírek Jönnek, hogy- tervbe van véve egy nemzetközi pénzügyi szindá- ; fcátus 20 millió font tőkével a tőkeszegény álla­mok iparának és mezőgazdaságának a fünaneziro­l zására. Úgy tudják Londonban, hogy ebben •- szindikátusban nemcsak a vezető jegybankok, d«- a nagyobb nemzetközi ipari és pénzügyi konszer­- nek is résztvesznek. mint példán 1 a svéd gyufa­- tröszt, a német Farbenindustrie és az AEG é6 a t belga Soídna. Korai volna miég véleményt monda- t ni, hogyan fog alakulni a Bank of England kor­- mányzójának, illetőleg a sajtó általi néki tulaj­- domltott pénzügyi szindikátusi terve, de annyi 3 bizonyos, hogy Montague Norman amerikai tár­- gyailásaiit az egész világ feszült érdeklődéssel ki­- sóid és nagy eredményeket vár tőle. a Az osztrák sertésvám fölemelését július 1-től . kezdve határozta el az osztrák parlament mező- . gazdasági bizottsága. Hasonló értelemben határoz- i tak a földművelési miniszter elnöklése atett ülé- 1 sező mezőgazdasági kamarák. Ezzel szemben az . osztrák minisztertanács kimondta, hogy a kormány 3 a követelt módon nem garantálhatja a eertéeá­- rakat. i Igen jó éve volt, a nagykőrösi baromfi éa vad­. kivitelnek. A baromfié xport téld idénye alatt Nagykőrös környékiéről mintegy másfélmillió da­li rab baromfit vittek ód; ebből 1,800.000 darabot i Nagykőrös és Kecskemiéit exportál! A baromfi­i tenyésztők körülbelül 9 millió pengőt kaptak- áruikért. Az export főleg Angliába, Németorsszág- t ba, Olaszországba, kisebb mértékben Ausztriába . és Csehszlovák iába irányult. Az ódé® meglkeaiőd- i tek a tengerentúllá eraMftbások fa és néhány nappal i ezelőtt indult az első puiykaszállitmány az észak- . amerikai Egyesült-Államokba. A kivitt mennyieég- j bői 1.1 miiilliió darab csirke éa tyuk volt; a többi- pulyka, Üba, kacsa és 400.000 darab gyöngytyuk. Ezenkívül 25 vágón vadhúst számítottak a kül­- földre. Az eddigi jelek szerint, az idén korán indul ■meg a baromíiexport. Oroszország ugyanis nem tudja a tavalyihoz 'hasonló mennyiséggel elárasz­tani a piacokat, mert készletei fogynak. Az export­j árak a muMéviek maradnak. Az uj évadra a tenyésztőik is nagyban készülnek, mert a baronn- 5 fitenyésztésre az idén igen kedvező & helyzet. S Hozzáértők becslése szerint az idén 20—30 száza- ^ lókkal nagyobb exportra lehet számítani, mint a tavalyi volt. A prágai mintavásár tavaszi sorsjátékának j húzását tegnap ejtették meg. Kisorsoltak 2541 j számot 300.000 K értékben. A főnyereményt, L a 150.000 koronás Tátra-autót a 40G17 számú sorsjegy nyerte. A 30.000 koronás nagynyere- j ményt: teljesen berendezett két uriszobát, il- _ letv© Prága motorciklit a 255319 számú, a 10-000 koronás nyereményt, a pianinót a ; 157582 számú .sorsjegynek juttatta a szeren­cse. Nyeremény listát és információkat a min­tavásár igazgatósága, Prága VII. Veletrzni 200 nyújt. 1.5 százalék a bank váltó kamatlába Newyorkban. ! A newyorlki Federal Reserve Bank a 45—90 napos ' banicieJfogadványok- kamatlábát másfél százalékra , számította le, amilyen alacsony kamattételre a ( Federal Reserve rendszer életbeléptetiéee óta nem volt még példa. A nemzetközi pémzpiaoon azt hi­szik, hogy ez a nagy feltűnést keltő intézkedés í 'közvetve, vagy közvetlenül a Normannal folytatott tárgyalásokkal van összefüggésben.. Ebben az intéz- | kedésben jelét látják annak, hogy a Federal Re­serve bankok a jövőben liberálisabb hitelpolitikát . készülnek követni. ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, április 17. A tartózkodó hangulat és az üzletteteíiiség egyre tart. Az uj pénzügymi­niszter kinevezését a tőzsde kedvezően fo­gadta. Cseh 'Morva és Nordbahn 25, Schöller 20, Kolini Sszesz 18, Berg és Hűtlen és Solo 10, Pozsony i Kábel 5, Cseh Cukor 4 koronával gyengült. A beruházási piacon 5—15 fillért tettek ki a javulások.-j- A prágai devizapiacon Berlin 0.30, Buda­pest 0.05, Zürich 0.025, London 0 00325, New- york 0 0025, Páris 0.015 koronával gyengült, Milánó 0.02, Bécs 0,0075 koronával javml/i %

Next

/
Thumbnails
Contents