Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-17 / 88. (2605.) szám
MM iprili* 17, péirtrir. ^IVCGAlMAGiy^lilRIiflR Késmárk, április 16. Amint már hirt adtunk róla, az iskolaügyi minisztérium komolyan foglalkozik azzal a terrvel, hogy a Magas Tátrában nemzeti parkot létesítsen. A terv szerint a park a központi Tátrában a lengyel határtól a tátrai övutak vonaláig foglalna magába nagy területeket és a legeltetést, vadászatot, építkezést, fakitermelést, közlekedési utak létesítését, ipari vállalatok, fűrésztelepek felállítását, a turistáknak a szabadban való táborozását, az utak jelzését stb., mindazt, ami a Magas Tátrában az idegen forgalmat, a turisztikát és az alpinizmust fejlesztette és mindazt, ami a Tátra aljában fekvő községek mezőgazdasági ténykedésének körébe tartozik, egyszerűen megtiltaná, illetve jelentékeny mértékben korlátozná. A nemzeti park létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot, ezt az újabb papiroseszmét már el is készítették és legközelebb a parlament elé akarják terjeszteni. A nemzeti park céljára szánt területek többnyire szepesi úrbéri községek tulajdonát képezik és a hivatalos körök törekvése most arra irányul, hogy ezeket az úrbéres községeket megnyerjék a tervnek és igy szépszerével juthassanak a kisajátítandó területek birtokába. Ebből a célból a szepesszombatii járási hivatalban Haviár Mihály dr. járási főnök elnök- lésével, az érdekelt felek bevonásával értekezletet tartottak. Kaviár járásfőnölk nagy vonásokban ismertette a tervet. A létesítendő rezerváció az ország határától a tátrai utak övéig terjedne és hosszában a Javorina, meg a liptói Alpok közötti területet foglalná magába. A rezervációt két övre osztanák, egy szigorúbb és egy mérsékeltebb rezervációra. A szigorúbb rezervácdókban tilos minden gazdasági tevékenység, az enyhébben pedig a gazdasági tevékenykedés megengedhető abban a mértékben, amint az érvényes törvények előírják, de ehhez is a nemzeti park kuratóriumának beleegyezése szükséges. A turisztika elé nem gördítenének akadályt, azonban a kuratóriumnak jogában állana, hogy bizonyos területeket és utakat elzárjon. A szabadban való táborozás mindkét rezervá- cióban tilos. Nagyobb csoportok felvonulása tilos. Vasutakat, függő vasutakat, utakat és ösvényeket a rezervácáóban nem szabadna építeni és nem szabadna ipari vállalkozásokat, fűrészeket és vízmüveket sem létesíteni. A tátrai övutak vonalától feljebb csupán a kuratórium beleegyezésével szabad kunyhókat és házakat építeni. A nagy rezervációnak az volna a célja, hogy a magastátrai természetet, a Tátra faunáját s flóráját megvédelmezze. A járásfőnök fejtegetései után Nitsch Andor képviselő terjesztett© be az érdekeltek állásfoglalását. Kijelen tette, dhogy a nemzeti park létesítésére nincs semmi szükség. Fejtegetésének alaptónusa az volt, hogy a Tátra vidék lakosságát nem szabad gazdasági életében korlátozni, még pedig nem szabad sem mezőgazdasági tevékenységében, sem pedig az idegenforgalom és az ipar szempontjából sem. A nemzeti park létesítése a Tátra-vidék egész kulturális és gazdasági életére nagy visszafejlődést jelentene. A mai korban, amikor mindenki előre törekszik, a technikai fejlődés óriási lépésekkel halad előre és az idegenforgalom igen fontos gazdasági ténnyé vált, amikor a turisztikát iskolában tanítják és az emberek milliói gyakorolják, amikor a katonaságnak tágas hegyi területekre van szüksége és a Magas Tátra az egyetlen magashegység Csehszlovákiában, akkor kicsinyes muzeális szempontoktól vezérelve rezervációt akarnak teremteni, amely megsemmisítené az eddigi alkotásokat és lehetetlenné tenné az újakat. Száz évvel akarják visszavetni a Tátra-vidék fejlődését, le akarják szállítani a lakosság életstaedardját és az üdülésre szorulóknak, a hegyek barát- jainak és a turistáknak szabad mozgását meg akarják bénítani. A lengyel példára való hivatkozás nem állja meg a helyét, mert Lengyelország könnyen megteremthette nemzeti parkját azon a húszezer hektárnyi gazdaságilag értéktelen területen, amelyet a lengyel állam a Zaimojsky gróf örökségéiből szerzett és ezzel nem veszélyeztetett gazdasági érdekeket, mag itt minálunk minden érdek a nemzeti érdek megteremtése ellen szól. Is mérjük a nemzeti park apostolának, Göttl professzornak terveit, aki a lengyel természeti parkot a Tátra déli lejtőjére kiterjeszteni szeretné. Lengyelországban azonban ezt a parkot olyan vidéken léte si tét téli, amely nem kimondott központja az idegenforgalomnak és nem olyan sünien lakott, mint a Magas Tátra déli lejtőd. Nem akarjuk a tudományos törekvéseket megakadályozni és ha a tudománynak a Tátra-vidék faunájának és flórájának fenntartására és tanulmányozása céljából rezervációra van szüksége, amit különben ezer év alatt semmi sem veszélyeztetett és ma sem veszélyeztet semmi, úgy megvan a lehetőség olyan területen létesíteni ezt a rezervációt, amelyre idegenforgalom nem irányul és amely gazdasági tekintetben nem életeleme a lakosságnak. Ilyen területek jócskán vannak a liptóujvári állami erdőigazgatóság körzetében. — A Szepesség egész lakosságának nevében, * Tátravidók érdekében, az idegenforgalom, a turisztika és a mi súlyosan fenyegetett gazdasági életünk érdekében minden üyen merénylet tervét a leghatározottabban viswautasitom, — fejezte be beszédét Nitsch képviselő. A német és szlovák úrbéri köszégeknek a tárgyaláson résztvevő képviselői egyhangúan csatlakoznak Nitsch képviselő fejtegetéseihez. A katonaság képviselői katonai-technikai okokból tették meg ellenvetéseiket a terv ellen és azzal az indokolással tiltakoztak, hogy a rezerváció a szükséges katonai gyakorlatok megtartását akadályozná. Dusil őrnagy a csehszlovák turistaklub nevében tiltakozott a rezerváció ellen, amelynek létesítése az idegenforgalmat és a turisztikát megbénítaná. A rezerváció létesitését egyedül az állami er- dőigazgatóság képviselője tette magáévá, különben minden érdekelt fél egyhangúan visszautasította. Az a felfogás alakult ki, hogy ha a tör vény- javaslatot a parlament elé terjesztik, akkor a legerélyesebb parlamenti akciót kezdik- meg ellene. Kétszáz tanú vonul let szombatig a düsseldorfi monstre-bünpör tárgyalásán A tárgyalás súlypontja a szakértői véleményekre helyeződik át — Kűrien beismer mindent és a tanúvallomások megrövidítését kéri Düsseldorf, április 16. A düsseldorfi per szerdán uj fejleményeikhez érkezett. Megkezdődött a tanuk felvonulása. A düsseldorfi hatóságok abból indulnak ki, hogy Kürtén beismerő vallomásait még mindig visszavonhatja és jgy minden esetet küllőn rá kell bizonyítani. Ehhez pedig kétszáz tanú kihallgatása szükséges, különösen azért, mivel azt is pontosan ki akarják deríteni, hogy Kürtén nem vállalt-e magára esetleg olyan tetteket, amelyeknek nem ő volt az elkövetője. A düsseldorfi törvényszék egyik magas- rangú bírája Kürtén vallomása után a következő meglepő kérdéssel fordult a sajtó egyik 'képviselőjéhez. — Nos, mi a védeméuye az eddigi tárgyalás után, valóban Kürten-e a gyilkos? Ez a kérdés egy frappirozóan és szinte hihetetlenül hangzik, de van mélyebb alapja. A düsseldorfi hatóságok mindmáig főleg Kürtén beismerő vallomására állapítják a vádpontokat. Most kell beszerezni részletesen a bizonyítási anyagot, arra nézve, hogy Kürtennek szavai mindenben fedik-e a valóságot? Ezért folyik szinte túlzásként ható részletességgel a tanuk kihallgatása, akiknek vallomásából kell kialakulnia a teljes képnek. Kürtén viszont, akiinek eszébe sem jut visszavonni vallomását, nagy súlyt helyez arra, hogy ne bizonyítsanak rá semmit és csak önkéntes vallomása adja a vád és az Ítélet alapját. így például Momberg bűnügyi tanácsos tegnapi tanúvallomása alkalmával, amikor a magasra ngu rendőrtiszt azt mondja, hogy Kürtén kihallgatásakor részletesen leírta az ásót, amellyel Hahn Mária holttestét etíölJelte, Kürtén némileg gúnyosan jegyezte meg: — Már hogyne tudnám olyan pontosan leírni, hiszen ott láttam a bűnügyi biztos ur szobájában. Amikor a rendőrtanáosos vitába száll vele, nagyon fölényesen és szinte impertinens hangon jegyzi meg: — Nem tartok igényt a kérdés további megbeszélésére, ebből úgy sem jön ki semmi. Momberg bűnügyi tanácsos kihallgatása I az Alacsony Tátrában H megnyitás május 23-án |H Tejles napi pensio lakással Ég I junius 28-ig és l/X QQ« i szeptemberijén •*** **** I augusztusban K5 49'— g || Me^eg strand-uszoda és gyógy- |§ m Tengerszin felett 676* m. ÉS jjÉl Úszás, tennis, GOLF Posta, távirda, telefon: Liptovsky Svaty Jan. i|f f|| Ksod fővonal-autóbusz Liptovsky |É| j||! Svatv Mikuláson (Liptoszentmiklós) ||S minden gyorsvonatnál. után kétségtelenül a legérdekesebb tanú, Kürtén egyik áldozata, Kühn Apollónia asszony került sorra, aki -súlyos sebesülések árán menekült csak meg Kürtén gyilkos kezétől. Nagyon drámai az asszony megjelenése a bíróság előtt. A hallgatóságon mély megindulás mutatkozik, amikor a fehérhaju, mintegy hatvan éves. teljesen összeróskadt öregasszony, leányára támaszkodva belép a terembe. Alig lehet hallani a hangját. Azok a sebek, amelyeket egykor Kürtén ejtett rajta, teljesen aláásták egészségét. Fekete ruhájában szótlanul halad el Kürtén mellett, akit még pillantásra sem méltat. Kiírtén arcán sem látszik különösebb megindulás, csak lehajtja a fejét. Suttogó hangon adja elő az asszony a támadás történetét, úgyhogy alig érteni, amit mond. Elmondja, hogy 1929 február 3-án a Lethr ter-slr assén ment. — Lépéseket hallottam magam mögött, megfordultam és megláttam egy férfit, aki ekkor megállóit, majd meggyorsította lépéseit, utóiért engem, szorosan mellém lépett és ezt mondta: — Egy hangot se. Ütést éreztem a halántékomon és azonnal oda voltam. 'Megkérdezték tőle, hogy kiabált-e? Az asszony a következőket mondotta: — Nem kiabáltam, csak férjem nevét emlegettem, csak őt hívtam. Amint ismeretes, Kühn Apollónia fejében, a halánték táján benne maradt Kiírtén Péter ollójának egy darabja. Kürtén említette meg, hogy az asszony fejében bent. kell lenni az olló eery darabjának, amely betört a merénylet közben. Megvizsgálták az asszonyt, aki elmondotta, hogy tényleg gyakrabban érez fejfájást. Most újból megoperálták és meg is találták az ellő betört hegyét, amely az első operáció alkalmával elkerülte az orvosok figyelmét. Ez a legfontosabb tárgyi bizonyíték Kürtén bűnössége mellett. Ezután az Ohliger Róza elleni gyilkosság bizonyítási eljárására tért át a bíróság. Ezt a szerencsétlen leánykát Kiírtén kés3zurásokkal ölte meg, majd a hullát petróleummal leöntötte és meggyujtóttá. A biróság eltekintett a leány szerencsétlen édes-, anyjának kihallgatásától, hogy mentesítse az izgalmaktól és csupán az orvosok mega rendőrtisztviselők tettek részletes vallomást, hogyan találták meg a hullát, mi volt a boncolás eredménye és mint nyomoztak a tettes után. A tett színhelyének környékét számos rendőrtisztviselő kutatta át a lég,behatóbban, de semmiféle használható nyomra nem tudtak bukkanni. Ennek az ügynek a letárgyalásával az elnök a szerdai tárgyalást befejezettnek nyilvánította és a bünpör tárgyalását csütörtökön folytatták. Az egész hetet a tanúvallomások töltik ki Düsseldorf, április 16. (Tudósítónk távirati jelentése.) Az esküdtb Íróság pontos munkaterr- vet állapítót meg. Eszerint a tanúkihallgatásokat szombaton be akarják fejezni és szombaton akarják letárgyalni az összes bűnügyek legborzalmasabbikát, a kis Albermann Gertrud meggyilkolásának ügyét Csütörtökön és pénteken azonban szintén előre látható a szenzáció. Különösen fontos a bűnügy szempontjából Schulte Gertrud pénteken történő kihallgatása. Schulte egyike azoknak a leányoknak, akiket Kürtén a Rheinwiesenen támadott meg és harminc tőrszurással megsebesített. Csak azért nem tudta meggyilkolni, mert a tőr eltörött. Schulte Gertrud, ez az erőteljes falusi leány, volt a Fantom áldozatai közül az egyetlen, aki pontos személyleirást tudott adni a rémről. Annakidején számos támadás érte a bűnügyi rendőrséget és talán nem is indokolatlanul, hogy a Schulte Gertrud által megadott személyleirást nem plakatiroztatta. A szombatig terjedő tanúkihallgatások azonban nagyon érdekesek lesznek a kriminalisztikai módszerek kritikusainak szempontjából, mert ezek a módszerek a Kürten-figyben teljesen csődöt mondottak. Az ítélet meghozatala szempontjából azonban a tanúvallomásoknál sokkal fontosabbak a szakértői vélemények. Hatalmas kötetek, tudós professzoroknak 300 oldalt is kitévő könyvei fekszenek a biróság asztalán és ezek mind Kürtén lelkiállapotának analízisével foglalkoznak. A szakértői vélemények valószínűleg a nyilvánosság kizárásával hangzanak el, mert Kürtennek a pszichiáterek előtt tett, szexuális életére vonatkozó önvallomásait tartalmazzák. Kürtén kijelentette a megfigyelő professzoroknak, hogy a gyilkosságokkal fölhagyott volna abban az esetben is, ha el nem fogják. Az volt a szándéka, hogy tulajdonképpen csak most kezdi meg tulajdonképpeni gonosztevői pályáját. Ám nem szennyezte volna be magát továbbra is vérrel, hanem rettenetes katasztrófákat idézett volna elő. Az volt a célja, hogy minden idők legnagyobb gonosztevője legyen és igy történelmi jelentőségre emelkedjék. Hatalmas hidakat akart levegőbe röpíteni, bombamerényleteket akart elkövetni zsúfolt áruházak és templomok ellen, városokat akart fölgyujíani, hogy tömegpánikot idézzen elő és izgalomba hozza az egész világot. A szakértők hétfői kihallgatásával kapcsolatban alaposan megvitatják azt a kérdést, vájjon beezámitható-e Kürtén és nem teljesen élni eháborodott-e? A negyedik tárgyalási nap Düsseldorf, április 16. (Tudósítónk távirati jelentése.) A negyedik tárgyalási nap ugyanazt a képet mutatja, mint a szerdai. Először Seheer Rudolf rokkant munkás meggyilkolásának ügyére kerül a sor, akit Kiírtén a hátán szúrt meg és a szerencsétlen ember a halálos sebtől elvérzett. Annakidején ezért a gyilkosságért a gyöngeelméjü Stausberg munkást fogták el, mert Stausberg bosszút esküdött Seheer ellen, aki egyszer duTva szavakkal szidta le. A rendőrség föltevése szerint Stausberg macskaként ugrott Seheer hátára és leszúrta áldozatát. Sjausberg hosszabb ideig ült fogságban, inig ártatlansága kiderült. Kürtén vallomása szerint azonban a gyilkosság egészen másképpen játszódott, le, mint ahogyan elképzelték. Azért gyilkolta meg a rokkantat, mivel ezen a napon más áldozat nem kerUIt útjába. Kiírtén: Egy állatot is megöltem volna, ha utamba akad. A Soheer-iügyben kihallgatott tanuk elmondA Szepesség egész népe, , a katonaság és a turisztika tiltakozik a Magas Tátrában tervezett nemzeti park ellen Az összes érdekelt körök egyhangúan visszautasítják a Szepesség és a Tátra-vidék gazgasági életének megfojtására vezethető tervet — A szepesszombati tanácskozás eredménye: a tervezett nemzeti park fölösleges
