Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-16 / 87. (2604.) szám

10 i931 április 16, csfitfiTtBk. KöZCÍAZPA^Acn , Bizonytalanság a nemzetközi pénzpiacokon London, április 15. Montague Norman, az angol jegybank kormányzója Amerikáiban sran. Bár a Bank of England vezérének az uta­zásában semmi meglepő nincs, a nemzetközi sajtó a legkülönbözőbb kombinációikat fűzi az amerikai látogatásához. Montague Norman ■tanácskozott a newyorki Federal Reserve Bank kormányójával, a washingtoni Federal Reserve Bank Board vezetőjével, Mellon pénz­ügy miniszterrel és Hoover elnökkel. Van te­hát éppen elég alkalom a kombinációkra. Az amerikai sajtó komolyabb része Norman látogatását megelégedéssel veszi tudomásul, mert hiszen az amerikai tőikének éppen olyan fontos az ügyüttmüködés az angolokkal, mint megfordítva: az angol tőkének Amerikával. A nemzetközi pénzpiac helyzete meglehe­tősen zavaros. rA hosszúlejáratú kölcsönök iránt se Newyork- íban, se Londonban nem mutatkozik nagy ér­deklődés, viszont az angol és az amerikai ban­kok nem tudják kihelyezni a felduzzadt be­téti állományaikat. Londonban és Newyorkban csak egy száza­lék a betéti kamat, de azt is csak abban az esetben fizetik a ban­kok, ha a pénz legalább 8 napig náluk volt. Olyan aránytalanság, mint aminőt most lá­tunk, már régen nem volt a hosszúdé járatú és a rövidlejáratu pénz ára között. Mint ilyen gazdasági szempontból rendkívüli időkben történni szokott, rendkívüli finanszí­rozási. üzletekkel operálnak a londoni és a newyorki bankok. A hosszú- és röviddé járatú kölcsönök közötti diszkrepanciát úgy próbálják megoldani, .hogy „középlejáratú'4 kölcsönöket folyósíta­nak. Azonban ezek a középlejáratú kölcsönök 1—2 é\Tes terminusra szólván, tulajdonképpen mégis csak rövidlejáratu kölcsönök, amelyek­ről a hitelező tudja, hogy az adós olyan cé­lokra fordítja, amelyekre régi időikben hosz- szu lejáratú pénzt szokott volt igénybevenni. Az volna a feladat, hogy erek a középlejá­ratú kölcsönök hosszúlejáratúra konszolidál-. Az eperjesi vegyes ipartársutat közgyűlése. Tu­SJősiitónfk jelenti: Az eperjesi vegyes ipartársulat vasárnap délelőtt a katolikus kör nagytermében ferfcötta meg rendes évi közgyűlését. A közgyűlést Spányi Artúr ügyvezető elnök nyitotta meg, majd a részletes jelentések után sor került az uj elnök és a választmány megválasztására. A közgyűlés nagy többsége (190 szavazatiból 147 szavazattal Spányi Artúrt választotta meg elnöknek. Egységes szervezetben tömörülnek a csehszlová­kiai likőrgyárak. A cseh- és morvánrezági likőr- gyárak' szövetsége a múlt napokban folytatott tár­gyalásokat a salovemszk'ói és ruszinszkói likőrgyá­rosok megbízottáival egységes, az egész állam te­rületére kiterjedő szövetség létesítéséről. Egyelőre csak elvi tárgyalások folytak, ezek során azonban kitűnt, hogy a központi szövetség felállításának útjában jelentősebb akadályok nem állanak. Leszállították a gabonatőzsdei ügyletek forgalmi adóját. A pénzügyminisztérium a múlt napokban rendeletet adott ki, amellyel a belföldi gabona­tőzsdéken az érvényes szokványok alapján kötött ügyletek forgalmi adóját az eddigi egy százalékról Sél százalékra leszállítják. A rendelet ez év ja­nuár elsejétől 1932 végéig kötött ügyleteikre vonat­kozik. Miután ennek kapcsián bizonyos kétségek merültek föl, a pénzügyminisztérium külön jegyzé­ket ad ki azokról a tárgyakról, amelyek vétele és eladása az említett kedvezményes adótétel alá esik. Még mindig kisért a gabonamonopólium terve. Á Néródul Politika értesülése szerint a prágai tér­im ényíőzsdón beavatott körök arról beszélnek, hogy a gabonamanapólium vagy a gabonabehozatali szin­dikátus felállításának terve miég mindig kiéért s az illetékes kormánytényezők még mindig tárgyal­na ka monopólium in egvalosilásának lehetőségéről. A tervet úgy akarják megoldani, hogy a létesíten­dő monopóliumban, vagy szindikátusban vala­mennyi érdekelt csoport résztvegyen és hogy az 1931. év aratása után már ez a szerv vegye át a gabonakeresikedelmet. — Az említett lep véle­ménye szerint ma, amikor a gabona ára emelkedő tendenciát mutat, teljesen célját tévesztett dolog volna a gabouairnonopóKum megszervezése. Elkészült az ólomtermclés csökkentéséről széló egyezmény. Az ó,lombánya tulajdonosok nemzet­közi szövetsége elhatározta, hogy a termelést 15 százalékkal csökkenteni fogja. Az egyezmény nyomban haitálybalép ée meghatározatlan időre érvényes. Jelenleg mintegy 340 ezer tonna kész ólom vár vevőre, mely mennyiségből 123 ezer tonna az amerikai Egyesült Államokban van; ezek a készletek, a szükségletet háromszorosan fedezik. Az egyezményt az ausztráliai, kanadai, mexikói, spanyol, olasz és német ólombányatu 1 ajdomosofc Írták alá. Az amerikai Egyesült Atomok ólom- bányatulajdonosai az egyezményt nem írták alá,, ez azonban közömbös, mert magas vámokkal van­nak védve: s exportra nem dolgoznak. A. Buraié Corporation a termelést valószínűleg nem fogja csökkenteni, azonban az a^ztráliaá tortnelés kor- Kétostoa cftleoBulijnoaw <*4, lássanak. Ha a piac ma még nem is alkalmas London­ban, vagy Newyorkban a középlejáratú köl­csönök konszolidálására, egy alapos eszme­csere az amerikai és az angol jegybankok kormányzói között csak üdvös lehet, mert mi­nél rosszabbak a viszonyok, annál nagyobb szükség van az angol-szász finánckapacitások együttműködésére. A franciák úgysem hajlandók a kooperá­cióra. Részt vesznek a tanácskozásokon, beszélnek, cikkéket írnak, aztán mindéin miarad a régi­ben. ök követik a régi politikájukat. Politi­zálnak a pénzükkel. Láttuk ezt a román köl­csönnél. Ugyanaz a helyzet most a lengyel kölcsönnél, amelyet a franciák szintén az an­golok és az amerikaiak közreműködése nél­kül akarnak nyélbe ütni. Egymilliárd francia frankról van szó, amit a lengyeleknek vasút­építésre kellene felhasználni. Készpénzben legfeljebb 8—400 millió frankot kapnának a lengyelek, a többit a Schneider-Creusot cég szállítaná vasúti anyagokban. A kölcsön, mint minden politikai színezetű kölcsön drága. Londoni hírek szerint 9 és fél százalékba fog kerülni a lengyeleknek. Paristól tehát még mindig nem sok jót re­mélnek az angol hitelpiacon. Nem csoda, hogy a nemzetközi pénzpiac bi­zonytalan helyzetében Montague Norman ame­rikai tartózkodásához nagyon sok kombiná­ciót fűznek Európában és Amerikában is. Valahonnan csak kefll megoldásnak jönni és miután ezt Parisból hiába várják a köl­csönreszoruló államok, az amerikai tanács­kozásokhoz ezúttal a szokottnál is vérme- sehb reményeket fűztek. Mint minden túlzás, úgy a nagyon vérmes re­mények is csalódást fognak okozni, de csak ott, ahol a pénzügyi kérdéseket nem reális, hanem szentimentális szempontból nézik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bank of England kormányzójának amerikai útja ne hozná meg gyümölcséit. De csak: annakide­jén. Minden gyümölcsnek érni kell. Ahol 692 dolfüár az átlagos évi jövedelem. Az Egyesült Államok nemzeti jövedelme a legújabb statisztikai felvétel szerint 84 mil­liárd dollár volt, míg a nemzeti vagyon 361.8 milliárd. Ez 2977 dollár fejenkénti vagyon­nak és 692 dollár évi jövedelemnek felel meg és 32 százalékkal haladja meg a háború előtti nívót. Csökken az állatbehozatal. A határmeuti állat­orvosok hivatalos jelentése szerint március hónap­ban a következő élőállatokat hozták be a köztársa­ság területére (zárójelben a múlt év márciusára vonatkozó adat) ló 120 (325) darab, szarvasmarha 2355 (9238), sertés 5938 (35613), juh és kecske 281 (2177), baromfi 9484 (5659), hús 6754 (5502) méter- mázsa, zsír 16191 (17784) métermázsa, nyersbőr 35694 (20096) métermázsa. Ebből a mennyiségiből Lengyelország 1137 (1772) darab szarvasmarhát, 851 (21038) sertést, Románia 995 szarvasmarhát. 530 sertést, Magyarország 700 lovat, 286 szarvas- marhát, 365 métermázsa húst, 1169 métermázsa bőrt szállított. A többi árut Jugoszlávia, Hollandia s a többi állam szállította. Határidős ügyletek olajban. A newyorki terménytőzsdén április 15-től kezdve beve­zetik a határidős üzleteket a gyapotuövény megvából készült olajban, de csakis a Prímé Summer Yollows minőségűben. Az első ha­táridők májusra .szólnak « az üzleti egység 60 ezer font szabad olaj. Ab osztrák államvasutak osztaléka, A privilegi­zált osztrák államvasutak igazgatósága elhatá­rozta, hogy a közgyűlés elé oly indítványt ter­jeszt, hogy a múlt évre a társaság a 818.760 öillimg tiszta nyereségből 3 százalékos osztalékot fizessen. Ily módon a dividiendára 750.000 eiUimget fognak kifizetni, a maradékot uj számlára vezetik át. A Hermaneci Papírgyár részvénytársaság igaz­gatósága a múlt napokban tartott ülésén jóváhagy­ta a műk évi gazdálkodás mérlegét, amely 44.081. 49 korona tiszta nyereséggel zárul, amelyet tel­jesen egészében uj számlára fognak átvezetni. A gyár a múlt évben 1094 vágón papirt állított elő s ennek 77 százalékát a belföldön helyezte el, a többit exportálta. Amerikában általános bérleszállitást készítenek elő. Amerikában a gazdasági helyzetben a meg­jósolt és annyira várt enyhülés jeled alig mutat­koznak. Egyre inkább világossá váliik, hogy az ős® óta várt nagy változás még sokáig várat magára. Az első évnegyed kereskedelmi forgalmáról szóló kimutatások kedvezőtlenebbül alakultak, mint az előző években és az üzletmenet további lanyhulást mutat. A gazdasági élet hiteligénylése is csökkenő tendenciát mutat. A húsvéti üzlet szintén kiábrán­dulást okozott a kereskedőknek. A részvénytár­saságok továbbra is csökkentik osztalékaikat s a munkaadók most erősen agitálnak az általános bércsöfckeatés érdekében. Ez a mozgatom azonban úgy a washingtoni hivatalos körökben, mint a szervezett munkásság körében nagy eltaűit'álláseal Devizaárfolyamok WDAPEST BÉC8 BÉRŰN ZÜRICH ma tegnap ma icgaap ma tegnap ma tegnap Buenos Alret . . . * * * * —1.458 1.470 181.— 171 50 Konrtantinápoly ...... — -----——.— 2.078 —.— —.— Lo ndon . ...... « . 27.82 27 51 34.51 84 46 20.393 20 405 52.25 25 01 New-York 572.60 571.70 709.95 709.75 4.197 4203 519.70 515— Bio de Janeiro —— — — — •— —— 0.309 0-392 — — —— Amsterdam 229 75 229.95 284.76 285.95 168-89 169-06 208.32 207-40 Albán 7.40 7.38 -.— 5.411 5-445 6.75 6.67 BrO.se!....................... ■ * * 79.62 79.62 98.74 98.91 58 845 58.555 72-35 71 90 He towrfore ........ 10.561 10.575 13-07 12.97 Róma 29 96 29-91 37.19 37.15 21.965 22 005 27.23 26.96 Belerid 1006 10.10 12-48 12.54 7.377 7.428 9 12 9.12 Kopenháea................................... 153.15 152-80 189.80 189.55 112-26 112 30 139 05 137 77 Os lo i i . 153.20 152.80 189.85 189.55 112.29 112-31 139 05 137.77 Pária 22 38 22.41 27.75 27.82 16.406 16-475 20.33 20-24 Prága 16 96 16 92 21 02 21— 12.43 12 444 15.40 15-28 Zürich 110.25 110.67 136 70 137.45 80.815 81 365 ——------­Sofi a . ■ 4 18 4.13 5.14 5.14 3.047 3.044 3.76 3.78 Madrid 62— 58.15 78.90 7320 46.52 42-93 55.90 55.25 Stockholm ........ 153-30 153,- 190.15 189-90 112-36 11250 139.20 138.30 Budapest ...... i . —— —— 123.82 124— 73-15 73.405 90.60 90.21 Bécs . ... i a ... . 80.48 80-37 — — —— 58 99 59,08 73.07 72-55 Varsó . 64-15 64.05 79-53 79.51 46-95 47-025 73 17 57 75 Berlin ........................... 136 35 135-87 169.13 168-75 ------— 125.88 122,87 A s zlovenszkói és ruszinszkői háziipari termelés kérdéseivel foglalkozott tegnap a pozsonyi keres­kedelmi és iparkamara meghívására összeült szak­értői tanács. A háziipar megszervezésének kérdé­séről hosszabb vita indult meg, amely arra a meg­állapításra vezetett, hogy külön intézményt kellene létesíteni-, amely a 'háziipari termelés minden kér­désével foglalkoznék s különös gondját vise.né annak, hogy az minél szélesebb rétegekben elter­jedjen. A létesítendő központ alakjáról még nem döntöltek, miután az ügy miég alapos megtárgya­lást és vizsgálatot igényel. A szakértői értekezlet határozataival a legközelebb a sztovemszkói köz­gazdasági tanács is foglalkozni fog. A ház!ipar propagálásának első konkrét módija az lesz. hogy az iidiei Duna vásár keretében a báziáparnak külö­nös figyelmet fognak szentelni. Nincs elég kiültetni való faoltvány. E tavasszal naigyon érezhető a fiaoltványokban mutatkozó hi­ány. A faiskolák és a kertészek is készleteik leg­nagyobb részét kiárusították, úgyhogy' például ültetni való szilva fa egyá Italán nem kapható. Számos község akart uj gyümölcsöst létesíteni, miás községek a fagyok által megrongált gyümöl­csöseiket ki akarták pótolni, azonban kénytelenek lemondaná erről a tervről, mert nincs ültetni való oltvány. A bogyós növények (közül különösen a ribizke naigyon keresett és már teljesen elfogy­tak a készletek. Hogyan szere Ehetünk külön nyugtát a be­fizetett adókról? Ismeretes, hogy az adóke­zelés mai rendszere mellett igen sok panasz hangzik el amiatt, hogy a postatakarékpénz­tári befizetőlappal fizetett adókat a hivatal más hasonló nevű személy javára könyveli s így aztán az is előfordul, hogy az adóhiva­tal oly adókat hajt végre, amelyek a valóság­ban már régen meg vaunak fizetve. Ezt elke­rülendő a fél a saját érdekéiben cselekszik, ha a befizetési lap szelvényének a megőrzé- sén kívül, ami nyugtaként szolgál, az adóhi­vataltól külön is kéri a teljesített fizetéa megerősítését illetve nyugtázását. Hogy az adóhivatal ezt a külön nyugtát kiállítsa, elég a befizetési lap hátlapjára egy 50 filléres postabélyeget ragasztani, vagy ha a fél levél­ben kívánja a nyugtát, úgy egy koronás bé­lyeg ragasztandó. Az országos pénzügyigaz­gatóságok a múlt napokban adtak szigorú utasítást az adóhivataloknak, hogy a felek által igényelt nyugtákat okvetlenül és sürgő­sen adják ki. A nyugtát vagy levelezőlapon, vagy külön levélben küldik aszerint, hogy milyen értékű bélyeget ragasztott a fél. A nyugta postai kikézlbeaitése portómentesen történik, vagyis a fél további portót nem kö­teles fizetni. Az országos pénzügyigazgatósá- gok egyébként felhívják az adóhivatalok fi­gyelmét a postahivatalok amaz állandó pa­naszára is, hogy az adóhivatalok helytelen észrevételei miatt (például: hivatalból portó- köteles) a postai kézbesítéseknél sok kelle­metlenség van. Ezért a kiadott rendelet elő­írja azt, hogy az adóhivatalok különös gond­dal kezeljék a feleknek szóló postai külde­ményeket és ne róják meg portókötelezett­séggel a portómentesen szállítandó leveleket. A világtőzsdék árhullámzása. A nemzetközi ér­téktőzsdék árfolyamainak alakulása az utóbbi esztendőkben érdekes hullámzást mutat. Leg­magasabb áraiivón (Pária és Newyonk kivételével) 1907-ben álltak az interaaidionáliis piacokon jegy­zett részvényeik, míg ez utóbbi évek legalacso­nyabb árfolyamait 1931 január első napjaiban jegyezték. A részvénykurzusok variálását érdeke­sen tükrözik vissza a tőzsdeindexek változásai, összehasonlítás alapja, 1927 végén jegyzett kurzu­sok alapján, a 100-as indexszám. 1930 1931 1931 elején jen. 31 roérc. végén Bérűm 77.1 44.8 50.9 London 65.1 50.0 50.0 Pária 134.7 94.7 93.8 Amsterdam 8ÖB 85.6 57.9 Zürich 78J> 09.4 76.2 Bócs 78.2 59.0 59.5 Prága 94.8 78.1 80.5 Miláné 94J2 81.8 83.2 Newyark 116.6 83.8 95.0 Budapest 79 61.4 64.4 A gazdasági válság és az erdőgazdálkodás. A gazdasági válság számos baja között egy jó jelen­ség is mutatkozik s ez az, hogy az erdőtulajdono­sak csaknem teljesen beszüntették a rendkívüli fa­kitermelési kérelmeket. Ennek kétségtelenül igen jő hatása van m erdőállomány fenntartása szem­pontjából, mert az előző években sok helyen az erdőket valósággal kiirtották. Egy-két évig azon­ban szünetel a kitermelés és ezzel az erdők álla­pota jelentősen megjavul. Jelenleg annyi fa van kitermelve, hogy újabb vágást még évekig nem k*l eogedőlyeanL " ~ Változatlan dividendát fizet a Farben. Berlinből bői táviratozzék, inogj' különböző hiresztelésekkel szemben jólimformállt helyen úgy tudják, hogy az I. G. Farben igazgatósága, régi programjának megfelelően, a múlt évi 12%-os dividenda fizeté­sét fogja ezúttal is a közgyűlésnek javasolni. A szloveuszkói vízgazdálkodási szövetség, tegnap a sztovemszkói gyáriparosok szövetségének pozso­nyi helyiségedben értekezletet tartott, amelyen a vízgazdálkodást szövetségek együttműködésének a kérdését tárgyalták, különös figyelemmel a víz­gazdálkodási könyvek revíziójára és átdolgozására. Az értekezleten elhatározták, hogy az észrevétele­ket memorandum alakjában a kormányhoz beter­jesztik. Az értekezleten a cseh- és morvaországi vízgazdálkodási szövetségek is képviseltették magukat. Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, április 15. Teljes slagnáció mellett néhány ipari részvény 5—10 koronás veszte­séget szenvedett, mások ugyanilyen arányban javultak. A beruházási értékek közül néhány 5—10 filléres nyereségre tett szert. + Gyenge a budapesti értéktőzsde. Már a nyitás a gyengülés jegyében állt és később berlini jelentések folytán egynéhány papír le* töredezett. A forgalom jelentéktelen volt. + Nem egysége® a bécsi értéktőzsde. Ki* forgalom után stagnáció állt be. A javulások és veszteségek egyaránt jelentéktelenek vol­tak.-j- Gyenge a berlini értéktőzsde. Nyitáskor 1—3 százalékos gyengüléseik álltak be. Ké­sőbb igen kis üzlet mellett néhány papír be­hozta a veszteségek egy részét. + A isolnai fatőrsdén az etoauft héten nagy- mennyiségű éa jómmőeégü épületifaanyag került piacra. Vásárlónak kizárólag a belföld jelentkezik. Asztalos célokra fenyóárut kerestek te szt jól űzették. Gömbfában az üzlet nyugodt volt.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 15.55— 15.70, felsőtiszai és jászsági 15.40—15.55, egyéb 15.35—15.50, rozs 13.20—13.40, tengeri, tiszántúli 15.25—15-40, egyéb 14.15—14.30 pengő.-j- A mai budapesti terménytőzsde határ­idő piacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat egyenetlen, a forga­lom csekély. Nyitási árfolyamok: magyar bú­za májusra 15.77, magyar rozs májsra 13.45 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 290—2, rozs 193—5, árpa 241—50, zab 180—4, búzaliszt 34.75— 40.50, rozsliszt 26.75—28.75, vilktőriaborsó 24—9, repcepogácsa 9.8—10.2, szárazszelet A budapesti értéktőzsde árfolyamai: ma tegnap Anelo-m&evar bank • • ■ * §4.— 64— Hazai Bank 44.— 44.— Maevar Hitel 55"®® 58— Jelzálog . i i ■ • • i ■ 40-~ 39 50 Leszámítoló •■■■■*• 81-80 81.30 Maevar-olas* • 61.— 61.— Osztrák Hitel *....» 37.— 37.— Iparbank ..>•**■» 13.— — — Forgalmi ..»•«»•• 65.— 65.— Maevar Nemzeti Bank • ■ • 200.— 201.— Kereskedelmi Bank - . « » 93 50 94 75 Maevar Általános Takarék- 66.— 66.— Hazai Takarékpénztár . . , 155.— 156.— Első Maevar Biztosító . • » 700.— 700.— Első Budapesti Gőzmalom . > 24 20 24 — Bauxlt ..<•••• i • 44.— 64 50 Huneárta Malom ..«■»• — — 16 80 Beoeaio . • *....*. J52.— 156.— Drasehe . i • t k « i , • j00 — lOí),-— Macmeeit ...................... • • l62.— 163.— Ma evar általános Kőszén ■ • 472.— 486.— Salgó . > • 35.60 34.20 Urikánv ......... 87.75 39— Franklin............................... . 17— 17 50 Os ákv ............................... i 9.80 10— Me zöeazóasárl Gépek .... 3 25 53 — Maevar Feeyver ...... l98. — 192 50 Ganz Danubius ...... 46.90 44.75 Hőiben ........ 3-60 ~ — Láne ■ . ■ >••••.. Maevar Acél . ....■« Maevar Lámpák ••■■■» §1.— 75— ........................................... • 17.— 17 — Co bure 9.25 9,30 Bírna . ......... 45.— 45-30 Hazai Fa ........ — öta faipar ....... . 45 25 46 25 Nasebitzl . a • • ■ . . . 99 — 95.— Leránt* • ..*■•*.. 4 20 3 60 Nova .•■•*««•. 27.90 2750 Allamvaeut *.■■■•■« —.— .18 20 TrO.st . *«•«.*•< 95.50 102 40 Maevar Oakor ...... 97— 98.— ír.zólámpa • 257.50 — Réstvénysar ....... 92.— 91.— Hunsrárla mQtráeva ».»*..»« 17— 17.— Szikra ....................... —.— Pa píripar ...................... i . 53.— — — Fé ltén ...... is. —— ?18— 2““* ■•«»••••• 27.— |960 McfcMc i i«i i < i « t a —. — fuJij

Next

/
Thumbnails
Contents