Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-16 / 87. (2604.) szám

6 <PI«<^-MA.C<tAR-HIRIíflP 1931 Április 16, csütörtg! A várospolitika és a községi választások kérdéseivel foglalkozott a kér. szoc. párt kassai pártvezetöségi ülése semmi izgalom, vagy lelkiisneretfurdalás nem tükröződik kifejezésében. A leány elmondja, hogyan találkozott Kürt en­ne! egy sötét uccában, hogyan látott maga mö­gött egy gyanús férfit, hogyan érezte, hogy valami borzalmasnak kell történnie. És tényleg néhány perccel később Kürtén reátámadott. Együtt begurultak egy árokba, Kürtén pedig rájaíérdelt és fojtogatni kezdte. Azonban az ő kiáltozásaira emberek jöttek. Amikor Kür­tén hallotta a lépéseket, hajlott testtartással elmenekült. De mielőtt elmenekült volna, rettenetes bosszúságában, miután nem sike­rült a gyilkosság, kezével súlyos sebet ejtett a leány mellén, amely csak hónapokkal az­után gyógyult meg. Az elnök ezután megkérdezte a tanút, fel­ismeri-e támadóját a vádlottban. A leány megjegyezte, hogy olyan sötét volt, hogy Kiirtcnt nem tudja felismerni. A szerdai tárgyalásra újból bebocsátották a nyilvánosságot. Kürtén nek a gyilkosságok in- ditóokaira vonatkozó vallomástevése már be­fejeződött. Szerdán megkezdődött a bizonyítási eljárás. A vádlott azonban nincs már abban a nyu­godt kedélyállapotban, mint a két első tár­gyalási napon. Amikor a tárgyalóterembe lép, nehéz iz­zadtság veri ki az arcát. Nyugtalanul ül a kalitkában és idegesen tépdesi zsebkendő­jét. Először a tanuk jelentkeznek és amikor ez a formalitás befejeződik, az elnök még egyszer Kiirtenhez fordul. Elnök: Mielőtt megkezdenénk a tárgyalást, még egyszer vissza akarok térni az Ön teg­napi vallomásaira, vádlott. Tegnap éppen azon pontokban, amelyekben a legborzalma­sabb dolgokat, a legrettentőbb erkölcsi és szexuális vétségeket mondta el, teljesen hi­degnek és érzéketlennek mutatkozott. Most már azt kérdem öntől, hogy sohasem érzett megbánást tettei fölött? Kiírtén rövid ideig hallgat, majd igy vála­szol: — Biztosíthatom, elnök ur, hogy mély bá­natot érzek, különösen a szerencsétlen gyer­mekek sorsa felett. Tetteimet a legnagyobb iszonnyal szemlélem és az azokra való vissza­emlékezés egész valómat megrázza. Kérném önöket, uraim, ne fogják fel közönyösségnek, ha olyan nyugodt vagyok. Gátlásaim vannak, különösen a sajtóval szemben érzem ezeket, mert nem tudom, hogyan fogja fel a dolgokat. Egyszer igy mérlegelik tetteimet, máskor meg úgy. Én csak el akartam mondani mindent, ami lelkiismerotemet nyomja és ezért voltam olyan nyugodt. Teljes mértekben elhihetik nekem, hogy nem színház az, amit önök előtt bemutatok. Mindent mélységesen sajnálok. Elnök: Rosszul értett meg minket. Azt akartam megtudni, vajion ön akkor, amikor tetteit elkövette, nem érzett-e bánatot? Kürtén: Akkor? Soha! nAz emberek i(élete nem isién ítéleten Ezután a dialógus után, amelyet a hallgató­ság mély megrendüléssel fogadott, megkezdő- dőlt a tulajdonképpeni tárgyalás. Elsőnek a kis Klein Krisztina ügyét vették elő. Ez az ügy az első szexuális gyilkosság, amely a Kürtén lelkét terheli. Kleinék hálószobájában rárontott az alvó gyermekre, megfojtotta és elvágta a torkát. Másnap visszatért Mühliheimba, a halottas házzal szemben levő vendéglőbe ment és ott ■végighallgatta, miket beszélnek az emberek az ő gaztettéről. Klein Krisztina haláláért ak­kor a leányka nagybátyját vonták felelősség­re, aki csak nagynehezeu menekült meg a halálos büntetéstől és csupán a bizonyítékok hiányában mentették fel, de sohasem tudott menekülni a gyanútól, hogy ő unokahugának a gyilkosa. Amikor a szerencsétlen ember a háborúban elesett, ismerősei nem sajnálkoz­tak rajta és azt mondták, hogy az igazságos Isten ítélkezett felette. Klein Krisztina ügyében azt az orvosezakértöt hallgatták ki, aki 1903-ban a hullát felboncolta és orvosi szakvéleményt adott. Sade asszony bérlője Ezután Momberg bűnügyi tanácsost, a düssel­dorfi bűnügyi rendőrség vezetőjét hallgatták ki, aki elmondotta Kürtén letartóztatásának törté­netét. Kürtén letartóztatása Budlisg Lujza ismert le­velével kapcsolatban történt, aki egy barátnőjé­hez intézett levelében leirta a düsseldorfi gyil­kossal történt különös kalandját. A levél véletlenül helytelen címre érkezett és igy jutott a bűnügyi rendőrség kezére. Budliss Lujza a rendőrségnek egy nagy házblok­kot jelölt meg, amelyben Kürtén lakásának len­nie kell. Bár a rendőrtisztviselő a leánnyal együtt fenn volt Sade asszonynál, akitől Kürtén a szobát bérelte, a leány nem ismerte fel Kiírtén lakását. Csak egy Wimmer nevezetű leány tanúvallomá­sa hozta meg a bűnügy megoldását. Ez a leány abban a házban lakott, amelyben Kürtén élt és látta Kürtent Budiké Lujzával együtt. A Wim- mer-leány Budliss Lujzával abban a raktárban állt, amely Kürtén lakásának előszobájául szol­gált. Ekkor Kürtén kijött és a vízvezetékhez ment. A Wimmer-leán^ megkérdezte Budliest, vájjon ez volt-e az a férfi, akivel neki kalandja Kassa, április 15. Amint már tegnap je­lentettük, az országos keresztén yszocialista párt kassai helyi szervezeteméit párt vezető­sége népes üliélst tartott, amelyen Gros- sohimid Géza dr. szenátornak tegnapi szá­munkban ismer tetett elnöki megnyitó be­széde után Test Barna prelátns, h. polgár- mester beszámolót tartott a párt várospoli­tikai munkájáról és saját polgármesteri te­vékenységéről. Beszámolójában Tost prelátiuts rámutatott a párt városi képviselőtestületi tagjainak és tanácstagjainak minden esetben önzetlen és csak; a város érdekeit szolgáló munkájára. Ismertette az iskiolaiigyek jelenlegi állását s tudomására hozta a pártvezetőségnek, hogy az elemi iskolák kérdése oly formában nyert elintézést, hogy a város déli, részére tervezett elemi iskola 1931 folyamán, a vá­ros északi részének szánt iskola pedig 1932 folyamán épüli fel. A város északi részén építendő Iskola helyét illetőleg sikerült a földművelésügyi minisztériummal létrehozni oly megállapodást, hogy a minisztérium a jelenlegi gazdaságii iskola belsőségéből a Komeinsky-uocai vámház mellett 2000 négy­szögöl területet enged át a bérletből a vá­ros, illetőleg az iskola számára. A magyar gimnázium ügyében az iskolaügyi miniszter kilátásíba helyezte, hogy Kassán a közeljövő­ben uj csehszlovák gimnázium épül s ez esetben a premontrei rend tulajdonát képező gimnáziumépület visszaadatnéik a magyar tannyelvű gimnázium céljaira, így felszabadulna a Kováos-uocal tizenhét- tantermes elemi iskola, miáltal az elemi oktatás kérdése 10—12 évre megoldottnak látszana. A Dóm restaurálása kérdésében folytatott tárgyalásokon az a terv alakult ki, hogy a renoválás másfél milliót kitevő költségéiből a műemlékek országos bizottsá­ga 500 ezer koronát, a tartomány is 500 ezer koronát vállalna, a várost ugyancsak 500 ezer korona terhelné, ami évenkint kb- 100 ezer korona kiadást jelentene a város kiölt ségve tésébem. A munkanélküliek segé­lyezése céljaira a város annak idején egy millió koronát szavazott meg, mely ötsszeg­volt. Budliss igy felelt: „Egyáltalán nem jön számításba1*. A sikertelen találkozó dacára a Wimmer-leány a rendőrségre egy cédulát kül­dött, amelyen ez a név állott: Kürtén Péter. A mit sem sejtő asszony — Aktáinkból azután megállapítottuk, — folytatta a bűnügyi tanácsos — hogy Kürtén többszörösen büntetett ember, akinek legutóbbi büntetése házasságszédelgés miatt történt. Ami­kor másnap egy biinügyi tisztviselő ment Kürtén lakásába, a gonosztevő már eltűnt és felesége már munkába ment. Felkerestük az asszonyt munkahelyén, a kávéházban és azt mondtuk ne­ki, hogy férjével akarunk beszélni. Mikor Kürtén asszony este hazatért, ezt kér-} — Körülvettük a templomot és átengedtük Kürtén asszonyt a rendőrségi gyűrűn. Amikor Kürtén megjelent a találkozó helyén, a templom előtt rárohantunk és megkötöztük. Momberg tanácsos azután hosszabb előadást tart a bűnügyi rendőrség fáradtságos munkájá­ról, amely Kürtén letartóztatása után követke­zett. Különösen két esetet emelt ki. Amikor Kürtén bevallotta a Wanders Klára asszony ellen elkövetett merényletet, elmondot­ta, hogy hátulról kalapáccsal sújtott rá és a ka­lapács eltörött. A gyilkos szerszám . Kürtén sze­rint egy szederbokorba esett. Amig ezeket Mom- bergnek tollba mondotta, a bűnügyi tanácsos szemével ráhunyoritott az egyik bűnügyi tisztvi­selőre, aki nyomban a helyszínére sietett és a szederbokorban megtalálta a kalapácsot Kühn asszony koponyacsontjába betörött az öl­nek még egy tekintélyes részé rendelkezés­re áll. A kiadott összeget közmunkákra, uc- cák rendbehozatalára fordították. A vános területén felállított négy népkonyha-, amely­nél a párt érdekképviselete mindenütt biz­tosítva volt, saját költségvetése keretén be­lül megélt. Remélhető, hogy a tavaszi mun­kák megindulása nyomán a munkanélküli­ség enyhülni fog. Ezután Fleisdhimann Gyula dr. tartomány- gyüllési képviselő, főtitkár, az őszi községi választások jelentőségével foglalkozott. Rá­mutatott azokra a nagy készülődésekre, me­lyek a kormánypártok részéről máris meg­indultak s amelyek jórészben a mi ellenzéki pántjaink ellen irányulnak. A kormány nagy fontosságot tulajdonit a községi vá­lasztásoknak s úgy kül-, mint belpolitikai szempontból nagy szüksége volna e válasz­tásoknál a győzelemre. Az országos keresz- tényszociialiista párt kassai várospolitikája mindig a város lakosságának az érdekeit szolgálta él3 sok bajtól s felesleges kiadástól mentette meg a várost. Takarékoskodás, konszolidáció a városi gazdálkodásban, jó adminisztráció a la­kosság érdekében, jó és jól fizetett tiszt­viselői kar. Ezek a szempontok irányították a pártot és ezért nyugodt lelki ismeret tel áll ki az őszi választásokon a választó közönség elé. A keresztényszocialista párt továbbra is önzet­lenül akar dolgozni a város polgársága ér­dekében és ehhez fogja kérni a polgárság további támogatását. Az általános érdeklődéssel és helyeslés­sel fogadott előterjesztéseket élénk vita kö­vette, amelynek során Pausz Béla pártveze- tőteégi tag a városi polgárság részéről adó­fizető polgári minőségében mondott köszö­netét a helyi pártszervezet vezető emberei­nek azért az önzetlen, minden erőt megfe­szítő munkáért, amelyet úgy a képviselő­testületiben, miint a tanácsban a polgárság érdeklében kifejtettek. Az ülés után tánsasvatísora volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. dezte urától: Mit csináltál a leánnyal?. Kürtén igy válaszolt: Én tettem. Kürtén asszony: Mit tettél? Kürtén: Mindent én tettem, ha tudni akarsz valamit, gyere holnap délután a Hofgartenbe. Ezután a beszélgetés után Kürtén elhagyta a lakását, mert már közben egy más szobát bérelt. Másnap délután az asszonyt tényleg a Hofgar- tenben találta és késő éjszakáig járta vele az uccákat. Ezalatt az idő alatt férje mindent bevallott neki. — Amikor az asszony hazatért, letartóztattuk. Eleinte megtagadott minden felvilágosítást, másnap reggel azonban egyes dojgokat bevallott és elmondotta azt is, hogy délután három órára férjével az Orbis-tem- plomban találkozót beszélt meg. ló hegye. Ezt igy mondta el Kürtén. A rendőr­ség meg akart győződni a vallomás valódiságá­ról, e közbelépésére Kühn asszonyt még egyszer megoperálták e ekkor valóban megtalálták az olló letört hegyét. Az első operáció alkalmával az orvosok a csont­ban bennmaradt vasdarabot nem találták. Elke­rülte a figyelmüket. Momberg fejtegetéseinek érdekes mozzanata az a rész is, amely szerint Kürtén a rendőrségen beismerte, hogy Dörrier Erzsébet meggyilkolása után az egyik ismerősét arra szólitotta fel, hogy juhászkutyájával együtt menjen vele a gyilkos­ság színhelyére. Azt mondta barátjának, hogy a juhászkutya talán a gyilkos nyomaira fog vezetni. Lapzártakor a tanuk kihallgatása folyamatban van. A Fantom letartóztatása és első vatlomása Kétévi fegyházra Ítélték a sikkasztó mohácsi árva­széki ülnököt Mohács, április 15. Koloséváry Dénes, sikkasztó mohácsi árvaszéki ülnök bűnügy tegnap került a mohácsi törvényszék elé. . vádirat egyrendbeli folytatólagosan elkövet^ hivatali sikkasztás bűntettével vádolta K< lossváry Dénesi. A vádirat szeriint Kolossvá ry, mint Mohács aljegyzője, majd mint ám széki ülnöke, a kezelésére bizott több, mi® 160.000 pengőt elsikkasztotta. Sápadtan, kezeit idegesen tördelve, állott ; bíróság elé a bűnös árvaszéki ülnök. . Az elnök felteszi az első kérdést: — Bűnösnek érzi magát? — Igen, bűnös vagyok. A továbbiakban Kolossváry elmondotta hogy az első visszaélést még 1925-ben követti el és azóta állandóan elsikkasztotta a kezén bizott pénzeket. Mindig nagyobb és nagyobl összegekre volt szüksége, mert a hiányt pő tolni kellett és költséges élete nagyon sol pénzt emésztett fel. A bűnös ember bevallotta mind a száz nyolcvannégy rendbeli sikkasztást, amelyeke' azzal magyarázott, hogy oly nagy volt benne a bizalom, hogy ezzel kénye-kedve szerint visz szaélhetett. A törvényszék a bizonyítási elájrás lefoly­tatása után ma délelőtt hirdette ki ítéletéi amely szerint Kolossváryt hét évi f egyházra, tiz évi hivatalvesztésre és politikai jogainak tiz évre való felfüggesztésére Ítélte. A védő enyhítésért, az ügyész pedig súlyosbítás miatt fellebbezett. Pönresztes Sett a Latorica a beregujfalusi „birtok- háboritási*' pörben Beregszász, április 15. (Saját tudósi tónktól.) Beregiujfalunak — a főleg állattenyésztésiből élő szegény község­nek — az államfordulat előtt volt egy legelő- bérlete, melyet később a földhivatal a Kom- lós községibelteknek juttatott. A legelő nélkül maradt beregujfalusiak utóbb a legelőtörvény alapján a Scthöniborn-féle birtokból mintegy 1000 holdnyd legelőterületet kaptak kényszer- bérletre. A Bignon francia tőkése9oport, mely Latorica néven alakult meg és amely közben kibérelte a Schönborn-uradalmat, különböző akciókat indított, hogy a bénysaerbérlietek- nek réget vessen. Ez részben sikerült is, de a b e regujf a tusiak­ká 1 szemben az akció osődöt mondott. 1930. évben a régi legelőtörvény lejárt, as uj pedig még nem lépett érvénybe és ezt a helyzetet szerette volna felhasználni a Lato­rica, amikor a beregujfalusiak legelőjét traktorokkal föl akarta szánhatni. Az elkeseredett bereguj* falusiak azonban ellenszegültek és a felhá­borodás oly nagy volt, hogy a legelő lel* szántását abba kellett hagyni. Az időközben érvénybe lépett legelő törvény folytán pedig a beregujfalusiak nyugodtan legeltettek tovább. A Latorica ezután közigazgatási bírósági utón igyekezett a legelőt visszaszerezni. Első­sorban a közigazgatási hatóságoknál jelentést tettek, hogy a beregujfalusiak nem tartják rendben a legelőt és ezért a törvény értelmé­ben a kónyszerbérletet meg kell szüntetni. A legelő törvénynek tényleg van ilyen intéz­kedése, azonban azzal a megkötéssel, hogy a bérlet megszüntetésének kimondása előtt a bérlőt fel kell szólítani a legelő rendbehoza­talára. A beregszászi járási hivatal ezt a felszólí­tást el is küldte, de nem a legelőbérlőknek, hanem Beregujfalu községnek és ez a fel­szólítás azoknak nem jutott tudomására. A szakértők szerint a legelő még a felszólí­tás előtt is olyan jó karban volt, hogy az a Latorica bármelyik legelőjével vetekedett. Ez volt a beregujfalusiak ellen intézett ak­ciónak az egyik része, a másik, a bírósági! utón indított pedig most került a beregszászi járásbíróságnál tárgyalás alá. A Latorica birtokháboritási pert indított kétszáz beregujfalusi gazda ellen azzal az indokolással, hogy a legelőtörvénynek nem tettek eleget és a legelőt jogosulatlanul használják. Az ügyet a beregszászi járásbíróság vezetője, Szakady Géza tárgyalta és a beregiujfalusiak védelmét Klein Jenő dr., Kubowich Géza d'r., Polchy István dr. és Simon Mózes dr. ügyvé­dek látták el. A bíróság a Latorica keresetét teljes egé­szében elutasította és megállapította, hogy semmiféle birtokháborítás nem történt, mert hiszen ilyet mint birtokoiiLeliUi bérlők nem követhettek ek SZEPLOT, ' májfoítot és mindenfajta bőrbetegséget azonnal . .. megszünteti a világhírű FŐLDES-fféle aradi |Z Hargit-créme * szappan ára Ké lO.- KÉ 8-— Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivel a Margit-crémet sokan utánozzák, saját érdekében csak eredeti védjegyünk­kel leragasztott dobozt fogadjon el. Nyitva, vagy kimérve, eredeti Margit-créme sehol nem kapható. FBIarákat Csehszlovákia részére: „Sz. Erzsébet" gyógyszertár Bratislava > (Pozsony), Dunajská ulica 2íslo 38*

Next

/
Thumbnails
Contents