Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-16 / 87. (2604.) szám
1931 április 16, csütörtök. tpiWGftltMAC&ait-HIKLAg 3 gondoskodjanak a rend és nyugalom megŐTzé- Béről. Nagy baj, hogy Katalóniából nem érkezeik autentikus jelentések. Spanyolországnak ez iá része szemmelláthatóan teljesen elszakadt Madridtól és önálló törvényszerűség szerint fejlődik. A katalóniai munkásság sokkal radikálisabb a madridinál s így északon még sok meglepetés történhet. Alfonz elutazott, de nem mondott le a trónról! r Marid, április 15. Egy legújabb jelentés szerint a király tegnap nem irt alá lemondási nyilatkozatot, azaz formálisan nem mondott le jogairól és egyelőre a külföldön is Spanyol- ország királya marad. A királyhoz közelálló körök szerint Alfonz csak ezért utazott külföldre, hogy elkerülje a polgárháborút. Ha az uj köztársasági forma konszolidálódik, akkor a király jogai amúgy is elévülnek, de ha a köztársaság nem szilárdul meg, akkor a spanyolok mindig számíthatnak Alfonzra, aki bármikor hajlandó visszatérni és újra átvenni az uralmat és a felelősséget. Az első menekültek Parisban Páris, április 15. Lord Crow, a spanyol királyné testvére tegnap Spanyolországból Párisba érkezett politikai barátainak társaságában, Lord Crow a közeli napokban Londonba akar utazni és nem volt hajlandó nyilatkozni a spanyolországi eseményekről. Ideérkezett jelentések szerint a monarchia számos magasrangu tisztviselője, sok ismert spanyol politikus és az arisztokrácia Icgkivállóbb tagjai ugyancsak elhagyják az országot. Az emigránsok nagy része Franciaországban telepedik meg. A királynét és kíséretét ma este írunba várják, ahol a francia kormány két szalónkocsit bocsát az előkelő idegenek rendelkezésére. A királynő holnap reggel 9 óra 15 perckor érkezik Párisba a Quai d‘ Orsay-i pályaudvaron. A külföld állásfoglalása Paris, április 15. A párisi lapok pártállásra való tekintet nélkül leplezetlen örömmel és szívélyesen üdvözlik & spanyol forradalom diadalát. A Quotidien szerint a köztársaság valószínűleg állandó marad az Ibériai félszigeten, mert a demokrácia végre diadaiilmas- kodott ott. A lapok megállapítják, hogy a történelemben még soha sem fordult elő, hogy a trónt az általános választójog alapján döntsék ineg. A Petit Journal szerint a fiatal! spanyol köztársaságot két nagy veszély fenyegeti: a pezéta állandó zuhanása és a katalon szepa- tista mozgalom. London, április 15. A legtöbb angol lap elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon a spanyol királyi család Angliában fog-e lakni vagy másutt. Hir szerint Alfonz Anglliába jön s ugyanabban a bognori kastélyban telepszik le, amelyet Sir Arthur du Gróss tavaly a súlyosan beteg György király rendelkezésére bocsátott. A pyreneusi félszigeten történt események nagy mértékben befolyásolni fogják a walesi herceg utazását is, mert — mint ismeretes — a walesi herceg Délamerikából visszatérve Lissabonban ki akart szállni és hivatalosan meg akarta látogatni Portugáliát és Spanyolországot. Ez a látogatás a közbejött események miatt valószínűleg elmarad. Köztársasági lobogó a prágai spanyol követségen Prága, április 15. Prágáiban élő spanyolok ma délelőtt a spanyol köztársaság kikiáltásáról szóló hírek vétele után azonnal a spanyol követségre tartottak, ahol követelték, hogy a követség hivatalnokai tűzzék ki a vörös-sár- ga-lila színű köztársasági spanyol lobogót. Ma dél óta tényleg ez a zászló leng a prágai spanyol követség épületén. Alfonz király zaklatott élete Prága, április 15. XIII. Alfonz spanyol király 1886 május 17-én született Madridiban. Születéseikor azonnal királlyá proklaimálitálk, mert atyja néhány hónappal előbb meghalt így XIII. Alfonz a jelenkor egyetlen ,,szüle tett királya" volt. Anyja, a Habsburg-csalódból származó Mária Krisztina 10O2 Lg uralkodott helyette. Tizenhat éves korában Alfonz nagykorú lett és a Bourbon-házi törvények alapján átvehette az uralmait. 1905-ben nagy külföldi utazást végzett 8 mindenekelőtt meglátogatta Ausztriát, anyjának hazaiját, majd Németországot, Angliát és Franciaországot. Amikor Párásban Loubet köztársasági ©'nőkkel egy ünnepi felvonulás alkalmával kocsiba szélűit, ismereteién tettesek bombát dobtak a kocsi elé és Alfonzét csali a véletlen mentette meg a biztos haláltól. Húsz éves korában, 1906-ban. házasságot kötött a Batten- bergek angol ágából származó Viktória Eugénia hercegnővel. Nászutija alkalmával ismét merényletet követtek el kocsija ellen, de a királyi pár csodálatosképpen sértetlen maradt, mig a bomba a király környezetében sóik áldozatot követelt. Alfonz uralkodási idejét állandó nyugtalanság jellemezte. A hires Marokkó konfliktusok mór a háború előtt az egyik krízisből a másikba taszították Spanyol- országot. Ganeleas miniszterelnököt meggyilkolták és 1913 áprilisában egy katonai szemle alkalmával újabb merényletet követtek el a király ellen. A két Alfonz ellen leadott lövés azonban célt tévesztett. 1913 óta bizonyos közeledés történt Spanyolország és az antant között, de Alfonz országa a háború alatt mégis semleges maradt. Alfonz-t a spanyol nép a háború utáni marokkói hadjárat; óta nem szerető, mert ez a háború rosszul végződött. A legALCALA ZAMORA, az uj köztársaság elnöke, választási beszédet mond. — Alatta keretben MIGUEL MAURA, belügyminiszter. nagyobb hiba, amit a király elkövetett, az volt amikor a szerencsétlen gyarmati háború után. „a nép megnyugtatására" katonai diktatúrát hirdetett Kelet szlovenezkó járási székhelyén 85 év óta fönnálló, jólberendezett vas- és vegyeskereskedés a tulajdonos magas kora és betegsége miatt mielőbb eladd. Megfelelő tökével rendelkező szakmabeli társ is figyelembe jöhet. \ Megkereséseket a kiadóhivatal továbbit „Uj vasútvonal" jelige alatt. és sutba dobta az alkotmány rendelkezéseit. Primo de Rivera diktatúrája 1923-tól 1930-ig tartott. A spanyol nép egyre nagyobb ellenállást tanúsított és Primo de Rivera végül kénytelen volt lemondani. Berenguer tábornok, a diktátor utódja, egy évig állt a kormány élén, de a felzafclatotit kedélyeket ő sem tudta lécéit lnpitani, épp úgy mint Aznar tengernagy sem, aki három hónap óta gyakorolta az uralmat. A községi választások véget vetettek a népszerűt lenné vált király uráliménak és Alfonz kénytelen volt elhagyni a trónt. Az exkirály a Bourbonok spanyol ágába tartozott, amely ág V. Fülöppel 1700-ban jutott trónra Spanyolországban. A király házasságából hat gyermek származott: a trónörökös, az asztu- riai herceg, aki most huszonnégy éves, mig Jaime infáng huszonhárom éves, Beatrix infánsnő huszonkét éves. A gyermekek közül eddig egyik sem házasodott meg. A spanyol udvarnál élt a király unokatestvére is, akinek nővérét, Izabellát, Zamojszki lengyel gróf vette el. Mint ismeretes, Zamojszki gróf és felesége Szloven- szkón laknak a iublói kastélyban. A spanyol király trónvesztésével kapcsolatban gyakran fölmerült az a hir, hogy Alfonz Szlovenszkóra költözik unokanővéréhez. A spanyol monarchia bukásával a Bourbon- ház teljesen kiválik az aktív európai uralkodócsaládok közül. Mint ismeretes, a Bourbonok Franciaországból származnak, ahol uralmukat az 1830-as forradalom döntötte meg. Ugyancsak Bourbonok uralkodtak Szicíliában is, mindaddig, amig Szicíliát nem egyesítették az olasz királysággal. Ugyaneddig az ideig a parmai hercegségben is Bourbonok uralkodtak. Zita királyné Bourbon hercegi családból származott. A spanyol Bourbonoknak egy másik ága is van, az úgynevezett karlista ág, amely 1855-ig uralkodott Spanyolországban. Ennek az ágnak jelenlegi feje Jakab madridi herceg, aki hatvanegy éves és Bécs mellett él. Spanyolország története az elmúlt száz évben A spanyol monarchia története a múlt század folyamán rendkívül mozgalmas volt. A napolenoni háborúk után a madridi Cortes a Bourbon származású VII. Ferdinándot ismerte el királynak. Ferdinánd csakhamar szét- kergette az őt megválasztó alkotmányos parlamentet és bevezette az abszolutizmust. 1820- ban forradalom tört ki, de a király leverte a lázadást és a reakció még korlátlanabbul uralkodott. VII. Fredinánd 1883-ban meghalt, mivel nem volt gyermeke, az általános felfogás és az addigi rendszer szerint öccsének, Don Carlosnak kellett volna átvennie az uralmat. Amikor Ferdinándnak 1830-iban negyedik feleségétől két leánygyermeke származott, a király kierőszakolta a pragmatika szankció bevezetését. Don Carlos tiltakozott a trónöröklési rend újfajta szabályozása ellen és Ferdinánd halála után kitört a polgárháború. II. Izabella 1833-ban fölvette a királyi címet, de ugyanakkor Don Carlos is mint király szerepelt. A kari-isták a klérussal szövetkezve ádáz harcot vívtak Izabella ellen, akit a liberálisok támogattak. A progresszivistáknak még Izabella sem volt elég liberális és számos felkelést szítottak ellene. 1839-ben Izabella végleg leverte a karlistákat, majd 1845-ben megváltoztatta az alkotmányt. Az alkományrevizió azonban annyira reakciós volt, hogy a progresszivisták 1868-ban föllázadtak a királynő ellen és Alco- leainál megverték a királynő csapatait. Izabella külföldre menekült és 1869-ben a cortez Újra átvette az uralmat Madridban. Az uj alkotmány 1869 junius 2.-án lépett életbe és vallásszabadságot hirdetett. Prím miniszterelnök másfél évig keresett királyt, de nem talált alkalmas férfiút Európában. Prim meggyilkolása után az aostai herceg uralkodott I- Ama- deus néven (1870—73), 1873-ban a cortez kikiáltotta a köztársaságot, de 1874-ben Martiné^ Campoz hadjáratot indított a madridi köztársaság ellen és 1876-ban sikerült is a cortez ellenállását megtörni és Izabella fiát, XII. Alfonzt a trónra segíteni. XII. Alfonz uralkodása alatt játszódott 'le a hires kubai fölkelés és megkezdődött a katalóniai szeparatista mozgalom. XII. Alfonz 1885-ben meghalt és postihumus fia, XIII. Alfonz 1886-ban átvette az uralmat. 1896-ban, a király anyjának, Mária Krisztinának régenssége alatt a Fülöp-szi- geteken kiütött a forradalom s 1895-ben a többi amerikai spanyol gyarmat is csatlakozott a lázadókhoz. Amikor 1898 február 15.-én Havanna kikötőjében egy amerikai cirkáló a levegőibe repült, az Egyesült Államok kormánya felhasználta az alkalmat, hogy hadat üzenjen Spanyolországnak és megkaparintsa az értékes gyarmatokat. Spanyolország elvesztette a háborút és a párisi béke (1898 december 10.) véget vetett amerikai uralmának. Az ország ékkor súlyos anyagi helyzetbe került és kénytelen volt sorra eladogatni többi gyarmatait. JÜIL Alfonz Álfon* tr ónör ök öc Ena királyné rr,.c«tfj»5agaBBSM9g3«aBagaMMWP««aiwii«MiJMMawMi— Heíssnar igazságügyminiszter kassai nyilatkozata a sziovenszkéí birókiányról Kassa, április 15. (Kassai szerkesztőségimik telefonjoleutése.) Meissner igazságügyminisz- ter kassai utjának céljáról nyilatkozott egy kassai szlovák lap munkatársa előtt és többek között kijelentette, hogy utjának célja az, hogy megvizsgálja a kassai Ko-mensky-intézetet, amit a fiatalkorúak feletti bíráskodásról szóló törvény uj feladatokkal ruház fel. A közeljövőben fog eldőlni ugyanis, hogy a Kern ensky-intézetet meghagyják-e továbbra is javítói ntézetnek, vagy pedig belevonják-e az igazságügy szolgálatába, amely esetben az intézet jelentős átépítésre szorul. A miniszter ezután nyilatkozott a szloven- szkói és ruszinszkói biróhiányról és kijelentette, hogy ennek az az oka, hogy az itteni fiatalság elzárkózik a bírói pálya elöl. amin az sem segített, hogy a kormány ösztöndíjakkal akarta elősegíteni a bírói pályára készülő fiatal jogászok tanulmányait. Különösen a szlovák ifjúság visszahúzódása a bírói pálya elől ölt katasztrofális mértéket és ez az oka annak, hogy a kormány cseh bírákat kényfelen kinevezni Szlovenszkóra és még így sem tudja betölteni az összes rendszer esi tett helyeket. Ehhez járul még az is, hogy az itt működő cseh bírák nagyrésze visszahelyezését kérte a történelmi országrészekbe, úgy hotgy az igazságügyi kormány most nagy dilemma előtt áll, mert ha ezeket a kérelmeket teljesítené, akkor válságba kerülne az igazságszolgáltatás. Ezért nagyon üdvösnek tartaná, hogy ha a szlovén szkói ifjúság minél nagyobb számban lépne a bírói pályára. A király 1902-ben személyesen átvette az uralmat és kezdetben sikeresen intézte hazájának sorsát. Az a’gecírási konferencia biztosította Spanyolország afrikai érdekeit és Maura miniszterelnök 1907-ben stabilizálni tudta az ország pénzügyeit is. Az 1809-ben kiütött iné- liliai háború szerencsétlen eredménye következtében júliusban Barcelonában kiütött a forradalom, amelyet sikerült leverni. Camalejas liberális kabinettje 1910-ben konkordátumot kötött a pápával és ismét jobb atmoszférát teremtett az országban. A miniszterelnököt azonban 1912 november 12.-én meggyilkolták és a helyét átvevő Romanones gróf nem tudta fönntartani az ország tekintélyét. Poincaré 1913 októberében meglátogatta Madridét és megkísérelte, hogy Spanyolországot bevonja a németellenes szőve tsógfbei Spanyolország éts Franciaország között ugyan nagy, közeledés történt, de a háborúban Spanyolország mégis semleges tudott maradni. 1919-bon a katalánok újra autonómiát követeltek és különben is általános zavargások támadtak az országban. 1920 áprilisában Joffre marsall barcelonai látogatása alatt súlyos szeparatista tüntetések zajlottak le, amelyeket Dato miniszterelnök kegyetlenül megtorolt. Dal ót 1921 március 8-án Madridban meggyilkolták. Barcelonában és egész Katalomiában egymásra halmozódtak a merényletek, a nyugtalanságok, éis Katalónia főkapitánya, Primo de Rivera sem tudott megbirkózni velük. Spanyqlország marokkói gyarmatán már a háború alatt veszedelmes volt a helyzet A felzaklatott nép megnyugtatására a spanyol király 1921 júliusában elhatározta, hogy végleg leszámol Marokkóval és egy népszerű győzelemmel helyreállítja megingott tekintélyét. A hős bennszülöttek azonban kemény ellentiállást tanúsítottak s a háború nem sikerült úgy, ahogy Alfonz akarta volna. A nép forrong a ni kezdett s a parlament Alfonz ellen foglalt állást. A sarokba- szoritotit király 1923 szeptember 13-án megtagadta az alkotmányt és diktatórikus teljhatalmat ruházott Primo de Riiverára. A' diktátor kilenc tábornokból direktóriumot alkotott és ennék segítségével kormányzott. A marokkói háborút 1923-ig .sikeresein likvidálni tudta és az ország külpolitikája is megerősödött, de a belföldön a helyzet egyre veszedelmesebbé vált. Jóformán minden évben felkeléseket kellett elnyomni, köztük a legveszedelmesebbeket Barcelonában. A nép elégedetten volt és a tüzértisztek 1928- ban, a diákok 1929-ben föllázadtak. A néip nyomása alatt a király 1929-bem uj alkotmányt dolgozott ki s Primo de Rivera 1930- ban kimondott, miután fasisztaizü parlamentje neim nyerte meg a nép tetszését. Primo de Rivera lemondása után a nép ellenakciója jóformán hétről-hétire nőtt. Berenguer sem tudott békét teremteni, sőt utódja, Aznar sem. 1930 decemberében sikerült aiz első köztársasági forradalmat elfojtani, de a mozgalom tovább nőtt. Az április 12-iki általános községi választások bebizonyították, hogy az ország túlnyomó többsége a köztársasági államforma hive.
