Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-16 / 87. (2604.) szám

1931 április 16, csütörtök. tpiWGftltMAC&ait-HIKLAg 3 gondoskodjanak a rend és nyugalom megŐTzé- Béről. Nagy baj, hogy Katalóniából nem érkez­eik autentikus jelentések. Spanyolországnak ez iá része szemmelláthatóan teljesen elszakadt Madridtól és önálló törvényszerűség szerint fej­lődik. A katalóniai munkásság sokkal radikáli­sabb a madridinál s így északon még sok meg­lepetés történhet. Alfonz elutazott, de nem mondott le a trónról! r Marid, április 15. Egy legújabb jelentés sze­rint a király tegnap nem irt alá lemondási nyilatkozatot, azaz formálisan nem mondott le jogairól és egyelőre a külföldön is Spanyol- ország királya marad. A királyhoz közelálló körök szerint Alfonz csak ezért utazott kül­földre, hogy elkerülje a polgárháborút. Ha az uj köztársasági forma konszolidálódik, akkor a király jogai amúgy is elévülnek, de ha a köztársaság nem szilárdul meg, akkor a spa­nyolok mindig számíthatnak Alfonzra, aki bármikor hajlandó visszatérni és újra átvenni az uralmat és a felelősséget. Az első menekültek Parisban Páris, április 15. Lord Crow, a spanyol királyné testvére tegnap Spanyolországból Párisba érkezett politikai barátainak társa­ságában, Lord Crow a közeli napokban Lon­donba akar utazni és nem volt hajlandó nyi­latkozni a spanyolországi eseményekről. Ideérkezett jelentések szerint a monarchia számos magasrangu tisztviselője, sok is­mert spanyol politikus és az arisztokrácia Icgkivállóbb tagjai ugyancsak elhagyják az országot. Az emigránsok nagy része Fran­ciaországban telepedik meg. A királynét és kíséretét ma este írunba várják, ahol a fran­cia kormány két szalónkocsit bocsát az elő­kelő idegenek rendelkezésére. A királynő holnap reggel 9 óra 15 perckor érkezik Párisba a Quai d‘ Orsay-i pályaudvaron. A külföld állásfoglalása Paris, április 15. A párisi lapok pártállásra való tekintet nélkül leplezetlen örömmel és szívélyesen üdvözlik & spanyol forradalom diadalát. A Quotidien szerint a köztársaság valószínűleg állandó marad az Ibériai félszi­geten, mert a demokrácia végre diadaiilmas- kodott ott. A lapok megállapítják, hogy a tör­ténelemben még soha sem fordult elő, hogy a trónt az általános választójog alapján dönt­sék ineg. A Petit Journal szerint a fiatal! spa­nyol köztársaságot két nagy veszély fenyegeti: a pezéta állandó zuhanása és a katalon szepa- tista mozgalom. London, április 15. A legtöbb angol lap el­sősorban azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon a spanyol királyi család Angliában fog-e lakni vagy másutt. Hir szerint Alfonz Anglliába jön s ugyanabban a bognori kastélyban telepszik le, amelyet Sir Arthur du Gróss tavaly a sú­lyosan beteg György király rendelkezésére bocsátott. A pyreneusi félszigeten történt ese­mények nagy mértékben befolyásolni fogják a walesi herceg utazását is, mert — mint is­meretes — a walesi herceg Délamerikából visszatérve Lissabonban ki akart szállni és hivatalosan meg akarta látogatni Portugáliát és Spanyolországot. Ez a látogatás a közbejött események miatt valószínűleg elmarad. Köztársasági lobogó a prágai spanyol követségen Prága, április 15. Prágáiban élő spanyolok ma délelőtt a spanyol köztársaság kikiáltásá­ról szóló hírek vétele után azonnal a spanyol követségre tartottak, ahol követelték, hogy a követség hivatalnokai tűzzék ki a vörös-sár- ga-lila színű köztársasági spanyol lobogót. Ma dél óta tényleg ez a zászló leng a prágai spa­nyol követség épületén. Alfonz király zaklatott élete Prága, április 15. XIII. Alfonz spanyol király 1886 május 17-én született Madridiban. Születése­ikor azonnal királlyá proklaimálitálk, mert atyja né­hány hónappal előbb meghalt így XIII. Alfonz a jelenkor egyetlen ,,szüle tett királya" volt. Anyja, a Habsburg-csalódból származó Mária Krisztina 10O2 Lg uralkodott helyette. Tizenhat éves korá­ban Alfonz nagykorú lett és a Bourbon-házi törvé­nyek alapján átvehette az uralmait. 1905-ben nagy külföldi utazást végzett 8 mindenekelőtt megláto­gatta Ausztriát, anyjának hazaiját, majd Németor­szágot, Angliát és Franciaországot. Amikor Párás­ban Loubet köztársasági ©'nőkkel egy ünnepi fel­vonulás alkalmával kocsiba szélűit, ismereteién tet­tesek bombát dobtak a kocsi elé és Alfonzét csali a véletlen mentette meg a biztos haláltól. Húsz éves korában, 1906-ban. házasságot kötött a Batten- bergek angol ágából származó Viktória Eugénia hercegnővel. Nászutija alkalmával ismét merényle­tet követtek el kocsija ellen, de a királyi pár cso­dálatosképpen sértetlen maradt, mig a bomba a király környezetében sóik áldozatot követelt. Alfonz uralkodási idejét állandó nyugtalanság jellemezte. A hires Marokkó konfliktusok mór a háború előtt az egyik krízisből a másikba taszították Spanyol- országot. Ganeleas miniszterelnököt meggyilkolták és 1913 áprilisában egy katonai szemle alkalmával újabb merényletet követtek el a király ellen. A két Alfonz ellen leadott lövés azonban célt tévesztett. 1913 óta bizonyos közeledés történt Spanyolország és az antant között, de Alfonz országa a háború alatt mégis semleges maradt. Alfonz-t a spanyol nép a háború utáni marokkói hadjárat; óta nem szerető, mert ez a háború rosszul végződött. A leg­ALCALA ZAMORA, az uj köztársaság elnöke, választási beszédet mond. — Alatta keretben MIGUEL MAURA, belügyminiszter. nagyobb hiba, amit a király elkövetett, az volt amikor a szerencsétlen gyarmati háború után. „a nép megnyugtatására" katonai diktatúrát hirdetett Kelet szlovenezkó járási székhelyén 85 év óta fönnálló, jólberendezett vas- és ve­gyeskereskedés a tulajdonos magas kora és betegsége miatt mielőbb eladd. Megfelelő tökével rendelkező szakmabeli társ is figyelembe jöhet. \ Megkereséseket a kiadóhivatal továbbit „Uj vasútvonal" jelige alatt. és sutba dobta az alkotmány rendelkezéseit. Primo de Rivera diktatúrája 1923-tól 1930-ig tartott. A spanyol nép egyre nagyobb ellenállást tanúsított és Primo de Rivera végül kénytelen volt lemondani. Berenguer tábornok, a diktátor utódja, egy évig állt a kormány élén, de a felzafclatotit kedélyeket ő sem tudta lécéit lnpitani, épp úgy mint Aznar ten­gernagy sem, aki három hónap óta gyakorolta az uralmat. A községi választások véget vetettek a népszerűt lenné vált király uráliménak és Alfonz kénytelen volt elhagyni a trónt. Az exkirály a Bourbonok spanyol ágába tar­tozott, amely ág V. Fülöppel 1700-ban jutott trónra Spanyolországban. A király házasságából hat gyermek származott: a trónörökös, az asztu- riai herceg, aki most huszonnégy éves, mig Jaime infáng huszonhárom éves, Beatrix infáns­nő huszonkét éves. A gyermekek közül eddig egyik sem házasodott meg. A spanyol udvarnál élt a király unokatestvére is, akinek nővérét, Izabellát, Zamojszki lengyel gróf vette el. Mint ismeretes, Zamojszki gróf és felesége Szloven- szkón laknak a iublói kastélyban. A spanyol király trónvesztésével kapcsolatban gyakran fölmerült az a hir, hogy Alfonz Szlovenszkóra költözik unokanővéréhez. A spanyol monarchia bukásával a Bourbon- ház teljesen kiválik az aktív európai uralkodó­családok közül. Mint ismeretes, a Bourbonok Franciaországból származnak, ahol uralmukat az 1830-as forradalom döntötte meg. Ugyancsak Bourbonok uralkodtak Szicíliában is, mindaddig, amig Szicíliát nem egyesítették az olasz király­sággal. Ugyaneddig az ideig a parmai hercegség­ben is Bourbonok uralkodtak. Zita királyné Bourbon hercegi családból származott. A spanyol Bourbonoknak egy másik ága is van, az úgyne­vezett karlista ág, amely 1855-ig uralkodott Spanyolországban. Ennek az ágnak jelenlegi feje Jakab madridi herceg, aki hatvanegy éves és Bécs mellett él. Spanyolország története az elmúlt száz évben A spanyol monarchia története a múlt szá­zad folyamán rendkívül mozgalmas volt. A napolenoni háborúk után a madridi Cortes a Bourbon származású VII. Ferdinándot ismer­te el királynak. Ferdinánd csakhamar szét- kergette az őt megválasztó alkotmányos parla­mentet és bevezette az abszolutizmust. 1820- ban forradalom tört ki, de a király leverte a lázadást és a reakció még korlátlanabbul ural­kodott. VII. Fredinánd 1883-ban meghalt, mi­vel nem volt gyermeke, az általános felfogás és az addigi rendszer szerint öccsének, Don Carlosnak kellett volna átvennie az uralmat. Amikor Ferdinándnak 1830-iban negyedik fele­ségétől két leánygyermeke származott, a ki­rály kierőszakolta a pragmatika szankció beve­zetését. Don Carlos tiltakozott a trónöröklési rend újfajta szabályozása ellen és Ferdinánd halála után kitört a polgárháború. II. Izabella 1833-ban fölvette a királyi címet, de ugyanak­kor Don Carlos is mint király szerepelt. A kari-isták a klérussal szövetkezve ádáz harcot vívtak Izabella ellen, akit a liberálisok támo­gattak. A progresszivistáknak még Izabella sem volt elég liberális és számos felkelést szí­tottak ellene. 1839-ben Izabella végleg lever­te a karlistákat, majd 1845-ben megváltoztatta az alkotmányt. Az alkományrevizió azonban annyira reakciós volt, hogy a progresszivisták 1868-ban föllázadtak a királynő ellen és Alco- leainál megverték a királynő csapatait. Izabella külföldre menekült és 1869-ben a cortez Újra átvette az uralmat Madridban. Az uj alkot­mány 1869 junius 2.-án lépett életbe és vallás­szabadságot hirdetett. Prím miniszterelnök másfél évig keresett királyt, de nem talált al­kalmas férfiút Európában. Prim meggyilkolá­sa után az aostai herceg uralkodott I- Ama- deus néven (1870—73), 1873-ban a cortez ki­kiáltotta a köztársaságot, de 1874-ben Martiné^ Campoz hadjáratot indított a madridi köztár­saság ellen és 1876-ban sikerült is a cortez ellenállását megtörni és Izabella fiát, XII. Alfonzt a trónra segíteni. XII. Alfonz uralko­dása alatt játszódott 'le a hires kubai fölkelés és megkezdődött a katalóniai szeparatista mozgalom. XII. Alfonz 1885-ben meghalt és postihumus fia, XIII. Alfonz 1886-ban átvette az uralmat. 1896-ban, a király anyjának, Má­ria Krisztinának régenssége alatt a Fülöp-szi- geteken kiütött a forradalom s 1895-ben a töb­bi amerikai spanyol gyarmat is csatlakozott a lázadókhoz. Amikor 1898 február 15.-én Ha­vanna kikötőjében egy amerikai cirkáló a le­vegőibe repült, az Egyesült Államok kormánya felhasználta az alkalmat, hogy hadat üzenjen Spanyolországnak és megkaparintsa az érté­kes gyarmatokat. Spanyolország elvesztette a háborút és a párisi béke (1898 december 10.) véget vetett amerikai uralmának. Az ország ékkor súlyos anyagi helyzetbe került és kény­telen volt sorra eladogatni többi gyarmatait. JÜIL Alfonz Álfon* tr ónör ök öc Ena királyné rr,.c«tfj»5agaBBSM9g3«aBagaMMWP««aiwii«MiJMMawMi— Heíssnar igazságügyminiszter kassai nyilatkozata a sziovenszkéí birókiányról Kassa, április 15. (Kassai szerkesztőségimik telefonjoleutése.) Meissner igazságügyminisz- ter kassai utjának céljáról nyilatkozott egy kassai szlovák lap munkatársa előtt és töb­bek között kijelentette, hogy utjának célja az, hogy megvizsgálja a kassai Ko-mensky-in­tézetet, amit a fiatalkorúak feletti bíráskodás­ról szóló törvény uj feladatokkal ruház fel. A közeljövőben fog eldőlni ugyanis, hogy a Ke­rn ensky-intézetet meghagyják-e továbbra is javítói ntézetnek, vagy pedig belevonják-e az igazságügy szolgálatába, amely esetben az in­tézet jelentős átépítésre szorul. A miniszter ezután nyilatkozott a szloven- szkói és ruszinszkói biróhiányról és kije­lentette, hogy ennek az az oka, hogy az it­teni fiatalság elzárkózik a bírói pálya elöl. amin az sem segített, hogy a kormány ösz­töndíjakkal akarta elősegíteni a bírói pá­lyára készülő fiatal jogászok tanulmányait. Különösen a szlovák ifjúság visszahúzódása a bírói pálya elől ölt katasztrofális mértéket és ez az oka annak, hogy a kormány cseh bírá­kat kényfelen kinevezni Szlovenszkóra és még így sem tudja betölteni az összes rend­szer esi tett helyeket. Ehhez járul még az is, hogy az itt működő cseh bírák nagyrésze visszahelyezését kérte a történelmi országré­szekbe, úgy hotgy az igazságügyi kormány most nagy dilemma előtt áll, mert ha ezeket a kérelmeket teljesítené, akkor válságba ke­rülne az igazságszolgáltatás. Ezért nagyon üd­vösnek tartaná, hogy ha a szlovén szkói ifjú­ság minél nagyobb számban lépne a bírói pá­lyára. A király 1902-ben személyesen átvette az ural­mat és kezdetben sikeresen intézte hazájának sorsát. Az a’gecírási konferencia biztosította Spanyolország afrikai érdekeit és Maura mi­niszterelnök 1907-ben stabilizálni tudta az or­szág pénzügyeit is. Az 1809-ben kiütött iné- liliai háború szerencsétlen eredménye követ­keztében júliusban Barcelonában kiütött a for­radalom, amelyet sikerült leverni. Camalejas liberális kabinettje 1910-ben konkordátumot kötött a pápával és ismét jobb atmoszférát te­remtett az országban. A miniszterelnököt azon­ban 1912 november 12.-én meggyilkolták és a helyét átvevő Romanones gróf nem tudta fönn­tartani az ország tekintélyét. Poincaré 1913 októberében meglátogatta Madridét és megkísérelte, hogy Spanyolor­szágot bevonja a németellenes szőve tsógfbei Spanyolország éts Franciaország között ugyan nagy, közeledés történt, de a háború­ban Spanyolország mégis semleges tudott maradni. 1919-bon a katalánok újra autonó­miát követeltek és különben is általános za­vargások támadtak az országban. 1920 ápri­lisában Joffre marsall barcelonai látogatása alatt súlyos szeparatista tüntetések zajlot­tak le, amelyeket Dato miniszterelnök ke­gyetlenül megtorolt. Dal ót 1921 március 8-án Madridban meggyilkolták. Barceloná­ban és egész Katalomiában egymásra hal­mozódtak a merényletek, a nyugtalansá­gok, éis Katalónia főkapitánya, Primo de Rivera sem tudott megbirkózni velük. Spanyqlország marokkói gyarmatán már a háború alatt veszedelmes volt a helyzet A felzaklatott nép megnyugtatására a spa­nyol király 1921 júliusában elhatározta, hogy végleg leszámol Marokkóval és egy népszerű győzelemmel helyreállítja megin­gott tekintélyét. A hős bennszülöttek azon­ban kemény ellentiállást tanúsítottak s a há­ború nem sikerült úgy, ahogy Alfonz akarta volna. A nép forrong a ni kezdett s a parla­ment Alfonz ellen foglalt állást. A sarokba- szoritotit király 1923 szeptember 13-án meg­tagadta az alkotmányt és diktatórikus telj­hatalmat ruházott Primo de Riiverára. A' diktátor kilenc tábornokból direktóriumot alkotott és ennék segítségével kormányzott. A marokkói háborút 1923-ig .sikeresein lik­vidálni tudta és az ország külpolitikája is megerősödött, de a belföldön a helyzet egy­re veszedelmesebbé vált. Jóformán minden évben felkeléseket kellett elnyomni, köztük a legveszedelmesebbeket Barcelonában. A nép elégedetten volt és a tüzértisztek 1928- ban, a diákok 1929-ben föllázadtak. A néip nyomása alatt a király 1929-bem uj alkot­mányt dolgozott ki s Primo de Rivera 1930- ban kimondott, miután fasisztaizü parla­mentje neim nyerte meg a nép tetszését. Primo de Rivera lemondása után a nép el­lenakciója jóformán hétről-hétire nőtt. Be­renguer sem tudott békét teremteni, sőt utódja, Aznar sem. 1930 decemberében si­került aiz első köztársasági forradalmat el­fojtani, de a mozgalom tovább nőtt. Az ápri­lis 12-iki általános községi választások be­bizonyították, hogy az ország túlnyomó többsége a köztársasági államforma hive.

Next

/
Thumbnails
Contents