Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-15 / 86. (2603.) szám

1U ^RXGM-YV\AGYARH IRLAE* 1991 Aprltta IS, igenfa. KöZ^A^PAjSTAGT*. A külföldi gabonatőzsdék hírei 'ÜPrá-ga, április 13. A nemzetközi gabona­piacok irányzata a húsvéti ünnepeket követő héten semmi jelentősebb változást nem ho­zott. A búza husvét előtti áresése után, úgy Játszik, hogy legalább átmenetileg némi egyensúly áll be, mert a vezető gabonapiacok­ról nem érkeztek oly jelentésék, amelyek a búza árának nagyobb ingadozásáról számol­tak volna be. Az amerikai Farm Board készletei 200 mil­lió bushelt (54 millió métermázsát) megha­ladó mennyiséget értek el, mig a múlt év megfelelő szakáiban a készle­tek 153 millió bushelt tettek ki. Ez a tény azt mutatja, hogy a Farm Borának a gabona árának stabilizá­lására irányuló törekvései egyelőre nem realizálhatók. A Farm Board óriási készleteinek a likvidá­lását természetesen az egész világ mezőgazda­sága élénk figyelemmel kíséri. Az amerikai gabonapiacok lefolyása egyéb­ként a múlt héten nagyon szabálytalan volt. Azok a hírek, h ogy a gabona termő vidékeken sáska jelentkezett, némileg megszilárdítótták az árakat, azonban a Kanadából érkező ked­vező hírek a bessznek kedveztek. A forga­lom egyébként Chikagoban és Winnipegben is szűk keretek között mozgott. Amerika csökkenti a búzatermelést Hivatalos statisztikai jelentés szerint' az Egyesült Államokban 17.6 millió aker terüle­tet vetettek be tavaszi búzával a múlt évi 20.5 millió s a két év előtti 22 millió aker helyett. | Ez természetesen már elég jelentős korlá­tozása a vetésterületnek, a kormány kíván­sága szerint, aminek következménye a ter­més 900 ezer métermázsáml való csökke­nése lesz. Amerikában a búza helyett minden valószí­nűség szerint több kukoricát, árpát és minde­nek előtt zabot fognak termelni. A washingtoni mezőgazdasági hivatal becs­lései szerint az őszi búza állása január 1.-én 88 százalékos, április 1.-én 77 százalékos volt. A la-platai uj kukoricatermést 11 millió tonnára becsülik s igy az meghaladja m összes eddigi eredményeket, igy a négy óv előtti 8 millió tonnányi termést is. Argentína abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kukoricapiacon tulajdonképpen nincs versenytársa, mert a délafrikai és dél- európai fölöslegek tulajdonképpen jelentékte­lenek. Ismeretes, hogy a legtöbb európai államban a sertések száma a múlt évvel széni­ben csaknem kétszeresére emelkedett s igy Argentínának nem lesz sok gondja a kukorica értékesítésével. Prága, április 14. Valuták: Holland 1351.12>s, jugoszláv 58.90. német 801.50, belga 46S. magyar 586.80, romáin 19.89, svájci 649.25, dán 899, angol 163.55, spanyol 348.50, olasz 177.40, észEikoméráikat 33.56, norvég 889, francia 131.95, bolgár 23.90, svéd 900, lengyel 376.3711, osztrák 473. A európai gabonapiacokon a búzában általában nyugodt volt az irány­zat. Élénk üzlet mutatkozott az északi kikö­tőkben, ahol különösen orosz, amerikai és ausztráliai buzafajtákban nagyobb volt a for­galom. A rozsban mutatkozó gyenge kínálat akadályozta a rendes üzletet. Takarmányue- rnüekiben különösen a kukorica és a zab ért el jobb eredményeket. Nagy károkat okoz Érsekujvánttt a talajvíz Érsekújvár, április 14. A régi, híres vár viz­én tőiken most felifakad a víz. Érsekújvárnak, a hajdani erős várnak ma is szabályos hatszögbe zárt belvárosa emelkedésen fekszik, azonban a bel­várost övező külső uccák talaja mélyen fekvő. Ismeretes, hogy a hajdani híres hatszögü vár körül hatalmas vásárok húzódott, amely e Nyitra folyóval állott kapcsosaiban. A mély vizánkét ■övező földterületek is mocsarasak voltak, úgyhogy a Nyaltra folyó vizével a vár körüli területet való­ságos tóvá lehetett változtatni ostrom idején. Amikor Lápét császár stratégiai szempontból Ér­sekújvár várfalát és bástyáit leromboltatta, a vár- űrök be lett temetve. Idővel a város fejlődésével az árok helye beépült, sőt az azon kívül eső területek is fokozatosan beépítés alá kerültek. Csupán olyan részek maradl ak be épít tétlenül, amelyeket a víz állandóan él szokott önteni. Ilyen terület volt a Pirító néven ismert, a vasútvonal e nyítrai orszá­gút mentén elhúzódó terület is. Yiz alá került kér lek-omladozó házfalak, vízzel körülzárt házak a Piritóbam. A Pirító néven ismert földterület mélyebb részei beépittetlenül állottak az időnként felcsapó talajvíz miatt. Azonban az elmúlt 12 év alatt a viz — talán szárazságok miatt — teljesen eltűnt. így a szóbanforgó területek be­építésére engedélyt adtak. Egész uj uccák nyíltak a Pirftóban. Az otílakók legnagyobb meglepetésé­re már a múlt év végén talajvíz kezdett felfakadni az épületek körül. A talajvíz egyre emelkedett, úgyhogy most már valóságos tóvá változott át ez a terület. Természetes, hogy kerteket, házakat ön­tött el a viz. Házfalakat mosott alá, óriása károkat okozott és egyes családok gazdasági létalapját tette tönkre a viz. A hatóság kénytelen volt kilakoltatá­sokat is eszközölni. A vizfcárosulfcafc a váro3 műszaki osztályát okol­ják. Érthető, hogy a különösen szegény embereket ért veszteség és kár miatt a város műszaki osztá­lyát teszik felelőssé annál is inkább, mert az adott engedélyt az építésekre. Habár kétségtelen, hogy az elmúlt évek szárazsága folytán kiapadt vizterii- üietek alkalmasnak látszattak az építkezésre, mégis számolni kellett volna azzal, hogy a viz időszakom­ként vissza fog térni, amint hogy a múltban is mindig visszatért, Éreekujvárott a pincék is megtellek vízzel. A magasan fekvő belváros kivételével a város min­den részében talajvíz tört be a pincéikbe. Vannak olyan helyek, ahol fűtőberendezések, vízszivattyúik vannak elhelyezve a pincében és ilyen helyeken az épület vízellátása, valamint fűtése fennakadást szenved. Sok helyen megpróbálták a pincébe be­tört talajvizet kiszivatni, azonban ez nem vezetett eredményre, mert a kiszívott viz helyére csak­hamar újabb talajvíz tört be. Nemcsak e városban, hanem a város határában is nagy (károkat ekoz a talajvíz. Az őszi vetések igen sok helyen talajvíz aló kerültek. És mivel a talaj viz igen lassan tűnik el a földekről, a vetemé- myek teljesen tönkremennek, sőt a gazdálkodók a viz késői leapadásai miatt kénytelenek a váz alól kikerült földterül eteket parlagon hagyni. A pénzügyi hatóság nem akarja elismerni a víz­károkat. Jellemző, hogy a pénzügyi hatóság a gaz­dálkodók vízkárát nem akarja figyelembe venni és a jövedelemadó megállapításánál a múltban a vízzé1 elborított területek után, amelyre a gazda ráfizetett, éppen olyan mértékben kivetették a jövedelem adót, mint a kárt nem szenvedett földek után. Sch. Csiz5 jód-bróm gyógyfürdő. | A legerősebb jód-brőmos gyógyforrások. Kérjen prospektust a fürdöigazgatóságtól Csixffirdőn* j Emelkedett a nagykereskedelmi árindex. A nagykereskedelmi árak indexe március eleje óta az április első hetére vonatkozó ki­mutatás szerint 1.6 százalékkal emelkedett, éspedig 108.8-ről 110.5-re. Emellett az élel­miszerék és élvezeti cikkek indexe 103.7-ről 106.2-re emelkedett. A takarmánynemüek in­dexe 77.2-ről 86.6-ra emelkedett, úgy hogy a két csoport közös indexe 102.2-rőí 105.1-re növekedett meg. Az ipari anyagok indexe 116-ról 116.5-re emelkedett. A búza kivételé­vel, amely 3.4 százalékkal esett és a külföldi búzaliszt kivételével, amely 2.4 százalékkal olcsóbbodott, valamennyi más gabonanemii és őrlemény ára megszilárdult, igy a búza 4.7, a rozs 26.6, az árpa 3.4, a maláta 9.9, a zab 25.2, a borsó 3.3, a kukorica 3.7, a bel­földi búzaliszt 2, a rozsliszt 18.6, a dara 2.1, a burgonya 20.3 százalékkal megdrágult. A vaj 3.7, a belföldi háj 2, a külföldi háj 0.7, a sertéshús 4.3, a borjúhús 7.9 százalékkal emelkedett. A marhahús 7.6, az ürühus 7.3, a füstölt sonka 2.9, a tojás 17.7 százalékkal esett. Figyelemre méltó a nyersc-ukor 2.6 szá­zalékos emelkedése. Ugyancsak megdrágult a komló, tea és nyers kávé is. A fémek ára általános esést mutat éspedig az ón 4, a réz 1.2, az ólom 4.7 százalékot esett. A textilcso­portban az irányzat nem egyenletes. Mig a nyersgyapot 5.5, a pamut 2.2 százalékkal esett, addig a selyem 2, a juta 0.7, a szlo- venszkói gyapjú 4.7, a külföldi gyapjú 5 szá­zalékkal emelkedett. Jelentős a nyersbőr 16.6 százalékos drágulása. Német gyáriparosok látogatása Jugoszláviában. Belgrádiból jelenítik, hogy májusban a német gyár­ipar vezető köreiből toborzott nagyobb küldöttség érkezik Jugoszláviába. A német gyáriparosok elő­ször a zágrábi vásárt fogják megtekinteni, eztán meglátogatják az ország nagyobb ipari telepeit, végül pedig Belgrádiban tanácskozásra fognak ösz- szeülni a jugoszláv mezőgazdasági érdekképvisele­tek vezetőivel, hogy megbeszélést folytassanak a függő gazdaságpolitikai kérdéseikről. — Nem ér­dektelen ez a belgrádi hiú*, ép a mostani időkben, amikor annyi sok szó esik a nagyobb fogyasztó- feaületek létrehozására lirányuló törekvésekről. Berlin vagyona és adóssága. Berlin pénzügyei­nek most folyamatban levő szanálása alkalmával számbavették ez egyes vagyontárgyakat, úgyszin­tén a terheket is. A német főváros ingatlanvagyo­nát 3 és 14 milliárd márkára becsülik, mig a be- rendiezések értéke 687 millió, a társaságokban való részesedés pedig 511 millió márka. Ez a hatalmas vagyontömeg 1.2 miiüárdira rugó adóssággal! von megterhelve. Run a lodzi bankok ellen. Vairsóbőd jelentik: A Lodzi Kereskedelmi Bankot a háborúiból ki­folyólag nagyobb fanitadáeság terhelte, melynek törlesztését az intézet az inflációs időben elmulasz­totta. A bank csődje a Klednworth céget, a Mer- cienbanjkot, a Hnth amid Co. Bankot, a Gosibem céget és a közép európai Lüniderbank londoni fiókintézehét érzékenyen ériniffi. A megijedt közön­ség a többi bankokból is kiveszi betéteit, úgyhogy valamennyi lodzi banknál kifejezett ,.run“ észlel­hető. A szakkörökben sokam azon a véleményen vannak, hogy a baekbukás a textiliparban is érez­tetni fogja hatását, amely a Kereskedelmi Bank­kal szoros együttműködésben dolgozott­Kevés a tavaszi vetőmag. A köztársaság ©gyes vidékein jelentős hiány mutatkozik a tavaszi vetőmagvakban. Az őszi vetéseket he- lyenkint ugyanis tönkretették ősszed az ege­rek, télen a fagyok s igy a gazdák azt beszáll­tam kénytelenek s tavaszit vetnek- Különö- tm aabbatt stuMoomlc aagy. híéa& ■ Az osztrák agrárpolitika törekvése. Dolli use osztrák földmdvelétsi mimiiírzter látogatást hetit az elmúlt napokban Burgenlandiban, ahol kifejtvén agrárprogramját, megeimilitetibe, hogy az osztrák kormány arra törekszik, hogy a folyamatban levő magyar és jugoszláv kereskedelmi szerződésekben a gaibonavámokait ne kösse le, hegy a p'naoi viszo­nyokhoz alkalmazva, módjában legyen azokat emelni, vagy csökkenteni. Amemnyibeai ezek a ’ szerződések az uj kampányig nem jönnének létre, a kormány beviteli monopólium utján fog gondos­kodni e buzai'.enme'iők támogatásáról. Az állat­tenyésztéssel kapcsolatiban kijelentette, hogy a most kiadott tejforgalmi szabályzat, valamint a sertésprémium, mely a bécsi és a nagyobb városok piacain eladott sertések után illeti meg a gazdákat, jelentős támogatást jelent az osztrák állattenyész­tésnek és egyben a 15%-os prémium előmozdítja a minőségiek javítását is. Ami a borgazdaságot lillilefti, a borvámok emelése egyelőre nem lehet­séges, mert hét szerződésben van a kormány fixi- rozva, de törekedni fog azok revíziója alkalmával a borvámokat is olyan mértékben emelni, hogy ennek a fontos üzemágmaík megfelelő rentabilitást nyújtsanak. Hollandiában sem lesznek többé aranyérmek a forgalomban. A Holland Nemzeti Bank legutóbb elhatározta, hogy beszünteti ez aranyérmék forga- ilombahozását. A készfizetés kötelezettségének be­hozatala itt íb igen kedvezőtlen eredménnyel járt és bár 1925 óta, amikor az ország ismét rátért az aranyalapra, ismételten leszállitották azt az össze­get, melyet a Holland Nemzeti Bank naponként bankjegyek ellenében aranyra köteles beváltam, ezek a korlátozások nem tudták megakadályozni az aranynak külföldre való kiözönlését Bebizonyo­sodott, hogy spekulánsok nagy mennyiségben szállítják külföldire a holland aranyár máikét, hogy ott nyereséggel adják tovább. Ennek az üzletnek most véget vetett a Holland Nemzeti Bank. A szesz és benzin keverése és a metüalüko- hol. Ismeretes, hogy a kormánykörökben már elintézett kérdés a szesz és benzin keve­résének az ügye. Szakértők most azzal a kér­déssel foglalkoznak, hogy a keverésnél meny­nyiben használható fel a fa szárazdesztillá- ciója utján nyert szesz, a faszesz, vagy szak­nevén: metilalkohol. A faszesz és a benzin keveréke különösen Németországiban nagyon jól bevált s ott egy nagy vegyi cégnek szaba­dalma is van a keverési arányra. A fafeldol­gozó üzemek azt kívánják, hogy a benzinnel való keverésnél felhasznált szesz négy szá­zaléka metilalkohol legyen, hogy ily módon ezek a gyárak termelvényük 0.8 százalékát értékesíthessék. Értesüléseink szerint a szeszipar elvben nem ellenzi a fa szesznek er­re a célra való felhasználását. A cári Oroszország hajdani s a jelenlegi Szovjetoroszország gabonakivitele. Szovjet- Oroszország az 1930. évi terméefölöslegének 47.9 százalékát Angolországban, a 16.5 száza­lékát Németoszágban, 7.8 százalékát Olaszor­szágban, 3.3 százalékát Hollandiában, 2.3 szá­zalékát Franciaországban, 1.1 százalékát Bel­giumiban, a többit ogyéb államokban helyezte el. Szovjetoroszország összesen 2.2 millió ton­na gabonát exportált az 1930. évi készleteiből s már kimerült. A cári Oroszország éveukint átlag 4.5 millió tonnát szállított a külföldre, vagyis ez a két egyszerű szám azt bizonyltja, hogy tulajdonképpen nem volt ok a nagy ije­delemre az orosz gabonadumping miatt. Még jó néhány évig fog tartani, amíg a szovjet leg­alább.* annyi gabona exportálására lesz képes, mint amennyit hajdan a cári Oroszország ex­portált. A mezőgazdasági hitel problémái Rómában. A római gabonakonferencia meglehetősen intenzíven foglalkozott a mezőgazdasági hitel kérdésével, még pedig nemcsak a hosszúlejá­ratú, hanem a közép- és a rövidlejáratu hi­telek nemzetközi megszervezésével is. A kö­zéplejáratú hitelnek különösen a bérlők szempontjából tulajdonítanak jelentőséget, akik megfelelő jelzálogos biztosítékokkal nem rendelkeznék, viszont, varrón sokkal, elő­jogokkal esetleg kollektív kötelezettségek­kel tudják garantálni ezéket a kölcsönöket. Ezzel szemben a rövidlejáratu hitel a mező­gazdaságot abba a helyzetbe hozná, hogy közvetlenül aratás után nem kellene a Ítész­leteket a piacra dobni. A rövidlejáratu hitel­nek jelentőségeit tulajdonítanak a konfereu- . cián a termelés racionalizálása, az árstabili- : zálás és a kiviteli organizációk javítása szem- J ftULtjiábéi i& f Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, április 14. A forgalom ma a tartóz­kodás jegyében zajlott le. a belpolitikai hely­zet nem volt kedvező hatással és a pénzügy- miniszter lemondása sokat vitatott téma volt. Az ipari részvények piacán Kolini Szesz 20,' Nordbabn bőmnek, Prágai Malmok és Pozso­nyi Kábel 5 koronával javult, Cseh-morva 35, Cseh Kereskedelmi 32, Nordbabn 20, Kö- nigshoifer 15, Berg és Hűltem és Prágai Vas 10, Soio és Schöíler 7, Ringhoífer és Cseh Cukor 3 koronával gyengült. A beruházási piacon c-sak csekély eltolódások voltak.-f- Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Az irányzat kezdetben nem volt egységes, később azonban kedvező berlini jelentésekre a konter- rain fedezeteket eszközölt, úgyhogy a tőzsde- zárlat a szilárdság jegyében folyt le.-f- Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Az alap- irányzat nem volt barátságtalan, de a spekulá­ció tartózkodó maradt végig. Sckoelier prágai vásárlásra javult, azonkívül magyar montánér- tékék értek el kisebb nyereségeket. Nagyjában az árfelyamnivó nem változott.-j- Gyönge a berlini értéktőzsde. Nyitáskor 1—3 százalékot tettek ki a veszteségek és ké­sőbb további gyöngülés folytán újabb kétszáza­lékos veszteséget szenvedtek egyes forgalomba, került papírok.-f- A prágai terménytőzsdén egyenetlen irányzat mellett búzában a forgalom nagyon csekély volt. A rozs tovább gyengült s az árak 2—3 koronával estek. Árpából az utolsó készletek kerültek eladásra 2—3 koronával magasabb árak mellett. A zab 2 koronával esett, a kukorica némileg megszilárdult.-j- A budapesti terménytőzsdén — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat jól tartott. Búza hetvenhete* tiezavi- déki 15.50—15.60, felsőtiszai 15.36—15.45, egyéb 15BO—15.40, rozs 13.05—18.20, tenger! tiszántúli 15.10—15.40, egyéb 14—14.30.-f A budapesti terménytőzsde határidőpiacán az irányzat szilárd, a forgalom csöndes volt. Magyar búza májusra 15.83, rozs májusra 18.40, tengeri júliusra 13.62.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 290—2, rozs 191—5, árpa 236—41, zab 176—80, búzaliszt 34.75— 40.50, rozsliszt 26.50—38.6, buzakorpa 13— 13.25, rozs-korpa 13.25—13.50, viktóriaborsó 24—9, kis ehető 23—7, repcepogácsa 9-80— 10.2, lenpogácsa 14.4—14.6, szárazszelet 7.70 -8. A prásal értéktőzsde árfolyamai: \ ma tegnap pénz áru pénz ára Nyereménykölcsön .... 103 55 104-05 102.95 103 4S 5%-os beruházási köblön . 101.10 101.60 101.30 101.80 (5%-os beruházási kölcsön 1923 101.10 101.60 101 15 101.65 Lisztköloeön....................... 101 05 101 05 101.10 101.60 6%-o* konvertálható kölcsön 101.15 in 65 101.— 101.50 6%-oa ív. államkölcsön . , 101 55 102.05 101.45 101.95 5%-oi államkölcsön 1928 . . 96.— £6.50 95.95 96 45 4%-o» Kassa-oderberiji • • 81 50 82.— §210 §^.60 1%%-ot pótjáradék , . « 87 - -.- §6 75 §7.25 L2%-o* pótjáradék . » . . 79.75 80,25 79.50 §0.— 4%-0* pótjáradék . , . . 75.47 75.97 74 95 75 45 1.50%-os [Jót járadék • • < 67 45 67 95 67 30 t>7 80 Hadikölcsönkártalanitis • • 57.60 58.10 57.20 67.70 5%-oa morva országos kölesön —. __ —.— 93 25 §4 25 1%-os háború előtti adósság . —66.— 66 50 J%-oi cseh jelzálog bank . 103.25 —.— 108 25 5%-oi morva jelzálog ó» országos bank.................. 102 60 103 60 101 75 *02.75 1%-os Kassa-oderbergi 1889 , — __ —.— 80 25 80 75 3eeb Agrár Bánik « « • « 499___ 501.— 499.— 501.— Lí tnder Bank 657._ 658.— 657.— §58.— Jseh ílnio ..,«■(« 31S._ 314.- 314.- §15.— Cseh Bszkom* * ■ • * . 318 82J.— 319.— §25 — Dseb Iparbank . . . « . 473 — 475.— 472 - 474 — Szlovák Bank....................... 138. 139 — 176 — 177.— tivn ostenská 428 _ 429.— 406.— 408.— Isit rák Hite! . . • • • . 219 — 221 — 218.— 219 — Wiener Bankvereia , . , , 77.— 78.— 77,— 78.— iueoszláv Bank • , « ■ * 45 05 46.— , 41 40 .,.41 50 íordbahn ...#*• . 4455 A 446o.— 4530.— 45c0.— Jordbabn Bonnok . , « . 1745 _ 1755 - 1780 _ lm — )seb Cukoripar . * . » , öSö — 590.— 595.— 500.— ....................................... . , 885 _ 895.- 922 - ?28.— Io rvát Cukor 17ó.~ 180.- 182 — 164 — Lussiger Finomító . 4 « , 595 __ 605.— 595.— 605.— ir izik 725 - 727 - 726.- ^28 — ’rágal Malmok • , , ■ , 645,__ 655.“ 625.— °3o — lol ini Mütrásrra • ■ * * , 87á!— 382.“ 324 — 326 — lolini Kávé 68 — 70.“ , 66.— 69 — lolinl Szesz ....................... 1200 — 1220.“ 1230 — 1^40. — ej ipar . . .««•». 725 — —730 — /40.— .ussigi VokjtI tiii, 718 — 722 “ '‘z7 — /J9— ludweissl Sör . • . , . 2280.— 2320 “ 2350.— — lönUrshofei Cement . . . 1725.— 1740 - 1790.— 13C0.~ íeh-Morva Kőiben-Danék 44ö0.— 4460 — ‘IÖ4O.— 4560.— rünnt Gépek 258.— 26? “ 252 - 2fc4.— ImsrhoUer....................... . 803.— 807 ~ 814— §18.— vu gatcseb Szén , . • < 395.— 398.— 4J0. — 4^2 — Jpine 92.— 92.50 g6. - 97.“ ere és HUtten . • . • .2740.— £750.— 2325.— 2835,— oldi ..................................... 588 - 540.- 648- 550~ Va ............................... 1625 - 1635.- I65O - ltoO-— t°d» 1434 - 1438 - 1487 - Hgp — ozsonyi Kábel . « . . .1110.- 1120.- 1O9O - llQ0.~ IW<Ű1 248 - 252-- 246 “ ?48.— U9<óhMl gmk mii i6«.~ -e- *iö-- 5M.­Deirizs&ápfoly s^nniok BUDAPEST BÉCS BÉRŰN ZÜRICH ma tennap ma tegnap ma icginai* ma tegnap Buenoi Alm 1.458 1.47C 131.- 17150 Konstantinápoly *•■■(» --------------------——.— 2.073 — Un don 27.82 27 61 34-51 84 46 20.898 20 405 52.25 2501 Mew.York 572.60 571-70 709.95 709-75 4.197 4 203 519.70 515— Bio de Janeiro — — —.— —.— 0.809 0.892 —.— —.— Amsterdam 229 75 229.95 284-76 285.95 168.89 169-06 208.82 207.40 Athén ..«•■••■» 7.40 7.88 —.— —.— 5.411 5.445 6.75 6.67 Brüssel....................... 79.62 79.62 98.74 88.91 58 345 58.555 72.35 71 90 Rel sineforí ....................... , , —10-561 10.575 13.07 12.97 Ró ma 1 i 29 96 29-91 37.19 37.15 21 965 22005 27-23 26.96 Balgrád....................... , , , 10 06 10.10 12 48 12.54 7.377 7-428 9 12 9.12 Ko penhága 153.15 152 80 189.80 189.55 11226 112 30 139 05 137 77 Oslo 153.20 152.80 189-85 189.55 112.29 112 31 139 05 137.77 Pirii 22 38 22.41 27.75 27.82 16.406 16.475 20.33 20.24 Práira 16 96 16 92 21 02 21.- 12.43 12 444 15.40 15.28 Zürich > ................................ 110.25 110.67 136 70 137.45 80.815 81 365 —------------------­Sofl a . • • , ....................... 4 13 4.13 5.14 5.14 3.047 3.044 3.76 3.73 Ma drid..................................... 62.- 58.15 78 90 73 20 46.52 42.93 55.00 56.25 St ockholm , 153 30 153,- 190.15 189 00 112 35 112 50 139.20 138.30 Budapest 1. —.— 123.82 124.— 73-15 73.405 90.60 90-21 Pécs...................* • » * . 80.48 80.37 —.— 58 99 59,08 73-07 72 55 Va rsó........................... . » . 64 15 64.05 79.53 79.51 46.95 47.025 73 17 57 75 Be rlin ............................ . . 136 35 135.87 169.13 168-75 ------ —125.88 122,87

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents