Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-02 / 77. (2594.) szám

1981 április 2, csütörtök. Ni... a Balaton! Jaj, de szép! Egy perc — és Tihany fölött lebegünk. NEGYED HÉT. Mi az? Mi durrog? Kiderül, hogy pisztolyt sütögetünk; egy új­fajta magasságmérőt próbálóink ki, az „echo- late“-t, ami a visszhangból állapítja meg a relatív magasságot. FÉL HÉT. Keringünk a Balaton fölött. Tetszik tudni, szabadkozik az egyik tiszt, muszáj tölteni az időt, tulkorán ne kerüljünk Bldapestre. Ké­rem, panaszkodik, mindig úgy vagyunk mi ezzel, sose tudunk idejében megérkezni. Min­dig korábban vagyunk ott, mint kellene. így voü a Földkörüli utón is. F: Kiveszem ezt a szobát, nagyon csinos a kilátás. HÉT ÓRA. Közben bent jártam a Zeppelin belsejében. Félelmes. A háromszázméteres keskeny fo­lyosó két szélén, mint egy óriási hernyó be­lei, kígyó csontváza, az acélbordázat s a bal­lonok ... És a legénység... Székesfehérvár... NEGYED NYOLC. Velencei tó. Martonvásár... Gukkerrel ülök az ablaknál. Para szili áz udvarára irányítom. Szemét dörgölve jön ki egy legény, felnéz, meghökken, összecsapja a kezét, beszalad, kihívja az egész házat... A menyecske lepedővel integet... Kacsák futkosnak rémülten. FÉL NYOLC. Tétény. Az uccákon mindenki megáll, bá­mul bennünket. Egy biciklista nyugodtan folytatja az útját, alattunk, fel se néz a berre­gésre. Meg vagyok sértődve. NYOLC. Budapest! Sötét felhő tömegen vágtunk át előbb, most bukkantunk ki belőle s egyszerre kitárult előttünk a Város... Mindenki az ablakhoz tódul. Már látni Csepelt; zöldhátu kígyó te­kereg a közepén, a katonák, akik ki vannak rendelve számunkra ... Nagy Ívben keringünk, fuj a szél, alkalmas légréteget keresünk... Egy percre leáll mind a négy motor, állunk, mint a cövek, a leve­gőben. — Ni, mennyi autó ... És hogy állnak sorba, az emberek, végig, az utakon... Egy egész város, megdermed­ve bámulatában, mint Csipkerózsa vára... Ilyen feltűnést keltünk. Aha... kezdünk szép lassan, keringve süllyedni lefelé... FÉL KILENC Egy hang mellettem. — Hé! Laci... Laci... Már megismeri az arcokat... Aztán: — Né! •.. Apuka! ... Ott néz ki apuka!... A steward elrohan mellettem. — Tessék a csomagokat egy helyre .. Min­dent a hangárba viszünk! Hé Vigyázz! Meg­van ! Fogják a kötelet! Dörgő éljenzés. S mielőtt méltósággal megindulok az elé ol­tár tóit lépcsőn lefelé, egy pillantással elbú­csúzom a barátságos kis szalontól, amiben csak tíz órát töltöttem, de úgy rémlik, tiz ez­redév történeténél nem kevésbé tanulságosat. Az ellenzék elnémitásával s részletes vita nélkül szavazták meg az 1931-es ruszinszkói költségvetést A 33 milliós előirányzatot rövid kétórai tárgyalás mellett darálta le a cseh agrárokból és kinevezettekből állő többség — Az ellenzék tiltakozása a fölüietes tárgyalási metódus esten ViSftovsky az agrárpárt titkára, bocsánatot kért Egry Fér ©ne tői, a kárpátaljai magyar pártszövet­ség elnökétől Ungvár, április 1. Mintegy két évvel ezelőtt történt, hogy a, .,Köz tár sasági Híradó44 című cseh agrárpárti lapban Vi.shovsky Milán tit­kár durvaliangu cikkben támadta meg Egry Ferencet, a ruszinszkói magyarság köztiszte­letben álló vezérét, többek között azzal vá­dolva öt, hogy a párttagsági dijakból vagyont szerzett magának és hogy harangjai használ­hatatlanok. Egry Ferenc beperelte Vi^novskyt, aki ter­mészetesen nem tudván alaptalan vádjait bi­zonyítani, a békés kiegyezésre igyekezett rá­bírni Egryt. A kiegyezésről azonban Egry Fe­renc hosszú ideig hallani sem akart. A leg­utóbbi tárgyaláson azonban engedve végre a hosszas kérlelésnek, megfelelő hirlapi elégté­tel és d felmerült összes költségek megtérí­tése ellenében beszüntette az eljárást Vig- novsky ellen. Vignovsky ez alkalommal az alábbi bocsánatkérő nyilatkozatot adta közre a cseh agrárpárt lapjában, a Köztársasági Híradóban: Nyilatkozat Alulírott Viínovsky Milán, a Köztársa­sági Híradó szerkesztője, ezennel kijelen­teni, hogy mindazon sértő támadások, me­lyek a Köztársasági íliradó hasábjain Egry Ferenc volt magyar nemzeti párti szenátor, kisgejőoi lakos, földbirtokos és haranggyá­ros ellen részemről elhangzottak, semmi alappal nem bírnak, az igazságnak meg nem felelnek, miért is Egry Ferenc úrtól ezennel bocsánatot kérek s a sértések felett mély sajnálkozásomat fejezem ki. %% Vi$fiovsky Milán. Ungvár, április 1. (Ruszinszkói szerkesztőségünktőil.) A ru­szin szíleói tar tonnányi képviselő testűiét hét­főn tartotta ülését, melyen megütközést keltő expressziramban s en­nek megfelelő föíiiletcisséggel tárgyalták le a 33 és fél millióra rugó 1931-es tarto­mányi költségvetést. Aiz ülést Rozsypal országos elnök 10 óra után pár perccel nyitotta meg és az óriási szám- és adathalmazt mindössze- két óra le­forgása alatt „tárgyalta44 le és fogadtatta el a cseh agrárokból és kinevezett tagokból álló többséggel. A képvi selő testület ellenzé­ki tagjai hiába tiltakoztak ezen eljárás el­len, hiába követelték a javaslat részletes tárgyalását, hiába kértek szót az indítvá­nyok előterjesztésére, Rozsypal elnök ide­gesein intett tábor kar a felé és a cseh agrár többség pár másodperc alatt eldöntötte sor­sát Ruszinszkó 33 milliós költségvetésének. Az elnöki jelentés után, melyben Roz­sypal röviden tudatta az országos képviselő- testület tagjaival, hogy a részükre kért vas­úti szabad jegy engedélyezését a vasút ügyi minisztérium megtagadta, mivel a súlyos gazdasági viszonyok miatt a kérelem nem teljesíthető, megkezdődött a költségvetési javaslat, előadói ismertetése. Detmkó Mihály a költségvetés tárgyalásá­nak elhalasztását kérte, mivel a választ­mányban azt javasolta, hogy a ruszinszkói, jelenleg állami vagyonok (emlők, bányák, források stb.) vétessenek országos vagyonokként a költségvetésbe, de ezt a javaslatát nem fogadták el. Ismer tette az erre vonatkozó miniszteri leiratot, melynek értelmében ilyesmit legalább a képviselők egy tizedének kell javasolnia, hogy az teljesíthető legyen. Mivel pedig ő a hattagú választmányban egymaga többet tesz ki, mint annak egy tized részét, javasla­tának keres'ztülivi'telét követelte. Egyébként pedig kijelentette, hogy a költségvetést nemi fogadja el. Simén'falvy Árpád dr. magyar nemzeti párti kifogásolta, hogy a költségvetést nem nyomatták ki magyar nyelven is, mert igy ő elesett attól a jogától, hogy ah­hoz érdemiben hozzászólhasson, de ettől el­tekintve az országos hivatal elütötte az országos képviselőtestület összes tagjait attól, bog)* á költségvetéshez hozzászólhassanak. Végül kijelentette, hogy a költségvetést sem szociális, sem mezőgazdasági, sem kul­turális, sem nép művelődési szempontból el nem fogadhatja. Ezekután megállapította, hogy a kor­mányzat még mindig semmit sem tesz az adóvégrehajtások kíméletlen és brutáliis rendszere ellen. A közönség teherbírók épes­sége kimerült. Javasolta, hogy az országos képviselöteistiilet intézzen fel­iratot a kormányhoz, mely szerint a ki­bírhatatlan gazdasági helyzet, a nyomor és a munkanélküliség enyhítése érdeké­ben a kormány niéltányosabb adókulcsot állapítson meg és rendelje el a végrehaj­tások humánusabb szellemű alkalmazását. A szociális terhek leszáll i básána vonatkozó javaslata után beszédét azzal fejezte be, hogy a költségvetést nem fogadja el. Győző Ármin képv. testületi tag éles kri­tikája után Rozsypal elnök röviden bejelen­tette, hogy a dr. Siménfalvy mindkét indítványát el­utasítja. Indokoláséban kijelentette, hogy a költségvetés magyar nyelven azért nem készült el, mivel Ruszinszkóban nincs 20 százalékos magyarság. Ezután a javaslat részletes tárgyalására ke­rült volna a sor, Rozsypal azonban idegesen inteti a cseh agrárok felé és pár pillanat alatt megszavaztatta a költ­ségvetést. E puccsszerű szavazásra óriási lárma kelef- kezett. A meglepetésétől alig ocsúdó szóhoz alig jutó ellenzék erélyeisen követelte a javaslat részletes tárgyalását, mivel egész so.r, a közönség érdekeit szol­gáló indítvánnyal akart előállni, az elnök azonban rá se bedöntve a követeléseikre, intett a szoc.-dem. Kévay előadónak., hogy adja elő a következő tárgysorozati pontot. Alig múlt el kétórai tárgyalási idő, az országos képviselet többsége nemcsak a költségvetéssel végzett, de a verohovinai szükségkórházak építésére 15 millió, * kö­rülbelül 500 ruszin iskola építésére 20 .mil­lió kölcsön felvételét is megszavazta. Apróbb tárgysorozati poraitok ledarálása után a képviselőtestületi ülést Rozsypal el­nök hirtelen berekesztette. A húsvéti szám a magyar újságírás tradíciójából minden magyar lap életében határkövet jelent. Az újság a mának Íródik, élete a tiszavirágé, hireket közöl, gondolatokat ébreszt, hogy másnap uj hírekkel lepje meg az olvasóközönséget s uj gondolatokat termeljen. Husvét és kará­csony alkalmával azonban a publicisztika nemcsak a ma munkása, hanem maradandó ér­téket akar teremteni. Emlékezzünk vissza c sak Deák Ferenc húsvéti cikkének történelmi jelentőségére, hogy nyomban lássuk a publicisztika ünnepi, különös gonddal kihangsúlyo­zott megnyilatkozásainak közéleti fontosságát. A kisebbségi életben irányjelzőnek és útmutatónak szánjuk mi is húsvéti számunkat, amely a tizenharmadik kisebbségi magyar husvét alkalmából különös jelentőséget nyer. Baljóslatú szám, mondják a babonások. Mi ellenben úgy érezzük, úgy hisszük, úgy tud­juk, hogy soha kisebbségi husvét ilyen rémé nytfakasztó még nem volt, mint a mostani, soha nem volt a husvét szimbolikus értelmének mélyebb vonatkozása kisebbségi sor­sunkban, mint a mostaninak. Friss életkedvvel, szent akarással, komoly fölkészültséggel indulnak el ezen a magyar husvéton az ,.ujar cu“ magyarok s az ő magyar missziójuk je­lentősége adja meg mostani húsvéti számunk nagy raiemzeti értékét. A folyton megújuló, folyton megfrissülő magyar munka publicisz tikai megrögzítése lesz a húsvéti számunk, program, ígéret és beteljesülés. A muít szere t'ete s a jövő akarása, mint a magyar jelen legnagyobb biztosítéka. Küzdelem, igyekezet, törekvés. Lélek és szellem. Kultúra és euró- paiasság, amely mind a nemzeti élet humuszában gyökerezik. Ami érték, súly és európai szempontból is nivó, az mind megnyilatkozik a Prágai Magyar Hírlap húsvéti számában. Negyvennyolc oldalon, dús anyagú képes melléklettel adjuk a magyar kisebbségi publicisztika sav át-borsáí. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a magyar újjászületés hitéhez méltó m unkát akartunk végezni húsvéti számunk összeállításában. Megnehezítik Magyarországon a szakorvosi dm megszerzését Az orvosszövetség és Kiüti Kimér sebész tanár javaslata slagján rendezik a kérdést legyen ,cötelező. E négyévi tanulmányi időt az intézet főnöke által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Törölje el a megokolatlan megkülönböztetést az egyetemi klinikák e a jogosított közikórháza között, mert a kórházba ugyanolyan lelkiisme­retes és tudományos munka folyik, mint az egyetemeu, a különbség látszatát csak az ad­ja, hogy a kórházi orvosi kar a gyógyító mun­kával és főként az adminisztratív teendőkkel tulbalmozott ée igy közlemények írására ke­vesebb ideje marad. Ezen azonban az orvosi kar megokolt és méltányos szaporításával könnyű segíteni. 2. Engedje meg, hogy a belgyógyász és se- bés-szakoirvosjelölt tanulmányi idejéből leg­alább egy évet feófbonctanon, leíróbonctanon. vagy laboratóriumiban tölthessen el. 3. Rendelje el, hogy a gyermekgyógyász- szakorvosoknak tanulmányi idejéből félévet fertőző osztályom kell tölteni. 4. Tegye megfontolás tárgyává az Országos Orvosszövetségnek azt az indiIvánját, Hogy a műtő elmet, mint elavult ős az elmúlt idő fölösleges csökevényét eltöröljék. 5. Rendelje el, hogy az úgynevezett „ma* miál is “ szakmáknál (urológia, szülészet s nő­gyógyászat, szemészet, orr- Ó3 gégebajok, fül- betegségek), valamint a természetes gyógymó­doknál, Röntgen, rádium és egyéb sugaras gyógyászaton, vagy sebészeten töltsön, az az gyógyásazton, vagy sebészeten töltsön, ez az év azonban a megállapított négy esztendőibe beszámítandó. 6- Mondja ki, hogy a testegyen ész szakorvos- jelölt legfeljebb két évet tölthet sebészeten, a többi időt azonban csak a szakmával foglal­kozó intézetben. 7. Vegye fel a szakorvosok közé mint külön szakmát, a tüdőtuberkulózist. 8. Rendelje el, hogy a fogászati képesítés­hez két évi tanulmány legyen szükséges, a most divatos és hangzatos „szájsebész-specia­lista44 néven dolgozó fogorvosók kiképzési ideje azonba mint a sebészorvosoké, négy év legyen. 9. Rendelje el, Hogy orooskozmetikus címet csak dermatológus szakorvos viselhessen, mert ezzel az intézkedéssel több orvos fog ke­nyérhez jutni, sőt a laikusok kezén lévő koz­metikai intéeteknek is szakorvost kell alkal­ma zn tok. A kassai kereskedelmi és iparkamara közgyűlése Kassa, április 1. (Kassai szerkesztőségünk tele- íonjefeatése.) A kassai kereskedelmi és iparkama­ra tegnap délután tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen Maxon Milán elnök elnökölt. Maxon meg­nyitó beszédében vázolta az eleműit, év történ ötét, amely a komjunktura egyre jobban való hanyatlá­sában bontakozik ki. Különös mértékben fokozta a helyzet súlyosságát a Magyarországai beállott szerzödésnéíküli állapot, most pedig újabb nehéz■ égeket rejt magában a német-osztrák vámunió terve. Azoknál a szoros kapcsolatoknál lógva, amelyek­ben ezek az áMamok a csehszlovák köabírsasággal állanak, a probléma életbevágó jelentőségű és — Maxon szerint — minden iiltotéfcestényezőnek Hita- kozmi kell a tervbe vett vámunió eben. A jelek szerint a dekonjunktúra elérte mélypont­ját s ezért arra. kell Igyekezik, hogy a helyzet ja­vítása érdekében megindítsák a tervberett in­vesztíciós munkálatokat. Az olnök végül ismertette az egyes iparágak és a kereskedelem helyzetét. Majd Síposa Aladár dr. főtitkár előlor;oszlotté a múlt évi zárszámadást, amit a közgyük'.- <•'ragadott. A. főtt tikár jelentést toll ;i kamara moY s! Veten­dő fagazdasági Intézel rö'. amelynek iéV-.-késéhez a kamara hozzájárult és évi fenntartásához 2Ő.000 koronát szaVívott meg. Budapest, április 1. Emsat Sándor népjóléti miniszter módosítani akarja a szakorvosi cím használatát szabályozó rendeletét és ezért le­iratot intézett az Országos Orvosszövetséghez, hogy közölje vele az érdekelt orvostársada­lom véleményét és mutasson rá a rendeletnek alkalmazása során esetleg észlelt hiányaira Az Országos Orvosszövetség egyfelől bekérte a fiókszövetségek véleményét, másrészt ezek legnagyobb részének beérkezése után Hül ti Hűm ér dr., az európai hirü eebésztanárt bízta meg a kérdés tanulmányozásával és a jelen­te él tétellel. Hültl Hüirnér most készült e] jelentésével, amelyben előnyösnek mond minden olyan in­tézkedést, amely a szakorvosi ciim megszerzé­sét mognebiziti. Javaslatát ezután a követke­zőkben terjeszti elő: — Az Országos O íves szövésé" kérje meg a népjóléti és munkaügyi mán iszt ér iramot, hogy a szakorvosi ci.m használatáról szóló rende­letét a következőkben módosítsa: 1. Rendelje el, hogy a szakorvosi képesítéshez négyévi gyakorlat

Next

/
Thumbnails
Contents