Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-14 / 85. (2602.) szám

1981 áprUfe 14, kedd.

Nem kladnói cseh, hanem turóci szlovák: Csermák Antal, az uj csikágói polgármester

Látogatás Csermák Jánosnál, a csikágói polgármester miskolci nagybátyjánál, aki már ötven évvel ezelőtt megjósolta, hogy a drótos szlovák csatád Antija sokra fogja vinni, mert öthónapos korában már foga volt — A turócszentmártoni rendőrkapitánynál szolgált a polgármester anyja, akinek kezére a miskolci Csermák is pályázott

A miskolci Reggeli Hírlapból vesszük át az alábbi érdekes, kedvesen megirt interjút.

Miskolc, április 11.

Megint a kilincshez kaptam. Újból megráztam. Hostszaisan, erőteljesen rángattam a Vö- röamarty-nccai egy-szeba-konyháis udvari lakás ajtaját. Bosszús voltam. Bosszantott, hogy nem nyitják ki az ajtót, pedig bent vannak a lakásban. Kühallafcszott bentről a megzavart emberek rendet csináló ideges sürgés-forgása és átszivárgóit az ajtóhasadé kon az elfojtott, lehalkított beszéd is.

Haboztak odabent, vájjon ajtót nyissanak-e.

Végre ... Csöndes csősz ogás. Megosikordnl a zár és öreg. töpörödött asszony állt a félig nyitott ajtónál. Idegenkedve, várakozóan méreget végig. Elutasítóan néz rám és hideg tekintetéből kiolvasom a fagyos kérdést: mit akar?

Nehéz bejutni a csikágói polgármester rokonához.

Ráncos kezét továbbra is az ajtó deszkáján szorítja, szinte készen arra, hogy minden pillanatban bevágja orrom előtt az ajtót.

A jónapotomat hűvösen viszonozza, majd, mint akinek nagyon sietős a dolga, egyazon lélegzettel megkérdezi, hogy kit keresek.

— Csermák János urat keresem. Úgy tudom, itt lakik!

— Igen, itt lakik, de mi nem akarunk semmit sem vásárolni. — így válaszol az öregasszony és ezt is úgy mondja, mint aki legjobban szeretne már túl a kapun tudni.

— Nem is kell tőlem semmit sem vásárolnia. — feleltem hirtelen mosolyogva, mert megértettem a hűvös idegenkedést. Az öreg néni részlet-ügynöknek nézett.

— Akkor miért keresi az uramat?

— Csermák ur a kedves férje?

— Igen, idestova már 45 esztendeje.

— Szép. nagy idő. Öröm lehet így együtt megöregedni, — próbálkozom megpűkitani a nénit és nem is hiába-, mert már sokká! előzé- kenyebb hangon kérdezi:

— Kihez van szerencsém?

Csermák bácsi friss ruhát ölt

Megmondom. TágranySt szemekkel, csodálkozva néz rám. Nem érti, mit akarok töltik.

Most már sokkal kedvesebb, mint az imént volt és udvarias mozdulattal, meleg hangon invitál befelé.

A konyhában mégis csak megállít:

—Tessék már várakozni egy kicsit, hadd vegyen föl rendes ruhát odabent az ember.

—■ Ugyan, minek az. Kár fáradni, — szabadkozom.

De az asszony nem tágít. Nem akar beljebb ereszteni.

— Öreg emberek vagyunk, tudjuk, kinek mennyi jár a tisztességből.

Várakozunk...

Az öregasszony közben megkavarja a rántást. De kezében a kanállal is folytonosan rátu- sandit. — Nagyon kiváncsi lehet és gondolatban biztosan szidja az urát, hogy lassan öltözködik.

Pedig nem is olyan lassan öltötte föl a tisz- tább ruháját Csermák János. Mindössze leét- három perc telhetett el és -máris szemközt ültem vele a szegényes -bútordarabokkal zsúfolásig megtöltött, kínosan tiszta, de azért egy keveset dohos levegőjű kis szoba piros térítőn fehér csipkefutóval letakart asztalánál.

Gratulálok a boldog nagybácsinak

Szép öreg ember ez a Csermák János. Magas és alighogy meggörnyedt. Fejét hullámos sürü ősz haj fedi. Hátul egészen a kabátja gallérját súrolja. Pofaszakállt visel és az őszbecsávarodó sza,kálitól ünnepélyes keretet vesz föl sápadt, megrámeosodott arca. Bajusza kiipödőrt, magyaros. Mélyen bentülő szemei kékek és most rajtam nyugszanak— Hát minek köszönhetem a szerencsét? — kérdezi, elunva a csöndet. Beszédén érzik, hogy nem született magyar.

—• Gratulálni jöttem, Csermák bácsi.

— Hozzám? — csodálkozik.

— Ne is mondja, tudom, hogy jó fyeJye® járok. Maga Csermák János, 70 éves, vasgyári kegydija*.

— Igen, — ejti ki a szót wsétrágva, megfontoltan. Arca kipirosodfk. Szeméből könnyet csihol ki az izgalom. Nem tudja elképzelni, mit mondok a következő pillanatban és már nem is bir ülni. Föltápászkodifc.

— Jaj, tessék már beszélni, — sürget.

— Beszélek. Hogyne beszélnék... Azért jöttem, Csermák bácsi. Hát nem tudja még?

— Mit? Nem.

— Hogy polgármester lett Csikágéban az

unokaöccse.

— Az Aftti-e? — vág bele az asszony a beszédbe kitörő őrömmel. De Csermák bácsiba be leszorította * *®ót a meglepetés.

— Az. Csermák Antalt választották meg kedden éjszaka Osikágó polgármesterének, ellenfelével, William Thomsomnal szemben.

Az első kupica után

Szeretném sebtiben elmagyarázni az izgalmas választást, a megbukott Big Bili polgármester múltját. Szeretném belekeverni a beszélgetésbe Al Caponet, a banditavezért, dekát nem hagynak szóhoz jutni.

— Ne tessék már mondani. Hála Istennek, csakhogy jót hallok róluk. Jólesik a rokoni szívnek ilyesmi.

Ezeket már Csermák bácsi mondja és talán észre sem veszi az öreg, hogy jobban, büszkébben kiegyenesedett és az arca is teltebb, pirosabb lett.

— Nohát ez igazán váratlan jó hir. De igaz-e? — veti föl rögtön elkomorult arccal.

— Hogyne vo-lna igaz és a nyomaték kedvéért megmutatom az újságot. Remegő kezekkel, akkurátusán fölteszi orrára a pápa-szemet és könnyes hangon olvassa föl az asszonynak az örömhírt. Mikor a végére ér, lecsapja a zizegő papírt és túláradó örömmel szorongatja a kezemet. Hirtelen szemrehányóan, feddő hangon fordul feleségéhez:

—- Ejnye, asszony, hát még most sem tudod, hogy a kedves vendégnek pálinka jár az asztalra.

— Jaj, Istenem, egészen elfelejtettem, — sopánkodik a néni, de máris sietve veszi elő a bütyköst.

Az első kupica mindjárt meg is oldja Csermák ■bácsi nyelvét.

A valóra vált ötvenes jóslat

— Mindig tudtam, hogy sokra fogja vinni az Anti. Pöttyömnyi korában megjósoltam ezt az apjának, meg az anyjának. Hogyne, amikor már öthónapos korában kijött a foga. És olyan hajjal született, hogy rögtön akár fonni i« lehetett volna.

Jóságosain mosolyog egy darabig, majd azé les. derűs kedvvel nagyot csap a térdére:

— Itt ringattam ni az Antiit Itt ni! — és elgon- dolkoama cimognitje az öreg térdéit

—• Hej de régen volt, — sóhajt nagyot mé&yefc azután. Elbámul, révedező ezeme mdmftíha a múltban kalandozna.

— De rég volt., Istenem, —. ismétli.

Van már vagy negyvenhat esztendeje. Fent voltunk még Túróéban. Azt sem tudom már azóta, hogy hivják most a mi kis falunkat.

Szép, szegényes kis falu volt, bent a hegyek között. Nem maradit ott senkim sem már. Aki ott maradit, az is régen halott.

Könny csillog -most Csermák bácsi szemében.

Nagy, kövér könnycseppek kívánkoznak elő. Még könnyes a hangja, amikor -hitetlenkedve csóválja a fejét éa szinte magának mondogatja:

Majdnem az én fiam lett

—Az Anti. az Anti...

Maga «lé mered, majd felveti a fejét, hamiská-1 san rámkacsint,' de ugyanakkor féloldalit rápillant asszonyára is.

Majdnem az én fiam lett az Anti — szorítja ki -magából szemérmesen a szót.

Az asszony arca elsápad. Elikomorittja a féltékenység az öreg vonásokat. Csermák bácsi rögtön észreveszi élete párja szomorúságéit,

— Ne bu-sulij anyjuk, tót én is voltam egyszer fiatal. Most már kipróbáltad a hűségemet, neked ns elmondhatom. El bizony, mert nem bántam meg, hogy iigy esett a dolog.

Az öregasszonyt kiengesztelik a «mek. Szilvaséra fogadja Csermák bácsi támogatását és utána gyöngéden nézi beszélő emberéi

Csermák bácsi pedig beszél. Ömlik belőle a szó és egész átmetegiiti a visszaemlékezés.

Romantikus szerelem Túróéban

— Az Anti apja meg én, unokatestvérek voltunk. Egykoruak voltunk. ín voltam két nappal idősebb. Az apáink együtt járták a magyarországi utakat. A Kárpátoktól az Adriáig faluról falura járva drótoztaJk, üvegeztek. Amikor a Janó, meg én fleleeeperedtünk, mi i» hátunkra vettük a batyut éa együtt jártuk az országot téliben, nyáron. Együtt dolgoztunk, együtt melegedtünk, együtt fáztunk, együtt laktunk jól és együtt koplaltunk. Nagyon szerettük egymást- Jobban, mintha testvérek lettünk volna. Amikor időnk megengedte, együtt mulatoztunk is. Be-berándulgattunk Mártonba.

— Huszonk étévesek voltunk — folyj tatja a vis-z- Gzaenvlékezéet Csermák bácsi, amikor

Mártonban egy alkalommal megismerkedtünk egy leánnyal. Ott szolgált a rendőrkapitánynál. Han- esurkának hívták. Szép, magas, szőke leány volt. Mind a kettőn beleszerettünk.

Hazafelé menet, be is váltattuk egymásnak. Sokáig együtt udvaroltunk Háüofwkámfk', aki szívesen fogadott mind a kettőnkéit. Egyformám szeretett ben- uüntoe* « taday és mii meg eofckal jobban mérettük

egymást, semhogy a szenvedély ezéfctiéipte volna mély barátságunkat.

Ki az ügyesebb?

— Mind a tetten ©1 akartuk venni Hanceurkát és hosszú hónapok tépelődése után egy közös megbeszélésen úgy határoztunk, hogy

az vezeti oltárhoz a leányt, aki meghatározott

időn belül kitűzött vándorúién több pénzt tud

szerezni.

Három hónapban állapodtunk meg és Janó is, meg én is ujiból tótunkra kötöttük a batyut, kezünkbe vettük a vándorbotot és elindultunk, de -most már külön-külön.

— Janó két forint 42 krajcárral többel szerzett, mint. én. Eli-ame rtean. hogy ő az ügyesebb és inkább lehet rábízni, Hancsurkát, mint énrám. Majd megszakadt a szivem, de állottam a szavaimat. Az esküvőn még én voltam a vőfély.

Csermák bácsit megfogják a sze-mliimentátié emlékek. Flóra ókén y ül és remeg a hangja, aramkor tovább mondja a különös, romantikus történetet.

— Még egy esztendő sem múlt el, megszületett a kis Anti Azontúl megint sűrűn jártam hozzájuk és egyszer-níásezor elindultunk drótos útra Janóval.

Ugv szerettem a kis Antit, mintha a magam gyermeke lett volna- Mindenünnen, amerre csak ür- iam, ajándékot vittem neki.

Negyedlük tagja voltam a családnak és talán soha.- eem hagytam volm ©1 a falumat, ha Janó a nehéz küzdelme* drótos életet meg nem unja. Amikor eb kieértem őket a vonathoz, amely a hajóhoz vitte őket, még jobbéin fájt a szivem, mint az esküvő napján. Sokáig nem tudtam elfelejteni azt a jelenetet, almikor Hamcsurka a nyakaimba borult és a karján levő Anti belekapaszkodott a hajamba, úgyhogy alig tudták elsaakitami tőlem. Majdnem lekéstek a vonatot

Aki nem bizik az úri rokonban

Csermák bácsi, ugylátszik. máig sem tudta elfelejtetni ezt a jelenetet. Könnyű leolvasni róla, hogy lelke most is ott jár azo-n a kis falusi állomáson. Arról beszél még, hogy

odakint eleinte milyen rosszul ment Janóéknak. Nehezen tudtak megfelelő módon elhelyezkedni és sokszor ő küldött nekik pénzt. Azóta már kamatostul visszakapta a kölcsönt és a levelekből, amelyek már ide Miskolcra érkeztek hozzá, soksok esztendővel ezelőtt kiolvasta, hegy jó sorba kerüllek

és különösen ez Anti nemcsak nagyon gazdag, de igen népszerű ember Csikágéban.

— Tudtam, hogy nagyon gazdagok és szeretik őket, de hogy ilyen megtiszteltetés éri a Csermák- családot, orra nem sasámátottami, pedig megjósol lám a gyereknek, hogy nagy jövője van.

— Most már magára is jobb napok fognak várni Csermák bácsi, biztosan gondoskodik majd megáról a csikágói polgármester, ■— jegyzem meg, de ez öreg a tapasztalt emberek lemondásával legyint:

— Tessék elhimnii, az úri rokon szeret tnegife-led- fcezni a szegényről. Talán még annyit eem fognak ezután küldeni, mint eddig.

Csermák bácsinak ez az aggodalma 'talán alaptalan. De különben, ő ismeri jobban a családját.

Révész Jenő.

Amerika í932-ben

nedvespárti elnököt választ

A Wickershem bizottság jelentését a szenátus elé viszik Egyre jobban pusztít az alkohol

Newyork, április hó.

Az Egyesült Állaim ok nedves pártja nem akar belenyugodni a prohiibició megszüntetése kérdésének abba az elintézési módjába, amelyet a kérdés tanulmányozására kiküldött Wiricerelhem-bizotteág jelentése eredményezett. Ez a bizottság január 21-én hozta nyilvánosságra jelentéséit. Körültekintően tárgyalta, a jelentés a azöazrtilaiwn fenn- tertásámak előnyeit é* hátrányéit e bár a sze?*til*lom végrehajtásának nádjáról magában a jelentésben elítélő nyilatkozatot olvashatunk, mégis a bizottság azon a véleményen volt, hogy a szesztilalmat fenn kell tartani. Mindenesetre javasolta, hogy a végrehajtás módját meg kell változtatni és az ellenőrzést is hatékonyabbá kell tenni. A szesztilalmat nemes kísérletnek tartja és a kísérletet szerinte érdemes folytatni.

A bizottság jelentése mege nősítette Hoower álláspontját, aki tudniillik szárazpárti. Annak ellenére, hogy a jelentés a szesztilalom fenntartása mellett foglalt állást, kétségtelen, hogy b jelentés maga a nedvespártiak felfogását is alátámasztja. A jelentésben ugyanis bőven vannak részletek, amelyek a iiedvespárfciafc felfogását igazolják. Rámutatnak ugyanis arra. hogy a jelentés szerint a szesztilalom megszegése valósággal nyilvános módon történik.

Nyilvános ebédeken, szállodákban, kirándulások alkalmával óe a lakásokban állandóan isznak és a szesztilalomnak ez a megszegése általánosan tudott dolog. Ez a körülmény demoralizáló hatással van, annál i« inkább, mert nagy állású, tekintélyes emberek is megszegik a szesztilalmat nyilvános helyem.

Hiába követnek ©1 mindent, a szeszfogyasztók száma egyre növekszik. Még azokban a államokban is, amelyek kdimondottan szárazpártiak, egyre többen szegik meg a szesztilalmat. így például Virginiában a legutolsó öt év alatt egyhannaddal emelkedett azoknak a száma, akiket a szesztilalom megszegéséért letartóztattak. Cansasiban pedig jelentékenyem megnövekedett azoknak r száma, akik az alkohol túlságos élvezetének következtében haltak meg.

A szesztilalom megszegése annál könnyebben történhetik, mert számtalan módja van e tflalom kijátszására. A lakosság háromféle módom juthat a tiltott ital élvezetéhez. Egyrészt. « csempészők gondoskodnak szeszes italról, másrészt az ipari célokra engedélyezett saesamennyieégek egy részét jogtalanul szeszes Halok készítésére használják éa végül a nedvesek maguk állítják *M e. szeszes italt s különösem ©Jtenjsdt a wtefcy előállitáaa.

Mindezekhez Járul még, hogy a jetemtés maga is rámutatott az elharapódzott megvesztegetésekre, amelyeket a nedvesek a szeszes Utal zavartalan élvezete érdekében mindenfelé űznek. Ezenkívül e bizottság tagjai az együttes jelentés mellett különvéleményüket is kiadták éa ezek a vélemények legnagyobb részt a szesztilalom fenntartása ellen szóltak. Érthető tehát, hogy a nedvesek a prohibi- cJó megszüntetését ismét a napi kérdések homlok- : terébe alkarjaik állítani és ezért azt kívánják, hogy a bizottság jelentését teljes egész ében terjesszék a szenátus elé ős a szenátus foglalkozzék a jelentéssel. Ezzel ;

nyomási akarnak gyakorolni Hoo* erre, hogy ai

engedékenyebb legyen ebben a kérdésben.

A ne-dvespárl nagy erőfeszítése arra vezethető vissza, hógy jövő éviben van az elnökválasztás. Az elnökválasztásom pedig a legfőbb propagandaeszköz a szesztilalom eltörlése lesz. Ekkor iámét összeütköznek e nedvespártiak és a ezárazpártiek, amennyiben

aa egyik elnökjelölt nedvespirti, a másik elnökjelölt siáraipártt programmal lóg szerepelni.

A* Egyesült Albánokban úgy látják a helyzetet, 'hogy az az elnökjelölt fog győzni, aki a prohiibició ellen foglal állást « azzal az ígérettel megy a küzdelembe, hogy a VoJikjstead-törvényt eltörli.

A szárazok ée a nedvesek küzdelmében a nedvesek részére kapóra jött a® hogy Angliában a ssesztilalom bevezetése meghiúsult. A törvényjavaslatot a páriámén! ugyanis elvetette, mert nem látták szükségesnek ezt az intézkedést. Rámutattak ugyani* arra a parlamenti felszólalók, hogy Angliában a részegég egyre csökken és már felére esett azoknak a száma, akik az alkohol túlságos élvezete következtébe® haliak meg. A fejlődés az alkohol ellen irányul, még pedig természetszerűleg minden beavatkozás nélkül csökken a szeszes italok fogyasztása, mert a népesség egyre jobban az egészségesebb szórakozásokat keresi. Az Egyesült Államokban ezzel ellenkezőjét tapasztalják és annak következményét a szesz tilalomnak tulajdonítják. Meg kell szüntetni tehát a szesztilalmat és ezért az Egyesült Államokban 1932-ben nedvespárti elnököt akarnak választani..

Felhívás

a csehszlovákiai magyar főiskolás egyesületekhez

A csehszlovákiai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók 1930-ik évi losonci V. országos kongresszusa alkalmából beiktatott szövetségi tisztikar hivatalosan közli, hogy miután a szövetségi alapszabályoknak a belügyminisztériumhoz való felterjesztése óta a nyilvános működéshez szükséges törvényben előirt határidő eltelt, felszólítja a csehszlovák köztársaság területén miiködő összes magyar egyetemi és főiskolai egyesületeket, hogy Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének kötelékébe lépjenek l>e. A szövetség tagja lehet a szövetség alapszabályainak 8 §^a értelmében minden csehszlovákiai egyetemi és vidéki városban lévő diákegyesület, mely hatósági engedély alapján működik, magyar jellegét alapszabályaiban kifejezésre juttatja s általánosan magyar kulturális és gazdasági célokat követ akadémikus rendre és vallási különbségre való tekintet nélkül. A belépési szándékot írásbel i lég kell bejelenteni & szövetségi tisztikarnál: Brükk Sándor elnök cimén (Praha XII. Francouz- ská 16.) Eesetleges információk is itt kérendő!;.

Prága, 1.931, március hó.

A CS. M. A. SZ. tisztikara nevében:

Bereez Kálmán s. k. Brükk Sándor s. k. titkár. elnök.