Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-12 / 84. (2601.) szám

14 Az uj divatdiktátor Chanel kisasszony elindult Hollywoodba — A film eleganciája — Hollywoodban már készül 1932 divatja A Podkarpatskarussi Szőllőtermclők Országos Szövetsége, Beregszász, ajánl a legprímább minőségű, garantált fajtiszta 2 évea gyökeres vadvesszőt éa oltványit úgyszintén gyümölcsfát teljes garani- ciu mellett, beszerzési, tehát legol­csóbb áron. Megkeresésre ajánlattal szolgálunk dók be a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szö­vetkezet igazgatóságához, Szik [:i y Ferenc dr. igazgató, Kosice, Éder-u. 9., ci;: i. — Bla-nár Béla dr. elnök, SziMay Ferenc úv. főtitkár." A sajógömöri ág• h. ev. énekkar 70 éves jubileuma Tornaija, április 11. A sajógöimörii ág. h. ev. egyházi Énekkar Misivé! hétfojlétn ünine- pefllt© fonnáRásának 70 éves jiulbáiléiúmát Torna Igán, amelyet a csehszlovákiai magyar dalossaöiveteég! égisze alatt rendezett dalos­ünnep tett felejthetetlenül széppé és jelen- tőségteljessé. A nagy dalosüinnepen, me­lyet a Fehér ló szálló nagytermét zssnifoláiaig megtöltő közönség nagy élvezettel hallgatott végig, a jníbiíljájló dalegyleten kívül részivel - tek: a tornaijai alkalmi vegyeskar, a méhii r. kát, a hegei ref. énekkarok és a gömötr- panyiti dalkör. A változatos és gazdag mű­soron kitünően összeválogatott néjpdalegyve- legek és müdalok szerepeltek­Ezek a falusi énekkarok egytől-egyig lel­kes és hivatott művelői a magyar dalkultu- rának és fegyelmezettségükről tettek tanú­ságot Az egyes énekszámok után hatalmas erővel zúgott fel a tapsorkón, különösen leükes ovációkban volt része a sajógötmöri ág. h. ev. énekkarnak, mely Huta: Fohászát, ezt a meglehetősen súlyos feladatot kívánó zenemüvet meglepően hü és precíz kidolgo­zásiban adta elő. A műsor végén a méhii és salógömőri énekkarok teljes egyöntetűség­gel énekelték Dürmer hires Dalosindulóját. A dalosünnep keretéiben meleg ünneplés­ben részesítették Szőke István dalárd istát, akt tölbíb mint 30 év óta ál a magyar daUkul- tuira szolgálatában, mint a saijógömÖTi ének­kar kitűnő hangiu tenoristája. A jubiláns da- lárdistát OiEer János dr* * tártománygyülési képviselő, a dalosazövetség kiküldötte, üd­vözölte mindenkit magával ragadó beszéd­del. örömmel üdvözölte a magyar dalkultu- ra lelkes harcosait, az ünnepségein megje­lent dalosegyleteket Is s további kitartó, jö- vötépitő munkára buzdította őket. Végiül a közönség tomboló lelkesedése között adta át Szőke Istvánnaik, a jubiláns dalárd istának a szövetség ajándékát, a gyönyörű kiállítású díszoklevelet. A hangversenyt az énekkarok közremű­ködésén kívül Kasza Manyiba- lelkes szava­lata, Pásztor György érzée'telje-s tárogató- játéka, Gyurán Mancika kacagtató székely- jelenete és a sajógömőri kulturegylet tag­jai által nagy hatással előadott magyar táncpro düheié tették még elevenebbé és változatosabbá. Külön dicséret és elismerés illeti Egyed Aladár ág. h. ev. lelkészt, az ünnepség fá­radhatatlan buzgalmu rendezőjét és legfőbb mozgató erejét, aki a szlovenszkói magyaT dalkulturát egy lélekemelőén, szép esemény- myel tette gazdagabbá. -y. (*) Berzeviczy Albert Reatrix-életrajza ola­szul. Budapestről írják: Berzeviczy Albert Beatrix királynéról, Mátyás király nejéről irt életrajza a Magyar Történelmi Életrajzok soro­zatában 695 lap terjedelemben, gazdagon il­lusztrálva és okmánymásolatokkal s ellátva még 1908-ban megjelent. Ugyané műnek rövi­dített francia kiadása két kötetben Páriában Honoré Champion kiadásában jelent meg 1911- 12. években 364 lap terjedelemben. E francia kiadás nyomán készült Madridban sapnyol ki­adás, mely előbb az Espana Moderna c. folyó­iratban, utóbb pedig 1913-ban könyvalakban is megjelent 428 lap térj ed elemiben. A közbejött háború miatt elkésve, most végre megjelent az olasz 'kiadás is éspedig Milánóban, a közismert Oorbaccio-cégnél, gazdagon illusztrálva, egy kötetben, 376 lap terjedelemben. Az olasz ki­adást Rodolpho Mosca páduai egyetemi tanár készítette, aki egy, a müvet és szerzőjét ismer­tető bevezetést is irt a könyvhöz. Berzeviczy Beatrix-életrajzának ezt az olasz kiadását az olasz -közönség és sajtó rokonszenvesen fo­gadta. (*) Az elcserélt ember kassai bemutató elő­adása. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Bó- nyi Adorján darabját, amely ősszel a buda­pesti Kamara színházban került színre, csü­törtökön este a keletszlovenszkói magyar színtársulat prózai együttese mutatta be Kassán. A kamaraszinházi siker után, amely .bibetővé tudta tenni a kissé valószínű Hetiül induló darab s a nagyrészt valószínűtlen ül megrajzolt alakok pszichológiai beállítottsá­gát, a kassai magyar színház is mretten ren­delkezésére álló eszközt felhasznált, hogy a darab sikerét biztosítsa. Ez a törekvés, Bálint % György gondos s a darab meglévő értékeit kidomborító rendezésében, mellyel az egyes posztokon a szereplők képességeit megfele­lő módon tudta az előadás sz*, gálatáiba állí­tani, meg is hozta a kívánt eredményt s a da­rab egyike lett az idei szezon legnagyobb. prózai sikereinek. Ezzel kapcsolatban kény­telenek vagyunk nyomatékosan feltenni a kérdést: mi az oka annak, hogy Bálint György, kétségtelenül beigazolt hozzáértése ellenére, alig kap alkalmat arra, hogy rende­zői kvalitásait az itteni magyar színjátszás érdekében gyümölcsöztesse s milyen egyéni érdekeiül) -szolgálatában cselekszik a direk­ció akkor, amikor a prózai darabok nagyré- ssét is az o-perettrendezővel rendezteti, aki le nem tagadható kvalitásai ellenére sem bir annyi fizikai lehetőséggel ahhoz, hogy egy vidéki színháznál, ahol muszáj nagy és válto­zatos repertoárt csinálni, minden darabot tö­kéletesen hozzon színpadra. Hangsúlyozzuk: hogy ezt megint az itteni magyar színjátszás érdeké-ben említettük meg, mert meggyőző­désünk szerint Szlovenszkón csak jó színhá­zat szabad csinálni, sokkal inkább, mint akárhol másutt, olyan jó előadásokat, ami­lyen. Bálint György rendezésében, éppen az ,JSIcserélt ember" csütörtöki premierje volt. Ez az előadás megint meggyőzött bennünket arról, hogy a színtársulat tagjainak nyolcvan százaléka elsőrangú erő, csupa teljesitőké­pes érték. A csütörtöki előadás minden te­kintetben h-armónikiis teljesítmény volt, ame­lyen kellő hatással érvényesültek Vécsey Ilona őszintén mély, tiszta művészete, Szi- «ethy Irén nagyszerű, ösztönös eszközei, a fiatal Bojár Lilly egyre jobban tisztuló és nagy intelligenciával párosult értélre!, a cím­szerepet játszó Turóczy Gyula robusztus ere­je, Farkas Pál leegyszerűsödött ábrázoló mű­vészete, mellyel talán a darab egyetlen hús és vér alakjába lüktető életet tudott önteni. Ugyancsak a siker szolgálatában állottak V. Kovács Hanna kissé tulkarrikirozott és Mi­hályi Ernő egészséges figurái, Fenyő Klári­nak ismét a fejlődő tehetség jeleit mutató alakítása és a kis Varga Juci meglepően ott­honos játéka, mellyel egy bájos gyermekfigu­rát személyesített meg. összegezve a dolgo­kat: élvezetes előadásban volt részünk az „El­cserélt ember" premierjén, melynek sokat és szívesen tapsoltunk. — (—béri.) (*) Mozart-emlékhangverseny Komáromban. Komáromi tudósitónk jelenti: A 'komáromi Vá­rosi Zeneiskola április 12-én, vasárnap & Kul­túrpalota nagytermében díszes Mo zárt-emlék- hangversenyt rendez. Mozart életét s müveit Weísz Emma igazgató ismerteti, majd sorra ke­rülnék Mozart müs-ordarabjai az iskola tanítvá­nyainak előadásában. Mozarton kívül egy Beethoven-daráb, egy Dohnányi-azerzemény is szerepel a programon, Molecz Margit operai növendék Schmidt Viktor egy dalát énekli. (*) Szopod Nagy Miklós képkiállitása Komá­romban. Komáromi tudósítónk jelenti: A ko­máromi származású festőművész, szopod Nagy Miklós dús kollekcióját álitotta ki képeinek a komáromi Kultúrpalota képtártermében. Friss színekben látott képed közül különösen aktjai és uccaképei tűnnek ki Akvarell, szineskréta, toll és olaj: mindenben értékeset a eredetit ad a művész, akinek Pániéban, Pesten, Barceloná: iban, Szegeden már komoly -sikerei voltak s most szülővárosának mutatja 'be uj termését. Fölfogása az expressziókra hajlamos, üde szín­foltok, karakterisztikusan odavetett vázlatok mutatják művészi útját. Olajképein borongóe hangulata jut kifejezésre. Portréit finom mű­vészi készséggel oldja meg. Kiállitáeának őszin­te sikere van. (*) Thain János kiállítása. Érsekujvári tudó­sítónk jelenti: Husvét hetében rendezte hagyo­mányos képkiállitását Thain János reálgimná­ziumi tanár, festőművész. A kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg s a jón-evű festőmű­vész több kiállított müvét megvásárolták. A legnagyobb föltünést egy rendkívül -edkerült Masaryk-,portré keltette, amely Thain legkivá­lóbb alkotásai közül való. A kép a járási hiva­tal tulajdonában van. Igen nagy sikere volt a „Trió" cimü képnek és -több akvarellnek ie. (*) Chrenóczy Nagy József dr. emlékének áldoz­tak a magyar ornUhológusok. Budapestről jelentik: A Magyar Ornithológusok Szövetségének szalóki Navratil Dezső dr. elnökletével tartott e havi ülésén Fodor Árpád tanár Chrenóczy Nagy József dr.- nak tudományoe és különösen ornithológiai műkö­dését ismertette vetített képek kíséretében. Chre­nóczy Nagy régi nemesi családból származott, apja és öccse Nyitra város polgármestere volt. Nyitrán született, szülőházának falát márványtábla díszíti. Chrenóczy Nagy József dr. 1818—1892-ig majdnem megszakítás nélkül élt Nyitrán és a vármegye messze földön hires főorvosa volt.. A Magyar Tu-io- mányos Akadémia levelező tagjává választotta. Megalakitója és lelkes szervezője volt a nyitrame- gyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egyesületnek, melynek elnöke lett. 1856-ban alapí­totta és két évig szerkesztette a Magyarhoni Termé­szetbarát cimü folyóiratot, ötven tudományos mü­vet irt. Legfontosabb értekezése akadémiai, székfog­lalója. melyet 1860-ban a madarak gyommá lka ü kii lönbs-égeiről irt. Legfőbb önálló müve A madár o. könyve, mely 1861-ben és 1904-ben jelent meg. Ez az első önálló magyar madártani, könyv. Az ornitho'ó- gusok 1913-ig nem vettek tudomást e műről, Her­mán Ottó sem ismerte, aki negyven évvel későid) alkotott hasonlót. A kegyelettel hallgatott és nagy tetszéssel fogadott előadás után 0roscbilv Jenő dr. méltatta, ornithológiai szempontból Chrenóczy Nagy József dr. jelentőségét. Fodor Árpád előadása eg-Tz terjedelmében meg fog jelenni a budapesti „Kó­csag" májúé havi számában. Pária, április. Beszélgettem Chanel kisasszonnyal, a híres párisi ruhatervezőnövel, közvetlenül, mielőtt elindult Ame­rikába, hogy „Hollywoodot öltöztesse". — Nem viszek magammal semmit, — mondta kis­sé zavartan — csak a fejemet, meg a kezemet... Ez lesz első amerikai látogatásom. Egyelőre majd még meg kell szoknom & newyorki levegőt, aztán még jobban a hollywoodi mozivilág levegőjét és csak akkor kezdhetek gondolkozni azon, hogy mi­lyen problémákat akar velem megoldatni mr. Sá­muel Goldwyn. Én most csak annyit tudok, ameny- nyit ön is és az egész világ tud, hogy nagyon sok amerikai fi-lm megbukik itt Európában, egyszerűen azért, mert a szereplő színésznők ruhája divatja­múlt. Hiába jó a rendezés, érdekes a cselekménye, remek a játéka: ha egyszer a ruhák nem divatosak, a fűim megbukott*. Ez meglehetősen nehéz problé­ma, mert mint Goldwyn elmondotta nekem, a leg­több filmet egy félévvel, gyakran háromnegyed évvel a premier előtt készítik. Mire Angliába vagy Franciaországba jutnak az amerikai filmek, addig­ra már egy év i* eltelik: ezéval az erős kritikáju közönség előtt tavalyi divatai ruhákban játszanak a filmszínészek. A legjobb példa erre a hosszú szok­nya reneeezánszának esete. Mikor Párisban hirtelen lemét divatba jött a hosszú ruha, a legújabb ameri­kai filmek hősnői térden felül érő szoknyában jár­tak. A hosszú szoknya hirtelen divatja úgy hatott mr. Goldwynre, mint valami bomba. El akarja ke­rülni, hogy az ilyesmi megismétlődhessék és ezért meghívott engem, hogy reorganizáljam az United Artists filmvállalat ruhatervező műhelyeit. Termé­szetes, hogy erre a munkára olyan szakembert tart alkalmasnak, aki ismeri a divat tendenciáját, aki most jött Páriából, aki meg tudja mondani, hogy körülbelül milyen lesz & divat egy év múlva, helye­sebben, aki diktálni tudja a divatnak, hogy hová fejlődik egy év múlva. — Szóval mr. Goldwyn önt nevezte ki divatdik­tátorává. Miért éppen önre esett a választása, miért nem valamelyik másik nagy párisi divattervezőre? — Azért, mert engem kevésbé befolyásolnak bizo­nyos tendenciák, mint kollégáimat Az én modell- jeim jelentősége elsősorban abban volt, hogy Cha- nel-modellek b hogy melyik évben készültek, az már másodrendű fontosságú. A tipikus Chanel-vonaiak sohasem válhatnak teljesen divatjamúlttá. Megállja helyét a divat nagy hullámzásaiban, míg a legtöbb más divat nagy kreációit tuleröeen befolyásolják a divat hirtelen változásai s ezért mulandóbbak is. Ez pedig a filmvilágban nagy haj. Aki már viselt Cha- nel-ruhát, tudja, hogy egy-egy Ilyen toalett évekig nem megy ki a divatból, több stezónon át nyugod­tan lehet viselni. Idei nyári kollekciómban halvány- rózsaszin- és fehér organdleruhákat fogok bemutat­ni. Ezek a kis ruhák örökéletüek. Már anyáink ia rl­(*) D‘ Alin Béljanin gramofonba énekel. A Szlovenszkón és Ruszin szkón közismert orosz operaénekes a prágai Esta gramofon- lemezgyár fölkérésére több dalt énekelt gra­mofonba. Elsősorban kiemelendő az „Ej Uclhnem" lemeze, már csak azért is, mert a hires Volga-nótát eddig gramofonba csak Saljapin énekelte. D‘ Arin Bel janin legújabb gramofonlemezei Szlovenszkón és Ruszin- szkón bizonyára nagy tetszésre fognak találni. (*) Lehár mint kávéháztulajdono9. Bécsben van egy kedves kis kávéház, & Lehár-terem. Ebben & kávéházban történt a napokban a következő kié mulatságos eset. Egy amerikai, aki néhány hét óta Bécsben tartózkodott, bevetődött a kávéházba s amint körülnéz, az egyik asztalnál ott látja üldö­gélni Lehár Ferencet. A derék amerikai rendkívül meglepődött, felállt helyéről, odament Leháxhoz és igy szólt hozzá: „Ha én tudtam volna, hogy ön­nek itt kávéháza van, gyakrabban eljöttem volna ide...“ (*) Chevalier uj filmje. Maurice Chevalier uj film­jének felvételeit már megkezdették Newyorkban Lubitech vezetésével, Chevalier az uj filmben egy vidám kikapós hadnagy szerepét játssza. (*) Erskine: Szép Heléna magánélete. Az ókor legtöbbet emlegetett, legismertebb asszonya volt Szép Heléna királyné, Menelaus hitvese, a legádá­zabb küzdelem, a trójai háború okozója. Szellemee volt, szép volt, okos volt. És volt a lényében vala­mi megmagyarázhatatlan varázserő, ami vak eszkö­zeivé, halálos szerelmesévé tette a férfiakat Feje­delmek, böeök, közrendit harcosok és rabszolgák áldozták életüket egyetlen mosolyáért. A szerelem­nek ez a légköre vette körül minden útját. Ellenáll­hatatlan volt. Ennek az öntudatlan és mégis raffi- náltan okos asszonynak a históriáját irta meg Erskine, a páratlan világhírnévre jutott amerikai iró, a „Szép Heléna magánéletéiben. A férfiak ta­lán nevetnek, talán bosszankodnak ezen a pompás humoros Íráson, amelyet a nők tetszése segített a elkér piedeSztáljára. Heléna, ugyancsak nem kiméli imádóit. Minden asszony tanulhat ebből az ösztönös viselkedésből, beszédből, mosolyból, ami úgy lát­szik, a legaíkalmaeabb arra, hogy megtanítsa fütty­szóra. táncolni a „teremtéa urát". Ezek a koturnu- sos hősök görög módra beszélnek, tunikát viselnek, de a görög ruha alól kiütközik a XX. század gcntlemanja és tirádáikbó kicsendül a hamisítat­lan yankoe-hurnor. Páratlanul mulatságos keverék. Az olvasó hol kacag, hol csodálkozik, hol meg lólek zet,fojtott izgalommal figyeli a világ legszebb as­szonyának történetét. És bizonyos, hogy végül azzal MÜhették volna, most mi vieéljük éa a gyermekeink' ifi viselni fogják. Azt hiszem, ez az a tulajdonéágom, amit Goldwyn honorál ée ezért hívott ieméteitea Hollywoodba. Most végre elfogadtam meghívását. — Ée egész Hollywoodban érvényesíteni akarja az örökóletü rózsaszín organdieruhák szellemét? — Dehogy. Ez csak egy példa volt arra, hogy a* ón vonalaim mennyire nem mennek ki a divatból Hollywoodban meg ko'l találnom az igazi, ideáliz moziruhastilujt. Lehet, hogy ez ins fog tetszeni a többi párisi divatfojedelemnek. Ebben az esetben, mint mr. Goldwyn igen helyesen megjegyezte, „fü­tyülünk arra, hogy mi tetszik nekik ée mi nem". Ez az én véleményem is, legfeljebb és csak ezedi- debb stílusban fogalmaznám meg. — Van már valami pozitív divattsrve Hollywood szárnál a’ — Erről egyelőre még szó sem lehet, először meg kell látnom Hollywoodot. Ez éppen olyan, mint ahogy & festő sem tadja előre, hogy milyen lesz a legközelebbi képe, amíg nem látta modelljét. Az én ezámomra most minden aj film olyan lesz, mint a festő számára az uj képe. Minden egyes uj filmet a filmnek minden egyes szereplőjét tanulmányoz­nom, elemeznem keiL Az én feladatom nem az lesz, hogy egyszerűen az 1982-es divatot propagáljam a stúdióban, hanem az, hogy egyéni ízlésemet való­sítsam meg minden egyes film toalettjeiben. — Nem viszek magammal anyagot és nem vi­szek magammal segítőtársakat Találok majd elég ügyes kisegítő leányt Hollywoodban. Art hallom, hogy igen kitűnő munkaerők dolgoznak a vállalat ruhatervező műhelyében. Anyagot nem kell magam­mal vinnem, mert a legtöbb francia cégnek kép­viselete van Los Angelesben, ngyhogy a helyszínen megkaphatom a legfinomabb anyagokat. Nem leszek egyfolytában Hollywoodban. Többször fogok ide- oda utazni Páris és Hollywood között. Egyszerre mindig két hónapig maradok Hollywoodban, ezalatt elkészítem terveimet, elindítom a munkát, aztán visszamegyek Párisba, Nagyon örüiök annak hogy amerikai nőket öltöztethetek. A legtöbbjüknek jó alakja van és értenek ahhoz, hogy hogyan kell a ruhát viselni, — ami nagy segítség a tervező szá­mára. Azt hiszem egyébként, hogy hollywoodi ak­cióm hasznára válik majd a francia ruhaiparnak. Az amerika inők számára pedig még azért fog sokat jelenteni, mert a legújabb párisi divattal megismer­kednek a saját filmjeikből. Gyakran előbb fogják látni a legújabb páriei modelleket, mint maguk a pá­risi nők. — Véleménye szerint milyen a legideálisabb flinta. a toalett? — Ezt majd akkor kérdezze meg tőlem, ha vis­szajöttem, még magam sem tudom. Éppen azért megyek ki, hogy ott rájöjjek. P, N. a megelégedett tudattal teszi le ezt a kh könyvet, hogy az utolsó esztendők egyik legszellemesebb munkájával töltött el néhány igen kellemes órát. Erskine „Szép Heléná“-ja a Színe Java sorozat- egyik legértékesebb kötete. Nívós, szellemes, mulat­ságos. Érdemee olvasni. — Ára fűzve 6.50, kötve 10 korona. Portó 8 korona. Kapható a Prágai Ma­gyar Hírlap könyvosztályánál Praha H„ Panská 12, ITT. em. AZ TVAN-SZINTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Vasárnap délután: Lengyelvér. Operett. este: Az okos mama. Hétfő: Az okos mama. Kedd: Az okos mama. Szerda: Az okos mama. Csütörtök: Rád bízom a feleségem. Lázár Mária és JuBth Gyula ven-dégfellépbéveL A FÖLDES SZÍNTÁRSULAT MŰSORA LÉVÁN: Vasárnap: A csúnya leány. Vaeámep délután: Csókos huszár. Hétfő: Lila test, sárga sapka. A POLGÁR-TÁRSULAT MŰSORA BEREGSZÁSZON: Vasárnap d. u.: Csúnya leány, operett Vasárnap este: Huszárfogás, operett A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A magántiíkámő. (Mesék az Írógépről.) AZ UNGVÁRI URÁNIA HANGOSMOZI MŰSORA: Április 12-én: „Feleségem? Feleséged?" Április 13—16-ig: „A szerelem égé dala." A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A postásliu és húga. Ondra, Buráén. 2. h. ALFA: őfelsége, a szerelem. (Nagy Kató.) 5. hét. AVION: Két ember. (Az asszony és a költő.) 2. h, FLÓRA: Halálos versengés a világrekordért — Szökés az idegen zászló alól. (Kettőe műsor.) JULIS: Mesék az Írógépről. (Szomaházy-fikn.) 2. h. KOTVA: Spejbl és Hurvinek. — Éjjeli madarak. LUCERNA: Anna Christie. (Gr. Garbó.) 2. hét- MACESKA: A. férfi, aki ölt. (Conrad Veidt.) METRÓ: Zsuzsi rendet csinál. (Szőke Szakáll.) SVETOZOR: Spejbl és Hurvinek. Éjjeli madarak.

Next

/
Thumbnails
Contents