Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-11 / 83. (2600.) szám

6 <l^GM/VUtí^-HTRLA& VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszor­szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hiriap“ pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, Lörinckapu u. 17 II. (Central passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvéte- Iezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II„ Panská ul. 12. III. em. eszközöl. — A magyar kül ügymin isztcT olasz ki­tüntetése. Budapesti saerk-esztőségünk tele­fonálja: Az olasz király Károlyi Gyula gróf külügyminiszternek a koron a rend nagyko­ré sz tjét adományozta. — Váratlanul meghalt Méray Ádáni dr., a keresztényszocialista párt munkácsi körzeti elnöke. Munkácsi tudósítónk jelenti: E hó 8-án eet-e 7 órakor tragikus hirtelenséggel meghalt Méray Ádám dr. nyug. polgármester, az orszá­gos k er esz tényező cialista párt munkácsi körze­tének elnöke. Halála, amely 66 éves korában érte utol, annál is inkább megdöbbentő hatást váltott ki, mert az utolsó percig friss egészség­iben végezte napi teedőit s április 8-án még kertjében is jókedvűen foglalatoskodott. Az al­konyati órákat felesége, született Lázár Róza (grófnő) társaságában olvasgatással töltötte. Hét óra előtt Mérayné kinézett a konyhába, hogy a vacsora föítálalásáról gondoskodjék. Alig 4—5 percig tartózkodott ott. Mire vissza­tért a szobába, férjét olvasmánya mellett hol­tan találta. Szivszél'hüdés ölte meg. A nyomban előhívott orvosok már csak a beállott halált konstatálhatták. Méray Ádám dr. 1865 január 5-én született Ungváron. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. Ugyanott nyitott ügyvédi irodát. Pár évi ügyvédkedés után Munkácsra költözött, ahol a Sohönborn-uradalom ügyésze lett. Első feleségét, szül. Borzsay Margitot, hét­évi boldog házasélet után elvesztette. Másod­szor 1914Jben nősült. Mint uradalmi ügyész, a háború kitörése előtt nyugalomba vonult, mire Munkács város főügyészévé, majd — 1916-ban -— polgármesterévé választották. Ez utolsó tisztségét az államfordulatig viselte. 1918 után résztvett a magyar kisebbség politikai szervez­kedésében. Helyi, majd körzeti elnöke lett az országos keresztényszocialista pártnak s több éven át tagja volt a városi képviselőtestület­nek. Közéleti működésében mindig a szeretet és a megértés szelleme érvényesült. Eredmé­nyes, közérdekű munkát fejtett ki, mint a Szernyei Vizrendező Társulat elnöke és mint a Beregmunkácsi Takarékpénztár fölügyelőbi­zottsági tagja is. A társadalom minden rétegé­nek nagy részvéte mellett temették el péntek délután.-- — Berczelly Jenő kilencven éves. Buda­pestről jelenük: Berczeli Berczelly Jenő, a magyar országgyűlés felsőházának 1927-foen megalakulásakor volt korelnöke, v. b. t. t., a magyarországi Nógrád és Hont vármegyék ■választott örökös felsőházi tagja, a kolozsvá­ri és kassai Ítélőtáblák egykori elnöke, csa­ládi körben, április 10-én tartotta kilencve­nedik születésnapját. — Eljegyzés. Adler Rózsikét, Adler Gyula dr. verébélyi ügyvéd leányát, eljegyezte Blicz Barna dr. orvos, Jolsváról. — Lakásberendezések a legszerényebb igényűtől a legkényesebbig, szolid, garantált jóminőségü kivitelben: Miiller József bútor­gyár, Pozsony, Széplak u. 38. — Egy kiváló magyar orientalista halála. Buda­pestről jelentik: A magyar tudományos életnek nagy halottja van, meghalt Kmoskó Mihály egye­temi tanár, a tudós pap-orientalista, aki ezéles kö­rökben szerzett tekintélyt és elismerést nevének. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem fi­lozófiád fakultásának tanári katedráján s a tudo­mányos irodalomban kifejtett működése révén kü­lönösen nagy tekintélye volt Kmoskó Mihálynak. Sokat tudott, sokat dolgozott, az ószövetségi szent- irás tudományban s a héber nyelv s egyéb keleti nyelvek ismeretében tudása olyan rendkívüli volt, hogy külföldiről is sokszor folyamodlak vitás kér­désben döntő állásfoglalásához. — Kmoskó Mihály 1876-ban született lka van. Teológiai tanulmányait a Pázmáneumban végezte s már ott feltűnt a szent- iirás-tudományban való tudásával, úgyhogy ösztön­díjat is kapott, amivel Riyreuthbe, Jeruzsálembe, ■majd Oxfordba és Londonba utazott, ahol keleti tanulmányokat folytatott. 1898-ban szentelték pap­pá. Egy ideig a budapesti Központi Papnevelő In­tézet tanulmányi felügyelője lett. 1908 óta a buda­pesti egyetemen az ószöve'ségi szenbirás-tudomány és a héber nyelv nyilvános rendes tanára volt. amely állásában széleskörű tudományos irodalmi működést is kifejtett. Több önálló kötete jelent meg. Kmoskó Mihály Pusztazámoron, Fehérmegyé­ben halt meg és utolsó kívánsága szerint ott is te­metik el. — A budapesti nemzetközi vásárra (1981 május 9—18.) vásárigazolványok 24 koronáért kaphatók a pozsonyi magyar kir. konzulátuson. Vidékiek 3 K-t portóra mellékeljenek. — Nagy részvét mellett temették el Forster Mária bárónőt. Budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja: A farkasréti temetőben ma délután 'eem ették el a szerencsétlen ül járt Forster Má­riát. A temetésen a kormányzó is képviseltette magát » azon Izabella főhercegnő és József fő­herceg, továbbá igen nagyszámú előkelő gyá­szoló közönség jelent meg. A szerencsétlensé­get okozó Thyssen-Bornem issza István báró még mindig súlyos állapotban fekszik a kór­házban, aJhol mesterségesen táplálják, miután nem akar semmit enni, hogy éhonhaljon. A légi fölszerelés szükségére hivatkozva az évi 315 milliós fegyverkezési alap prolongálását kívánja a nemzetvédelmi minisztérium Prága, Április 10. A parlament óiéig össze ■seim ült s máris meglepetésekkel szolgál számára a félihivatalois P,rager Presse. A félhivatalos lap értesülése szerint a hadve­zetéséig azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a jövő költségvetési tárgyalások keretében olyan törvényjavaslatot terjeszt a nem­zetgyűlés elé, amely az úgynevezett fegy­verkezési a(Lapot prolongálná. Ezt a fegyverkezési alapot 1925-iben sza­vazta meg a nemzetgyűlés 1400 millió koro­nás összegben, évi 315 millió korona részle­tekben, és 11 évire szól, vagyis 1936-ban az alapról szóló törvény érvényét veszti. A prolongálás szükségét a nemzetvédelmi mi­nisztérium azzal indokolja, hogy a llégi ügyek fejlesztése úgyszólván állami lélszük- séggé nőtte ki magát. Viskovsky nemzetvé­delmi miniszter már tavaly bejelentette, hogy egy külön katonai légügyi alapot sze­retne íresBouiJJa létesíteni, erről a küllőn alapról azonban lemondtak s helyette a fenti tervvel akarnak a parlament elé jön­ni. A tárgyalások a tervre vonatkozólag már a közeli napokban megkezdődnek. Hogy hány évre szóljon az 1925. évi tör­vény meghosszabbítása, ez még tárgyalás anyagát fogja képezni. A hadvezetőség ter­mészetesen arra törekszik, hogy mennél hosszabb időre szóljon, vagyis hogy a nem­zetvédelmi minisztérium rendes költségve­tésén kívül miég évek hosszú során át meg­kapja fegyverkezési célokra az évi 315 mil­lió koronás többletet. A közvélemény joggal kiváncsi ebben a kérdésben egyrészt a né­met kormánypártok, másrészt a szociál­demokraták álláspontjára, mert hiszen úgy a német kormánypártok, mint a szociálde- m okira ták minden költségve t és • tárgya lábá­nál követelték ennek a tételnek a leszállí­tását. Bestiális rablógyilkos merénylet egy Nádas községbeli öreg kereskedőházaspár ellen A hét tettes vasbunkóvat ütötte te a cselédleányt, majd gazdáját is letersieSSék — 24 óra alatt csendőrkézre kerültek a banditák Nagyszombat, április 10. (Saját tudósítónktól.) Vavruselk Pál nádiasi illetőségű 35 esztendős hadi­rokkant eredetileg a lakato6imesters'é@et tanulta ki és folytatta, a háborúiból hazatérve rokkantam, nem tudott megfelelően elhelyezkedni a dolgozók tár­sadalmában s bűnözésre adta fejét. Esztendők óta reme volt a vidéknek, számtalan klisébb-nagy óbb bűncselekményt követett el. meiyefcért hosszabb időt börtönben töltött. Ajz utóbbi hónapokban nem volt vele baja a csendőröknek, a napokban azonban ismét kezükre került, ezúttal egy rendkívül snlyos büncselekmiény miatt. Albérlőjével, Sajdik József húsz esztendős kovács- segcddel, aki hosszabb idő óta munka nélkül lé­zengett, rablógyilkosmerényletet kísérelt meg, Werner Ignác 79 éves, jómódú nádasi kereskedő ellen. Vavrusek és fiatal társa napokon át 6®őtte a ter­veket, hogyan tudnának bejmtmi a gazdagnak is­mert Wermer-iháizaspár lakásába és mily módon kaparinthatnák meg a szekrényben őrzött pénzt. A húsvéti iínepek ellőtt a két gonosztevő minden rész­letre kiterjedően elkészült a rablómerénylet tervé­vel. Álarcot vettek arcukra, lábukat rongyokba csa­varták, majd éjszaka 12 óra után elindultak Wer- nerék háza felé. Az udvarra könnyű szerrel bejutottak, onnan a konyhába ugrottak, de itt kellemetlen meglepetés­ben volt részük. Nem számítottak ugyanis arra, hogy Wemerék cselédleányt tartanak, aki az éjsza­kát is a házban tölti. Gondolkodásra azonban nem volt idejűik. Hirtelen elhatározással odalopóztak a cselédleány ágyához és Vavrusek egy vasdoronggal íejbevágta az alvó leányt. A cseléd az ütésre felriadt álmából, egy pillanat alatt átlátta a veszélyes helyzetet és aléltságot szimulálva, rogyott vissza a párnára. Sajdik a leány mellet maradt, társa és vezetője pe­dig bement az öreg házaspár hálószobájába, hogy a rablást végrehajtsa. A zajra azonban a kereskedő és felesége ás felébredt, meglátták az álarcos rablót és torkuk szakadtá­ból kiáltozni kezdtek. A következő pillanatban a kereskedőre is lesújtott a vasdorong s az ütés olyan erővel történt, hogy az aggastyán eszméle­tét vesztve zuhant visszia az ágyba. Eközben Sajdik is bejötit, hogy segítségére legyen cinkosának. A cselódleány látva, hogy őrzője eltá­vozott, gyorsan kiugrott az ágyból, az udvarra ro­hant és ahogyan a tarkáiból kifért, ordítani kezdte: „Rablók! Gyilkolni akarnak... Segítség...“ A kiét gonosztevő meghallotta a kiá hozást s hogy időt ne veszítsen, tüstént nekiesett a szekrény zár­jának, amelyet levertek és a szekrényben őrzött kis pénztrezort magukhoz véve, elillantak. Mire a segiitség megérkezett, a kiét rablónak már csak hülít helye voilt. A keresíkedőt hosszabb éteszt- gelés után magához térítették s az orvos megálla­pította, hogy úgy ő, mint a cselédleány, aránylag szerencsésen, könnyebb sérüléssel úszta meg a rablótámadást. A csendőrök még az éjszaka utána vetették mc.gu- kait a vakmerő banditáiknak, másnap délelőtt elő­állították Vavruiseket, val'kutóna fogták és hamarosan beismerő vallomást vettek ki belőle. Bűntársa a rablás után gyalogosan a közelii vasút­állomásra ment és onnan Malackára utazott, hogy másnap megjelenjen a katonai sorozáson. Amikor hazatért, már vártak rá a csendőrök s ő is minden kertelési kísérlettel felhagyva, vallotta be a rablást. A pénz megkerült s a két cinkost a pozsonyi állam­ügyészségnek adták át. — A rendőr harca az éjszakai tündér lovag­jaival. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Csizmadia Sándor közrendőr tegnap éjszaka egy uccai nőt akart előállítani a hetedik kerü­leti kapitányságra. Közben öt fiatalember sie­tett a nő segítségére, mire a rendőr kardot rán­tott. Mielőtt azonban azt használhatta volna, a fiatalemberek kicsavarták a kezéből. A rendőr ekkor szolgálati revolverét kétszer elsütötte. Az egyik golyó Grossmann Béla nevű fiatalem­ber mellébe hatolt s a hátán jött ki. A fiatal­embert a mentők súlyos, de nem életveszélyes állapotban a kórházba szállították. A rendőr­ség az ügyben a vizsgálatot megindította. — Meghalt a dohányuccai merénylő* egyik áldozata. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Rótih Jenő, tizenhété vés tanone, a dohányuccai zsinagógában elköve­tett revolveres merénylet egyik súlyos se­besül tje, ma reggel a R ókus-kórházban meg­halt. A fiúnál nehéz agyhártyagyulladás lé­pett fel, ami a gyógyulást erősen hátráltatta s a halál közvetlen oka is ez volt. — Leugrott a harmadik emeletről, mert katonababája elhagyta. Kassai szerkesztősé­günk telefonon jelenti: Hanzel Mária 18 éves kassai cselédleány szerelmi bánatá­ban, mert katonaszeretője elhagyta, a Ra- sin-uccai Jemey-palota harmadik emeletéről az uooára ugrott. Súlyos koponyatörést szen­vedett, ezenkívül a végtagjait összetörte. A mentők a kórházba szállították. Élet-halál között lebegd ( — Dollármesékkel csapta be a korcsmárost a furfangos „amerikánus“. Rozsnyóról jelentik: Po- páleny János hatvankétéves rekenyei földmives három évvel ezelőtt tért vissza szülőfalujába Amerikából, ahonnan mintegy negyvenezer ko­rona megtakarított pénzt hozott magával. Amig a pénzecske tartott, az öreg agglegény jól élt és a jólétben elszokott minden komolyabb munká­tól, úgy, hogy rövidesen bizony utolsó vasig el­úszott a hosszú éveken át megtakarított kis tő­ke és Popáleny János egyik napról a másikra betevő falat nélkül maradt. Ebben a siralmas helyzetben az amerikánus gazda azzal a mesével; hogy neki még mintegy harmincezer dollárt kell Amerikából kapnia, rávette Lissauer korcsmá­rost, hogy őt étellel és itallal elássa. A korcsmá- ros hitt a holdban lévő dollárokról szóló mesé­nek s egy kerek esztendőn át élelmezte az öreg agglegényt, aki természetesen hónapról-hónapra halogatta a fizetést s a vendéglős erélyes sürge­téseire végül is ez év január közepét jelölte meg, amikor az Amerikából diszponált dollárokból ki fogja egyenlíteni közben tízezer koronára sza­porodott vendéglői számláját. A január tizenötö­dike elmúlott s a dollárok csak nem érkeztek meg s mikor Lissauer informálódott Popáleny anyagi körülményei után, kisült, hogy az öreg agglegénynek egy krajcár vagyona sincsen. A becsapott vendéglős feljelentésére csalás címén letartóztatták a furfangos amerikánnst s a kerü­leti biróság a nyomorára hivatkozó • vádlottat csalásért el is Ítélte három hónapi fogházra, az enyhítő körülményekre való tekintettel azonban az Ítélet végrehajtását kétévi próbaidőre felfüg­gesztette. 1931 április 11, Mjggftgjfc Osztrák-német tiltakozás Benes egyik bécsi szócsöve ellen Berlin, április 10. A Vossisohe Zeitung kSzr li a következő hozzáintézett levelet: Az alulírott három szervezet kötelességének tartja fel világosítani a közvéleményt aziránt, hogy a Die Börse cimü BócSben megjelenő Középeurópai Gazdasági Újság (kiadója Goa- táv Stern, tulajdonosa a Kronos-Verlags A.* G., Wien, IX., Kanusius-Gasse 8—10) cseh­szlovák sajtóorgánum. A tulajdonjogi viszo­nyokból világosan kitűnik, hogy a Kroaos- vállalat ugyanazoknak a prágai köröknek a* ellenőrzése alatt áll, mint a prágai Orbiv vállalat, amelynél a Prager Presséi, a cseh­szlovák kormány félhivatalos lapja megjele­nik. A német-osztrák gazdasági megegyezés­nek a Die Börse által folytatott rendszeres támadás félrevezetésül szolgálhat és ezért azt ,meg kell bélyegezni, mint illetéktelen kül­földi bele avatkozást osztrák belügyekbe. Aláírva: Osztrák-nőmet munkaközösség, Osztrák-német népszövetség, Az osztrák-német gazdasági kapcsolatok elő­készítésére kiküldött bizottság. A szepesbélai színlelt postarablts tettese nek büntetését a felsőbíróság jóváhagyta Kassa, április 10. (Kassal szerkeeztöségfltók telefonjelentése.) Annakidején hírt adtunk ar­ról a színlelt rablótámadásról, amely tavaly Szepeebéla és Keresztfáivá között az ország­úton játszódott le s amelynek szenvedő áldo­zata Palocsko postaküldönc volt. Palocsko Sze- p esőé lá-ról szállította a postát, az országúton — állítása szerint — ismeretlen egyén hátulról megtámadta, fejbeütötte s a post-atá&káját 76 ezer korona készpénzzel & egyéb értékekkel el­rabolta. A posta kára 100.000 korona volt. Az esetnek azonban szemtanúi voltak s a vizsgálat rövidesen megállapította, hogy Palocsko össze­beszélt Link Gyula szepesbélai postatisztvise­lő vei A támadó is Link Gyula volt s a meg­állapodás szerint a pénzen meg akartak osztoz­kodni. A lőcsei törvényszék ez év januárjában 18—18 havi börtönre ítélte a két megtévedt fiatalembert. A kassai felsőbÍTÓság a mai na­pon megtartott fölt ebbe zés i tárgyaláson a lő­csei kerületi biróság ítéletét teljes terjedelmé­ben jóváhagyta. Kádár Gyufa dr. budapesti ügyvéd fölakasztotta magát Budapest, április 10. Egy jónevü és jó klienté­láju lipótvárosi ügyvéd tragikus öngyilkossága foglalkoztatja tegnap délelőtt óta a budapesti rendőrséget. Kádár Gyula dr. 53 esztendős ügy­véd a Visegrádi ucca 15. számú házban levő el­sőemeleti lakásában az elmúlt éjszaka felakasz­totta magát és amikor a kora délelőtti órákban rátaláltak, már halott volt. Kádár Gyula dr. lakásában egészen egyedül la­kott egy házvezetőnővel. Az 53 esztendős ügy­véd az utóbbi években, amióta feleségét elveszí­tette, teljesen visszavonultan, csupán munkájának élt. Rokonainak, ismerőseinek, kollégáinak fel­tűnt, hogy az utóbbi időben egyre idegesebb lett. Tegnap reggel tíz óra tájban a házvezetőnő­nek feltűnt, hogy az ügyvéd szokása ellenére még mindig nem kelt fel. Azt gondolta, hogy ta­lán éjszaka sokáig dolgozott és ezért gyanút­lanul kezdett takarítani. Bement a dolgozószobá­ba. A teljesen lefüggönyözött homályos szobában tapogatózva ment az ablakhoz, hogy a rolót fel­engedje. Majd összeesett a rémülettől, amikor tapogatózó keze a dolgozószoba ablakának ki­lincsén lógó ügyvéd testéhez ért. Amikor azután a takaritónő felgyújtotta a vil­lanyt, kővémeredten látta, hogy Kádár Gyula dr. kidülledt szemekkel kilógó nyelvvel, élettelenül csüng az ablak kilincsén. Kétségbeesett sikoltásaira berohantak a szom­szédok, akik a szerencsétlen embert azonnal le­vágták a kötélről, bár már az első pillanatokban megállapították, hogy az ügyvéd halott. A kiszál­lott rendőri bizottság megállapította, hogy a ha­lál már órákkal előbb beállott, Kádár Gyula dr. még az éjszakai órákban akasztotta fel magát. Az íróasztalon egyetlen levelet találtak. Ezt egyik ügyvéd kollégájához irta. A levélben beszá­mol a nála folyamatban levő peres ügyekről, ezek­re vonatkozólag utasításokat ad és kéri kollégá­ját, hogy az ügyeket fejezze be. Semmiféle más búcsúlevelet nem találtak, amelyben az 58 esz­tendős ügyvéd hozzátartozóinak magyarázta vol­na meg végzetes tettének okát. — Semmi mással nem tudjuk megmagyarázni az öngyilkosságot — adta elő a rendőri bizottság tagjainak a szerencsétlen ügyvéd egyik rokona, — csak azzal, hogy súlyos idegbajban szenvedett. Felesége hat esztendővel ezelőtt meghalt, ez na­gyon megtörte és azóta idegállapota egyre rom­lott. Kádár Gyula dr. tragédiája jogászkörökben és a Lipótvárosban, ahol nagyon jól ismerték, osz­tatlan részvétet keltett. xx Etahliásement-Muzeum-Téükertje napon ként esti 9 érától nyitva. Csütörtök, szombat vasár- és ünnepnap Ötórai tea. (Pozsony |e§ kellemesebb, legszolidabb táncezérakoiás*.)

Next

/
Thumbnails
Contents