Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-11 / 83. (2600.) szám

6

<l^GM/VUtí^-HTRLA&

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszországba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hiriap“ pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Lörinckapu u. 17 II. (Central passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvéte- Iezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II„ Panská ul. 12. III. em. eszközöl.

— A magyar kül ügymin isztcT olasz kitüntetése. Budapesti saerk-esztőségünk telefonálja: Az olasz király Károlyi Gyula gróf külügyminiszternek a koron a rend nagykoré sz tjét adományozta.

— Váratlanul meghalt Méray Ádáni dr., a keresztényszocialista párt munkácsi körzeti elnöke. Munkácsi tudósítónk jelenti: E hó 8-án eet-e 7 órakor tragikus hirtelenséggel meghalt Méray Ádám dr. nyug. polgármester, az országos k er esz tényező cialista párt munkácsi körzetének elnöke. Halála, amely 66 éves korában érte utol, annál is inkább megdöbbentő hatást váltott ki, mert az utolsó percig friss egészségiben végezte napi teedőit s április 8-án még kertjében is jókedvűen foglalatoskodott. Az alkonyati órákat felesége, született Lázár Róza (grófnő) társaságában olvasgatással töltötte. Hét óra előtt Mérayné kinézett a konyhába, hogy a vacsora föítálalásáról gondoskodjék. Alig 4—5 percig tartózkodott ott. Mire visszatért a szobába, férjét olvasmánya mellett holtan találta. Szivszél'hüdés ölte meg. A nyomban előhívott orvosok már csak a beállott halált konstatálhatták. Méray Ádám dr. 1865 január 5-én született Ungváron. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. Ugyanott nyitott ügyvédi irodát. Pár évi ügyvédkedés után Munkácsra költözött, ahol a Sohönborn-uradalom ügyésze lett. Első feleségét, szül. Borzsay Margitot, hétévi boldog házasélet után elvesztette. Másodszor 1914Jben nősült. Mint uradalmi ügyész, a háború kitörése előtt nyugalomba vonult, mire Munkács város főügyészévé, majd — 1916-ban -— polgármesterévé választották. Ez utolsó tisztségét az államfordulatig viselte. 1918 után résztvett a magyar kisebbség politikai szervezkedésében. Helyi, majd körzeti elnöke lett az országos keresztényszocialista pártnak s több éven át tagja volt a városi képviselőtestületnek. Közéleti működésében mindig a szeretet és a megértés szelleme érvényesült. Eredményes, közérdekű munkát fejtett ki, mint a Szernyei Vizrendező Társulat elnöke és mint a Beregmunkácsi Takarékpénztár fölügyelőbizottsági tagja is. A társadalom minden rétegének nagy részvéte mellett temették el péntek délután.-- — Berczelly Jenő kilencven éves. Budapestről jelenük: Berczeli Berczelly Jenő, a magyar országgyűlés felsőházának 1927-foen megalakulásakor volt korelnöke, v. b. t. t., a magyarországi Nógrád és Hont vármegyék ■választott örökös felsőházi tagja, a kolozsvári és kassai Ítélőtáblák egykori elnöke, családi körben, április 10-én tartotta kilencvenedik születésnapját.

— Eljegyzés. Adler Rózsikét, Adler Gyula dr. verébélyi ügyvéd leányát, eljegyezte Blicz Barna dr. orvos, Jolsváról.

— Lakásberendezések a legszerényebb igényűtől a legkényesebbig, szolid, garantált jóminőségü kivitelben: Miiller József bútorgyár, Pozsony, Széplak u. 38.

— Egy kiváló magyar orientalista halála. Budapestről jelentik: A magyar tudományos életnek

nagy halottja van, meghalt Kmoskó Mihály egyetemi tanár, a tudós pap-orientalista, aki ezéles körökben szerzett tekintélyt és elismerést nevének. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiád fakultásának tanári katedráján s a tudományos irodalomban kifejtett működése révén különösen nagy tekintélye volt Kmoskó Mihálynak. Sokat tudott, sokat dolgozott, az ószövetségi szent- irás tudományban s a héber nyelv s egyéb keleti nyelvek ismeretében tudása olyan rendkívüli volt, hogy külföldiről is sokszor folyamodlak vitás kérdésben döntő állásfoglalásához. — Kmoskó Mihály 1876-ban született lka van. Teológiai tanulmányait a Pázmáneumban végezte s már ott feltűnt a szent- iirás-tudományban való tudásával, úgyhogy ösztöndíjat is kapott, amivel Riyreuthbe, Jeruzsálembe, ■majd Oxfordba és Londonba utazott, ahol keleti tanulmányokat folytatott. 1898-ban szentelték pappá. Egy ideig a budapesti Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője lett. 1908 óta a budapesti egyetemen az ószöve'ségi szenbirás-tudomány és a héber nyelv nyilvános rendes tanára volt. amely állásában széleskörű tudományos irodalmi működést is kifejtett. Több önálló kötete jelent meg. Kmoskó Mihály Pusztazámoron, Fehérmegyében halt meg és utolsó kívánsága szerint ott is temetik el.

— A budapesti nemzetközi vásárra (1981 május 9—18.) vásárigazolványok 24 koronáért kaphatók a pozsonyi magyar kir. konzulátuson. Vidékiek 3 K-t portóra mellékeljenek.

— Nagy részvét mellett temették el Forster Mária bárónőt. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A farkasréti temetőben ma délután 'eem ették el a szerencsétlen ül járt Forster Máriát. A temetésen a kormányzó is képviseltette magát » azon Izabella főhercegnő és József főherceg, továbbá igen nagyszámú előkelő gyászoló közönség jelent meg. A szerencsétlenséget okozó Thyssen-Bornem issza István báró még mindig súlyos állapotban fekszik a kórházban, aJhol mesterségesen táplálják, miután nem akar semmit enni, hogy éhonhaljon.

A légi fölszerelés szükségére hivatkozva

az évi 315 milliós fegyverkezési alap prolongálását kívánja a nemzetvédelmi

minisztérium

Prága, Április 10. A parlament óiéig össze

■seim ült s máris meglepetésekkel szolgál számára a félihivatalois P,rager Presse. A félhivatalos lap értesülése szerint a hadvezetéséig azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a jövő költségvetési tárgyalások keretében

olyan törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, amely az úgynevezett fegyverkezési a(Lapot prolongálná.

Ezt a fegyverkezési alapot 1925-iben szavazta meg a nemzetgyűlés 1400 millió koronás összegben, évi 315 millió korona részletekben, és 11 évire szól, vagyis 1936-ban az alapról szóló törvény érvényét veszti. A prolongálás szükségét a nemzetvédelmi minisztérium azzal indokolja, hogy a llégi ügyek fejlesztése úgyszólván állami lélszük- séggé nőtte ki magát. Viskovsky nemzetvédelmi miniszter már tavaly bejelentette, hogy egy külön katonai légügyi alapot szeretne íresBouiJJa létesíteni, erről a küllőn alapról azonban lemondtak s helyette a fenti tervvel akarnak a parlament elé jönni. A tárgyalások a tervre vonatkozólag már a közeli napokban megkezdődnek. Hogy hány évre szóljon az 1925. évi törvény meghosszabbítása, ez még tárgyalás anyagát fogja képezni. A hadvezetőség természetesen arra törekszik, hogy mennél hosszabb időre szóljon, vagyis hogy a nemzetvédelmi minisztérium rendes költségvetésén kívül miég évek hosszú során át megkapja fegyverkezési célokra az évi 315 millió koronás többletet. A közvélemény joggal kiváncsi ebben a kérdésben egyrészt a német kormánypártok, másrészt a szociáldemokraták álláspontjára, mert hiszen úgy a német kormánypártok, mint a szociálde- m okira ták minden költségve t és • tárgya lábánál követelték ennek a tételnek a leszállítását.

Bestiális rablógyilkos merénylet

egy Nádas községbeli öreg kereskedőházaspár ellen

A hét tettes vasbunkóvat ütötte te a cselédleányt, majd gazdáját is letersieSSék — 24 óra alatt csendőrkézre kerültek a banditák

Nagyszombat, április 10. (Saját tudósítónktól.) Vavruselk Pál nádiasi illetőségű 35 esztendős hadirokkant eredetileg a lakato6imesters'é@et tanulta ki és folytatta, a háborúiból hazatérve rokkantam, nem tudott megfelelően elhelyezkedni a dolgozók társadalmában s bűnözésre adta fejét. Esztendők óta reme volt a vidéknek, számtalan klisébb-nagy óbb bűncselekményt követett el. meiyefcért hosszabb időt börtönben töltött. Ajz utóbbi hónapokban nem volt vele baja a csendőröknek, a napokban azonban ismét kezükre került, ezúttal egy rendkívül snlyos büncselekmiény miatt.

Albérlőjével, Sajdik József húsz esztendős kovács- segcddel, aki hosszabb idő óta munka nélkül lézengett, rablógyilkosmerényletet kísérelt meg, Werner Ignác 79 éves, jómódú nádasi kereskedő ellen.

Vavrusek és fiatal társa napokon át 6®őtte a terveket, hogyan tudnának bejmtmi a gazdagnak ismert Wermer-iháizaspár lakásába és mily módon kaparinthatnák meg a szekrényben őrzött pénzt. A húsvéti iínepek ellőtt a két gonosztevő minden részletre kiterjedően elkészült a rablómerénylet tervével.

Álarcot vettek arcukra, lábukat rongyokba csavarták, majd éjszaka 12 óra után elindultak Wer- nerék háza felé.

Az udvarra könnyű szerrel bejutottak, onnan a konyhába ugrottak, de itt kellemetlen meglepetésben volt részük. Nem számítottak ugyanis arra, hogy Wemerék cselédleányt tartanak, aki az éjszakát is a házban tölti. Gondolkodásra azonban nem volt idejűik. Hirtelen elhatározással

odalopóztak a cselédleány ágyához és Vavrusek egy vasdoronggal íejbevágta az alvó leányt.

A cseléd az ütésre felriadt álmából, egy pillanat alatt átlátta a veszélyes helyzetet és

aléltságot szimulálva, rogyott vissza a párnára.

Sajdik a leány mellet maradt, társa és vezetője pedig bement az öreg házaspár hálószobájába, hogy a rablást végrehajtsa. A zajra azonban a kereskedő és felesége ás felébredt,

meglátták az álarcos rablót és torkuk szakadtából kiáltozni kezdtek. A következő pillanatban a kereskedőre is lesújtott a vasdorong s az ütés olyan erővel történt, hogy az aggastyán eszméletét vesztve zuhant visszia az ágyba.

Eközben Sajdik is bejötit, hogy segítségére legyen cinkosának. A cselódleány látva, hogy őrzője eltávozott, gyorsan kiugrott az ágyból, az udvarra rohant és ahogyan a tarkáiból kifért, ordítani kezdte: „Rablók! Gyilkolni akarnak... Segítség...“

A kiét gonosztevő meghallotta a kiá hozást s hogy időt ne veszítsen, tüstént nekiesett a szekrény zárjának, amelyet levertek és

a szekrényben őrzött kis pénztrezort magukhoz véve, elillantak.

Mire a segiitség megérkezett, a kiét rablónak már csak hülít helye voilt. A keresíkedőt hosszabb éteszt- gelés után magához térítették s az orvos megállapította, hogy

úgy ő, mint a cselédleány, aránylag szerencsésen, könnyebb sérüléssel úszta meg a rablótámadást.

A csendőrök még az éjszaka utána vetették mc.gu- kait a vakmerő banditáiknak, másnap délelőtt előállították Vavruiseket, val'kutóna fogták és hamarosan beismerő vallomást vettek ki belőle. Bűntársa a rablás után gyalogosan a közelii vasútállomásra ment és onnan Malackára utazott, hogy másnap megjelenjen a katonai sorozáson.

Amikor hazatért, már vártak rá a csendőrök s ő is minden kertelési kísérlettel felhagyva, vallotta be a rablást.

A pénz megkerült s a két cinkost a pozsonyi államügyészségnek adták át.

— A rendőr harca az éjszakai tündér lovagjaival. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Csizmadia Sándor közrendőr tegnap éjszaka egy uccai nőt akart előállítani a hetedik kerületi kapitányságra. Közben öt fiatalember sietett a nő segítségére, mire a rendőr kardot rántott. Mielőtt azonban azt használhatta volna, a fiatalemberek kicsavarták a kezéből. A rendőr ekkor szolgálati revolverét kétszer elsütötte. Az egyik golyó Grossmann Béla nevű fiatalember mellébe hatolt s a hátán jött ki. A fiatalembert a mentők súlyos, de nem életveszélyes állapotban a kórházba szállították. A rendőrség az ügyben a vizsgálatot megindította.

— Meghalt a dohányuccai merénylő*

egyik áldozata. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Rótih Jenő, tizenhété vés

tanone, a dohányuccai zsinagógában elkövetett revolveres merénylet egyik súlyos sebesül tje, ma reggel a R ókus-kórházban meghalt. A fiúnál nehéz agyhártyagyulladás lépett fel, ami a gyógyulást erősen hátráltatta s a halál közvetlen oka is ez volt.

— Leugrott a harmadik emeletről, mert

katonababája elhagyta. Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: Hanzel Mária 18

éves kassai cselédleány szerelmi bánatában, mert katonaszeretője elhagyta, a Ra- sin-uccai Jemey-palota harmadik emeletéről az uooára ugrott. Súlyos koponyatörést szenvedett, ezenkívül a végtagjait összetörte. A mentők a kórházba szállították. Élet-halál között lebegd (

— Dollármesékkel csapta be a korcsmárost a furfangos „amerikánus“. Rozsnyóról jelentik: Po- páleny János hatvankétéves rekenyei földmives három évvel ezelőtt tért vissza szülőfalujába Amerikából, ahonnan mintegy negyvenezer korona megtakarított pénzt hozott magával. Amig a pénzecske tartott, az öreg agglegény jól élt és a jólétben elszokott minden komolyabb munkától, úgy, hogy rövidesen bizony utolsó vasig elúszott a hosszú éveken át megtakarított kis tőke és Popáleny János egyik napról a másikra betevő falat nélkül maradt. Ebben a siralmas helyzetben az amerikánus gazda azzal a mesével; hogy neki még mintegy harmincezer dollárt kell Amerikából kapnia, rávette Lissauer korcsmárost, hogy őt étellel és itallal elássa. A korcsmá- ros hitt a holdban lévő dollárokról szóló mesének s egy kerek esztendőn át élelmezte az öreg agglegényt, aki természetesen hónapról-hónapra halogatta a fizetést s a vendéglős erélyes sürgetéseire végül is ez év január közepét jelölte meg, amikor az Amerikából diszponált dollárokból ki fogja egyenlíteni közben tízezer koronára szaporodott vendéglői számláját. A január tizenötödike elmúlott s a dollárok csak nem érkeztek meg s mikor Lissauer informálódott Popáleny anyagi körülményei után, kisült, hogy az öreg agglegénynek egy krajcár vagyona sincsen. A becsapott vendéglős feljelentésére csalás címén letartóztatták a furfangos amerikánnst s a kerületi biróság a nyomorára hivatkozó • vádlottat csalásért el is Ítélte három hónapi fogházra, az enyhítő körülményekre való tekintettel azonban az Ítélet végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette.

1931 április 11, Mjggftgjfc

Osztrák-német tiltakozás Benes egyik bécsi szócsöve ellen

Berlin, április 10. A Vossisohe Zeitung kSzr

li a következő hozzáintézett levelet:

Az alulírott három szervezet kötelességének tartja fel világosítani a közvéleményt aziránt, hogy a Die Börse cimü BócSben megjelenő Középeurópai Gazdasági Újság (kiadója Goa- táv Stern, tulajdonosa a Kronos-Verlags A.* G., Wien, IX., Kanusius-Gasse 8—10) csehszlovák sajtóorgánum. A tulajdonjogi viszonyokból világosan kitűnik, hogy a Kroaos- vállalat ugyanazoknak a prágai köröknek a* ellenőrzése alatt áll, mint a prágai Orbiv vállalat, amelynél a Prager Presséi, a csehszlovák kormány félhivatalos lapja megjelenik. A német-osztrák gazdasági megegyezésnek a Die Börse által folytatott rendszeres támadás félrevezetésül szolgálhat és ezért azt ,meg kell bélyegezni, mint illetéktelen külföldi bele avatkozást osztrák belügyekbe. Aláírva:

Osztrák-nőmet munkaközösség, Osztrák-német népszövetség,

Az osztrák-német gazdasági kapcsolatok előkészítésére kiküldött bizottság.

A szepesbélai színlelt postarablts

tettese nek büntetését a felsőbíróság jóváhagyta

Kassa, április 10. (Kassal szerkeeztöségfltók

telefonjelentése.) Annakidején hírt adtunk arról a színlelt rablótámadásról, amely tavaly Szepeebéla és Keresztfáivá között az országúton játszódott le s amelynek szenvedő áldozata Palocsko postaküldönc volt. Palocsko Sze- p esőé lá-ról szállította a postát, az országúton — állítása szerint — ismeretlen egyén hátulról megtámadta, fejbeütötte s a post-atá&káját 76 ezer korona készpénzzel & egyéb értékekkel elrabolta. A posta kára 100.000 korona volt. Az esetnek azonban szemtanúi voltak s a vizsgálat rövidesen megállapította, hogy Palocsko összebeszélt Link Gyula szepesbélai postatisztviselő vei A támadó is Link Gyula volt s a megállapodás szerint a pénzen meg akartak osztozkodni. A lőcsei törvényszék ez év januárjában 18—18 havi börtönre ítélte a két megtévedt fiatalembert. A kassai felsőbÍTÓság a mai napon megtartott fölt ebbe zés i tárgyaláson a lőcsei kerületi biróság ítéletét teljes terjedelmében jóváhagyta.

Kádár Gyufa dr. budapesti ügyvéd fölakasztotta magát

Budapest, április 10. Egy jónevü és jó klientéláju lipótvárosi ügyvéd tragikus öngyilkossága foglalkoztatja tegnap délelőtt óta a budapesti rendőrséget. Kádár Gyula dr. 53 esztendős ügyvéd a Visegrádi ucca 15. számú házban levő elsőemeleti lakásában az elmúlt éjszaka felakasztotta magát és amikor a kora délelőtti órákban rátaláltak, már halott volt.

Kádár Gyula dr. lakásában egészen egyedül lakott egy házvezetőnővel. Az 53 esztendős ügyvéd az utóbbi években, amióta feleségét elveszítette, teljesen visszavonultan, csupán munkájának élt. Rokonainak, ismerőseinek, kollégáinak feltűnt, hogy az utóbbi időben egyre idegesebb lett.

Tegnap reggel tíz óra tájban a házvezetőnőnek feltűnt, hogy az ügyvéd szokása ellenére még mindig nem kelt fel. Azt gondolta, hogy talán éjszaka sokáig dolgozott és ezért gyanútlanul kezdett takarítani. Bement a dolgozószobába. A teljesen lefüggönyözött homályos szobában tapogatózva ment az ablakhoz, hogy a rolót felengedje. Majd összeesett a rémülettől, amikor tapogatózó keze a dolgozószoba ablakának kilincsén lógó ügyvéd testéhez ért.

Amikor azután a takaritónő felgyújtotta a villanyt, kővémeredten látta, hogy Kádár Gyula dr. kidülledt szemekkel kilógó nyelvvel, élettelenül csüng az ablak kilincsén.

Kétségbeesett sikoltásaira berohantak a szomszédok, akik a szerencsétlen embert azonnal levágták a kötélről, bár már az első pillanatokban megállapították, hogy az ügyvéd halott. A kiszállott rendőri bizottság megállapította, hogy a halál már órákkal előbb beállott, Kádár Gyula dr. még az éjszakai órákban akasztotta fel magát.

Az íróasztalon egyetlen levelet találtak. Ezt egyik ügyvéd kollégájához irta. A levélben beszámol a nála folyamatban levő peres ügyekről, ezekre vonatkozólag utasításokat ad és kéri kollégáját, hogy az ügyeket fejezze be. Semmiféle más búcsúlevelet nem találtak, amelyben az 58 esztendős ügyvéd hozzátartozóinak magyarázta volna meg végzetes tettének okát.

— Semmi mással nem tudjuk megmagyarázni az öngyilkosságot — adta elő a rendőri bizottság tagjainak a szerencsétlen ügyvéd egyik rokona, — csak azzal, hogy súlyos idegbajban szenvedett.

Felesége hat esztendővel ezelőtt meghalt, ez nagyon megtörte és azóta idegállapota egyre romlott.

Kádár Gyula dr. tragédiája jogászkörökben és a Lipótvárosban, ahol nagyon jól ismerték, osztatlan részvétet keltett.

xx Etahliásement-Muzeum-Téükertje napon ként esti 9 érától nyitva. Csütörtök, szombat vasár- és ünnepnap Ötórai tea. (Pozsony |e§ kellemesebb, legszolidabb táncezérakoiás*.)