Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-10 / 57. (2574.) szám

1331 mártja* 10, Mi f« A kassai miinkásbíztositó pénztár „szanálási bizottságba és elnöke a kassai orvosokat okolja a pénztárban fölmérőit nehézségekért Az orvostársadalom tiltakozik az alaptalan inszSnnáciök ellen Kassa, március 9. (Kassai szerkesztősé­günktől.) A kassai kerületi munkásbiztositó pénztár vezetésében az utábbi időben mind sűrűbben merülnek fel a financiális és admi­nisztratív természetű nehézségeit, amelyek különösen azóta súlyosodnak, amióta rövid időn belül 1500 magántisztviselő és magánalkalmazott hagyta el a biztositót. 'A nehézségeket küiöniteleképpen igyekeztek kiküszöbölni, így azzal is, hogy felemelték a itagjárulékot, ami természetesen, élénk tilta­kozást váltott ká. Senki sem gondolt azonban az illetékes tényezők közül arra, hogy a ba­jok gyökeréig nyúljon, a rendkívül költséges adminisztrációig és a takarékosságnál kezdje el az orvoslást. Az utóbbi hónapokban a ve­zetőség már komolyan volt kénytelen hozzá­látni a bajok gyógyításáhotz s kiküldött egy szanálási bizottságot azzal, hogy ez tegyen javaslatot. A bizottság nyolc-tiz nappal ezelőtt készítette el jelentését, amely egyes tagjainak indisz­kréciója folytán a nyilvánosság elé került és furcsa meglepetésként hatott, A bizottság ugyanis, amely Borovszkv Géza volt nemzet- gyűlési képviselő, a kerületi biztosit© uj el­nökének vezetésével végezte munkáját, arra a kü1 ötvös megáll api tásra jutott, hogy a, nehézségek és bajok íöoka az orvosok működésében rejlik, akik felületességükkel és nemtörődömségük­kel elsősorban idézték elő a pénztár anyagi helyzetének leromlását. Ezt a különös meg* állapítást még foltozta Borov szkynak az egyik uatotopban tett nyilatkozata, amelyben már súlyos mulasztással vádolta meg a pénztári orvosokat, akik szerinte nem látják el kellőképpen szer­ződ éselőirta feladataikat, könnyelműen fe­csérlik az Intézel gyógyszerszámláját s a be­tegekkel szemben nem tanúsítanak előzé­keny magatartást. Ezért kilátásba helyezte nyilatkozatában, hogy a biztosító jövőben a legszwocrubb&n eljár a kőtél ességmulasztő or­vosokkal szemben, az okozott károkat megté­rítteti velük, sőt felmondási jogával is élni fog szükség esetén. Természetes, hogy úgy a bizottság jelente­ne. mini Borovszkv éles nyilatkozata erős rissw»tetszést keltett * kaeeaá orvos­társadalomban, amely osztatlanul éltrtéíá a biztositó eljárását A kassai orvosok meggvöződése szerint a ne­hézségek okát nem a pénztári orvosok műkö­désében kell keresni. Munkatársunk ebben az ügyben felkereste a nénztári orvnservesület kassai fiókjának titkárát, aki a következőket mondotta lapunk számira: — Az orvosi testület a pénztár igazgatósá­gához fordul elégtételért a támadás miatt. A pénztár igazgatósága, de a szanálási bizott­ság sem hivatott arra. hogy az orvosok műkö­déséről véleményt mondjon, annál inkább! nem. mivel a munkásbiztositó részéről eddig egyetlen konkrét nanasz nem érkezett be az orvos- egvesüleíhez bármelyik pénztári orvos működésével kapcsolatosan. Ha akadnának valóban vétkes vagy hibás or­vosok, akkor a dolgok elbírálására egyedül az orvosegyesü1et lenne hivatott, melynek van ecv fegyelmi bizottsága s az dönt minden ilven kérdésben. A pénztári orvosoknak pre­cízen megfogalmazott szerződésük van a Zemská Uradóvná-vul. amely pontosam meg­határozza az orvosok jogait és kötelességeit. Ha egy orvos vét a szerződés ellen, akkor egy úgynevezett „békébizottság" elé kerül az ügye, amelyben a munkásbiztositó és az orvosi testület egyenlő arányban van képvi­selve. Ez a „békebizottság" sújthatja a vét­kes orvost írásbeli megrovással, pénzbírság­gal, sőt: végső falion elbocsátással is, eddig azonban Kassán még egyetlen pénztári or­vos sem került a „bók ebi zott ság“ elé, mi vel konkrét vádakat egyetlen egyszer sem emelt egy kassai orvos ellen sem a pénztár igazgatósága. — Az orvostestület, az indokahutlajn táma­dást a maga részéről politikai hajszának mi­nősíti, méllyé] az orvosok és a munkások közé akarnak éket verni, hogy a munkásság figyelmét eltereljék egyéb bajokról. A sza­nálási bizottságiak, amennyiben az orvosok elleni vádákad valóban megái lapította, köte­lesség© lett volna elsősorban az orvosegye- síilettel közölnie azokat, de semmiesetre sem a nyilvánossággal, hozzá még tendenciózus beállításban. Meg kell állapi bánunk, hegy a szanálási bizottság egyik tagja megszeg­te a hivatali titoktartást, amikor egy hiva­talos jegyzőkönyvet szolgáltatott ki a nyil­vánosság számára, mivel a hivatalos jegyzőkönyvek sem/rmeset- re sem tartoznak a nyilvánosság elé. Egyéb­ként mindig szokása .volt a betegségéi yző intézményeknek, hogy a felmerült bajokért az orvosokra hárítsa a felelősséget, mint olyan testületre, amely nem rendelkezik megfelelő átütő erővel ahhoz, hogy a hasonló támadásokat megfelelőképpen visszautasítsa. Az orvosok ezzel szemben mindig szigorúan alkalmazkodtak a kollektív szerződés által előirt feltételekhez és kötelességeikhez, amik­nek igyekeztek mindenkor eleget tenni. Az orvosegyesület egyébként rövidesen egy tag­gyűlésen fog foglalkozni a támadással, me­lyért megfelelő elégtételt fog kérni. Eddig tart informátorunk nyilatkozata, melyhez a magunk részéről csak azt fűzzük hozzá, hogy' valóban tendenciózus elfogultság kell ahhoz, hogy olyan hibákért, amiknek okéit a munkásbiztositó pénztár észozerütíea gazdálkodásában kell keresni, az orvosokat teszik felelőssé — konkrét panaszok nélkül! Ha egy-egy pénztári orvos nem tudott néha megfelelő működési kifejteni, annak sok esői­ben maga a pénztár volt az oka, mert ueru ad/ta meg az illető orvexs számára a módokat és lehetőségeket megfelelő orvosi kezelésre. Elég, ha a műnk árbiztosító urológiai rende­lőjét hozzuk fel példaként, ahol a pénztár csupán egy orvost alkalmaz napi egyórai rendelésre és az orvosnak egy óra alatt néha 30—40 beteget kell ellátnia. Természetes, hogy ilyen körülmények közölt szó sem lehet megfelelő kezelésről, amiért rendszerint az orvost hibáztatják. Pedig az orvos igazán nem téliét róLa. Az adminisztráció alapos leépítése, liberá­lisabb eljárás a járulékok behajtásánál s egyéb belső bajok gyökeres megszűnte. ' volna az a mód, amely talán szanálni tudná a válságba került munkásbiztositó pénztárt Mert a tagakat nem elijeszteni, hanem meg­tartani kell tudni minden ilyen intézménynél, akkor talán nem történt volna meg az, hogy a pénztári tagok szárma 2i00-ról 900-ra essen vissza, ami főoka volt a válság bekövetkezé­sének. öalogh Elemér református püspök prágai előadása a magyar ifjúság feladatairól Prága, március 9. Balogh Elemér református püspök szom­baton délután a prágai Magyar Akadémiku­sok Körének volt a vendége. Az európai vi­szonylatokban is elismert tudós és jóaevü bibliofil a magyar ifjúság feladatairól tar­tott előadásit. Előadása elején egy példából kiindulva figyelmeztette az ifjúságot, hogy soha, még az idegen miliőben se feledkezzen meg a magyar édesanyáról és szeresse azt mindig, minden körülmények között. Majd a magyar nemzetnek a cseh és szlovák nemzetekhez való viszonyáról beszélt. Amint egyik angol dolgozatában kimutatta az ilktsztrie előadó, a magyar nemzet mindig szimpátiával visel­tetett e két nemzettel szemben. Érdekes és kevesek által ismert történelmi adatokkal illusztrálta megállapításait. Különösen a re­formáció korában nyert megkapó kifejezést ez a szimpátia, midőn az uj valláejfelekeze­lek kővetői Cseh országbői tömegesen jöttek át Magyarország területére. A magyarság mindig szeretettel fogadta ezeket a hontala­nokat, engedte őket letelepüln' és évszáza­dokon át békésen éU velük együtt. A szlovák, román és szlovén bibliafordítá­sok is kezdetben nagyrészben magyar ere­detnek. Ez is bizonyítja, hogy az „évszáza­dos elnyomás" elmélete nem állja meg a történelmi kritikát Az értékes előadást a prágai magyar ko­lónia böbb előkelő tagja és nagyszámú diák­közönség hallgatta végig. A kiváló előadó megnyerő elöadásmodorával, melynél gyak­ran elevenítette fel régi magyar anekdoták szellemét, az egész hallgatóság osztatlan tet­szését nyerte meg. Az előadás után Balogh püspök még rövid ideig együtt maradt a fiatalsággal. Régi ma­gyar dalokat játszott zongorán és bebizonyí­totta, hogy nemcsak az előadásnak a művé­sze. hanem a zongorának w mesteri kezelő­je- Távozásakor a fiataléig lelkesen megél­jenezte a nvugafcszlove nszkói reformátusok tudós püspökét. Chaplin ante portás Hollandia leiól ma délután Berlinbe érkezik a világ leg­nagyobb filmművésze — Valószínűleg Baden-Badenben fogja kipihenné az európai túra fáradalmait Berlin, március 9. Chaplin tegnap elhagyta forró ünnepeltetésének színterét, Angliát és ma reggel egynegyedhajt órakor a Harwich- hajós tár saság Prague nevű gőzösén Hollan­diába, Hoek város kikötőjébe érkezett. Ugyanezen a gőzösön keli át a csatornán Furtwangler vezetése alatt egy német fiiba r- mónikus társaság. Az estét Chaplin Furtwángler társaságá­ban töltötte. Nyomban Hoekbe való megérkezése után a holland—berlini expresszvoríatra ült és foly­tatta útját Németországba. Fülkéjében fogad­ta az újságírókat és elmondta, hogy utoljára 1922-ben járt Németországban, de akkor rö­vidre volt fogva látogatásának ideje, nem is­merhette meg az országot úgy, ahogyan sze­rette volna. Most legalább nyolc napot akar német földön tölteni, látni akarja Münchent óe a Rajna vidéket. Azjtán Páriába és Madridba utazik. Spanyol- országban megragadja majd az alkalmat, hogy meg­tekintsen egy pár bikaviadalt. Berlinben elsősorban a német színpadi kul­Kulíurbojhoit Csehszlová­kiában a magyar színdarabok és írók ellen ? Prága, március 9. Á szlovák sajtóban az at múlt napokban nagy vihart vert fői Harsányt Zsolt budapesti írónak egy ezlovenszkói él­ményekről szóló cikksorozata. A szlovák lapok irredenWzmust ős a legriouármsok megsértését látták a cikkben s ezért a Národod Denmik represszáliaképpen azzal a követeléssel állt elő, hogy a csehszlovák színpadok boj kot'Al­ják a magyar írók darabjait Harsányt ugyan­is elnöke a magyar színpadi szerzők egyesü­letének s igy az ő személye helyett az összes magyar színpadi szerzőket akarják bojkottal sújtani. A Národni Politika szerint a bojkott- mozgalom gondolatát a Slovenská Liga » magáévá ette s a liga ki akarja eszközölni a hivataloknál, hogy a jövőben a magyar Írók­nak és újságíróknak ne adjanak beutazási »u- gedélyt A budapesti magyar lapok „újabb magyarellenes hullám" gyanánt regisztrá’ják a mesterségesen fölszitott bojkottmozgalmat.-— Nem engedélyezték Budapesten a szoc?áI- demokraták március 15-ére tervezett népgyü- lését Budapesti szerkesztőségünk telefoná'ji: A szociáldemokrata párt március 15-én a Pe ö- fi-szobornál népgyülést akart tartani, a rendőr­ség azonban nem engedélyezte a népgyülést az­zal az indokolással, hogy ugyanerre a helyre és időre az egyetemi ifjúság kért már engedélyt népgyülés tartására. túra tanulmányozásának szenteli idejét, nagyon kiváncsi a nemet rendezési művé­szetre és reméli, hogy kíváncsiságát teljes mérték­ben kielégítheti. Berlin, március 9. Chaplint ma délutánra várják Berlinbe, ahol egy hetet fog eltol leni. Innen Parisba megy. hogy jelen legyen film­jének ottani bemutatóján, azután visszatér Berlinbe és rósztvesz a City Light premier­jén. Ennek időpontját még nem állapította meg s a késedelemnek elsősorban az az oka, hogy a német óimat még nem toldották be a negatív filmtekercsbe. Hír szerint Chaplin­nek komoly szándéka, hogy egy délnémet j fürdőhelyen, valószínűleg Baden-Badenibeö pihenje ki az európai körút fáradalmait. 4

Next

/
Thumbnails
Contents