Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-01 / 50. (2567.) szám

ím máaráua 1, vasárnap. <piggaiA\A(AARHiRnaR 5 LESZ-E GYÜMÖLCS A FÁN és irodalmi termelés Szlovenszhón ? A prágai gázálarcgyárban történt betörés vezette a hatóságokat a nagyvonalú ipari kémkedés leleplezésére A napok egyre hosszabbak, a naplény egy­re melegebb. Tavaszodul készül. A tavaszo­déra, mikor még nem indult meg a gyönyö­rű folyamat, esak sejtetni engedni útnak észü­lését, nincs olyan szép külön magyar sza­runk, mint a hajnalpirkadást, az indulást megelőző kora hajnali készülésre az, hogy: dereng. De a tavasz derengése már megérző­dik a természeten. A hosszú pesszimizmus, a jogos némaságok és a minden reményt derékbatörő téli alélt- ság után mintha megint az optimizmus, a bi­zalom és az emberi élet nedrkeringése volna i aduiéban a szloveuszkéi magyar művészet és irodalom villámsujtott, viharvert, sziklá­kon tengődő fájában. Nem szégyenlem be­vallani, nem félek ezt az ébredő, pirkadó hi­tet megdobogtatni: érzem a derengést, — há­la legyen mindazoknak, akik tizenkét éven át többé vagy kevésbé táplálni segítettek a csemetét s hála Jegyen főleg azoknak, akik egy esztendő óta a megértés felelősségválla­lásával komoly szívvel néztek szét az elhanya­golt, elárvult bozótban. De legeslegfőkébb azoknak adassák kalap le ügető szeretetteljes tiszteletadás, akik szót, írást és tettet nem sajnálva, az utolsó tizenkét hónap alatt az ak­tív segítség munkás szerepét is bevették még abba a nagy tarisznyába, amiben kisebbségi sorsunk nehézségeit, ügyes-bajos problémáit és megoldásra váró kérdéseit cipelik odaadó türelemmel, férfias hivatásérzettel, vezéri kötelességtudással. Ahogy be szivöm a tavaszodul készülő vi­lág március elejei, surranó illatait, ezen a másik, sokkal nehezebb tél után sokkal fon­tosabb tavaszt váró téren is érzem, hogy visz- szatéröben az élet, futni készülnek a nedvek, már el-elérik a kis rügyek ediényrensierét, hogy megindítsák, megmozdítsák, életre és virágzásra serkentsék őket. Még nem történt meg a tavasz indulása, még nem látni a megindult, fölserkentett éle­tet az itteni magyar művészet és irodalom ágbogaiban sem. De egy könnyű szellő, egy fuvahnas illat, egy zöldesebb szinnüánsz olyan biztonsággal jelzi egyiket is, másikat is, hogy mérget lehet venni rá, hogy igaz és hogy itt lett. És ebben a máris bizakodóbb, optimistább légkörben, — édes csalódás — nőni kezdenek a jelenségek, az apró Ígére­tek, a jó ómenek, hogy elfoglalják az eget s a kölcsönhatás oliimpuszi játékával elébe sza­ladjanak a valóságnak, a beteljesedésnek, hogy á tények mielőbb utolérjék a hitet, a beváltások a várakozásokat, az élet a művé­szetet. Mert hinni lehet abban a hitben, hogy igy lesz, igy fog bekövetkezni. És ebben az életet megelőző, maga után csábitó procesz- szus lényében megsokszorozva női ki minden jószándék és jó cselekedet, ami közvetve en­nek az életnek a megteremtésére, ma és köz­vetlenül pedig az irodalmi életünk uj kor­szakát elhozandó Könyvkiadó Szövetkezet megalapozására, kiépítésére és akciórádiu­szának a tökéletes lehetőségekig való kiszé­lesítésére irányul, — legyen az tanács, ta­nácskozó akarat, szerény támogatás, könyv- barát-tagsági dij, szövetkezeti részjegyzés, irodalmi pályadij, íród kongresszus, vagy a másik oldalon, az alkotók oldalán: felelős, nívós, munkaakarat és munkaeredmény. Bizonyára örömmel és jólesően fogják meg­hallani azok, akik az egyik oldalon nyújtják segítő kezüket a magyar értékteremtés és a magyar értékterjesztés ikervállalkozása felé, hogy már az eddigi történtek is, az elmúlt tizenkét hónap jó eseményei és biztatásai is — igenis, nem maradtak jó hatás nélkül. Megvalósításról, beváltásról még korai volna Ítészéini, de az első fecskék már útban van­nak s a beavatottak előtt egy pár olyan al­kotás vár a végsimitásra, hogy ezek megje­lenése több lesz, mint az első fecske. És ha ideszámolom azokat a baráti bizalommal rám bízott titkokat: készülő koncepciókat, amelyek még ez év lustru-mában terveződnek a napvilágra, _ akkor érdemes SeUélcgzeni a március elejei levegőt, igen, ebben az el­árvult. pangásra ítélt, szinte-szinte elpusztult — mert önmagába roskadó — berekben is. A Tavasz még nincs itt. De már nem álom és ábránd. Már pozitív Ígéret. A virágok még nem bontották ki kelyhüket, de a rügyek dús szirmokat jeleznek. Annyi csalódás és csala- tás, annyi keserű tépdődés és pesszimizmus után újra éled egy hang, amelyik az élet, a lét és a jövő derűjével cseng és felkacagja a világba az ős emberi szó, a miivész-Éva sza­vát: „Ah, élni. élni, mily édes, mi szép ...“ ügy halljuk, hogy rövidesen teljes erővel indul meg a munka a könyvkiadó szövetke­zetben, úgy a szövetkezet szervezetének ki­építése, mint a könyvbarátok társaságának további kibővítése, valamint az uj, irodalmi és kulturértéket jelentő munkák kiadása te­rén. A magyarság knlturrétegeiben komoly érdeklődés és szeretet várja az uj érát. Az a régi Tábor, amely évekig kitartott az ügy ol­dalán, kétszeres örömmel fogad minden fej­lődést és emelkedést. Azoknak pedig, akik eddig nem vettek részt se közvetve, se kö*­Fotdataíli hajsza a Horáh-gyár szabadalmai után Prága, február 28. Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk arról a nagyarányú ipari kém­kedésről, amelyet Prágában fedeztek fel. Az azóta lezajlott nyomozásról a következőkiben szám 1 be a Lidové Noviny mad száma: A vizsgáié t első tíz napja megmutatta, hogy a Prágában leleplezett ipari kémkedés részét képezi egy, a csehszlovák ipar ellen irányuló nagyobb akciónak s egyszersmind bebizonyí­totta, hogy a. ka fariad és poUtikad hatóságok első be­avatkozása az adott körülmények között va­lóban a maximális eredményt érte eb Ma, amidőn a konkrét esetek le vannak rög­zítve a személyeket illetőleg és jegyzőköny­vileg is. nem eshet kifogás alá legalább rész­beni leközlése annak, hogy mi vezetett nyom­ra ás mi képezi hátterét az egész históriának. Prága-Strasriitzban állanak a Bórák cég üzemei. A fiatal gyárosnak aránylag fiatal üzeme, amely — tekintve, hogy fémalkatré­szekre és. armatúrára vjjin berendezve — gázmaszkok clöSHlására Specializálta m* 1 gát. Néhány évivel ezel tt Bórák mérnök, a cégtu­lajdonos megtudta, hegy egy csehszlovák ál­lampolgár vegyül éket talált fel, amely — a Lidotvé Noviny közlése szerint — kiválóan al­kalmas a gáamaszkok kitöltésére és állítólag minden eddig használt hasonló vegyül éket két fontos dologban felülmúlja: egyrészt Sokkal hosszabb ideig marod fenn a hatá­sa, mint a többi gázmaszkoknS, másrészt pedig védelmet nyújt minden eddig isme­retes respirációs gáz elleti, tehát nem szük­séges, mint eddig, a különböző gázaik ellen különböző töltéseket cserélgetni. Ebben rejlett az értéke a szabadalomnak, úgy az ipar, mint a hadsereg szempontjából. A Bórák cég megszerezte a szabadalmat s egy­szersmind még egy másik üzlet rizikóját is magára vállalta: szabadalmat szerzett az úgynevezett ,fecs­kendezett alumínium gyártására. Mindkét szabadalmat gázmaszkok előállításá­ra használták fed s a céget nagy nemzeti és gazdasági jelentő­ségére való tekintettel az áilnm védelme áld helyezték az ezen termelésben közremű­ködő üzemi osztályával egyetemben. Azon gázimaszkok, amelyek a gázakkal és vegyszerekkel dolgozó ipari munkásság védel­mére szolgálnak, valamint a tűzoltók és bá­— Áldott állapotban levő nők és ifjú anyák a ter­mészetes „Ferenc József" keserüvíz használata által rendes gyomor- és bélmüködést érnek el. A modern nőgyógyitás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. A Ferenc József keserüvíz gyógyszertárakban, dro­gériákban és füszer-üzletekben kapható. ny ászok biztonságát célozzák, nagy kiviteli cik­ké váltak. Ezen maszkok előállítását bejelen­tették az összes államokban, szabadalmaztat­ták s a szabadalom védve van mindenütt, kivéve Szovjetcroszországo't, amely nem csat­lakozott a szabadalmakról szóló nemzetközi szerződésekhez Ezenfelül három állam meg­tudta, hogy a csehszlovák cégnek még három szabadalma van. amelyek ugyan nincsenek bejelentve, de formálisan még nincsenek el­intézve. Ezen három szabadalom után megindult a földalatti hajsza. Hogy ebben a hajszában milyen szerepet ját­szik egy nagy belföldi cég, még nincsen telje­sen kivizsgálva. Az egész kémkedés egy tolvajiás révén lepleződött le, amelyet példátlan vakmerő­séggel hajtottak végre a Horák eég irodai helyiségeiben. Egy reggel ott megállapították,- hogy valaki betört a cégtulajdonos íróasztalába. Annak alapiján, hogy milyen iratok tűntek el az asztalfrőkbőL, megállapítást nyert, vétlenül ennek a nemes magyar vállalkozás­nak s vele kulturális értókterirtelésünk és ér­tékterjesztésünknek kiépítésében, most alka­lom adódik, hogy az elmulasztottakat pótol­ják. írók és közönség egyaránt fokozott bi­zalommal várhatja a Tavaszt, amelynek indu­lása már jelezni fogja, hogy lesz gyümölcs a, fán. (ALFA). hogy a tolvajnak, aki vésővel dolgozott — és pedig ügyesen — egy technikailag kép­zett ember volt a segítségére- A vélelleu azonban úgy hozta, hogy éppen egy nappal a betörés előtt átcserélték az asztalokat és a oégfómők Íróasztalának helyére a főmérnök asztala került. A legfontosabb iratok azonban ebben a kirabolt asztalban sem voltak, hanem egy bebetonozott pénzszekrényben, úgy hogy a tolvajok nem jutottak hozzá ahhoz az iratköteghez, amelyet meg akartak sze­relni. Bolmi költségvetést és két tervrajzot loptak csak el. Vájjon a tolvajok birtokukba keri- tettek-e különböző számításokat, még nem ismeretes. A brünni fegyvergyár ellen irá­nyuló kémkedéssel a prágai kémkedés is Csak az üvege! sikerűi! Utánozni a „Zwack Unlcuüf egyedülálló hatását és izéi SOlia S . j Ezéri vigyázat! Utánzatokat visszautasítani! összefügg, amiből a közös központba vezető nyomokból lehet következtetni. További le­tartóztatások várhatók még ebben az ügy­ben. áldozatául estek a viharnak. A Sigatoka fo­lyó megáradt hullámai elsodortak egy vasúti hidat és többezer négyzetkilométernyi terü­leten döntötték a legelőket. Az utóbbi viha­ros napok csapadéka egyes vidékeken két méternél is több volt. Az időjárási kata tré­fa nagy élelmiszerhiányra vezetett s a ható­ságok minden igyekezetüket latba vetik", hogy a nélkülöző lakosságot élelmiszerrel lássák eL Nyitra, február 28. (Saját tudósi tóinktól.) Tegnap tartotta ülését a nyitrai városi kép­viselőtestület Cobori városbiró elnöklete alatt Ez alkalommal került ismét szőnyegre a nyitrai állami polgári iskola három év óta vajúdó ügye, miért is az ülésen hivatalból résztvett Miskóei tanfelügyelő 'is, aki ez ügy­ben részletesen ismertette az iskolaügyi kor­mány álláspontját. Az ügy referense előadta, hogy a polgári iskola létei lésének az állam részéiről követelt előfeltétele az, hogy a vá­ros az épitést illetőleg névleg mint vállalko­zó szerepeljen és vállalja a dologi kiadások feltétlen fedezését. Az iskolaügyi kormány ki­váltságához képest a város annakidején in­gyentelket ajánlott fel és 50 ezer koronás hoz­zájárulást biztosított. A válasz erre az volt, hogy a felajánlott összeget kevésnek tartot­ták, de ismét nem közölték, hogy mily ösz- szeget kívánnák. Később viszont a felajánlott telket találták alkalmatlannak, mire a város uj telket jelölt ki. Ilymódon húzódott három éven keresztül az iskolaépítés ügye. A tervek már régen készen állanak a költségvetéssel egyetemben, az építkezésihez azonban nem lehetett hozzákezdeni az állandó kifogások miatt. A most létező nyitrai polgári iskola csak ideiglenes működési engedéHyl bír, mi­nek következményeként az iskolánál alkal­mazott tanerőket sem véglegesítették. A vita során Mojtó nemzetgyűlési képvi­selő, képviselőtestületi tag ismertette a tör­vényes rendelkezésekét, melyek szerint az állam a polgári iskola létesítésének kötele­zettségét bizonyos esetekben a városra hárit- hatja. Szilágyi dr., Kulisek, Ktobusiczky dr. és többek felszólalása után Cobori városbiró ajánlatára abban állapodott meg a közgyűlés, hogy a város pro forma átveszi a vállalkozó sze­repét és költségvetésének keretén helül erejéhez képest fedezni fogja a dologi ki­adásokat, ezenfelül pedig az ingyentelken kívül egyszersmindenkorra 50.000 korona hozzájárulást biztosit az építkezési költsé­gekhez. A közgyűlési határozat, melyet egyhangúlag hoztak a kétórás vita után, csupán annak ha­tása alatt született meg, hogy Miskóei tanfel­ügyelő beszédében utalt arra, hogy amennyiben e közgyűlés sem fogadja, el az iskola ügyi kormány kikötéseit minden ősz- szegszeriiség feltüntetése nélkül, úgy szep­tember í-ével megszüntetik a most működő nyitrai polgári iskola első osztályát és a következő években sor kerül a többi osz­tály fokozatos beszüntetésére és ezzel kap­csolatban a város a törvény erejénél fogva kényszeríthető lesz arra, hogy önerejéből emeljen polgári iskolát, ami anyagi szempontból jelentékeny terhe­I két jelent annál is inkább, mert a törvény szerint ilyen iskolák fenntartásával is az építő (város) tartozik gondoskodni. A hatá­rozat meghozatala után Miskóei köszönetét fejezte ki a képviselőtestületnek és kifejezés­re juttatta azon reményét, hogy most már semmi akadálya nem lesz annak, hogy a nyit­rai polgári iskola építését megkezdjék. A városbiró ismertette Kmctko Károly dr. nyitrai püspök leiratát, melyben köszöne­tét fejezi ki a városnak azért a nagylelkű határozatért, mellyel 100.000 koronát sza­vaztak meg a nyitrai egyház-nemzeti ün­nepségre, valamint a várban eszközölt ása­tásokra, melyek már eddig is jelentékeny sikert mutattak fel Privina herceg templo­mának felfedezésével. A szlovenszkói városok és községek szövet­ségének átiratára a képviselő testület egyhan­gúlag elhatározta, hogy csatlakozik ahhoz az akcióhoz, melynek célja, hogy a városok ha­táskörét a törvényes rendelkezéseknek meg­felelően bővítsék. Ismertették a nyitrai városi hivatalok múlt évi ténykedéséről szóló kimutatást, mely sze­rint a városi hivatalok negyven százalékkal több aktát intéztek el, mint az ezelőtti év­ben. A városi rendőrség ténykedése is inten­zív volt és a rendőrség átszervezésével meg­javultak a közbiztonsági állapotok. A munkanélküliség ügyének tárgvalása so­rán megái lapította a közgyűlés, hogy a város 200 000 korona értékű szűk ség műnk át végez­tetett, melyet saját pénztárából fizetett ki a munkanélkülieknek, a népjóléti miniszté­riumtól szerzett 120.000 koronás segélyen kí­vül. A képviselőtestület elutasította Kabina Fra- nyó ügyvédnek a zoibori Halastónál létesíten­dő hidegvizgyógyímtézet létesítése iránt be­adott kérelmét. Végül Meitner képviselőtestületi tag indít­ványa alapján a közgyűlés kimondta, hogy a jövőben kizárja a városi szállításokból azo­kat a vállalkozókat és szállítókat, akik nem teljesítik pontosan a várossal szemben vál­lalt szállítási kötelezettségeiket s igy a város­nak anyagi .kárt okoznak. A Fidzsi-szigeteken száz halottja van a katasztrofális időjárásnak Két folyó kiöntött medréből és mindent elsöpörve nyelte el a virágzó földeket S u v a, február 28. A Fidzsi-szigeteken — mint az United Press jelnti — az elmúlt nap borzalmas arányú viharkaíaszlrófa történt, . amelynek száz halottja van, köztük öt euró- pai is. Az anyagi kár föibecsülhetetlenül nagy. A legsúlyosabban a Ba és Lautoka tartományok szenvedték meg a vihar dühét. A Ba folyó vízállása 13 méterrel növekedett, kilépett medréből és nagy területen elpusz­tított mindent, ami elébe került. A plantá- zsok, épületek és gazdaságok egytől-egyig IAIUiJ..WiJi‘WijlW!iww tvmrMVMiremrirvMmmim* Nyitra városa elfogadta az iskolaügyi minisztérium diktátumát a polgári iskola kérdésében Nyitra 200.000 Korona értékű szükségmunkát végeztetett a munkaRélküiiekkel

Next

/
Thumbnails
Contents