Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-07 / 55. (2572.) szám
FAIÉ PLAY Irta: TARJÁN ÖDÖN Bemos küllügymiin isztor nemrégiben bejelentette, bogy kisebbségi politikájának módszereit megváltoztatni óhajtja és maga viszi az itteni magyar kisebbség ügyét a népszövetség elé, de ugyanakkor követelni fogja azt is, hogy a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét is az erre hivatott nemzetközi tényezők vizsgálat tárgyává tegyékA külügyminiszter bejelentését tettek követik, A külügyminiszter németnyelvű félhivatalosa az eddiginél is nagyobb buzgalommal igyekszik a külföld előtt diszk redi- tálni mindent, ami magyar; egy pozsonyi szlovák lap a magyar irredenta módszereit ismerteti; az utóbbi napokban pedig szlovák vidékeken tartanak gyűléseket, melyek határozataikban a magyarországi szlovák kisebbség kulturális jogainak elismerését követelik. Benes külügyminiszter taktikájának a kisebbségi kérdésiben történt megváltozását a Magyarország részéről a békeszerződések revíziója érdekében a külföldön folytatott propagandával indokolja. Bármi legyen Benes eUhawroaáisának oka, kétségtelen, hogy végeredményben az itt élő magyar kisebbség sorsáról és jövőjéről van szó és igy természetes; hogy a dologihoz elsősorban az itt élő magyar kisebbségnek van joga hozzászólni. Leszögezhetjük mindenekelőtt, hogy fenntartás nélkül helyeseljük Benes külügyminiszter bejelentett szándékát, mely szerint a Csehszlovákiában élő kisebbségek ügyét, tehát a mi ügyünket is, ő kivánja a népszövetség elé vinni. Mióta a Csehszlovákiában élő magyarság a kisebbségi sors kálváriáját járja, ez az első eset, hogy a külügyminiszter szándékaival tökéletesen egyetértünk. Évek óta sóvárogva várjuk a pillanatot, hogy elfogulatlan bírák elé terjeszthessük panaszainkat. Mi egyenes utakon járunk és lovagi&s fegyverekkel fogjuk kiverekedni az itteni magyarság részére azt a helyet, amely a civilizált népek között múltúnknál és műveltségünknél fogva bennünket joggal megillet. Nem kell semmit takargatnunk, épp oly nyíltan beszélhetünk a békeszerződések revíziójáról, mint amilyen becsületességgel ecsetelhetjük sorsunk moetohaságát, mely a hatalom részéről osztályrészünkül jutott. A békeszerződések revíziójának kérdése ma a világpolitika tengelyébe került. Ebben csak részletkérdés a trianoni békeszerződés revíziója és a csehszlovákiai magyar kisebbség ügye. A gazdasági élet egyensúlyának világszerte bekövetkezett megingása, a német jóvátétel kérdései, a középeurópai államok mezőgazdaságának válsága, az orosz dömpiing elleni védekezés, olyan ponderabi- liák, amelyek Európa civilizációjának megmentése érdekében kérlelhetetlen törvényszerűséggel szabják meg a nemzetiközi politika várható irányát. Apró mesterkedések, a sajtópropagandában alkalmazott és a felületesen informált külföldi tényezők megtévesztésére szánt trükkök csak azoknak a ni- vótlanságát bizonyítják, akik a népek százmillióinak sorsára kiható kérdések megoldásánál ilyen eszközökkel akarnak operálni. A Csehszlovákiában élő magyar kisebbség magatartását a revízió kérdésében a csehszlovák állam törvényei és azon nemzetközi szerződések határozzák meg, amelyékben Csehszlovákia magát a szövetséges és társult halaim akikai szemben le kisebbeéSzQllő: Az állammal szemben tellesítilik kötelességeinket, de jogainkkal is abszolúte élni akarunk Szövetkezett pártjaink kEubeinökének fölényes szónoki összecsapása Benes árnyékával, Hrusovskyval, a külügyi bizottság ülésén Benes kisebbségi politikája körül Prága, márciue 6. A köpvitelökáz külügyi bizottságának mai ülésén a genfi vámbékéről szóló jegyzőkönyv becikkelyezését tárgyalták. Az ülésen sem a külügyminiszter, 6em pedig a földművelésügyi miniszter nem volt jelen, csak a minisztérium több tisztviselőivel képviseltették magukat Pártjaink részéről Szüllő Géza dr. vett részt az ülésen, aki a vita folyamán többszőr is felszólalt Szüllő Benes metódusáról ő volt az ülés első szónoka. Hogy a bizottsági tagok ie megértsék, szlovákul beszélt. Beszédében mindenekelőtt kifogásolta azt, hogy a miniszterek nem jelentek meg, csak hivatalnokaikkal képviseltették magukat — A parlament lekicsinylése ez, — mondotta. A parlamentet semmibe veszik a miniszterek, aminek elítélendő tünete a tegnapi eset is, amikor valóban vesszőfutása volt a kormánynak, amikor jelen kellett volna lenniök a minisztereknek is, de egyik sem volt ott A parlament első lényege az, hogy a felelős tényezőktől felelős válaszokat kapjanak itt a bizottsági tagok. Ez ma nem történhetik meg. Elismerem ugyan, hogy kitűnő hivatalnokok vauinak itt, de nincs itt a miniszter, — s hiszem azt is, hegy sokkal jobb választ kapnék a hivatalnokoktól, mint a miniszterektől, mert különösen itt a cseh hivatalnokok jók, azonban a politika csapnivaló. — Ami magát a vámbékéről szóló jegyzőkönyvet illeti, ebben is világosan látszik az ax organizált impotencia, amely jellemzi a népszövetséget, amely állandóan az örök igazság érvényesüléséről ,a szerétéiről, a »^fgér*ésről beszél, s közben az egész világ kimerül a vám- háborúkban, a békeszerződések kijátszásában, a gyűlölködésben s az egymást megnem- értésben. — Azelőtt az volt a világ védekezése, hogy sem Csehszlovákia, sem Magyarország nincs a Balkánon. Ma azonban olyan tüneteket látunk, amelyek azt látják igazolni, hogy Csehszlovákia mégis a Balkánon van: mert olyan politikát látunk követni, amely politika C6ak a balkáni népek sajátja: a bosszuállás és a rosszindulat politikáját. Ez a metódusa Benes külügyminiszter urnák. Ahogy ő Pergler esetében eljár, hogy megszabadította magát egyik legerősebb ellenfelétől törvényes formákba burkoltan, az nem európai metódus; ahogy ő magát viseli Magyarországgal szemben, az nem európai metódus, az balkáni metódus! Pedig ebben a gazdasági kérdésben meg kellene találni a megoldást. Mert, ha talán Csehszlovákia teljes egészében nem is érzi a vámháboru súlyos következményeit, érzi azt Szlovenszkó népe, érzik a szlovákok épp úgy, mint a magyarok és németek. Szlovenszkó betegségeit úgy akarják gyógyítani, mint a rossz orvos teszi, hogy ha valaki betegségben szenved, nem a betegséget gyógyítja, hanem csak pilulákkal és álgyógyszerekkel kábít A vámháboru okozta gazdasági betegségét Szlo- venszkónak kauzálisán nem gyógyítják, hanem ahelyett uj „magyar“ pártokat csinálnak s azt akarják elhitetni, hogy ezeknek a pártoknak az égisze alatt majd gazdasági prosperitása lesz itt a szlovák és magyar gazdának. gi jogainknak teljes elismerésére kötelezte Kulturális, nyelvi, közigazgatási és gazdasági téren megillető jogainkért folytatott harcunkban eddig is csak a bennünket jog szerint megillető fegyvereiket vettük igénybe. Önvédelmi harcunkhoz erőt az igazságba vetett hitünk adott a multiban és ez fog erőssé tenni bennünket a további megpróbáltatások során is. Az itt élő magyarságnak megvan a legális képviselete, melynek szavát semmiféle gyanús eszközökkel felbérelt közéleti de- eperádók ellensúlyozni nem tudják. Az a negyedmilliót meghaladó magyar választó, akik a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt zászlaja mögött állanak, eldöntik azt a kérdést minden nemzetközi fórum előtt, hogy ebben az országban kinek van joga az itt őlő magyar kisebbség nevében nyilatkozni és megelégedettsége vagy panaszai tekintetében állást foglalni. Ezért üdvözöljük mi örömmel Benes külügyminiszter kezdeményezését és várjuk kétségbeesett vergődésünkben áhítozva azt a napot, amelyen sérelmeinket bizonyíték a in kkal a népszövetség elé terjeszthetjük. Fel fogjuk vonultatni érveinket, amelyekkel igazolni akarjuk, hogy a csehszlovák demokráciát nem a mi testünkre szabták. Ez a demokrácia nem az egyenlő jogok és egyenlő kötelességek elvének az érvényesítésére van felépítve. Kimutatjuk majd, hogy a magyar kerületekben másfélszer annyi választó szavazata kell egy mandátumhoz, mint például Prágában, s hogy a csehszlovák parlamentarizmus teljesen kizárja a kisebbségek gyakorlati érvényesülését. Igazolni fogjuk, megdönthetetlen számadatokkal és kétségbe nem vonható megbízható gazdasági tényezők megállapításával azt, hogy Szkwenszkóban és Ruszinszkóban céltudatosan gyarmatpolitikát folytatnak s hogy ezen politikának nemzeti vagyonunk tekintélyes része áldozatul esett. Fel fogjuk tárná a földreform végrehajtása során ért sérelmeinket, rá fogunk mutatná arra, hogy az iskolákban év- ről-évre csökken a magyar tanulók száma, hogy senki által nem kifogásolható eszközökkel meggyőzzük a világ közvéleményét arról, hogy a formák és látszat által elhomályosított valóság a mi kisebbségi életünk szempontjából végzetes veszedelmeket rejt magában. Nem zavar bennünket eljárásunkban az, hogy Benes külügyminiszter kezdeményezésére, a magyarországi szlovákok érdekében gyanúsan intemziv kampányt indítottak. Mert álláspontunk ebben a kérdésben az, hogy minden kisebbségnek elsősorban magának kötelessége, hogy sérelmeinek orvoslását követelje. A csehszlovákiai magyar kisebbség is maga állapítja meg sérelmeit és kívánja azoknak az orvoslását. Kisebbségi sérelmeink orvoslásán brvftl azonban közelről érint bennünket az az atmoszféra, amely Csehszlovákia és Magyarország között kialakul, mert az érzelmi momentumok mellett, amelyeket egyáltalán nem akarunk lebecsülni, a határmenti magyar lakosság érdekeit elsősorban érinti a két állam közötti gazdasági kapcsolat. Sajmo6, hogy ezen a téren a hibát kizárólag csehszlovák oldalon tudjuk megtalálná. Hogy ebben a felfogásunkban nem egyedül állunk, erre nézve tanunk lehet Bechyne helyettes miniszterelnöknek néhány nap előtt e kérdésben elhangzott kijelentése és a csehszlovák agrárpárt sajtójának erre adott válasza. Tanulságos jelenség az is, ami csehszlovák részről a magyar kereskedelmi szerződés felmondása körül történt. Méltán csatlakozik azoknak a cselekedeteknek a sorozatához, amelyek a köztársaság megalakulásának első percétől kezdve figyelmen kívül hagyták a gazdasági egymásrautaltság adottságait és gyűlölettől diktált eszközökkel és módszerekkel rombolták le saját gazdasági életüknek legfontosabb pilléreit. Nem az előrelátó, a lehetőségeket higgadtan mérlegelő államférfiak állapították meg a kormányzat szellemét és ezzel együtt a külpolitika irányát. Midőn a külügyminiszter bejelentéséből és az azt követő különböző jelenségekből megáL lapíthatjuk, hogy kisebbségi életünk önvédelmi harcában uj korszak előtt állunk, az a kívánságunk, hogy ezt a harcot mind a kelten becsületes, kulturemberekhez méltó eszközökkel vívjuk meg. Mi ezentúl is, úgy mint eddig, az igazság alapján fogunk állni, mert ez az egyetlen, de biztos sikerrel kecsegtető fegyverünk. Azt Óhajtanók, hogy ellenfeleink ugyanígy a „Fair play“ álláspontjára helyezkedjenek. Ezt kivánja az ő részükről is a legelemibb okosság. Még államférfim kvalitások sem kellenek ennek felismeréséhez. Lélek vásárlással, kutméigezésssl, tájékozatlan idegenek félrevezetésével nem lehet az igazság diadalát hátráltatni. Az államférfiul előrelátás azt követelné, hogy a nemzetközi politikával összefüggő és azok által megérielendő problémákkal összefüggő kérdésekben, a szembenálló felek az igazság és becsületesség eszközeit alkalmazzák, mert ez, az ezen kérdésekben mutatkozó ellentétek dacára sem zárná ki olyan légkör megteremtését, hogy abban a gazdaságii téren szorosan egymásra utalt felek egymásra találjanak és a gondjaikra bízott érdekeket a legkedvezőbben megvédelmezhessék. Ez a szempont a most meginduló gazdasági tárgyalások előestéjén megérdemli, hogy figyelem re méltassák. Ezért követeljük nemcsak a magunk érdekében is a „Fair play“-t. v Hal szarnánk 12 oldal % x. évf. 55. (2572) szám « Szombat» 1931 március 7 Előfizető*! Sri évente 300, félévre 150, negyed* a i r r< , . 1 *' 11 ’1 * * . / Szerkesztéség: Prága n. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 KC; külföldre > évente 450, ** SZlOTJGTlSZrCOl 6S T’USZITISZK.OZ dlGTlZCK.1 PCL/TOIC u. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt „ nnJiiibm rtnrtilnrtin ^ Prége B. Pániké ulice IX 111. emelet fl képes melléklettel havonként 2^0 Kt-val több FőSZettcsXtÖ: POUIIKOI napilapja teleíős szerkesztő- Telefon: 34184. Egyes szám óra 1.20 Kí, vasárnap 2, -Ki. D2URANW lASZLO FORGACh GÉZA SŰROŐHYCIM: HÍRLAP. PRAHA