Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-05 / 53. (2570.) szám

i 10 'KytGM-MAGtokR-HJRMP 1931 március 5 csütörtök. I CöZ<»A,ZI>A lS,ÁCn , Efilzgazgasási levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, március 4. A MOKTÁR február 28.-án tartotta küzgyüLésót, amelyen kimon­dották, hogy az igazgatóság javsajatának meg- feüedően az osztaléktól leszállítják és az ágy előálló üzemi felesleget x tartalékalapok gya­rapítás ára fordítják. A Moktár osztalék-les sál­lá tása mindenütt a meglepetés erejével hatott, mert annak a vitának a során, mely az év ele­jén a bankok várhtó nyereségéről folyt, min­denki biztosra vette, hogy ez az intézet is ugyanannyit juttat részvényesednek, mint ta­valy. Abban a tekintetben, heg}7 az intézetet miilyen szempont vezette eme lépésénél, a vé­lemények megoszlanak. Legangyobb valószi- nüsége annak a feltevésnek van, hogy az in­tézet künJevőségeinél jelentékeny vesztesé­gekre számit, amelyeket mérlegszépészefei okokból idén még nem akart kétes követelé­sek cimén leinti. Akik az előző óvek során megszokták azt, hogy ennek a takaréknak a betétállománya hirtelen és meredek emelke­déssel gyarapodik, azok az idén meglepetés­sel vehették tudomásul ennek a mérlegtétel­nek a visszafejlődését. Június 30.-án még 42.4 millió pengő takarékbetétet mutattak ki, az év végén pedig 40.7 milliót, ami a tavalyi de oemíbervégi 40.8 milliónál is kevesebfb, sőt ha az évenként jóváírt takarékbetéti kamatot, az úgynevezett tőkésítést is számításba vesz- szük, úgy az átlagos 4.5—5%-os kamatjóvá­írást tekintetbe véve, ennél a cimnél körülbe­lül 2 millió pengős hanyatlást tapasztalunk. Ugyanekkor az első-osztályú nagybankok, egy­két kivételtől eltekintve, sikereket mutattak fél ezen a téren, mert takarék betétállományu­kat szépen növelték. Anélkül, hogy a bankok jó hírnevét kétségíbevonnánk, rá lehet mutat­ni arra az érdekes körülményre, hogy a kö­zönség, különösen az év második felében, tel­jesen indokolatlanul a második és harmadik rangcsoportba tartozó pénzintézeteknél kezelt takarékbetéteit nagyobb arányokban vonta ki, mint az első osztályú nagybankoktól. Rendkí­vül különös, hogy a MOKTÁR évi jelenté­sében a nagybankaltnál egészen szokatlan hangnemben emlékezik meg takarékbetétállo- mányának fejlődésében bekövetkezett szünet­ről, azt állítván, hogy az intézet nem vett részt abban az éles és eszközeiben nem válo­gató betétgyűjtő politikában, amely az elmúlt évben megnyilvánult. Ez a kijelentés a tájé­kozatlan nagyközönséghez szói Az olvasóban azt a benyomást kelti, mintha a többi bank minden eszközt megrgadva kutatna a gyüinől- csözésre váró tőkék után és mohó étvággyá más intézet készletét sem kímélné. Ez persze nem áll. De azt viszont a betevőknek senki sem tilthatja meg, hogy olyan helyre vigyék a pénzüket, amelyik az ő megítélésük szerint, esetleg alacsonyabb kamat mellett is, nagy biztosságot nyújt. Csökkent az intézet mobilitása is, mert a készpénzkészlet és a bankkövetelések címén kimutatott 16.8 millió pengő elmarad a tavalyi 20 millió mögött és a június végén kimutatóit 17,800.000 pengőt sem éri el. Záloglevelek ci­mén 18.8 millió pengő szereped a mérlegben, ami az előző évihez képest 9%-os szaporodást jelent, miig eazed szemben a jelzálogkölcsö­nök tétele változatlanul 26.9 millió pengőről számol be. Junius 30-án 400.000 pengővel töb­bet képviselt ez a téted, amiből önként követ­kezik, hogy az év második félében maga az intézet is belátta már eddigi gyakorlatának helytelenségét és az uj jelzálogkölcsönök mér­téktelen folyósításától tartózkodott. A buda­pesti bankok között leevés olyan intézel talál­ható, amely oly merészen bánna a rábízott ide­gen tőkékkel, mint a MOKTÁR, amely egész jelzálogkölcsön állományának egyharmad ré­szét 35 éves kihelyezés mellett látra szóló, vagy 3 hónapra lekötött takarékbetéteinek felhasználásával folyósítja. A Budapest Áru és Értéktőzsde elnökválsá­gával kapcsolatban több személyi találgatás látott napvilágot. Ezek két szempontból érde­mednek különösebb figyelmet. Amikor tavaly Végh Károlyt Éber Antallal szemben megvá­lasztották, úgy látszott, hogy az elnökség csak udvariassági gesztusnak tekinti a szavazók ra­gaszkodását és rövidesen távozik helyéről. Az­óta bekövetkezett a gabo-najegyrendszer beve­zetése, amelynek meghozatalánál a tőzsde ve­zetőségét befejezett tények elé állították és általában a rendelkezés elméleti és gyakor­lati részleteinek kidolgozásánál mellőzték az elnökség észrevételeit. A tőzsde vezetősége mindenkor a gazdasági élet legkiválóbb képi- viselői sorából kerül ki. Épp>en ezért érthető­en kellemetlen benyomást keltett, hogy ilyen fontos gazdasági intézkedéseket a miniszté­riumok a magukat csalhatatlanoknak képze­lő tőzsdei vezetők nélkül hozhatnak meg. A részvénypiacon évek óta kedvetlenség uralko­dik s a többnyelvű árfolyamlap tagadha­tatlanul életrevaló ötletén kívül a tanács úgyszólván semmit sem tett és az intervenciós bizottság is a bankok egyéni kezdeményezé­séből született meg. Mindezekhez hozzájárult, hogy a kontremin megfékezésére nemrégi­ben bevezették a rendezés és szállítás uj rendjét, amely végleg elvonta az elnökség elől annak lehetőségét, hogy a tagok osztat­lan bizalmát magáénak valhassa. Forma sze­rint egylőre nem fogadta ed a tanács a lemon­dást, azonban mindenki tudja, hogy a már­cius elején tartanáé rendkívül közgyűlés már tudomásul fogja venni a leköszönő vezetőség m e rjm ásít hatatlan elhatározását. A másik érdekesség, hogy Éber Antal, aki­nek tavalyi robbantási kísérlete majdnem tel­jes sikerrel járt, időközben a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöki székébe ke­rült, most nem igen számíthat a tőzsde elnök­ségére. Igaz, hogy kimagasló gazdasági szak­ember egyszerre több tiszteletbeli és nagy súlyt jelentő állást töltött be, de mindazonál­tal csak helyeselni lehet, hogy most a tőzsde —un iiiiaim l in iiii'.t^WTYT«aan»EM^a^^7n<rtrri«TTWnwmM^i RÁDIÓMŰSOR ■—amwnummmm n in \ nm PÉNTEK PR AGA: 11.15 Gramofon. 16.00 Tőzsdehírek. 18.30 Német leadás. 19.15 Drámai előadás a stúdióból. 21.00 Jack Hilton és jazz-zenekarának hangverse­nye. 23.00 Harangszó a ezt. LudmilladenrupIómból. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 13.15 Gramofon. 13.50 Magyar és német hírek. 16.00 Gramofon. 17.30 Magyar óra. 18.30 Gramofon. 19.05 Szlovák népda­lok. 19.25 Átvitel a pozsonyi szlovák színházból. Tibicb: Sárka. — KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 Déli hangverseny. 13.30 MaMgyar hírek. 17.00 Illés Béla cigányzenekarának hangversenye. 18.00 Gra­mofon. — BERLIN: 7.00 Reggeli gimnasztika. 16.30 Tánctea. 18.45 Könnyű zene. 20.15 Szimfónikus hangverseny Bartók Béla és G. Mahler ezerzemé- nyeiből. — BÉCS: 11.00 és 13.10 Gramofon. 15.25 Buchbinder zenekarának hangversenye. 17.00 Idegen nőkről. 17.30 Schumann: Gyermekjelenetek, zongo­rán előadja Baes Roderioh. 18.00 Utazási és idegen- forgalmi hírek. 18.15 Az embersport hetiszemléje. 18.90 Népsportolás és egészségügy. 19.00 Olasz lec­ke. 19.30 Straues Ricbárd: Elektra c. egyfelvonásos tragédiája, Hoffmannstihal szövegével. 21.20 Hurn- mer-zenekar Hirea zeneszerzők táncmüvei. 1. We­ben Felhívás keringőre (Berlioz hangszerelésében); 2. Mozart: Kis semmik; 3. Schubert: Német tán­cok, I.; 4. Herbeck: Német táncok; 5. Grieg: II. norvég tánc; 6. Moszkovs-zkij Két spanyol tánc; 7. Oluek: Páris és Heléna, balettzene. 8. Ábránd De- líbes: Sylvia, Coppélia, Naila, a Forrás és Lakmé c. balettjeiből; 9, Dvorzsák: Vili. szláv tánc; 10. Lan-' ner: Boszorkánytánc; 17. Beethoven: Mödlingi tán­cok; Menüett, Valcer, Lftndler; 12. Csajkovszkij: Orosz tánc; 13. Oífenbach: Esti levelek, keringő; 14. atrume Jáaoa; Tavaast bangók* 1& Ontva* .V. és VI. magyar tánc. — BUDAPEST: 9.15 Az orszá­gos Postászenekar hangversenye. Karnagy ifj. Rou- bal Vilmos. 1. Erkel: Hunyadi László, nyitány. 2. Gróf Majláth József: Farsangi álmok. 3. Liszt: XIII. rapszódia. 4. Saint-Saens: Hallátánc. 5. Mas- cagni: Parasztbecsület, ábránd. 6. Gounod: Faust, balettzene. 9.30 Hírek. 9.45 A hangverseny folyta­tása. 11.10 Vízállásjelentés. 12.00 Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. 12.05 A rádió házikvartettjének hangversenye. 1. Moréna: Straue-s-szvit L 2. Stefániái: Estrellita. tangó. 3. Limenta: a) Soldatin in parata; b) Machinetta da cucire. 4. Gábriel—Marié: Cigányjelenet. 5. Dötsch: Zoltán: Akácvirág, tangó. 6. Stolz: Tekints reám, 13.00 Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, blues. 12.25 Hirek. 12.35 A hangverseny folyattisa. 16.45 Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, 14.45 Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyam- hírek. 16.00 Pista bácsi meséi a gyermekeknek, keringő. 7. Matyasovszky Andor: Nálunk Budán, hirek. 17.00 Szlovák-magyar nyelvoktatás (Emyey József dr). 17.25 Ifj. debreceni Kiss Béla és cigány- zenekarának hangversenye. 18.30 Magyar ballada. Előadja Pimtay Sándor, a m. kir. Operaház mű­vésze. Zongorán kisér Polgár Tibor. 1. Nádor M.: A rab. 2. Sárffy: Biró leánya. 3.Aggházy K.: Este van már. 4. Mikus-Csák I.: A város balladája. 5. Népdal: Kerekes András nótája. 19.00 „A rádióvétel helyizavarral és azok leküzdése". Stur Iván oki. gépészmérnök előadása. 19.35 A m. kir. Operaház előadásának ismertetése és az előadás szinlapjának felolvasása. 19.30 A in. kir Operaház közvetítése. „Hugenották". Dalmű 4 felvonásban. Szövegét irta Seribe. Fordította Nádaskay Lajos. Zenéjét szor- zetto Mayerbcer. Utána: Pontos időjelzés, időjárás- jelentés, hirek. Majd: Szabó Guy László jazz-zene karának hangversenye Vig Miklós (ének) közremü­elnöki állására uj nevelc kerültek forgalomba. Helyes ez azért ie, mert furcsán hatna, ha az ország kitűnő gazdasági vezérkarában nem ta­lálkoznék olyan egyén, aki egész munkaere­jét kizáróan egy hivatás szolgálatába állíta­ná és aki Éber Antal képességeivel a ver­senyt fel vehetné. Korányi Frigyes báró elnök­ségét mindenki megnyugvással fogadná, azonban kérdéses, hogy ő, aki állami pályafu­tása alatt megszokta, hogy minden rábízott feladat teljes munkaereje s tehetsége igény- bevételével oldjon meg, összeegyeztethetőnek tartja-e a Pénzintézeti Központnál elfoglalt elnöki állását és egész embert igénybevevő munkakörét azzal, hogy e mellett a tőzsde el­nöki állását is bet'ltse, Erney Károly, a Hazai Takarók vezérigazgatója is elvállalná az el­nökséget. Nála esetleg az lehet a hiba, hogy intézete tulajdonképpen sohasem tartott fenn szorosabb kapcsolatot a tőzsdével, ipar- vállalatai és kiterjedt áruüzleti működése nincsenek és igy inkább csak mint pártatlan biró adhatna értéket tiszteségének. Az ölelnek jelöltek között szerepel Síéin Emil, a Kereske­delmi Bank vezérigazgatója. Ennek a jelölt­ségnek az a magyarázata, hogy a Kereskedel­mi Bank jó hírnevének megfelelően arra tö­rekszik, logy a gazdasági élet valamennyi fon­tosabb szervezetében méltóan képviseltesse magát egy-egy őrszeme utján. Bún József, a Leszámítoló Bank helyettes vezérigazgatója szintén alelnök-jelölt, annak ellenére, hogy csak egy éve tagja a tőzsde tanácsnak. Ebben a minőség en nyugodt véleményadásaival és tanácsaival a tagok osztatlan megbecsülését vívta ki. A gabonatőzsde alelnök-jelöltje Po- litzer Sándor. Figyelemre méltó, hogy Fleissig Sándor, aki eddig alelnök volt,, nem szerepel a jelöltek között. Állítólag elkedvetlenedett azért, mert mint a kontremin ellenes rendsza­bályok legfőbb sürgetőjét sokan élesen bírál­ták. Képességeit érzékenyen nélkülözi majd az uj elnökség. Fleissig különben ugyanúgy, mint két má­sik igazgatótársa az Angol-Magyar Bánknál,, mégpedig Kálmán Henrik és Láng Lajos rend­kívül előnyös módon újították meg szolgálati szerződését 'az intézettel. A Prágai Magyar Hírlap legutóbb rámutatott arra, hogy milyen különös hatást váltott ki az Angol-Magyar Banknak az igazgatósági tantiémek leszállttá- sát indokoló közlése. Ezt a 'leszállítást a bank a lapokban — közreadott beszámolójában a részvényesek érdekeinek fokozott védelmével okolta meg. Csodálatosképpen ezekben az uj szolgálati szerződésekben olyan különös elő­nyöket biztositatnak a három bankvezetőnek, amelyek a többi banknál el sem képzelhetők. A íbank nyugdijszabályzata értelmében ugyan­is a tisztviselői nyugdíjpénztár csak a szolgá­lati idő teljes betöltése után engedi meg, hogy tisztviselői nyugdíjaztatásukat kérhes­sék és akkor is legfeljebb évi 10.000 pengő jövedelmet kaphatnak. Fleissig, Kálmán és Láng uj szerződésük érteimében bármikor nyugalomba vonulhatnak és akkora fizetést húzhatnak, mint amennyit tényleges szolgála­tuk idején élveztek. Az évi 10.000 pengő és a tényleges jövedelem közötti küLönbözetet az intézet saját személyze(fizetési számlája terhé­re számolja el. Felesleges rámutatnunk, hogy ez az összeg a három igazgatónál sokkal na­gyobb, mint az a kürölbelül 100.000 pengős igazgatósági jutalék megtakarítás, mivel a bank oly hangsúlyozottan és tegyük hozzá: minden alap nélkül kérkedett. Az intézet köz­gyűlésének másik, igein ródekes napirendi pontja az lett volna, hogy az igazgatóságba uj tagot választanak. Az elnöklő Károlyi Imre gróf szerint a napirend összeállítása és a köz­gyűlés között letelt idő alatt ez a közgyűlési pont tárgytalanná vált, ami értelmes magyar nyelvire lefordítva annyit jelent, hogy előttünk ismeretlen okból, vagy az illető jövendőbeli igazgatóságú tag elhárította magától est a min­den tekintetben megtisztelő megbízatást, vagy pedig a szóban forgó személy időköziben méltatlannak bizonyulhatott e tisztség betöl­tésére. * A FUTURA, amely 11 évi fennállása után a magyar kormány mezőgazdasági és exportpo- Iifikai működésének fő végrehajtó szervévé nőtte ki magát, uj és agilis vezetőjének, Da­rányi Béla dr.-nak rövid háromnegyed éves munkálkodása során rendkívül jó hírnevet szerzett magának azokban a körökben, ame­lyek a magán gabonkereskedelem érdekeinek lmgoztatásával eddig féltékenységgel figyel­ték a vállalat működését és a szakértelem hiá­nyával vádolták a vezetőséget. Lapjelentések számolnak bo arról, hogy a Futura eddig ösz- szevásárolt 2,500.000 q búzakészletéből, amely az exportra váró magyar gabona nagyobbik felét teszi, legutóbb nagy tételt értékesített, külföldön és körülbelül egy millió dollár nye­reséget ért el ezzel az üzlettel. Ezen a réven a bóléttarendszer bevezetésével felállított ga­bona jegy-alap lényeges tehermentesítését érle #1, JLegujabb hirek szerint a Futura körűibe lül 2000 vagon búza elhelyezéséről az rumear terdami Bunge & Go. céggel tárgyal, méter-má­zsánként 10 pengő egységáron. Ez természe­tesen rendkívül alagsony ár, de figyelembe kel’l vennünk, hogy Amszterdamban a leg­erősebb a szovjetbuza versenye és a magyar áru rendkívül magas költséggel terhelten hoz­ható csak ipacra. Érthető tehát, hogy ez az egységárban kifejezésre jut ? SL1TTYA. lövő tavasszal már villamos- vonatok Járnak Budapest és Komárom között Budapest, március 4. A múlt év nyarán a kitűzött határidőnél félévvel korábban ké­szült el a bánhidai nagy villamostelep, amelynek egyik legfontosabb rendeltetése a Budapest—bécsi vasútvonal villamosítása. A vasútvonal első részének a budapest—ko­máromi szakasznak elektrifikálását már az ősszel el akarták kezdeni, amikor az ango- - lók váratlan nehézségeket támasztottak. Az összes magyar irányadó körök természetes­nek tartották, hogy ezen a vonalon Kandó- féle villamosmozdonyok fognak járni. Kan­dó Kálmánnak, a közelmúltban elhunyt zse­niális magyar feltalálónak legnagyszerűbb müve ez az elektromos mozdony, amelynek szerkezete olyan kiváló, hogy .az első próba­képpen épített mozdony a Dunakeszi és Alag között megépített elektromos próbapályán már ötvenezer kilométernél nagyobb utat tett meg minden hiba nélkül. Mégis emiatt a mozdony miatt akadékos­kodtak az angolok. A villamostelep felépíté­séhez az angolok a hárommillió fontos köl­csönt tudvalévőén azzal a feltétellel folyósí­tották, hogy az elvégzendő munka egyhar­mad része az angol iparra jut. Ugyanilyen részesedésre van joguk az angoloknak a bu­dapest—hegyeshalomi vasútvonal etektrifi- kálásánál is. Amikor azonban az államvas­utak igazgatósága a Kandó-féle mozdonyo­kat meg akarta rendelni, a hatalmas Wes- tinghouse-konszern mindenáron saját rend­szerét akarta a magyar kormányra oktro­jálni. Igen hosszú és elkeseredett harc indult meg, amely végül azzal ért véget, hogy az angol kormány hozzájárul ahhoz, hogy egy másik angol konszern, az Allied Elecbrio Metropolátain Vickers-Thomson-Houston-cso- port vállalja a Kandó-féle mozdonyok építé­sét. Ennek a csoportnak képviseletében volt Budapesten a közelmúltban sir Philip Nash, aki ez alkalommal irta alá a végleges szer­ződést úgy az államvasutakkal, mint a Ganz- gyárral. Az egész budapest—hegye^halomi vasút­vonal elektrifikálása körülbelül negyven- nyolc millió pengőbe kerül, amelyből tizen­hatmillió pengő értékűt kell az angoloknak végezni. A szerződés aláírása után most már a legrövidebb idő alatt megkezdik a buda­pest—komáromi száz kilométeres vonalrész megépítését. Ez a munka körülbelül egy évig fog eltartani és ugyanannyi időre van szük­ség az elektromos mozdonyok elkészítéséhez. Egyelőre hat mozdonyt rendelnek meg s ezek közül kettő fog Angliában a Thomson Houston-gyárban készülni. Előreláthatóan a jövő óv tavaszán már villamos-vonatok fog­nak járni Budapest és Komárom között és j egy évvel később már Béesig elkészül a vil­lamosvasút. A sir Philip Nash csoportjával kötött szer­ződés már azért is nagyjelentőségű, mert. ez a hatalmas angol konszern megszerezte ma­gának a Kandó-féle villamosmozdonyok gyár­tású engedélyét is és ennek alapján a világ minden részébe fogja szállítani ezt a magyar eredetű villamosmozdonyt. A morvaországi és szlovenszkói sörgyárak verse­nye a szlovenszkói piacon. A morvaországi és szlo- venszkói sörgyárak képviselői a múlt napokban Prágában, a kereskedelemügyi minis ‘ériumban ér­tekezletet tartottak a szlovenszkói sö. daccal kap­csolatos kérdésekről. Az értekezleten a sörgyárak képviselőin kivül az érdekelt kereskedelmi és ipar­kamarák kiküldöttei is megjelentek. A morvaorszá­gi sörgyárak azt hangoztatják, hogy a mai Szloven- szkó és Ruszinszkó területére az államfordulat előtt is szállítottak sört s igy azt most is megtehetik, vagyis megtarthatják a már régen megszerzett pia­cot. A morvaországi sörgyárak szerint egyes szlo- í venszkói sörgyárak megszűnését nem az ő verse­nyük, hanem a sörgyárak általában válságos hely­zete idézte elő. Az értekezleten nem sikerült egyez­séget létrehozni s a tárgyaló felek csak abban álla­podtak meg, hogy a helyzet javulása csak az egész állam sörtermelésének kori t ingen táláeátél s a kon­tingens megosztásától remélhető. Miután ez a kér­dés a sörnagykereskedőket is közelről érinti, a sörgyárak újabb értekezletet fognak tartani Po­zsonyban, amelyre a kereskedőket is meghívják. A csehszlovák államvasutak december havi for­galma arra enged következtetni, hogy a vasutak dekonjunktúrája novemberben mélypontját érte ei s most. már a helyzet javulása remélhető. December hónapban a vasutak 22 millió személyt szállítottak, vagyis a csökkenés november hónappal szemben mindössze 6 százalékos. A teheráru forgalom 5.5 millió tonna volt s a csökkenés november hónappal szemben 12 százalékos. A vasút bevételei :i szállí­tási dijakból 299 millió koronát tettek ki,*43 millió­val kevesebbet, mint a múlt; óv decemberében, el­lenben a bevétel a november hónappal szemben 1.5 «zázalókkvü emelkedett,

Next

/
Thumbnails
Contents