Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-05 / 53. (2570.) szám

4 fgra<ra-MAGVAT*OTBLag 1931 márchu 5, wtttftrHfc Szent Péter püspöki széke a vatikáni bazilikában Kén*, mérek* wíetfe. A réttt£ri Szent Pétar-basiltk* atazknásiak mélyén tgy hatai-mas bronoosoport emelik edik a magwbe az arányiéig kié oltár felett. Ért ae egész falat el­fedő. bámulatosan eeép mesterművei VII. Sándor pápa (1655—1667) megbixáfiábó! G1an Loreoao Ber- niná. a vd'lógihiirö olasz seobráss késattette. A gyö­nyörű szoborcsoport gigantdikus mérető Matekjai. m-e'yek öt méter magasaik. a® egyhá® négy tudó­sát. Szent Ambrust Szent Ágostont. Szent Ataná- siuszt és Szent Jánost ábrázolják, aikilk egy hatal­mas bronzí Tónust eme’nek a magasba. A trón felett felhők között lebegő angyalok ad alkjai formálnak csaknem szabályos kört. amelynek közepén dios- íény'.ől övezetien a galamb képében megjelenő Szent Lé'ek tündököl. Ez e klasszikus műremek nemcsak arról neveze­tes hogy Berniioi egyik legszebb alkotása, hanem arról is. hogy a szoborcsoport közepén emelkedő, hatalmas bronztrómieban ven elhelyezve az ősi Szén* Péter-bazilika elefántodon ttemezekkel diszitett, egy­kori püspöki széke. Az „Illusirazioíie Vatíoana", Vaitikánvároe képes folyóiratának legújabb száma érdekes adatokat kö­zöl -a Szent Péter apostol széke február 22-i ünnepe alkalmából a bronz!rónban elhelyezett ereklyéről. Ezek szerint 1867-ben az .apostolok fejedelme" ha­lálának centenáriuma alkalmával felnyitották Ber- ninsi mestermüvét és közszemlére tették ki az abban elzárva tartott ..első" püspöki széket. A véle- menyek már ezt megelőzően is ellentétesek voltak arról, hogy az ősi bazilika trónusa valóban Szent Péter eredeti püspöki széike volt-e vagy nem és ekkor több kivá'ó nrütör' énéez fe'használta az al­kalmat. hogy a közszemlére kitett ereklyét tüzete­sen megvizsgálja. A vizsgálatot végző archeo'ógu- sok közül Giovaami Batiiista de Rosei és R. P. Ra­fael Garrucoi különösen részletes tanulmányban számollak be kuía'ásaik eredményéről. De Roesi mindereke'őtt megá'lapította, hogy az egykori bazilika püspöki szóke többféle fából és különféle, nem egymáshoz tartozó darabokból van össze léve. A szék négy lába. kereszti éoeá ée támlája; tö’gyíából készüllek, melyek már korhadáénak in­dultaik évs melyeiken számtanain faragcsáláe hagyott nyomot. Kéteégtelenül megá llepi tható. hogy a hí­vek ezrei igyekeztek lefaragni maguknak egy egy kis darabkát emlékül ereklyéül ebből a trónusból. A négyszögletű lábakra karikák vannak erősítve, feogy ezáltal a eaéket hordoami is leheseec. A püs­pöki szók két oldalán, azon a helyen, ahol a hor­dozáshoz szükséges rudakat helyezték el, nincs sem;ilyen díszítés, mág a szék első és hátsó oldalán etefántaeontditaritéB vonul végig, valamint erősítő­im! bzolgáló. fekete ízslnii akácfadisasitée fogja össze a lábakat. Ezek « fekete akácfa részek alig vannak Ssfizefarágcsálva. Már ebből a tényből is megállapít­ható. hogy «* időtől és a faragásoktól erősebben megrongált fa jóval előbbi korból aaármosik, forint * szók többi réatae. Egyébként u agya* rówsek fór- mén kiképzése és disosrtóse is arra enged kővetkel­tetni. hogy a püspöki szék egyes részei kü’önböző korokból származnak. Az elofántosontdiszitések kö­zül a szalagíormán szaladó berakott részeket de Ro-'isi az ö'ö-lük század utáni időből valóknak tartja, tóig a többit Augusztus császár kora előttieknek liléid. Garucoi megáik pirsad nagy részt megegyeznek de Ro-sei tanú mányának lényegével, csupán a sza­lagként futó elíántcsootdisfflités idejét teszi később­re. Szerinte az elifántoson'girland a IX. századból való s azon az együk alak egy jogarral ég korona va! ábrázold figura valószínűen Kopasz Károly császárt ábrázolja, aki oly sok ajándékot adott a római egyháznak és nincsen kizárva, hogy ez a szék is az Ő ajándéka volt Az elefántcsontöeraikás- uak egy másik kis részletét pedig úgy 6. mint az angol Xesbitt a XI. századból valónak tartja. Ma murán a püspöki szék nem látható — iirja az Hluet razione Vaficana — nehéz hozzászó’nd a kérdéshez a múlt század tanulmányai és pontos leírásai alapján azonban legvalószínűbbnek látszik az. hogy a Szent P éter-házi! lkában őrzött trónus a IX. századból való s annak egyes díszítései talán még ennél is későbbiek. Tény’ ónt állapítható meg azonban, hogy a szöknek vannak olyan részei is, me’yeknek eredete a kereszténység e’eő századára vezethetők vissza és amelyek annak a régi püspöki széknek maradványán, mely valamikor a Konstan­tin császár által alapított bazilikában állott. Nem valószínű azonban. hogy ez az egyszerű szék szolgált volna püspöki, illetve pápai trónul a Konstantin császár által épit'etett Szent Péter- bazi'fkában és több érv szól amellett, hogy ott egy másik, sokkal díszesebb és nagyobb trónus állott, míg ez. mely most a pápai bazilikában Berawii örökbecsű műalkotásába van zárva, valamikor az ősi bazilikának IV. században épült keresztelőké pol­cában. vagy az emellett később épült Szent Ke­reszt-kápolnában nyert elhelyezést. Lehetséges, hogy ez az a szék. mely a nyolcadik században a bazilika egyik oldalhajójában lévő kápolnában roit ellie’yezve mely akkor Szent Péter nevét vi- eelte. Tény mindenesetre az. hogy már a nyolcadik században volt egy szék, melyet annyira tieztélet­ben tartottak, hogy az oltárra helyezték és tény az is. hogy az a szék vnlamílyen vonatkozásiban állott Szent Póter-rel. így könnyen lehetséges tehát, hogy ennek a rendkívüli itazVeíben tartott széknek maradvá­nyait illesztették rá arra a másik székre, mely a (X. században készült és amely ma a Szent Péter béri Ukában van elbe’yezve. A md1< rnár a második században püspöki fwi/m- bóbtnrkóTjt '/terepeit s a püspökök hatalmát és k rl-zUifi idhivatottaágát Jelenítette. Róma püspökei pedig Szent Péter utódai lévén, központi halaimat gyakoroltak a többi püspökük felett e ezért • ró­Egy angol hutató legyőzte a borzalmak sivatagját A tudós heroizmasa isméi eltüntetett egy fehér iotfot a térképről ~ 58 napos felderítő ut a Roba el Chali sivatagban London, március 4. Arábia térképén vám egy nagy fehér folt, a Roba el Qhali sivatag. Azt jelenti ez a fehér felt, hogy idáig emberfia nem Járt a sivatagon ke­resztül, olyan kietlen, sivár, hogy nincs rajta egyetlen üdítő forrás, nincs egy tenyérnyi oázis és ez a terület idáig tel­jesem terra incogmita volt a földrajz tudomá­nyában. Az embert aikarat azonban sorban tünteti el a fehér föl tokai a térképről. Egy angol kutató most sikerrel küzdötte le a Roba el Chali sivatagot is. Bertraim Thomas angol földrajzi kutató most fejezte be sikeresen vakmerő vállalkozását. Keresztben szelte át a sivatagot, terén tet­te meg a 900 mérföldnyi borzalmas utat. ő az első ember, akinek a vállalkozása sike­rüli Bertraim Thomas útja 58 napig tartott. A szenvedések és nélkülözések borzalmas Öt­vennyolc napja volt ez, de a kitartás győze­delmeskedett. A Thomas expedíciójának sikeréről érke­zett részletes jeTeniés óriási feltűnést keltett az angol tudományos körökben, mert ennek az útnak igen nagy jelentősége van a földrajzi tudomány szempontjából. Thomas teveexpediciója Dhufarból indult ki. hogv a sivatagon át érje el a Perzsa-öböl partján fekvő Dohául. Az expedíció felfe­dezte, hogy régmúlt időikben, de még a tör­j ténelmi korban ez a sivatag nem volt any- nyira kietlen vidék, mint most, a kiszáradás, deszikkáció folyamata azonban azóta annyira előrehaladt, hogy a sivatag teljesen Járhatatlanná vált Thomas több régi karavánul nyomára buk­kant és egy nagyobb sós tavat is felfedezett, amelynek létezését az arabok még csak nem is sejtették. Az expedíció újból megerősítette azt a feltevést, hogy Arábia belseje depresszió, vagyis a kör­nyező tenger felszínénél mélyebben fek­szik. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mos­tani arab fent őrségben bizonyos geológiai periódusban hatalmas belső tavak, vagy talán egy etlen nagy belső I tó terjengett, A Roba ed Chali sivatag nagy kiterjedésű. Felszíne akkora, mint Franciaország, Bel­gium és Hollandia együttvéve. A sikerült expedíció Thomas magánvállal­kozása volt. A bátor kutató a saját anyagi eszközeiből szerelte fel ex­pedícióját és nem riadt vissza a veszedelmektől, fárad­ságtól. gyötrelmektől, amelyek egy ilyen vál- 1 lakkozással együtt járnak. Az angol király ma \ táviratilag fejezte ki szerenosekivánatalt a I bátor kutatónak. <WWiWK««.'lWINii|il>iJJW 'JLMJBJWM>HBaiPW»MIBimilLIMJ?BMWWgBBiyX^WHWWW»1SWBWWBWg5SC«l»WHH»WWWW»l«WWai»aBB»WZZWMi TOPAZE, EZREDSZER Irta: MÁRAI SÁNDOR Párls, március 3. Á bowWard piákátoszfopaíró 1 eltűnt e héten egy hirdetés, mely egy fiatal francia fró. Mor­cé! Pagnol színdarabját hirdette, a „Topaze“-t. Ezerszer hirdette. Most tartották meg ezredik előadását, & bár még mindig szép házakat von­zott. a színház Igazgatósága kénytélen volt le­venni a világhírű darabot a műsorról, mert a •színészek, sőt a színház adminisztratív tagjai között is Topaze-psychozis jelei mutatkoztak: olyan siker volt ez, melybe végíH w mindenki belefáradt, a súgót már régen H kellett bomá tani. mert a jegyezedf*k n »i Osrveh^tes tűzóStAl « könyv nélkttj tudták a szerepeket, a kassza fölött belepte a moh a „Minden jegy elVott44- táblát. s vérül a sikerből is megárt a sok. ha •egv ilyen darab egvsxer elindul, nem lehet tudni, hol áll meg. s nme? sem-mi ö!< reá., miért ne iá tarák még akár évekig cgyfolytáil>an Pagno! szirrdaraibjiát a ..Var;étés“-ben? A teliep CPömö-r. melvet szerző, színészek és i^gv^zedől •e darab iránt éreznék, nvugalemba küldte egv- időre Topaze-t: de a színház igazgat óla sn Hó- nvilaűkozatban nyugtatto meg a háborgó kö- zönségpf. mely még az ezredik előadáson is megtöltötte a színházat s követelte mindwmnői Topaze-át. hogv türelem, csak levegő után akarnak bánkódni, s egy kis pihenő után újra műsorra tűzik a darabot... Ilyen sikerre a színdarabok történetéiben csak kevés példa volt: Shakespeare és Moliére egv- egy kassza dara hja is csak száz év alatt kit ott el ugyanabban a színházban a.z ezredik előadás Mibi'Vumához. — igaz. Bős4and ..SasEók“-iát a Théatr-e Sarak Bernhardt bán néhány évtizede csaknem szünet nélkül iátszá.k. — műsorválto­zás tutaidónképpen akkor sem következik be. ■ha a főszereplő, a Sasfiók kihat a szerep alól. "mint, ez, Saraih Bemhardt esetében történt, akit Vera Sergine váltott fő! e nndrá.gos szeredben « kitart mellette azóta is estéről est éré. S Pal- lenberg az a német színészek közül, aki ezer­szer játszotta a ..Famibe Schimek“ főszerepét, igaz. hogv pem egvimáwitán. de mindig úgy. hogv s-zinésztársai az ezredik előadáson }r ne­vető görcsöt kaptak. Topaze szerepét a párisi boulevard színháziban egy Andné LefauT nevű •színész látazotta ezerszer, aki most. a búcsú pillanatában, küeleutefto. hogy ő a maga részé­ről már élni sem tud Topaze nélkül, p minden reménve. hogy hamarosan njra színpadra lép­het Topaze maszk iában, melvet már valóságo­sabb énjének érez. mint magánéletét. TI vem a. jó színész... Ami pedig a ió darabot SRotó. melv Így ki tudja bu itatni civil teréből a, ió színészt, azt t,vmnéf»zetesen nemeíüak a Variét és ben ját­szották ezerszer, a párta? boulnrardori. hanem T^ondónban. Tokióban. Limában. Rao-Paolóban. TTei«:ir>gforpl>an. ürgáíban és Budapesten Is ját­szották, — igaz, hogy nem mindenhol egyforma sikerrel, mert utóbbi városban a darab megbu­kott. A pártat színház ezzel az egyetlen darab­ba.! persze hosszú időre szanálta magát, a a szerző olyan vagyont keresett, mely élete fogy­táig évi kétszázezer frank éietjáradékot bizto­sit neki. # Ezzd a szerzővel. Maróéi PagnoMaJ, tatán öt, vagy hat év előtt találkoztam, meglehetősen kínos körülmények között, egy estélyen, ahol a házigazda azzal szórakoztatta a vendégeket, •hogy minden bútordarabról, moly a wzakmtwm talál itató volt, eimesóHe, hol vásárolta és meny- nyiért.? A házigazda nem volt francia, er.zc! szemben szioházi ügynök volt. Ahogy igy áll­dogáltunk a vadonatúj szalonban g feszélyezve vigyorogtunk, odajött hozzám egy nagyon sze­rény. nagyon jómodoru. szmokingos francm fia­talember. teáscsészével kezében, g félszegen be­mutatkozott, Lehetett huiszonöt-huszonhatévee. Ez volt Marcel Pagnol. Akkor már játszották ogv forradalmi, háborús témájú darabját „A di­csőség zsibárusai“ címmel, — egy kitűnő dara­bot. mely Páriában megbukott s botrányokra adott alkalmat, de SzovjetoroszoTszáglran több- száz szór került színre, anélkül persze, hogy a szovjet egy kopeket is fizetett volna a fiatal szerzőnek. S amíg a házigazda diadalittasan je­lentette be a vendégeknek, hogy ezt a csillárt például, mely háromezer frankot ér, kétszáz frankért vásárolta egy zálogházi árverésen, a nagyon rokonszenves francia fiatalemberrel hosszú beszélgetésem volt a kínosan uj szalon egyik sarkában — természetesen színházról be­szélt, s jól emlékszem, hogy a sikerről, fi fe azon a véleményen volt, hogv a színpad? sikeT •mindig gyanús. Néhány speciális színháztól el­tekintve, mely módot ad kísérletekre, mint a : Theatre Chilid Newyorkban, vagv a Stúdió Pá- risban, a színház, mint üzleti vállalkozás, csak olyan eszközökkel erőszak ólba tia ki a sikert, melyek méltatlanok az íróhoz. Az Író nem bír eljutni az igazi szín darabhoz, mert köztük, az író s a színdarab között, ott van a színház... színészeivel, rendezőivel, süllyesztőivel, klikk­jeivel, a szavak különös intonációjával, e azzal a bizonyos szemérmetleneégével a kWriezémok. melybe vagy beleegyezik az iró. s akkor talán Kikére van. de föl kell adnia írói szándékai jó- hiszomüKéeét. vagy nem egyezik bele. s akkor monthetetílenüil megbukik. Szemérmetlenség nélkül nincsen siker: jól emlékszem, hogy ezzel a megáHapitácsa! búcsúztunk. A francia fiatal­ember két évvel későbben megírta a ,.Topa- ze“-t, b még egy év múlva a nMafiu>s“-t. Sikere volt. Pagnol manpeillei ember, a raéleRgeaztnen. bővérű, könnyükezü és háryjánoK-kedvü déhd­mai püspökstBget ..aprrstali sosék" néven nevezték.) Ezen füzimbóliikw crtatamnél fogva art a széket, mely a pápai kátéd rácsban állott, usv tekin tették, mint ay. etaö püspöknek, az aposto’ok fejének örök­ségét Fgy alakult ki ozulán a hivök ’ellkébon a® a hW. hogy fi® egykori bazilika pápai eoéke. az .jipootolí saók", va’ójébím Szent Péter püspöki ozéke. holott art csak wri mibólikuG érteleoi'bfm kel1 ain.rtalk tekinteni. Ugyantilyein flz'mbéliikuö jelentőségű mega az ün­nep is, mely Szent Péfcec apostol szóké emtékéneik ezód. Erinek a® ünnepnek első nyomait mér 854-ben találjuk. Az ünnep napja akikor február 22 e volt. Később a római bazilika az első püspök emlék­ünnepét január 18-rn helyezte ált. február 22-e pedig a® antioohiioi katedráim Szent Péter ünnepe lett. Ma a® egyház mind a két ünnepet egyformán megtartja a ezeken a napokon áMoz a® e'ső püspök kegyeletem emlékének, akinek — ha szinibólikusan is — apostoli «sélte ott emelkedik a magosba a Szent Péter-templom egyik oltára felett Bernini I csodád brouzíiguirái között M. G. A Podkirpatskaniw Szc llőtermeiók Országos Szővetaéve, Beregszász, ajánl a legprímább minőségű, varantált fajtiszta 2 éves nySkeres vadveaszöt és oltványt, ngynintéa gyümölcsfát teljea garan­cia msHrtt, beazervéaL tehát legoi- caöbb Áron­Megkeresésre ajánlattal szoI?álunk déki emberek közül jött s a tanítói pályán de­bütált. Apja is tanító odalenn. Mikor a Topa- ze-4 már az egész világon játszották, s mól Hó­kat keresett vele, a háromezázadik előadásra meg merte hívni apját is Párkba. Az öreg. aki szigorú francia kispolgár, morogva érkezett, végigülte a Varietéé egyik páholyában az elő­adást, e fölvon érik őzben, az újságírók előtt, ez­zel az aggodalmas kérdéssel fordult fiához: „De az állásodat, remélem, nem hagytad ott? ..Pagnol négyszázául vonhat frankot keresett havonta, mint francia néptanító. S az öreg Pagnol kérdése nem is olyan groteszk an­nak számára, aki ismeri a francia gondolkozást: ismertem itt Páriában egy hotelét, a szállodája többmillió frankot ért, de ő maga megmaradt postahivataínokmák, s kereste a havi ötszáz frankot, mert az nyugdíjas állás... Ezenfölül pedig különösen igaza volt az öreg Paguolnak, mikor remélte, hogy fia néptanító maradt: mert havi négyszázbuszonhatfrankos néptanítói állás mellett irhát valaki remekműveket, de évi két­százezer frank életjáradék mellett, melyet .-si­keres" darabokkal keresett, a legjobb esetben, is csak sikeres darabokat irhát a jövőben, sem­mi egyebet. Ez már a siker technikájához tartozik. Nőre lehet büntetlenül olyan darabot Írni, melyet ezerszer játszottak egy színházban, en sülte. Ezt. Pagnol is mondja, aki most-, az ezredik előadás alkalmából nagyon különös nyilatko­zatot. adott az egyik lapban. Azt mondta, hogy torkig van a sikerrel... Azt mondta, hogy most regényt akar imi, melyben leleplezi a .-siker" kulisszatitkait, — nemcsak az iskolatársakat g a régi barátokat, akik természetesen ezerszám­ra jelentkeznek, nemcsak a meg közelit hetet len nőideálokat, akik sorfalat állanak a siker ke- gyenőének előszobájában, hanem mindenekelőtt, •a siker uzsorásait, akik az öt.századik előadá­son el akarják hitetni a szerzővel, hogy nem is ő irta a darabot, s ami a „sikeriC-t kiadja, azt ők tették — rendező, színész, súgó. öltöztetőnő — utólag belé. Az ügynök, aki jobban ért a darabhoz, mint a szerző, * a színigazgató, aki a szerzőt határozottan hülyének kezeld, mert azt hiszi, hojry része van a darabban, melyet irt... Kreerübben nem nyilatkoztak még a si­kerről, mint ez a fiatal francia iró, s pesszt- misztikusabban sem: most boxbirói pályára ké* szül, van egy autókonstrukciós-ezabadalma nem lehet az életet egyetlen mestereégre föl­építem, mint például a darabirásra. Ki tudja, mit hoz a jövő? Nem lehetetlen, hogy legköze- Tebbi darabját már csak kétazáaszor ját&zák, —* mondja szerényen A* Rfttéttm. Most egy uj eebeeségváHó Krisztámán és egy uj vígjátékon dolgozik. Tapasz tata iái vaunak. Fedezni szeretné magát. # Pagnol regénye, melyben lelepflczi a sikert, nagyon érdekes lehetne, ha őszinte lenne. Ez az, ami kevéesé valószínű: könyvnek « olya* kénytelen majd imi. melynek sikere lesz... Én a sebességváltóban sem bízok: annak ifi sikere lesz. mert ő találta föl. akinek darabját, a Topaze-t. ezerszer játszották. Uj darabjának is sikere lesz. Még kapálózik, de tudja, hogy nem menekülhet, neki már vége. Könyvét, melyben leleplezi a sikert, azázezer példányban ad iák maki el. SebooKégváiltóiát megveszi ecvmillió dollárért Ford. A boxmér- közéjeken, melyeket vezet, őt tapsolják meg, •nem a küzdőket. Egy jó. egészséges, tisztességes irodalmi bu­kás ... Mit adna érette Pagnol! De ez az. ami­ben neki már nem lehet soha többé része. Kénytelen beérni a sikerrel Szegény, sns- gény. Két műkincsekkel meg­rakott banda hajót emelnek ki a Rhone folyóból PáriiS, március 4. Az a sikeres vállalkozás, amelyet az olaszok a Nemi-tavon hajtottak végre s eredményeképpen napíényre kerüUek Caligula elsülyedt gályái, az ilyen irányú ku­tatásokat hatalmas mértékben lendítette fel Most a franciák két ilyen történél ma jelentősé­gű hajóroncs kiemelésére gondolnak. Az egyik h®jó IX. Károly és Medici Kata­lin turalkmláfának idején sülyedi el a Kilő­ne folyóban, a lyoni Poni de Chant Esprit hídnál. A hajó a feljegyzések szerint nyolc óriási porfir-o*zlop, számos relief- skulphira, és a Proiwnce sok gyönyöre mHk miiemléke, szobra volt felhalmozva. A másik hajó Napóleon uralma alatt sülyedt el Lyon ki­kötőiében, a Rhone torkolatában. Ezen szintén nagyon értékes műkincsek vol tak. amelyek az antik Arles. a rómaiak Are- latejának remek alkotásai közül valók A ha­jónak ezeket a kincseket Páriába kelleti vo n* szállítania, de a Ribone torkolatában elsülyedt v i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents