Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-28 / 73. (2590.) szám

üajnalodik

Irta: Tarján Ödön

Soibsean volt nagy válómén yühk Csehszlovák ia küíügyminisz terének államférfiul képessegeiről. Konjunkturális nagyságnak tekintettük, akinek 'koncepciói eddig sem mozogtak reális téren, s aki ezért megelégedett azokkal a pillanatnyi sikerekkel, amelyeket magának 'és az általa képviselt érdekeknek biztosítani tudott.

Hogy Ítéletünk helyes volt, azt kézzelfoghatóan igazolja Benes külügyminiszternek a német-O'Szt rák vámegyezmény bejelentés e alkalmával tanúsított magatartása.

Viselkedésében nyoma sincs a gyakorlott diplomata fegyelmezettségének. A megfontoltságot, a lehetőségek higgadt mérlegelését,' sőt logikát i.s hiába keresünk nyilatkozataiban- Az álmából hirtelen felriadt ember zavarához hasonló az a' kapkodás, mely Benes magatartásában megnyilvánul.

A józanság az adott esetiben azt parancsolta volna, hogy a kis kiözópeurópai állam külügyminisztere elsősorban várja meg a nagyhatalmak állásfoglalását. Különösen most, amidőn Parisban Páneurőpa szervező albizottsága Briand elnöklete alatt azokról a lehetőségekről tanácskozik,- amelyeket anár formába öntve prezentál a világnak a néniét és osztrák államférfiak • bölcsessége. Ugytáiszik Benes mind a mai napig nem veit tudomást arról, hogy több mint öt millió német munkanélküli döngeti az élet kapuját és követel bebocsáttafcást a mainál 'boldogabb, emberibb jövendőibe'. Ő, aki sokszor kémikus tulöuzgalommal vette ki részét a népszövetség munkájából, nem látta meg, hogy Locarno szelleme az igazság érvényesülését készíti elő, és továbbra is abban a pszichózisban élt, amely az ő résziére az érvényesülés lehetőségeit megteremtette.

ügy, ahogy Csehszlovákia külpolitikáját elmulasztotta a gazdasági érdekek egyedül domináló szempontjából felépíteni, s ezzel a jövő fejlődés olyan értékétől fosztotta meg Csehszlovákia népeit, amelyeket ezek még csak ezután fognak felismerni., úgy abban a sorsdöntő pillanatban is, amelyet különösen Középen rép a szempontjából a német.-osztrák vámegyezmény megkötése jelent, nem ■a népek reális érdeke, hanem egyéni hiúsága állapítja meg állásfoglalását. Csak a tükörbe kellene néznie, hogy meglássa abban a környezetben, amely a most folyó tanácskozások sikeres vagy sikertelen megoldásával százmilliók sorsára fog befolyást gyakorolni, a saját jelentéktelenségét, de ehelyett a nevetségességgel határos gesztussal a rohanó események elé áll, hogy hetven millió ember akaratának ellenszegüljön.

Nyilatkozatai ellentmondásokat tartalmaznak és következetlenek. Hivatkozik az 1922. évi genfi jegyzőkönyvre és a saint- genmaini békeszerződésre. Tiltakozik az ellen, hegy Ausztria szándékát nem hozta előzőleg a hatalmak tudomására. Ugyanakkor kijelenti a kormánytámogató sajtó képvise- J lőj előtt, hogy magán in,formációkból a készülő eseményekről. ‘ tudomással búrt. Honnan származik tehát a meglepetés? Alighanem abban lesz a hiba, hogy ez a kezdeményezés nem Prágából indult ki. Ezért azonban Benes sem Németországot, sem Ausztriát nem teheti felelőssé. Ha nem veszi .szerénytelenségnek, úgy bátorkodunk figyelmét felhívni arra, hogy már jóval egy esztendő előtt éppen lapunk ajánlotta figyelmébe. mily előnyöket jelentene Csehszlovákia rész'ére, hu ő venné kezébe a kezdőmé 1 cyeeátft.

Az európai hatalmak képviselői Stílusomnál érdeklődnek a vámunió

amerikai értelmezése felől

Veverka az amerikai államtitkárnál — Franciaország elhatározta a várháborút? — Olaszország semleges

Paris, március 27. Fougero képviselő, aki a francia kamara vámügyi bizottságá- • bán tegnap elfogadtatta a Németországnak í megüzenendő gazdasági háború tervét, interpellációt nyújtott be, amelyben tudni akarja, hogy milyen rendszabályokat óhajt a francia kormány foganatosítani a németosztrák vámunió meggátlására. Valószínűnek vehető, hogy a kamara jobboldali képviselői közül többen követni fogják Fougere példáját és a vámunióval kapcsolatban uj rohamot intéznek Briand külpolitikája ellen. A látszat máris az. hogy a vámbizottság harcias határozata elsősorban tüntetés Briand ellen. Viszont nem valószínű, hogy ennek a határozatnak nagyobb foganatja legyen a francia kcpviselöMzban. A párisi sajtó ugyan f’lkönjveli a határozatot, de nem fűz hozzá kommentárt. Mindenesetre Francia ország kampányát a vámunió ellen nem szabad lebecsülni, mert a párisi ellenakció ügyesen a bécsi határozatok módja és az azokat megelőző titkolózás ellen irányuiigyetlenség volt, amelyet eleve eif kell utasítani.

Hatiaronns csatlakozik 1

Berlin, március 27. A Berliner Tagé blatt római tudósitója úgy értesült, hogy Olaszország semleges álláspontot fog elfoglalni a néniét osztrák vámunió kérdésében. Az első alapos vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a vámunió nem sérti Olaszország érdekeit és tisztán gazdasági jellegű, A nemet lap munkatársa olasz forrásból1 úgy értesül, hogy bizonyos föltételek betartása mellett Magyarország csatlakozására lehet számítani.

Harc Amerika jóindulatáért

Newyork, március 27. A német nagykövet tegnap mcglátogaftá l^rííusoó amerikai ál- Jamtitkárt s tisztázta előtte a német • állás- pontot a vámunió kérdésiben. Von Frifiait/; amerikai nagykövet kijelentése szerint a vámunió a jövő év eleje előtt nem valósulhat meg s addig valószínűleg sikerülni fog a nemzetközi nehézségeket kiküszöbölni. A részleteket ki kell dolgozni s mielőtt a hatlamak végérvényes Ítéletet alkotnának, vizsgálják meg a problémáé minden oldalróül A vámunió elleni mostani agitáció akkor természetesen önmagától elmúlna, mert a hatalmaik belátnák, hogy a terv tisztán gazdasági természetű és nincs politikai jelentősége, sőt gondosan ügyel az utóbbi tíz év európai szerződéseinek betartására.

A német nagykövet után a francia és az olasz nagykövet jelent meg StimsonnáT, majd a csehszlovák követ. A diplomaták mindenekelőtt az amerikai álláspontot kívánták megismerni. Stimson kitérően felelt s az! hangoztatta, hogy egyelőre még nincs informálva eléggé a hciSyzeírőJ és nem nyilatkozhat. A kérdés tanulmány ozása hosz- szabb időt fog igénybevenni. Amerikát csupán az érdekli; hogy milyen következményekkel jár a vámunió az amerikai kereskedelemre.

ló, ami a szerződéstervnek kétségtelenül leggyöngébb pontja. A radikális Republi- que, amely eddig meglehetősen barátságosan tekintett a vámunióra, most csatlakozik laptársainak erélyes hans.iáho zés kifogásolja, hogy a bécsi szerződést a legnagyobb titokban a népszövetség és az európai hatalmak háta mögött kötötték meg, ami olyan

Német félhivatalos vélemény az unió magyar és csehszlovák vonatkozásairól

Budapest, március 27. Az Est berlini tudósítója hivatalos német helyen érdeklődött a vámunió magyar vonatkozásairól és a következő fölvilágositások'at kapta:

— Az eddigi orvosság, a legtöbb kedvezmény élvével nem jutottunk tovább — hangzott az információ. — Sőt a legtöbb kedvezmények a gazdasági szerEhelyett most uj diplomáciai teóriák alapját fekteti le külügym ini szteirünk- Megállapítja, hogy a Németország és Ausztria között létrejött várnegyezmén yiheiz hasonló szerződések csak egyenlő hatalmi pozícióban levő államok között valósíthatók meg. Ez a megállapítás mindeneseire uj, de azt hisszük, hogy nem sok sikere lesz vele. Aligha hímnek, hogy Franciaország hajlandó volna a Belgiummal esetleg megkötendő vámegyezményhez Benes külügyiminiszter ur előzetes hozzájárulását kikérni.

Csehszlovákia kü lüg yminisaterének magatartásából megállapíthatjuk, hogy ő még mindig különbséget tesz győzők és legyőzőitek között. Azt hisszük, hogy ő képviseli ma Európa összes államiérfiai között a legkövetkezetesebben a kérlelhetétlenség szellemét. Az ő szempoufiából ez némileg érthető, mert ha nem helyezkedik a rideg valóság alapjára és nem módosítja a viszonyoknak megfelelően politikai programját és taktikáját, kétségkívül neki lesz a legtöbb vesztenivalója.

A diplomáciai mesterkedések ideije elmúlt. A mások tájékozatlanságának kihasználása napról-mapra csekélyebb érvényesülési lehetőséget jelent- A népeket felrázza a 'háború befejezését követő tkábulíságukból a mindennapi kenyérért folytatott küzdelem kegyetlensége. Amiig a ma kietlenségét a múlt örökségéből származó maradékokkal el lehetett homály ősi tani, addig lehetett átmeneti sikere a valósággal ellenkező koncepcióknak. Csak a hatalmon levők1 képességeinek hiányát bizonyítja az, hogy ezeket, a lehetőségeket állandósítani akarták és nem iemeji'kik fel azt, hogy minden múlandó, ami

az igazsággal és a tiszta erkölcs követelmé- nye-ivel ellenkezik.

Mi évek óta rámutattunk Benes külpolitikájának hibáira. Nem láttunk a kisantant megteremtésében értéket, mert aenalí szelleme ellenkezett a világpolitika fejlődésének irányával. Tisztán láttuk és évek óta bi- zonyitjuk, mily következményekkel jár Csehszlovákia népeire az, hogy Benes becsvágytól fűtött külpolitikája megfosztotta természetes piacaitól a csehszlovákiai gazdasági életet.

És éppen ennek felismerésében találhatjuk meg Benes idegességének okát. Bekövetkezett az, amit ő lehetetlennek tartott. Amíg ő légvárakat épre 'és az áldemokrácia látszólagos eredményeivel akarja a mi kisebbségi követeléseinket 'kiélégileni, mások cselekszenek és be végzett tényeket teremtenék.

Mii csak örömmel üdvözölhetjük a bekövetkezett fordulatot. Minket kisebbségi sorsunkban nemcsak Európa u.j gazdasági felépítése szempontjából érdekel Németország és Ausztria bátor kezdeményezése. Pillanatnyilag már annyira megszabta az európai gazdaságpolitikai fejlődés irányát ez a kezdeményezés, hogy általa biztosítottnak látjuk ebijein a politikában a . népek józan érdekeinek érvényesülését. Sorsunk jobbra- fordiulását csak ettől, remélhetjük. A német- osztrák kezdeményezésből elsősorban azt a ■megállapítást vonjuk le, hogy az szakítást jelent a népszövetségnek eddig gyakorolt széliemévé'], mely hűtlen volt önmagához akkor, amidőn hivatásiát nemi a népekkel szemben vállalt kötelezettségek érvénvesité- sébeai találta meg, hanem megelégedett az- i

zal, hogy a nagy problémák megkerülésével és olyan elvek hangoztatásával munkálkodjék a béke és az emberi szolidaritás müvén, melyeknek őszi.ntőségéről azok voltaik legkevésbé meggyőződve, akik azokat a leg- hangosabban h i rdet ték.

Az uj szellem, amely a német-osztrák kezdeményezés nyomában szükségszerűen át fogja hatni a népszövetség munkáját, az igazság mellett való nyílt állásfoglalás szelleme lesz. Csak ettől remélhetjük jogos követeléseink teljesítését.

De Európa gazdasági újjáalakulása megváltoztatja Csehszlovákiának belpolitikai képét is. Az itt élő bárom és félmillió németség állásfoglalására döntő befolyással lesz a megváltozott gazdasági helyzet. Eddig sem a Prága iránti rokonszenv késztette a német politikai pártok egyrészét az aktivizmusra, baneui elsősorban gazdasági érdekeik. Ha- ezek megváltoznak, éreztetni fogják hatásukat a csehszlovákiai németség politikai célkitűzéseiben is. Az itt élő kisebbségek, tehát mi magyarok is, súlyban, jelentőségben gyarapodni fogunk. Most már nemcsak a vállalt nemzetközi kötelezettségek, hanem a józan belső érdekek parancsa is követeli a teljes egyenjogúságnak úgy politikai, mint kulturális és gazdaságii téren való biztosítását. A magyar lelkek megvásárlásának olcsóbb módszerét a kisebbségi követelések tényleges érvényesítésének kell követnie. A nemzeti állam fikcióját széttépi a rideg valóság, hogy útját egyengesse az egyenlő jogok és egyenlő kötelességek érvényesítésének. HajnaJlo- dik, a mi szemünk előtt is dereng már a megérdemelt jobb jövő. Hála ezért a bátor k e zde mén y e zőkn ek.

V Mai uámank is oldal

% X. évf. 73. (2590) szám i SlOMbat » 1931 március 28

Előfizetést án évente 300, félévre 150, negyed- A i _ r ' • - _ / »• /» Szerkesztőség: Prágai!. Panská uliec 12.

évre 76, havonta 26 Kő; külföldre i évente 450, ** SZlOZJ&nSZrCOl 6S mSZinSZKÓl QllQTlZ&K-l pCLTtOrC II, emelet, •«- Telefon: 50311, — Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre U4. havonta 38 Kő Fösserkesaiö- politikai napilapja ^erfes£íö Prá9» ■- Pa"*k* 11 01 eme!et

fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több roszetKeyitO. r r reíeíOi szeCKGXlO- Telefon: 34184.

Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2* - kő DZURANZ! LÁSZLÓ FORQACh 6EZA süroőhvcim* hírlap, praha